Törvényellenesen köttetett, ezért semmisnek tekinthető a legtöbb magyar devizahitel-szerződés – állítja Lázár Dénes, Bécsben élő európai közösségi jogász. A szakember szerint, ha egy hitelszerződés semmis, akkor az ingatlanon lévő jelzálog is az, ezért fel lehet venni egy újabb hitelt, hogy a korábbi hitel fennmaradó részét finanszírozni lehessen.
– Nagyon sokan próbálják értelmezni a devizahitel-szerződéseket, illetve hibát találni bennük. Ön miért kezdett ezzel foglalkozni?
– Tavaly augusztusban a PSZÁF elnöke, Szász Károly felvetette, hogy a devizahitelesek törlesszék a hitelüket a Magyar Nemzeti Bank középárfolyamán. Több cikk született akkoriban, hogy ha megtiltanánk a bankoknak, hogy saját árfolyamokat definiáljanak, akkor a fogyasztók költségei csökkennének, a bankok pedig elesnének bizonyos bevételtől. A hitelintézetekről szóló törvény azt mondja, a hitelszerződésekbe minden felmerülhető költséget bele kell írni, ehhez képest a bankoknak ezek szerint van egy olyan költsége, ami nem nyilvános. Ugyanakkor a törvény azt is kimondja, hogy ha a szerződésben nem szerepel minden költség, akkor az a szerződés semmis. A PSZÁF weboldalán több helyen felhívják a fogyasztók figyelmét, hogy a devizahitelekhez kapcsolódik egy speciális költség, mert az a bank, amely saját devizaárfolyamot állapít meg, az eladási és vételi árfolyam közötti különbséget, mint költség, zsebre teheti. Sok szerződést átnéztem, amelyek szerintem nem a törvény szellemében köttettek. Minthogy hiányzik a szerződésekből az árfolyamrés feltüntetése, a törvény szerint ezek a szerződések semmisek. Az ilyen típusú devizahitelek egyébként Ausztriában már régóta léteznek, ugyanazokat a konstrukciókat hozták át Magyarországra, de nem alakították át a szerződések szövegét a magyar törvényeknek megfelelően.
– Ha bebizonyosodik az, amit ön állít, csökkenhet a hitelesek törlesztőrészlete?
– Ha van egy szerződéses hiba, akkor a szerződés semmis, és a két félnek el kell számolnia egymással. Sok embernél lehet az az eredmény, hogy lesz egy új hitele, ki kell fizetni a fennmaradó részt, de jóval kevesebbet, mint amennyit most követel a bank. Ha a hitelszerződés semmis, akkor a lakásokon lévő jelzálog is az, ezért fel lehet venni egy újabb hitelt, hogy a korábbi hitel fennmaradó részét finanszírozni lehessen.
Forrás : Helyi Téma Online