Így mászhat ki a devizahitelből...

A legnehezebb helyzetűeknek elengedik a tartozásuk negyedét, a még fizetőképesek pedig a törlesztőrészletekben kapnak átmeneti segítséget.

Az eddigi adósmentő csomagokkal ellentétben ezúttal valós segítséget jelent az eladósodott családoknak a kormány és a Bankszövetség által aláírt, csütörtökön nyilvánosságra hozott egyezség.

Adósságelengedés a legnehezebb helyzetűeknél

    Elengedik a tartozás negyedét azoknál a devizaadósoknál , akik 90 napon túl tartoznak, s a tartozásuk összege idén szeptember 30-án elérte a 78 ezer forintot – derül ki a kormány és a Bankszövetség csütörtökön nyilvánosságra hozott megállapodásából.  A devizahitelüket pedig forintra váltják,  a jövő év  március 15. és 2012. április 15. közötti MNB középárfolyamok átlagán. A határidő:  2012. május 15.

     Csak azoknak engedik el az adósságuk negyedét, akiknél a devizakölcsön-szerződés megkötésekor a fedezeti ingatlanok forgalmi értéke összesen a 20 millió forintot nem haladta meg.  Az adósok egy része kamattámogatást is igényelhet majd a forinthiteléhez – ehhez az is kell, hogy egy kiskorú eltartott is legyen a háztartásban.

     A tartozáselengedés feltétele, hogy az adós „2012. március 15-ig nyilatkozzon arról, hogy a késedelembe esésének oka a fizetőképességében beállott jelentős, igazolható romlás volt”. Arról egyelőre nem lehet közelebbit tudni, mi fogadható el ilyesfajta igazolásnak, ami némi bizonytalanságot csempészhet az érintett adósok lelkébe.

Akiknek elengedték az adósságuk negyedét, nem kell sem személyi jövedelemadót, sem ajándékozási illetéket fizetniük.

Segítség a fizetőképeseknek

     A megállapodás az adósoknak hasznos tartalommal tölti meg az árfolyamgát mindeddig nem annyira vonzó intézményét.

     Az állam és a bankok közösen átvállalják a törlesztőrészletek rögzített árfolyam (180 forintos frank-, 250 forintos euróárfolyam) fölötti részét. Nos, ha nem is az egészet, de a kamatrészt. „A tőkerészt a hiteladós viseli a hatályos gyűjtőszámla-szabályok szerint”- olvasható a megállapodásban.

     (A törlesztőrészlet két fő összetevője: a tőketörlesztés és a kamat. A futamidő elején a kamat a nagyobb rész, a tőketörlesztés a kisebb, majd ez idővel megfordul – legalábbis így van ez a lakossági hitelezésben elterjedt annuitásos hiteleknél.)

     Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter úgy nyilatkozott, hogy ez 30-35 százalékos könnyítést jelent a törlesztőrészletekben, a jelenlegi árfolyamszintek mellett. Az árfolyamrögzítés 2016 végéig biztosított, s 2012 végéig lehet belépni az árfolyamrögzítés rendszerébe. A törvényjavaslatot 2012 január 31-ig terjeszti be a kormány, tehát valószínűleg jövő tavasszal nyílik meg a lehetőség.

Végtörlesztési változások

     A kormány tett néhány engedményt a kedvezményes árfolyamon történő végtörlesztéssel kapcsolatban a megállapodásban, amelyekről nem árt tudniuk azoknak, akik élnének a lehetőséggel. A bank jogosult lesz visszautasítani a végtörlesztési kérelmet, ha az adós legkésőbb 2012. január 30-áig nem tudja bemutatni a végtörlesztéshez elegendő összegű hitelígérvényt, vagy a végtörlesztéshez szükséges pénzfedezet meglétét a hitelező banknál vezetett bankszámláján. (A megállapodás szövege erre nem tér ki, de remélhetőleg az is megfelel majd, ha a megtakarítás, illetve a hitelígérvény összege együttesen fedezi majd a végtörlesztést – erre majd a beterjesztett törvényjavaslat szövege adhat választ).

     Az is változás, hogy közalkalmazottaknak és a köztisztviselőknek végtörlesztéséhez vissza nem térítendő támogatás vagy a jövőbeni juttatások terhére megelőlegezett kifizetés nem, csak munkáltatói kölcsön nyújtható, s ennek mértéke a háztartásban eltartott kiskorú gyermekek számától függ.

     A bankoknak valószínűleg az a változás lehetett a  legfontosabb, hogy a bankadóból leírhatják az végtörlesztésből - illetve az adósság elengedéséből - származó veszteségeik 30 százalékát.

 

Szerző : Kis Miklós 

Forrás : FN24

Megállapodtak a devizahitelesek ügyében - Önnek segít ?

 
      A kormány megállapodott a Bankszövetséggel a devizahitelesek megmentéséről. Módosították a kamattámogatást, valamint egy növekedési paktumról is megállapodtak. Az ügyfelek és a kormány megosztja a terhet, a megállapodásba belépők törlesztőrészlete 30-35 százalékkal csökkenhet - mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter az aláírást követően csütörtökön a parlamentben.

     A Kormány 2011. december 15-éig – sürgősségi eljárást kezdeményezve – törvénymódosítási javaslatot nyújt be az Országgyűlésnek a hitelintézetekről, amely szerint a végtörlesztési igény a hitelező részéről visszautasítható abban az esetben, ha a bejelentett végtörlesztési igényhez az adós legkésőbb 2012. január 30-áig nem tudja bemutatni a végtörlesztéshez elegendő összegű, más hitelintézet által kiállított kötelező érvényű hitelígérvényt, vagy a végtörlesztéshez szükséges pénzfedezet meglétét a hitelező banknál vezetett bankszámláján.

     A dokumentum szerint a különadóból a végtörlesztésből adódó veszteség 30 százalékát leírhatják a bankok. Amennyiben a hitelező a 2011. évi banki különadó terhére nem tudja teljes mértékben elszámolni a kedvezményes végtörlesztési árfolyam alkalmazásából eredő vesztesége 30 százalékát, akkor az el nem számolt veszteség összegét a vele összevont alapú felügyelet hatálya alá tartozó bármely más hitelező érvényesítheti.

     „Az igény előterjesztése a 2011-re benyújtott adóbevallás 2012. január 31-éig lefolytatott önellenőrzésével, a visszatérítés pedig pénzeszközben vagy – akár részben is – 1 éven belüli lejáratú állampapír tulajdonba adásával történik. Az adó-visszatérítés során adott állampapírokat aktuális piaci árukon kell figyelembe venni. A Magyar Bankszövetség tagjai vállalják, hogy az így szerzett állampapírokat lejáratig tartják” – áll a kormány és a Bankszövetség közötti tárgyalási jegyzőkönyvben.

     A végtörlesztéséhez vissza nem térítendő támogatás vagy a jövőbeni juttatások terhére megelőlegezett kifizetés nem, csak munkáltatói kölcsön nyújtható, amelynek mértéke a háztartásban eltartott kiskorú gyermekek számától függ. A munkáltatói kölcsön nyújtásának feltétele, hogy az a következő évek javadalmazását nem érinti (előrehozott juttatást semmilyen formában nem valósít meg), írja a jegyzőkönyv. A a végtörlesztéshez nyújtott vissza nem térítendő támogatást és munkáltatói kölcsönt legkésőbb 2011. december 31-ig folyósítani kell.

 

Megállapodás a 90 napnál hosszabb késedelembe esett deviza jelzáloghitelek adósai helyzetének kezelése érdekében hozott lépésekről

     A Magyar Bankszövetség tagjai vállalják, hogy erre vonatkozó törvényi szabályozás esetén a 2011. szeptember 30-án a minimálbér összegét elérő mértékű, és 90 napot meghaladó késedelembe esett deviza jelzáloghitel-adósok tartozását – amennyiben a deviza jelzáloghitel átváltására korábban nem került sor – forintra váltják, és a tartozás 25 százalékát elengedik 2012. május 15-ig, feltéve, hogy a devizakölcsön-szerződés megkötésekor a fedezeti ingatlanok forgalmi értéke összesen a 20 millió forintot nem haladta meg.

     A Kormány törvénymódosítási javaslatot nyújt be az Országgyűlésnek, hogy a különadó fizetésére kötelezett pénzügyi szervezet az összevont alapú felügyelet hatálya alá tartozó hitelezők leírhatják a 2012 évre esedékes banki különadóból az elengedett követelés 30 százalékát. Az elengedett követelés-hányad után a hiteladósoknak sem személyi jövedelemadó-, sem ajándékozási illeték-fizetési kötelezettségük nem keletkezik.

      „Amennyiben az összevont alapú felügyelet hatálya alá tartozó hitelező a 2012. évi esedékes banki különadó terhére nem tudja teljes mértékben elszámolni az elengedett követelés 30 százalékát, akkor a le nem írt elengedett követelés összegét a vele összevont alapú felügyelet hatálya alá tartozó bármely más hitelező érvényesítheti.”

     Amennyiben a deviza jelzáloghitel forintra történő átváltására korábban nem került sor, a hitelező a késedelmes deviza-jelzáloghitel alapján fennálló, devizában nyilvántartott tartozást a Magyar Nemzeti Bank által meghirdetett, 2012. március 15. és 2012. április 15. között irányadó középárfolyamok átlagán átváltja. A konverziót követően a hitelező a tartozás 25 százalékát elengedi.

