Egymás után adja el kincset érő palotáit Velence önkormányzata - írta az Il Sole 24 Ore olasz gazdasági napilap. A műemlék épületekből befolyó pénz sem tudja azonban pótolni a velencei városkassza hiányát.

 

"Velence eladja a családi ékszereket és még csak nem is kerülnek olyan sokba" - így utal a lap azokra a palotákra és más műemléki épületekre, melyeket a lagúnák városa magánbefektetőknek adott el. A Ca'Corner della Regina negyven millió euróért a Prada divatházé lett, a Szent Márk térhez közeli egykori Pilsen sörgyárat egy kereskedelmi lánc szerezte meg, a városi kaszinó Las Vegas-i tulajdonosokat kapott.

Ez sem elegendő azonban a város által felhalmozott 350 millió euró adósság és a havi 50-100 millió euró folyóköltség térítésére, amelyből az önkormányzat dolgozóit és a szállítókat kellene kifizetni. A városi vállalatokat további egymilliárdos hiány terheli - írta a gazdasági napilap.

Az Il Sole 24 Ore szerint Giorgio Orsoni polgármester a paloták kiárusításával sem tudja egyensúlyozni az utóbbi időben befagyasztott két pénzforrást: a válság miatt az olasz kormány már nem tud különfinanszírozást nyújtani a nemzeti örökségnek tartott Velencének, és a város elesett attól az évi 100 millió eurós "csekktől" is, melyet eddig a kaszinó bevételéből kapott.

Velencét a lakosai sem tudják fenntartani: a szigeteken ma már kevesebb mint hatvanezren élnek, többnyire idősek és egyetemisták. Harmincmillió turista látogat évente a városba, ám ez sem segít: ötödük reggel érkezik, este megy és nem költ semmire. A rekordszámú látogató ellenére az Actv velencei közlekedési vállalatnál tavaly húsz százalékkal esett vissza a jegyvásárlás. A több mint hat eurós menetjegyár ugyanis gyaloglásra készteti a turistákat - írja a lap.

 

Forrás: MTI

Eltérő véleményüknek adtak hangot londoni elemzők annak kapcsán, hogy a magyar kormány meg akar-e állapodni egy hitelkeretről, de abban egyetértenek, hogy jelentősek a nézetkülönbségek a kormány és a nemzetközi szervezetek között.

 

A kormány szándéka teljesen világos – nem akarnak megállapodni az Európai Unióval és az Nemzetközi Valutaalappal – írja Peter Attard Montalto , a Nomura feltörekvő piaci vezető közgazdásza Magyarországról kiadott elemzésében. Úgy látja, hogy a magyar kormány a „török játékot játssza".

Montalto szerint csak a piac kényszerítheti arra a kormányt, hogy végül megállapodjon egy hitelkeretről az EU-val és az IMF-fel.

A kormány és az EU/IMF álláspontja még mindig túl távol vannak egymástól ahhoz, hogy megkezdődjenek a formális tárgyalások – írja Montalto. Meglátása szerint április előtt nem kezdődhetnek el a tárgyalások. Hangsúlyozta, a kormány csak akkor tesz újabb lépéseket a tárgyalások elkezdéséhez, ha a piac kényszeríti.

A CDS-felárnak újra 650-700 bázispontra kell emelkednie, a forintnak pedig 310-es szint fölé kell kerülnie ahhoz, hogy a kormány valóban megállapodjon az EU-val és az IMF-fel Montalto szerint.

Hasonló véleményének adott hangot a Commerzbank közgazdásza is. „Nincs egy ütemterv a piac felé kommunikálva, hogy a szerződés kapcsán ki mikor, miről tárgyal. Sőt olyan nyilatkozatok is nyilvánosságra kerülnek, ahol kormánypárti politikusok úgy fogalmaznak, hogy előfordulhat olyan téma a tárgyalásokon, ahol az álláspontok ütközni fognak, mert sérülnének az ország érdekei" – mutat rá Karsai Péter.

Ha a piac kikényszeríti, akkor lesz megállapodás, de ha marad az összességében kedvező, mérsékelten jó globális hangulat, akkor esélyes magyar részről az együttműködés halogatása, vagy teljes elutasítása – vélekedik Karsai Péter.

Barclays Capital elemzői azt írták, tudomásuk szerint továbbra is "jelentősek a nézetkülönbségek" a magyar kormány és az EU között a bírói nyugdíjkorhatár kérdésében, "kis jelentőségű" a nézetkülönbség a jegybanktörvény ügyében, és "nincs nézeteltérés" az adatvédelmi jogszabályokkal kapcsolatban.

A Barclays Capital elemzőstábja szerint ugyanakkor a tárgyalások megkezdéséhez szükséges előfeltételek teljesítése "csak az első fázis". A ház londoni szakértői megerősítették azt a várakozásukat, hogy a programról szóló hivatalos tárgyalások "nehezek és időigényesek" lesznek, és több tárgyalási fordulóra lesz szükség a megállapodásig. Hozzátették: "a legjobb esetben" az idei harmadik negyedévben kezdődhet az IMF/EU-program végrehajtása.

Változatlanul az a véleményüknek adtak hangot, hogy a kormány megállapodásra törekszik egy elővigyázatossági jellegű hitelcsomagról, ám lehetséges, hogy a tárgyalásoknak csak a forint újabb gyengülése ad majd lendületet. A Barclays Capital közgazdászai a következő hónapokra 290-305 forint/eurós árfolyamsávot valószínűsítettek elemzésükben.

Timothy Ash, a Royal Bank of Scotland (RBS) londoni globális felzárkózó térségi kutatórészlegének igazgatója ugyancsak szerdán összeállított értékelésében szintén annak a véleményének adott hangot, hogy a jelenlegi forintárfolyam mellett a magyar kormány nem kíván "bármilyen áron" egyezségre jutni az EU-val és a valutaalappal, és "csak piaci kényszer" gyorsíthatná a megállapodás megkötését.

Ash szerint amíg a forint a mostani árfolyamok közelében mozog, a kormány valószínűleg lát mozgásteret arra, hogy "még egy kicsit tárgyaljon" az EU-val, mielőtt megállapodna vele a hivatalos tárgyalások megkezdéséről. Az RBS vezető elemzője szerint azonban a befektetők előbb-utóbb "biztosan felteszik a kérdést", hogy Magyarország esetében miért tart hónapokig a megállapodás elérése, mert egy IMF-egyezség általában "néhány hét alatt megköthető".

A Barclays Capital szerdai londoni elemzése szerint a magyar piacokat mostanáig az euróövezeti adósságpiaci kondíciók és a kockázati környezet javulása segítette, valamint az abba vetett befektetői bizalom, hogy a kormány végül megállapodásra jut az EU-val és a Nemzetközi Valutaalappal az új programról. Emellett a magyar gazdaság növekedési jelzőszámai is jobbak a vártnál. Ebben a környezetben a forint erősödött, a kötvényhozamok csökkentek, és terven felül sikerült forintkötvényeket kibocsátani.

Ezek a fejlemények "nyilvánvalóan enyhítették azt a nyomást", amely a kormányra nehezedett az IMF/EU-megállapodás gyors elérése végett.

Más nagy londoni házak sem számítanak az idei második negyedév előtt az IMF/EU-megállapodás megszületésére.

A JP Morgan bankcsoport londoni felzárkózó térségi elemzői legutóbbi értékelésükben úgy vélekedtek, hogy "piaci stressz hiányában a jelek szerint lanyhultak a gyors megállapodást célzó magyar erőfeszítések". A cég szerint ezért "valószínűtlennek tűnik", hogy június előtt létrejön az új IMF/EU-egyezmény.

A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni globális piacelemző részlegének (BofA Merrill Lynch Global Research) európai feltörekvő térségi közgazdászai minapi előrejelzésükben szintén azt közölték, hogy az IMF/EU-program elfogadását "legkorábban" az idei második negyedév végére várják.

A Barclays Capital szerdai helyzetértékelése szerint az uniós pénzügyminiszterek a jövő héten valószínűleg megszavazzák a kohéziós támogatások részleges felfüggesztéséről szóló EU-bizottsági javaslatot. A ház londoni elemzői szerint azonban valószínűtlen, hogy a szankció elkerülése fejében teendő lépések végrehajtása komolyabb akadályt jelentene, és a magyar kormány "minden bizonnyal" még jóval a határidő előtt megteszi e lépéseket.

 

Szerző: MTI Eco - Világgazdaság Online

Három és fél hónappal az IMF-fel való kapcsolatok újrafelvételének bejelentése után még a hivatalos tárgyalások megkezdéséről sem született megállapodás. A GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint Magyarország elmúlt hónapokban kedvezőbbé vált pénzügyi megítélése szertefoszlik, ha a magyar tárgyalási készség hangsúlyozását nem követi az IMF és az EU által meghatározott előfeltételek teljesítése.

 

A 2012. eleji, pénzpiaci finanszírozási krízissel fenyegető helyzethez képest februárban a forint árfolyama közel 10 százalékkal erősödött, az állampapír-kibocsátások sikeresebbek és alacsonyabb hozamúak lettek, a CDS felár több mint 200 ponttal csökkent. Ebben a nemzetközi és hazai folyamatoknak egyaránt szerepe volt. A piacok a békülékenyebb kormányzati retorika alapján viszonylag gyors megállapodást "áraztak be" Magyarország és az IMF között. Sikernek látszott a vártnál és az EU átlagánál kedvezőbb IV. negyedévi magyar GDP-adat, noha ebben döntő szerepe a mezőgazdaság számára kedvező időjárásnak volt. Ugyanakkor még a 2012. februári kamatszintek is olyan magasak, amelyen a magyar államadósság hosszútávon nem finanszírozható!

Egyelőre nem látszik az a fordulat, amely pedig elengedhetetlen lenne az európai piacgazdaságokban szokásos jogbiztonság helyreállításához, a költségvetési folyamatok tartós kiigazításához. Az EU kritikáival, sőt kötelezettségszegési eljárásaival kapcsolatos értetlenség, az eddigi gazdaságpolitikával való folytonosság hangsúlyozása, az egyeztetések nélküli rögtönzések változatlan gyakorlata - a felsőoktatási keretszámoktól az árfolyam-gát egy évvel való meghosszabbításáig - kétségeket támaszt a nemzetközi intézményekkel való gyors megegyezésre való törekvés őszinteségével kapcsolatban. Az MNB függetlensége melletti kormányzati kiállás bizalomnövelő hatását kioltja a Monetáris Tanács régi és új tagjai között nyilvánvalóvá vált megosztottság. Az IMF-tárgyalások megkezdésének elhúzódása újabb sokkot okozhat Magyarország pénzügyi megítélésében. A megállapodásnak továbbra sincs alternatívája, az időhúzás csak elmélyíti a krízist, s ez paradox módon növekvő terhekkel járó válságkezelést kényszeríthet ki.

Az EU legfrissebb előrejelzése 2012-re az euróövezetben 0,3 százalékos visszaesést valószínűsít, a régiós országok közül csak Magyarország esetében várnak (0,1 százalékos) recessziót. A GKI pesszimistább, fenntartja, 1,5 százalékos visszaesést tartalmazó előrejelzését. Pusztán a tavalyi agrárnövekedés elmaradása mintegy 1 százalékponttal csökkenti az idei GDP-t. Bár az ipari kivitel az autógyártó beruházások termőre fordulása miatt dinamikus lesz, az európai dekonjunktúra, a Nokia és a Malév kiesése mérsékli az ütemet. A belföldi kereslet jelentősen csökken.

2011-ben a strukturális deficit a GDP 6 százaléka körül lehetett, ennek leszorítása magyarázza a 2012. évi szigorításokat. A költségvetési tartalékok már nagyrészt megpántlikázottak, ugyanakkor számos elígérkezésnek - például egészségügyi béremelés, BKV - nem látszik a fedezete. A 2012-re tervezett 2,5 százalékos államháztartási hiány elérése valószínűtlen. Ugyanakkor a kormányra nagy nyomás nehezedik, hogy a hivatalosan még mindig nem várt visszaesés esetén is 3 százalék alatt maradjon a deficit. Ezért 2,9 százalék körüli 2012. évi hiány valószínű. Ehhez - részben az IMF-tárgyalások által meghatározott területeken – többszöri, az év egészében 200-300 milliárd forintos korrekciókra lesz szükség.

 

Forrás : www.vg.hu

127 ezres minimálbér kellene

A szakképzetlenek és a fiatalok elhelyezkedését gátolta a válság. A szegények még szegényebbek lettek.Az EU-tagállamokban legalább az átlagbér 60 százalékának kellene lennie a minimálbérnek - véli néhány kutató.

127 ezres minimálbér kellene

A European Foundation egyik tanulmánya szerint az lenne a jó, ha a minimálbér mindenhol az átlagbérnek legalább a 60 százaléka lenne. Tavaly Magyarországon a bruttó átlagkereset 213 100 forint volt, ennek alapján a legkisebb munkabérnek minimum 127 860 forintnak kellene lenni. Most majdnem 36 ezerrel kevesebb.

