Feleslegesek az intim lemosók ? Az intim lemosók, hüvelyöblítők és irrigátorok nagyon népszerűek, ám ha nem megfelelően vagy túl sokszor használják ezeket, sokkal több kárt okozhatnak, mint amennyi a hasznuk. A lemosók ugyanis megbolygatják a hüvely saját, érzékeny baktériumflóráját.

A női higiéniás termékek, elsősorban az intim lemosók, irrigátorok, hüvelyöblítők az elmúlt évtizedekben hatalmas népszerűségre tettek szert. A tabutémának számító női intim egészség egyre elfogadottabb téma, a nők többet foglalkoznak magukkal, egyre jobban megismerik saját testüket - és természetesen az elvárások is egyre nagyobbak. A trend szerint a nőknek "tisztának, illatosnak és frissnek" kell lenniük, még a legintimebb részeken is.

Egyedileg összeállított baktériumflóra...

Az intim lemosók elsődlegesen a tisztaságot hangsúlyozzák, a leírások és reklámok szerint azért érdemes használni ezeket, mert képesek "megtisztítani" a hüvelyt és környékét, megakadályozzák a káros baktériumok elszaporodását és a kellemetlen szagok kialakulását. alt A hüvely azonban "öntisztító": minden nőnek saját, egyedi hüvelyflórája van, amit a szervezet képes saját maga fenntartani. Természetesen vannak hasonlóságok, de minden hüvely másmilyen, más a szaga, a váladék színe, mennyisége - így ha tudja valaki, hogy rá mi a jellemző, akkor azt is meg tudja állapítani, hogy mikor változik meg "gyanúsan" a hüvelyflórája.
 
A hüvely pH-jának megváltozása (akár belülről, például egy fertőzés következtében, akár kívülről, a túl erőteljes vagy nem megfelelő lemosók miatt) komoly következményekkel járhat. Még a legkisebb eltérés is felboríthatja a hüvelyflórát, azaz az egyedi és egyensúlyban lévő baktériumvilágot, mely éppen védelmi szerepet tölt be. A hüvelyflóra megváltozásával pedig a nők fogékonyabbak lesznek a fertőzésekre, gombásodásra - sőt ezek mellett a felfázásra, húgyhólyag-gyulladásra is.
 
Bizonyos intim lemosók úgy borítják fel a hüvelyflórát (például azáltal, hogy eltávolítják a kellemetlen szagokat okozó baktériumokat), hogy bizonyos baktériumok szaporodását gátolják, ennek következtében más baktériumok vagy gombák elszaporodhatnak és betegségeket okozhatnak. A túlságosan sokat tisztálkodó, intim higiéniára a kelleténél nagyobb figyelmet fordító hölgyeket jobban veszélyeztetik a szexuális úton terjedő betegségek, a kismedencei gyulladások és a candida is.

Irritáló irrigátor

Az intim lemosók mellett a hüvelyöblítésre használt irrigátorok is egyre elterjedtebbek. Ezek általában olyanok, mint egy aprócska zuhanyrózsa. Működhetnek tisztított vízzel, de valamilyen vegyi anyaggal is. A használatuk egyszerű, de meglehetősen veszélyes: a hüvelybe helyezett irrigátorból a folyadék kiöblíti a károsnak ítélt baktériumokat, a kellemetlennek tartott hüvelyváladékot vagy a menstruációs vért. Az irrigátort néhány helyen (nem túl hatékony) fogamzásgátlóként is használják, sőt sokan úgy gondolják, hogy a szexuális úton terjedő betegségektől is megvédheti őket a hüvelyöblítés.
 
Az irrigátor legfőbb veszélye, hogy az esetleges fertőzéseket nagyon könnyen továbbterjesztheti a hüvelyből. Éppen azokra a helyekre "moshatja be", amelyeket a hüvely baktériumflórája védeni hivatott, vagy amelyekből éppen kitisztul: a víz segítségével a félig alvadt menstruációs vér, a betegséget okozó baktériumok így bekerülhetnek a méhbe, sőt akár a petefészekbe is, nagyon súlyos fertőzéseket okozva.

Vigyázat, elrejtőznek a betegségek!

Az intim lemosókat, hüvelyöblítőket sokan azért használják előszeretettel, mert azok "elrejtik" a kellemetlen és erős (vagy legalábbis annak tartott) szagokat. Azonban a hüvelyflóra megváltozása, ami természetesen megváltozott szagokkal is együtt jár, betegségeket, fertőzéseket jelezhet. Éppen ezért, ha valaki azért használ intim lemosókat, hogy ezeket a szagokat megszüntesse, azzal tulajdonképpen a lehetséges betegségek egyik legfontosabb tünetét rejti el. Így a betegséget nehezebb diagnosztizálni, a hölgyek pedig azt hihetik, minden rendben van. Pedig az a mélyben ugyanúgy ott marad, és az idő múlásával egyre súlyosabbá válik.
 
Hasonlóképpen, a nőgyógyászati vizsgálat előtti intim mosakodás, hüvelyöblítés megnehezítheti a szakorvos dolgát. A lemosókban található anyagok ugyanis megbolygatják a hüvelyflórát, nehezebbé vagy egyenesen lehetetlenné téve a pontos diagnózis megállapítását.

A tisztálkodás helyes módja

alt A legfontosabb, hogy a hölgyek tudatosítsák magukban: a hüvelyük normális esetben nem igényel semmilyen külső beavatkozást az egészsége fenntartásához, és a túlzásba vitt, naponta többszöri tisztálkodás éppen azt az érzékeny egyensúlyt borítja fel, ami megvédi őket a betegségektől.
A legtöbb esetben elegendő, ha kellemesen meleg vízzel, naponta egyszer mossuk meg a külső nemi szervet. Szappant vagy tusfürdőt használni nemcsak felesleges, de kifejezetten káros - ezek ugyanis irritálhatják az intim terület érzékeny bőrét.

Ha jobban érezzük magunkat tőle (vagy a nőgyógyászunk ezt tanácsolja), akkor használhatunk lemosót is, ám maximum naponta egyszer. Lehetőleg olyan terméket válasszunk, amelyet kifejezetten intim célokra fejlesztettek ki. Azonban ezzel is csak a külső nemi szervet mossuk le, és ha bármilyen kellemetlen tünetet, például viszketést vagy kipirosodást tapasztalunk, azonnal hagyjuk abba a használatát!

 

Forrás : www.hazipatika.com

Szerző : Huták Judit

http://www.hazipatika.com/eletmod/intim_higienia/cikkek/tulzasba_vitt_tisztalkodas/20100903125637#a3

Táplálkozás és diéta. A sajt és a diéta : barát vagy ellenség ?

A sajt és a diéta: barát vagy ellenség?

 

Ugyan a zsír és a só alapvető összetevői, ennek ellenére nem kell kihagynod a diétádból.

"Méreg" vagy egészséges ?

Ugyan a zsír és a só alapvető összetevői a sajtnak, ennek ellenére nem kell kihagynod a kiegyensúlyozott táplálkozásodból, csak fogyaszd mérsékletesen és vásárlásnál figyelj oda pár szempontra. Sokunknak ugyanis fő fehérje- és kalciumforrásunk ez a tejtermék, melynek kálciumtartalma sokkal könnyebben tud hasznosulni, mint a növényi élelmiszereké, ráadásul a foszfor és a cink mellett több vitaminfajtát is tartalmaz. A sajtok attól függően, hogyan készítik, több kategóriába sorolhatók. A melegítés és öregítés kemény sajtot ad, a nyújtással mozzarellát kapunk, míg az érlelés eredménye a brie, a camambert és a kék sajtok variációi.