Amennyiben a hitelező az eredetileg devizában nyújtott jelzáloghitelt már korábban forintra váltotta, úgy az elengedett követelés a könyv szerint nyilvántartott forint tartozás 25 százaléka – írja a dokumentum.

     A konverziók során előálló nyitott devizapozíciók zárásához a Magyar Nemzeti Bank egy bankokkal közösen kidolgozott eszköztárat biztosít. A Magyar Bankszövetség tagjai vállalják, hogy a konverzió során a rövid külső forrásaikat törlesztik.  A tartozáselengedés feltétele, hogy a fent definiált késedelmes hiteladós 2012. március 15-ig nyilatkozzon arról, hogy a késedelembe esésének oka a fizetőképességében beállott jelentős, igazolható romlás volt.

Kiegészítik a kamattámogatást

     A Kormány kiegészíti az otthonteremtési kamattámogatásról szóló, 2011. szeptember 28-án elfogadott, még ki nem hirdetett rendeletet egy további konstrukcióval, melynek alapján időben csökkenő mértékű kamattámogatást nyújt azoknak, akiknek a devizahitelét a hitelező forinthitelre átváltotta, feltéve, hogy a hitelfedezetként szolgáló ingatlan a hiteladós életvitelszerű lakhatását szolgálja, és állandó lakcíme a fedezetül szolgáló ingatlanban van.

     A kamattámogatás további feltétele, hogy a fedezeti ingatlan szerződéskötés-kori forgalmi értéke ne haladja meg Budapesten a 20 millió forintot, vidéken a 15 millió forintot, és legalább egy kiskorú eltartott legyen a háztartásban. Nem veheti a konstrukciót igénybe az a hiteladós, aki fizetéskönnyítő program hatálya alatt áll, és az ebből eredő köztelezettségeinek 90 napot meghaladóan és a minimálbér mértékét elérő összegben nem tett eleget.

     A kamattámogatás – összhangban a Kormány által elfogadott kamattámogatással – 5 évre szól, mértéke az első évben az állampapír-referenciahozam (ÁKKH) 50 százaléka, a második évben 45 százaléka, a harmadik évben 40 százaléka, a negyedik évben 35 százaléka, míg az ötödik évben 30 százaléka. A kamattámogatásban részesülő hiteladósok hitelét a hitelező átütemezheti akként, hogy a kamattámogatás igénybevételétől számított 5 évig a hiteladós csak a hitel kamatát törleszti. A hiteladós a kamattámogatásra való jogosultságát elveszíti, amennyiben fizetési kötelezettségeinek 60 napot meghaladóan nem tesz eleget.

     A Kormány 2012. január 15-ig törvénymódosítási javaslatot nyújt be az Országgyűlésnek a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló törvénnyel kapcsolatban, miszerint a Nemzeti Eszközkezelő a jogosult jelzáloghitel-adósok lakóingatlanát abban az esetben is megvásárolja, ha a háztartásban csak egy gyermeket nevelnek, akikre tekintettel a hiteladós a vele egy háztartásban élő házastársa vagy élettársa családi pótlékra jogosult. A Kormány továbbá biztosítja annak feltételeit, hogy a Nemzeti Eszközkezelő 25.000 darab lakóingatlant tudjon megvásárolni 2014 év végéig a következő ütemezés szerint: 2012 év végéig 8.000 darabot, 2013 év végéig 15.000 darabot, 2014. év végéig 25.000 darabot.  „A Nemzeti Eszközkezelő által megvásárolt lakóingatlanokat nem kell a kényszerértékesítési kvótában figyelembe venni.”

Megállapodás a lakossági, devizában nyilvántartott jelzáloghitel-adósok árfolyamkockázatának mérsékléséről és az átlátható árazás bevezetésének határidejéről

      A szerződésszerűen teljesítő illetve a 90 napi késedelmet meg nem haladó késedelembe esett deviza jelzáloghitel-adósok számára 2012 végéig biztosított legyen az árfolyamvédelmi-rendszerbe való belépés lehetősége. Az árfolyamrögzítés, illetve az árfolyam-különbözetből eredő tartozások jóváírása a gyűjtőszámlán 2016 végéig legyen biztosított – írja a jegyzőkönyv.

     A program hatálya alatt a 180-270 CHF/HUF, a 250-340 EUR/HUF és a 2,5-3,3 JPY/HUF közötti árfolyamsávokban a deviza jelzáloghitelek törlesztésére az adós az alsó sávhatárnak megfelelő árfolyamon köteles azzal, hogy a deviza jelzáloghitel havi törlesztőrészletének az árfolyamgát feletti részéből a tőkerészt a hiteladós viseli a hatályos gyűjtőszámla-szabályok szerint. A deviza jelzáloghitel havi törlesztőrészletének az árfolyamgát feletti részéből a kamatrészre eső hányad 50 százalékát a pénzügyi intézmények, 50 százalékát a költségvetés viseli. Az elszámolásra negyedévente kerül sor mind az állami, mind a banki kamatrész vonatkozásában.

A 270 CHF/HUF, a 340 EUR/HUF, a 3,3 JPY/HUF árfolyamszintek feletti árfolyamkockázatot teljes egészében a költségvetés viseli.

     A programba jelentkező deviza jelzáloghitel-adósok a rendszerből a bejelentkezés után 3 évvel jogosultak kilépni.  Bankszövetség tagjai vállalják, hogy egységes minták alapján tájékoztatják ügyfeleiket a programban való részvétel lehetőségéről.

     Kormány vállalja, hogy akként módosítja a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) kormányrendeletet, hogy az árfolyamvédelmi programba belépő, nem hátralékos hiteladósok esetében ne kelljen a hitelezőknek értékvesztést képezni.

Növekedési Paktum

     A Kormány kijelenti, hogy a banki különadó mértéke és alapja 2012-ben a hatályos szabályozáshoz képest nem változik, 2013-ban a mértéke 50 százalékkal csökken, míg 2014-ben csak az Európai Unió jogrendjében elfogadott bankadónak megfelelő, vagy az Európai Unió tagállamaiban alkalmazott bankadó alapok és bankadó kulcsok átlagos mértéket meg nem haladó banki különadó kivetésére kerülhet sor. A Kormány kijelenti továbbá, hogy a már fennálló devizahitel-állományt érintő bármilyen további szabályozási javaslatnak az Országgyűlés elé történő beterjesztése, illetve bármely ilyen szabályozási javaslat támogatásáról szóló döntést megelőzően konzultál a Magyar Bankszövetséggel.

     A Felek vállalják, hogy 2012. első negyedévében konzultációt kezdeményeznek az egyetértő bankok tulajdonosai, illetve legfelsőbb szintű vezetői, valamint a Kormány legfelsőbb szintű vezetői között a következő időszak együttműködéséről. A Felek vállalják továbbá, hogy 2012. január 1-jétől a költségvetést megalapozó új makropálya figyelembevételével negyedévente egyeztetnek a gazdaság helyzetéről és a pénzügyi közvetítőrendszer szerepvállalásáról a gazdasági növekedés ösztönzésében. Az egyeztetésre a Kormány meghívja a Magyar Bankszövetség kibővített Elnöksége tagjainak tulajdonosi képviselőit, illetve az egyeztetésről a Kormány a Nemzetközi Valutaalapot és az Európai Unió Bizottságát tájékoztatja. A Magyar Bankszövetség vállalja, hogy 2012. január végéig kidolgoz egy, a pénzügyi közvetítőrendszer szerepvállalását a gazdasági növekedés szempontjából pontosan bemutató, érdemi, hatásvizsgálattal alátámasztott javaslatot. A Felek 2012. február végéig megállapodnak a pénzügyi közvetítőrendszer szerepvállalásáról.

     A Felek megegyeznek abban, hogy minden olyan pénzügyi intézmény, amely fennálló mikro-, kis- és középvállalati hitel-állományát 2012. szeptember 30-ig növeli, az állománynövekedés forintban elszámolt ellenértékét levonhatja a 2012. évi bankadó alapjából azzal, hogy az állománynövekedés meghatározása szempontjából a 2011. szeptember 30-án fennálló állomány 95 százalékát kell bázisnak tekinteni. A pénzügyi intézmény által lakásfedezet mellett természetes személynek nyújtott, valamint az uniós pályázati támogatással érintett projekteknek az önerő kiegészítéséhez, valamint az előfinanszírozáshoz nyújtott hitelrészen felüli hitelrésze a 2012-re esedékes bankadó adóalapját csökkenti. A banki különadóval szemben ekként érvényesített levonások mértéke nem haladhatja meg a banki különadó 30 százalékát.

A Kormány megerősíti elkötelezettségét a magyar gazdaság növekedési pályára állításában, egyben kijelenti, hogy elengedhetetlennek tartja a bankrendszer szerepvállalását a növekedés ösztönzésében és fenntartásában.

Szerző: Világgazdaság Online
Matolcsy: 30-35 százalékkal csökkenhet a devizahitelesek havi terhe

     Aláírták a kormány és a bankszövetség közötti megállapodást csütörtökön Budapesten. Nagyon nehéz, de végül nagyon sikeres tárgyalássorozat végére kerül pont a megegyezéssel, amelynek középpontjában olyan egyezség áll amellyel a bankrendszer az ügyfelek és a kormány megosztja a terhet, a megállapodásba belépők törlesztőrészlete 30-35 százalékkal csökkenhet - mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter az aláírást követően csütörtökön a parlamentben.