A legkevesebbet és a legtöbbet kereső rétegek között egyre csak nyílik a bérolló – állapította meg Daniel Vaughan-Whitehead, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (International Labour Organisation – ILO) speciális bérpolitikai tanácsadója. Mint arról a Hír24 már beszámolt: a szervezet szerint javítani kell a legalacsonyabb keresetűek bérszínvonalát, és emelni kellene a minimálbért. Az ILO tanulmányából kiderült: a délkelet-európai EU-tagállamokban és a Balkán országaiban a bérek növekedési üteme a felére csökkent 2008 óta: Magyarországon például a 13. havi fizetés eltörlése csapolta meg a munkavállalók forrásait, Spanyolországban és Görögországban pedig a béren kívüli juttatások megkurtítása.

Balkáni példák
Vannak olyan országok is a vizsgált térségben – mint például Albánia és Bosznia-Hercegovina –, ahol egyes munkáltatók egyáltalán nem fizetnek fehéren bért a dolgozóiknak, máshol pedig egy részét zsebbe kapják, tehát szürkén foglalkoztatják őket. Macedóniában pedig nincs államilag meghatározott minimálbér, minden munkaadó annyit fizet az alkalmazottaknak, amennyit akar. A válság alatt egyes államok befagyasztották, mások viszont emelték a minimálbért, bár a reálértéke sok helyütt még így sem nőtt.

A magasabb minimálbérek hatására nőne a fogyasztás, az adóbevételek csökkentenék az államháztartási hiányt, és munkahelyek is születnének – tette hozzá Vaughan-Whitehead.

A válság egyik oka

Közgazdászok egybehangzó véleménye szerint a munkahelyi egyenlőtlenségek nagy mértékben vezettek a válság kialakulásához – állítja az ILO bérpolitikai tanácsadója. A bérek reálértékének csökkenése miatt ugyanis az emberek – elsősorban az Amerikai Egyesült Államokban – egyre gyakrabban folyamodtak hitelekhez, ezzel gerjesztették a „hitelbuborék” kialakulását, amely végül kipukkadt.

A válság miatt dolgozók közül azok jártak a legrosszabbul, akik atipikus formában (például határozott idejű szerződéssel) dolgoztak: Spanyolországban például a válság miatt munkanélkülivé vált emberek csaknem 90 százalékának volt ilyen munkája, és a balti államokban is igen sokan áldozatul estek a leépítéseknek. (Az Eurostat adatai szerint Spanyolországban a legmagasabb az Európai Unióban a munkanélküliség: 23 százalékos.)

Más országokban más választ adtak a válságra: Ausztriában és Németországban jóval kevesebb munkavállaló került az utcára, ugyanis ezekben az országokban a cégek nyitottak voltak olyan megoldások alkalmazására, amelyek lehetővé teszik például a munkakör-megosztást vagy a munkaidő-csökkentést. A vállalkozások – főként a nagy gyártó cégek – éltek is ezzel, így sok munkahelyet meg tudtak menteni. A francia autógyárak például másként reagáltak a megrendelések csökkenésére, ezért nehezebben tudtak talpra állni – mondta Vaughan-Whitehead.

A fiatal munkanélküliek száma megduplázódott

Magyarországon eleinte nem is az elbocsátások miatt emelkedett a munkanélküliség, hanem azért, mert a cégek befagyasztották a létszámot, leállították a toborzást – mondta Köllő János, az MTA Közgazdaságtudományi Intézet tudományos tanácsadója, az ILO-kötetben a hazánkról szóló tanulmányok szerzője. A fiatalok elhelyezkedésének az egyik gátja ez volt – hiszen akik elvégezték az iskolát, hiába próbáltak munkát keresni, szinte sehol nem volt felvétel.

Európa-szerte megduplázódott a fiatal (25 évesnél fiatalabb) munkanélküliek száma a válság alatt. Magyarországon 2008 szeptembere előtt a 15–24 évesek munkanélküliségi rátája 19,8 százalék volt. Idén januárra ez 27 százalékra emelkedett a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint. 2012 januárjában a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) nyilvántartásában 93 792 álláskereső volt 25 évesnél fiatalabb, négy évvel korábban, a válság „kitörése” előtt 72 ezren voltak. (Ez persze nem azt jelenti, hogy a korosztályból ennyi embernek nem volt munkája, csak ennyi fiatal lett regisztrált álláskereső. Az inaktívak száma ennél magasabb, ám ők nem jelentkeztek be a munkaügyi központokba vagy pedig már kikerültek a nyilvántartásból.)

A pályakezdők aránya is elég magas, az összes álláskereső csaknem tizedének (59 ezer embernek) nem volt még állása korábban, és a számuk hónapról hónapra emelkedik – derül ki az NFSZ adataiból. A pályakezdők több mint egyharmada legfeljebb a 8 általánost végezte el, ötödük szakmunkásképzőt vagy szakiskolát, és majdnem ugyanennyien a szakközépiskolát. 14,6 százalékuk gimnáziumi érettségit szerzett. A technikumot végzettek aránya csak néhány százaléknyi. A diplomás pályakezdők aránya is egyszámjegyű, 6 és 7 százalék közötti. Magyarországon a regisztrált munkanélküliek több mint fele szakképzetlen, 330 ezer ember.

A kormányok a munkaadókat munkahelymegtartó támogatásokkal ösztönözték a leépítések elhalasztására, később azonban sok helyen megszorításokat vezettek be. Ettől leginkább az alacsony bérű, képzetlen munkavállalók helyzete romlott, hiszen leghamarabb tőlük váltak meg a munkaadók.

 

Szerző : D.I.

Forrás : FN24

Tízezrek a semmiért. Hódít a kommunális adó.

Egy átlagos zuglói lakás is kerülhet a legmagasabb kommunális adó hatálya alá. Vagyis egy nem túl nagy, 80 m²-es lakás után akár 25 000 forintot is fizetnie kell a XIV kerületieknek. Persze, ha csak egy m²-rel kisebb a lakásunk, akkor sem járunk sokkal jobban. A 40-79 m² alapterületű lakás után 18 000 Ft adó üti a - Papcsák Ferenc fideszes képviselő által vezetett - kerület adóirodájának markát. Ha igazán kis lakásban lakunk - maximum 39 m² -, a kerületben akkor is 12 000 forint a minimális sarc.

Nem csak itt

Nem csak a zuglói önkormányzat él Budapesten a kommunális adó „áldásával”, több kerületben is fizetni kell az ingatlanok után. Igaz, Óbudán és Újpesten a helyi polgárok többsége mentességet élvez. Aki nem, annak a III. kerületben akár 25 628 forint is lehet évente az adója a lakása után. A IV. kerületben viszont „csak” 17 728 forintot kell bevallania a polgárok egy részének.


A helyi kommunális adókat minden településen máshogyan szabályozzák

A gazdagoknak jobb

A XII. kerületben, ahol az átlagos lakásméret nagyobb, a 40 m²-t meghaladó, de 80 m2-t meg nem haladó lakás után 13 900 Ft kell fizetni évente, míg ha a lakásunk nem nagyobb 120 m²-nél, akkor 19900 forint az éves díj. Ha azonban egy aprónak nem mondható, 420 m²-es ingatlanunk van a kerületben, akkor nem sokkal többet, 25 500 forintot fizetünk csak évente.

A második kerületben még jobban látszik, hogy az jár igazán jól, akinek nagy ingatlan van a nevén. Itt eleve 80 m²-ig tart legalacsonyabb adósáv. Akinek ekkora vagy kisebb lakása van, 9000 forintot csengethet a pénztárba erre az évre. Ha 100 m² alatti a kiegészítő helyiségek nélküli hasznos alapterülete a lakásának, akkor 16 000 Ft/év az adó. Ha akár csak egy négyzetméterrel nagyobb, akkor már annyit kell fizetni, mint Schmitt Pálnak az egyik 320 m²-es lakása után: 17 245 Ft-ot.

A XXII. Kerületi Önkormányzat látszólag többet kér a kerület lakóitól, de az általunk megkérdezett ingatlanszakértő szerint itt jobban figyelembe vették az átlagos kerületi lakásméretet. Budafokon most az adó évi mértéke lakásonként, illetőleg lakásbérleti jogonként 25 628 Ft. Az önkormányzat azonban mindenféle kedvezményeket is ad. Így ha 60 négyzetméternél kisebb a lakás, akkor csak 9245 forintot kell befizetnünk évente.


Fotók: Kummer János

Nekünk kell szólni

Van még egy veszély a helyi kommunális adókkal kapcsolatban. Ez az adó ugyanis sok településen és kerületben önbevallás alapján működik. Vagyis a polgárnak magának kell utána néznie, hogy van-e ilyen adó a településén, és ha van, akkor neki kell jelentkeznie, hogy fizetne. Ha abban bízunk, hogy esetleg a hivatal megfeledkezik rólunk, az mindenképpen legyen a szemünk előtt, hogy 5 évig visszamenőlegesen is benyújthatja a számlát a hivatal, ha észreveszi, hogy sumákolunk. Sőt, ebben az esetben még bírságot is fizethetünk. A zuglóiak, ha most értesültek az adóról, már késésben vannak. Ott ugyanis február 29-ig kellett bevallani a kommunális adót.

Vidéken se jobb

A helyi kommunális adókat tehát szinte minden településen máshogyan szabályozzák. Az azonban elmondható, hogy ma már alig van önkormányzat, amelyik megengedheti magának, hogy a csökkenő állami bevételek mellett lemondjon erről a bevételről. Igaz, a fizetendő összegek tekintetében vidéken kicsit jobb a helyzet. Sok településen évente csak néhány ezer forintot kell fizetni. Persze ott a bérek is alacsonyabbak és a munkanélküliség is sokszor magasabb, mint a fővárosban.

 

Forrás : FN24

Szerző: László Pál

Ahol 500 ezer forint a minimálbér...

Siralmas képet fest hazánkról az EUROSTAT legfrissebb felmérése, mely szerint a Magyarországon hatályos minimálbér összege eltörpül a legtöbb uniós országban kapható havi minimumhoz képest. Amellett, hogy sokakat még a 93 ezer forintos minimum sem boldogít, a minimálbér 19 százalékos emelése jelentős terhet jelent a magyar vállalkozásoknak, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a gazdaság idei kilátásai a tavalyinál is gyengébbek. Máris figyelmeztető jel például, hogy januárban nagyot ugrott a regisztrált álláskeresők száma, miközben hónapok óta egyre kevesebb új állást nyitnak meg a foglalkoztatók.

Nemrég tette közzé legfrissebb, minimálbérekről készült felmérését az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala (EUROSTAT). A közölt adatok szerint meglepő különbségek mutatkoznak az egyes államokban hatályos havi minimálbérek összege között. A magyarországi minimum bérekhez képest ugyanis nagyságrendekkel többet lehet keresni Európa számos országában. A közölt adatok szerint Luxemburgban a legmagasabb a garantált bérminimum, ahol egy szakképesítéssel nem rendelkező munkavállaló havi 1801 eurót kap, ami átszámolva 522 ezer forintnak felel meg.

Ezzel szemben hazánkban ennek alig az ötödét viszi haza egy minimálbéren lévő munkavállaló, vagyis mindössze 93 ezer forintot. Nem adhat okot örömre az sem, hogy hazánknál rosszabb helyzetben csak Észtország, Lettország, Litvánia, Románia, és Bulgária minimálbéres munkavállalói vannak, hiszen az utolsó helyek között minimális az eltérés. A sereghajtó Bulgária és Románia némileg természetesen kivétel - ezekben az országokban alig 138, illetve 162 eurót, vagyis nagyjából 40 és 50 ezer forint közötti összeget vihet haza egy-egy minimálbérért foglalkoztatott munkavállaló.



Az EUROSTAT a minimálbérek összege szerint egyébként három csoportba sorolja a vizsgált országokat. Az első csoportban, ahol a legalacsonyabbak a minimálbérek (100 - 400 euró, vagyis 30 - 120 ezer forint) 11 ország kapott helyet, köztük Magyarország is a 93 ezres havi minimummal. A második csoportban 6 ország mondhatja el magáról, hogy a havi minimum keresetek 550-1000 euró (160 - 300 ezer forint) között mozognak, míg a harmadik csoportban szintén hat ország büszkélkedhet a meglepően magas, legkevesebb 1200 (~350 ezer forint) eurós havi minimum jövedelmekkel.

