Az alapszabadság egy része pótszabadsággá válik, a mértéke emiatt a kollektív szerződésben csökkenthető lesz július elsejétől, az új Munka törvénykönyvének (Mt.) hatályba lépése után.

 

A jelenleg hatályos jogszabály szerint az alapszabadság mértéke 20 munkanap, és ahogy idősödik a munkavállaló, egyre több jár neki: 25 éves kortól 21 nap, 28 évesen már 22 nap, s így tovább, mígnem 45 éves kortól már 30 nap alapszabadság jár. Július elsejétől az alapszabadság ugyanúgy 20 munkanap, ám az életkor előrehaladtával járó plusz napokat pótszabadság címen adják – írja a Munka.org.

A változás látszólag csak formai, ám valójában hátrányos a munkavállalókra nézve. Ugyanis a kollektív megállapodás vagy a felek külön megállapodása alapján a pótszabadságnapok száma csökkenthető. Erre a lényeges különbségre korábban Kártyás Gábor munkajogász is fölhívta a figyelmet az új Munka törvénykönyvéről szóló blogjában.

Így például egy 45 éves munkavállaló, akinek jelenleg 30 nap szabadsága van egy évben, belépve egy új céghez akár azzal is szembesülhet, hogy már csak 20 nap szabadsága van. Mert mondjuk ilyen a kollektív szerződés a vállalatnál, vagy a cég csak ezzel hajlandó aláírni vele a munkaszerződést. Persze még új céghez sem kell belépnie ahhoz, hogy ez megtörténhessék vele: megváltoztathatják a kollektív szerződést vagy a munkaadója nyomást gyakorolhat rá.

Akad viszont jó hír is a pótszabadságokkal kapcsolatban: januártól mindkét szülőnek jár a gyermekek után a pótszabadság (egy lurkó után kettő, két gyermek után négy, kettőnél több csemete után pedig összesen hét nap pótszabadság, természetesen az életkorért járó pótszabadságon felül). Korábban ezt a kedvezményt csak az egyik szülő vehette igénye, ez a változás tehát kedvező a családosoknak – írja a munkaügyi portál.

 

Forrás: Munka.org

A héten nem változik az üzemanyagok nagykereskedelmi ára, jóllehet a piaci folyamatok alapján 5-10 forinttal is emelhetné a Mol Nyrt. a gázolaj és a 95-ös benzin literenkénti átlagárát - számol be az MTI piaci forrásokra hivatkozva.


Mindez önmagában nem egy nagy hír, hiszen minden héten van egy hasonló, legfeljebb csökkenésről vagy emelésről szóló. A magyarázat viszont annál figyelemreméltóbb.

Szakértők szerint a tőzsdei jegyzésárak, a kereslet-kínálat és a dollár-forint árfolyam változása miatt ezen a héten is jelentős emelésre lenne szükség, de a kiskereskedelmi piacon akkora a nyomás, hogy a Mol egyelőre elhalasztja az árak növelését.

Ha jól olvasunk sorok között, az autósok nem akarnak tankolni ilyen áron, elérhettük a határt, ahol már nem éri meg tovább drágítani az üzemanyagot, mert annyival csökken az eladott mennyiség? Remélhetőleg.

Ám az MTI szerint ha a jövő héten is fennmaradnak a folyamatok, illetve a nagykereskedelmi ár szempontjából további negatív változások következnek be, a társaság ismét áremelésre kényszerül. Hasonlóan ahhoz, ahogyan már a többi, finomítóval is rendelkező olajcég, illetve külföldön működő üzemanyag-kereskedő is teszi.

A Mol egy hete bruttó 5 forinttal emelte a 95-ös benzin literenkénti nagykereskedelmi árát, s ezzel a benzin ára új csúcsra került. A múlt héten a gázolaj ára nem változott. Az emeléssel a benzin átlagára 451 forintra nőtt, míg a gázolajé 441 forint maradt.


Forrás: MTI

A bíróság a Telenornál és az Invitelnél már ötödik éve vizsgálja a sárgacsekk-felárat, de még nem hozott ítéletet.

A médiahatóság előveszi a Telekomot a sárgacsekk-felár miatt. Hogy mi lesz az ügyből, azt még nem tudni. Viszont a bíróság már 5 éve nem hozott döntést egy hasonló ügyben.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), mint megírtuk, fogyasztói panaszokra hivatkozva vizsgálatot indított a Telekom ellen amiatt, hogy pluszdíjat szednének a sárga csekkes befizetésekre. Bodonovich Jenő média- és hírközlési biztos úgy pontosította ezt a hírt, hogy szóbeli egyeztetési eljárást kezdeményezett a telekommunikációs céggel szemben. Rákérdeztünk, miért pont a Telekomot vették elő a pluszdíj miatt, amikor más cégek már elég régóta alkalmaznak felárat a csekkes befizetésre. A biztos erre megemlítette, hogy a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) másik két szolgáltatóval szemben bírósági eljárást indított a csekkdíj bevezetése miatt. Az NFH-tól megtudtuk, ez így igaz: az Invitel és a Telenor (akkor még Pannon) ellen indítottak 2008-ban pert a sárga csekkes befizetés pluszdíja miatt. Mégpedig azért, mert annak idején sok fogyasztói panasz érkezett hozzájuk a csekkes felár miatt.

A bíróságtól azt kérték, vizsgálja meg, tisztességtelen-e, hogy ezeknél a szolgáltatóknál felszámítják a csekkes befizetés díját. A per a Pest megyei bírósághoz került, amely már egy ideje felfüggesztette az ügyek vizsgálatát. Az NFH tájékoztatása szerint azért, mert az Európai Bíróságtól és a magyar Alkotmánybíróságtól kértek jogértelmezési segítséget a kérdés megítéléséhez. A Telenor is megerősítette ezt, s többet ők sem tudtak mondani. A bíróság tehát 5 év alatt nem tudta eldönteni, tisztességtelen-e a felár.


Fotó: Kummer János

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság biztosa megemlítette levelében, hogy . De azt is hangsúlyozta, hogy a Magyar Telekom szolgáltatási díja is fedezetet nyújt a postai csekkek kiküldésére. Ami nyilván igaz is. A Telekom nem is állította ennek az ellenkezőjét. Azt mondták, hogy környezetvédelmi megfontolásból vezetnék be májustól a 142,24 forintos pluszdíjat a sárga csekkes befizetésekre. A díjjal arra szeretnék ösztönözni az ügyfeleiket, hogy válasszanak az olcsóbb, hatékonyabb fizetési módok (pl. távszámlás befizetés) közül. A Telenornál egyébként 127 forintos a pluszdíj, s bevezetése óta jó páran tértek át a cégnél a csekkes fizetésről az átutalásosra.

A Magyar Telekom megkeresésünkre közölte: együttműködik a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósággal, és bízik benne, hogy az eljárás általában vizsgálja majd azt a több szolgáltató által is követett piaci gyakorlatot, mely a postai utalványon (sárga csekken) befizetett számlák után tranzakciós díjat alkalmaz. Megjegyezték még: az elmúlt időszakban ugrásszerűen megnőtt a Távszámlára regisztrált ügyfeleik száma.

A szinte hungarikumnak számító drága, időigényes sárga csekk visszaszorításával, az átutalások térnyerésével egyébként sokat lehetne spórolni (időt, energiát, papírt stb.). Főleg, ha erre állami szándék is lenne. De úgy tűnik, nincs. A közműcégeknél legalábbis a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium nem tervezi, hogy a csekkfeladás díját láthatóvá tegye, pluszban felszámítsa. Sőt, a szintén állami cég, a csekkes forgalomban anyagilag érdekelt Magyar Posta kifejezetten buzdít is a csekkes fizetésre. Nyereményakciót indítottak, amin most ráadásul tripla nyerési esélyt kínálnak.

 

Szerző : T.Sz.Zs.

Forrás : Hír24

Tudósok szerint 18 éven belül bekövetkezhet, egy a mostaninál jóval súlyosabb gazdasági összeomlás, hatalmas népességcsökkenés kíséretében.

Közeleg a nagy összeomlás

A világhírű MIT egyetem kutatói szerint hamarosan globális gazdasági összeomlás fog bekövetkezni a világ népességszámának hirtelen, meredek csökkenésével társulva. A borúlátó jóslatok a szakértők szerint bekövetkeznek, ha továbbra is úgy használjuk ki- és fel a Föld tartalékait, mint jelenleg - írja a Yahoo.

A tudósok számítógépes modellek segítségével igyekeznek kideríteni, milyen irányba mehet tovább a fejlődés és hol szakadhat meg. Ehhez számtalan tényezőt adnak meg a kompjúter számára, mint például a népességnövekedési ráta, a mezőgazdasági termelékenység, a születésszabályozás mértéke, vagy éppen a környezet védelme érdekében hozott intézkedések.

A legtöbb modell a népességnövekedés és a gazdasági növekedés számára is pozitív pályát rajzol. Egészen 2030-ig. A megfelelő környezetvédelmi programok és intézkedéscsomagok meghozatala nélkül azonban mindegyiknél valószínűnek tűnt egy gazdasági összeomlás és a népesség rohamos csökkenése.

A kutatók szerint azonban nem kell feltétlenül feladni a "határtalan gazdasági növekedés" mítoszát. Amennyiben a világ kormányai meghozzák a szükséges környezetvédelmi intézkedéseket és csökkentik az ökológiai lábnyom hatásait, akkor bármi elképzelhető.

"Ezek világos, tisztán kivehető jelek, amelyek a vészhelyzet kialakulására figyelmeztetnek. Tisztán látszik belőlük, hogy a mostani növekedési pálya nem fenntartható" - mondta Graham Turner, ausztrál fizikus.

 

Forrás : Yahoo News

A kormány célja, hogy Magyarország Európa legversenyképesebb termelési központjává váljon, amihez elengedhetetlen a foglalkoztatás növelése - közölte Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Európai Üzleti Tanács vezetőivel folytatott csütörtöki megbeszélésen, kijelentve azt is: a kabinet nem tér le az államadósság-csökkentés útjáról.

 

A kormányfő szavait szóvivője, Szijjártó Péter idézte a budapesti találkozó utáni sajtótájékoztatón, közölve: a tárgyaláson megállapodás született arról, hogy létrejön egy konzultációs iroda - a Miniszterelnökség és az üzleti tanács munkatársaiból -, amely szervezeti keretet biztosít majd a folyamatos egyeztetéshez a Magyarországon működő nagy multinacionális cégekkel.

Orbán Viktor beszédében rámutatott, a jelenlegi gazdasági folyamatokból látható, hogy a délnémet ipar és a közép-európai országok gazdasága összenőtt - számolt be Szijjártó Péter, hozzátéve: a foglalkoztatásnövelés céljával kapcsolatban a kormány jó jelnek tekinti, hogy egy év alatt 50 ezerrel sikerült bővíteni a foglalkoztatottak számát, és további előrelépésre számít amiatt, hogy idén több mint 200 ezer embernek biztosítanak új munkahelyet közmunka keretében.

A kormányfő megerősítette továbbá: a kormány elkötelezett annak érdekében, hogy "a kamatterhek csökkentése érdekében az államadósságot folyamatosan csökkentse, tehát erről az útról sem fogunk letérni".

A tizenöt, Magyarországon működő multinacionális vállalat felsővezetőit tömörítő tanács irányítója, Kerekes László a tájékoztatón elmondta, a megbeszélésen három fő területet neveztek meg, amely szerintük szükséges az ország versenyképességének javításához: a vállalatoknak biztosított kiszámíthatóság, a forint stabilitása és az ország jó nemzetközi megítélése.