     A pénzintézetek és a kormány megosztja a devizahitel terhét, ebben részt vesznek az ügyfelek is. A megegyezéssel egy "labirintusból, amelyből kijönni nem könnyű", most a Bankszövetséggel, a PSZÁF-fal az MNB-vel együtt a kormány menekülési utat ajánl a devizahiteleseknek.

     Hat nagybank vezére tette félre munkáját azért, hogy részt vegyen a Bankszövetség és a kormány közötti megállapodás létrehozásában – mondta el egy mai sajtótájékoztatón a szervezet elnöke.

     Az öt évre szóló megállapodás szerint 180 forintos frankárfolyamig az ügyfél, efölött az állam és a bankrendszer 1/3, 2/3 arányban veszi át a terheket - jelentette be Matolcsy György . A havi törlesztési terhet ez 30-35 százalékkal csökkenti. 6500 milliárd forint körül devizahitel-állományól van szó, ez a GDP több mint egyötöde. A kormány szerint a megállapodás a kormánynak 600, a bankoknak 300 milliárd forintos veszteséget jelent, ennyivel csökkennek a devizahitelesek terhei. A bankok leírhatják a befizetendő különadóból a végtörlesztés nyomán keletkezett mínusz 30 százalékát.

     Patai Mihály hangsúlyozta: Csányi Sándor nélkül nem jöhetett volna létre a megállapodás a két fél között és fontos hangsúlyozni, hogy mindez azt jelenti: a pénzintézetek és a kormány sok kérdésben egyetértenek. A megállapodás létrehozásában részt vett az Erste, a Raiffeisen, az OTP, a K&H, az FHB, a Budapest Bank és a CIB vezérigazgatója is.

     Matolcsy György kérdésre válaszolva elmondta: 2013-ban a jelenlegi bankadó szintje a felére csökken.

 

Szerző: Világgazdaság Online

A Fidesz-szavazók 22 százaléka szerint is hiba volt az IMF kipaterolása...

Az IMF és EU delegációval folytatandó tárgyalások előestéjén a választók többsége újabb megszorításokra számít, és elhibázottnak tartja az eddigi gazdaságpolitikát - derül ki a Policy Agenda felméréséből.

     A kutatás keretében a Policy Agenda azt is megkérdezte, hogy a választók szerint helyes volt e az a gazdaságpolitikai döntés, hogy 2010-ben a kormány úgy gondolta, az IMF segítsége nélkül is tudja kezelni az előtte álló gazdasági problémákat. A többség, 53 százalék azt mondta, rosszul döntött a kormány, amikor „különutas" mellett döntött. Mindössze 28 százalék volt, aki most is helyesnek tartja a korábbi döntést.

      Erősen megosztja a lakosságot az a kérdés is, hogy a jelenlegi gazdaságpolitika megfelelő-e egy IMF-EU pénzügyi segítség eléréséhez. A megkérdezettek 8 százaléka mondja azt, hogy nem kell pénzügyi segítség az IMF-től, és 19 százalék vélekedik úgy, hogy eddig is az IMF-EU elvárásainak megfelelő gazdaságpolitikát folytatott a kormány, ezért nem kell változtatni.

      A többség 53 százalék gazdaságpolitikai fordulatot vár el, illetve ebben az esetben hisz abban, hogy segítséget kaphat a magyar gazdaság a nemzetközi szervezetektől. Ebből a körből a 38 százalék pedig kifejezetten jelentős gazdaságpolitikai korrekciót tart indokoltnak.

     Abban a kérdésben, hogy egy IMF-EU pénzügyi segítség esetén újabb megszorításokra kényszerül a kormány elég egyöntetű a lakosság véleménye. Háromnegyedük, 76 százalék szerint kénytelen lesz a kiadásokból faragni a kabinet, és emelni a bevételi célokat.

     Érdemes megnézni, hogy egy megszorításokra épülő, és IMF-EU megállapodással záródó gazdaságpolitikai fordulat milyen politikai károkkal járhat a Fidesz számára. Azt látjuk, hogy a kormánypárti szavazók 60 százaléka jó döntésnek tartja azt, hogy a kormány nem kívánt 2010 óta az IMF-vel együttműködni. Ugyanakkor közöttük is van 22 százalék, aki hibásnak tartja ezt a politikát.

     A kormánypárti szavazók 27 százaléka mondja azt, hogy változtatni kell a gazdaságpolitikán annak érdekében, hogy az ország gazdasági mentőövet kapjon. Ugyanakkor még sokan vannak, a Fidesz szavazóinak 41 százaléka, aki helyesnek tartja a mostani irányvonalat, sőt 15 százalékuk szerint nincs is szükség IMF-EU mentőövre.

     Abban a tekintetben is jelentősen megoszlik a kormánypárti szavazótábor, hogy számítanak-e újabb megszorításokra egy IMF-EU megállapodás esetén. Azt látjuk az adatokból, hogy még mindig van egy 26 százalékos réteg, aki nem számít megszorításokra. Számukra tehát mindenképpen csalódás lesz, ha a kormány tovább húz a nadrágszíjon.

 

Szerző: Policy Agenda

Görög reformok - Az IMF kissé ideges...

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) bírálta a görögországi reformok megvalósításának ütemét. Noha az ország elérte az első sikereket az adósságok elleni harcban, ám tekintettel a kedvezőtlen növekedési prognózisokra, továbbra is jelentős kockázatok mutatkoznak.

 

     Az IMF üdvözölte, hogy Athénban új kormány alakult. Ám egyben figyelmeztetett: a reformprogram nehéz szakaszhoz érkezett. A növekedési kilátások romlottak, és a reformok megvalósítása nehezebbé vált - hangoztatta az IMF európai részlege a legújabb értékelésében. A görögországi recesszió az ország költségvetési hiányát felduzzasztotta, a gazdaság pangása pedig felemésztette a válságadók kivetésével elért pótlólagos bevételeket – jelenti a Reuters.

     Emiatt Görögország valószínűleg nem éri el a 2011-re kitűzött takarékossági célokat, és pótlólagos csökkentésekre kényszerül azért, hogy elérhesse a 2012-re kitűzött célokat. A hiány - az adatok szerint - ez év január-novembere között az előző év azonos időszakához viszonyítva jó 5 százalékkal növekedett és 20,52 milliárd eurót ért el. Az IMF meglehetős borúlátással szemléli a reformok megvalósításának ütemét. Az adófizetés megkerülése elleni harc halad továbbra is vontatottan halad.

     Az IMF a közelebbi jövőben kizárja pótlólagos pénzeszközök folyósítását a magasan eladósodott ország részére. Az IMF képviselői nem azért utaztak Athénba, hogy ott "egy új programról" tárgyaljanak - hangoztatta Poul Thomsen, az IMF görögországi missziójának vezetője. Eszerint Athén a májusban megállapított 30 milliárd eurós hitelcsomag folyósítására számíthat, de többre nem.

 

Szerző: Reuters - Világgazdaság Online

Még több embert rúgnak ki jövőre ...

A Magyar munkaadók 22 százaléka létszámleépítést tervez, és mindössze 8 százalékuk mondta, hogy új dolgozókat venne fel.

     Mióta a Manpower méri Magyarországon a munkaerő-felvételi szándékot, most a legrosszabbak a munkakeresők kilátásai – hangzott el keddi tájékoztatójukon. A Manpower Munkaerő-piaci Mutató értéke mínusz 14 százalékponton áll, ami 15 százalékponttal alacsonyabb, mint az előző negyedévben, illetve évben. A mutató a felvételt tervező és az elbocsátást tervező cégek arányának különbségét mutatja. A váálaszadók 65 százaléka nem változtatna az alkalmazottak létszámán.

Az építőiparban is kevesebb munka lesz...

     2012 első negyedévére az összes vizsgált iparágban és Magyarország összes régiójában negatívak a munkaerő-felvételi kilátások. Negyedéves összehasonlításban a mutató mind a kilenc iparágban és egy kivétellel (Nyugat-Dunántúl) az összes régióban romlott.

     Az előző évhez képest zuhant a mutató az építőiparban (26 százalékpontot), a gyártás és termelésben (22 százalékpontot) és a kereskedelemben is (14 százalékpontot). A pénzügyi és üzleti szolgáltatások szektor -4 százalékponttal a legoptimistább iparág a munkaerő-felvétel terén. Negyedéves és éves összehasonlításban a munkaerő-piaci mutató 11 és 13 százalékpontos csökkenést mutat, erre amióta a Manpower Magyarországon méri a munkaadói szándékot – 2009 óta – nem volt példa.

     A munkáltatói előrejelzés a munkaerői létszám alakulását illetően a legpesszimistább képet mutatja, amióta Magyarországon elkezdtük a munkaerő-piaci felméréseket. A gazdasági bizonytalanság több hónapja tart, ami egyértelműen rányomta a bélyegét a ma nyilvánosságra hozott felmérés eredményeire is: a magyar munkáltatók fékezik a munkaerő felvételt, amíg az európai adósságválság nem rendeződik. A munkát keresők kilátásai a gazdasági válság kirobbanása óta folyamatosan romlanak. A munkáltatók létszámcsökkentési terveit látva a munkavállalók leterheltsége várhatóan még jobban emelkedni fog" – mondta Kiss Judit, a Manpower Magyarország ügyvezetője.