A kevesebb több...

A sajtok zsírtartalma 10 gramm alattitól a 35 gramm fölöttiig változik (100 grammra vetítve). A túróé a legalacsonyabb, a keményebb sajtoké pedig a felső határt közelíti, de minden esetben igaz, hogy a zsír nagy része – rendszerint 60% fölött – telített, aminek a bevitelét nem árt csökkenteni. Épp ezért, jobb, ha már a vásárlásnál az alacsonyabb zsírtartalmú vagy a minőségibb terméket választod, amiből eleve kevesebbet tegyél az ételbe, szinte csak az íze végett, és törekedj arra, hogy ha önállóan fogyasztod enni is kevesebbet egyél belőle. 

A zsír mellett a másik, amire oda kell figyelned, a sótartalom. Nincs könnyű dolgod, hiszen ez a másik fő összetevője a sajtoknak, aminek negatív hatásait azonban a benne lévő kalcium és kálium segíthet ellensúlyozni.

Az ezerarcú csoda...

Nagy trappista vásárló vagy? Ha elmerészkedsz egy igazán gazdagon megrakott sajtpulthoz, hamar rájössz, hogy „van élet” a trappista és az ömlesztett kemping sajt után is. (De még milyen!) Hogy ne okozzon gondot a bőség zavara, íme egy kis idegenvezetés sajtországba. 

Trappista

Hazánkban ma a legnépszerűbbnek számít ez a tehéntejből készült, félkemény, érlelt, erjedési lyukas sajt, melynek íze és szaga savanykás, enyhén sós. Akkor választasz jól, ha  egyenletesen sárga színű a termék és vágáskor apró borsószemnyi, kerek, fényes lyukak tarkítják. Ebből a szinte mindig akciósan kapható fajtából is a legjobb, ha a keményebbet keresed, mivel az jobban kezelhető a konyhában, akár szendvicsbe, akár meleg ételbe szánod, s ne feledd, főzéshez- sütéshez bátran nyúlj más fajtákhoz, nem fogod megbánni: kitárul egy új ízvilág.

Gouda

Szintén a vágható kategóriába tartozik. Jellemzője, hogy kevesebb a szárazanyag tartalma, így több vizet tartalmaz, mint kemény változatai. Ezért általában hasonlóan a trappistához, kevesebb érési időre van szüksége. Az igazi reszelni való kategóriába tartozik még – egyebek mellett – az edami, az appenzeller, a tilsitihez hasonló termék. Szárazanyagtartalomban 48%-os zsírtartalmúak ezek a kerek lyukú sajtok.

alt

Ementáli

Nyers tehéntejből készül ez a magas, kb. 45%-os zsírtatalmú, kemény, eredetileg Svájcban készített sajt. Jó esetben legalább 10 hónapig érlelik. Színe világossárga, kérge vékony, belsejében nagy lyukakkal. Főként könnyű, gyümölcsös aromájú borok közkedvelt kiegészítője, de nagyon finom sütőben megolvasztott ételek tetejeként és a Gruxere sajttal keverve fondü alapanyagként is.  

Parmezán

Szintén a kemény sajtok családjába tartozik, zsírtartalma magas, reszelésre kiváló. Magyarországon is egyre közkedveltebbé válik, de vásárláskor ügyelj arra, hogy parmezán vagy csak parmezán jellegű sajtot kapsz-e a pénzedért. Vehetsz belőle egy, kettő vagy három évig érlelt változatot is. Jó, ha tudod, minél régebbi a sajt, annál nagyobbak benne a 20. hónap után megjelenő apró, világos lyukak.

Márványsajt

Eredetvédelem alatt áll az igazi Roquefort sajt, mely nyers juhtejből készül. Zsírtartalma szárazanyagban eléri legalább az 52 % -ot ennek a penészes kékes-zöldesre erezett, igen drága sajtnak. Egyszerűbb és olcsóbb változata a márványsajt. 

Camambert

Francia eredetű ez a zsíros, jellegzetes ízű, erős-fűszeres, fehérpenészes kérgű, az igazi lágy sajtok családjába tartozó tejtermék. Számtalan formája, fajtája létezik, de mindben közös, hogy állaguk puha. A korongok legalább 21 napig érnek, zsírtartalmuk a szárazanyagban kb. 40 %. 
 
Feta

Régóta tárolják a sajtokat különböző folyadékokban, vizes sóoldatban, olíva olajban, ecetben vagy borban. Ezzel ugyanis megakadályozzák, hogy a felületén baktérium vagy penész növekedjen, ugyanakkor megóvják a kiszáradástól is. Közülük az 5-15 %-os sóoldatban eltett sajtokat nevezik fetának, legismertebb fajtája a görög juhfeta. Ennek a félpuha vagy lágy állagú, fehér színű sajtnak a zsírtartalma szárazanyagban 50 %.

Mozzarella

A formázott és gyúrt sajtok közé tartozik az eredetileg bivaly tejből készült. Olaszországból származó, ruganyos, jellegzetesen szálas és réteges szerkezetű sajt. Rövid ideig érlelik, ezért hamar használd fel! Egyes fajtáit füstölik. Mivel könnyen olvad, pizzára kiváló. 44%-os zsírtartalmú.

Mascarpone

A friss – azaz érlelés nélkül készült – sajtok legismertebb tagja ez az olasz fajta. Magas a zsírtartalma ennek a 30%-os tejszínből készült terméknek, mely egyszerre lágy és tömör szerkezetű, mégis rugalmas és jól kenhető. Nem véletlenül ideális alapja az édességeknek.        

Ömlesztett sajtok

Ennek az eredetileg Svájcban kifejlesztett fajtának ma már rengeteg változata található meg a piacon. Készülhetnek csak sajtból, de lehetnek kenhető vagy vágható állagúak, fűszeresek, füstöltek vagy sem. A zsír a szárazanyagban általában 45%, de vannak zsírosabb és soványabb termékek is, ezért, ha teheted, ez utóbbit válaszd.

 

Fotó : Profimedia – Red Dot

Forrás : www.wellnesscafe.hu

Szerző : T. Fodor Ildikó

http://www.wellnesscafe.hu/dieta/2013-11/A-sajt-es-a-dieta-barat-vagy-ellenseg/#a3

Bifokális, olvasó, damilos. Minden, amit csak tudni szeretnénk a szemüvegekről

Bifokális vagy olvasó? Damilos vagy fúrt? Közelre vagy távolra? A szemüvegek több szempont alapján is csoportosíthatók, ezúttal ismerjük meg, mi közül is választhatunk, ha az orvos úgy rendeli, látásunk érdekében szemüvegre van szükségünk!

A különböző típusú keretek és lencsék viselése más-más előnyökkel jár, más-más élethelyzetekben célszerű mellettük dönteni, így vásárlás előtt az a legjobb, ha megismerjük a teljes kínálatot. A keret Teljes szemüvegkeretről beszélünk akkor, ha a szemüveglencséket teljesen körbefogja a szemüveg anyaga. Ezt a típust bármely lencsével lehet kombinálni, anyaga és formája rendkívül változatos képet mutat.
Ehhez képest csupán a lencsék felső részét veszi körbe a szemüveg anyaga az ún. damilos kereteknél, ahol a lencsék alsó részén, egy keskeny mélyedésben vékony, láthatatlan műanyag szál fut körbe, és a lencsét ez tartja. Ez a keret például nem kifejezetten ajánlott azoknak, akik nagyobb dioptriát viselnek, hiszen a lencsék alsó része szabadon van, azaz látható az átlagosnál vastagabb lencse kiterjedése.

alt

A keret nélküli szemüvegek elegáns megoldást jelentenek, a szárakat és a keret középső részét a szemüveglencsébe fúrt lyukak segítségével rögzítik. Ennek köszönhetően a keret maga pillekönnyű, szinte észrevehetetlen az arcon. Erre a típusra is igaz, hogy az alacsonyabb dioptriájú lencsékből készíthető el csupán igazán esztétikus kivitelben. Ennek oka, hogy a magasabb, pluszos dioptriáknál a szélük felé vékonyodó lencsék lehetetlenítik el a kivitelezést, míg a magas dioptriájú, mínuszos lencsék vastag szélükkel teszik bumfordivá az összhatást.

