Orosz és amerikai titkosszolgálatok és kutatók készítettek egy térképet arról, hogy hogyan alakul át kontinensünk a következő 22 évben. Egy orosz lap által közzétett anyag szerint Magyarország nőni fog. A cikket közlő Nyelv és Tudomány (nyest.hu szerint nem szabad komolyan venni e jóslatokat.
Az Expressz Gazeta orosz nyelvű portál szerint a CIA, az orosz Felderítő Csoportfőnökség (GRU) és egy sor kutatóintézet készítette a térképet, amely szerint először Nyugat-Európában várhatóak változások - olvasható a nyest.hun.
Skócia már 2013-ben elszakadhat Nagy-Britanniától minden bizonnyal egy népszavazás után – ez viszont dominó-effektust indíthat el: Észak-Írország is elszakadhat, és egyesülhet Írországgal. Ennek következtében a Nagy-Britannia elnevezés is értelmét veszti.
Hasonló folyamat indulhat meg Spanyolországban, ahol a gazdasági válság amúgy is az ország decentralizációját erősíti. Katalónia és Baszkföld függetlenségét legfeljebb úgy lehet megelőzni, ha az országot konföderációvá alakítják át.
Franciaország összemegy
A lap szerint Franciaországban bekövetkezik a multikulturalizmus csődje: a kormány nem tehet mást, mint elszigetel egy területet és odadeportálja a lakosság egy részét. Ilyen terület már kialakulóban van Marseille környékén – nem zárható ki, hogy itt 2035-re egy arab iszlám állam alakul ki. Franciaország területe tovább csökken azáltal, hogy a baszkok lakta területek Baszkföldhöz csatlakoznak, Lotaringia pedig csatlakozik a Német Szövetségi Köztársasághoz, és Korzika is függetlenedik.
Franciaországnál is hamarabb eshet szét Belgium. A flamand országrész csatlakozhat Hollandiához. Szétesik Olaszország is: a szorgalmas északiaknak elegük lesz a déliek etetéséből. A déli országrészek viszont nem tudják megtartani az önállóságra törekvő Szardíniát és Szicíliát.
A jóslat szerint az európai fokozódó iszlámellenes hangulat oda vezet, hogy érdekcsoport jön létre Bosznia-Hercegovina felszámolására: az országot felosztják Szerbia és Horvátország között. Törökországnak tett engedményképpen viszont létrejöhet az egységes Albánia, mely Koszovón kívül a mai Macedónia nyugati területeit is magába foglalja.
Visszakapjuk Erdély egy részét ...
Magyarország területe nőni fog. A politikai fellendülés következtében visszakerül Erdély egy része, sőt, a Vajdaság is. Magyarországhoz visszakerülnének Románia azon területei, ahol a románok vannak többségben – a Székelyföld azonban Románia része maradna. Ez legalábbis meglepő. Mint ahogy az is, hogy a nem magyar többségű Vajdaság visszakerülhet, ám Csallóköz Szlovákiánál marad. Románia Moldáviával vigasztalódhat.
Németország is nagyobb lesz ...
Magyarországhoz hasonlóan bővül Németország is: nem csupán Lotaringiát szerzi meg, de a mai Nyugat- és Északkelet-Lengyelország azon területeit is, melyek valaha Németországhoz tartoztak. Sőt, Oroszországtól is visszaszerzi az egykori Königsberg, a mai Kalinyingrád környékét.
Független Kárpátalja ...
Lengyelország délkeleten is területet veszít: e részeiből és Nyugat-Ukrajnából önálló állam jön létre: Galícia. De függetlenné válik Kárpátalja is. Ezzel még nem értek véget Ukrajna veszteségei: Bukovinát Románia kapja meg, az ország déli és keleti területeit (a Moldáviáról leszakadó Dnyeszteren túli területtel együtt) pedig Oroszország.
Teljes átalakulás az Oroszoknál
Az Európai egység meggyengülésének következtében Oroszország ráteszi a kezét a Baltikum orosz többségű területeire, Északkelet-Észtországra és Délkelet-Lettországra is. Fehéroroszország nem ússza meg ilyen veszteségekkel: teljes egészében bekebeleztetik Oroszországba. Oroszország számára azonban kudarcok is következnek: elveszíti a Kaukázust, pontosabban Dagesztánt, Csecsenföldet és Ingusföldet. Visszakapja viszont Grúzia Dél-Oszétiát, igaz, nagy árat fizet érte: egy bábkormány fogja irányítani.
Mivel a karabahi konfliktus csak akkor tűnik megoldhatónak, ha Oroszországnak és Örményországnak közös határa lesz. Éppen ezért korridort létesítenek, mely kettévágja Grúzát. Törökország azonban csak akkor lesz hajlandó belenyugodni abba, hogy Karabah végleg Örményország részévé váljon, ha Bulgária töröklakta területeivel vigasztalódhat.
Inkább érdekesség, mint tudományos dokumentum...
A szakértők figyelmeztetnek: az előrejelzéseket nem szabad túl komolyan venni, és azt végképp nem szabad várni, hogy 100%-ig bekövetkeznek: a területi változások alakulása rengeteg tényezőtől függ.
Az igaz, hogy 1980-ban sem tűnt volna túl hihetőnek, hogy két évtizeden belül a Szovjetunió, Jugoszlávia és Csehszlovákia szétesik, Németország viszont egyesül, de azért kezeljük fenntartásokkal a fent leírtakat.
A forgatókönyvből elképzelhetőnek tűnik Skócia függetlenedése és Spanyolország szétesése. (Wales függetlensége viszont sokkal reálisabbnak tűnik, mint Észak-Írország elszakadása.) Az is lehet, hogy Belgium sem marad fenn mai formájában, viszont jóval kevésbé valószínű, hogy Flandria, ha már független is lehet, egyesülne Hollandiával. Belorusszia függetlenségének megőrzésére sem érdemes nagy összegben fogadni, és az sem zárható ki, hogy Ukrajnát szétszakítják a feszültségek – az azonban már megjósolhatatlan, milyen részekre.
Teljesen alaptalannak tűnik, hogy Franciaország a bevándorlókat egy területre telepítse, és annak függetlenséget adjon. Kizárt, hogy Németország a háború előtti területeit vissza akarná szerezni – már csak azért sem, mert ott német lakosság már nem található.
A CIA-nél egyébként nyoma sincs ennek a kutatásnak: a hír angol nyelvű változatai mind orosz forrásokra hivatkoznak - írja a nyest.hu
Forrás: Nyest.hu
( http://www.hir24.hu/miafhu/2013/01/16/ilyen-lesz-europa-2035-ben/ )
Látszólag ugyan meghátrált a kormány, de a rendszerbe van kódolva, hogy bármikor a tandíj mellett dönthet. Orbán Viktor nem is tett le az önfinanszírozó felsőoktatásról.
Elengedte, vagy ha úgy tetszik, kísérleti évnek tekinti a kormány a 2013-as felsőoktatási tanévet azok után, hogy a tavaly decemberben kezdődött hallgatói tiltakozások hatására gyökeresen át kellett írnia korábbi elképzeléseit - mondta az [origo]-nak több kormánypárti politikus.
Decemberben tényleg csak kapkodtuk a fejünket, mit takar a „felsőoktatás megújítása”: volt itt 35 ezerre, majd 10 ezerre lecsökkentett államilag finanszírozott keretszám (plusz 46 ezer féltandíjas hallgatóról) szó, majd néhány nap alatt hallottunk 40 ezer, 55 ezer ingyenes helyről, végül a keretszámok teljes eltörléséről. Mivel az állami támgatás pénzről szól, és a forrsákivonást továbbra sem bírálták felül, így ma sem tudni, pontosan mi is lesz, noha már csak néhány hét van a felvételi jelentkezések határidejéig.