A sor végén kullogunk

     A magyar cégeknél csak a görögök pesszimistábbak világszinten, vagyis csak náluk terveznek kevesebb munkaerő-felvételt és több elbocsátást. Globálisan az utolsók között találhatjuk még Olaszországot is. Az Európai Unió tagjai közül a legmagasabb munkanélküliséggel küzdő Spanyolország mutatója viszont jelentősen javult.

     A felmérésben résztvevő 41 ország közül 31-ben pozitív a mutató. A legoptimistább India, Brazília, Tajvan, Panama és Törökország. A korábbi években előkelő helyen tanyázó Kína azonban visszaesett: a Manpower szalkembere szerint azért, mert az ország felvevő piaca főként Európa, és itt csökkent a fogyasztás.

Évtizedek óta ugyanaz a kérdés

      A Manpower létrehozott egy mutatót, amely a munkaerõ „mozgását", az aktuális trendeket láttatja – már közel fél évszázada. A kutatás a munkaerõ mozgásának az irányát, nem pedig a létszámát méri. Ugyanis ha egy országban egyszerre sok kis cég tervez egy-két fõs munkaerõ-felvételt, ám néhány multi több száz embertõl megválik, a mutató végeredménye pozitív lesz, hiába emelkedik a munkanélküliek mennyisége. Az elõrejelzés ennek ellenére hasznos, hiszen a segítségével a sok évtizedes adatok összehasonlíthatók, és megismerhetõk a foglalkoztatási trendek. Magyarországon 750 cég adott választ.

65 ezernél is több munkaadót kérdeztek meg összesen 41 országban, közel 50 éve minden negyedévben. Ha egyszer egy ország csatlakozott a felméréshez, akkor többé nem szállhat ki belõle.

     A kezdetektõl mindig ugyanazt az egy kérdést teszik fel a kutatók: Hogyan látja az Ön vállalatánál/szervezeténél a munkaerõ létszámának alakulását a következõ három hónap során a jelenlegi negyedévhez képest? Négy válaszlehetõség van: csökken, nõ, stagnál, de a cég el is háríthatja a nyilatkozatot a „nem tudom" válasz megjelölésével.

      A mutató értékét úgy számítják ki, hogy a munkaerõ-felvételt tervezõk százalékos arányából kivonják azokat, akik leépítést hajtanak végre. Így az eredmény, azaz a „Manpower Munkaerõ-piaci Mutató" lehet pozitív, negatív, de akár nulla is.

 

POZITÍVUM : TÖBB EZER ÁLLÁSLEHETŐSÉG A PROFESSION.HU-N !!!

 

Szerző: Durbák Ildikó

Forrás: FN24

Megszólalt a Moody's: jöhet a nagy európai leminősítés ! 

      Az uniós döntéshozók EU-csúcs után kiadott kommünikéje csupán néhány új intézkedést tartalmaz, ezért nem változott az a véleményünk, hogy egyre növekszik az eurózóna kohézióját érintő fenyegetés, valamint egyre valószínűbb további sokkok kialakulása, ami nem csak a fizetési övezetet, hanem a szélesebb Európai Uniót is érintheti - értékeli a Moody's a múlt hét végi csúcs eredményeit. A hitelminősítő emlékeztet novemberi értékelésére: hacsak a hitelpiacok kondíciói nem stabilizálódnak, az összes EU-tagállam besorolását felül kell vizsgálni. A Moody's rögzíti, a csúcs nem változtatta meg a véleményüket, és 2012 első negyedévére ígéri az újrapozicionálást.

     A Moody's borúlátása nem túl jó hír annak fényében, hogy a másik hitelminősítő, a Standard&Poor's gyors lépéseket helyezett kilátásba a csúcs után.

      A Moody's felhívja a figyelmet a megállapodás egyik nagy ellentmondására. Az unió ugyanis most újra megerősítette júliusi állásfoglalását, mely szerint a magánbefektetők bevonása a válságkezelésbe (értsd: haircut vagy egyéb nemteljesítési formák) csak a görög esetben volt elképzelhető. Csakhogy az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) forrásaihoz való hozzáférés csak akkor lehetséges, ha előtte az országok fenntarthatóvá teszik az adósságpályájukat - ezt elősegítendő létezik a CAC (Collective Auction Clauses), ami éppen azt mondja ki, hogy a visszafizetési feltételek a kötvénytulajdonosok egyszerű többsége által módosíthatók, így könnyítve meg a hitelezők és hitelfelvevők közti megegyezés lehetőségét. Emellett a Moody's arra is kitér, hogy az IMF gyakorlatában is megjelenik a befektetőkkel történő tehermegosztás.

Vagyis: miközben az unió éppen a tűzfalról beszél a befektetők megnyugtatása érdekében, aközben nagyon is jelen van az újabb veszteségleírás lehetősége, ami a hitelpiacokat bizonyosan nem nyugtatja meg.

     A Moody's szerint a piacokon fennmarad a nagy volatilitás. A gyengébb országok megsegítésének ígérete a növekvő piaci nyomás alatt egyre nagyobb kényszert jelent a hatóságok számára. Minél tovább marad fent ez a helyzet, annál nagyobb a kockázata a káros gazdasági kondíciók kialakulásának, ami tovább növeli a már amúgy is méretes kihívást, amit az adósság csökkentése jelent.

     A fentiek miatt a Moody's úgy látja, hogy a válság kritikus, volatilis szakaszában van, az állampapírpiacok és a bankközi piacok hajlama a heves rángásokra egyre növekszik. És bár a hitelminősítő alapforgatókönyve szerint az eurózóna megúszhatja a helyzetet további csődök nélkül, de még így is kialakulhatnak sokkok, amelyek miatt a hitelbesorolási lépések várhatók a következő hónapokban. A jelen helyzetben növekszik a valószínűsége a súlyosabb szcenáriók kialakulásának, beleértve ebbe a tömeges csődök és az eurózónából való kilépések lehetőségét is.

     A következő hetekben várhatóan bejelentendő további intézkedéseknél figyelembe kell venni a gyengülő gazdasági aktivitást, a törékeny bankrendszert, a részben diszfunkcionális hitelpiacokat, valamint az országonként eltérő sikerességű fiskális konszolidációt. De a hitelpiacok stabilizálódásának hiányában a rendszer hajlamos marad további sokkok kialakulására, ami szelektív besorolási lépésekhez vezethet - szögezi le a Moody's, 2012 első negyedévére ígérve a felülvizsgálatot.

 

Forrás : www.portfolio.hu

Eltérések vidéken és a fővárosban...

 

     Az újépítésű ingatlanok építésére, illetve vásárlására elérhető vissza nem térítendő támogatások várható hatásairól már sok szó esett, azonban a december 6-án kihirdetett kormányrendelet feltételrendszerében megjelent egy új elem, miszerint az ingatlan ára, illetve bekerülési költsége egy négyzetméterre vetítve nem haladhatja meg a nettó 300 ezer, illetve bizonyos esetben a 350 ezer forintot. Ezt az értékhatárt az előírt „B" vagy annál kedvezőbb energetikai minősítési osztállyal kombinálva jelentősen beszűkülhet a lakásépítési támogatással (szocpol) elérhető ingatlanok köre.

     A KSH újépítésű lakások átlagos négyzetméterárát mérő statisztikája szerint Budapesten az új lakások egy négyzetmétere átlagosan bruttó 350 ezer forintba került az idei év első félévében, ugyanez az átlagos négyzetméter ár bruttó 224 ezer forint volt a megyeszékhelyeken. A 300 ezer forintban meghatározott értékhatár az áfa és a telek árával csökkentett értéket jelent, tehát a felső határ bruttó összege 381 ezer forint a jövő évben, az új adószabályok alapján, a telekár nélkül. A telekárnak az ingatlanok négyzetméterére vetített aránya nem határozható meg ilyen egyszerűen, ez ugyanis függ a telek árától és a telekre épített épületben lévő lakások számától, illetve méretétől.

     Ökölszabályként 15-20 százalék közötti telekhányadot vehetünk alapul, de ezt a fejlesztés jellemzői is nagyban befolyásolhatják. Vidéken 10 százalékos telekhányad is elképzelhető, míg egy magas presztízsű, fővárosi lokáción az 50 százalékos telekhányad sem lehetetlen. Ez a rendeletben megjelent nettó 300 ezer forintos értékhatár esetében azt jelenti, hogy a vissza nem térítendő támogatás hatása vidéken lesz jobban érezhető, mivel az elérhető támogatás segítségével megvásárolható ingatlanok száma bővebb lehet. A fővárosban ez az értékhatár bizonyos kerületekre, illetve az alsó, középső szegmens lakásaira szűkíti le a szocpol segítségével megvásárolható ingatlanok körét.

      Az Otthon Centrum budapesti újépítésű projektadatbázisa alapján a pesti peremkerületekben, azaz a XV-XXI. és a XXIII. kerületekben, illetve a X. és IV. kerületben jelenleg értékesítés alatt álló projektek átlagos négyzetméterárai maradnak a fenti bruttó 380 ezer forintos értékhatár alatt. Fontos tudni, hogy az adatbázisban kínálati árak szerepelnek, amelyeknél esetenként 5-10 százalékkal alacsonyabb lehet a tényleges eladási ár. Illetve az adott projektekre jellemző telekhányaddal is csökkenteni kell az árat, ami szintén növeli a szocpol feltételeinek megfelelő projektek, illetve lakások körét. Ugyanakkor egy adott projekten belül is szóródnak a lakások árai, tehát az, hogy egy projekt a fenti kerületekben helyezkedik el, nem feltétlenül jelenti azt, hogy minden lakása megvásárolható a szocpol segítségével. „Ezen szempontok figyelembe vételével azt mondhatjuk, hogy a fenti kerületek újépítésű lakáskínálatának nagy része – az érték tekintetében – megfelel a kormányrendeletben előírt feltételeknek" – mondta Déry Attila, az Otthon Centrum vezető elemzője. „Azt azonban fontos tudni, hogy az értékesítés céljából épített lakások száma alapján ezek a kerületek a fővárosi újépítésű lakóingatlan kínálat alig több mint harmadát adják."