Más típusú keret ajánlott akkor, ha csupán olvasáshoz kell viselnünk a látásjavító eszközt. Ilyenkor a fő szempont, hogy a keret felső része lapos legyen, azaz viselője bármikor zavartalanul fel tudjon pillantani.

Miért kell viselni ?

Attól függően, hogy milyen élethelyzetben viseljük, milyen típusú látásproblémát kell korrigálnunk, vagy milyen, a szemünkre ártalmas tényezőket kell kivédenünk a szemüveg segítségével, szintén több típust különíthetünk el. Így klasszikus értelemben beszélhetünk gyógyszemüvegről, amely korrigálja a rövidlátást, a távollátást, illetve a szemtengelyferdülés miatt jelentkező problémáinkat.

A munkavédelmi szemüvegek szemünk védelméért felelősek, méghozzá azokkal a káros behatásokkal szemben (fény, por, szilánk stb.), amelyek az ipari munkafolyamatok során veszélyeztethetik látásunkat, szemünk épségét. Természetesen szakmánként eltérő, hogy milyen kialakításra van szükség.

Külön kategóriát képez, de a szemüvegtípusok áttekintésénél mégis megkerülhetetlenek a napszemüvegek. A különféle színű lencséket tevékenységünkhöz igazítva választhatjuk meg (síelés, vezetés, kirándulás stb.), segítségükkel kiszűrhető a káros napsugárzás, és csökkenthető a szemünket érő fény mennyisége.

Ezen a ponton a napszemüvegek mellett megemlítendők a sportszemüvegek is, melyek a fényhatások mellett akár a vizet is távol tarthatják szemünktől (gondoljunk például a víz alatti tevékenységekre, vagy a vízi sportoknál használt szemüvegekre).

Lencsék...

A keret mellett sok szó esett a lencsékről is, hiszen a kettő együtt teszi ki a szemüveget magát. Nem egyszerű a választás ilyenkor sem. A legrégebbi lencsealapanyag természetesen az üveg, az 1960-as évektől azonban a műanyag sem idegen az optikai iparban. Üveget akkor célszerű választani, ha fontosabb a nagy ellenálló képesség, viszont könnyebben törik és nagyobb a súlya is. A műanyag előnye, hogy könnyű, ellenben felületkezelés hiányában nem túl ellenálló a karcolásokkal szemben.

Azon túl, hogy az anyagát megválasztottuk, szakember javasolhatja az "alaplencsék" (egyfókuszú) helyett, hogy bifokális, multifokális vagy esetleg fényre sötétedő lencsét viseljünk. Az egyfókuszú lencsékre jellemző, hogy egy bizonyos dioptriával készülnek, ám velük vagy csak távolra, vagy csak közelre látunk, azaz például le kell vennünk, amennyiben befejeztük az olvasást, hogy a távoli tárgyakat is élesen lássuk.

Velük szemben sokkal rafináltabb megoldást kínálnak az ún. bifokális és a progresszív lencsék, melyeket úgy kell elképzelnünk, mintha két, eltérő dioptriájú lencséből lennének összeállítva. Míg a bifokális csupán a távolba és a közelre látás "élményét" biztosítja, addig a progresszív lencsékkel minden távolságra jól lát viselője.

A progresszív lencsék egyik fajtája a munkaszemüveg, melyet nem általános viselésre, hanem asztalnál végzett munkához és szabadidős tevékenységhez fejlesztettek ki.

A fényre sötétedő lencséket azoknak célszerű választani, akik nem akarják cserélgetni a szemüveget és a napszemüveget, hiszen ennél a megoldásnál annál sötétebbé válik a szemüveg lencséje, minél erősebb az UV sugárzás.

Magunktól soha !

A szemüveg kiválasztásánál tehát számos szempontot figyelembe kell venni, és minden esetben szem előtt kell tartani a szemész és az optikus javaslatait. Soha ne vásároljunk szemüveget benzinkúton vagy drogériában, hiszen ezeket nem egyéni paramétereinkhez, igényeinkhez és esetleges szemproblémáinkhoz készítik, csupán végszükség esetén kerüljön az orrunkra!

Köszönjük dr. Bana Ildikó szemész-kontaktológus segítségét a cikk elkészítésében !

 

Forrás : www.hazipatika.com

Szerző : Kiss Verus

http://www.hazipatika.com/napi_egeszseg/fokuszban_szemuveglencse/cikkek/bifokalis_olvaso_damilos/20131003115206?utm_source=www.startlap.hu&utm_campaign=Startlap_Aktualis_20131103&utm_medium=click&utm_content=http%3A%2F%2Fwww.hazipatika.com%2Fnapi_egeszseg%2Ffokuszban_szemuveglencse%2Fcikkek%2Fbifokalis
_olvaso_damilos%2F20131003115206#a3

A napfény számlájára írható a bőröregedési folyamatok döntő többsége.

A bőr öregedéséért 80 százalékban az UV-sugarak felelnek

A napfény számlájára írható a bőröregedési folyamatok döntő többsége – derül ki egy friss kutatásból, amely szerint az UV-sugarak annál nagyobb kárt tesznek a bőrben, minél idősebb valaki.

A vizsgálatba csaknem 300 nőt vontak be, akiknek a fele napimádó, másik felük pedig kifejezetten kerüli a sugarakat. Az eredmények alapján az öregedés jeleinek, küztök a ráncoknak a négyötödét az UV-sugárzás okozza, ráadásul háromévente 2 százalékkal nő az arc károsodása.

A hosszú távú UV-kitettség pigmentációhoz, csökkent rugalmassághoz és romló bőrállaghoz – például sárguláshoz – vezethet. Több más tényező is közrejátszik a hámréteg öregedésében, úgymint a gravitáció, a természetes belső folyamatok, a környezetszennyezés, az étrend, a dohányzás, a betegségek és a stressz.

A Clinical, Cosmetic And Investigational Dermatology című szakfolyóiratban megjelent felmérés viszont arra irányult, hogy csakis a napfény hatásait számszerűsítse. A 298 résztvevő nő közül mindannyian 30 és 78 év közöttiek voltak. Tizenkét szakértő vizsgálta az arcukról készült fotókat egy kijelzőn. Önkéntesek másik csoportja pedig ugyancsak megnézte a képeket, és becslésbe bocsátkozott az ábrázolt egyének korát illetően.

alt

Világossá vált, hogy az UV-sugárzás hatása növekszik az évek múlásával. Ötvenéves kor után számottevő különbség mutatkozott a ráncok számára és a bőr állagára vonatkozóan: a napimádók idősebbnek tűntek a valódi koruknál. A tudósok kiszámolták az „UV-károsodás arányt”, ami azt jelenti, hogy a napfény felelős a bőröregedési folyamatok 80,3 százalékáért.