Arra már a hallgatók is felhívták a figyelmet (és Pokorni Zoltán szerint a hallgatók nem bíznak az orbáni-hoffmanni ígéretekben), hogy a keretszámok eltörlése csak egy elég átlátszó kommunikációs trükk. A decemberben módosított felsőoktatási törvény szerint ugyanis az emberi erőforrás miniszter határozhatja meg minden egyes szakhoz a ponthatárokat.
Keretszám : Ilyen nincs, de mégis van
Ezzel az eszközzel – úgy tűnik - ebben az évben még nem él a miniszter, most csak egy 240 pontos minimumot határoztak meg, a tényleges bejutási küszöböt az intézmények húzzák meg kapacitásuk függvényében. De bármikor meghúzhatja úgy a ponthatárokat – és az [origo] szerint 2014-től már meg is teszi -, hogy az a kívánt mértékben szűkítse az államilag támogatott hallgatók számát. Az persze kérdéses, hogy tényleg a választási évben nyúlnának ehhez az eszközhöz, de egy újabb Fidesz-győzelem esetén valószínűleg nem habozna a miniszterelnök, hogy régi elképzelését, az önfinanszírozott felsőoktatást megvalósítsa. (Még akkor is, ha ilyen a világon nincs, s ha mégis bevezetnék, az milliós tandíjakat jelentene.)
A korábbi évek jelentkezési statisztikái (és ebben az idei év jó „referencia” lehet) alapján pontosan be tudja lőni a miniszter, hogy a szakonkénti határok fölé hány hallgató fér be. A lényeg, hogy a mostani, elvileg keretszámok nélküli rendszerben ugyanúgy meg tudja határozni az állam az államilag támogatott hallgatók számát, mint eddig.
Idén lehet a főpróba
A ponthatáros trükköt egyébként az [origo] szerint már a 2013-as jelentkezéseknél is bevetette volna a miniszterelnök, aki eredetileg azt szerette volna, ha a keretszámok eltörlése után is ugyanolyan kevés hallgató tanulhatott volna ingyen, mint a tiltakozásokat kiváltó eredeti tervekben. Végül a közelgő választások miatt tett le erről Orbán.
Ugyanakkor kipróbálhatják azt, hiszen épp a HÖOK javasolta a magasan meghúzott bekerülési küszöb meghúzását arra a 16 szakra, amely még a mostani tervek szerint is csak fizetősként indul idén. Ezt Balog Zoltán megfontolandónak nevezte. A miniszternek csak meg kell néznie az eddigi felvételiken elért eredményeket, és jó közelítéssel úgy húzza meg a ponthatárokat, ahogy akarja. Ha 10 jogász képzését bevállalja, akkor úgy, ha 50-et, akkor úgy.
Eközben...
Lassan tehát közeleg a felvételi jelentkezés határideje (február 1-jétől március 1-jéig lehet beadni a papírokat), de számos nyitott kérdés még mindig van. A hallgatók szerint 6 pontjuk közül semmit nem teljesített a kormány, így a tiltakozó akciók tovább folytatódnak. Eközben a (diákok által egyre kevésbé legitimnek tekintett) HÖOK tovább tárgyal a kormánnyal. Bár az első januári ELTE-hallgatói fórumon a HÖOK vezetői megígérték, hogy a tárgyalásokat ezentúl nem kizárólag ők, hanem a decemberben megalakult Országos Felsőoktatási Egyeztető Fórum (OFEF) folytatja, a legutóbbi megbeszélésen is csak ők vettek részt.
A kormány pedig kinyilvánította, hogy kizárólag a HÖOK-ot tekinti legitim tárgyalópartnernek. „Ha tárgyalni akarnak a kormányzattal, szerezzenek pozíciókat a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájában” - ezt tanácsolta a Hallgatói Hálózat, és az OFEF képviselőinek a felsőoktatási helyettes államtitkár. (Az Oktatói Hálózat tagjainak elég cinikusan azt üzente, ha tárgyalni akarnak, pályázzák meg a dékáni és a rektori pozíciókat és akkor a rektori konferencia révén asztalhoz ülhetnek.)
Az InfoRádió Aréna című műsorában Maruzsa Zoltán arról is beszélt, hogy még módosulhat, de csak részletkérdésekben a hallgatói szerződések szabályozása. A helyettes államtitkár példaként említette, hogy nem kellene fizetni, ha egy diák egy hónap után kiiratkozik az egyetemről, és konstruktív megoldást kell keresni akkor is, ha valaki már az első félévben alkalmatlanság miatt kibukik.
Forrás : FN24
( http://fn.hir24.hu/itthon/2013/01/15/csak-idot-huz-orban-nem-tett-le-a-fizetos-felsooktatasrol/ )
A Fidesz frakcióvezetője pénteken arra kérte Bajnai Gordon volt miniszterelnököt, hogy vonja vissza a minimálbér csökkentésére vonatkozó javaslatát, mert az a legalacsonyabb jövedelmű emberek életszínvonalát csökkentené. A volt miniszterelnök szerint Rogán elterelő hadműveletbe kezdett és rémhíreket terjeszt.
Rogán Antal budapesti sajtótájékoztatóján felháborító és értelmetlen elképzelésnek nevezte a Haza és Haladás Egyesület azon programpontját, amellyel az átlagbér 30 százalékára, jelen esetben 98 ezer forintról 66 ezer forintra csökkentenék a mindenkori minimálbért. A Fidesz frakcióvezetője szerint a baloldali ellenzéki szövetség résztvevői nem tanultak a 2002 és 2010 közötti szocialista kormányok hibáiból, mert továbbra is érzéketlenek az emberek mindennapi problémái iránt. Erre utal, hogy az utóbbi időben az MSZP, illetve a DK vezető politikusai is a tandíj, valamint az ingatlanadó bevezetéséről, továbbá a családi adókedvezmény eltörléséről beszéltek, miközben elutasítóan szóltak a kabinet rezsicsökkentéséről.
Rogán szerint Bajnai Gordon kivételével mindenki egyetért abban, hogy 2013-ban gazdasági növekedés lesz Magyarországon, vita csak ennek mértékéről van. A volt kormányfőnek "el kell dönteni, kinek szurkol", vagyis azt, hogy kizárólag a saját érdekei miatt "ellendrukkere" lesz-e az országnak – mondta a kormánypárti politikus, és arra kérte Bajnai Gordont, hogy ezt szem előtt tartva "tartsa meg magának az országnak ártó nyilatkozatait".
Bajnai : Rogán rémhíreket terjeszt
Rogán Antal "elterelő hadműveletbe" kezdett, miután egy hete "cinkosan hallgat" Bayer Zsolt Magyar Hírlap-beli írásáról közölte Bajnai Gordon, a Haza és Haladás Egyesület elnöke. Bajnai szerint a Fidesz frakcióvezetője azért, hogy "ebben a becsületbeli ügyben hallgathasson, inkább másról beszél: a minimálbérrel kapcsolatban terjeszt rémhíreket".
A volt kormányfő szerint a Fidesz úgy emelte meg a minimálbért, hogy abból reálértéken kevesebb jut a munkavállalóknak, mint a Bajnai-kormány idején, a vállalkozók terhei viszont radikálisan emelkedtek. Munkahelyek szűntek meg vagy kerültek veszélybe, a fizetési boríték pedig vékonyodott. Az idén egy minimálbért kereső dolgozó 98 ezer forintból 64 ezret kap kézhez, míg a Bajnai-kormány idején ugyanekkora fizetésből 75 ezer forintot lehetett kézhez venni.