A csütörtöki konzultációt kezdeményező tanács vezetője hozzátette, emellett szóba került egy politikai ciklusokon átívelő országstratégia fontossága, a gazdasági élet kifehérítésének kérdése és a humántőke jelentősége is. Üdvözölték a mérnökképzés erősítését és a kormánynak a foglalkoztatás növelésére, valamint a gazdasági élet kifehérítésére, kiszámíthatóságára vonatkozó szándékát.

"Azért kértük a konzultációs lehetőséget a miniszterelnöktől, mert nekünk szerepünk az - mint magyarországi befektetéseket irányító üzletembereknek -, hogy a magyar gazdaság fejlődjön" - közölte Kerekes László - aki az AkzoNobel régiós vezetője -, hozzáfűzve, hogy a kormányzati tervek megismerésével szerintük segítséget tudnak nyújtani adni abban, hogy az elmúlt időszak gazdaságpolitikai intézkedéseiről alkotott nemzetközi vélemények kedvezőbb irányba változzanak.

A Magyar Európai Üzleti Tanács az Európai Gyáriparosok Kerekasztalának 1998-ban alakult magyarországi üzleti tanácsa. Tagja egyebek mellett az ABB, az AkzoNobel, az Electrolux, az Ericsson, a GDF Suez, a Mol, a Nestlé, a Nokia, az OMV és a Philips. A tagvállalatok összesített nettó árbevétele 2010-ben csaknem 3.500 milliárd forint, alkalmazottainak száma pedig csaknem 18 ezer volt. A tanács tevékenységének egyik legfontosabb része az éves jelentés kiadása, amelynek célja, hogy a szervezet tagjai saját tapasztalataik alapján hozzájáruljanak a stabilabb, hosszú távon kiszámíthatóbb gazdasági környezet megteremtéséhez.

 

Szerző: MTI

A monetáris tanács két, de-facto a kormány által delegált tagja (Kocziszky György és Gerhardt Ferenc) arról beszélt, hogy addig nem lehet csökkenteni a kamatokat, amíg az IMF-fel a megállapodás meg nem köttetik. Ez megerősíti azt a korábbi elképzelésünket, hogy az IMF-megállapodásig nem lesz kamatcsökkentés, azonban az év második felében óvatos lazítás veheti kezdetét. Év végére 6,25 százalékra csökkenhet az alapkamat várakozásunk szerint – írják az Erste Bank elemzői.

 

„Az EUR/HUF kurzus tegnap nagyjából úgy viselkedett, ahogyan vártuk: lényegében 293 és 295 között mozgott a devizapár. Ma reggel egyelőre viszonylag stabilnak tűnik az árfolyam, dacára a valamelyest romló nemzetközi hangulatnak. Egyébként a technikai kép nem sokat változott tegnap óta, azaz, ha nem érkezne fontos hír, akkor továbbra is oldalazás jöhetne. Azonban ma már lehet, hogy nagyobbak lesznek az izgalmak, mivel lehet, hogy (Navracsics úr tegnapi kommentárja alapján) a biztosi ülés után valóban sokkal többet fogunk majd tudni az EU véleményéről a kötelezettségszegési eljárások, valamint a hitelmegállapodás tekintetében. Felfelé 295, majd 298-299 forint körül látunk szinteket, lefelé 290-288 forint körül vannak szintek" – vélekednek az Erste Bank közgazdászai.

Hazai piacok:

Bár a nemzetközi hangulat nem túl pozitív az EURHUF relatíve stabil maradt; pár forintos szűk sávban, a 295-ös szint alatt oldalazott tegnap a forint. A piac a mai esetleges brüsszeli bejelentésre figyel a kötelezettségszegési eljárásokkal kapcsolatban.

A tegnapi 3 hónapos DKJ aukción 7,29 százalékos maximális hozam alakult ki, a papír iránt közel 115 Mrd forintnyi kereslet mutatkozott. Az állampapírok másodlagos piacán kisebb mértékű további hozamcsökkenés volt megfigyelhető. Kivárás jöhet ma a holnapi kötvényaukciók előtt.

Nemzetközi helyzetkép:

Devizák: A dollár erősödött tegnap az euróval szemben, miután a Fed jegyzőkönyvéből kiderült, hogy kicsi a valószínűsége az újabb monetáris lazításnak. Az árfolyam a 20 napos mozgóátlagig (1,322) rallyzott tegnap, a reggeli órákban pedig 1,319-ig süllyedt tovább.

USA, Európa: Korrigáltak tegnap a vezető tengerentúli részvényindexek, az enyhén rosszabb makroadat és a jegybankárok negatív hangvételű nyilatkozata a további monetáris lazításról elkeserítették a piacokat (Dow -0,49 százalék, Nasdaq -0,2 százalék, S&P500 -0,4 százalék).

A szektorok közül az alapanyag és az energia teljesített a leggyengébben, 1 százalék körül mínuszban fejezte be a kereskedést.

Az EKB ma délután dönt a kamatokról, a piac várakozásai szerint a kamatszint 1 százalék marad.

Olaj, arany: Tegnap ismét csökkenő irányba fordult a WTI kőolaj árfolyama, és 1,2 százalékos mínuszban, 104 dolláron zárta a kereskedést. A reggeli órákban folytatódott az esés, és 103,6 dollár alatt is járt a kurzus. Az Amerikai Energiahivatal (DOE) ma délután publikálja az készletadatok alakulását. A kőolajkészlet 2,5 millió hordóval növekedhet, míg benzin terén 1,4 millió hordóval csökkenhet az amerikai készletállomány.

Nagyot esett tegnap az arany árfolyama, 1.678 dollárról zuhanni kezdett, és közel 2 százalékos mínuszban fejezte be a kereskedést (1.646 dollár).

Távol-Kelet: A kínai tőzsdék zárva tartanak, a japán piac pedig komoly mínuszban zárta a kereskedést (Nikkei -2,29 százalék, S&P ASX -0,12 százalék).

Határidős piacok: Mínuszban vannak az amerikai és az európai határidős indexek is ma reggel.

Friss hazai és nemzetközi hírek:

Az MTI tegnap esti jelentése szerint a monetáris tanács két, de-facto a kormány által delegált tagja (Kocziszky György és Gerhardt Ferenc) arról beszélt, hogy addig nem lehet csökkenteni a kamatokat, amíg az IMF-fel a megállapodás meg nem köttetik. Ezt követően a kamatokat fokozatosan csökkenthetik Gerhardt Ferenc szerint. Ehhez Kocziszky György hozzátette, hogy egyértelmű üzenetet kell küldeni a piacoknak arról, hogy a kamatcsökkentés jogos. Mindketten azt mondták, hogy a jelenlegi, 7 százalékos szintet magasnak tartják. A fenti kommentárok megerősítik azt a korábbi elképzelésünket, hogy az IMF megállapodásig nem lesz kamatcsökkentés, azonban az év második felében óvatos lazítás veheti kezdetét. Év végére 6,25 százalékra csökkenhet az alapkamat várakozásunk szerint.

Tegnap a bruxinfo.hu saját forrásaira hivatkozva néhány részletet közölt abból a válaszlevélből, amit a magyar kormány küldött Brüsszelbe a kötelezettségszegési eljárások és a többi problémás ügy tekintetében, amelyek a hitelmegállapodást hátráltatják. Ebből azt a következtetést lehet levonni, hogy bizonyos ügyekben előrelépést lehet majd elérni. Eközben egy tegnap esti interjúban Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes arról beszélt, hogy a mai biztosi ülést követően akár döntés születhet a kötelezettségszegési eljárásokról. Navracsics állítása szerint „óvatosan" optimista az ügyben, és szerinte „sok minden ki fog derülni a biztosi testület ülésén". A hiteltárgyalások szempontjából legfontosabb, jegybanki függetlenséggel kapcsolatban azonban az Európai Központi Banknak, valamint az IMF-nek is egyet kell értenie. A héten a fentiek mellett Fellegi Tamás főtárgyaló Washingtonban egyeztet az IMF-fel. A fenti hírek reménykedéssel tölthetik el azokat, akik félnek attól, hogy a formális tárgyalások elindulása még tovább húzódhat, azonban egyelőre még mindig kérdésesnek tűnik, hogy mikor indulhatnak el valójában az egyeztetések. Ráadásul, arról sem szabad megfeledkezni, hogy a formális tárgyalások is hozhatnak még meglepetéseket.

Fed Nyíltpiaci Bizottsága tegnap este publikálta a márciusi ülés jegyzőkönyvét. A jelentés azonban csalódást okozott a befektetőknek, mert a jegybankárok többsége úgy gondolja, hogy nem szükséges az újabb monetáris lazítás. Ugyanakkor a Fed továbbra sem látja a tengerentúli gazdaság élénkülését, a pozitív jelek csak átmenetiek lehetnek, de a gazdaság kilátásai nem változtak a következő évekre. Azt azonban megerősítették, hogy az alacsony kamatkörnyezet 2014 végéig maradhat.

 

Szerző: Erste

Kivárás látszik a piacon, a kérdés, hogy Fellegi Tamás washingtoni látogatása kapcsán lesz-e bármilyen előrelépés az IMF-el való tárgyalások megindulásának ügyében – írják elemzésükben az Erste Bank közgazdászai.

 

„A forint árfolyama tegnap reggel még jelentősebb erősödést mutatott, azonban később vesztett értékéből, így nap végén 294 forint körül zárta a napot az EUR/HUF kurzus. Ma reggel viszonylag stabilnak mutatkozik az árfolyam, a kurzus próbálgat 294 alá kerülni a jó nemzetközi hangulat közepette. Az látszik, hogy 295 fölé nem tud tartósabban kerülni a devizapár, a viszonylag jó nemzetközi hangulatban ezen a szinten, vagy kicsivel e felett mindig megfordult a kurzus az elmúlt napokban. Ha nem lesz komolyabb hír a mai napon, akkor 293-295 forint között mozoghat ma az euró árfolyama" – vélekedett Nyeste Orsolya és Árokszállási Zoltán .

Hazai piacok:

A forint mérsékelt erősödést mutatott tegnap. A 295-ös nyitást követően 293-ig süllyedt az árfolyam, majd zárásra 294-ig emelkedett. A reggeli órákban ismét a 295-ös ellenállást ostromolta a forint, azóta azonban kisebb erősödés következett be. Kivárás látszik a piacon, a kérdés, hogy Fellegi Tamás washingtoni látogatása kapcsán lesz-e bármilyen előrelépés az IMF-el való tárgyalások megindulásának ügyében.

A tegnapi likviditási DKJ aukción 7,26 százalékos maximális hozam alakult ki, a papír iránt elég visszafogott kereslet mutatkozott. Az állampapírok másodlagos piacán a diszkont hozamok stagnáltak, a kötvények esetében 8-17 bázispontos hozamcsökkenés következett be. Ma 3 hónapos DKJ aukció lesz.

Nemzetközi helyzetkép:

Devizák:

Az EUR/USD 1,328-1,338 közötti sávban oldalazott a tegnapi kereskedés során, de a reggeli órákban sem láthattunk nagyobb mozgást. Az irány továbbra is felfelé mutat, ellenállást 1.349-nél találunk

USA, Európa:

A második negyedév első kereskedési napja jó hangulatban telt, a vezető tengerentúli mutatók zárásig folyamatosan emelkedtek (Dow 0,4 százalék, Nasdaq 0,91 százalék, S&P500 0,75 százalék). Az ISM feldolgozóipari beszerzési menedzser index várt feletti értéke segítette a piacokat a tegnapi kereskedésben. Az 53 pontos konszenzus helyett márciusban 53,4-re emelkedett az index az egy hónappal ezelőtti 52,4-es értékről.