A minimálbér összege egyébként Magyarországon az átlagkeresethez viszonyítva nem tűnik meglepően alacsonynak. A KSH statisztikáit alapul véve ugyanis a minimálbér összege az elmúlt 20 évben a bruttó átlagkereset 35-40 százaléka között ingadozik. Természetesen ez igen csalóka mutató, hiszen hazánkban a bruttó átlagkereset is jócskán elmarad a nyugat-európai országokban mért szintektől. Kétféleképpen is szokták mérni egyébként a minimálbér arányát: egyrészt az átlagkeresethez képest, másrészt a medián bérhez képest (Kaitz-index). Utóbbi a kiugró értékekre kevésbé érzékeny, ezért inkább ezt szokták használni. Évekig nagyjából állandó volt a magyar index - mostanáig -, régiós versenytársainkhoz képest viszont tartósan magasabb volt, bár a lengyel és a szlovák mutatóhoz képest a különbség viszonylag csekély.


Bár a havi minimum legutóbbi, 78-ról 93 ezerre történő emelésének a legtöbb minimálbéres örül, az emelés ugyanakkor jókora többletterhet ró a vállalkozásokra. Friss felmérések szerint a minimálbéremelés kigazdálkodása terén jelentős a különbség a Magyarországon működő vállalkozásoknál. Akadnak cégek, melyek elbocsájtásban látják a kiutat, s nagy az aránya azon társaságoknak is, melyek a hatékonyságnövelésben keresik a megoldást. Szomorú képet fest ugyanakkor az az adat, miszerint a hazai vállalkozások egy része nem tudja kigazdálkodni a minimálbéremelést, s emiatt várhatóan felszámolják a céget.

A minimálbér 19 százalékos emelése jelentős terhet jelent a magyar vállalkozásoknak, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a gazdaság idei kilátásai a tavalyinál is gyengébbek, és átmenetileg recessziós környezetre is számíthatunk - mondja Kádár Piroska, a Portfolio.hu elemzője. Véleménye szerint ebből a szempontból rosszkor jött a minimálbér emelése. Az adójóváírás megszüntetése miatt ugyanis minél kisebb a bruttó bér, annál nagyobb arányú béremelést kell végrehajtania a foglalkoztatóknak ahhoz, hogy a nettó bér ne csökkenjen.

Az elemző véleménye szerint a béremelési elvárás nehézségét mutatja az is, hogy az állam az idei béremelés jó részét, bizonyos feltételekkel, kompenzálja a vállalkozásoknak. S ezzel nem titkolt célja a munkahelyek megőrzése, hiszen a több évnyi igen kedvezőtlen gazdasági helyzetben a vállalkozások már a költségracionalizálás végső határán vannak, és sok vállalkozásnál a bérköltségek szinten tartása érdekében nem marad más, mint a munkaidő csökkentése, rosszabb esetben pedig az elbocsátás. Máris figyelmeztető, hogy januárban nagyot ugrott a regisztrált álláskeresők száma, miközben hónapok óta egyre kevesebb új állást nyitnak meg a foglalkoztatók - hívja fel a figyelmet Kádár Piroska.

 

Forrás : www.penzcentrum.hu

Szerző : Nagy Bálint

72 órája van az országnak, ha leáll a BKV

Nem túl rózsás az a forgatókönyv, amely akkor léphet életbe, ha a garázsban-remízben maradnak a BKV járművei. Ez az érdekvédő szerint elképzelhetetlen.


Fotók: Kummer János

Hetvenkét óra alatt leáll az ország, ha bedől a BKV – mondta el az FN24 megkeresésére Dorner Lajos, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) vezetője. Szerinte nem érdeke a kormánynak, hogy ne működjön a budapesti tömegközlekedés.

Nemcsak a budapesti, hanem első körben szinte a teljes közép-magyarországi régió megbénulna, ha leállna a BKV – mondta Nemes Gábor, a Közlekedési Érdekvédelmi Körök Szövetségének alelnöke az FN24-nek. A BKV nagyjából 1,3 millió utast szállít naponta, akik nem csak a fővárosiak közül kerülnek ki.

A szakszervezeti vezető elképzelhetetlennek tartja, hogy hagynák leállni a vállalatot. „Talán itt használja a legtöbb ember a közösségi közlekedést Európában. Meghalna a város, sőt az ország is. A lakosság sincs erre felkészülve” – mondta. A megnövekvő autóforgalom miatt állandó dugókra kellene számítani, több lenne a baleset. A kerékpárutak nem hálózzák be az egész várost, ráadásul az időjárás sem mindig kedvez a kerekezésnek – tette hozzá Nemes Gábor.

„A sztrájkokból már tudjuk, mi várható, ha nem járnak a járművek, a 2010-es munkabeszüntetés harmadik napján már műtétek maradtak el, pedig a metró járt” – emlékeztetett Dorner.

Amennyiben a fizetésképtelenség miatt leállna a teljes budapesti közösségi közlekedés, akkor első lépésben várhatóan iskolaszünetet rendelnének el, mivel a diákok nem jutnának be az iskolákba. A kényszerszüneten lévő gyerekekre pedig a szülők felügyelnének, akik kiesnek a munkából.

A kórházaknak nagyjából három napjuk van, azután végképp ellehetetlenülnek, mivel sem a dolgozók, sem betegek nem jutnak el az intézménybe.

Nincs elég tartalék

Persze a kormány bevezethet rendkívüli intézkedéseket egy ilyen helyzetben, de a honvédségtől Budapestre rendelhető szállítójárművek nem elegendőek, a Volánoknak pedig nincs annyi tartalék buszuk, hogy az átvezénylések ne borítanák fel az ország közlekedését.

A honvédség bevetésére egyébként francia példák léteznek, a párizsi metrósztrájkok idején a francia hadsereg szinte már rutinból próbálja teherautóival elszállítani az utazóközönség egy részét, ám ez sem tartható néhány napnál tovább.

Megéri-e veszni hagyni?

Tarlós István az év elején közölte, hogy a BKV csőd- vagy felszámolási eljárása  több mint 500 milliárdos veszteséget jelent az országnak. A főpolgármester számításai szerint a leállás a fővárosnál 337-342,5 milliárd forint, az államnál pedig 183,4 milliárd forint közvetlen veszteséget okozhat a négyes metró finanszírozásával összefüggésben.

Nemes Gábor hozzátette: egy esetleges BKV-leállás komoly visszaesést okozna a GDP-ben is, óriási kiadást, gondot jelentene a városvezetésnek és az államnak is. Megoldásként adók kivetését, dugódíjat vagy a parkolási díjaknak a közösségi közlekedésre fordítását javasolná a szakszervezeti vezető.

A lehetséges veszteséggel vélhetően a kormány is tisztában van, de felvetődhet az is, hogy valaki vagy valakik éppen arra játszanak, hogy a budapesti tömegközlekedés romjain egy új, részben magáncégek által üzemeltetett közlekedési vállalat jöjjön létre.

A BKV gazdasági életében egyébként március 19. a következő fontos dátum, akkor jár le ugyanis egy olyan hitele a cégnek, amelyre már nincs fedezet.

 

Szerző : D.I. / MM

Forrás : FN24

Csökkennek a gyógyszertámogatások, bevezetik az útdíjat, és szinte az összes beszerzést leállítja a kormány. A minisztérium szerint a költségvetéssel minden rendben van, az intézkedések oka az óvatosság.

A kormány nem hajt végre kiigazítást a költségvetésen, és annak elfogadott irányán sem változtat – közölte az FN24-gyel a Nemzetgazdasági Minisztérium. A kormány gazdaságpolitikájának alapja „a költségvetési egyensúly helyreállítása melletti szilárd elkötelezettség, melyet következetesen érvényesíteni kíván”. Az a célkitűzés, hogy az államháztartás hiánya tartósan a GDP 3 százaléka alatt maradjon és évről évre folyamatosan csökkenjen.

A 2011. évi költségvetési hiány az eredeti előirányzat két és félszerese lett – írta a GKI egy elemzésében. Az egyszeri tételeket nem tartalmazó úgynevezett strukturális deficit a GDP 5-6 százaléka körül lehetett január elején, ennek leszorítása magyarázza a 2012. évi szigorításokat. A kutatóintézet szerint a 2012-re tervezett 2,5 százalékos államháztartási hiány elérése valószínűtlen. Ugyanakkor a kormányra nagy nyomás fog nehezedni, hogy egy esetleges gazdasági visszaesés során is 3 százalék alatt maradjon a deficit.

A nemzetközi pénzügyi válság korábban prognosztizált időszakának elhúzódására számít a kormány, ezért minden eszközt megragad annak érdekében, hogy a válság következményeit előrelátó módon kezelje, és a kitűzött államháztartási hiányt ne lépje túl. A 2,5 százalékos hiánycélt a kormány „minden körülmények között biztosítani kívánja” – közölte az NGM.

Nem megszorítás, hanem megújulás

Ezt strukturális intézkedésekkel kívánja elérni a kormány. Ennek a lépéseit határozták meg a 2012. és 2013. évi költségvetési hiánycél biztosításához szükséges további intézkedésekről szóló kormányhatározatban.

Megszorításokról természetesen nem esik szó a Magyar Közlönyben kedden megjelent szövegben. Hiszen – mint ahogy a miniszterelnök szóvivője, Szijjártó Péter korábban közölte – „megszorítások helyett megújítjuk és újjászervezzük Magyarországot: munkahelyeket teremtünk, egyensúlyba hozzuk a nyugdíjkasszát, átalakítjuk a közösségi közlekedés rendszerét, és tiszta, a közérdeket szolgáló gyógyszerár-támogatási rendszert hozunk létre”.

Több lépésben csökkennek a gyógyszertámogatások

A kormányhatározat arra utasítja a nemzeti erőforrás és a nemzetgazdasági minisztereket, hogy február 29-éig tegyenek javaslatot a kormánynak arról, hogy a 2012. évre hogyan lehet csökkenteni a gyógyszertámogatásokat. A következő évben, 2013-ban életbe lépő újabb támogatáscsökkentést viszont már korábban bejelentették a Széll Kálmán Tervben, ám ezenfelül további megtakarításra is szükség lesz. A két miniszter március 14-éig gondolkodhat azon, 2013-ban honnan lehet még pénzt szerezni.

A Magyar Gyógyszerészi Kamara aggódik, hogy a támogatások további csökkentésével a gyógyszertárak árrésbevétele is alacsonyabb lesz, ez pedig akár a lakossági gyógyszerellátás súlyos zavarait is okozhatja. A 2012-es büdzsé a járóbeteg-gyógyszerkasszában az előző évi kiadáshoz képest már így is 100 milliárdos megtakarítást tartalmaz, a Széll Kálmán Terv pedig 2013-ra és 2014-re 120-120 milliárdos spórolást céloz.

Elvonnak a BKV-tól, útdíjat vezetnek be

A fővárosi helyi közösségi közlekedésre Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló törvény szerint 32 200 millió forint támogatási előirányzat szerepelt. Ennek csökkentésére február 29-ig kell kidolgozni egy koncepciót. A határozat itt 3 minisztert, a nemzeti erőforrás és a nemzetgazdasági mellett a belügyi tárca vezetőjét bízza meg. (A BKV már a korábbi előirányzati összeggel is pengeélen táncolt: január elején is a fizetésképtelenség veszélye fenyegette a társaságot, ám akkor egy nagyobb kölcsönnel megoldódott a helyzet. Ennek ellenére valós veszélye van annak, hogy a vállalat nem tudja ellátni a közszolgáltatási szerződésben foglalt feladatát, s a főváros tömegközlekedése megbénulhat.)

Az elektronikus útdíjfizetési rendszer részleteit március 14-ig a nemzeti fejlesztési és a nemzetgazdasági miniszter dolgozza ki. A rendszer a korábbi 2014 helyett már 2013. július 1-jén elindulna. Mint arról már korábban beszámoltunk: az egyik javaslat szerint fizetős lenne minden főút, a sztrádák városi elkerülő szakaszai és az M0-s is. A korábbi tervek szerint a megtett úttal arányos lenne a díj: például a teherautósok kilométerenként nagyjából 20 forintot fizetnének, az „úrvezetők” azonban alapesetben továbbra is matricavásárlók lennének, vagyis változatlanul átalánydíjat fizetnének. A szisztéma kiépítése 50 milliárdba kerülhet, de már az első évben 110 milliárdot hozhat az államnak, s ez az összeg tizenhárom év alatt 400 milliárd fölé nőhet.

Bútort, autót és számítógépet nem vesz az állam

A nemzetgazdasági minisztertől azonnali javaslatot vár a miniszterelnök, hogy hogyan lehetne kevesebbet költeni a 2012. évi fejezeti kezelésű előirányzatokra és az egyéb központi kiadásokra. Emellett beszerzési tilalmat rendel el az intézményi beruházásokra: nem lehet több bútort, személygépjárművet, informatikai eszközt és telefont venni. Ez a rendelet nem vonatkozik azonban a NATO-beszerzésekre, és egyes egyedi esetekben a tilalmat feloldhatja a Miniszterelnökséget vezető államtitkár.