A Haza és Haladás Egyesület olyan minimálbérrendszert javasol, amelyben a vállalkozók terhei nem súlyosbodnak, a munkahelyek nem kerülnek veszélybe, a munkavállalók pedig jobban járnak. Ezzel szemben - fűzte hozzá Bajnai Gordon - a Fidesz-kormány valójában nem a minimálbért, hanem a vállalkozók terheit és az állam bevételeit növelte.
Forrás: MTI
( http://www.hir24.hu/belfold/2013/01/11/rogan-nekiment-bajnainak/ )
A hallgatók ultimátumot küldenek a kormánynak: ha nem lesz előrelépés a hat pont teljesítésében, február 11-én minden eddiginél keményebb országos tiltakozásba kezdenek.
"Azt kell ma itt megfogalmaznunk, mit fogunk csinálni, ha a kormány kiveri!” – hangzott el az egyik hozzászólótól. A fiatalember szerinte meg kell határoznia a diákoknak, mikor veri ki náluk a kormány a biztosítékot, illetve mit válaszol a hallgatói tömeg ebben az esetben.
Több száz egyetemista, középiskolás, oktató gyűlt össze az ELTE BTK nagyelőadójában, valamint az oda vezető folyosón (rengetegen ugyanis egyszerűen nem fértek be) a Hallgatói Hálózat hétfői fórumára. Négy szék maradt csak - egy ideig - üresen: ezeket a rendezvényre meghívott Orbán Viktornak, Balog Zoltánnak, Hofmann Rózsának és felsőoktatási helyettesének Maruzsa Zoltánnak tartották fenn. Mint írtuk az utóbbi kivételével (aki azt írta, csak a hivatalos hallgatói képviselettel tárgyalhat) egyik sem válaszolt a meghívásra.
A fórum néhány az Oktatói Hálózat és a Hallgatói Hálózat fővárosi valamint vidéki képviselője által elővezetett rövid „lelkesítő” előadása után hangosan és egyértelműen kinyilvánította, hogy a kormány nem teljesítette egyik – december 11-én 6 pontban megfogalmazott - követelésüket sem.
| A Hallgatói Hálózat hat pontja : |
|
1. Követeljük a köz- és felsőoktatás átfogó reformját! 2. A keretszámokat állítsák vissza legalább a 2011-es szintre! 3. Állítsák le a forráskivonást, kompenzálják az elvonásokat! 4. Töröljék el a hallgatói szerződést! 5. Ne korlátozzák az egyetemi autonómiát! 6. Az átfogó reformnak biztosítania kell, hogy a hátrányos helyzetű családokból is legyen esély bejutni a felsőoktatásba. |
A rendezvény ezután fórummá alakult, ahol a résztvevők közül sokan fogalmaztak meg különböző javaslatokat. Tudósítónk szerint a HaHa-s bázisdemokrácia bájosan kaotikusnak tűnik, de mégis működik. A decemberi fórumon ugyanebben a formában fogadták el a mai napig érvényes hat pontot, hétfőn pedig azt, hogy ultimátumot küldenek a kormánynak, ha nem történik előrelépés azok teljesítésében. Az ultimátum megfogalmazására munkacsoport alakult, amelyik kidolgozta a pontos szöveget.
| A hallgatók követelései: |
|
- A hallgatók által megfogalmazott 6 pont mielőbbi teljesítése - Az érdemi tárgyalások megkezdése valamennyi érintettel és a nyilvánosság bevonásával - Soron kívüli gyorssegéllyel adják vissza a kivont pénzeket. - Minden szakon biztosítsanak államilag finanszírozott férőhelyeket. - A felvételi ügyintézés díját vállalják át a hátrányos helyzetűek esetében. - Tegyék lehetővé, hogy a felvételi jelentkezés sorrendjének megváltoztatásakor idén új szakokat is megjelölhessenek a felvételizők. |
Amennyiben a hallgatók követelései nem teljesülnek február 8-án déli tizenkét óráig, vagy a kormány kifejezetten a követelések szellemiségének ellenében cselekszik, az egyetemi polgárok, a középiskolás diákok és valamennyi tenni akaró ember 2013. február 11-vel kezdődően az ország egész területén a tiltakozás minden lehetséges formájával és a polgári engedetlenség eszközeivel fog élni.
Szóba került a fórumon addig is több kisebb akció: egyetemfoglalások (itt különösen a Corvinus, az ELTE Jogi Kar, illetve a Pázmány van „veszélyben”), különböző flashmobok, tájékoztató roadshow középiskolákban.
A fórum által elfogadott javaslat volt, hogy bírják rá a kormányt, ne csak a HÖOK-kal tárgyaljon, hanem a decemberben megalakult Országos Felsőoktatási Egyeztetési Fórummal, amelynek a HÖOK mellett tagja a Hallgatói Hálózat, az Oktatói Hálózat, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete és a Magyar Rektori Konferencia is. Mások szerint a legfontosabb feladat azt elérni, hogy minden szakon legyenek állami ösztöndíjas helyek, az egyik oktató pedig azt mondta, hogy a hátrányos helyzetű diákoknak "sürgősségi ösztöndíjat" kellene biztosítani, sokak számára ugyanis a felvételi 9000 forintos díjának kifizetése is gondot okoz. Döntöttek arról is, hogy a követeléseik közé sorolják, hogy a kormány az össze szakon biztosítsa az állami ösztöndíjas helyeket.
A fórumon részt vett a HÖOK elnöke és alelnöke is, akik arról számoltak be, hogy a minisztériumi egyeztetéseken nem született megállapodás. A következő tárgyaláson (pénteken) annak a tizenhat szaknak a sorsa lesz a téma, amelyen 2013-ban nem lesznek állami ösztöndíjas helyek, emellett januárban is egyeztetnek az Országos Felsőoktatási Egyeztetési Fórummal. Kiss Dávid, a HÖOK alelnöke hozzátette: azt kérték az Emberi Erőforrások Minisztériumától, hogy küldjék el nekik az előző két tárgyalás hangfelvételét vagy írásos anyagát, amint megkapják, nyilvánosságra hozzák azokat.
Forrás : Hír24
( http://www.hir24.hu/belfold/2013/01/07/mi-lesz-ha-a-kormany-kiveri-ultimatumot-kap-orban/ )Német, svájci és osztrák lapok, valamint a német közszolgálati műsorszóró is hírt adott az Alkotmánybíróságnak (Ab) a választási eljárásról szóló törvény több rendelkezését alaptörvény-ellenesnek ítélő döntéséről.
Jelentős vereség
Az ARD német közszolgálati műsorszóró társaság hírportálján Ralf Borchard bécsi tudósító beszámolója olvasható Orbán miniszterelnök veresége - az alkotmánybíróság megbuktatja a választójogi reformot címmel. A szerző kifejtette: az Ab döntése Orbán számára "jelentős vereség", az ellenzék számára pedig "jelképes győzelem". "A kormány első ízben törődött bele, hogy vereséget szenvedett" - tette hozzá. Az ARD tudósítója megjegyezte: Orbánnak a Fidesz kétharmados többsége ellenére fokozódó ellenállásra kell számítania, és nemcsak az EU-ban, hanem Magyarországon is.