Ma 20 órakor publikálja a Fed a legutóbbi kamat meghatározó ülésének jegyzőkönyvét.

Olaj, arany:

Fordult az olaj árfolyama, a múlt heti gyengülés után tegnap emelkedni tudott a kurzus. A 102 dolláros mélypontról fordult pozitív irányba az árfolyam, és sikerült 105 dollár fölé emelkednie zárásra. 2,1 százalékos pluszban fejezte be a kereskedést a WTI.

Az arany eséssel indította a tegnapi kereskedést, majd napközben hirtelen irányt váltott az árfolyam, és pár dolláros emelkedést követően 1.678 dolláron zárta a napot.

Távol-Kelet:

Vegyes hangulatban telt a kereskedés az ázsiai tőzsdéken, a japán piac eséssel zárt, Shanghai továbbra is zárva tart (Nikkei -0,59 százalék, Hang Seng 0,77 százalék). A feldolgozóiparon kívüli beszerzési menedzser index segítette az emelkedést, mert 57,3 pontról 58 pontra emelkedett márciusban a mutató. A várakozásoknak megfelelően nem változtatott az irányadó rátán az ausztrál jegybank, az alapkamat 4,25 százalék maradt. A Deutsche Bank elemzője szerint a dél-koreai autógyártók javuló számokat fognak publikálni az első negyedévben. A hírre 8 százalékot emelkedett a Kia, és több mint 5 százalékos a Hyundai.

Határidős piacok:

Mind az európai, mind az amerikai határidős indexek a pozitív tartományban vannak ma reggel.

Friss hazai és nemzetközi hírek:

Tegnap délután lemondott köztársasági elnöki megbízatásáról Schmitt Pál . Az új köztársasági elnököt legkorábban három hét, legkésőbb két hónap múlva választhatják meg. A Fidesz kétharmados többségével vélhetően nem lesz gond a megválasztással.

A múlt pénteken elküldött magyar válaszokra gyors reagálást ígért az EU. A három kérdés: (i) az adatvédelmi ombudsman függetlensége, (ii) a bírák nyugdíjkorhatára, és (iii) a jegybank függetlensége. Az első két kérdésben már a második fázisába lépett a kötelezettségszegési eljárás, míg a jegybank ügyében még az első fázisnál tart. A kormány kompromisszumkésznek mutatkozik: Az új javaslat szerint a 62 éves nyugdíjkorhatár nem csak a bírákra, hanem az ügyészekre és a közjegyzőkre is vonatkozna, de egyénileg kérelmezhető lenne a 70 éves korig történő meghosszabbítás. Módosításokat eszközölnek az adatvédelmi törvényen is, kérdés, hogy ez elég lesz-e az uniónak. Az EU abban bízik, hogy hamarosan megkezdődhetnek a tárgyalások.

 

Szerző: Erste

Hétfőn elindult az árfolyamrögzítés új rendszere, az árfolyamgát új változatába azok léphetnek be, akik legfeljebb 20 millió forint összegű devizahitelt, vagy deviza alapú kölcsönt vettek fel.

 

Az ügyfelek 2012 végéig kezdeményezhetik az árfolyamgát igénybevételét a devizakölcsönt folyósító hitelintézetnél. Az árfolyamgát lehetőségét a lakóingatlanra kötött pénzügyi lízingszerződéssel rendelkezők is igénybe vehetik, ha a kontraktust tavaly december 15-e előtt kötötték.

Az árfolyamrögzítésre öt évig, de legfeljebb 2017 júniusáig lesz lehetőség. A törvény mindazonáltal lehetőséget biztosít arra, hogy három év elteltével az ügyfél kezdeményezze az árfolyamrögzítés megszüntetését.

A bankok svájci frank esetében 180 forintos, az euró esetén 250 forintos, a japán jen esetében pedig 2,5 forintos árfolyamot alkalmaznak az árfolyamrögzítés ideje alatt. A devizakölcsön havi törlesztőrészletének árfolyamgát feletti részéből a kamatrészt elengedik, a hiteladósnak csak a tőkerészt kell megfizetnie a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó szabályok szerint. Meghatározott legmagasabb árfolyamszint (svájci franknál 270 forintos, eurónál 340 forintos, japán jennél 3,3 forintos árfolyam) felett a törlesztőrészletnek a legmagasabb árfolyamot meghaladó részét az állam fizeti ki.

Az árfolyamgát igénybevételét az kezdeményezheti, akinek devizakölcsönből származó fizetési késedelme nem haladja meg a 90 napot, aki nem részese fizetéskönnyítő programnak (a futamidő meghosszabbítása nem számít ilyennek), illetve az ilyen programban való részvételét legkésőbb a rögzített árfolyam alkalmazásának kezdő időpontjáig megszünteti.

Ha a devizakölcsön fedezetéül szolgáló ingatlant több pénzügyi intézmény által alapított jelzálogjog terheli, további feltétel, hogy nem áll fenn 90 napot meghaladó késedelem a zálogjog által biztosított egyik követelés esetében sem, és nincs folyamatban végrehajtás a devizakölcsön fedezetéül szolgáló ingatlanra.

A törvény alapján az április 1-jei hatálybalépés után a pénzintézetek kizárólag a közszféra dolgozóinak kérelmét kötelesek befogadni, június 1-jétől a többi lakáshiteles kérelmét, szeptember elejétől pedig a szabad felhasználású devizakölcsönnel rendelkezők következnek. A bankok azonban e határidők előtt is befogadhatnak kérelmet. A jogszabály szerint a közszférában dolgozók a gyűjtőszámlahitelre felszámított ügyleti kamat megfizetéséhez kamattámogatást vehetnek igénybe, ennek részletes szabályait kormányrendelet fogja meghatározni.

A közszférában dolgozók emellett vissza nem térítendő támogatást kapnak, ha 2011. december 30-ig a hitelezőnél, valamint a munkáltatónál bejelentették végtörlesztési szándékukat, de azt nem tudták teljesíteni, és helyette az árfolyamrögzítést választják. A támogatás 2012. február 1-jétől a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó keretszerződés megkötéséig, de legkésőbb 2012. július 1-jéig tartó időszakra eső, a rögzített árfolyamot meghaladó törlesztési kötelezettséggel egyezik meg. A támogatások adómentesek.

 

Szerző: MTI Eco

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ESA-hiány (maastrichti) előrejelzésükből az következik, hogy a 2012-13-as időszakban a GDP 0,9 százalékára rúgó költségvetési szabad tartalékok teljes törlésével sem látják biztosíthatónak a 3 százalék alatti hiány elérését. 2012-ben a fejezeti egyensúlybiztosítási tartalékban zárolt 52 milliárd forintos kiadási előirányzatok törlésével 2,9 százalékpontra szorítható le a hiány, de az még így is meghaladja az eredeti 2,5 százalékos kormányzati hiánycélt.

 

A 2011. decemberi előrejelzési forduló óta a fiskális politikáról alkotott képünk nem változott érdemben – kezdik a költségvetési folyamatokról szóló elemzésüket a Magyar Nemzeti Bank közgazdásza. A költségvetési folyamatokat teljesebben tükröző és a fiskális keresleti hatást meghatározó mutatónk, a kiegészített SNA-egyenleg alakulása közel változatlan maradt az előrejelzési horizontunkon. Az ESA-alapú hiánypálya ugyanakkor némileg, a GDP arányában bő 0,3 százalékponttal emelkedett. Ez az elmozdulás döntően módszertani, illetve elszámolási okokra vezethető vissza – mutatnak rá az elemzők a márciusi Inflációs Jelentésben.

Előrejelzésünk szerint a GDP 2,7 százalékára tehető 2011. évi keresletélénkítést követően 2012-ben legalább 2,2 százalékpontos költségvetési keresletszűkítés valósulhat meg, és ez a negatív fiskális impulzus a költségvetési szabad tartalékok teljes törlésével elérheti a 3,1 százalékpontot. 2013-ban a fiskális keresleti hatás semleges lehet. Ennek ellenére a kormányzati hiánycélok, illetve a Túlzott Deficit Eljárás által meghatározott kritériumok teljesítéséhez további kiigazítás szükséges – írják a Magyar Nemzeti Bank közgazdászai.

2012-ben az aggregált keresleten keresztül érvényesülő negatív fiskális impulzus visszafogja a lakossági fogyasztást, és ezáltal tompíthatja a megemelkedett termelési költségek fogyasztói árakba történő begyűrűzést. A kínálati oldalon azonban a költségvetési szigorítás egyes elemei —az áfa- és a jövedéki adók emelése — közvetlenül és érdemben emelik a 2012. évi fogyasztói árindexet. A szabályozott energia árak esetében az idei évben továbbra is a nyersanyagárak emelkedésétől elmaradó, összességében az átlagos inflációhoz közeli áremelkedésre számíthatunk –vélik a jegybank elemzői.

A költségvetés helyzete és kilátásai

Az előzetes adatok alapján a 2011. évi ESAegyenleg a korábbi prognózisunkkal összhangban a GDP arányában 4,2 százalékos többletet mutathat, ami a magán-nyugdíjpénztári kilépések miatti 9,5 százalékpontos tőketranszfernek köszönhető. 2012-ben az egyensúlyjavító intézkedések és a romló makrogazdasági feltételek együttes hatása következtében a költségvetési szabad tartalékok törlése nélkül a GDP arányában 4 százalékos hiányt várunk. Szabály-alapú előrejelzésünk szerint 2013-ban a hiány 4,3 százalékpontra nőhet, mivel — részben az adókiengedés miatti — bevételkiesés és a növekvő nettó kamatkiadások egyenlegrontó hatását nem ellensúlyozza a kiadások további mérséklődése – mutatnak rá az MNB közgazdászai.

Hangsúlyozzák, ESA–hiány előrejelzésükből következik, hogy a 2012-13-as időszakban a GDP 0,9 százalékára rúgó költségvetési szabad tartalékok teljes törlésével sem látják biztosíthatónak a 3 százalék alatti hiány elérését.

 

2012-ben a fejezeti egyensúlybiztosítási tartalékban zárolt 52 milliárd forintos kiadási előirányzatok törlésével 2,9 százalékpontra szorítható le a hiány, de az még így is meghaladja az eredeti 2,5 százalékos kormányzati hiánycélt. Ezért az általunk előrevetített hiánypálya alapján a kormányzati hiánycélok eléréséhez, illetve a Túlzott Deficit Eljárás (EDP) alóli kikerüléshez további egyenlegjavító lépések szükségesek. A kormány erre ígéretet tett de konkrét, számszerűsíthető intézkedések hiányában azonban alappályánkban egyelőre nem számoltunk addicionális
Kiigazítással – teszik hozzá.

Módszertani korrekció

A decemberi prognózisunkhoz képest kimutatható ESA egyenlegromlás nagyrészt módszertani korrekcióhoz kötődő egyedi tételek következménye, amelyek együttesen nagyjából a GDP 0,3 százalékával növelik a hiányt az előrejelzési horizonton.