     A budai oldalon csak a XXII. kerületben lehet több olyan projektet találni, ahol az átlagos négyzetméterár alapján nagyobb számban vannak az értékhatár alá eső ingatlanok. A III. és XI. kerületben értékesítés alatt álló projektek közül csak kevésnél felel meg egy-egy projekt átlagos négyzetméterára a szocpol feltételeinek, a kínálat nagy része nem érhető el ezzel a támogatással. A többi budai kerületben (I., II., XII.) szinte elképzelhetetlen megfelelő értékű újépítésű lakást találni. Hasonló a helyzet a pesti oldalon, az V., VI. és részben a VII. kerületben. A pesti belső kerületek közül a VIII., IX., XIII, és a XIV. kerületek kínálatában találunk olyan projektet, ahol az átlagos négyzetméterár a határérték alatt van, ezek a projektek a kínálat nagyjából felét teszik ki az adott kerületben.

      „A fentiek alapján a fejlesztők, és a vevők által is kedvelt lokációk, mint a XIII., XIV., XI., VIII. és a III. kerület kínálatában nagyobb számban fordulnak elő a szocpol feltételeinek nem megfelelő ingatlanok" – mondta Kühne Kata az Otthon Centrum ügyvezető igazgatója. „A vissza nem térítendő támogatás segítségével megvásárolható ingatlanok felső értékhatáránál érdemes lenne figyelembe venni a vidéki és fővárosi újépítésű lakásárak közötti különbséget, hiszen az az elv, hogy a szociális alapon nyújtott támogatásból ne felső kategóriás lakást vásároljon az igénylő, így vidéken kevésbé érvényesül, mint Budapesten. Ráadásul a fővárosi értékhatár növelésével egy szélesebb kínálati szegmens lenne elérhető az első lakásukat vásárlók számára, ami még koránt sem jelentene felső kategóriás ingatlanokat."

     A kormányrendelet alacsony energiafogyasztású lakás – melynek fajlagos primer energiafogyasztása fűtésre legfeljebb 25 kWh/négyzetméter évente – esetében a nettó 300 ezer forintos felső értékhatárt nettó 350 ezer forintra emeli. Az előírt primer energiafogyasztás megvalósítása azonban nagyon költséges. Az Otthon Centrummal közös cégcsoportba tartozó, többek között energetikai tanúsítással foglalkozó Dome Energy számításai szerint egy budapesti 100 négyzetméter alapterületű, egyszintes, „A+"-os energetikai besorolású családi ház, éves négyzetméterre vetített energiafogyasztása: 56,48 kWh/négyzetméterenként és évente, ami duplája a fent előírt határértéknek. Az éves 25 kWh/négyzetméter szint elérése majdnem passzívház (max. 15 kWh/m2/év) építését kívánja meg, ami a nettó 350 ezer forintos költségen szinte kivitelezhetetlen. Fontos látni, hogy egy rossz energiahatékonyságú épületen viszonylag olcsón lehet hatékonyságjavulást elérni, de az energiafogyasztás újabb és újabb egységgel történő csökkentése egyre költségesebb lesz. Az éves 100 kWh/négyzetméter szintet viszonylag kevés beruházással el lehet érni, de ez alatt minden hatékonyságjavító beruházás egyre komolyabb és költségesebb lesz.

     „Az mindenképpen üdvözlendő, hogy a szocpol feltételrendszerében fontos helyet kapott az energiahatékonyság" – mondta Tengeri Attila, a Dome Energy energetikai üzletágának vezetője. – „A vásárlókat az energetikailag hatékonyabb ingatlanok megvásárlásának irányába tereli, ezáltal – felismerve azt, hogy az ilyen lakások közműdíja alacsonyabb – idővel a családok energiatudatosabbakká válhatnak." Az újépítésű projektek esetében, bizonyos feltételek teljesülése esetén az egész épületre egyszerre elkészíthető az energetikai tanúsítvány, ami az egyes lakásokra is érvényes. Az újépítésű projektek esetében a „C" besorolás elérése a használatbavételi engedély megadásának feltétele. A szocpol feltételeinél előírt eggyel jobb „B"kategória eléréséhez gyakran nem szükséges jelentős többletberuházás, így a fejlesztő viszonylag alacsony költségtöbblet mellett tudja biztosítani, hogy a teljes projekt megfeleljen a szocpol előírásainak. Természetesen itt is vannak különbségek az egyes projektek között.

      Ha a lakások szintjén nézzük, akkor a besorolás javításához gyakran elegendő, ha az adott lakás épületen belüli elhelyezkedése előnyös – azaz egy többszintes lakóház köztes szintjén található, mindkét oldalról szomszédokkal rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy egyéb energiahatékonyságot növelő beruházás nélkül ez az adott lakás „B" kategóriás lehet.

     Ugyanakkor, ha az adott lakás az épület szélén, esetleg a tetőtérben helyezkedik el, akkor kiegészítő beruházások nélkül az adott lakás akár „E" energetikai besorolású is lehet, amennyiben a lakást önmagában vizsgáljuk energetikai szempontból. Külön érdekesség, hogy így elképzelhető, hogy a projektben legdrágábban kínált penthouse lakás rendelkezik a legrosszabb energetikai besorolással az épületen belül. Mindez a projekt szintjén azt jelenti, hogy minél nagyobb lakásszámú a lakóingatlan fejlesztés, annál több energetikai szempontból kedvező pozíciójú lakás található az épületben, tehát az egész projektre vonatkozó „B" energetikai besorolást alacsonyabb mértékű többletberuházással is el lehet érni. Kisebb lakásszámú épületekben, ahol több lakás van az épületen belül szélső pozícióban, több energiahatékonyságot javító lépésre van szükség a „B" kategória eléréséhez. Minél több beruházást igényel a jobb energetikai kategória elérése, annál inkább kétségessé válhat, hogy a „B" energetikai besorolás és a nettó 300 ezer forintos maximális vételár összeegyeztethető lehet a projekten belül. A fővárosban a jelenlegi piaci viszonyok mellett az értékesítés alatt álló projektek összetétele a kis lakásszámú projektek irányába tolódott el, ami tovább szűkíti a feltételeknek megfelelő kínálatot.

     Összefoglalva a szocpol feltételrendszere vidéken szélesebb szegmenst tesz elérhetővé a kínálatból, illetve az előírt energetikai besorolás és a maximális vételár összeegyeztethetősége sem jelenthet nagy problémát – a vidéki átlagárakra vonatkozó meglehetősen szűken rendelkezésre álló adatokból ítélve. A fővárosban a jelenlegi feltételek korlátozzák a szocpolon keresztül elérhető kínálatot, amit a jellemző projektméretek miatt az energetikai besorolásra vonatkozó előírás tovább szűkít. Ugyanakkor a fővárosban nagyobb eséllyel teljesül, hogy a szocpol ne felső kategóriás lakások vásárlását támogassa. A saját beruházásban épített családi ház azonban mind vidéken, mind Budapesten nagy valószínűséggel támogatható lesz. Érdemes lenne az országrészek közötti árbeli különbségeket is figyelembe venni a maximális értékhatárok megállapításánál, hogy mind a vételár, mind az energetikai besorolás szempontjából szélesebb kínálat álljon az igénylők rendelkezésére. Annál is inkább, mivel a jelenlegi nyomott ingatlanpiaci- és építőipari árak emelkedése esetén tovább szűkülhet a szocpolon keresztül elérhető kínálat.

 

Forrás : www.tozsdeforum.hu

Ennyi lesz a minimálbér...

93 ezer forint lesz a minimálbér és 108 ezer forint a bérminimum, a bérkompenzációból pedig öt százalékot a cégeknek kell állni.

     A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) mai ülésén eldöntötték, mennyi lesz a jövő évi minimálbér és bérminimum, és tárgyaltak a munkabérek nettó értékének megőrzéséhez kérhető állami bérkompenzációról is.

      A foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár, Czomba Sándor az ülés után elmondta: 93 ezer forintra emeli a kormány a minimálbért. Ez 0,5 százalékos nettóbér emelkedést jelent. A garantált bérminimum 108 ezer forint lesz, ami nettó 0,3 százalékos emelkedést jelent.

     A kormány úgy érzékelte, hogyha ennél magasabb minimálbér és bérminimum emelést írtak volna elő akkor az foglalkoztatási problémát okozott volna. Az államtitkár elmondta, a kormány szerint a bérekkel kapcsolatos jövő évi változások (minimálbér, bérminimum, bérkompenzáció) nem csökkentik, és nem is növelik a foglalkoztatást.