Az NGM szerint a beszerzési tilalom valójában nem is új intézkedés, már tavaly elfogadtak egy erről szóló határozatot.

"Kormányzati keménykedés"

További kormányzati lépésekre, „egy halom költségvetési keménykedésre” lesz szükség ahhoz, hogy idén a GDP 3 százaléka alatt lehessen tartani az államháztartási hiányt – jelentette ki Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke január közepén.

 

Forrás : FN24

Több olyan intézkedésről is határozott a kormány, amelyek az idei és a jövő évi költségvetési hiánycél biztosításához szükségesek: a minisztereknek javaslatot kell tenniük a gyógyszertámogatások idei és a budapesti közösségi közlekedés jövő évi támogatásának csökkentésére, legkésőbb 2013 közepéig pedig be kell vezetni az elektronikus útdíjfizetési rendszert. Rögzíti a dokumentum a kormányzati beszerzési stopot is.

A keddi Magyar Közlönyben közzétett kormányhatározat szerint Réthelyi Miklós nemzetierőforrás-miniszternek, Matolcsy György nemzetgazdasági tárcavezető bevonásával, február 29-ig javaslatot kell tennie a gyógyszertámogatások idei csökkentésére. A kabinet arra is felhívja a két minisztert, hogy a Széll Kálmán-tervben bejelentett, a jövő évi gyógyszertámogatásokat érintő lépéseken felül március közepéig tegyenek indítványt további megtakarítási lépésekre.

Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter, Pintér Sándor, a belügyi tárca vezetője és Matolcsy György feladatul kapták azt is, hogy fogalmazzanak meg javaslatot a fővárosi közösségi közlekedés 2013-as támogatásának csökkentésére az idei központi költségvetésben szereplő előirányzathoz képest. Erre nyolc napja van a három tárcavezetőnek.

Az elektronikus útdíjfizetési rendszer legkésőbb 2013. július 1-jétől való bevezetésére is javaslatot kell tennie a nemzeti fejlesztési miniszternek Matolcsy György bevonásával. A nemzetgazdasági tárca vezetőjét arra is felszólítja a kormány, hogy azonnali határidővel tegyen indítványt a 2012. évi fejezeti kezelésű előirányzatok és az egyéb központi kiadások csökkentésére.

A határozat szerint a kabinet az irányítása alá tartozó szerveknél beszerzési tilalmat rendel el az intézményi bútor-, személygépjármű-, informatikai eszköz- és telefonbeszerzésre. Ennek betartását a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal elnöke ellenőrzi majd.

A kabinet az idei évre 2,5 százalékos GDP-arányos hiánycéllal számol. Cséfalvay Zoltán gazdaságstratégiai államtitkár február elején az Origo hírportálnak adott interjúban azt mondta: a kormány eltökélt abban, hogy az államháztartási hiányt 2,5 százalék alatt tartsa. Ha a kabinet által várt 0,5 százaléknál alacsonyabb lesz a növekedés, a kabinet meg fogja tenni a megfelelő lépéseket.

A 2013-as hiányról Orbán Viktor miniszterelnök az MTI-nek január elején azt mondta: az IMF-tárgyalásokkal megbízott Fellegi Tamás tárca nélküli miniszter a valutaalappal folytatandó tárgyalásokon meg fogja erősíteni azt a kormányzati vállalást, hogy a válságadók kivezetése után a 2013-as költségvetés hiánya is 3 százalék alatt lesz.

 

Forrás: MTI

Nem lesz pénz a nyugdíjakra !

Az EU nem szólhat bele a tagállamok nyugdíjpolitikájába, azt tanácsolja mégis, hogy emeljék a nyugdíjkorhatárt. A szakszervezet szerint nem ez a jó megoldás.

Az Európai Unió egésze és az egyes tagországoknak is szembe kell nézni a ketyegő nyugdíjbombával, és meg kell hozniuk a szükséges reformokat nyugdíjrendszereik fenntarthatósága érdekében. Ez az egyik sarkalatos megállapítása annak a Fehér Könyvnek, amelyet csütörtökön fogadott el az Európai Bizottság „az elégséges, biztonságos és fenntartható nyugdíjak" tárgyában. A mintegy 40 oldalas anyag a 2010 júliusában kiadott Zöld Könyv folytatása.

Az EU-nak nincs közvetlen beleszólása abba, hogy tagországai milyen nyugdíjrendszereket működtetnek. Az egyes országok nyugdíjpolitikája mégis közös érdeklődésre tart számot, ugyanis a költségvetés helyzetét befolyásoló tételként hatással van a gazdasági és pénzügyi unió működésére (EMU). Emellett az EU 2020 gazdasági stratégia öt 5 kiemelt célja közül 2 is összefüggésben van a területtel. Ezért Brüsszel a jövőben még jobban ki kívánja domborítani az Európai Unió rásegítő és támogató szerepét a nyugdíjreformokban, amit a demográfiai változások miatt különösen sürgetőnek lát.

A Fehér Könyv rámutat, hogy az EU-ban az elmúlt évtizedben számottevő előrelépés történt a nyugdíjrendszerek fenntarthatóvá tételében, a tagállamok többsége ennek szem előtt tartásával módosította a saját szabályait – szemlézte a kiadványt a Bruxinfo. Ettől függetlenül úgy vélik, hogy az esetek többségében további erőfeszítések kellenek, amiben nagy szerepet játszik az, hogy a gazdasági és pénzügyi válság még inkább rávilágított a kiegészítő, piaci alapú nyugdíjrendszerek gyengeségeire is.

A magán-nyugdíjrendszerek sebezhetőek, és a válság szükségessé tette a szabályozói keretnek – például a munkahelyi nyugdíjintézményekről szóló uniós irányelvnek – a felülvizsgálatát. Az EB kódexet dolgozna ki a magánnyugdíjpénztárak jó gyakorlatairól, és hordozhatóvá tennék a nyugdíjakat. Kialakítanának egy olyan uniós szintű szolgáltatást, aminek segítségével az emberek napra készen képben lehetnek arról, hogy mennyi nyugdíj jár nekik. A Bizottság ezen kívül a határokon átnyúló mobilitás útjában lévő adóakadályok ellen is hathatósan fel kíván lépni.

Nem lesz miből fedezni a nyugdíjakat

A mai nők és férfiak hosszabb ideig élnek, ezért hosszabb ideig kell aktívnak lenniük és többet kell félretenniük a nyugdíjas évek előtt, különben öreg korukra nem számíthatnak tisztességes és elégséges nyugdíjra, mert nem lesz miből fedezni a felmerülő többletköltségeket – állapítja meg a Fehér Könyv. (A várható élettartam 2060-ra 5-7 évvel is magasabb lehet a jelenleginél, és éves szinten kétmillió fővel nő évente az EU-ban a 60 év felettiek tábora, kétszer gyorsabban, mint a 2000-es évek elején. Eközben a 20 és 59 év közöttiek száma a következő évtizedekben évről-évre csökkenni fog.)

A nyugdíjkiadások a közpénzügyek jelentős és növekvő hányadát teszik ki: jelenleg a GDP több mint 10 százalékára rúgnak, de 2060-ra akár a GDP 12,5 százalékát is elérhetik. A tagállamok között azonban meglehetősen nagyok a különbségek. Az egyik véglet Írország, ahol a hazai össztermék 6 százalékát fordítják nyugdíjakra, a másik Olaszország, ahol 15 százalékos az arány.

Az EB arra a következtetésre jutott, hogy a foglalkoztatás növelésével – aminek a munkában töltött évek számának meghosszabbítása is részét képezi – majdnem semlegesíteni lehet a népesség elöregedésének hatásait. A „könyvből" az is kiderül, hogy az elmúlt egy évtizedben az EU-ben jelentős mértékben, közel tíz százalékkal sikerült növelni a foglalkoztatás szintjét az 55-64 éves korosztályban. Ez ugyan jó eredmény, de a Bizottság szerint sokkal többre van szükség, mert a munkaerő-piaci részvétel még mindig túl alacsony a nyugdíjas kor küszöbére lépett korosztály körében.

Andor László uniós foglalkoztatási biztos a könyv ismertetésekor hangsúlyozta: egyidejűleg több olyan kezdeményezésre van szükség, amely biztosítja a nyugdíjak értékállóságát és a mai fiatalok majdani nyugellátását. Biztosítani kell azt is, hogy a rövidebb-hosszabb ideig külföldön dolgozók nyugdíjhoz való jogai ne sérüljenek.

A szakszervezet nem ért egyet

Az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) számára a Fehér Könyv javaslatai sem a nyugdíjrendszerek előtt álló kihívásokra, sem a jelen és a jövő nyugdíjasainak igényeire nem adnak választ. Túlságosan általánosítóak a dokumentum megállapításai, ugyanis például a nyugdíjkorhatár általános növelése – mint a bölcsek köve – szerepel, ám azt nem vették figyelembe a szerzők, hogy például a nehéz fizikai munkát végző emberek hamarabb „megrokkannak", és képtelenek tovább dolgozni. Az ETUC arra is felhívta a figyelmet, hogy napjainkban az idős munkavállalók fele nem is éri meg a törvényes nyugdíjkort.

Az öngondoskodás esetében épp a válság az, ami miatt az egyes emberek jövedelme csökken, a pénztárcájukban nem marad a magánnyugdíj-befizetésekre. Sokan leállnak a befizetésekkel, amikor elveszítik az állásukat.

Az ETUC szerint minőségi munkahelyeket kellene teremteni, méltányos összegű béreket biztosítva a dolgozóknak. A szövetség ezek eléréséért február 29-re egy demonstrációt is tervezett.

Elkerülhetetlen?

Lengyelországban 67 évre emelnék a nyugdíjkorhatárt. A tervezet szerint a nőkre ez 2040-től, a férfiakra viszont már 2020-ban vonatkozna. Jelenleg a nők 60, a férfiak pedig 65 évesen mehetnek nyugdíjba. Donald Tusk lengyel kormányfő a negatív demográfiai tendenciákkal, a társadalom öregedésével indokolta a döntést. Szakértőkre hivatkozva elmondta, hogy 2042-ben a lengyelek több mint fele legalább 50 éves lesz, és csak a társadalom harmada lesz aktív a munkapiacon. Ennek következtében drámai munkaerőhiányban szenvedhet az ország.

Tusk kijelentette, hogy a reform elkerülhetetlen, ezért „vállalja politikai következményeit". Ha ezt a lépést nem tennék meg, alternatív megoldásként az áfa folyamatos emelése, illetve a nyugdíjak csökkentése jöhetne szóba. A Szolidaritás szakszervezetek csütörtökön népszavazási indítványt nyújtott be az ügyben, több mint 1,4 millió aláírással. A Baloldali Demokratikus Szövetség is aláírásokat gyűjt az egész országban.

 

Szerző: D.I.

Forrás: FN24

Van deviza a devizalapú hitelek mögött ?

A devizaalapú hitelről először 2006. szeptemberében a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete írt tájékoztatójában. „Deviza alapú hiteleknél a törlesztés és a folyósítás forintban történik, de devizában van megadva a hitelösszeg és a törlesztő részlet.” Forrás: Makkos Albert, Devizahiteled van? Kezedben a megoldás! 178.oldal. A megfogalmazás értelmében a forrásnak devizában kellene lenni. A PSZÁF tájékoztatója számításaiban a devizaforrás tényét bizonyítja.

A „devizaalapú hitel” kifejezés egy nem létező közgazdasági kategória. Mondhatnám fából vaskarika. Mert vagy devizahitel van, vagy forinthitel. De miután a magyar bankrendszer saját - megítélésem szerint jogtalan - eljárásának fedezése érdekében kitalálta és széles körben alkalmazta ezt a sajátos fogalmat, nem tehetjük meg, hogy ne vegyük figyelembe.

  • Tény, hogy a Magyar Nemzeti Bank szerint nem volt annyi deviza az országban, mint amennyi devizaalapú hitelt kihelyeztek.
  • Tény, hogy a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a kihelyezett hitelek összege hosszú ideig alatta volt a lakossági megtakarításnak és csak 2008. III. negyedévben érte el a hitelállomány a lakossági megtakarítást. Azaz annyit hiteleztek, amennyi a magyar lakossági megtakarítás volt, nem volt szükség külső forrásra.
  • Tény, hogy a magyar lakossági megtakarítás egy része devizában volt.
  • Tény a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint, hogy a swap ügyletek összege és a lakossági deviza megtakarítás összege sem teszi ki a lakossági devizahitelek összegét.

Tehát jellemzően nincs a lakossági devizaalapú hitelek mögött deviza. De nem lehet mondani, hogy egyáltalán nem volt, hiszen a lakossági megtakarítások egy része valóban devizában volt. A bejött devizaforrásokról pedig nem lehet megmondani, hogy azok pl. a Magyar Nemzeti Bankba mentek 2 hetes ügyletre, vagy a bank devizahitel fedezetére használta.