Arra is rámutattak, hogy 80 százalékos károsodás mellett a nők a koruknak megfelelően néztek ki, ám azok, akiknek 82 százalék volt a károsodás, körülbelül 3 évvel idősebbnek tűntek – míg 78 százalékos károsodásnál 3 évvel fiatalabbnak.

„Eredményeink alátámasztják, hogy a napsugárzásnak fontos szerepe van az idő előtti öregedésben” – ősszegezték a L’Oreal párizsi Kutatási és Innovációs Központjának munkatársai.

 

Fotó : Profimedia – Red Dot

Forrás : www.wellnesscafe.hu

http://www.wellnesscafe.hu/Szepseg-Trend/2013-09/A-bor-oregedeseert-80-szazalekban-az-uv-sugarak-felelnek/#a3

 

Érdekességek, fontos tudnivalók. Belsőnk egy jelentős részét a bél tölti ki, mégis keveset tudunk róla. Ki gondolná például, hogy közel hat méter a hossza, és belső felszíne több futballpályának felel meg?

Nyolcméteres cső, hatméteres bél...

Embrionális életünk harmadik hónapjának végétől már elkészült emésztőcsatornával rendelkezünk - a nyelőcsőtől a vastagbélig, aminek a továbbiakban már csak nőnie kell. Teljesen kifejlett emésztőcsatornánk összesen csaknem 8 méter hosszú. A táplálék a szájunkon át bekerülve végigjut a kanyargós csőrendszeren, hogy legvégül a végbélnyíláson keresztül távozzék belőlünk.
 
Átlagban hetven órát tölt testünkben, de hogy valójában mennyit, az tápanyagtartalmától függ. A szénhidrátok viszonylag gyorsan folytatják útjukat a vékonybélben, a fehérjéknek és zsíroknak azonban többet kell emésztődnie. Maga a bél felnőtt emberben a gyomor kimenetétől a végbélnyílásig összesen körülbelül öt-hat méter hosszú cső. A béltartalomnak tehát ekkora utat kell megtennie, mire a külvilágba juthat. Ezt az útszakaszt 14-60 óra leforgása alatt teszi meg. Erre az időre szükség is van ahhoz, hogy az emésztés időigényes folyamatai lépésről lépésre megtörténjenek, és a tápanyag egyre kisebb egységekre bomló alkotórészei felszívódhassanak.

Réteges cső...

alt A bélcsatorna úgynevezett csöves zsigeri szerv, s mint ilyen, jól szervezett réteges szerkezettel bír. Belülről mirigyes nyálkahártya béleli, ami további három vékonyabb rétegre tagolódik. A bél ürege felől a nyálkahártya hámrétege béleli. A hámréteg különbözős sejtekből állhat az adott bélszakasz fő feladatától függően. A bélcsatornában henger vagy kis lap alakú sejtekből álló hám található. Az előbbi inkább felszívásra alkalmas, az utóbbi jobban véd az esetleges sérülésektől, főként, ha ellenállóbb, bőrünkhöz hasonlóan "elszarusodó fajta". Alatta a nyálkahártya kötőszövete, valamint saját simaizomrétege húzódik. Az ebben lévő simaizomréteg miatt lehet a bél nyálkahártyája jellegzetesen redőzött, s változhat alakja a működésnek megfelelően. A nyálkahártya alatt egy kötőszövetes réteg található, melyben erek, nyirokerek és idegek futnak, mirigyeknek ad otthont, s ez rögzíti a kívülről következő izomréteghez. Ez az izomréteg teszi ki a csöves zsigeri szervek falának legtömegesebb részét. Belülről körkörösen, kívülről hosszanti irányban lefutó simaizom-rostokból áll, utóbbi a vastagbél felső szakaszán például hiányzik.
 
Az izmok a tápcsatornára jellemző saját alapritmusában, lényegében a szerv önszabályozásának megfelelően mozognak, az elfogyasztott tápláléktól függően. Mozgását saját - a nyálkahártya kötőszövetében és az izomrétegek között húzódó -idegfonatok felügyelik, s a központi vegetatív idegrendszer inkább csak módosítja azt. Működését 100 millió körül idegsejt segítségével figyeljük és irányítjuk, ami több mint a gerincvelőben lévő idegsejtek száma! Az izmos bélfalat kívülről újabb kötőszövet borítja, ami már a belet kívülről burkoló savós hártyához rögzíti. E savós hártya teszi lehetővé az egyes bélszakaszok egymáson való elcsúszását, enélkül nem volna mód az emésztőmozgásokra.

Bélszakaszok...

A bél egyes szakaszainak a vékony- és vastagbél felépítése és működése részleteiben is érdekes. Áttekintésként először érdemes megismerni az egyes bélszakaszokat.
 
Az emésztőcsatorna része Bélszakasz Legfőbb feladata
Vékonybél (Intestinum tenue)
Hossza: 300 cm
Átmérője: 2,5 cm
Felülete: 200-250 m2
Emésztés ideje: 8 óra
Nyálkahártya: egymagsoros, kutikuláris hengerhám
Patkóbél (Duodenum)
hossza: 25-30 cm
emésztőnedvek termelése,
emésztés
Éhbél (Jejunum)
hossza: 120 cm
emésztés
zsírfelszívás
Csípőbél (Ileum)
hossza: 150 cm
felszívás
Vastagbél (Intestinum crassum)
Hossza: 150-180 cm
Átmérője: 5-6 cm
Emésztés ideje: 2-60 óra
Nyálkahártya: kutikuláris hengerhám
Vakbél (Caecum)
hossza: 7 cm
víz-
és sóvisszaszívás,
székletképzés, vitaminok felszívása
Felszálló vastagbél (Colon ascendens)
hossza: 25 cm
Harántvastagbél (Colon transversum)
hossza: 30 cm
Leszálló vastagbél (Colon descendens)
hossza: 60-70 cm
Szigmabél (Colon sigmoideum)
hossza: változó
Végbél
Nyálkahártya: vastagbélhám, elszarusodó laphám
Végbél
(Rectum)
hossza: 5-20 cm
széklettárolás
és -ürítés

Védelmi rendszer...

A táplálékkal nem csak hasznos anyagokat veszünk föl, bizony számos kórokozó is remek utat talál a tápcsatornán át a szervezetünkbe. Nem véletlen, hogy emésztőrendszerünket immunrendszerünk előretolt helyőrségei, nyirokcsomók és nyiroktüszők szegélyezik, valamint számtalan immunrendszeri sejt végzi a belek környékén szolgálatát. Az első hatékony védgátat még a gyomorban képződő tömény sósavas gyomorsav képezi, a savas fürdőn kevés kórokozónak sikerülhet átjutni, életképesek inkább csak a nagyon ellenálló tokkal érkezők maradhatnak. Ezért a gyomor és a vékonybél gyakorlatilag sterilnek tekinthetők. Ez mégsem volna elegendő, a vékonybél rendkívül nagy felületének rejtekében még így is könnyen elszaporodhatnának a kórokozók. Immunrendszerünk nagy erőkkel védi a béltraktust; az össze immunrendszeri sejt hetven százalékát az emésztőrendszerbe küldi.
 
A nyirokrendszer kis nyirokerekkel képviselteti magát a bélbolyhokban, melyek közepén gazdagnyirokér-hálózat fut. Számos nyirokcsomó is elhelyezkedik a belek mentén, amelyekből szükség esetén rengeteg nyiroksejt tud pillanatok alatt a véráramba kerülni. A féregnyúlvány legfontosabb szerepe is a védelem. Falait belülről nyirokszövet béleli, ami a "harcban eleső" fehérvérsejtek helyébe mindig újakat állít. A védelmi rendszer további fontos tényezője a milliárdos létszámú bélflóra. Ha ennek baktériumai nem volnának, helyüket kórokozó mikroorganizmusok foglalhatnák el.