     A bérkompenzációnál 5 százalékos kompenzációt várnak el a munkaadóktól, s csak az ezen felüli részt állja az állam. A munkáltató csak akkor kaphat bérkompenzációt, ha minden olyan dolgozójánál biztosítja a nettó bér megtartását, akinél csökkenés lenne az adójóváírás kivezetése miatt. A bérkompenzáció összegét a fizetendő munkáltatói járulékból (amit jövőre szociális hozzájárulási adónak hívnak) vonhatják majd le a cégek.

     A NGTT ülésén konzultációkat folytattak arról is, hogy hogyan lehetne technikailag megvalósítani a bérkompenzációt, de konkrét példákat nem akart említeni az államtitkár. Azt viszont elmondta, hogy még ma is érkezett munkaadói oldalról javaslat.

      Ha a munkaadó csak a dolgozók kétharmadánál kompenzálja az adójóváírás megszűnése miatt kieső bért, akkor nem jár az állami bérkompenzáció, viszont a közbeszerzési és más pályázatokból nem zárják ki a céget.

     Újságírói kérdésre, hogy vajon elbocsátás árán megfelelhet-e majd egy cég a bérkompenzációnak, azt mondta az államtitkár, hogy az ilyen kiskapukat bezárnák. Így nem spórolhatnak a munkáltatók, s ez a bérkompenzációt szabályozó kormányrendeletben is benne lesz. Konkrétumokat azonban nem árult el, csak annyit mondott: szabályozzák, hogyan kell az állományi létszámot szinten tartani.

 

Szerző: Durbák Ildikó

Forrás: FN24

Miért jó a cégünknek, ha kifizeti a hitelünket ?

     Jó lenne, ha a munkáltatója segítene a devizahitele végtörlesztésében, de nem tudja, hogyan győzze meg róla, hogy miért jó ez neki? Íme néhány tipp.

     Nem tudja, hogyan győzhetné meg a munkáltatóját arról, hogy szálljon be a végtörlesztésébe? Először is mondja el neki, milyen módon segíthet. Aztán pedig sorolja fel, milyen biztosítékokat kaphat, illetve anyagi előnye származhat-e abból, ha támogatja a munkavállalóját.

Kétféle módon segíthet a munkáltatónk

      Egyrészt nyújthat nekünk kamatmentes kölcsönt, ráadásul most adómentesen. A kamatmentes kölcsön maximális összege nincsen meghatározva a törvényben.

     Másrészt adhat vissza nem térítendő támogatást is, adómentesen, most legfeljebb 7,5 millió forintig, akár a már befizetett végtörlesztésre is – foglalta össze a PricewaterhouseCoopers (PwC) a lehetőségeket.

     Amennyiben még nem fizettük ki a végtörlesztésünket, akkor (a megfelelő banki dokumentumok alapján) a támogatást a banknak utalja a munkáltató. Már rendezett (banki bizonylatokkal alátámasztott) végtörlesztésnél viszont közvetlenül a mi számlánkra utalhat a cégünk.

     A kamatmentes kölcsönt és a vissza nem térítendő támogatást is legkésőbb 2012. február 28-ig adhatja a munkáltatónk.

Miért jó a cégünknek, ha kamatmentes kölcsönt ad ?

     A cégek általában akkor segítik kamatmentes kölcsönnel a dolgozóikat, ha arra akarják őket ösztönözni, hogy hosszútávon maradjanak. Ez ma kevéssé jellemző, de ha nélkülözhetetlennek érezzük magunkat, ezzel is érvelhetünk.

     A kölcsönt vissza kell fizetnünk, tehát a munkáltatónak mindenképpen visszajár a pénz. Erre garancia számára, hogy a visszafizetés feltételeit szerződésben kell rögzíteni.

     Felmondás esetére a következő a szabály. Ha mi mondunk fel (rendes felmondással) akkor egy összegben vissza kell fizetnünk a tartozást vagy pedig az átmegy a kamatozó hitelbe. Ha viszont a munkáltató mond fel, akkor nem követelhet rajtunk kamatot – jegyezte meg a Vida Sándor munkajogász.

Miért jó a cégünknek, ha most ad kamatmentes kölcsönt ?

    Azért, mert most nem kell a kamatkülönbségre adót fizetnie. Mennyit adót spórolhat ezen a cégünk? Konkrét számot mondani nehéz, mert a kapott kamatmentes hitel összegétől, futamidejétől és a jegybanki alapkamattól is függ az adómegtakarítás összege.

    Általánosságban azt lehet mondani, hogy a fennálló tartozásra járó kamatkedvezmény (jegybanki alapkamat plusz 5 százalék) 1,19-szerese utáni 16 százalék szja-t és 27 százalék ehó-t spórolhatja meg a cégünk.

Vissza nem térítendő támogatás a cafeteriában

     A végtörlesztéshez adható vissza nem térítendő támogatás is adómentes (7,5 milliói forintig), ami mindenképpen vonzó a munkáltatónknak. Beépítheti a támogatást a cafetéria rendszerébe is plusz elemként. Különösen jó lehet ez a cégünknek akkor, ha egyébként átvállalja a cafeteria adóterheit. Mert így az adómentes vissza nem térítendő támogatással megspórolhatja a cafeteriára az 1,19 szeres adóalapra kivetett16 százalék szja-t. Jövőre pedig ennél többet is, hiszen akkor az szja-n felül 10 százalék ehót is kell fizetni, az ötszázezer forint feletti juttatásokra pedig 27 százalék lesz az ehó.

   Kérdés persze, hogy cafeteriába építve tud-e annyi támogatást adni a cégünk, amennyit szeretnénk (figyelembe véve az átlagos cafetéria kereteket). Valószínűleg ez inkább akkor jöhet szóba, ha csak egy kicsi hiányzik a végtörlesztésünkhöz. Persze az is járható, ha fél, vagy egy évre előre kérjük a cafetéria keret terhére a támogatást. Viszont ilyenkor mindenképpen rögzítsük, mivel jár, ha év közben megszűnik a munkaviszonyunk.

Vissza nem térítendő támogatás - nincs garancia ?

     A vissza nem térítendő munkáltatói támogatástól legfőképpen azért ódzkodhat a munkáltatónk, mert alapjáraton nem kap semmilyen garanciát: a támogatást „puszira" adja. Nekünk jó, hogy nem kell visszafizetnünk a támogatást, de a cégünk tarthat attól, hogy „lelépünk" a pénzzel.

    Van azonban mód arra, hogy ezen a bizalmatlanságon enyhítsünk. Méghozzá azzal, ha biztosítjuk a munkáltatónkat: amennyiben kilépnénk, időarányosan visszafizetjük a végtörlesztésre kapott támogatást – adott tippet Vida Sándor munkajogász.

    Ehhez polgárjogi szerződést kell kötnünk céggel, amit csak mi, munkavállalók kezdeményezhetünk. A szerződésben vállalhatjuk, hogy ha például 5 millió forint támogatást ad a cégünk, akkor 5 évig nem mondunk fel rendes felmondással. S ha ezt mégis megtennénk, akkor időarányosan visszafizetjük a kapott pénzt. Ezzel garanciát kap a munkáltatónk arra, hogy vagy hosszabb távon is számíthat ránk, vagy visszakapja a pénzét.

     Fordítva nem működik a dolog, vagyis a munkáltatónk nem mondhatja, hogy csak akkor ad nekünk vissza nem térítendő támogatást, ha megkötjük vele a visszafizetésre vonatkozó polgárjogi szerződést.

     Azt sem árt tudni, hogy amennyiben ilyen szerződést köt velünk a cégünk, és később felmond nekünk, akkor nem követelheti rajtunk a támogatás visszafizetését (és ilyet a szerződésbe sem vehet bele) – figyelmeztetett Vida Sándor.

Amivel nem érvelhetünk

     Sem a kamatmentes kölcsönnel sem a vissza nem térítendő támogatással nem válthat ki munkabért vagy a kapcsolódó teljesítményalapú bérelemeket a cégünk. Vagyis nem érdemes a végtörlesztéshez kapott támogatást egyfajta előrehozott fizetésemelésként, vagy jutalomként kommunikálnunk.

     Sajnos olyan érveket sem hozhatunk fel, hogy például a társasági adóból kedvezményt kaphat a cégünk, ha segít a végtörlesztésben, mert ilyen ösztönzőket nem építettek be a jogalkotók.

 

Szerző: Tamásné Szabó Zsuzsanna

Forrás: FN24

Sem­misek a hitelszerződések?

Törvényellenesen köttetett, ezért semmisnek tekinthető a legtöbb magyar devizahitel-szerződés – állítja Lázár Dénes, Bécsben élő európai közösségi jogász. A szakember szerint, ha egy hitelszerződés semmis, akkor az ingatlanon lévő jelzálog is az, ezért fel lehet venni egy újabb hitelt, hogy a korábbi hitel fennmaradó részét finanszírozni lehessen.

– Nagyon sokan próbálják értelmezni a devizahitel-szerződéseket, illetve hibát találni bennük. Ön miért kezdett ezzel foglalkozni?