Mindezek alapján - megítélésem szerint - sem a hitelfelvevő, sem a bank nem tudja a devizafedezet létét vagy hiányát bizonyítani. A bankok éppen erre építik védekezésüket. Egy lényeges ítélet azonban született: A Kásler Árpád féle perben a bíróság kimondta, hogy a devizaalapú hitelek mögött deviza fedezetnek kell lenni. De hibázott a bíróság, miután nem ellenőrizte a banki devizafedezet meglétét, hanem csak elfogadta, hogy a bank swap ügylet révén biztosította a devizát.

Megítélésem szerint hamis az az állítás is, hogy a bankok a devizafedezetet swap ügyletekkel biztosították. A swap egy csereügylet, amelynél pl. az egyik fél lerak egy pl. forint fedezetet, amelyért azonos összegű devizát kap. De a bank tényleges kamatköltsége nem a svájci frank kamata, amit a lakosság felé feltüntetett, hanem a tényleges költség a swap keretében lerakott forint kamata. Swap ügylet révén a bank nem tud olcsóbban finanszírozni, hiszen a két fizetőeszköz kamatkülönbségét csak a hitelfelvevőre lehet terhelni. Ha nem így lenne, feltalálnánk a „pénzgyárat”. A „swap” magyarázatot a bankok találták ki annak reményében, hogy ezzel félre lehet vezetni a nem hozzáértő hitelfelvevőket. A „szöveg” tehát jól hangzik, de nem igaz.

Szerintem devizaalapú hitelek mögött jellemzően nem volt deviza, de ettől még lehetett volna deviza alapon való elszámolás. A Ptk. szerint a felek megállapodhatnak forinttól eltérő (pl. svájci frank) elszámolásban is. Ebben az esetben az elszámolásnál alkalmazni kell az átváltási árfolyamot. Miután nincs tényleges átváltás, nem lehet az átváltási jutalékot elszámolni. Márpedig a bankok éveken keresztül számolták el az átváltási jutalékot. Ebben az esetben viszont felvetődne a bűncselekmény alapos gyanúja! Éppen emiatt jött a törvénymódosítás, hogy a bankoknak az átváltásnál MNB árfolyamot vagy banki középárfolyamot kell alkalmazni. Ez tehát nem a hitelfelvevőknek adott engedmény volt, hanem rájöttek, hogy akár a bűncselekmény is megállapítható, ezért a törvényt olyan látszattal módosították, hogy kedvezménynek tüntessék fel. Komoly kérdés, mit fognak a bankok mondani, mikor bíróság előtt bizonyítaniuk kell a devizafedezetet?

Saját írásaimban nem tévedésről van szó, amikor a devizaalapú hitelek deviza hátterét figyelmen kívül hagyom. Tudatos megfontolás, hiszen amit nem tudok bizonyítani, azzal nem lehet nyerni. Nem a deviza létét vagy hiányát veszem figyelembe egy hitelezési konstrukció törvénytelenségének levezetésénél. Sokkal egyszerűbb azt bizonyítani - ami matematikai tény -, hogy a devizaalapú hitelek kifizethetetlenek! A deviza alapú hitelek tisztességtelenek, mert a hitelfelvevőknek garantált veszteséget okoznak! A devizaalapú hitelek és azok gazdasági pénzügyi és jogi hatása ellentétes az Európai Unió Alapokmányával, amely Magyarországon is jogszabálynak számít. Mindezek az okok viszont semmisséget eredményeznek. Ezeket a tényeket nem lehet azon az alapon vitatni, hogy volt-e deviza vagy nem.

Ha a devizahiteleket nem sikerül forintosítani, akkor a jelenlegi devizahitelesek ingatlan vagyona pár éven belül banki tulajdonba kerül. Ennek megakadályozására pedig össze kellene fognunk. Mindig azt vallottam, hogy ha valamit teszek, azt soha sem mások ellen teszem, hanem valami érdekében. Most is így gondolkodom.

 

Szerző : Makkos Albert Független Közgazdász

Jogtalan haszonszerzés és uzsora bűncselekmény miatt beperelte bankját egy devizahiteles


     Horváth Ferencné devizahiteles kiskunmajsai nyugdíjasnak az ügyében, aki csalás, jogtalan haszonszerzés és sok százezer magyar devizahiteles sérelmére elkövetett uzsora-bűncselekmény miatt indított pert a hitelező bank ellen. Azonban hatáskör hiányában a Kiskunhalasi Városi Bíróság nem tárgyalta csütörtökön a kiskunhalasi asszony keresetét, aki azért perelte be az OTP Bankot, mert szerinte a pénzintézet jogsértő módon kezelte a devizahitelét.

devizaper

Horváth Ferencné felperes egy folyószámlakivonatot tart a kezében a Kiskunhalasi Városi Bíróság folyosóján.


Hegyes Emőke bíró felolvasta Horváth Ferencné bírósághoz benyújtott keresetét, melyben többek között azt kifogásolta a felperes, hogy a bank nem vette figyelembe a kölcsönös együttműködés elvét, jogsértő módon megemelte a hitelét anélkül, hogy pontos elszámolást adott volna róla, nem biztosította az átláthatóságot a valós tőkéről, a kamatról, az árfolyamkülönbségről és túlszámlázott.

A keresetlevél szerint a felperes 2006-ban vett fel 3 millió forint svájci frank alapú hitelt az OTP Banktól 155 forintos árfolyamon. A nyugdíjas asszony havi törlesztőrészlete időközben 25 ezer forintról 52 ezer forintra emelkedett, ennek ellenére 2011 májusáig fizette a havi részleteket. A keresetében leírta: míg az adóstól korrekt magatartást követelt meg a bank, vele szemben viszont inkorrekt magatartást tanúsított. Horváth Ferencné keresetében arra kérte a bíróságot, hogy semmisítse meg a bankkal kötött szerződését, állítsa vissza az eredeti állapotot, és fennmaradó tartozását olyan havi részletben törleszthesse, amely mellett meg is tud élni.

Keresetlevelében azt is kérte, hogy a magyar állam kötelezze a devizahitelező bankokat, visszamenőleg dolgozzák át az összes hitelszerződést a hatályos jogszabályoknak megfelelően, a meglévő hitelszerződésekben pedig a teljes hiteldíj mutatón felül a hitelt felvevőre hárított összeget írják jóvá az adós számláján késedelmi és büntető kamattal együtt. Ezen kívül a bank költségén állítsák vissza az eredeti állapotot azoknál az ingatlanoknál, amelyeket még nem értékesítettek.

"Tisztában vagyok azzal, hogy a hitelt vissza kell fizetnem, és nem is bújok ki ez alól, de tisztességes elszámolás mellett" - áll a felolvasott keresetlevélben. Hegyes Emőke bíró ezután megkérdezte a felperest, aki kijelentette: írásban benyújtott keresetét fenntartja. A bíróság ezután kihirdette végzését, mely aszerint hatáskör hiányában átadja az ügyet a Kecskeméti Törvényszéknek. Sárközy Szabolcs, a Kecskeméti Törvényszék szóvivője az MTI-nek elmondta, olyan súlyú az ügy, amelyben nincs hatásköre a városi bíróságnak, ezért a törvényszéken indul a polgári peres eljárás.

 

Forrás: MTI/HÍR PORT24

Áprilisra megállapodunk az IMF-fel?

 

A Morgan Stanley elemzői szerint áprilisra létrejöhet az egyezmény egy 15-20 milliárd eurós készenléti csomagról.

 

A Morgan Stanley bankcsoport londoni részlegének felzárkózó térségi közgazdászai befektetők számára összeállított átfogó elemzésükben annak a véleményüknek adtak hangot, hogy bár valószínűleg "soha nem lesz felhőtlen a viszony" Magyarország, az EU és az IMF között, de a magyar kormány részéről végül "felülkerekedik a pragmatizmus".

A ház elemzői szerint a döntéshozatal "nagymértékben Orbán Viktor miniszterelnök személye köré koncentrálódik". A Morgan Stanley szakértői úgy vélik: éppen ezért a kormányfő mostanában tapasztalható "békülékeny hangvétele" a legerőteljesebb jelzés arra, hogy a megállapodás végül létrejön.

A cég londoni közgazdászai szerint mindemellett a Fidesz támogatottságának a legutóbbi közvélemény-kutatási adatok alapján tapasztalható stabilizálódása arra vall, hogy a választók nem a gyengeség jelének látják a nemzetközi hitelezőkkel szembeni békülékenyebb hozzáállást. Ez is érv amellett, hogy miért az e hitelezőkkel kötendő megállapodás jelentené a legésszerűbb cselekvést a kormány számára - áll a Morgan Stanley elemzésében.

A ház citybeli elemzői közölték: mindezek alapján, "szubjektív módon" úgy ítélik meg, hogy "75 százalék körüli" az esélye a megállapodás létrejöttének márciusig vagy áprilisig.

Más nagy citybeli házak ugyanakkor a tárgyalások valamivel lassabb haladásával számolnak.

Az egyik legnagyobb londoni befektetési bankcsoport, a Barclays Capital felzárkózó piaci elemzőinek legutóbbi előrejelzése szerint például június tűnik "ésszerűen" feltételezhető célhónapnak az új IMF/EU-megállapodás hatályba lépésére, figyelembe véve a kért törvénymódosítások végrehajtásához és az ezek kiértékeléséhez szükséges időt.

 

Forrás: MTI

Ennyit buktunk az IMF elzavarásán

Íme, mekkora károkat okozott Magyarországnak az IMF elutasítása, a gazdaságpolitikai hibák, a jogbizonytalanság, a kiszámíthatatlanság.

Lehet-e forintosítani, mekkora veszteséget okozott az országnak, hogy tavaly júliusban elhajtottuk az IMF-et? Mellár Tamás közgazdász szerint súlyos százmilliárdokról van szó, de hogy pontosan mennyiről, azt megítélése szerint reménytelen vállalkozás meghatározni. Mégpedig azért, mert nem tudjuk pontosan megmondani sem az időtartamot, sem az egységköltséget, még hozzávetőlegesen sem.

Chikán Attila közgazdász szerint is sokba került ez a kitérő. De hogy mennyibe, s hogy milyen gazdasági hatásoknak mennyi volt az ára, annak megmondására ő sem vállalkozott. Megkeresésünkre még annyit válaszolt: "lehet, hogy vannak nálam bátrabbak, akik mernek becslést adni". Voltak.

Vértes András és Róna Péter közgazdászok szerint csak a veszteségek egy része számszerűsíthető, mégpedig a kamatveszteség. Abban is egyetértettek, hogy a többi (főleg a bizalomvesztésből adódó) hatás nem számszerűsíthető, de számottevő. A kamatveszteség (állami, lakossági és üzleti) mindkettejük szerint legalább 800 milliárd forint.

Az összes adósságunkból kiindulva

Róna Péter közgazdász szerint az IMF-kitérő ára legalább 1,5-2 százalékos felárat jelentett az állampapírhozamnál és a kialakult kamatszerkezetben. Körülbelül ennyivel fizettünk többet amiatt, hogy kipateroltuk az IMF-et, ahhoz képest, mintha ezt nem tettük volna - mondta. Az állam, az önkormányzatok a vállalkozások és a háztartások devizaadóssága összesen 180 milliárd euró. Ennek a 1,5-2 százaléka lehet az a veszteség, ami a késlekedés számlájára írható, s ez (300 forintos euró árfolyammal számolva) 810-1080 milliárd forint - becsülte. Ez a GDP 2,9-3,9 százaléka.

Az állam vesztesége

Hasonló eredményre jutott a GKI elnöke, Vértes András közgazdász is. Kiindulásként azt vette számításba, hogy amikor a Fidesz-kormány hatalomra került, Magyarországon minden kockázati mutatónk éppen lefelé ment: az árfolyam enyhén erősödőben, a CDS-felár és a kamatszintek csökkenőben voltak. Ezután megnézte, ma mennyivel magasabbak a kamatok (pl. állampapírpiaci, CDS-felár stb.). Ebből becsülte meg, mennyi plusz kiadással járt az állam számára az elmúlt időszak.

Figyelembe vette azt is, hogy közben az európai pénzpiaci mutatók is romlottak, s megnézte, hogyan alakultak a közép-európai (nem eurós) országokban ugyanezek a számok.

A kormányváltáskor a rövid lejáratú állampapírok kamatai jellemzően 5-5,5 százalékon álltak, a hosszú lejáratúak pedig 6,8-7,1 százalék között mozogtak. Azóta az átlagkamat mindkét ágon legalább 150 bázisponttal emelkedett meg. Eközben Romániában csökkent, Lengyelországban és Csehországban pedig picit nőtt a kamat. Mindezt beszámítva korrigált 50 bázisponttal, s így jutott arra az eredményre, hogy legalább 100 bázispontnyi (1 százaléknyi) kamatnövekedés írható az IMF késlekedés számlájára. Ezt rávetítette a kerekítve 80 százalékos GDP-arányos államadósságra, és éves szinten legalább 250 milliárd forintra árazta be az állami kamatveszteséget.