Ezen belül a Bankszövetséggel kötött megállapodás közvetlen költségvetési hatása 0,1-0,05 százalékponttal nő a korábbi feltételezésünkhöz képest. Ez elsősorban arra vezethető vissza, hogy a kormányzati szektorba tartozó Nemzeti Eszközkezelő (NESZK) várható reáleszköz vásárlásait is kiadásként kell elkönyvelni. Közel 0,2 százalékponttal rontja a hiányt a MÁV és a BKV bevételekkel nem fedezett kiadásainak beszámítása. Továbbá, a közútkezelés várhatóan még 2013-ban is jelentkező bevételi hiányát is figyelembe vettük, mint ahogy ezt már előzőleg is elszámoltuk 2012-re.

A bázishatások, a makrogazdasági folyamatok és az egyéb becslési korrekciók ugyanakkor összességében minimális mértékű elmozdulást eredményeztek a decemberi előrejelzésünkhöz képest. Az adó- és járulékbevételek 2012-ben 0,1, jövőre pedig 0,2 százalékponttal lehetnek alacsonyabbak. A bevételek kiesését 2013-ban az addicionális önkormányzati kiigazítás és a központi elsődleges kiadások további mérséklődése nagyrészt ellensúlyozza. A várható kamatterhek ugyanakkor az előző publikációnkhoz viszonyítva kismértékben mérséklődnek 2012-ben, míg jövőre emelkednek.

Az alapvetően elszámolási okokra visszavezethető egyenlegromlással szemben 2012-ben pozitív költségvetési kockázatot jelent a még megmaradt magán-nyugdíjpénztári tagok állami rendszerbe történő esetleges visszalépése és az ezzel párhuzamos vagyonátadás. Teljes körű visszalépés esetén az egyenlegjavulás elérheti a GDP 0,7 százalékát. Ez azonban csak egyszeri, nem strukturális hatást jelent. Az ESA-hiány egyedi tételek miatti negatív irányú elmozdulása nem jelentkezik a költségvetési folyamatokat makrogazdasági szempontból jobban leképező kiegészített SNA-egyenleg alakulásában, vélekednek.

Ez az MNB által használt mutató ugyanis a költségvetési bevételeket és kiadásokat a tényleges gazdasági hatás alapján számolja el és tartalmazza a kvázi-fiskális tevékenységeket — így a MÁV és a BKV működési hiányát, vagy a NESZK tranzakciót is. Mivel a magán-nyugdíjpénztári vagyonátvétel ebben a megközelítésben nem számít bevételnek, de a reálhozam kifizetése kiadásként jelentkezik, 2011-ben a GDP arányában 6,1 százalék SNA-alapú hiánnyal számolunk. Majd a költségvetési tartalékokkal együtt a hiány 4,2 százalékpontra csökkenhet 2012-ben, és kismértékben nő jövőre. Az ESA hiány esetében érvényesített elszámolási változások következtében az MNB elemzési célú mutatója és a hivatalos ESA-egyenleg közötti eltérés jelentősen szűkül 2012-13-ban.

Míg az SNA hiánypálya érdemben nem változott, a ciklikusan igazított kiegészített egyenleg érzékelhetően romlott. Ennek oka, hogy a potenciális GDP szintje alacsonyabb a korábban becsültnél. Így a negatív kibocsátási rés záródásával növekvő adóbevételek a korábban feltételezettnél kevésbé javíthatják a költségvetés pozícióját – jutnak következtetésre az MNB elemzői.

Hozzáteszik, a költségvetésben szereplő szabad  tartalékok teljes törlését feltételezve a ciklikusan igazított középtávú egyenleg közel 3 százalékpontos hiányt mutat az előrejelzési horizontunk végén. Tehát egyéb intézkedések nélkül középtávon még éppen biztosítható lehet ugyan a 3 százalék alatti deficit, de az meghaladja az EU-Bizottság által elvárt középtávú hiány (MTO) 1,5 százalékos küszöbértékét.

 


Szerző: Világgazdaság Online

Míg a valutaalap szerint a magyar kormány térfelén pattog labda a hiteltárgyalások megkezdésének ügyében, addig a kabinet ennek ellenkezőjét állítja. A hónapok óta tartó huzavonát az ország sínyli meg, amely a növekvő bizonytalanság miatt egyre drágábban juthat majd pénzhez a tőkepiacokon.

 

A magyar kormány „igenis ismeri" az IMF azon feltételeit, amelyek a hiteltárgyalások megkezdéséhez szükségesek, mondta tegnap a Világgazdaság kérdésére Irina Ivascsenko, a Nemzetközi Valutaalap állandó magyarországi képviselője az Andrássy Egyetem és a Német Nagykövetség által rendezett budapesti háttérbeszélgetésen. Később hozzátette: „a labda most a kormány térfelén pattog".

Bár részletes információkat nem kívánt közölni, szavaiból kitűnt, hogy az IMF részben gazdasági, részben – áttételesen – politikai feltételekhez köti az egyeztetések megkezdését. Utóbbi gyakorlatilag azt jelenti, hogy a kormánynak előbb el kell fogadtatnia a parlamenttel az Európai Bizottság által megkívánt, nagyrészt politikai jellegű jogszabályváltozásokat – a jegybanki függetlenség, a bírák korai nyugdíjazása és az adatvédelmi hivatal függetlensége terén.

Ami a gazdasági feltételeket illeti, Ivascsenko megerősítette korábbi közlését: „erős elkötelezettséget" szeretnének látni a magyar kormány felől arra, hogy a makrogazdasági stabilitás szempontjából a vitatott területeken hajlandók a változtatásra. Ezt azzal indokolta, hogy „a magyar államadósság továbbra is magas, ennek fenntarthatósága pedig nagyon törékeny", majd figyelmeztetett: az államháztartásnak az előttünk álló két évben nagyon magas refinanszírozási szükséglete van, és korántsem mindegy, hogy milyen kamatok mellett lesz képes pénzt felvenni az ország a tőkepiacokon. Mivel a nemzetközi befektetők egyértelműen megállapodáspártiak, a hozamok akkor fognak csökkenni, ha Magyarország mielőbbi megegyezik az IMF-fel.

 

Szerző: Világgazdaság - Wéber Balázs

Az IMF/EU-megállapodás aláírása után válik lehetségessé, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) megkezdje az alapkamat csökkentését, bár a rövid időn belüli monetáris enyhítés esélyeit a felfelé módosított inflációs előrejelzés is rontja - vélekedtek az MNB monetáris tanácsának keddi kamatdöntő ülése után londoni felzárkózó piaci elemzők. Egyes citybeli elemzők további kamatemelést is elképzelhetőnek neveztek, bár ez nem konszenzusos előrejelzés.

 

Az MNB monetáris testülete az egyöntetű előzetes citybeli várakozásnak megfelelően 7,00 százalékon tartotta keddi értekezletén a jegybanki alapkamatot.

Timothy Ash, a Royal Bank of Scotland (RBS) londoni globális felzárkózó térségi kutatórészlegének igazgatója a döntést kommentálva kiemelte azt a véleményét, hogy a magyar gazdaság inflációs és kockázati környezete közül az utóbbi a kulcstényező az MNB jövőbeni kamatdöntései szempontjából. Ash szerint a növekedési pálya íve alapján az MNB-nek elvileg már most csökkentenie kellene alapkamatát, de a piaci kockázatok kordában tartásához előbb szükség van az IMF-megállapodásra.

Neil Shearing, az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőcég, a Capital Economics felzárkózó piaci főközgazdásza hasonló következtetésre jutott a keddi kamatdöntés utáni kommentárjában. Shearing szerint a múlt havi monetáris tanácsi ülés jegyzőkönyvéből az tűnik ki, hogy a testület külsős tagjai "egyre nagyobb nyomást" fejtenek ki a kamatcsökkentés végett, a Capital Economics vezető londoni elemzőjének véleménye szerint "azonban rendkívül valószínűtlen" az MNB-kamatcsökkentés, amíg nincs meg az IMF/EU-megállapodás.

Shearing közölte: véleménye szerint egyelőre "korai lenne kizárni" annak lehetőségét, hogy az MNB a következő három hónapban akár egy "védelmi jellegű" kamatemelést is végrehajthat.

A Goldman Sachs (GS) bankcsoport londoni felzárkózó piaci elemzői azonban a keddi monetáris tanácsi ülés utáni kommentárjukban közölték: most már kérdőjelesebbnek látják azt az eddigi előrejelzésüket, hogy "a késedelmes és nehéz" IMF/EU-tárgyalások miatt az MNB végül ismét kamatemelésre kényszerül.

A GS londoni elemzői eddig azt valószínűsítették, hogy a magyar jegybank összesen 1,00 százalékponttal tovább emeli alapkamatát a forint védelmében és a tőkemenekítés kockázatának csökkentésére.

Keddi kommentárjukban ugyanakkor már úgy vélekedtek, hogy a jelenlegi kedvező globális környezetben "a negatív híreknek" sem lesz feltétlenül annyira negatív hatásuk a forintra és a finanszírozási kilátásokra, ami kamatemelést indokolna, és a kormány is "elhúzhatja még egy ideig a tárgyalásokat". Mindemellett egyes monetáris tanácsi tagok "kitartó derűlátása" is mérsékelheti a kamatemelés támogatottságát.

A Goldman Sachs elemzői szerint sem várható azonban kamatcsökkentés az IMF/EU-megállapodás elérése előtt. A ház londoni szakértői az új program létrejötte után várnak fokozatos monetáris enyhítést az MNB részéről.

A 4cast nevű londoni pénzügyi-gazdasági elemzőcég felzárkózó térségi szakértőinek kommentárja szerint "jórészt elenyésztek a kamatcsökkentési remények" annak nyomán, hogy az MNB az idei évre szóló inflációs előrejelzését 5,0 százalékról 5,6 százalékra, a jövő évit pedig 2,6 százalékról 3,0 százalékra emelte.

A 4cast elemzői "enyhén negatívnak" nevezték azt is, hogy a keddi monetáris tanácsi ülésen három javaslat - 0,25 százalékpontos kamatcsökkentés, kamattartás, illetve 0,25 százalékpontos emelés - került napirendre. A ház szerint ez ugyanis "nemkívánatos megosztottságot" jelez a monetáris testület tagjai között.

A cég szakértői mindent egybevetve azt jósolták keddi kommentárjukban, hogy az MNB az idén nem változtat alapkamatán, hacsak "váratlanul gyors" megállapodás nem születik a Nemzetközi Valutaalappal és az EU-val az új finanszírozási programról.

A JP Morgan bankcsoport londoni felzárkózó piaci elemzői is kiemelték a keddi ülésen felmerült háromféle javaslatot, és - abból, ahogy Simor András MNB-elnök jellemezte a szavazást - arra következtettek, hogy a monetáris tanácsi tagok közül valószínűleg egy voksolt a kamatemelésre, egy a kamatcsökkentésre, és öten szavazhattak a jelenlegi 7,00 százalékos kamatszint fenntartására.

A JP Morgan szakértői is azt jósolták, hogy az IMF/EU-megállapodás létrejöttéig várhatóan nem változik az MNB-alapkamat. A ház előrejelzése szerint ez azt jelenti, hogy az idei harmadik negyedév előtt nem lesz kamatcsökkentés.

A JP Morgan londoni elemzői hozzátették ugyanakkor azt a véleményüket is, hogy ha a forint kitart a jelenlegi árfolyamszint környékén, és a kormány "legalább annak a látszatát fenntartja, hogy dolgozik az IMF/EU-megállapodás elérése érdekében", akkor az MNB "nem fogja kötelezve érezni magát" kamatemelés végrehajtására sem.