Az eddigi legsúlyosabb vereség
A Der Standard című liberális osztrák napilap szerint az Ab ítélete az eddigi legsúlyosabb vereség, amelyet hatalomra lépése óta el kellett könyvelnie Orbán Viktornak. "Magyarország erős embere" korábbi alkalmakkor úgy lépett túl az Ab döntésén, hogy hatásköröket vont meg a testülettől - tette hozzá a szerző, Gregor Mayer budapesti tudósító. Először úgy nézett ki, most is ez történik majd: amikor az Ab egy héttel ezelőtt formai okok miatt törölte a regisztrációt az alkotmány átmeneti rendelkezései közül, Rogán Antal frakcióvezető még úgy foglalt állást, hogy az alkotmány törzsszövegében rögzítik a regisztrációt. Ezzel azonban Orbán és bizalmasai átléptek volna egy "vörös vonalat", ugyanis megkérdőjelezhető lett volna a következő választások legitimitása, ha az Ab nemleges állásfoglalása ellenére is fennállt volna a regisztrációs kötelezettség - véli a szerző.
Súlyos vereség
A Die Presse című konzervatív lap budapesti tudósítója, Peter Bognar szintén súlyos vereségként értékelte az ítéletet a kormány szemszögéből. Szerinte Áder Jánosnak állhatatosságával sikerült kifognia a szelet mindazoknak a vitorlájából, akik hivatalba lépésekor azt állították, ugyanúgy "Orbán bábja" lesz, mint elődje volt.
Ki a vesztes valójában?
Eltérően vélekedik a Die Presse jegyzetének szerzője, Helmar Dumbs. "Első pillantásra egyértelműen úgy tűnik, hogy Orbán Viktor konzervatív miniszterelnök és soviniszta felhangoktól nem idegenkedő pártja, a Fidesz a nap vesztese" - írta. Közelebbről megvizsgálva a dolgot azonban - folytatta - az Ab döntése "óriási pofon" Orbán ellenfeleinek. Valóban ébernek kell lenni, amikor az Orbán-kormány kritikus hangvételű tömegtájékoztatási eszközöket "sanyargat", és még inkább, ha valóban korlátozza a demokratikus versenyt. De amíg egy olyan államfő van - méghozzá Orbán táborából -, aki kéri egy ilyen rendelkezés alkotmányossági kontrollját, és olyan alkotmánybíróság, amely megsemmisíti azt, addig nem indokolt tekintélyelvű államról beszélni - vélte Dumbs.
Pofon a kormánynak
A svájci Neue Zürcher Zeitung budapesti tudósítója szerint az Alkotmánybíróság döntése pofon az Orbán-kormány számára, annál is inkább, mert "a 15 alkotmánybíró több mint fele a Fideszből jön, vagy legalábbis közel áll a kormánypárthoz". Az Alkotmánybíróság, de Áder János államfő is bizonyította az Orbán-kormánytól való függetlenségét azzal, hogy szakszerűen viselkedett ebben a rendkívül vitatott kérdésben - írta a liberális konzervatív világlap internetes cikkében Charles Ritterband.
Kinek az előnye?
A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) német konzervatív lap a címlapján közölt hír mellett elemzést is közölt az ügyrőlMagyarországi választójog - Kinek az előnyére? címmel. Az elemzés szerzője, Stephan Löwenstein, a lap Magyarországgal is foglalkozó bécsi tudósítója kiemelte: nem egyértelmű, hogy kinek az előnyére váltak volna a megsemmisített választási eljárási szabályok. Például az előzetes választási regisztráció az ellenzéki bírálatok szerint kirekesztette volna a választásból egyebek között a képzetlen rétegeket, de nem biztos, hogy ez valóban a Fidesz javát szolgálta volna, hiszen a párt törzsválasztói jellemzően vidékiek, éppen úgy, mint a képzetlen rétegek. Van azonban a szabályozásnak egy része, amelyet nem érintett az Ab döntése, és jóval fontosabb a hatályon kívül helyezett elemeknél. Ez a "többségi választójog", vagyis az, hogy a választási rendszer a legerősebb pártnak kedvez - emelte ki a FAZ tudósítója, rámutatva, hogy a balközép ellenzék megosztott, a legerősebb párt pedig továbbra is a Fidesz-KDNP. Szerinte a legerősebb pártnak kedvező jelleg egyesülésre kényszerítheti a szétforgácsolódott ellenzéket.
És egy vélemény Esterházy cenzúrázásáról
A FAZ Súlyos következményekkel járó tanács címmel számolt be az Esterházy Péterrel készült programajánló műsor körül kialakult ügyről. Kifejtették: a 2010-es kormányváltás óta "Orbán iránt lojális vezetői gárda ellenőrzi a közszolgálati médiát", és gyakran hallani "manipulációkról és cenzúrázó beavatkozásokról". Az MTVA elnézést kért az írótól, visszautasította a cenzúra vádját és a műsor szerkesztője ellen fegyelmi eljárást indítottak. Esterházy pedig - amint a lapnak elmondta - a történtek után még gyakrabban ajánlja a színházlátogatók figyelmébe az Alföldi Róbert vezette Nemzeti Színházat.
Forrás : MTI
( http://fn.hir24.hu/itthon/2013/01/05/orban-veresegerol-irnak-a-kulfoldi-lapok/ )
A miniszterelnök szerint jó volt a kormány eredeti felsőoktatási elképzelése, a nyílt kommunikációval volt a baj.
A kormánynak tudomásul kell vennie, hogy hiába van jó koncepciója, ha nem tudja meggyőzni az érintetteteket, akkor nem lehet keresztülvinni az elképzelést - mondta a Kossuth Rádiónak adott interjújában a miniszterelnök péntek reggel. Azt hibázta el a kormány, hogy nyíltan tájékoztatott mindenkit – fogalmazott Orbán Viktor.
Munkaadók törlesztették volna a diákhitelt
"A kormány nyílt lapokkal játszott, mindig elmondtuk, mik a szándékaink. A kormánynak volt egy elképzelése, hogy hogy jut el ezekhez a célokhoz. A diákok nem értettek egyet ezzel, féltek tőle" - fogalmazott Orbán Viktor. Lett volna tízezer teljes ösztöndíj, valamint részösztöndíj és diákkölcsön - de azt is részben az állam fizette volna. A kormány nem akarta eladósítani a diákokat - mondta Orbán az eredeti koncepcióról. "De mire ezt kibontottuk volna, addigra a diákok elvetették" - tette hozzá.
"A munkaadónak kellett volna fizetnie a diákhitel-törlesztést, amit az adóból leírhattak volna. Ennek a megbeszélésére nem került sor, mert a diákokban félelem alakult ki, és ezt figyelembe kellett venni."
Felesleges diploma és kivándorlók ellen
"Három célt tűztünk ki, három dolgot akartunk: először is, hogy emelkedjen a felsőoktatási képzés minősége, a gyerekek ne jöjjenek ki olyan diplomákkal, amit nem tudnak használni. Másodszor 5 százalék alá akarjuk vinni a lemorzsolódás arányát, vagyis hogy aki elkezdi, az fejezze is be az egyetemet. Harmadszor nincs annyi pénzünk, hogy mi képezzük a szakembereket a külföldnek" - mondta Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggel a Kossuth Rádiónak adott interjúban.
A kormánynak tudomásul kell vennie, hogy hiába van jó koncepciója, ha nem tudja meggyőzni az érintetteteket, akkor nem lehet keresztülvinni az elképzelést. Orbán szerint a kormány meghozta döntéseit, de mire az egész kibontakozott volna, addigra a diákok közölték, hogy nem kérnek belőle.
