Fellebbentette a fátylat a széles nyilvánosság előtt egyelőre még ismeretlen, mikrovállalkozásokra vonatkozó beszámolási rendszer alapjairól a CompLex Kiadó Rodin Felnőttképzési Üzletága által szervezett Adómozaik konferencia első napján Tóth Mihály, a nemzetgazdasági tárca vezető tanácsosa. A részleteket a szakma nagy érdeklődéssel várja, mert mint arról az Adó Online beszámolt, a számviteli törvényből kivették az erre vonatkozó részt, amit majd kormányrendelet szabályoz.

Hármas kritériumot állít az új rendszer

Kft.-k nem készíthettek sajátos egyszerűsített éves beszámolót, ez volt az előző szabályozás hibája; a jövőben erre lehetőségük lesz az ebben a társasági formában működő cégeknek is – mondta a konferencián Tóth Mihály. Az új szabályozás azt írja majd elő, hogy az alábbi három kritériumból kettőt teljesítő cégek alkalmazhatnak mikrogazdálkodói beszámolót. A kritériumok a következők: legfeljebb 200 millió forintos árbevétel, legfeljebb 100 milliós mérlegfőösszeg, és legfeljebb 10 fő foglalkoztatotti létszám. Az előadó még azt is elárulta az új rendszerről, hogy alkalmazóinak nem kell számvitel-politikai döntéseket hozniuk, és a piaci érték kiszámítása is mellőzhető az egyszerűség jegyében. A mikrogazdálkodókra vonatkozó beszámolási rendszerbe nem kell majd bejelentkezni, ha egy cég viszont ez alapján kezdi el készíteni beszámolóit, akkor három évig ezt is kell alkalmaznia. A hazai vállalkozások mintegy felének kell majd döntést hoznia az ügyben, a december közepén, végén megjelenő kormányrendelet alapján.

Tóth Mihály a múlt héten elfogadott adócsomag számviteli szempontból egyik legfontosabb elemének nevezte, hogy emelkedett a jelentős összegű hibahatár minősítése: nagy cégeknél jövőre a mérlegfőösszeg 2 százalékát meghaladó tévedés minősül jelentős összegűnek, míg az 50 millió forintnál kisebb mérlegfőösszegűeknél 1 millió forint jelenti majd a jelentős összegű hibahatárt. Az értékhatárok emelkedése nyomán sokkal kevesebb cégnek kell majd háromoszlopos beszámolót készítenie, ami jelentős adminisztrációs egyszerűsítést jelent.

A kata kapcsán az előadó többek között arról beszélt, hogy az új adónemet választó egyéni cégek, bt.-k, kkt.-k kikerülnek a számviteli törvény hatálya alól, így év végén beszámolót készítenek, majd áttérnek a bevételi elszámolás vezetésére. Ha később ki kívánnak lépni a kata hatálya alól, akkor úgy kell eljárniuk, mint amikor evás cégek hagyják el az eva-kört, vagyis nyitómérleget kell készíteniük, amelyet könyvvizsgáltatni kell; ez utóbbira végelszámolás és felszámolás esetén nincs szükség. A kivát elhagyó cégek esetében a kilépés napján lezárul az üzleti év, amiről beszámolót kell készíteni, majd a társaság ezek után tér vissza a társasági adó hatálya alá – mondta Tóth Mihály.

Az előadó a konferencia résztvevőit a készpénzlimit december elsejei eltörlése kapcsán arra figyelmeztette, hogy egyrészt mindenki ellenőrizze, hatályos-e cége számviteli politikája, másrészt továbbra is érvényes az a kötelezettség, hogy a számviteli politikának rendelkeznie kell arról, mi legyen a készpénzállománnyal egy, a cég által saját maga számára meghatározott limit átlépése esetén.

Bonyolódik az ÁFA bevallás

Jövőre érdemben változik a számlák adattartalma a tételes áfabevallás nyomán – mondta előadásában Sike Olga, a NAV főosztályvezető-helyettese, aki a folyamat minden érintettje szemszögéből ismertette a teendőket.

Ha az áthárított áfa összege több, mint 2 millió forint, akkor a kimenő számlákra rá kell írni a vevő adószámát, a számla sorszámát, a teljesítés időpontját, az adó alapját és áthárított adó összegét, de csak akkor, ha a vevő adóalany; ha magánszemély, akkor nem. Evás cégeknek is számot kell minderről adniuk, éves eva-bevallásukban.

A számlát befogadó cégnek több teendője is van, mint az azt kiadónak, ha az áthárított adó több mint 2 millió forint. Az adatszolgáltatás részeként neki is fel kell tüntetnie az értékesítő cég nevét, adószámát, a számla sorszámát, a teljesítés időpontja, a számlában szereplő adó alapját és az áthárított adó összegét. Ha azonos felek között, azonos elszámolási időszakban több számla esetében együtt haladja meg az áthárított adó mértéke a 2 millió forintot, akkor a befogadó cégnek kell összevont adatszolgáltatási kötelezettségét teljesítenie a NAV számára: közölnie kell az értékesítő adószámát és az áthárított adó összegét is.

Módosított számláról is adatot kell szolgáltatni: tudatni kell az adóhatósággal az eredeti adatokat, a módosító bizonylat sorszámát és összegszerű hatását is.