Romániával összehasonlítva jól mérhető az IMF késlekedés hatása

Az IMF késlekedés negatív hatását Románia és Magyarország tavaly szeptember, október, novemberi mutatói segítségével is érzékeltette Vértes András. Ebben az időszakban az európai pénzpiaci mutatók romlottak, de a román lej ennek ellenére mint a beton, olyan stabil volt, és ott a kamatok is csökkentek. Magyarországon ellenben elszabadult a forint (leginkább december januárban, de már előtte is), s durván emelkedtek a CDS felárak és a kamatok is. Ez a mélyrepülés véleménye szerint egyértelműen az IMF megállapodás hiányának tudható be. Hiszen Romániának van IMF megállapodása, s az ő pénzpiaci mutatóik nem romlottak.

Mennyit veszítettek a magánszemélyek és a vállalkozások?

Az üzleti és a lakossági szféránál a forint kamatoknál 200 bázispontos emelkedést vett figyelembe. Így a lakosság legalább 3,3 ezer milliárdos forinthitel-állományára éves szinten minimum 100 milliárd forintos kárt becsült. A forint svájci frankkal szembeni árfolyamgyengülése pedig (az euró svájci frankkal szembeni gyengülését nem figyelembe véve) számítása szerint 150-200 milliárd forintnyi veszteséget okozott. Ez lakossági oldalon összesen mintegy 300 milliárd forint veszteség.

Az üzleti szféra hitelállományra vetített teljes veszteségét nagyjából 250 milliárdra becsülte. Vértes András számítása szerint így (az állami a magán és az üzleti szférában) összesen 800 milliárd forintnyi a pénzpiaci krízis hatása.

Annyit hozzátett még, hogy a számításnál nem tudta teljesen figyelembe venni az átárazódási késéseket (vagyis, hogy például a lakossági hiteleknél, vagy az állampapíroknál ciklikus a kamatváltozás, ezért késleltetve realizálódnak annak hatásai). De ez csak azt jelenti, hogy a veszteségek egy része eddig még nem jelent meg, azonban pár hónapon belül meg fog jelenni - nyomatékosította.

Azt is hozzátette, a megadott számokkal inkább alábecsülte a veszteségeket. Az a véleménye, hogy a valós károk ennél sokkal nagyobbak lehetnek, a nem számszerűsíthető veszteségek miatt.

Ami nem számszerűsíthető

Róna Péter szerint a bizalomvesztés, a beruházások elmaradása súlyos, hosszútávú veszteségeket okoz - ezeken a területeken lassú visszarendeződésre lehet számítani, és csak sokára lehet pozitív változás. A szájaskodás az EU-val és az IMF-fel rossz benyomást tett, de ez önmagában viszonylag felületes jelenség. Ennél sokkal súlyosabb, hogy a Fidesz az ország működőképességét veszélyeztette (lásd bíróságok helyzete, visszamenőleges törvénykezés, stb.).

Külföldi szemmel nézve nehéz kitalálni, hova tart az ország, és mit akar - jegyezte meg. Másrészt az elmúlt másfél év alatt egy korábban már visszaszorított jelenséget lehet újra észlelni: Magyarországon egyre több intézmény, szolgáltatás van bajban. Az egyetemek a kórházak, az önkormányzatok, az államigazgatás, a BKV, a Malév, stb. Ez olyan sorozatjelenség, ami azt jelzi, hogy ország egyre kevésbé képes talpon maradni - tette hozzá.

A hibás gazdaságpolitika számlája

Vértes András szintén tekintélyes, egyelőre nem számszerűsíthető bevételkiesést valószínűsít a vállalati, önkormányzati és állami beruházások elmaradása miatt. De szerinte a lakosság reakciói is sokatmondóak: megijedtek az emberek, államcsődtől tartanak, ezért egy részük külföldre menekítette a tőkéjét. Megfigyelhető még, hogy megnövekedett készpénzállomány, vagyis a vállalkozások és a magánszféra is tőkét vont ki a gazdaságból. A tendencia a legutóbbi PSZÁF és MNB adatokban is megjelent. 2008-ban ez még a válságnak betudható volt, de 2010-12-ben már egyértelműen a hibás gazdaságpolitika számlájára írható - kommentált.

Az egykulcsos adó bevezetése, az adójóváírás kivezetése (ami leginkább az alacsony keresetűeket érinti negatívan) agyonvágja a fogyasztást, a krízisadók a modernizálásra képes ágazatokban fogják vissza a beruházásokat, a bankrendszer túladóztatása pedig a hitelállomány csökkenéséhez vezetett - sorolt fel további intézkedéseket és azok negatív hatásait.

De hogy ezek közül a hatások közül mennyi az, amennyi egyébként is bekövetkezett volna és mennyi írható a gazdaságpolitikai hibák számlájára, ez nem meghatározható - mondta Vértes.

Mi lett volna, ha...

Mondhatjuk-e egyértelműen, hogy ezek a veszteségek nem következtek volna be, ha nincs késlekedés az IMF tárgyalásokban? Vértes András és Róna Péter szerint is igen a válasz erre a kérdésre. Azonban azt is hozzátették, csak egyik elem az IMF megállapodás hiánya. A másik a már említett jogbizonytalanság, kiszámíthatóság, előreláthatóság hiánya.

Vértes András itt a nyilvánvaló alkotmányos nehézségeket, az európai jogelvekkel szembemenő visszamenőleges vagy éppen előre menő szabályozásokat (pl. Alkotmánybíróság jogkörének korlátozása, magánnyugdíjpénztárak államosítása, stb.) is említette példaként. Szerinte az utolsó csepp a pohárban a végtörlesztés volt. Minden szakmai tiltakozás ellenére, a bankokkal nem egyeztetve három nap alatt fogadták el a jogsértő törvényt (magánjogi szerződésekbe avatkozott be az állam), ami súlyos veszteségeket okozott a bankoknak. Ha az IMF-fel lett volna megállapodásunk, akkor ezt biztosan nem lehetett volna meglépni - jelentette ki.

Mi várható?

A közeljövő sem túl megnyugtató Róna szerint, mert még előttünk van, hogy pontosan mit (milyen változtatásokat) vár majd el az IMF/EU, és hogy erre hogyan fog reagálni a kormány. Úgy néz ki, hogy a tárgylások megkezdésének ára a teljes hátraarc lehet. Kérdés, hogy erre valóban kész-e a kormány. Az egyháztörvénytől kezdve az MNB törvényig, a médiatörvény, az egykulcsos adó az alaptörvény is aggályos tétel, amely mind nehezíti a tárgyalások beindítását - sorolta.

A kormány most úgy taktikázik, mondja meg az EU, melyik törvény melyik bekezdésében mi nem tetszik. Az EU pedig azt mondja, az egész felépítéssel, szellemiséggel van baj. Újra kellene alkotni ezeket a törvényeket, annak ellenére is, hogy az EU szerint is vannak bennük jó elemek - összegzett Róna.

Vértes pedig ezzel szummázott: az üzleti szféra ma úgy gondolkodik, hogy Magyarországra lehetőleg nem hoz semmit, sőt Magyarországról inkább elmegy. Ezt mutatják a rendelkezésre álló (első három negyedévi) adatok is: a működő tőke nem befelé jött, hanem kifelé ment. Egymilliárd euró mínusz lett ilyen úton (a szokásosan bejövő félmilliárd-egymilliárd euróval szemben másfél-kétmilliárd euró ment ki). Tételesen nem bizonyítható, hogy ez a hibás gazdaságpolitika következménye, de az biztos, hogy ilyen az utóbbi húsz évben nem volt Magyarországon - jelentette ki.

 

Szerző : Tamásné Szabó Zsuzsanna

Forrás : FN24

Ezek a kórházak szűnhetnek meg - itt a lista...

    
      Február 15-én kiderül, melyik kórház felesleges egy épphogy létrehozott mamutszervezet, jelesül a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) szerint. Az eddigi információkból úgy tűnik, 14 vidéki kórházban alaposan átalakulhat, gyakorlatilag megszűnhet az aktív fekvőbeteg ellátás a májustól felálló új rendszerben, ez öt százalékot szabadíthat fel a fekvőbeteg finanszírozásnak.

     A teljes magyar fekvőbeteg ellátásról, az erre fordított pénzről és magáról az ellátórendszerről dönt február 15-én a GYEMSZI, amikor az egészségügyi ágazati vezetésnek javaslatot tesz a szolgáltatók új fekvőbeteg területi ellátási kötelezettségéről és a kapacitások felosztásáról.

Sérül a jobiztonság

      A döntés, amelynek minimum kérdéses a jogszabályi alapja,  s amelytől az egészségügyi szolgáltatókra rászoruló adófizetők élete függ,  nem átláható, reprodukálható, számonkérhető szempontrendszer alapján történik, s nem világos, hogy amennyiben a szolgáltatók nem értenek vele egyet, hol, milyen módon és hogyan találhatnak jogorvoslatot - hívja fel a figyelmet Gilly Gyula, a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal szakértője, aki szerint ráadásul ha a tévedés esetleg súlyos ellátási zavarokhoz vezet, nincs hol számonkérni a felelősséget.

      A kapacitások újraelosztását minisztersége idején már Molnár Lajos is megpróbálta 2007 előtt, azonban ezt később az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek találta. Most egy miniszterinél kisebb hatáskörű szervezet próbálkozik ugyanezzel, de nem tisztázott, hogy valójában milyen alapon. Ha ugyanis tulajdonosi alapon teszi, Gilly szerint felvetődik a kérdés, hogy ez hogyan érinti például a privát szolgáltatókat.

     Nincs jogszabályi alapja annak, hogy egy épphogy létrehozott mamutszervezet, jelesül a GYEMSZI újraossza a teljes magyar fekvőbeteg-ellátórendszert - erősíti meg Poller Imre egészségügyi szakértő is. Mint kifejtette, az elmúlt években újra és újra visszatérő megállapítás, hogy Magyarországon túl sok a kórház, és túl sok a kórházi ágy. A megvalósulás előtt álló Semmelweis terv a fekvőbeteg-ellátás térségi rendszerbe történő átszervezésével és a kórházak egy részének funkcióváltásával tervezi az ellátórendszer korrekcióját. A funkcióváltás lényege a klasszikus fekvőbeteg-ellátás helyett az ambuláns szolgáltatások favorizálása.

Hány kórház is van valójában az országban?

     A sajtóban leggyakrabban szereplő 140 - 160 közötti kórházszám alapja az OEP 2011-es fekvő-beteg ellátást végző intézményi nyilvántartása, amelyben 141 intézmény szerepel, ezek közül azonban a Baranya megyei kórház évekkel ezelőtt beolvadt a pécsi egyetembe, így a működő intézmények valós száma 140. A fekvőbeteg típusú finanszírozás azonban nem csak kórházban lehetséges, azaz nem minden egység kórház, ami fekvőbeteg finanszírozásban részesül.

     Mit tekintünk valójában kórháznak? Leegyszerűsítve: olyan egységet, ahol az OEP által befogadott aktív fekvőbeteg ágy működik. A 140 fekvő-beteg finanszírozásban részesülő intézmény közül 106-ban működik OEP befogadott fekvőágy.

     Ha a 2003-as minimum-feltételeket is figyelembe vesszük (ahol az önálló kórház fogalmához legalább 80 aktív ágy szükséges), akkor összesen 89 magyar fekvőbeteg ellátó egység felel meg ágyszáma alapján az aktív kórház definíciónak. További 17, aktív fekvőbeteg ággyal rendelkező egységben összesen még 683 aktív ágy működik  - mondja Poller, hozzátéve, hogy a finanszírozás több mint fele a 22 "csúcsintézménynek" (egyetemek és megyei kórházak) jut.

     A Nefmi tegnap esti, a rendszer átalakításáról szóló közleménye szerint Cserháti Péter helyettes államtitkár Tapolca, Körmend, Csorna, Győr, Marcali, Nagyatád, Komló, Pécs, Kazincbarcika, MISEK Miskolci Semmelweis Ignác Egészségügyi Központ, Miskolc, Vásárosnamény, Debrecen, Kalocsa, Makó, Szeged, Kisbér, Komárom, Budapest képviselőivel egyeztetett, amiből pontosan nem ítélhető meg, hogy a jelzett városokban működő kórházak milyen módon alakulnak át, jelenlegi aktív ágyaikat hány százalékban veszthetik el. Összességében, a tegnap megismert  lista alapján azonban a jelenlegi 89 aktív kórházszám akár 79 -re csökkenhet, a tervezett folyamat a szerkezetátalakításra javasolt intézményekben (beleszámítva a miskolci MISEK-et és esetleg a debreceni Kenézy Kórházat) 3569 ágyat érinthet.