Kapcsolódó tartalmak

 

Forrás : www.hazipatika.com

Szerző : Máriáss Márta

http://www.hazipatika.com/taplalkozas/egeszseges_has_titkai/cikkek/mi_van_hasunkban/ilyen_az_ember_belulrol_a_belrendszer_felepitese/20120817140441#ajanlo

Az emésztőrendszer felépítése és működése öv felett. A szervezetünkbe bevitt táplálék az emésztőrendszeren halad végig, melynek legfontosabb részei a hasüregben foglalnak helyet. Nézzük, hogyan jut el a falat a szánktól az emésztés helyéig!

A bélcsatornát egy kettős savós hártya, a hashártya rögzíti a hasfalhoz. A gyomor-bélrendszert mindenhol három izomréteg borítja, két hosszanti irányban és egy körkörösen futó simaizom réteg. Az egész emésztőrendszert (és más szervrendszert egyaránt) belülről egy vékony szövetréteg, a nyálkahártya borítja, melyben kis mirigyek találhatóak. Az általuk termelt nyákos váladék az emésztőmirigyektől védi a bélrendszer falát. Az emésztőrendszer beidegzését két fő idegköteg látja el, amelyek egymással összeköttetésben állnak. Ezen idegfonatok (plexusok) felelősek a perisztaltikus mozgások és összehúzódások létrejöttéért, amely a külső beidegzés teljes hiányában is kialakul. Ez a perisztaltikus mozgás segít a béltartalom továbbításában: a bél adott helyén kontrakciós (összehúzódási) gyűrű keletkezik, s ez bizonyos sebességgel halad a tápcsatorna lentebbi szakaszai felé. Ez a mozgás egyrészt továbbítja a béltartalmat, másrészt forgatja is azt.
 
A bélben úgynevezett mechano- és kemoreceptorok találhatóak, amelyek közül az előbbi a bélfal feszülését, utóbbi a béltartalom összetételét érzékeli. Mindezeken túl a beleknek kettős vegetatív beidegzésük van, mind a szimpatikus, mind a paraszimpatikus idegrendszer részt vesz a működésükben. A szimpatikus idegrendszer a bél simaizmainak működését csökkenti, a záróizmokat összehúzza, valamint az erekben összehúzódást okoz, összességében lassítja az emésztőrendszer működését. A paraszimpatikus rendszer pedig ezzel ellentétesen hat, fokozza a gyomor-bélrendszer működését. Ezekből is látható, hogy a bélfal idegsejtjei komplex enterális (enter=bél) idegrendszert alkotnak!

Amikor a falat a szánkba kerül...

alt A táplálék emésztése már a szájüregben elkezdődik, amikor a nyállal keveredik. A nyál a nyálmirigyekben termelődő folyadék, amely emésztőenzimet is tartalmaz (ez elsősorban a keményítő lebontásáért felelős alfa-amilázt jelenti). Ezen kívül a nyál elősegíti a táplálék síkossá tételét is, ezáltal segíti a nyelést. Tisztán tartja a szájüreget és a fogakat, valamint kismértékben baktériumellenes (antibakteriális) hatása is van. Vegyhatása (pH) 7 körüli, tehát semleges, és telítve van kalciummal, ami miatt a fogak nem veszítenek kalciumot. A nyál ezen kívül nedvesen tartja a száj képleteit, ezáltal megkönnyíti a beszédet. A nyálelválasztást a paraszimpatikus idegrendszer fokozza, hatására nagy mennyiségű, híg és szerves anyagban szegény nyál termelődik. Szimpatikus idegi befolyás az ellenkező hatást váltja ki, aktivitása esetén kis mennyiségű, de sűrűbb nyál választódik el.
 
A szájba került étel reflexes nyálelválasztást eredményez, de a leghatásosabb ingert azok az anyagok váltják ki, melyek a nyelv ízlelő-receptorait ingerlik (a nyelvben édes, sós, keserű és savanyú ízt érzékelő receptorok helyezkednek el).

Rágás és nyelés...

A fogak segítségével történő rágás során aprítjuk fel a táplálékot. A felnőtteknek harminckét, az alsó- és a felső fogsorban elhelyezkedő foga van. Elöl középen találhatóak a metszőfogak (összesen nyolc), majd kifelé haladva a szemfogak (négy), a kisőrlőfogak (nyolc), majd a nagyőrlőfogak (tizenkettő) következnek. Az emberi fogazat a mindenevő fogakra jellemző sajátságokkal bír. A rágásban és a falat kialakításában a rágóizmok, a nyelvizmok, valamint a szájfenék, ajak és arcizmok is szerepet játszanak. Az emésztés első lépcsőfokát a nyállal elkevert falat képzése jelenti, melyben az örlőmozgásoknak van nagy jelentősége.

Tudta-e ?

Naponta kb. 1500 ml, azaz másfél liter nyálunk termelődik, és körülbelül 2400 alkalommal nyelünk.

A nyelés akaratlagosan elinduló folyamatával a táplálék a nyelőcsőbe kerül: a nyelv segítségével elválasztjuk a falatot a táplálék többi részétől, majd a falat ezt követően a nyelvhát és a kemény szájpad közé kerül. Ezt követően a lágyszájpad felemelkedik és lezárja az orr-garat üreg felé vezető utat. A légzés gátlás alá kerül, a gége felemelkedik, záródik, akadályozottá válik a félrenyelés. A falatot a nyelv a garatba, majd a nyelőcsőbe továbbítja.
 
A nyelés ezután a nyelőcső akaratlan összehúzódásaival folytatódik, ami azért lehetséges, mert a nyelőcső felső szakasza az akaratlagosan beidegzett vázizom, az alsó szakasza pedig akaratunktól függetlenül működő simaizom (van egy rövid átmeneti zóna, ahol mindkét izom jelen van). A nyelőcső ritmikus összehúzódásai, vagyis perisztaltikus mozgásai továbbítják a táplálékot a gyomor felé. Jó tudni, hogy a folyékony és pépes táplálék a gravitáció hatására jut le a nyelőcső alsó szakaszába.
 
A nyelőcső gyomorba való szájadzásának helyét gyomorszájnak (cardia) nevezzük, mely egy erőteljesebb izomgyűrű. Evésszünetben ez csaknem zárt állapotban van. Nyeléskor az izomgyűrű ellazul, ezáltal a nyelőcsőtartalom a gyomorba továbbítódik. A gyomorba jutott táplálék esetén az izomgyűrűben megemelkedik a nyomás, ezáltal megakadályozza a gyomortartalom visszajutását a nyelőcsőbe.

Kapcsolódó tartalmak

 

Forrás : www.hazipatika.com

Szerző : Dr. Boros Szilvia

http://www.hazipatika.com/taplalkozas/egeszseges_has_titkai/cikkek/mi_van_hasunkban/a_lenyelt_falat_titokzatos_utja/20120817112726?utm_source=www.startlap.hu&utm_campaign=Startlap_Aktualis_20131021&utm_medium=click&utm_content=http%3A%2F%2Fwww.hazipatika.com%2Ftaplalkozas%2Fegeszseges_has_titkai%2Fcikkek%2Fmi_van_hasunkban%2Fa_

lenyelt_falat_titokzatos_utja%2F20120817112726#a3

Aludjon inkább eleget hétköznap is! Egyetlen hosszabb alvás nem elegendő a koncentrációs képesség helyreállításához, viszont csökkenti az álmosságot, a stresszt és a gyulladást a szervezetben.