A pénzforgalmi áfafizetés részleteit is feltárta a konferencián Sike Olga. Felidézte: főszabályként azok a cégek választhatják a pénzforgalmi áfafizetést 2013 január elsejétől, amelyek ezen a napon a kkv-törvény hatálya alá tartoznak, nem állnak csőd- vagy felszámolási eljárás alatt, nem alanyi áfamentesek, és idén az értékesítés nettó árbevétele nem haladja meg a 125 millió forintot és várhatóan jövőre sem fogja. A pénzforgalmi áfafizetésre vonatkozó döntést be kell jelenteni az adóhatóságnak, és az a cég által fizetendő áfára, a levonható áfára és a cég vevőire is vonatkozik. Lényege, hogy a számlák pénzügyi rendezés után kell a fizetendő adót teljesíteni, és a levonható adót érvényesíteni.

Mit jelent a pénzforgalmi áfázás a társaság vevőire nézve? Azt, hogy a vevő áfalevonási joga kitolódik addig, amíg a pénzforgalmi áfázást választó cég számlájára meg nem érkezik a vételár. Ahhoz, hogy mindezzel a vevő tisztában legyen, a számlára rá kell írni, hogy a társaság pénzforgalmi áfázást alkalmaz. Ha ez nem szerepel a számlán, nem lehet pénzforgalmi áfafizetést alkalmazni, ráadásul ez a hiba nem is korrigálható – magyarázta Sike Olga.

Szintén fontos változás január elsejétől, hogy elektronikus aláírás nélküli bizonylat is alkalmazható számviteli bizonylatként. A jövő év első napjától három feltételnek kell megfelelniük az e-számláknak: az eredet hitelességének, az adattartalom sértetlenségének és az olvashatóságnak. Ha a számlát kiállító és befogadó fél egyezsége teljesíti ezeket a feltételeket, akkor azt a hatóságoknak is el kell fogadniuk. A mostani szabályozás által előírt módszerek megfelelnek az új követelményeknek, és az ügyben hamarosan közös tájékoztatót ad ki az NGM és a NAV – mondta Sike Olga.

Csak kicsit változik az Art

Az adózás rendjét érintő jövő évi változásokat vette sorba előadásában Kovács Ferenc, a NAV elnökhelyettesi tanácsadója. Alább ezekből válogatunk.

Jövőre az adószám felfüggesztése után 180 napig pótolni lehet a bevallás hiányát és ki lehet fizetni az adóhátralékot; ha mindez nem történik meg, a NAV törli az adószámot.

Az adóregisztrációs eljárás során kimentési lehetőséget jelent a cég tisztségviselője számára, ha volt ugyan adótartozása, de azt időközben már befizette. Ezen túl az eljárás során a rostán fennakadók számára a mostani 15 helyett 30 nap áll rendelkezésre ahhoz, hogy elhárítsák az adóhatóság kifogását.

Egyszerűsített szja-bevallásnál eddig a NAV kiküldte a bevallási ajánlatot, amit az adózónak vissza kellett küldenie akkor is, ha azzal egyetértett, akkor is, ha nem. Jövőre ha az adózó nem küldi vissza a NAV ajánlatát, az a hatóság számára beleegyezést jelent.

Felhívás önellenőrzésre – ezt az új eljárást vezeti be a jogszabály szja esetében nem vállalkozó magánszemélyeknél. Ha eltérés van az szja-bevallás és az adatszolgáltatások között, akkor az adóhatóság önellenőrzésre hívja fel az adózót; az eljárás a korábbi egyszerűsített ellenőrzést váltja. A lépés nyomán az adóhatóság 30 napig nem indíthat ellenőrzést, viszont ugyanennyi ideig a kiutalás is szünetel.

Iratmegsemmisítés veszélye esetén a revizor bevonhatja az iratokat.

Hosszabb ideig, nagyobb összegben lehet SZJA-részletfizetést kérni a hatóságtól. Eddig 4 hónap alatt legfeljebb 100 ezer forint elmaradást lehetett egyenlő részletekben törleszteni, 2013-tól 6 hónap alatt legfeljebb 150 ezer forintot lehet majd.

Fontos részletek kiva-számításhoz

A KIVA hatálya alá való bejelentkezéshez és annak visszavonásához egyaránt a 12T203KV űrlapot kell használni; az adó bevallására szolgáló űrlap a 13KIVA jelű lesz – derült ki többek között Ácsné Molnár Judit, a NAV szakmai főtanácsadója előadásából.

Az eva-kört elhagyó és a kivát választó cégek esetén a nyitómérleget kell használni a kiva adóalapjának megállapításakor. A kiva adóalapjának számításakor személyi jellegű ráfordításként a minimálbér 112,5 százaléka számít, ha a tagra jutó személyi jellegű ráfordítás ennél alacsonyabb – mondta a szakértő az idei Adómozaik konferencia első napján.

A Complex Kiadó gondozásában idén először egyszerre jelent meg az Adó-kódex Adótörvények 2013/I. és 2013/II. A kiadványok tartalmazzák a legfontosabb adótörvények egységes szerkezetű, 2013. január elsejétől hatályos szövegét az évközi és év végi változások kiemelésével, valamint a változások részletes, példákkal illusztrált magyarázatait. Az előfizetők november 23-ától már elektronikusan hozzáférnek a magyarázatokhoz és a jogszabályokhoz.

Forrás : www.ado.hu

Szerző :B.I.L.