"Én szerveztem diákmozgalmat, hogy a KISZ mellett legyen másik diákszervezet, én tudom, hol van az értelmes párbeszéd határa" - tért ki saját diákmozgalmi múltjára a kormányfő.
"Önök itt hibáztak" - vetette fel a riporter, mire Orbán Viktor úgy válaszolt: "Lehetséges. De ha hibáztunk, az csak azért volt, mert nyíltan tájékoztattunk mindenkit." Saját bevallása szerint Orbán Viktor már nyáron is beszélt rektorokkal és diákokkal különböző rendezvényeken.
Forrás: HVG/Kossuth Rádió/Hír24
Általános sztrájkkal demonstrálnak a diákok a felsőoktatási átalakítása miatt. A kormányszóvivő 55 ezer állami ösztöndíjast ígért, a röghözkötés maradt. A diákok szerint a kormány ködösít.
| Hol és mikor tüntetnek szerdán ? |
|
11.30 Budapest, Kossuth tér - Parlamenti Kormányváró Ezeken a helyeken volt, van és lesz diáktüntetés: View Diákok a jövőért in a larger map |
17:35 - A HÖOK még karácsony előtt kész tárgyalni
Közben a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája egy, az emberierőforrások-miniszternek írott levélben közölte, hogy még a karácsonyi ünnepek előtt kész ismét tárgyalóasztalhoz ülni. A szervezet azt kéri Balog Zoltán emberierőforrások-minisztertől, hogy a vonatkozó, részleteket és konkrétumokat is tartalmazó előterjesztéseket küldje el nekik. A HÖOK az egyeztetéssel összefüggő kérdéseket hét pontban foglalta össze.
17:20 - A balatonalmádi gimnázium igazgatójának felmentését követelik
Azonnal fel kell menteni a balatonalmádi Magyar-Angol Tannyelvű Gimnázium igazgatóját, és az intézmény felügyeletét ellátó szerv vezetőjét - jelentette ki Gőgös Zoltán, az MSZP Veszprém megyei elnöke. A politikus veszprémi sajtótájékoztatóján példátlannak nevezte, hogy az intézményben adatokat gyűjtöttek a végzősök sztrájkkal és keretszámokkal kapcsolatos nézeteiről
17:15 - Menet a Margít hídhoz
A tüntető diákok befejezték az Akadémiánál tartott demonstrációt, és vonulni kezdtek a városban. A tiltakozó fiatalok rendőri felvezetéssel tartanak a Margit hídhoz. A tüntetők a József Attila utcán és a Bajcsy-Zsilinszky úton vonulnak végig, majd a Nyugati térnél ráfordulnak a Szent István körútra, hogy elérjenek a hídhoz. Tudósítónk jellemzése szerint nagyon jó a hangulat, egy, a tünetőkkel tartó kisbuszból zenei kíséretet is kaptak a vonuláshoz.
17:10 - Közben Nyíregyházán
A szabolcsi megyeszékhelyen mintegy kétszáz fiatal vesz részt a facebookon meghirdetett "télirózsás demonstráción"szerda délután. A fiatalok úgy érzik, megfosztják őket a jövőjüktől, az álmaiktól, hiszen a gimnáziumban négy évig készültek egy pályára, s most, a felvételi előtt két hónappal derül ki, hogy oda nem jelentkezhetnek. Megfogalmazták azt is: Orbán Viktor nem a fiatalok, a diákok képviselőivel ült le tárgyalni, hanem a Fidelitas-szal, "az Önök utánpótlásával". "Nem tetszik a rendszer" - jelentette ki az egyik fiatal.
17:00 - Végzős gimnazisták panaszáradata
Egymást követik a végzős diákok felszólalásai az Akadémia előtt tartott demonstráción. Legtöbben azt kifogásolták, hogy néhány hónappal a felsőoktatási jelentkezések előtt még nem tudni, hogy mi lesz velük, és arra hívták fel a figyelmet, hogy a korábbi évekkel ellentétben, még mindig nem adták ki a felvételi tájékoztatót.
Tudósítónk elmondása szerint több mint ezer diák tüntet az Akadémiánál. A forgalomban nincsen fennakadás, bár az autósok inkább elkerülik a környéket.
15.54 - Indul a tömeg aludni tüntetni
A Magyar Tudományos Akadémia előtt már több száz diák várakozik. Helyszíni tudósítónk egy tüntető kutyát is felfedezett a demonstrálók között.
15.30 - MSZP: megijedtek a tiltakozásoktól
Kunhalmi Ágnes MSZP-s oktatáspolitikus szerint a kormány az új bejelentéssel az eddig okozott károkat próbálja mérsékelni, de egyelőre csak az ígéretek látszanak.
15.29 - Dajcs Tomi vicces
"ne csak a keretszámokat, hanem magukat a számokat úgy általában törölje el a kormány - követeli iskolások egy csoportja"
Írja a twitteren Deutsch Tamás fideszes poltikus, európai parlamenti képviselő.
15.22 - A Thököly úton a villamossínen állnak sorfalat a radnótisok

Forrás: Montvai Sára / Facebook
Utcára vonultak és a villamossíneken sétálnak az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskolájának diákjai. A villamosforgalmat nem zavarják, hiszen évek óta nem jár azon a vonalon.
14.57 - HaHa: "Csődbe juttathatnak számos magyar egyetemet"
Értetlenül állunk a bejelentés előtt, hiszen pár napja a miniszterelnök eltörölte a keretszámokat, most pedig mégis a felvehető hallgatók számát állapították meg - írja Giró-Szász András bejelentésére reagálva a Hallgatói Hálózat (HaHa).
A szervezet azt írja: "A tényt, hogy a kormányzat végre a diákok követeléseinek teljesítése irányába indult el, üdvözöljük. Azonban a kormány továbbra sem tud garanciát adni az ígéretére, nem tudják megmondani, hogyan oszlanak majd el ezek a helyek az egyes szakok között."
A beígért plusz 24 milliárdba beleszámítanak a PPP konstrukciók és az EU-s pályázatok, amelyek a Haha szerint nem fordíthatók oktatásra, ezek beruházási, fejlesztési pénzek, ezzel a forráskivonás problémája nincs megoldva. Úgy vélik, mivel a normatív támogatás ebben a helyzetben 10 480 hallgatóra szól, az állam pedig 55 ezer embert kíván felvenni, valamint a fenntartói, kutatási és hallgatói juttatások továbbra is szűkülnek, ezért ezek az intézkedések csődbe juttathatnak számos magyar egyetemet.
A Hallgatói Hálózat követeli, hogy a kapkodás és ködösítés helyett a kormány egyeztetéseken alapuló, átfogó reformmal javítsa a felsőoktatás helyzetét.
Azt írják: "Ne állítsák, hogy teljesítették a követeléseinket, mert ez számos ponton hazugság! A kizárólag Fehéroroszországban létező röghöz kötés eltörlésére továbbra sem mutatkozik kormányzati szándék. Nem látszik a forráskivonások leállításának, a hátrányos helyzetűek segítésének szándéka. Arra sincs garancia, hogy minden szakon lesznek államilag finanszírozott helyek. Így a ma bejelentett változtatások, ha meg is valósulnak majd, csak részsikert jelentenek számunkra."
14.33 - LMP-s feljelentés a balatonalmádi diákok listázása miatt
Az LMP szerint az ötvenes éveket idéző számonkérés megalázó és a szabad véleménynyilvánításhoz, a gyülekezéshez, valamint az emberi méltósághoz fűződő alapvető jogokat is sérti. A beszámoltatás a diákokat a gyülekezési joguk gyakorlásában fenyegető jelleggel korlátozta – olvasható a párt frakciójának közleményében.