A cég szakértői keddi kommentárjukban megerősítették azt a véleményüket, hogy az idei második félévben az MNB fokozatos kamatcsökkentésbe kezdhet, feltéve, hogy az év közepéig létrejön az IMF/EU-egyezség.

A JP Morgan elemzői szerint a kohéziós EU-juttatások részleges felfüggesztésének elkerülésére irányuló szándék lesz a fő ösztönző arra, hogy a kormány a következő hónapokban újabb költségvetési takarékossági intézkedéseket hozzon, és ez elősegítheti a pénzügyi segítségről szóló hivatalos tárgyalások megkezdését is.

A JP Morgan londoni közgazdászai közölték: alapeseti előrejelzésük az, hogy az MNB az idei év végére 6,00 százalékig mérsékli alapkamatát, ám ha az év közepéig nem jön létre a megállapodás egy készenléti jellegű IMF-programról, akkor a cég visszafogja ezt a kamatcsökkentési prognózisát.

 

Szerző: MTI

Változatlanul, 7 százalékon tartotta az irányadó kamatot a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa keddi ülésén. A központi bank nem okozott meglepetést a piacnak, hiszen elemzők arra számította, hogy nem módosul a kamatszint.

 

Nem volt tér arra, hogy csökkentse az irányadó kamatszintet az MNB monetáris tanácsa, miután továbbra sincs érdemi előrelépés az EU/IMF-tárgyalások kapcsán. A piaci szereplők azt látják, hogy a gyors megállapodás esélye szertefoszlott, amely komolyan mérsékli a jegybank mozgásterét a kamat csökkentésének kérdésében. Az irányadó ráta vágását azt sem segíti, hogy az infláció februárban közel 6 százalékra ugrott, miközben a jegybank célja ennek fele.

Magyarország nem csupán EU-csúcsot jelentő alapkamattal, de ugyancsak uniós rekordon álló inflációval is „büszkélkedhet". Februárban a ráta 5,9 százalék volt, ez közel duplája a 27 tagország átlagának, és a második helyen holtversenyben álló lengyel és észt inflációnál is másfél százalékponttal magasabb. A legnagyobb ingadozást mutató élelmiszer- és energiaárak mozgásától megtisztított maginfláció is lendületet vett: a mutató, amely decemberben még 3,3 százalék volt, februárban már 5,4 százaléknál járt.

A Monetáris Tanács megítélése szerint idén a gazdaság lényegében stagnál, és csak 2013-ban indulhat meg a növekedés. A kibocsátás az elkövetkező időszakban elmarad potenciális szintjétől. Az áfát és a jövedéki adót érintő intézkedések, valamint a 2011 második felében bekövetkezett olajáremelkedés és árfolyamgyengülés érdemben növelik a fogyasztóiár-indexet, hosszabb távon azonban a gyenge kereslet inflációt mérséklő hatása érvényesül.

A lakosság reáljövedelme a következő időszakban jelentősen csökken, így gyengül a fogyasztás, visszafogott beruházási aktivitás várható. Szintén visszafoghatja az idei belső keresletet a szükségszerű költségvetési kiigazítás. Miközben a nemzetközi pénzügyi kockázat javult, Magyarország kockázata emelkedett, ennek eredőjeként összességében nem változott az ország kockázati megítélése - hangzott el a jegybank mai sajtótájékoztatóján.

Kérdésre válaszolva Simor András jegybankelnök elmondta: az alapkamat csökkentésére akkor van lehetőség, ha az országkockázat jelentősen csökken, illetve több negyedéven keresztül javulás látható az infláció tekintetében.

Az éves infláció szintje miatt azonban egyelőre nem fáj a monetáris politika döntéshozóinak feje. A mutató ugyanis az elemzői üveggömbök szerint – az „egyszeri hatások kiárazódása után" – 2013 elején dél felé indul, és néhány hónap alatt akár a 3 százalékos jegybanki célszintet is elérheti. Így ha a nemzetközi hangulat nem fordul a forint ellen, az MNB akár csökkentheti is az irányadó rátát.

Emlékezetes, a múlt hónapban egy tag, Cinkotai János már 25 bázisponttal csökkentette volna a kamatot, azonban ő volt az egyedüli tag aki úgy ítélte meg, hogy lehetőség lenne az irányadó ráta mérséklésére.

Egy hónap alatt nem változott érdemben Magyarország nemzetközi megítélése, noha egyre többen gondolják azt, hogy a kormány török kártyát játszik: időhúzásra törekszik, és nem is szeretne megállapodni az IMF-fel egy hitelkeretről. A forint árfolyama ugyanakkor stabilnak mondható, a 290-es szint körül mozog az euróval szemben, amely nem jelent lényegi elmozdulást egy hónap alatt.

Az államadósság törlesztésének leállása esetére köthető biztosítási felár (CDS-felár) ugyan 1 hónapos csúcsra emelkedett 530 bázispont felett, azonban ez nem jelent szignifikáns romlást a megítélésben.

„Az év eleje óta jelentősen erősödött a forint árfolyama, csökkentek a hozamok és a kockázati felárak, így nem okozott meglepetést az alapkamat szinten tartása. A reálgazdasági folyamatok nem indokolnak szigorúbb kamatpályát, így a pénzügyi stabilitási folyamatok lehetnek leginkább hatással a kamatdöntésre a következő hónapokban" – vélekedett Suppan Gergely . A TakarékBank vezető közgazdásza szerint ez utóbbit pedig elsősorban az IMF-fel és az EU-val tervezett tárgyalások kimenetele, valamint az európai adósságválság és az ezzel kapcsolatos nemzetközi hangulat változásai befolyásolhatják.

„A hitelkerettel kapcsolatos megállapodásig a kivárás tűnik indokoltnak, mivel megtorpant a kockázati megítélés javulása. Kedvező esetben nem lesz szükség szigorításra, az év második felében pedig lassú és fokozatos kamatcsökkentési sorozat is lehetségesnek tűnik" – vetítette előre.

Amennyiben sikerül megállapodni a hitelkeretről, az év végére 6,50 százalékra csökkenhet az alapkamat, különösen, hogy várakozásaink szerint a jövő év első felére a 3 százalékos inflációs cél továbbra is elérhetőnek tűnik, annak ellenére, hogy az infláció legutóbb jelentősen felülmúlta a várakozásokat – írja Suppan Gergely. Megjegyezte, a Monetáris Tanács döntéseit, illetve kommunikációját azonban az MNB legfrissebb inflációs előrejelzése is alakíthatja.

 

Szerző: Világgazdaság Online

A kormány kimondta: Megszorítás

 

A piac rövid távú megnyerése érdekében új kötettel állt elő a kormányzati reformígéretgyár. A Nagy reformkönyv valódi célja az újabb gyors devizakötvény-kibocsátás segítése lehet, angol változatában leírták a tiltott szót: megszorítás.

Nincs új a nap alatt: amikor a Fidesz-kormány úgy érzi, hogy hamarosan összecsapnak a hullámok a feje felett, lendületes reformtervekkel áll elő, írja a Napi Gazdaság. A tavaly tavaszi reformígéret-dömping – Széll Kálmán-terv, konvergenciaprogram, Nemzeti reformprogram – láthatóan hónapokra megnyugtatta a piacokat, sőt néhány hétig még a magyar hitelminősítés javítása is felmerült.

Miután tavaly november közepe óta nem sok minden történt az EU−IMF-hiteltárgyalásokkal kapcsolatban, Brüsszel pedig kitartóan folytatja a túlzottdeficit- és a kötelezettségszegési eljárásokat, a múlt héten  a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) előállt a Nagy reformkönyvvel, az „új sztorival”. A napokban a piaci elemzőknek megküldött – és a kormányportálon is közzétett – 276 oldalas dokumentum (pdf) célja az elmúlt másfél évben hozott és a jövőben tervezett kormányzati gazdaságpolitikai lépések bemutatása.

A reformkönyv szerint a stratégiai cél továbbra is az, hogy a válság utáni években Magyarország Európa legversenyképesebb gazdasági környezetet biztosító országa legyen. A Portfolio.hu szerint az anyag angol nyelvű változatában, a Széll Kálmán-tervet bemutató fejezetben szerepel a tiltott „megszorítás” (austerity) kifejezés. A magyar verzió azonban úgy fogalmaz, hogy „strukturális reformok és a költségvetési takarékosság együttesen biztosíthatják, hogy az államháztartás hiánya 2012-ben a GDP 2,5 százalékát tegye ki”.

A kettős beszéd nem új, tavaly tavasszal a Széll-terv magyar és angol változata között is voltak érzékelhető különbségek. Akkor például a magyar nyelvű változatból hiányzó konkrétumok voltak azok, amelyeket az angol kiadásban lehetett fellelni. A Nagy reformkönyv egyébként, mint arról korábban az Index a birtokába került kormányelőterjesztés alapján beszámolt, azért is váratlan, mert a Miniszterelnökség két összesen egymilliárd forintos tenderén ugyanis, amelyen nemzeti konzultációk megszervezésére kerestek kommunikációs céget, kifejezetten kikötötték, hogy a pályázók kerüljék az erősen negatív töltetű reform szót, és helyette a megújulás, újjáépítés, együttműködés szóhármassal próbáljanak pozitív, támogatandó értelmet adni a elkövetkező időszak döntéseinek

A piacok felé eladható „sztorigyártás” időzítése egyébként aligha véletlen. Egyre valószínűbb ugyanis, hogy amennyiben kedvezően alakulnak a piaci feltételek, akár már áprilisban, vagyis az egyre bizonytalanabb sorsú EU−IMF-megállapodás előtt kibocsáthat dollárban jegyzett devizakötvényt az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK). Töröcskei István, az ÁKK vezérigazgatója a Reutersnak azt mondta, biztosnak látszik, hogy megérett a helyzet egy új kibocsátásra, és az valószínűleg dollárjegyzésű lesz.

A hitelminősítők ugyan tavaly november óta befektetésre nem ajánlott kategóriába sorolják Magyarországot, a minősítés leginkább Európában jelentkezik a hozamfelárakban, ami egy esetleges eurókötvény-kibocsátáskor mintegy 1,1 százalékos többletkamatot jelent − véli Orbán Gábor, az Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő Zrt. kötvényüzletág-vezetője.

A portfóliómenedzser azt mondta, a tavalyi 6,5-7,5 százalékos dollárkötvényhozamok nem ismételhetők meg, legalább egy százalékponttal magasabb kamatot kell kínálni a befektetőknek. Orbán szerint összeségében kockázatos a hitelmegállapodás előtt kimenni a kötvénypiacra, mivel ezt nehezen lehet másként értelmezni, mint a megegyezés minden áron való elkerülését. Londoni elemzői vélemények szerint sem zárható ki egy devizakötvény-kibocsátás sikere a megállapodás előtt, ez javíthatná a magyar tárgyalási pozíciókat, ugyanakkor kockázatai is lennének.

Az államigazgatás egyszerűsítése (intézmények száma)


Szervtípus 2010 2011



Minisztérium 13 8



Országos hatáskörű szerv 45 47



Területi államigazgatási szerv 292 93



Közszolgáltató költségvetési szerv 193 92



Kormány vagy tárca alapítványa, közalapítványa 68 21



Gazdasági társaság 38 57



Összesen :
649 318



 

 

Forrás: Nagy reformkönyv







Jövő vasárnap jár le a szigorított dohányzási szabályozás betartására vonatkozó három hónapos türelmi idő.