Az alváshiány hosszú távon egészségügyi problémák kialakulásához vezethet, mert serkenti a gyulladásos folyamatokat, valamint hátrányosan befolyásolja a vércukorszintet.

A hétvégi lustálkodás csábítónak hat, de sajnos nem teszi jóvá a hét közben felhalmozott alváshiányt. Az eredmények alapján már a néhány napig tartó elégtelen pihenés is nappali álmosságot és rosszabb teljesítményt eredményez, ráadásul élénkíti a gyulladásos folyamatokat és felborítja a vércukorszint egyensúlyát. A fokozott gyulladás és a nem megfelelő vércukorszint-szabályozás részben megmagyarázza, hogy az alváshiány miért károsítja több szempontból is a szervezetet, csökkentve ezáltal az élettartamot.

Sokan azt hiszik, hogy a hét közben kimaradt pihenés jóvá tehető egy kis hétvégi többlettel. Ennek kivizsgálására Alexandros Vgontzas és kollégái, a Pennsylvaniai Állami Egyetem orvosi karának munkatársai 30 önként jelentkező alvási naplóját követték figyelemmel, akik az alvásszegény hétköznapok után hétvégén próbáltak feltöltődni.

  Ne hétvégén lustálkodjon, inkább hétköznap aludjon eleget!  
 

Ne hétvégén lustálkodjon, inkább hétköznap aludjon eleget!

 

A megfigyelési időszak különböző időpontjaiban a kutatók felmérték a résztvevők egészségi állapotát és teljesítményét, különböző tesztek segítségével. Kiderült, hogy a gyulladásos folyamatokról árulkodó molekula sokkal nagyobb arányban volt jelen az alvásmegvonásos időszakban, de a feltöltődés után helyreállt a normál érték. A stresszről tanúskodó hormon szintje pedig nem változott az alváshiány ideje alatt, de lényegesen csökkent a regenerációt követően.

Az önkéntesek teljesítménye és koncentrációs képessége azonban számottevően csökkent az alváshiány miatt, s a hétvégi pihenés után sem állt helyre.

Az eredmények az American Journal of Physiology-Endocrinology and Metabolism című szakfolyóiratban jelennek meg.

 

Forrás : www.hazipatika.com

Szakértő : Dr. Radics Judit Pszichiáter

http://www.hazipatika.com/eletmod/tudomanyos_erdekessegek/cikkek/a_hetvegi_pihenes_nem_kompenzalja_a_hetkoznapi_alvashianyt/20131015152534#a3

2,4 cm átmérőjű, 7,5 grammos gömb - a szemgolyó. Egyik legrejtélyesebb és legösszetettebb érzékszervünk, melyről nem is tudjuk, mennyire fontos, míg nincs gond vele: nézzük hát, milyen is belülről a "szemünk világa".

A szem körül...

A szemhéjak és szempillák mögött, a koponyacsontok által alkotott szemüregben, zsírszövetbe ágyazva foglal helyet. Felszínén tapadnak a szemmozgató izmok. Idegek, vérerek és a könnytermelő szervek veszik körül. Kívülről a szemhéjak védik, könnyel kenik be, nedvesen tartják a szem külső felszínét, a szaruhártyát és a kötőhártyát. A könny nagy része a felső szemhéj alatti és a halántéki oldalon lévő könnymirigyekből származik; táplálja, oxigénnel látja el és védi a szemet a fertőzésektől.

Az ínhártya és érhártya

A szemgolyó falának legkülső rétege a rostos ínhártya, melynek látható része a szemfehérje. Színe ugyanis fehér, mivel erekben szegény, ám szorosan egymáshoz fekvő kötőszöveti rostokból áll, így igen kemény réteg. Elől átlátszó, hogy a fény bejuthasson a szembe; ez a szaruhártya.

alt

A szemgolyó falának középső rétegének részei a szemünk színét adó szivárványhártya (iris), a szemlencse mozgatását végző sugártest és az érhártya (choroidea), melynek erei a szemet, főként annak legbelső idegsejtekben gazdag rétegét táplálják. Az érhártya belső részén található sötét festéket tartalmazó sejtjei elnyelik a fényt, hogy az ideghártyára csak azok a sugárnyalábok juthassanak, melyekre a tökéletes képalkotáshoz van szükség. A szivárványhártya közepén lévő nyílás a szembogár (pupilla), nagyságát, vagyis a rajta keresztül bejutó fény mennyiségét finom izomzata szabályozza. Erős fényben a pupilla beszűkül, sötétben kitágul, hogy az ideghártyára mindig megfelelő mennyiségű fény jusson.

A csarnokvíz szerepe...

A szaruhártya és a szivárványhártya közötti tér az elülső szemcsarnok, tiszta folyadék, a csarnokvíz tölti ki. A sugártest érhálózata termeli a csarnokvizet, amely a szivárványhártya mögül a pupillán keresztül áramlik előre, és az írisz tövénél kerül újra a véredényekbe. Ha elfolyása akadályozott, a szemben uralkodó belső nyomás megemelkedik, kialakulhat a zöld hályog (glaucoma) legjellemzőbb tünete.

A lencse

A szivárványhártya mögötti átlátszó szemlencsét a sugártest körkörösen elhelyezkedő lencsefüggesztő rostjai tartják. Távolba nézéskor a sugártest izmai elernyednek, a lencsefüggesztő rostok ezért megfeszülnek, a szemlencse ellapul. Közelre nézéskor fordítva, az izomzat megfeszül és a lencse rugalmasságánál fogva összeugrik, azaz kigömbölyödik. A lencse mögött a kocsonyás állagú, hártyával határolt üvegtest található. Kevés kollagén rost és nagy mennyiségű vizet megkötni képes hialuronsav, valamint 99%-ban víz alkotja. Így nevéhez hűen átlátszó, hogy a fénysugarak keresztüljuthassanak rajta egészen az ideghártyáig (retina). Ezen kívül belső vázként biztosítja a szem formáját.

Az ideghártya vagy látóhártya...

A fény a szem két legfontosabb fénytörő elemén, a szaruhártyán és a lencsén, majd az üvegtesten keresztül érkezik meg az ideghártyára. Ez a szemgolyó falának legbelső rétege. A retina átlátszó, az alatta fekvő érhártya ereinek vörös színét látjuk fényképeken piros szemként. A retinának kétféle fényérzékelő sejtje van: mintegy 120 millió fekete-fehéren látó, ám kevés fényben is jól működő pálcika és 6 millió színlátásra, kék, zöld és piros fény érzékelésére specializálódott csapsejt. Az éleslátás helye a retinán a sárgafolt (macula lutea), itt csak csapsejtek vannak összezsúfolva. A fényérzékeny sejtekből származó információ a retinában több rétegben elhelyezkedő közvetítő idegsejteken halad keresztül. Az idegsejtek hosszú nyúlványai végül idegrostokká, majd a látóideg kötegévé állnak össze. A látóideg kilépésének helyén nincsenek fényérzékelő sejtek, ezért hívják vakfoltnak.
 
Köszönjük dr. Bana Ildikó szemész-kontaktológus segítségét a cikk elkészítésében !
 