14.30 - Több száz gimnazista az Egyetem téren
Megtöltötték a közeli gimnáziumok diákjai a belvárosi Egyetem teret, hogy néma csendben tiltakozzanak. Volt olyan intézmény - például az ELTE Trefort Ágoston Gyakorlógimnázium -, amelynek tanulói inkább a saját iskolájuk előtt demonstráltak így.
14.23 - LMP: félsiker
Az Lehet Más a Politika félsikernek tartja a felsőoktatás átalakításáról szóló szerdai kormányzati bejelentést. Osztolykán Ágnes sikerként könyvelte el, hogy legalább 55 ezer diák részesül jövőre állami finanszírozásban, de kérdésesnek nevezte, hogy erre honnan lesznek költségvetési források - írja az MTI.
A képviselő arra is kitért, hogy a diákok hat követeléséből csak egy, a keretszámokra vonatkozó teljesült, ezért a hallgatóknak "tovább kell menniük ezen az úton", folytatniuk kell a tárgyalásokat, és hallatniuk kell a hangjukat.
13.50 - Hoffmann Rózsa tájékoztatást kért a balatonalmádi esetről
Az oktatásért felelős államtitkár szerint "legyen szó sztrájkról vagy tüntetésről", a diákok véleménynyilvánítási jogát és szabadságát korlátozni semmilyen módon nem lehet.
A hvg.hu kedden arról írt, hogy a Magyar–Angol Tannyelvű Gimnázium igazgatója arról faggatta diákjait, beszélnek-e a meghirdetett sztrájkról, a tanárok buzdítják-e őket arra, illetve a keretszámok szóba kerülnek-e közöttük.
13.47 - HÖOK: Sok a tisztázatlan kérdés
Pozitívumként értékelte a legalább 55 ezres államilag finanszírozott hallgatói létszámról és a 24 milliárd pluszforrásról szóló szerdai kormánydöntéseket, és azokat tárgyalásra alkalmasnak minősítette a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke.
Hozzátette, hogy az 55 ezer helyről nem tudni, hogyan oszlik el, és kitért arra is, hogy a jogász- és a közgazdászképzésben továbbra sem lenne államilag finanszírozott hely. Jelezte, hogy az elképzeléseket szeretnék előzetesen írásban látni.
Nagy Dávid ugyanúgy sérelmezte, hogy továbbra sincs szó a hallgatói szerződések eltörléséről - írja a hvg.hu.
13.46 - Gyurcsány: Mi ez?
A volt miniszterelnök, jelenleg DK-vezér ezt írta a Facebookon: "A kormány látszólag visszavonult. Állítólag nem lesz keretszám, de mégis 56ezer főről beszélnek. Mi ez? A jobboldal civiljei(?) meg kérik, hogy a kormányt, ne engedjen a balliberális körök által felheccelt diákoknak. Érdekes. Ha a jobboldal tüntet, akkor az a nép hangja. Ha ellene tüntetnek, akkor felheccelt minoritás morgolódása. Ezért is szeretem a jobboldal erkölcsi fölényéről szóló magabiztos fejtegetéseket...."
13.45 - Radó Péter: "én még tüntetnék egy darabig...."
Az ismert oktatáskutató ezt írta a Facebookon: "Csak hogy jól értjük-e: (1) a részösztöndíjas kalap megszüntetésével és a képzési normatíva csekély kipótlásával feltornásszák az állam által finanszírozott helyek számát 55 ezerre, (2) a fenntartói, kutatási és hallgatói juttatások kalapok (az állami finanszírozás kétharmada) továbbra is keményen szűkül, tehát az egyetemek egy része továbbra is marad a bedőlés szélén, (3) a röghöz kötés marad, (4) a ponthatárokkal továbbra is ki lehet szorítani hallgatókat bizonyos képzési területekről, (5) koncepció továbbra sincs, (6) a közoktatás "átalakítása" továbbra is a felsőoktatásba belépők durva "előszűrését" szolgálja. Háááát, én még tüntetnék egy darabig...."
13.44 - Orbán rekorder hátraarca
A kormány hétvégén „minden idők legnagyobb hátraarcát" hajtotta végre az oktatásügyben, amikor Orbán Viktor a békés diáktüntetések miatt úgy mondott le a tandíj bevezetéséről, hogy továbbra sem tudni, miből finanszírozzák a felsőoktatást. Ráadásul a Matolcsy-féle gazdaságpolitika nemcsak „unortodox", hanem sokak szerint hibás és sikertelen – írta a Financial Times.
13.35 - Nyíregyházán kivonultak
Korábban megkezdték demonstrációjukat a nyíregyházi diákok - írja a helyi Sunshinefm.hu. A meghirdetett, délután három órai időpontnál korábban, már dél körül elindultak a diákok a Sipkay Barna Szakiskolából, hogy összeszedjék a többi sztrájkoló iskola diákjait is, őket azonban nem engedték ki az utcára.
13.32 - Kolozsvári egyetemisták performansszal támogatták a magyar diákokat
13.25 - „Ráerősítő” petíció Szolnokon
A szolnoki közép- és főiskolások szolidaritást vállalnak az országszerte zajló hallgatói tiltakozásokkal. Petíciójukban megfogalmazták követeléseiket: fejeződjön be a pénzkivonás az oktatási rendszerből, gondolja át a kormány a hallgatói szerződés feltételeit, állítsa helyre a felsőoktatás autonómiáját, teremtse meg továbbá minden tudományterületen a térítésmentes tanulás lehetőségét és legalább a 2010-es szintre állítsa vissza a felsőoktatási keretszámokat.
Szalay Ferenc, Szolnok fideszes polgármester szerint fontos, hogy a fiatalok ezeknek az ügyeknek az élére álltak, és az is, hogy a kormány partner az egyeztetésekben, kész a kompromisszumos megállapodásra. Egyben utalt rá, hogy a petíciót okafogyottnak tartja, és meggyőződése, hogy az országos tiltakozás mögött "politikai háttér húzódik", ám a szolnoki megmozdulás is azt üzeni, hogy a fiatalokat komolyan kell venni.
12.48 - A kormányhivatal tagad
A veszprémi kormányhivatal tagadja, hogy köze van a balatonalmádi kéttannyelvűben történt listázáshoz – írja a hvg.hu.
A hivatal szerint az eset valójában úgy történt, hogy az iskola fenntartójához, a Veszprém Megyei Intézményfenntartó Központhoz szülői bejelentés érkezett, amely szerint az iskola egyik tanára tanítás helyett tanórán megengedhetetlen módon rendszeresen politizál és a diáktüntetések apropóján demonstrációra buzdítja a diákokat.
A Veszprém Megyei Intézményfenntartó Központ az eset kivizsgálását kérte az erre hatáskörrel rendelkező balatonalmádi Magyar-Angol Tannyelvű Gimnázium igazgatójától, és tájékoztatást kért a vizsgálat eredményéről - írta Kálóczi Beáta sajtófőnök.
Az iskolaigazgató - mint az érintett pedagógus munkáltatója - saját hatáskörben döntött a belső vizsgálat módjáról, a meghallgatottak személyéről és dönt majd arról, hogy szükségesnek tart-e munkáltatói intézkedést a diákokkal nyíltan politizáló pedagógussal szemben
12.22 - A miniszter elvitte a HÖOK-elnököt
Balog Zoltán a Parlamentből kiment a Kossuth téren ülősztrájkot folytató HÖOK-elnökhöz és megkérte, hogy tárgyaljanak. Nagy Dávid erre először nemet mondott, de aztán mindketten távoztak a minisztérium felé. A hvg szerint menet közben élénken vitáztak. Balog azt mondta, nem lehet a felsőoktatást egyik évről a másikra teljesen felforgatni. Nagy nem érti, hogy akkor miért törlik el a keretszámokat.