Egy hét, és jön a cigibírság
Akár 2,5 millióra is rúghat a bírság

A dohányzási tilalom betartását már a szabályozás életbe lépése, január elseje óta ellenőrzi az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, de bírságot egyelőre nem szabhatnak ki, mert április elsejéig türelmi idő van. Jövő vasárnaptól viszont a három hónapos türelmi idő lejártával szabályszegés esetén magánszemélyek esetében 50 ezer forintig, intézmények esetében 2,5 millió forintig terjedő bírságot is kiszabhatnak a népegészségügyi szakigazgatási szervek.

Január elején még viszonylag nagy volt a dohányzási tilalommal szembeni ellenállás. Az idő múlásával viszont nemcsak a vendéglátóhelyek nemdohányzó vendégei, hanem az ott dolgozók, sőt az aktív dohányosok is egyre többen üdvözölték, hogy a zárt térből kikerült a dohányzás – állítja Szabó Enikő helyettes országos tiszti főorvos.

A nemdohányzók védelméről szóló törvény szigorításának értelmében 2012. január 1-jétől tilos a dohányzás közforgalmú intézményekben - így a szórakozó- és vendéglátóhelyeken, a munkahelyeken, a közösségi közlekedési eszközökön és a megállókban, az aluljárókban, a játszótereken, valamint a megállóhelyek és a játszóterek ötméteres környezetében. A helyi önkormányzatok további közterületeken is megtilthatják a dohányzást. Zárt térben ezután csak dohánytermék-bemutatókon és a szállodák szivarszobáiban lehet dohányozni, a szivarszobákban étel és ital nem szolgálható fel.

 

Forrás : MTI/Hír24

Kiverte a biztosítékot a családbarát nyilatkozat...  
Kiverte a biztosítékot a családbarát nyilatkozat

 

Ha egy lakáshitel bedől, a legnagyobb kárt az ingatlan tulajdonosa szenvedi el., a bank csak másodsorban szenved el kárt, mégis a magyar jogalkotás és törvénykezés nem szól másról, mint a bankok megmentéséről – több esetben adósmentésnek álcázva. Az adósok hiába is próbálnak sok áldozattal kilábalni a kialakult patthelyzetből, nem sikerül, hiszen a jogalkotó nem áll valójában mellettük.


A Versegyházi Hírhatár Online egy civil mozgalom nyílt levelét tette közzé, melyet a Mozgalom a Hitelesek Törvényes Jogaiért (MHTJ) írt Kovács Leventéhez, a Bankszövetség elnökéhez.

 

A nyílt levél megírására a Bankszövetség elnökének azon nyilatkozata adott alapot, mely szerint Kovács Levente kijelentette, nagy nyilvánosság előtt: csak az van bajban az adósok közül, aki a hitel felvételekor szándékosan megtévesztette a bankot, az anyagi helyzetével kapcsolatosan. Az MHTJ sérelmezi azt is, hogy a Parlamenti Fogyasztóvédelmi Bizottság ülésein az elnök úr folyamatosan gúnyolja a civil szervezetek ott megjelent képviselőit.

 

Az MHTJ nyílt levelében részletezi, hogy a THM alkalmatlan volt szerepének betöltésére, és a hitelt felvevők megtévesztésére szolgált. Jelzik azt is: ez a tény az Albizottság jelentésében szerepel. Kifogásolják, hogy nincs forintosítva a kockázat egyetlen hitelszerződésben sem. A mozgalom véleménye a bankok kockázat feltáró nyilatkozatairól, hogy az nem más, mint a laikus fogyasztók szándékos megtévesztésének cselekménye. A nyílt levél kitér a bankok által alkalmazott könyvelési trükkökre is, amely egyedülálló módon, egész Európában extra profithoz volt képes juttatni a bankokat. Elmesélik a Bankszövetség elnökének azt is, felvilágosító jelleggel, hogy az adós és a bank is másként értelmezi a kezelési költség és a kamat jellegű költség fogalmát. Hiszen, míg az adósok a jogszabályok szerint értelmeznek,a  bankoknak szabadelvű értelmezést tesz lehetővé a magyar bírói ítélkezési gyakorlat.

 

A Mozgalom vitatja a PSZÁF felülvizsgálat és javaslattételi jogkörét a banki eljárásokkal szemben is. Az ugyanis nem létezik ma, Magyarországon, csakúgy, mint a GVH-nak sem. Az MHTJ sérelmezi Kovács Levente azon nyilatkozatát is, melyben kijelenti: „Magyarországon a bírósági eljárásokban bank még pert nem veszített.” Ebből a kijelentésből is tisztán látható, hogy a bíróságok mindent megengednek a bankoknak.

 

A Mozgalom követeli, hogy kérjenek bocsánatot az ügyfelektől, az adósoktól – nemcsak a bankok, de a kormány is, akinek az évek óta tartó mulasztásai okán alakulhatott ki jelen társadalmi-szociális katasztrófa helyzet Magyarországon.

 

Levelük végén egy nyílt szó-párbajra hívják ki a Bankszövetség elnökét, hogy nyilvános fórumon, mindenki számára hozzáférhetővé téve, hangozzanak el a civilek kérdései, és a Bankszövetség válaszai.

 

A nyílt levél teljes tartalma itt megtekinthető.

 

 Forrás : Füzesabonyi Hírhatár Online

Majdnem egymillió dolgozó bérét egészítette ki az állam februárban. Kevesebb adminisztráció, több szja-bevétel, a büdzsé jobb helyzete és az emberek jövedelmének növekedése – ezek szerepeltek az adóreform legfontosabb céljai között. Ám az első hónap adatait átnézve úgy tűnik, a négy pontból csak egy teljesült igazán. A bérkompenzáció sokba került, macerás volt és elvitte az szja-bevételek növekedését, mint az FN24 alábbi számításából kiderül.

Január volt a bérkompenzáció első hónapja – ez lehetővé tette, hogy támogatást kapjanak azok a cégek, amelyek minden dolgozó bérét megemelték a kormány által elvárt mértékben. Úgy tűnik, valóban több lett az szja-bevétel: a február eleji befizetés 4,7 milliárddal haladta meg a tavalyit, mely 3,7 százalékos növekedés. Ám nagy kérdés, hogy ez a növekedés minek köszönhető. Ugyanis a bérkompenzációval párhuzamosan a kormány eltörölte az adójóváírást (ez maximum 12 500 forint volt havonta) is.

A NAV értékelése szerint a vizsgált két hónap bevételének alakulásában több tényező is szerepet játszott, nemcsak a munkabérekhez köthető személyijövedelemadó-kötelezettség alakulása. Az adójóváírás megszüntetése biztosan növelte a bevételeket. Csökkentette viszont, hogy a szuperbruttót (1,27 szeres adóalap-kiegészítést) évi 2,4 millió forintos jövedelem alatt eltörölték. Ezzel ugyanis a havi 202 ezer alatt keresőknek az idén kevesebb szja-t kellett fizetniük (20,32 százalék helyett csak 16 százaléknyit). De még ezzel együtt is összességében 4,7 milliárdos pluszadóbevétel volt.

Majdnem egymillió főre kértek állami támogatást

A bérkompenzációról a Nemzetgazdasági Minisztériumtól kaptunk választ, akik a NAV előzetes adataira hivatkozva azt írták, mintegy 980 ezer fő, azaz a lehetséges érintettek több mint fele után érvényesítettek kompenzációs kedvezményt januárra. Hozzátették még: a ténylegesen kompenzáltak száma feltehetően még ezt is jelentős mértékben meghaladja, hiszen a kedvezményt csak azok a munkáltatók vehették igénybe, akik minden egyes munkavállalójukra végrehajtották az elvárt béremelést.

Ehhez hozzátartozik persze, hogy a minimálbéren, illetve a garantált bérminimumon foglalkoztatottaknál (a havi bevallások szerint mintegy 8-900 ezer munkavállaló) január elsejével kötelező volt bért emelni. Ez a csoport részben átfedésben áll az állami bérkompenzációnál szereplő 980 ezer fővel.

A minisztérium eddigi adatai alapján a kedvezményt igénybe vevők átlagos keresete 113 ezer forint körül alakult. Ebből arra lehet következtetni, hogy az elvárt béremelést a minimálbérnél (98 ezer forint) többet keresők közül is sokan megkaphatták. De ez csak a kezdet: mivel a kompenzáció visszamenőlegesen is érvényesíthető, akár jóval egymillió fő fölé is nőhet az állami támogatással kompenzáltak száma. Például a közszolgák seregei is csatlakozhatnak, akiknek nemrég kellett leadniuk az igénylésüket erre.

Kétmilliárdos bukás

Arra a kérdésre nem kaptunk a minisztériumtól választ, pontosan mennyibe került a bérkompenzáció, de egy elnagyolt számolást magunk elvégeztünk. Ha 980 ezer dolgozóra kértek bérkompenzációt, akik átlag 113 ezer forintot keresnek, akkor náluk átlagban 12 900 forinttal kellett megemelni a béreket. Ez 11,4 százalékos növekmény. Ebből a munkáltatóknak kellett állniuk 5 százalékot, a maradék 6,4 százalékot állhatta átlagosan az állam, ami a teljes kompenzáció 56,1 százaléka vagyis 7,1 milliárd forint. Ezzel szemben az szja-bevétel mindösszesen csak 4,7 milliárd forinttal nőtt. Így becslésünk alapján az adóreformmal körülbelül 2,4 milliárddal lett szegényebb a büdzsé eddig. (A végső összeg sokban függ attól, hány embernél nem haladta meg az emelés az 5 százalékot – utánuk ugyanis nem jár állami pénz.)


A minisztérium azt is kiemelte, az ő januári adataik szerint a versenyszektor rendszeres keresetei 9,6 százalékkal nőttek, azaz sok cég az elvárt béremelésnél is többet adott dolgozóinak. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb (januári bérekre vonatkozó) statisztikájában viszont az áll: az átlagkeresetek a versenyszférában 5,2, a közszférában 1,4 százalékkal emelkedtek. A számokból az is kiderül, hogy a foglalkoztatottak nettó bére átlag 1,4 százalékkal nőtt, de az inflációval kiigazítva még így is kevesebbet kerestek.

A reálkeresetek januárban mindent egybevetve így 3,8 százalékkal csökkentek, állapítható meg.

 

 

Szerző : Tamásné Szabó Zsuzsanna

Forrás : FN24

Alig több mint tíz napjuk maradt a magán-nyugdíjpénztári tagoknak arra, hogy nyilatkozzanak: visszalépnek-e az állami nyugdíjrendszerbe. Az már kiderült, hogy a tb-rendszerbe igyekvők pozitív reálhozama adómentes lesz, az állami nyugdíj mértéke viszont továbbra is bizonytalan. A pénztárak tagdíjigényén is sok múlhat.

 

Legutóbb két hónapja kerestük meg a nagyobb magánpénztárakat - az OTP-t, az Axát, az Allianzot, az ING-t és az Aegont - azzal a kérdéssel, mikor és milyen formában jelezhetik ügyfeleik átlépési szándékukat. Kisebb-nagyobb eltéréssel, de lényegében azt a választ kaptuk, hogy külön formanyomtatvány készül majd erre a célra, amelyre több hetet kell még várni. Többi közt azzal indokolták a késlekedést, hogy a jogalkotó nem tisztázta, maradó ügyfeleik a jövőben az állami nyugdíj 75 vagy 100 százalékára lesznek-e jogosultak, ahogy azt sem, adómentessé válik-e a visszalépők pozitív reálhozama.