 

Forrás : www.hazipatika.com

http://www.hazipatika.com/napi_egeszseg/fokuszban_szemuveglencse/cikkek/a_lato_gomb/20131003120609?utm_source=www.startlap.hu&utm_campaign=Startlap_Aktualis_20131017&utm_medium=click&utm_content=http%3A%2F%2Fwww.hazipatika.com%2Fnapi_egeszseg%2Ffokuszban_szemuveglencse%2Fcikkek%2Fa_

lato_gomb%2F20131003120609#a3

 
 
Sok harmincas nő él négyéves kori szexualitásához kapcsolódó blokkokkal a fejében, amelyek aztán szégyenhez és szexuális problémákhoz vezetnek. Pedig jó lenne, ha észrevennénk, hogy a testünk intelligens: ha figyelünk a jelzéseire, segít a párválasztásban is. Dr. Ruczek Évával, a Sexual Grounding terápia hazai képviselőjével beszélgettünk.

A Sexual Grounding weboldalának nyitólapján egy képen egy kisfiú belenéz egy kislány bugyijába. Mellette a magyarázat, hogy ebben a korban még megvan az ártatlanság és kíváncsiság, amitől a szexualitás szégyenmentes és természetes. Felnőttként ezt kevesen mondhatják el magukról - azért, mert velük korábban történhetett valami?

Dr. Ruczek Éva, a Sexual Grounding terápia hazai képviselőjé
Dr. Ruczek Éva, a Sexual Grounding hazai képviselője

Sokan azt hiszik a szexualitásról, hogy magától működő dolog, pedig a szexualitást tanulni kell. Ha egykor elnyomtuk, magától nem fog fejlődni. Ma úgy élnek 30, 40, 50 éves emberek, hogy nem érték el a szexuális érettség korát, hanem megmaradtak a gyerekkori blokkjukban, és ezzel mentek bele a párkapcsolatukba.
Éppen tegnap beszélgettem egy férfi ismerősömmel, és szóba került, hogy a kislánya mostanában egyre többször szeretne az ölébe ülni, odabújni hozzá, és nem tudja, hogy reagáljon erre a kérésre. A Sexual Grounding módszere erre azt mondja, hogy nem szabad megijedni, semmit nem kell a gyereknek magyarázni, ha ilyen medencei élvezetes érzéssel megy egy négyéves kislány az apukához. Érthető, hogy az apa zavarba jön, de tudnia kell, hogy ez egy egészséges folyamat, a gyerek még természetesen él a testében. Ez nem szexuális közeledés, ő ekkor tanulja meg értékelni magát, ekkor tanul meg neveket adni ezeknek az érzéseknek. Ha egy ilyen helyzetre a gyerek természetes választ kap, az a későbbiekben is hasznára lesz, ám ha elutasításban részesítik, az lavinát indíthat el.

Itt törik el valami, és ettől lesz aztán felnőttkorában tele szexuális gátlásokkal, a teste iránt érzett utálattal?

Három-négy éves kor körül beindul a szexuális fejlődésünk, ezek a szervek elkezdenek feléledni, aktívvá válni, ennek jelei vannak, amit a gyerek meg is mutat. A fejlődő gyermeknek szüksége van arra, hogy visszajelzést kapjon a benne zajló folyamatokra, a kibontakozó nemiségére is. Mindannyian vágyunk rá, hogy szeressenek minket, hogy szépnek lássanak, örüljenek nekünk, elfogadjanak minket olyannak, amilyenek vagyunk, a nemiségünkkel együtt. Aki ezt gyerekként megkapja, az megtanulja, hogy nőnek, férfinak lenni és a nemi szervekben jelen lenni elfogadott és természetes állapot. Amikor viszont a szexualitás tabu, szégyenteli vagy bűnösnek tartott, akkor a test izmaiban olyan feszültség jön létre, amely csökkenti a vérkeringést. Ez a szervek csökkent vagy egészségtelen működéséhez vezethet, ami pedig betegségek formájában jelenhet meg, akár meddőséget is okozhat.

Kell a szex az életben maradáshoz!

Ebben az is benne van, hogy nemcsak mentálisan, de testileg is káros a szexmentes élet. Szexuális lények vagyunk, a létezésünknek ez az alapja. Az orvosoktól már kapjuk a jelzéseket, hogy bár fejlett a XXI. század technológiája, mégis egyre több prosztata-, melldaganatos és petefészek-probléma van, és nem tudunk rá megfelelő gyógymódot sem. Fel sem merül bennünk, hogy a probléma ott van, hogy nem vagyunk kapcsolatban a testünkkel, és nem jól használjuk. Fontosnak tartom, hogy a szexualitásunkban leföldeltek legyünk. Ez azt jelenti, hogy az ember érzi a testét, két lábbal áll a földön, és ennek tudatában is van. Vagyis egyszerre van jelen a fejében, a szívében és a nemi szerveiben, és érzékeli közöttük a kapcsolatot. Kíváncsi lennék, mi történne, ha egyszer csak mindenki eldöntené, hogy csak akkor adja át magát egy szerelmi aktusnak, ha tudja, hogy a szíve és a medencéje is ezt szeretné. Szerintem a testünk elég intelligens ahhoz, hogy segítsen nekünk a párválasztásban. Persze ehhez figyelnünk kell a jelzéseire, amelyekkel üzen nekünk.

Mi van akkor, ha a gyerek csonka családban nő fel, ahol egy kislánynak nincs apaképe, nincs az ellenkező nemről alkotott véleménye, tapasztalata ?

Vannak, akik úgy érkeznek hozzánk a tanfolyamra, hogy anyuka egyedül nevelte őket, és amióta az eszüket tudják, dühöt éreznek az apjuk iránt, mert az cserbenhagyta őket. Egyszer csak azon kapják magukat, hogy a felnőttkori párkapcsolataikban apát keresnek. És ez tényleg így van. Mert azt tapasztalják, hogy gyerekkori kielégítetlen szükségleteik vannak, felnőttként pedig attól a férfitól várják el, hogy kielégítse ezeket, aki a párjuk. Ezek a kapcsolatok a legtöbb esetben nem működnek.

Minden nő, aki apa nélkül nőtt fel, csak az apát keresi a felnőttkori párkapcsolataiban ?

Egy gyereknek szüksége van arra, hogy megkapja azt a biztonságos környezetet, ahol jelen van az apa is, és hogy a világ megfelelő módon visszatükrözze őt. Egy kisgyermek azokból a visszajelzésekből tanul, amelyeket a környezetétől kap, és abból veszi a mintát, amit maga körül érzékel, lát, tapasztal. A szülőnek meghatározó szerepe lehet abban, hogy a saját szexualitásunkhoz hogyan viszonyulunk. A szülő elutasító vagy ijedt, zavart reakciója óvodáskorú gyermekének meztelenkedésére, esetleg annak fokozott izgalmi állapotára a gyermekben zavart, frusztrációt okozhat, amelyet egy életen keresztül is magában hordozhat. A test emlékszik a „fájdalomra", amelyet átélt, ezért blokkolni fogja a saját működését. Ezért kell később újra megtalálni a szívünk és a medencénk közötti utat.

Ha ez nem történik meg, akkor van egy testben és életkora szerint felnőtt nő, akinek a szexualitása még mindig egy négyéves gyerek szintjén van, és odaáll a férfi elé, akit nem apának hív, hanem párnak, és azt várja el, hogy ezt elégítse ki. De a férfi egyenrangú kapcsolatot szeretne, nehéz neki a nő gyerekkori szükségleteit kielégítenie, és nem is szerencsés egy párkapcsolatban.

Ez így ijesztőnek hangzik, ha azt vesszük, hány kislány nőtt fel eddig és nő fel manapság apa nélkül.