12.12 - 55 ezer állami ösztöndíjast ígér Giró-Szász
Lihegve kezdte Giró-Szász András a kormányszóvivői tájékoztatót. Jelenleg is folyik a kormányülés – mondta. Bejelentette: eltörölték a keretszámokra vonatkozó jogszabályi tervezetet, ezentúl csak a pontszámok számítanak majd. Hogy ez pontosan mit jelent, azt karácsonyig definiálják . Például azt is, hogy mely szakokat fogja támogatni a kormány.
Ezen felül elmondta, a kormány a Emberi Erőforrások Minisztériumának adott utasítást a koncepció kidolgozására, melyben az szerepel, hogy 55 ezer főnél nem lehet kevesebb az állami ösztöndíjban részesülő hallgatók száma a jövőben. Újságírói kérdésre bejelentette, nem lesz részösztöndíjas finanszírozás.
Giró-Szász András azt is bejelentette, hogy jövőre legalább 24 milliárd forinttal több pénz jut a felsőoktatásra, többek közt a PPP-konstrukciók kiváltása miatt.
A röghözkötésről nem tárgyalt a kormány, erről is a minisztérium fog dönteni - mint korábban mondta - karácsonyig.
11.56 - Teát hozott egy rendőr
Egy rendőr teával kínálta a Kossuth téren ülve demonstráló HÖOK elnököt. Nagy Dávid köszönte szépen, de nem kért belőle.
Van neki is - Fotó: Kummer János
11.43 - Továbbra sem tudni, kié az Orbán-ellenes plakát
Budapest közepén, a MOM Parkkal szemben „plakátmagányban" ázik Hoffmann Rózsával a kormányfő. „Együtt tették tönkre az oktatást. Ebből most már elég!" - áll azon az óriásplakáton, ami az Alkotás utcában, a Sportkórház kerítésén, az Epamedia birtokában lévő plakáthelyen jelent meg kedden – írta az Index. A szöveg fölött Hoffmann Rózsa és Orbán Viktor erősen szemcsés fotója látható. A plakát a Békemenetet is szervező Civil Összefogás Fórum kampányának paródiája.
A plakáton nincsen feltüntetve, ki áll az akció mögött. A plakát az Epamedia nevű cég birtokában lévő felületen található. Az Epamedia, a közterületi reklámpiac második legnagyobb szereplője, osztrák kézben van.
11.35 - Megéri diplomázni
Nem igaz, hogy sok a diplomás munkanélküli és a felsőoktatási lemorzsolódás sem akkora, mint azt nap mint nap halljuk a kormányzat részéről. A munkanélküliségtől ugyanis erősen véd a diploma, még akkor is, ha egy kicsit (1-2 százalékot) emelkedett is arányuk az álláskeresők között az utóbbi évtizedben.
A válság idején is a felsőfokú végzettség adta a legnagyobb biztonságot a munkaerőpiacon. Ez természetesen nem csak az egyénnek jó, hanem az államnak is: a diplomás réteg az, amelyiknek a legjobb esélye van a munkához, tehát éppen ők azok, akik adót fizetnek, és nem szorulnak rá különböző segélyekre, kevésbé szorulnak rá az egészségügyi szolgáltatásokra stb.
Ezt felismerve a modern államok, ha úgy tetszik, a saját érdekükben egyre több pénzt fektetnek az oktatásba, felsőoktatásba. Magyarországon a kormányváltás óta 60-70 milliárd forintot vontak ki onnan.
11.22 - Délben sajtótájékoztatót tart a kormányszóvivő
Giró-Szász András várhatóan elmondja, mire jutottak a szerdai kormányülésen a felsőoktatási reform kapcsán.
11.19 - Több száz diák demonstrál Veszprémben

Forrás: Hallgatói Hálózat / Facebook
Öt-hatszáz diák tart ülősztrájkot a veszprémi Vetési Albert Gimnáziumban, a tiltakozás reggel nyolckor kezdődött, és várhatóan tizenegy óráig tart – mondta az eduline-nak Horváth Zsuzsanna, a középiskola diákönkormányzatának tagja. „Felolvastuk a Hallgatói Hálózat hat pontját, elmagyaráztuk, hogyan érintenek minket a kormány felsőoktatási tervei, és öt-hat olyan diákot is meghallgattunk, akik olyan szakra szerettek volna menni, amelyeken nem lesz államilag finanszírozott hely. Ezután felsoroltuk, mennyit kellene fizetni a különböző képzésekért”.
11.16 - Eltorlaszolták a lifteket
Az ELTE lágymányosi kampuszán a hallgatók eltorlaszolták a lifteket.
Több vizsga elmaradt, délután fórumot tartanak az aulában.
11.04 - Gimnazisták, akik majdnem találkoztak Orbánnal
Érdekes videót tettek közzé székesfehérvári diákok, akiket először meghívtak Orbán Viktor hétvégi romkocsmás beszélgetésére, aztán végül mégsem mehettek.
Emlékeztetőül: a kormányfő szombaton a Fidesz ifjúsági tagozatának tagjaival beszélgetett egy budapesti romkocsmában. A társalgás után közölte, hogy nem lesznek keretszámok.
10.57 - Tanulási hisztéria playlisttel
Pécsett is lesz demonstráció a helyi Tudásközpontban. A diákok azt írják, elfogadhatatlannak tartják Kövér László házelnök és Balog Zoltán miniszter kijelentését arról, hogy a diákok hisztériakeltők és nem kívánnak tanulni. Ezért is kérnek mindenkit, hogy a demonstrációra hozzon magával tanulnivalót vagy legalább egy könyvet.
A pécsi hallgatók segítségével jöjjön egy lista arról, hogy milyen zenéket érdemes hallgatni egy tanulós ülősztrájk alatt:
10.30 - Hallgatói Hálózat: nem teljesültek a követeléseink
A Hallgatói Hálózat szerint nem igaz, hogy a tiltakozások okafogyottá váltak volna. A szervezet szerdán Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter és Kósa Lajos Fidesz-alelnök szavaira reagált, akik azt mondták, hogy a diákok követelései egy pont kivételével teljesültek.
Ami most zajlik, az nem a köz- és felsőoktatás reformja. Egy kétperces videóüzenet, az utána történő miniszteri kapkodás és a hirtelen elfogadott törvénymódosítás nem megoldás a felsőoktatás problémáira – olvasható a szervezet közleményében.
10.12 - Büntethető, aki listáz
A gyülekezési jog szabad gyakorlását a büntető törvénykönyv (Btk.) is védi. A Btk. szerint három évig terjedő szabadságvesztéssel is sújtható bűntettet követ el az, aki mást a gyülekezési jogának gyakorlásában erőszakkal vagy fenyegetéssel jogtalanul akadályoz.
A Társaság a Szabadságjogokért összeszedte, hogy mit érdemes tudni a gyülekezési- és a sztrájkjogról.
10.08 - Ülősztrájk a Parlamentnél
Ülősztrájkba kezdett Nagy Dávid, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke a tervezett felsőoktatási átalakítások és a keretszámok csökkentése elleni tiltakozásul szerda délelőtt.
Addig sztrájkol, amíg sajtótájékoztató vagy személyes tájékoztatás keretében információt nem kap a kormány üléséről. Ha ez megtörténik, délután "állampolgárként" csatlakozik a diákdemonstrációhoz, ha nem, akkor akár éjszakára is marad – mondta el Nagy Dávid.