Tisztázatlan ügyek

Az utóbbi kérdés hétfőn dőlt el a parlamentben, miután a képviselők megszavazták, hogy a tb-rendszert választóknak a reálhozamuk után nem kell adót fizetniük. Szintén kiderült, hogy akik magán-nyugdíjpénztári vagyonukat önkéntes nyugdíjpénztárba helyezik, a kifizetések 20 százalékának megfelelő, legfeljebb 300 ezer forintos adó-visszatérítésben részesülhetnek. A pénztáruk mellett kitartók állami nyugellátásáról egyelőre nem született döntés, viszont a Nemzetgazdasági Minisztérium legutóbbi ígéretei szerint a 2012. január 1-jét követő időszakra járni fog a teljes összeg.

A fentiek tükrében a pénztártagok még mindig nem lehetnek biztosak abban, megéri-e a váltás. Ennek ellenére az általunk korábban megkeresett pénzintézetek már kivétel nélkül közzétették honlapjukon a tb-rendszerbe történő átlépéshez szükséges, illetve a reálhozamról rendelkező nyilatkozatokat.

A mellékelt tájékoztatóban az OTP, az Allianz és az ING is felhívja a figyelmet, hogy a maradó tagok állami nyugellátásának kérdése még nem tisztázott, az Axánál viszont külön erre nem térnek ki. Az Aegon honlapján egy bejelentés olvasható, miszerint a vállalat megszünteti magánpénztári ágazatát, ezért ügyfeleinek azt ajánlja, hogy másik magán-nyugdíjpénztárba vigyék megtakarított vagyonukat, esetleg lépjenek át az állami nyugdíjrendszerbe vagy utalják önkéntes pénztári számlára a pénzüket.

Adományokból tartanák fenn a rendszert

Újabb dilemmát okozhat, hogy a Stabilitás Pénztárszövetség nemrég közölte: a magánpénztárak biztonságos működésük érdekében önkéntes adományokra is számítanak ügyfeleiktől. Az új törvényi szabályozás emellett kötelező tagdíjat is előír, amelyet az egyéni számlákon írnak jóvá. Ennek oka, hogy az eddigi magánbefizetéseket az állami nyugdíjalapba irányították át.

A weboldalakon fellelhető információk szerint az ING havi 4-8000 forintot kérne tagdíjként a vagyon érdemi gyarapodásához; adománynak, 2013. január 1-jétől évi 4000 forintot vár a pénzintézet. Az OTP január 1-jétől minimum 1000 forintot szed tagjaitól, június 1-től pedig kötelező, havi 5000 forintos tagdíjat írnak elő. Az ezen felül fizetett összeg adomány lesz. Az Allianz egyelőre nem jelölt meg pontos összegeket, ahogyan az Axa sem.

Általánosságban elmondható, hogy a nagyobb magán-nyugdíjpénztárak nem derűlátók. Az Axa Magánnyugdíjpénztár jövőjéről várthatóan 2012 április és szeptember között születik döntés - olvasható a vállalat közleményében. Az ING azt ígéri ügyfeleinek, hogy a magán-nyugdíjpénztári rendszer fennmaradásán és további sikeres működtetésén fog dolgozni.

 

Szerző: Varjasi Viktor

Forrás: Hír24

Elfogadta az Országgyűlés hétfőn az árfolyamrögzítés új szabályairól szóló törvényt, amely szerint az árfolyamgátat azok igényelhetik, akik legfeljebb 20 millió forint értékben adósodtak el.

 

A kormány eredetileg azt javasolta, azok kérhessék az árfolyamrögzítést, akiknek a fedezetül szolgáló, jelzáloggal terhelt ingatlana a kölcsön felvételekor nem ért többet 30 millió forintnál. Ezen a fideszes Rogán Antal javaslatára a múlt héten úgy változtatott a Ház, hogy ne a lakás érteke, hanem a felvételkori hitelösszeg legyen döntő.

A kabinet tavaly decemberben állapodott meg a Magyar Bankszövetséggel a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítésére vonatkozó szabályok módosításáról. A képviselők - a már említett, a bankszövetség által támogatott változtatással - ezt az egyezséget emelték törvényi erőre 319 igen szavazattal, 9 tartózkodás mellett. Tartózkodott nyolc, a Demokratikus Koalícióhoz tartozó politikus és a szocialista Veres János.

Az ügyfelek 2012 végéig kezdeményezhetik az árfolyamgát igénybevételét a devizakölcsönt folyósító hitelintézetnél. Az árfolyamgát lehetőségét a lakóingatlanra kötött pénzügyi lízingszerződéssel rendelkezők is igénybe vehetik, ha a kontraktust tavaly december 15-e előtt kötötték.

Az árfolyamrögzítésre öt évig, de legfeljebb 2017 júniusáig lesz lehetőség. A törvény mindazonáltal lehetőséget biztosít arra, hogy három év elteltével az ügyfél kezdeményezze az árfolyamrögzítés megszüntetését.

A pénzintézetek svájci frank esetében 180 forintos, az euró esetén 250 forintos, a japán jen esetében pedig 2,5 forintos árfolyamot alkalmaznak az árfolyamrögzítés ideje alatt.

A devizakölcsön havi törlesztőrészletének árfolyamgát feletti részéből a kamatrészt elengedik, a hiteladósnak csak a tőkerészt kell megfizetnie a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó szabályok szerint. Meghatározott legmagasabb árfolyamszint (svájci franknál 270 forintos, eurónál 340 forintos, japán jennél 3,3 forintos árfolyam) felett a törlesztőrészletnek a legmagasabb árfolyamot meghaladó részét az állam fizeti ki.

Az árfolyamgát igénybevételét az kezdeményezheti, akinek devizakölcsönből származó fizetési késedelme nem haladja meg a 90 napot, aki nem része fizetéskönnyítő programnak (a futamidő meghosszabbítása nem számít ilyennek), illetve az e programban való részvételét legkésőbb a rögzített árfolyam alkalmazásának kezdő időpontjáig megszünteti.

További feltétel, hogy nem áll fenn 90 napot meghaladó késedelem a zálogjog által biztosított egyik követelés esetében sem, s sincs folyamatban végrehajtás a devizakölcsön fedezetéül szolgáló ingatlanra.

A pénzügyi intézmények a törvény alapján kötelesek mindent megtenni azért, hogy a hiánytalan kérelem átvételétől számított 60 napon belül megkössék a hitelkeret-szerződést. A már megkötött gyűjtőszámlahitel-szerződések az új szabályoknak megfelelően módosulnak, kivéve, ha a hiteladós ehhez írásban nem járul hozzá.

A törvény alapján az április 1-jei hatálybalépés után a bankok kizárólag a közszféra dolgozóinak kérelmét kötelesek befogadni, június 1-jétől a többi lakáshitelesét, szeptembertől pedig a szabad felhasználású devizakölcsönnel rendelkezők következnek. A bankok azonban e határidők előtt is befogadhatnak kérelmet.

A jogszabály szerint a közszférában dolgozók a gyűjtőszámlahitelre felszámított ügyleti kamat megfizetéséhez kamattámogatást vehetnek igénybe, ennek részletes szabályait kormányrendelet fogja meghatározni.

A közszférában dolgozók emellett vissza nem térítendő támogatást kapnak, ha 2011. december 30-ig a hitelezőnél, valamint a munkáltatónál bejelentették végtörlesztési szándékukat, de azt nem tudták teljesíteni, és helyette az árfolyamrögzítést választják. A támogatás 2012. február 1-jétől a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó keretszerződés megkötéséig, de legkésőbb 2012. július 1-jéig tartó időszakra eső, a rögzített árfolyamot meghaladó törlesztési kötelezettséggel egyezik meg. A támogatások adómentesek.

Az Országgyűlés még a múlt héten további, ugyancsak Rogán Antal által kezdeményezett módosításokat is végrehajtott az eredeti törvényjavaslaton. Ezek alapján a közszférában dolgozók egyösszegű, vissza nem térítendő támogatását a devizakölcsön-tartozás előtörlesztéseként kell elszámolni, amire a pénzintézetek nem számíthatnak fel előtörlesztési díjat. A parlament lehetővé tette továbbá, hogy a lakáscélú devizahitelek kedvezményes végtörlesztése céljából felvett forinthitelek kiváltására is felhasználható legyen a lakás-előtakarékossági szerződés. A gazdasági bizottság fideszes elnöke ennek szükségességét azzal magyarázta, hogy a végtörlesztést igénybevevők ne veszítsenek el olyan jogosultságot, amelyek egyébként megilletnék őket a lakás-előtakarékossági szerződésük alapján.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter zárószavazás előtti módosító javaslatának elfogadásával változik a THM-plafon szabályozása is: nem az érintett naptári félévet megelőző napon, hanem az előző hónap első napján érvényes jegybanki alapkamat lenne az irányadó a korlátozás alkalmazásánál. A módosítás az indoklás szerint azért szükséges, mert a jegybank kamatdöntő üléseit a hónap végén tartják, ezért előfordulhat, hogy a pénzügyi intézményeknek egy nap sem áll rendelkezésükre a jegybanki alapkamat változásából adódó törvényi kötelezettségek végrehajtására.

Szintén egy zárószavazás előtti módosító indítvány jóváhagyásával kiegészült a lakás-takarékpénztárakról szóló törvény is, így a fizetési könnyítéssel kapcsolatos kérelmeket a Magyar Államkincstár bírálja el. Az adózás rendjéről szóló törvény 2012. január 1-jétől hatályos pontjai alapján a köztartozás jogosultja az adós erre vonatkozó kérelme esetén fizetési könnyítésről, mérséklésről dönthet.

 

Forrás: MTI

Árfolyamgát egyszeregy – kinek jó az új rendszer?

Jó esély van arra, hogy áprilistól elindul az árfolyamgát kiterjesztett rendszere. Megnéztük, kinek éri meg, szimulátorunkkal mindenki kiszámolhatja, jól jár-e, ha kéri a rögzítést.

Árfolyamgát egyszeregy – kinek jó az új rendszer?

A kormány és a Bankszövetség a múlt héten megállapodásra jutott az árfolyamrögzítés kiterjesztésének feltételeiről, és bár az Országgyűlés még nem fogadta el a törvényjavaslatot, talán már a jövő héten végszavazás lehet. A várakozások szerint nem változnak érdemben a jelenleg ismert feltételek.

Ki és mikor?

A tervezet szerint svájci frank alapú jelzáloghitelesek 180, az euró alapú 250, a jen alapú kölcsönnel rendelkezők 2,5 forinton törleszthetnek legalább 3, maximum 5 évig, de legkésőbb 2017. június 30-áig. Akik belépnek az árfolyamgát-rendszerbe, azoknál az aktuális és rögzített árfolyamon számolt törlesztőrészlet különbözetéből a tőkét egy forintszámlán gyűjtik. A gyűjtőszámlán halmozódó összeg törlesztését az árfolyamgát lejártával kell megkezdeni. A kamatrészt az állam és a bankok átvállalják.