– Tavaly augusztusban a PSZÁF elnöke, Szász Károly felvetette, hogy a devizahitelesek törlesszék a hitelüket a Magyar Nemzeti Bank középárfolyamán. Több cikk született akkoriban, hogy ha megtiltanánk a bankoknak, hogy saját árfolyamokat definiáljanak, akkor a fogyasztók költségei csökkennének, a bankok pedig elesnének bizonyos bevételtől. A hitelintézetekről szóló törvény azt mondja, a hitelszerződésekbe minden felmerülhető költséget bele kell írni, ehhez képest a bankoknak ezek szerint van egy olyan költsége, ami nem nyilvános. Ugyanakkor a törvény azt is kimondja, hogy ha a szerződésben nem szerepel minden költség, akkor az a szerződés semmis. A PSZÁF weboldalán több helyen felhívják a fogyasztók figyelmét, hogy a devizahitelekhez kapcsolódik egy speciális költség, mert az a bank, amely saját devizaárfolyamot állapít meg, az eladási és vételi árfolyam közötti különbséget, mint költség, zsebre teheti. Sok szerződést átnéztem, amelyek szerintem nem a törvény szellemében köttettek. Minthogy hiányzik a szerződésekből az árfolyamrés feltüntetése, a törvény szerint ezek a szerződések semmisek. Az ilyen típusú devizahitelek egyébként Ausztriában már régóta léteznek, ugyanazokat a konstrukciókat hozták át Magyarországra, de nem alakították át a szerződések szövegét a magyar törvényeknek megfelelően.

– Ha bebizonyosodik az, amit ön állít, csökkenhet a hitelesek törlesztőrészlete?

– Ha van egy szerződéses hiba, akkor a szerződés semmis, és a két félnek el kell számolnia egymással. Sok embernél lehet az az eredmény, hogy lesz egy új hitele, ki kell fizetni a fennmaradó részt, de jóval kevesebbet, mint amennyit most követel a bank. Ha a hitelszerződés semmis, akkor a lakásokon lévő jelzálog is az, ezért fel lehet venni egy újabb hitelt, hogy a korábbi hitel fennmaradó részét finanszírozni lehessen.

 


Forrás : Helyi Téma Online

Nagy a baj ! Túl drágák a végtörlesztő hitelek !

     Csak egy végtörlesztésre alkalmas hitelt lehet találni 11 százalék alatti THM-mel a hazai bankoknál. Mostani körképünkben a megmaradt hiteleket szedtük össze a kezdeti költségekkel együtt. Már csak 22 napunk van a végtörlesztési kérelem beadásáig, ez azt jelenti, hogy 82 napunk maradt a hitelügyintézésre.

     Az elmúlt hetekben, részben a jegybanki alapkamat emelés miatt több banknál is változtak a jelzáloghitelek díjai. Az Axánál 2 százalékponttal emelkedett minden konstrukció kamata. Az Aegon megszüntette a végtörlesztő hitelének folyósítását. Az OTP banknál a referenciaráták növekedése miatt emelkedtek a díjak. A Raiffeisen Bank az Újrakezdés hitel kivételével minden hitelüknél bevezették az 1 százalékos hitelbírálati díjat, melynek minimum összege 35 ezer, maximuma 100 ezer forint. Szintén az Újrakezdés hitel kivételével minden hitelüknél kamatemelés volt.

     Október 6.-án még 5 hiteltermék is volt a listán, amit 11 százalékos THM alatt kínáltak a bankok és hitelkiváltásra is alkalmasak voltak. Ez mára megváltozott. Egyedül a Gránit Bank kínál 10,83 százalékos THM-mel forinthitelt devizakiváltásra, állapítható meg a Bankracio.hu hitel összehasonlító oldal adatainak segítségével.

     A jelenlegi összeállításunkban összevetettük a kezdeti költségeket is (folyósítási jutalék, jelzálogbejegyzés lekérdezése, értékbecslési díj), hiszen ez is nagy terhet jelenthet a családoknak. A legnagyobb kezdeti költséget épp a legkisebb THM mellett találjuk. Itt akár 174 ezer forintot is ki kell fizetni a 8 millió forintos kölcsön kiutalásáig.

    A futamidő hosszától és a kiváltott hitel THM-értékétől függően érdemes forintosítani hitelünket. A következő táblázatban a bankok legkedvezőbb ajánlatát hasonlítottuk össze különböző futamidő és THM mellett.

    A 6,5 százalék feletti THM értékű devizahiteleket szinte kivétel nélkül érdemes forinthitelre váltani a jelenlegi árfolyam és kamatszintek mellett. Például egy 10 éves 7 százalék THM mellett felvett frankhitel esetén 12 százalékkal csökkenhet a havi törlesztőnk. A OTP által kínált 13,65 százalékos THM mellett már más a helyzet.

      Ez már kevesebb devizahitelesnek érheti meg, ahogy a fenti ábra is mutatja. Azt is mérlegelnünk kell, hogy amennyiben forintosítjuk tartozásunkat már nem profitálhatunk a forint esetleges erősödéséből sem. A fenti összeállításból hiányoznak a takarékszövetkezetek által kínált konstrukciók, ezért mindenképp nézzünk körül azoknak a fiókjaiban is a döntés előtt.

 

Forrás : Pénzcentrum.hu

Rontott a Bundesbank, hamarosan léphet Orbán

     A német központi bank (Bundesbank) alig több mint két hét elteltével pénteken tovább rontotta a német hazai össztermék (GDP) jövő évi növekedésével kapcsolatos előrejelzését arra hivatkozva, hogy az adósságválság hatásai visszafoghatják a gazdasági növekedést Európában, aminek kedvezőtlen hatásai lehetnek a német exportra.

    A bank pénteki közlése szerint a növekedés várhatóan 0,6 százalék lesz jövőre. November 21-én a Bundesbank 0,5-1,0 százalékra változtatta a GDP-növekedéssel kapcsolatos előrejelzését a júliusban várt 1,8 százalékról. A bank arra számít, hogy a belső fogyasztás 1,2 százalékkal nő 2012-ben, miközben arra figyelmeztetett, hogy a nettó export nem lesz pozitív hatással a német gazdaságnövekedésre.

     A német gazdaság az idén várhatóan mintegy 3 százalékkal nő a Bundesbank előrejelzése szerint. A német kormány októberben 1,8 százalékról 1 százalékra csökkentette a 2012. évi gazdasági növekedéssel kapcsolatos előrejelzését. Egy héttel korábban a vezető német gazdaságkutató intézetek a korábban becsült 2,9 százalékról 0,8 százalékra módosították a német GDP 2012-es alakulására vonatkozó prognózist.

   A Bundesbank szerint a gazdaság növekedésének jövő évi lassulása nem eredményezi majd a munkanélküliség jelentős növekedését. A munkanélküliek száma átlagosan 3 millió alatt lesz, a munkanélküliség 7 százalék körül alakul majd 2012-ben. A bank legújabb előrejelzése szerint mérséklődik az árnyomás, az infláció 1,8 százalék lesz az idei 2,5 százalék után.

 

Szerző: MTI Eco

Újabb állami csapás a dohányosokra

Államosítják a dohánykereskedelmet, kevesebb helyen lehet majd cigarettát venni.

    A korrupció és a feketekereskedelem melegágya lehet, ha állami monopóliummá teszik 2013-tól a dohányáruk forgalmazását, 40 ezerről hatezerre csökkenhet a dohányt árusító boltok száma - írja a Népszava pénteki száma.

     Állami monopólium lenne a dohányáruk kereskedelme 2013. januártól egy még be nem nyújtott képviselői javaslat szerint. De monopóliumáról az állam határozott időre koncessziós szerződésben lemondhat.

     A javaslat úgy szabályozná a dohányáru-kereskedelmet, hogy a kétezer alatti településeken csak egyetlen koncessziós engedélyt lehetne kiadni, és a nagyobb városokban, falvakban minden kétezer személy után léphetne egy szereplő a piacra.

   Budapesten például a jelenlegi népesedési adatok alapján összesen 867 trafik árusíthatna dohányterméket.

Forrás: MTI

Orbán Viktor újabb beismerése

      A miniszterelnök egy francia lapnak adott interjúban elmondta: valószínűleg kisebb lesz a gazdasági növekedés, mint azt eddig tervezte a kormány.

     A következő napokban a Nemzetközi Valutalappal megkezdődnek a tárgyalások egy diszkrecionális, azaz szabadon felhasználható hitelkeretről - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Les Échos című francia gazdasági napilap honlapján megjelent interjúban. A kormányfő szerint "4-5 milliárd dollár elegendő" lenne, miután Magyarország képes magát a piacokról finanszírozni. 2010-ben is így volt ez, amikor a Valutaalappal való viszonyt lezárta.

      A legjelentősebb francia gazdasági napilapnak nyilatkozva a miniszterelnök azt mondta: a költségvetési egyensúlyt helyre tudja állítani Magyarország, ahogy azt az 1998-2002-es első Orbán-kormány idején is megtette. De ehhez szerinte a terheket három szereplő között kell elosztani: a lakosság, az állam és a vállalatok között. Ezt az elképzelést viszont - mint a miniszterelnök megjegyezte - az IMF nem osztja.

   "Azt mondtam nekik: maguk a Nemzetközi Valutalap, vagy pedig a bankok szakszervezeti világkonföderációja?" - fogalmazott a kormányfő. Orbán arra is kitért, hogy az IMF az adócsökkentést is ellenezte, s kizárólag az állam átszervezését támogatja. "Ezért kritizálja az IMF, továbbá a bankok, a vállalatok és a hitelminősítő intézetek kormányom azon intézkedéseit, amelyek a nagy vállalatcsoportoktól és pénzügyi intézményektől hozzájárulást kérnek az államháztartás javításához" - hangsúlyozta.