Ha gyerekként nem kapott semmilyen tükröt a nő, később ez komoly szexuális problémákat okozhat. Ezért ezt a gyerekkori szükségletet mindenképpen ki kell elégíteni. A Sexual Grounding terápia során pontosan ez történik. Ezeket az űröket a tréningen tudatosan betöltjük. Egy ilyen problémával küzdő nő a csoportban kap egy ideális szülőként funkcionáló apát és anyát, akiknek az a szerepük, hogy ezt a visszatükrözést megadják neki, vagyis eljátszatjuk a korábbi szituációt. Mi, a tréning vezetői pedig ehhez adjuk hozzá a tudást, hogy hogyan lehet ezt újra átélni lélekben és testben, és hogyan lehet egy egészen más élményhez hozzájutni, amely megváltoztathatja az életét.

Kell a szex az életben maradáshoz!Miből látszik leginkább, ha valaki nem a korának megfelelően éli a szexualitását ?

Amikor jönnek az intim helyzetek, és az egyébként határozott, munkájában sikeres, stabil embernek tűnő személy hirtelen átváltozik. Zavarba jön, szégyenlős lesz, és vagy menekül a helyzetből, vagy éppen ellenkezőleg, kompenzálni kezd. Mert nem tudja megélni azt a fajta élvezetet, hogy a szíve és a medencéje kapcsolatban legyen. Pedig, ha valaki a medencéjével, vagyis szexuálisan, és a szívével, vagyis érzelmileg is benne van egy kapcsolatban, hiába találkozik egy másik nővel, férfival, és hiába fogja megérinteni őt szexuálisan, nem fogja tudni kibillenteni a párkapcsolatából, mert van egy belső stabilitása, amely nem a külső ingerek függvénye. A „sexual grounding", vagyis a szexuális stabilitás, földeltség pontosan ezt jelenti.

Eddig arról beszéltünk, hogy a szexualitásunk gyermekkorunkban már jócskán eldőlt, de ezt úgy, ahogy van, felülírhatjuk a Sexual Grounding módszerének megtanulásával. Hogyan ?

A legelső dolog, amit tanítunk, hogy hogyan találjunk vissza a testünkhöz, az érzékelésekhez, amelyek a testünkben vannak, mert nagyon elszakadtunk tőlük. Gondoljunk arra, ha leülünk beszélgetni valakivel, el tudjuk engedni a combjainkat, a medencénket? Tudunk figyelni a másik hangjára, nyitottak vagyunk rá a testünkkel is? Mert a cél az, hogy meg merjük engedni magunknak, hogy mindig ebben a nyitott állapotban legyünk, és érezzük az energiák áramlását. Ha ez megvan, akkor érezzük, hogy élünk. Egyszerűen csak az életenergiánk áramlását kell megérezni, és tudni kell, hogy ezt mire használjuk.

 

Forrás : www.nlcafe.hu

http://www.nlcafe.hu/szexesmas/20131011/sexual-grounding/#a3

Nem mindegy, hogyan és milyet veszünk be !

Evés előtt, közben vagy utána - évtizedek óta számos gyógyszernél figyelmeztetnek, miként kell bevenni őket. Sok tényező befolyásolja ugyanis hatóanyagaik felszívódását. Nem meglepő, hogy ez így van az olyan egyszerű "dolgoknál" is, mint a magnézium.

Szervezetünk mintegy 20-30 gramm magnéziumot raktároz, és ez a mennyiség állandó körforgásban van: minden nap vesztünk belőle egy keveset és ennek megfelelően naponta gondoskodnunk kell a pótlásáról is. A testünkben megtalálható magnézium legkisebb része, 10 százaléka kering a vérben, míg harmadát az izmok, a fennmaradó részt pedig majdnem teljes egészében a csontok raktározzák.
 
A hatalmas tartalékoknak köszönhetően a vérben mérhető magnéziumszint napi ritmus szerint kismértekben ingadozva közel állandó, és ha szervezetünk jól el van látva magnéziummal, gyakorlatilag a bevitt mennyiség rövid időn belül ki is ürül. Ez azonban ritkán van így, a legtöbben ugyanis többé-kevésbé magnéziumhiányosan táplálkozunk. Szakemberek vizsgálatai arra mutattak rá, hogy magnéziumhiány esetén a sejtek tartalékolják ezt a nyomelemet, és csökken a vizelettel kiválasztott magnézium mennyisége is. Ezért kijelenthető, hogy a magnézium felszívódását már maga a hiány is segíti, de természetesen ez messze nem elegendő.

Magnéziumszükséglet :

Kalkulátorunk segítségével kiszámolhatja, mennyi magnéziumot kell bevinnie szervezetébe naponta, hogy egészséges maradjon ! A kalkulátorért kattintson ide!

Mi gátolja meg a magnézium felszívódását ?

Ahhoz, hogy rámutathassunk, milyen tényezők vagy anyagok segíthetik a magnézium felszívódását, először fordítsuk meg a kérdést: mi az, ami étrendünkben rontja a magnézium hasznosulását? Táplálkozási szakértők szerint a következőkre feltétlenül figyelni kell:
  • Étrendünk magas zsírtartalma gátolja a magnézium felszívódását
  • A fehérjegazdag táplálkozás növeli a magnéziumigényt, de paradox módon gátolja annak felszívódását
  • A foszfátvegyületek (ilyen például a minden szénsavas üdítőbenmegtalálható foszforsav is) fokozzák a bélrendszerben kiválasztódó magnézium mennyiségét
  • Többféle tartósítószer, így például az igen elterjedt benzoesav is akadályozza a megnézium felszívódását
  • Minél több étrendünkben a kalcium, annál kevesebb magnézium tud felszívódni
  • Az amúgy egészséges, rostban gazdag zöldségfélékben is található egy anyag, a fitinsav, amely oldhatatlan, ezért hasznosíthatatlan vegyületet képez a magnéziummal. Ilyen hatást fejt ki a sóskában, spenótban is megtalálható oxálsav is

És ami segíti a magnézium felvételét...

A magnézium felszívódását természetesen pozitívan is lehetséges befolyásolni, erre a vitaminoktól a helyesen megválasztott készítményig sok módszer kínálkozik. Kezdjük a vitaminokkal!
  Magnézium: nem mindegy, hogyan vesszük be  
 

Magnézium: nem mindegy, hogyan vesszük be...

 
Magyar vonatkozású felfedezés, hogy az étrend magas E-vitamin tartalma emeli a vér magnéziumszintjét is, tehát a két anyag jól használható együtt (a jelenséget Rigó János professzor, a hazai táplálkozástudomány talán legnagyobb szakembere írta le még a hatvanas évek végén). Más kutatók szerint a D-vitamin jelentősen emeli a felszívódó magnézium mennyiségét és a sejtekbe való bejutását is segíti. Érdekes, hogy mások szerint viszont a D-vitamin fokozza a magnézium vizelettel való ürülését, így intenzív D-vitamin pótlás mellett a másodlagos magnéziumhiány elkerülése végett érdemes magnéziumot is pótolni. Ma ezt a terápiát úgy javasolják, hogy néhány heti D-vitamin kúrát követően legalább ugyanannyi ideig csak magnéziumot szedjünk.
 
 
Forrás : www.hazipatika.com

Szerző : Pilling Róbert

htttp://www.hazipatika.com/taplalkozas/taplalekkiegeszitok/cikkek/jobban_hasznosulo_magnezium_mi_a_titka/20120508165410?utm_source=www.startlap.hu&utm_campaign=Startlap_Aktualis_20131007&utm_medium=click&utm_content=http%3A%2F%2Fwww.hazipatika.com%2Ftaplalkozas%2Ftaplalekkiegeszitok%2Fcikkek%2Fjobban_
hasznosulo_magnezium_mi_a_titka%2F20120508165410#a3

Keresés