Az árfolyamgát alá a már ismert feltételek alapján szinte mindenkinek megéri belépni, hiszen miközben választástól függően 3-5 évig a jelenleginél 15-25 százalékkal alacsonyabb lesz az az összeg, amit a hitel miatt havonta kell fizetni, a forintszámlán csak az eredeti hitel tőkerészlete halmozódik tartozásként. A halasztott fizetés pluszköltségei nem növelik érdemben azt az tételt, amelybe az eredeti hitel egyébként kerülne az adósnak. (Ez halasztott fizetésnél egyéb esetekben általában nem így fog történni: a szerződésen bármilyen csekély változtatás alaposan megdobja az ezzel kapcsolatos kamat- és kezelésiköltséget, valamint egyéb kiadásokat.)

Mennyire?

Vannak persze különbségek. Elsősorban amiatt, hogy a legtöbb hitel úgynevezett annuitásos kölcsön, ami azt jelenti, hogy a bank az adósoknak a törlesztési terhet a teljes lejárati időre azonos összegben osztja el. Ennek kamattartalma a futamidő elején a legmagasabb, a végén pedig már szinte csak a tőkét kell törleszteni. A hitelek e sajátossága egyben azt jelenti, hogy azoknál, akik még a futamidő elején járnak, ugyanakkora felvett hitel mellett kevesebb tartozás halmozódik fel a gyűjtőszámláján, mint azoknak, akik egyébként ugyanannyi kölcsönt vettek fel, azonos egyéb feltételek mellett, de már a törlesztés vége felé haladnak.

A különböző lejáratok hatását konkrét példán lehet egyszerűen bemutatni. Egy 2008. júliusában 141 forintos svájci frank árfolyamon 20 éves futamidővel felvett 5 millió forintos hitelnél az ötéves árfolyamrögzítés ideje alatt (a devizaárfolyamok és kamatok alakulásának függvényében) 260-460 ezer forint körüli összeg halmozódik fel a gyűjtőszámlán. Egy ugyanebben az időben, ugyanilyen összegre folyósított 10 éves lejáratú kölcsönnél (szintén a piaci folyamatok függvényében) viszont 800 ezer-1,3 millió forint között lehet ez a tétel.

Általánosságban tehát azt érdemes kiemelni, hogy akinek a hitel lejáratából már kevés idő van hátra, érdemes alaposan átgondolnia, belépjen-e az árfolyamgát rendszerbe, mert előfordulhat, hogy az árfolyamrögzítés végére jelentős tartozása halmozódik fel. Ez azonban – még egyszer hangsúlyozzuk – a feltételekből adódóan az eredeti hitel költségét (azt tehát, amibe összességében az adósnak a hitel kerül) nem növeli érdemben.

Emiatt azoknak, akik úgy gondolják, hogy a jelenlegi árfolyam-ingadozás mellett nem biztos, hogy fenn tudják tartani fizetőképességüket, de 15-25 százalékkal alacsonyabb, ráadásul a jelenleginél kevésbé ingadozó törlesztési terhet el tudnak viselni, akkor is érdemes kérni a rögzítést, ha egyébként törlesztésük utolsó negyedében vannak. Ennek következménye ugyanis mindössze az, hogy hosszabb idő alatt fizetik vissza a kölcsönt, ami még mindig jobb, mint ha valaki nemfizető adóssá válik.

Kristálygömbjét vegye elő!

Az árfolyamgát rendszerbe belépőknek – azon túlmenően, hogy az előbbiekben vázoltak szerint megnézik, mekkora tartozás halmozódhat fel gyűjtőszámlájukon, s átgondolják, hogy a futamidő ezzel együtt járó esetleges elnyúlása megfelel-e számukra – azt is érdemes mérlegelni, milyen jövőbeni árfolyamokra és kamatokra számítanak.

Egészen más helyzetet jelent ugyanis az árfolyamgát lejártával az, ha addigra számottevően csökkennek az árfolyamok és ezzel együtt a kamatok, vagy fordított helyzet áll elő, és tartósan magas árfolyamokra, s ennek jellemző velejárójaként emelkedő kamatokra kell felkészülnünk.

Azt ugyanis már most látni kell: ha érdemben nem változik a helyzet a piacokon, az árfolyamgát lejártával a jelenleginél is kilátástalanabb helyzetbe kerülhetnek egyes adósok. Eredeti devizahitelük törlesztőrészlete ugyanis akkor visszatér a jelenlegi szintre, amivel együtt meg kell kezdeni a gyűjtőszámlán felhalmozódott – kinek több, kinek kevesebb – tőke törlesztését is.

Az előbbi példáknál maradva, ha a svájci frank az árfolyamgát öt éve alatt 240 forinton marad, akkor annál az adósnál, aki eredetileg 10 évre vette fel a kölcsönt, a jelenlegi 95 ezer forintos havi törlesztőrészlet a háromszorosára, 211 ezer forintra nő, miközben az árfolyamrögzítés ideje alatt havi 71 ezer forint körüli összeget fizetett. Az a hiteles pedig, aki 2008-ban 20 évre vette fel a kölcsönt, a mostani 61 ezer forint körüli törlesztés helyett 67 ezret fog fizetni azután, hogy az árfolyamgát-rendszerben 46 ezer forint körüli tételt jelentett csak számára havonta az adósságteher.

(A részletes számpéldák a Bankometer.hu innen is elérhető elemzésében megtalálhatók. Ha valaki saját hitelére vonatkozóan szeretné modellezni az árfolyamgát hatásait, az a belinkelt alkalmazás használatával ezt megteheti.)

Javulás esetén persze egészen más lenne a helyzet. Ha például a svájci frank árfolyama 180 forintra csökkenne, akkor az az adós, aki 20 évre vette fel hitelét, a gyűjtőszámla törlesztésével együtt kevesebb mint 50 ezer forintot fizetne havonta az árfolyamgát lejárta után.

Gyűjtsön, aki tud

Az ilyen kiszámíthatatlan helyzetre – a lehetőségek függvényében – érdemes készülni. Ha valaki félre tudja tenni azt az összeget, amellyel az árfolyamrögzítés ideje alatt kevesebbet kell fizetnie, mint most (vagy legalább annak egy részét), mindenképp célszerű így cselekednie. Ha ráadásul biztos abban, hogy képes ezt tartósan megtakarítani, s lakástakarék-pénztári számlát nyit (amelyhez a befizetés függvényében még állami támogatást is kap), az így felhalmozódott tőkéből nemcsak a gyűjtőszámlán lévő tőkerészt tudja előtörleszteni, hanem eredeti devizahitelének egy részét is.

Feltételek

Ha az Országgyűlés a törvénytervezetet változatlan formában szavazza meg, az árfolyamrögzítést várhatóan mindazok a devizahitelesek (illetve deviza alpú lakáslízinggel rendelkezők) kezdeményezhetik, akik legkésőbb a gyűjtőszámlahitel első folyósításáig megfelelnek az alábbi feltételeknek:

- a devizakölcsönből származó fizetési késedelmük nem haladja meg a 90 napot;

- nem állnak fizetéskönnyítő program (a futamidő meghosszabbítása nem számít annak) hatálya alatt, illetve az ilyen programban való részvételt legkésőbb a rögzített árfolyam alkalmazási időszak kezdő időpontjára megszüntetik;

- akiknél az eredeti hitelösszeg nem haladta meg a 20 millió forintot;

A jelenlegi információk szerint az árfolyamgát alá ütemezetten lehet majd bejelentkezni:

- áprilistól a közalkalmazottak igényelhetik az árfolyamrögzítést;

- júniustól a lakáscélú jelzáloghitelesek adhatják be a kérelmet,

- a szabad felhasználású jelzáloghitellel rendelkezőknek szeptemberig kell várniuk.

A közalkalmazottak – de a jelenlegi ismeretek alapján csak azok, akik végtörlesztésre vonatkozó igényeiket a munkaadójuknál a tavaly december végi határidőig jelezték – az általános feltételekhez képest további kedvezményeket is kapnak:

- egyrészt vissza nem térítendő juttatásként megkapják a tényleges, illetve rögzített árfolyamon számolt törlesztőrészlet különbözetét a február 1. és az árfolyamrögzítés tényleges megtörténte közötti időszakra;

- másrészt kamatkedvezményt kapnak: esetükben a gyűjtőszámla kamata 3 százalékponttal lesz alacsonyabb az általános mértéknél (a BUBOR-nál), amely minden gyermeknél további 1 százalékponttal nő.

 

A pontos feltételeket kormányhatározat rögzíti majd.

 

Forrás : Bankometer.hu

A legtöbb új munkaerőigény Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből és Budapestről érkezett.

 

Februárban a munkáltatók csaknem 95 ezer munkaerőigényt jelentettek be a munkaügyi kirendeltségeken, ez a januári közel négyszerese, az előző év februárinak is több mint kétszerese - ismertette a Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) legfrissebb munkaerő-piaci adatait az MTI-nek Gedeon András, a hivatal szóvivője. Gedeon András kiemelte: az állásokat februárban leginkább az ipari, építőipari és a szakképzettséget nem igénylő foglalkozásokban kínálták.

A legtöbb új munkaerőigény Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből és Budapestről érkezett az NMH honlapján közzétett adatok szerint.

Az újonnan bejelentett állások 11,5 százalékához a foglalkoztatók nem igényeltek támogatást, míg 88,5 százalékát valamilyen támogatási forma keretén belül kínálták. Az előző hónaphoz képesti arányeltolódás oka, hogy míg januárra visszaesett a támogatott állások száma, februárra jelentős növekedés történt ezen a területen. Tavaly februárban ez az arány 29,5 és 70,5 százalék volt.

Februárban az újonnan bejelentett nem támogatott állások száma 10.900 volt, ami 11,9 százalékkal emelkedett egy hónap alatt, az egy évvel korábbinál viszont 18,9 százalékkal kevesebb.

Gedeon András kiemelte: a múlt hónapban a nyilvántartott álláskeresők zárónapi száma 646.700 volt. Pozitív tendencia, hogy előző év azonos hónapjához képest 4 százalékkal, csaknem 27.000 fővel csökkent a számuk - mondta. Januárhoz képest februárban kismértékben, 0,3 százalékkal ugyancsak csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma.

A szóvivő hozzáfűzte, hogy megtört a regisztrációba belépők számának növekvő tendenciája. Az előző év azonos időszakához képest ugyanakkor 30,4 százalékkal volt több a nyilvántartásba belépők száma. Nőtt azoknak az álláskeresőknek a száma, akik már felkeresik a munkaügyi központokat, kirendeltségeket és együttműködnek a munkaügyi szervezettel, miáltal az inaktívak száma csökken - hangsúlyozta Gedeon András.

Az NMH adataiból kiderül, hogy a tartósan regisztrált álláskeresők száma januárhoz képest 0,1 százalékkal csökkent, és 23,8 százalékkal esett vissza 2011 februárjához képest. A tartós álláskeresők 58,1 százaléka egy-két éve van a nyilvántartásban, de a két éven túliak aránya is meghaladja a 40 százalékot.

Februárban a nyilvántartott álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva továbbra is 14,6 százalék, a munkavállalási korú népességhez viszonyított arányuk pedig 9,7 százalék. Az előző év azonos időszakához képest a gazdaságilag aktív népességhez viszonyított mutató értéke 0,6 százalékponttal, a munkavállalási korú népességhez viszonyított relatív mutató értéke 0,4 százalékponttal volt alacsonyabb februárban.

Februárban 52 cég 2.600 munkavállalót érintő létszámcsökkentési döntését jelentette be, ez az előző hónaphoz csökkenés, az előző évhez képest viszont növekedés.

 

Forrás: MTI

Keresés