 

Átalakítással érintett kórházak


Kórház neve ágyak száma
MISEK Miskolci S.I.EüKp.Np.Kft 985
Debrecen, Kenézy Kórház Ri.Kft 844
Kalocsa, VKh. Ri. 261
Mohács, VKh.Ri 210
Csorna, Margit Kh. 208
Kazincbarcikai Kh. Kft. 178
NagyatádMed Eü. szolg. Kft. 177
Marcali, VKh. 137
Makó, Dr.Diósszilágyi S.V.Kh. 136
Komárom, Selye János Kh. 109
Kisbér, Batthyány Szakkórház 107
Veszprém megye Dr. Deák J.Kh.Gyógybarlang Kft 90
Körmend, Dr.Batthyányi Kh. KFT 77
Komlói Egészségcentrum Kft. 50

 

      Poller Imre becslése szerint a  MISEK és a Kenézy teljes átalakulásával nem számolva, a megnevezett 12 kis kórház teljes átalakulásával (azaz az aktív ellátás megszűnése esetén) évi 8.4 milliárd forint megtakarítást jelentkezne a 2011-es adatok alapján. A Kenézy, a MISEK és esetlegesen a pletykák szerint a budapesti Károlyi Kórház funkcióváltásával is számolva a változások az eddigi fekvőbeteg kassza körülbelül 5-7 százalékának az újraosztását jelenthetik. A 14 funkció-váltásra jelzett kórház közül 12 a 80 aktív fekvőbeteg ágy feletti kategóriába tartozik.

  Kalocsa,Mohács,Csorna,Kazincbarcika,Nagyatád,Marcali,Makó,Komárom,Kisbér,Tapolca esetleges megszűnésével a hazai aktív kórházak száma tehát 79-re csökkenhet. A megmaradó 79 kórházból 10 speciális ellátásra szakosodott, illetve a közeljövőben további kórház-egyesítések is várhatóak.

Hol a hiba a rendszerben?

     Mindez pedig azt jelenti, hogy úgy szűnik meg a kórházak egészségszervező és helyi munkáltatói funkciója, hogy helyette a Semmelweis terv nem ígér semmit - fogalmaz  Poller Imre. nem teljesül az az elvárás sem, hogy egy megyén belül minimum egy olyan kórház legyen, ahol a bajok 80 százalékát orvosolhatják. A kórházak közötti új munkamegosztás megöli a kiskórházakat, és az összes feladatot a nagyok felé irányítja, amelyek pedig sem az utókezelésekre, lábadozásokra nem lesznek képesek helyet biztosítani, sem a bonyolult, drága beavatkozásokat kellő volumenben elvégezni.

     A koncepció semmivel sem jobb, mint a Molnár Lajos féle modell - hangsúlyozza Poller Imre. Mindemellett használhatatlanná válnak az eddigi népegészségügyi mutatók, nem lehet majd semmihez viszonyítani - merthogy eddig ilyen nem volt -a  térségi halálozási, megbetegedési mutatókat.

Részlet a FIDESZ egészségügyi programjából (2010. április)

     Az elmúlt négy év vesztesei a kórházak voltak: az aktív ágyak számát a kormányzat 16 000-rel csökkentette. Ma már egyértelmű, hogy a megmaradt 44 376 aktív ágy a jelenlegi kaotikus viszonyok és szervezetlenség mellett elégtelen. A kórházbezárások még középtávon sem jelentenek valódi megtakarítást. Nem igaz az az állítás, hogy Magyarországon sok a kórház, sok a kórházi ágy. Az ötmilliós lélekszámú Norvégiában 80, a 8 milliós Ausztriában 212 kórház van, miközben hazánkban 160 kórház található. Fekvőbeteg-kapacitásunk 4-6%-kal magasabb, mint az uniós átlag, de a magyar lakosság egészségi állapota lényegesen elmarad ettől az átlagtól. Összhangba kell hozni a szükségleteket a kapacitásokkal és a finanszírozással, valamint a betegutakat a hozzájuk tartozó beutalási (progresszivitási) szintekkel.

Forrás : www.napi.hu
Szerző : Szepesi Anita
Budai: ezermilliárd a Malév-titok ára

Közel 1000 milliárd forint az az állami teher, amit a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret üzemeltető Budapest Airport Zrt.-vel kötött szerződés tartalmaz, ha a Malév felszámolásba kerül - közölte Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos szerdai budapesti sajtótájékoztatóján.

Az elszámoltatási kormánybiztos szerdán sajtótájékoztató keretében mutatta be az előző kormányzat szerint nem létező, a Budapest Airport vagyonkezelői szerződéséhez csatolt titkos záradékot. Budai Gyula felolvasott a szerződésből, amely szerint "a felszámolási megszűnési összeg (...) megegyezik azzal, amely abban az esetben lenne fizetendő, ha a Kincstári Vagyoni Igazgatóság megszünteti a vagyonkezelői szerződést".

Budai közlése szerint a szerdán bemutatott szerződés arra az esetre szab konkrét terheket az államra, amikor a Malév felszámolása megindul. Ezt a szerződést 2007-ben, a BA privatizációjával egy időben a Kincstári Vagyonigazgatóság akkori vezetője, Zeles Sándor írta alá. Budai Gyula elmondta: a kincstári vagyon tekintetében a tulajdonosi jogokat az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter, Veres János akkori pénzügyminiszter gyakorolta.

A magyar állam számára hátrányos szerződés záradékának részleteiről szólva Budai elmondta, hogy a hitelezőnek elsőbbséget biztosító úgynevezett senior adósság 90, illetve a tőkejuttatás 97 százalékát kell megfizetni a Budapest Airport fő tulajdonosának, a német Hochtief cégnek a Malév felszámolása esetén. A vagyonkezelői szerződésben tételesen szerepel senior adósság címén 1,5 milliárd euró, további 60 milliárd forint a részvények ellenértékeként, 390 milliárd forint a 75 évre szóló vagyonkezelési jogért, és 15 milliárd forint ingóságok ellenértékeként.

Az elszámoltatási kormánybiztos szerint elképzelhetetlen, hogy sem Veres János, sem Gyurcsány Ferenc, sem Bajnai Gordon ne tudott volna a szerződés részleteiről. Leszögezte, hogy ezekkel a személyekkel a továbbiakban nem kíván sajtóvitát folytatni, hiszen egy valós szerződésről van szó, amellyel „az előző kormány bebizonyította, hogy nem a magyar állam, hanem a külföldi befektetők érdekeit képviselte."

Mint arról beszámoltunk, Gyurcsány Ferenc tegnap azt mondta: kormánya nem adott felhatalmazást arra, hogy titkos záradék készüljön a Budapest Airport privatizációs szerződéséhez, és a vagyonkezelő nem tájékoztatta arról, hogy létezne ilyen. Hozzátette, hogy a megállapodás részleteit nem ismeri, ez miniszterelnökként nem volt feladata. Azt mondta, ha a jelenlegi kormány tud ilyen záradékról, akkor hozza azt nyilvánosságra.

Budai Gyula ma közölte, hogy a szerződés miatt feljelentés-kiegészítést tesz. Korábban a Budapest Airport Zrt. privatizációja ügyében hivatali visszaélés, hűtlen és hanyag kezelés gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen tett feljelentést, mert az elmaradt fejlesztések és a szankciók miatt a magyar államot körülbelül 85 millió euró kár érte.

Az elszámoltatási kormánybiztos közölte azt is: elképzelhető, hogy parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi a Malév privatizációs szerződése ügyében.

Veres János visszautasítja a vádakat

Veres János közlése szerint amíg ő volt a pénzügyi tárca vezetője, a Malév nem ment csődbe, a cég működőképességét, ha nehezen is, de az Európai Unió elvárásaival összhangban, sokféle intézkedéssel fenntartották.

"Általam nem ismert szerződéses részletre hivatkozik Budai Gyula, szövegkörnyezetből kiragadva. Ez is azt igazolja, hogy szerződés van, és nincs titkos záradék" - mondta Veres János. "Azt tartom elképzelhetetlennek, hogy hogyan lehet ilyen felelőtlen egy kormány; ha ezt a kabinet tudta, amit most Budai Gyula nyilatkozik, akkor mégis miért vitték csődbe a Malévet" - tette hozzá.

Veres János szavai szerint Budai Gyuláék a közpénzekkel való felelőtlen gazdálkodás mintapéldáját mutatták be azzal, hogy "csődbe vitték a magyar nemzeti légitársaságot", miközben tudták, hogy mekkora teher fogja az államot sújtani a Budapest Airport-szerződés kapcsán. A volt pénzügyminiszter úgy fogalmazott: Budai Gyula ezzel a nyilatkozatával éppen a külföldi befektetők érdekeit szolgálja, hiszen ezzel a német tulajdonost, a Hochtiefet felszólítja arra: "ekkora összegért menjen a pénztárhoz".

 

Forrás: MTI/kormany.hu/Hír24

Megszabadulhatnánk az államadósságtól

Egy kitűzött célhoz sem kerültünk közelebb azok közül, amiket a kormány meghirdetett, s a piacok bizalmát is elvesztettük. Ideje fordítani a sorsunkon.

Megszabadulhatnánk az államadósságtól
Inotai: elinflálhatnánk az államadósságot

      2012: A sorsfordító év címmel szervezett a Világgazdaság évindító konferenciát csütörtökön. A felszólaló gazdasági szakemberek számos kritikát fogalmaztak meg a kormány eddigi gazdaságpolitikájával kapcsolatban. Egyetértettek abban, hogy Magyarországnak mihamarabb meg kell egyeznie az IMF-EU-EKB trióval, hogy helyre álljon a bizalom irántunk. Hasonlóan vélekedtek arról is, hogy ez csak a kiinduló lépés lehet, számos területet kell rendezni ahhoz, hogy talpra álljon az ország. Szokatlan javaslatokat is hallhattunk, például az államadósság "eltüntetésére".

A gazdaságpolitikánk megbukott...

     Egy gazdaságpolitikai célt sem sikerült elérni a GKI igazgatója, Vértes András szerint. Az államadósság nem csökkent. a gazdaság nem növekedett (kivéve a mezőgazdaságot, a jó időjárás miatt, s az előző gyenge évekhez viszonyítva), annak ellenére sem, hogy a költségvetés pluszban volt. A foglalkoztatás nem javult, a tőke nem bejött, hanem kiment (legalábbis az első 3 negyedévi adatok szerint), amire már régen nem volt példa.

     Az adóterhelés nem csökkent, hanem nőtt (GDP arányosan magasabb, mint 2010-ben volt). Óriási mértékben romlott Magyarország versenyképessége, és a kkv-k helyzete is. Minden téren tapasztaljuk a bizalomvesztést. Pontosan az ellenkezője valósult meg annak, amit akartak - fogalmazott címszavakban.

     Kicsit más oldalról közelítette ezt a kérdést Felcsuti Péter a Raiffeisen Bank volt vezérigazgatója: ő azt mondta, gazdaságpolitikánk azért rossz, mert nem hiszik el a piacok, hogy jó. S egy olyan országnál, amely erősen ki van téve a külső változásoknak, nem megengedhető az, hogy a piacok ne bízzanak bennünk - tette hozzá.

Hová tart Orbán Viktor?

      Orbán Viktor azt mondta elmegy a falig. De van-e fal? - tette fel a kérdést Vértes. Vagy csak szakadék? Szerinte ez utóbbi. S ha a miniszterelnök oda tart, akkor onnan igen nehéz lesz visszafordulnia - jegyezte meg. De talán még nem késő. Viszont arra számítani kell, hogy ha meg is állapodnak az IMF-EU-EKB hármassal, a piacoknak akkor is jócskán kell idő ahhoz, hogy újra bízzanak Magyarországban - nyomatékosították többen is.

     Magyarország eddig nem valódi, hanem látszat lépéseket tett a gazdasági mutatói rendbe hozására (például a magánnyugdíjpénztárak államosítása, a válságadók, stb.). De a valódi lépések már nem halaszthatóak. A kormánynak azt kell tennie, amire eddig azt mondta, hogy nem fogja tenni. Ezért 2012 a megszorítás és ebből következően a recesszió éve lesz - előlegezte meg Vértes. A GKI szerint az idén 1,5 százalékkal is visszaeshet a GDP, a belső kereslet 2,5 százalékkal csökkenhet, a beruházásoknál pedig 45 százalékos zuhanás is lehet. 2012-ben.

Kiszámíthatóság - amit mindenki vár

      Vértes hangsúlyozta, hogy ma már tettek kellenek. A pénzvilág, és az EU-vezetők is azt várják, hogy végre megmutassuk, készen állunk a konszolidációra. Ehhez pedig garantálni kell az MNB függetlenségét, vissza kell adni az Alkotmánybíróság jogkörét, az adópolitika szabadságát, a Költségvetési Tanács korábbi működési kereteit. Ezen kívül nagyon fontos lenne, hogy lassuljon a rohamtempóra felpörgetett törvénykezés, és az új törvényjavaslatok beadása előtt ne hagyják ki az egyeztetést a gazdasági élet szereplőivel - emelték ki többen is.