9.49 - Határon túli diákok is támogatják a tüntető magyar hallgatókat
Nyilatkozatukban azt írják: „Széchenyi Istvánnal egyetértve úgy gondoljuk, hogy a magyarság megmaradása, gyarapodása és jövője a kiművelt emberfők sokaságán múlik." Bővebben itt.
9.40 - Sorfal a listázó igazgatónak
Az egyik balatonalmádi középiskola diákjai azért háborodtak fel, mert igazgatónőjük jegyzőkönyvezte a tanulók keretszámokkal kapcsolatos nézeteit. A Magyar-Angol Két tannyelvű Gimnázium vezetője, Gránásiné Bácsi Tünde nem cáfolta, hogy voltak ilyen beszélgetések. A jegyzőkönyveket állítólag ma kellene átadnia a helyi kormányhivatal vezetőjének.
9.15 - Rogán kioktatta a diákokat
Nem volt túl udvarias dolog otthagyni Balog Zoltánt – kritizálta a hallgatók vezetőit Rogán Antal a TV2 szerda reggeli műsorában. A miniszter szerint inkább balhét akartak a diákok.
8.20 - Balog: Teljesen normális, hogy a diákok tüntetnek
Hozzátartozik a demokráciához, hogy tüntet, aki úgy érzi, nem hallgatja meg a kormány. A Hoffmann Rózsával szemben alkalmazott hangnem viszont "nem nagyon kedves" - mondta az emberi erőforrások minisztere kedden egy berlini újságíróklubban rendezett zártkörű vitán.
6.39 - A Népszava is sztrájkol
„Sztrájk” felirattal jelent meg a napilap szerdai címlapja.
Forrás : Hír24
Két LMP-politikus egy transzparenst feszített ki az Országgyűlésben, melyen a tüntető diákok követelései olvashatók, később pedig matricákkal folytatták a tiltakozást.
A parlament hétfői ülésére bevitte Szabó Tímea és Szél Bernadett a múlt heti hallgatói demonstrációkon elhangzó követelések listáját. A transzparensen olvasható többek között a keretszámok 2011-es szintre való visszaállítása, a hallgatói szerződés eltörlése és az is, hogy ne korlátozzák az egyetemi autónómiát. Az LMP-s képviselők végül Kövér László második felszólításának eleget téve, ahogy a házelnök fogalmazott, "eltakarították" a transzparenst.
A Hallgatói Hálózat követelései hivatalos formában is a parlament elé kerülnek, miután az MSZP benyújtotta az Országgyűlésnek a hallgatók javaslatait. A szerdai kormányülésen minden bizonnyal az a döntés születik, hogy a jövő tanév egyetemistáinak három feltétellel nem kell tandíjat fizetniük – mondta Rogán Antal a Fidesz hétfői frakcióülése után.
Hétfőn több városban is folytatódtak a múlt héten elkezdődőtt tiltakozó akciók.
Az ülésnapon problémát okozott továbbá az is, hogy a mandátumáról lemondott Bödecs Barnát váltó Suhajda Krisztián képviselői esküjének letételéhez nem volt jelen elég képviselő az ülésteremben. A Hír24 tudósítója látta, ahogy a fideszesek a folyosón gyűjtötték össze képviselőtársaikat, hogy a jobbikos elfoglalhassa helyét a parlamentben.
Az LMP-sek nem adták fel az Országházon belüli demonstrálást. Szabó Rebeka és Szabó Tímea cédulákat ragasztottak a parlament falára. Kövér László felszólította őket, hogy "mára hagyják abba a bohóckodást", hozzátette, hogy az új háztörvény majd megakadályozza az ilyen képviselői akciókat.
Ahogy Kövér László kritizálta az ellenzéki párt parlamenti megnyilvánulásait, úgy Jávor Benedek éppen a házelnök szavait tartotta elfogadhatatlannak.
"A napi arcpálma-díj egyértelműen Kövér Lászlóé, aki a HÖOK vezetőit "fizetett forradalmárokhoz" hasonlította, akiket "a kutya sem választott meg a fejünk fölé”. Legalább ne ugyanazt a hétvégét választotta volna a megszólalásra szegénykém, amikor Orbán Viktor széles legitimitású, átláthatóan választott 10-15 Fidelitas-taggal egyeztetett a magyar felsőoktatás jövőjéről" – olvasható Jávor Benedek Facebookra kitett bejegyzésében.
Forrás : Hír24
A teljes népesség körében magasabb az Együtt 2014 támogatottsága, mint az MSZP-é. Ez derült ki a Medián közvéleménykutató felméréséből.
A teljes népesség körében az Együtt 2014-nek 14 százalékos a támogatottságga, a Fidesz 22 százalékon, az MSZP 10 százalékon áll. 10 százalékot tudhat magáénak a Jobbik, a hármat az LMP - állapította meg a Medián közvéleménykutató felmérése, mely a HVG számára készült.
A Medián megmérte a pártszimpátiákat úgy is, ha csak az eddig is csatasorban álló pártokra lehetne szavazni. Ez esetben nincs érdemi elmozdulás az előző havi szintekhez képest, vagyis az átrendeződés egyértelműen az Együtt 2014 megjelenéséhez köthető.
A főbb változásokat Török Gábor politikai elemző is értékelte a blogján: "Az Együtt 2014 - ha külön elindulna - verné az MSZP-t, ha együtt indulnának, megelőznék a Fideszt. Bajnai népszerűsége 7 százalékponttal nőtt, most 41 százalék (Orbán: 29)" Török ugyanakkor hozzáteszi: egy mérés nem mérés, de ha ilyeneket látunk a jövőben is, a Bajnai-projektnek nem lesz könnyű a baloldalon ellenállni.
Jelentősen javult a politikai tömörülést vezető Bajnai Gordon népszerűsége is. A hvg.hu-nak Hann Endre azt mondta, hogy Bajnai népszerűsége már miniszterelnökségének végétől, de különösen a tavalyi év közepe óta emelkedő tendenciát mutat, és május óta rendre megelőzi Orbán Viktort is.
Forrás : www.hvg.hu
A választók 26 százaléka Orbán Viktort, 15 százaléka viszont Bajnai Gordont látná szívesen a kormányfői székben – derült ki a Századvég közvélemény-kutatásából.
A Századvég Alapítvány október 24. és 29. között, ezer felnőtt megkérdezésével készült felmérése szerint 5 százalék Mesterházy Attilát, míg 3 százalék Gyurcsány Ferencet szeretné miniszterelnöknek. A felmérésből az is kiderül, hogy a pártok erőviszonyaiban nem látható jelentős változás: a Fidesz támogatottsága a teljes népesség körében 21 százalékos, az MSZP pedig 13 százalékon áll. Az LMP támogatottsága 6, a Jobbiké 9 százalékos. A Demokratikus Koalícióra a lakosság 2 százaléka adná a szavazatát.
A Medián október elején közzétett közvélemény-kutatása szerint Bajnai Gordont egyre többen látnák szívesen „fontos politikai szerepben", és a 2009–2010-es „válságkormány" miniszterelnöke május óta rendre megelőzi Orbán Viktor jelenlegi kormányfőt. Bajnai megítélése az átlagosnál is jobb azon „várakozók" körében, akik „biztosan" vagy „valószínűleg" elmennének egy közeljövőben tartandó parlamenti választásra, de még nincs kedvenc pártjuk.
Forrás: MTI/Hír24