     Vértes szerint nem az a baj, hogy nehéz lépések következnek. Ezt megérti a tőke. De csak akkor, ha kiszámítható pályát vázolnak fel, ha ezek alapján lehet tervezni. E nélkül viszont nincs bizalom - jegyezte meg.

Államadósság - így is megszabadulhatnánk tőle

     Az államadósság-csökkentés kérdése többféle formában is felbukkant az előadásokban. Az MTA Világgazdasági Kutatóintézet munkatársa (volt igazgatója), Inotai András például azt mondta, hogy még a kifejezetten fejlett országokban is csak évi maximum 1,5 százalékot lehet úgy lefaragni, hogy közben ne fojtsák meg a gazdaságot. Vagyis minimum 20 év kell ahhoz, hogy a kívánt mértékű csökkenést elérjük.

     Már csak az a kérdés, hogy van-e erre 20 évünk, s van-e ilyen időtávra kellő politikai konszenzus és következetesség, valamint tűrőképesség a lakosságnál és a pénzügyi piacoknál - tette hozzá. Majd rögtön a választ is megadta: nincs. Gazdasági növekedésre pedig egyelőre nem lehet számítani. Megoldási javaslata (amit ő maga bélyegzett eretneknek): az európai államadósságok egy részét inflálják el, a teher másik részét pedig tegyék egy következő generáció vállára.

     Volt egy másik nem szokványos ötlet is az államadósság kezelésére. Az MGYOSZ elnökségi tagja, a Videoton vezérigazgatója Lakatos Péter azt mondta, ő az uniós pályázati pénzeket használná fel erre a célra. Szerinte egyszerűen csökkenteni kellene annyival az államadósságot, amennyi pályázati támogatás járna az EU-tól.

Vállalati hitelezés - több garancia kell

      Az, hogy kimászunk-e a gödörből, vagy sem, nagyban a vállalkozásokon is fog múlni. Nekik pedig nemcsak szlogenek szintjén lenne szükségük segítségre, például hitelre, hogy tovább tudjanak lépni. A baj az, hogy a sok bedőlt hitel, a bankadó, végtörlesztés miatt kivérzett bankok nagyon kockázatkerülőek lettek, s csak az igazán hitelképes vállalkozásokkal állnak szóba.

    A Magyar Nemzeti Bank igazgatója, Nagy Márton szerint ezen úgy lehetne segíteni, ha az állami garanciavállaláson erősítenének. Azt is hozzátette, Magyarországon most is elég jó (14 százalékos) az államilag garantált vállalati hitelek aránya, de ezzel együtt is jelentősen visszaesett ez a szegmens.

Nyertesen a válságból?

     A vállalkozások, vállalatok jövőjével kapcsolatban a Deloitte Zrt. elnök-vezérigazgatója, Gion Gábor arra hívta fel a figyelmet, milyen fontos, hogy a külső körülmények megváltozására aktívan reagáljanak a cégek, és ne csak várják a kedvező változást. Győztesen is ki lehet kerülni a válságból, ha a vállalkozás kényszerből ugyan, de átgondolja a működését, a piacait, s stratégiáit és az innovációra is gondol.

     Méghozzá nem termékinnovációra, hanem üzleti innovációra. A jó termék előállítása alapelvárás lesz - tette hozzá. Aki "csak" ilyet nem tud csinálni, az tönkremegy. Azon fog múlni a fennmaradás és a növekedés, hogy milyen kapcsolódó szolgáltatásokat nyújtanak, s hogy azok mennyire találkoznak a vásárlók elvárásaival - foglalta össze.

Versenyképességnövelés kicsit másképp...

     Inotai András arra hívta fel a figyelmet, hogy nemcsak a szokásos versenyképességi tényezőkre (ár, minőség, árfolyam) kellene koncentrálni, hanem ennél tovább kell lépni, mert ezt már túlhaladta a világ. Ma már egy ország versenyképességénél szempont az is, hogy milyen az intézményei működésének minősége, hogy mennyire összetartó a társadalom, van-e jövőképe, stb.

     A VOSZ főtitkára, Dávid Ferenc a vállalkozások jövőjével kapcsolatban azt emelte ki, hogy nem diktátum formájában kellene meghatározni a minmálbért, hanem újrakezdeni a párbeszédet az érdekképviselettekl (amit a kormány rekesztett be). S mint az már 2006-2008-ban megtörtént, pár évre előre meg kellene állapodni a bérekről, hogy tervezni tudjanak a vállalkozások.

 

Szerző : Tamásné Szabó Zsuzsanna

Forrás : FN24

Tavasszal eltűnhet egy rakás rokkantnyugdíjas

Nem kézrátétellel, hanem jogszabályváltozással teszi a kormány a rokkantakat egy szempillantás alatt egészségesebbekké, legalábbis a költségvetés szempontjából. Május elsejétől automatikusan ki lehet kerülni a rokkantellátásból.

     Idén május elsejétől nem kaphatnak tovább rokkantnyugdíjat (amit január elsejétől már rehabilitációs ellátásnak hívnak) azon III. csoportba tartozó (50-79 százalékosan egészségkárosodott) rokkantak, akiknek még több mint 5 évük van hátra a nyugdíjig – kivéve, ha március 31-ig felülvizsgálatukat kérik.

     Magyarországot minden területen meg kell újítani, hogy a jövőben biztos alapokra épüljön – írja annak a levélnek a bevezetője, amelyben a fenti tényről tájékoztatják az érintetteket. Kérdés, hogy e kormányzati cél mennyire nyugtatja meg a rokkantnyugdíjasokat, akiket a levél arról is biztosít, hogy „a változások jövőnk biztonságát és kiszámíthatóságát szolgálják”.



     A levél ugyan erről nem szól, de az érintettek valószínűleg sejtik, hogy a felülvizsgálat igencsak szigorú lesz, a kormány ugyanis 88 milliárdot takarítana meg idén a rokkantnyugdíjakon, amint az Széll Kálmán Tervben, illetve a konvergencia programban szerepelt.

"Visszautasíthatatlan ajánlat"

      Aki a március 31-i határidőt elmulasztja, az „igazolási kérelemmel” élhet, amelyben bizonyítania kell, hogy a határidőt önhibáján kívül mulasztotta el. Ha a kérelmet elutasítják, akkor május elsejétől már nem rokkantnyugdíjas, de megkísérelheti az új szabályok szerint leszázalékoltatnia magát.  Ennek sikere a legtöbb esetben valószínűleg (lásd fentebb: 88 milliárd forint előirányzott megtakarítás) felettébb kétséges.

     Jobban járhat tehát, aki a felülvizsgálatot válassza – derül ki a már megjelent jogszabályból. Ha – köznapian szólva – hivatalosan rokkant marad, nem változik a korábbi ellátása. Ha a felülvizsgálat szerint a „foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható”, akkor 28720, ha” tartós foglalkozási rehabilitációt igényel”, akkor 57440 forintra számíthat (a közfoglalkoztatási bér 40, illetve 80 százalékára).

Hamar lejárhat a Rehabilitációs Kártya

     A rokkantaknak írt levél arról is tájékoztat, hogy a felülvizsgálati kérelemtől függetlenül kérhető Rehabilitációs Kártya, ami azért jó, mert a munkaadó mentesül a közterhek fizetése alól, így az illető könnyebben kaphat munkát (legalábbis a nyugdíjigazgatóság levele szerint).

     A jogszabályból  (pontosabban annak egy 2004-es törvényt módosító részéből) azonban az derül ki, hogy tiszavirág életű lehet a Rehabilitációs Kártya érvényessége azoknál, akik nem kérik a rendkívüli felülvizsgálatot, s május elsejétől ellátás nélkül maradnak. A kártyára jogosultság ugyanis megszűnik, ha már nem kapja az egykori rokkantnyugdíjas a rehabilitációs járadékot.

 

Szerző: Kis Miklós

Forrás : FN24

Újabb csapás az autósokra?

12 milliárdos pluszbevételt remél a kormány a rendszámtáblák kötelező cseréjéből.

Újabb csapás az autósokra?

     Kötelezően lecseréltetné az autók rendszámtábláit a kormány, hogy növelje az idei költségvetés bevételeit – írja a hvg.hu. A Nemzetgazdasági Minisztérium az Európai Bizottságnak küldött decemberi jelentésében tett erre ígéretet. A tervek szerint a cseréből befolyó illeték idén hozzávetőleg 12 milliárd forint lesz.

     A lap úgy tudja, a kormány teljesen új nyilvántartási és azonosítási rendszer bevezetésére készül, ami a rendszámok kötelező cseréjével járhat.

     A költségvetésért felelős Nemzetgazdasági Minisztérium és a közlekedésüggyel is foglalkozó Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a felelősség ügyében egymásra mutogat. A két tárca egy hete nem válaszol a lap kérdéseire.

     A rendszámtáblák cseréjéből remélt tétel abban az NGM által készített jelentésben is szerepel, amit a kormány az Európai Bizottságnak küldött decemberben, a túlzotthiány-eljárás keretében. Míg a többi tétel esetében feltüntették a bevételnövekedést megalapozó jogszabályt, a rendszámtábla-cseréhez nem fűztek magyarázatot.

      A rendszámtáblák cseréjének jelentős illetékvonzata lehet, amit az autók tulajdonosaival fizettetnek majd meg. Ez eredményezheti a tervezett 12 milliárdos pluszbevételt – írja a lap.

     A kormány szerint a lépésre állítólag azért van szükség, mert a járművek területi hovatartozását is feltüntető új rendszámok segítenék a bűnmegelőzést.

 

Forrás : HVG

Keresztbe tett az S&P az eurózónának?

 

Azt követően, hogy a Standard and Poor's leminősített kilenc eurózóna tagországot, az EFSF európai mentőalap hitelképességét is egy fokozattal leszállította AA+-ra, amely a második legjobb osztályzat.

     Az EFSF ezt követően közleményben tudatta, hogy a másik két nagy hitelminősítő, a Moody's és a Fitch Ratings részéről továbbra is a legjobb minősítést élvezi, és egyik cég sem jelezte, hogy a közeljövőben módosítaná a mentőalap besorolását. Az EFSF főnöke, Klaus Regling pedig kijelentette, hogy a Standard and Poor's által végrehajtott leminősítés ellenére nem csökkentik a 440 milliárd euró összegű hitelezési kapacitást. "Az EFSF elegendő eszközzel rendelkezik ahhoz, hogy teljesíthesse a kötelezettségeit a folyamatban lévő és a potenciális jövőbeni programok alapján, mindaddig, amíg az ESM 2012 júniusában el nem kezdi munkáját" – idézi a Der Standard.

      A leminősítés várható következményeiről vélhetően az Eurogroup fog tanácskozni. A január 23-án, hétfőn sorra kerülő találkozójukon a miniszterek valószínűleg politikai intézkedésekről döntenek. Ugyanakkor Mario Draghi , az Európai Központi Bank elnöke bírálatot fogalmazott meg a hitelminősítő ügynökségekkel kapcsolatban. Az Európai Parlament vitájában Draghi kijelentette: meg kell próbálni a hitelminősítések nélkül működni. Draghi kritizálta azt is, hogy a cégek nem versenyeznek egymással. Az EKB elnöke szerint legalább azt kéne elérni, hogy a hitelminősítők véleménye csak az egyik tényező legyen az adott ország megítélésében.

      Eközben az eurózónának a görög helyzet súlyosbodásával is számolnia kell. Az euróövezethez tartozó országok jegybankai között nincs egyetértés azt illetően, hogyan kell kezelniük a mérlegeikben szereplő görög államkötvényeket. A vitát az váltotta ki, hogy egyre nagyobb a valószínűsége annak, hogy Görögországban fizetésképtelenség következhet be – írja a Financial Times Deutschland (FTD).

       Ezen kívül az athéni kormány azt is latolgatja, hogy az államkötvényeit utólagosan átütemezési klauzulával lássa el. Felvetődik az a kérdés, hogyan érintené a potenciálisan kikényszerített adósságcsökkentés az Európai Központi Banknál és az euróövezeti országok jegybankjainál lévő kötvényeket.

      Az FTD információi szerint az Európai Központi Bank 23 tagú tanácsa a múlt csütörtökön erről a témáról tanácskozott, de nem jutott eredményre. Az Európai Központi Bank hétfőn közzétett adatai szerint a válságban lévő államok papírjainak az értéke jelenleg 217 milliárd euró, ám az Európai Központi Bank nem mondja meg, hogy ebből mekkora a görög kötvények értéke. Szakértők ennek volumenét 50 milliárd euróra becsülik.

 

Szerző: FTD - Der Standard - Világgazdaság Online

Keresés