      A miniszterelnök szerint a forint gyengülése azzal is magyarázható, hogy az európai bankok nehézségeik miatt kivonják a likvid tőkét az országból, s a finanszírozás szűkülése kihat a teljes gazdaságra. A lassulás ezenkívül a német növekedés mérséklődésével is magyarázható. Ezért nagy valószínűséggel erősen lefelé kell majd módosítani a 2012-es növekedési előrejelzéseket a szeptemberben prognosztizált 1,5 százalékhoz képest - tette hozzá Orbán.

     A végtörlesztés kapcsán a kormányfő elismerte, hogy az intézkedésnek a "bankok nem örülnek", s szeretnék a terhet az állammal megosztani. A kormány nem zárkózik el ettől a megoldástól, de cserébe azt kéri, hogy a bankok jobban finanszírozzák a magyar gazdaságot. "Ha ezekben a témákban sikerül hosszú távú, stratégiai megegyezésre jutnunk, az állam részt vállal a felelősségből. Ellenkező esetben az állam saját elképzeléseit fogja alkalmazni" - mondta Orbán. "Történelmi tévedésnek" nevezte a jelzálogkölcsönök magyar piacának túlzott kitettségét a külföldi valutáknak, aminek a korrigálásán jelenleg dolgozik a kormány.

 

Forrás: MTI

Simor András : " Mielőbb le kell zárni a végtörlesztést "

A magán-nyugdíjpénztári rendszer felszámolása súlyos hiba, a devizahitelezés betiltása felesleges, a bankadó mértéke pedig káros volt – értékelte Simor András jegybankelnök a pénzügyi intézményrendszer válság utáni hazai szabályozási döntéseit.

      A jegybankelnök a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Horgony című konferenciáján tartott előadásában a negatív elemek sorolásakor a végtörlesztésről tömören csak annyit mondott: egyetlen kedvező elemet sem tud említeni azon kívül, hogy néhány nagyon gazdag ember óriási nyereségre tett szert. A kritikai észrevételek között említette továbbá a nem fizető hiteleknél megállapított alacsony árverezési és kilakoltatási kvótákat.

      Voltak ugyanakkor pozitív elemek is – emelte ki Simor András, ezek közé sorolva a kamatadó eltörlését a hosszú távú megtakarításoknál, az állami garanciaszervezetek megerősítését, az árverezési moratórium feloldását, a jelzáloghiteleknél a referenciaárazás, illetve a teljes körű adóslista bevezetését.

Megoldás a devizahitelezésre

     A jövőben szükséges lépések között a jegybankelnök a devizahitelezéssel kapcsolatos problémák megoldását és a vállalati hitelezés ösztönzését emelte ki.

      A devizahitelezésnél a szabályozás kialakításakor meg kell oldani, hogy ne növekedjen a rendszerszintű kockázat, s azok kapjanak segítséget, akik a leginkább rászorulnak arra. Emellett a jegybankelnök szerint ennek terheit az államnak, a bankoknak és a lakosságnak közösen kell viselni. A megoldás pedig csak fokozatos (nem egyik napról a másikra történő változás) lehet, amely megvalósításakor költségtudatos lehetőségeket kell keresni.

Vállalati hitelezés beindítása

     A vállalati hitelezés jelenlegi alacsony szintje a jegybankelnök által elmondottak szerint alapvetően kínálati okai vannak: a hitel drága, szigorúak a feltételek, s ez a banki magatartás a gazdaságban tapasztalható bizonytalanság egyértelmű következménye. Ahhoz pedig, hogy ez változzon, kiszámítható gazdaságpolitika kell, illetve szükséges a garanciaintézmények további erősítése.

      Likviditási oldalról – annak érdekében, hogy megállítható legyen a banki források kiáramlása – a bizalom erősítésén túlmenően egy devizamegfelelési mutató bevezetése lehetne a megfelelő elem a bankoknál. Mindemellett pedig szükséges lenne, hogy ösztönözze a szabályozás a bankok közötti versenyt.

Hatékony bankrendszer nélkül nincs jól működő gazdaság

    A bankok hosszú lejáratú forrásainak biztosításában a jegybankelnök szerint elsősorban a hazai megtakarításokra kellene támaszkodnia, amelynek megfelelő eszköze lehetne a jelzáloglevél. Ezt segíthetné a jegybankelnök szerint, ha a jelenlegi specializált jelzálogbankok helyett univerzális bankrendszer működne, magyarán bármelyik pénzintézet bocsáthatnak ki jelzáloglevelet. Célszerű lenne továbbá az értékpapírosítás lehetőségeinek kibővítése.

    A jegybankelnök kiemelte, hogy a bankrendszer gazdaságban betöltött szerepének helyreállításához mielőbb szükség lenne a bankadó eltörlésére, illetve megfelelő (az egyéb országokhoz hasonló) szintre csökkentésére, illetve a végtörlesztés lezárására.

     Előadása végén Simor András Orbán Viktor, miniszterelnököt egyik nyilatkozatát idézte; „Mi magyarok pontosan tudjuk, hogy jól működő pénzügyi intézményrendszer nélkül nincs jól működő gazdaság."


Forrás: FN24

Miért erősödik a forint ?

     Ma ismét kevesebb mint 300 forintot adnak az euró egységéért a bankközi devizapiacon. Az, hogy 5 hete nem látott erejét meg tudja-e tartani, elsősorban az európai fejleményeken múlik.

     Az elmúlt szűk két hét alatt a forint óriási erősödést mutatott fel a devizapiacokon: az euró árfolyama, amely november 25-én még a történelmi rekordnak számító 317 forint fölötti magasságban járt, ma kora délután 300 forint alá esett, és a nap hátralévő részében a 299,5-300,5 forint közötti sávban maradt. Ez azonban csak (kisebb) részben volt a hazai fejleményekkel összefüggésben. Nevezetesen azzal, hogy Magyarország bejelentette, hogy tárgyalásokat kezd a Nemzetközi Valutaalappal, illetve a Magyar Nemzeti Bank a múlt hét kedden 50 bázisponttal, 6,5 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot. Ráadásul ma olyan fejlemény, amely az erősödést itthonról érdemben táplálta volna nem történt.

Összefogtak a jegybankárok - az USA-ban vége a válságnak

     Ma és az elmúlt napokban is lényegesen nagyobb szerepe volt a forint árfolyamának alakulásában a viszonylag kedvezőre forduló nemzetközi hangulatnak. Az első nagyobb lökést a világ nagy jegybankjai a múlt hét szerdán adták meg, amikor úgy döntöttek, hogy összehangolt lépéssel pénzt pumpálnak a világgazdaságba a bankok likviditásának (magyarán a hitelezés fellendítéséhez szükséges források biztosításának) segítése érdekében.

     Táplálták a javulást az USA gazdaságából érkező kedvező hírek. Ezek közül kiemelésre érdemes, hogy az év végi bevásárlási szezon lényegesen jobban indult a vártnál, a munkanélküliség pedig sokkal kedvezőbben alakult, mint amilyenre a piac számított: 9 százalék helyett 8,6 százalékra csökkent a ráta a pénteken közölt adatok szerint.

Lehet megoldás az európai problémákra

     A bizakodást erősíti az uniós adósságproblémák megoldásával kapcsolatos híráram. Az eurózóna két legerősebb államának (Német- és Franciaország) álláspontja közeledni látszik az válságkezelés alapvető lépéseiről (jelenleg is folyik az egyeztetés a német kancellár és a francia elnök között). Itt az alapvető kérdés (amelyre a piacok a hét végi idei utolsó uniós csúcstalálkozón választ várnak), hogy lesz-e elmozdulás a fiskális unió felé, magyarán a költségvetési kérdések uniós szintre kerülnek-e, s ha igen milyen mértékben érinti ez az egyes államok önállóságát.

      Számos bejelentés erősíti azt a hitet, hogy lesz megoldás. A múlt héten már jelentek meg hírek arról, hogy miként lehetne az adósságproblémák tovaterjedésének megakadályozására létrehozott Európai Pénzügyi Stabilitási Alapot (EFSF) megfelelőképp feltőkésíteni. A hét végén elfogadták az olasz megszorító csomagot, amely révén az olasz költségvetési hiány 2013-ban már akkor is nullszaldós lehet, ha az országban nem lesz növekedés.

Sok a bizonytalanság

      Látni kell azonban azt is, hogy nagyon törékeny ez a hangulat, és érdemes emlékeztetni arra is, hogy az október végi uniós találkozó előtti napokban, s az azt követő időszakban is kétségek és remények váltották egymást nagy kilengéseket okozva a piacokon. Érdemes tehát némi fenntartással kezelni a mostani kedvező hangulatot.

      Fordulatról beszélni tehát egyelőre korai lenne. Ha Európa irányában bizakodó marad a piac, a forint is nagyon gyorsan maga mögött hagyhatja a 300 forint körüli tartományt: vannak olyan elemzői becslések, amelyek alapján 285 forintig is süllyedhet az árfolyam. Ehhez azonban az kell, hogy olyan döntés szülessen a hét végi uniós megbeszélésen, amelyről a piacok elhiszik, hogy tartós megoldást jelent Európa problémáira. Ebben azonban nagyon kevesen hisznek még jelenleg...

 

Forrás: FN24

Még 4 millióért sem veszik a panellakást

 

     Tovább zuhannak a vidéki panelllakások árai. Azonban így sincs kereslet például az 50 négyzetméteres ingatlanokra, melyeket akár négymillió forintért kínálnak.

     Nemcsak Kelet-Magyarországon, hanem a Dunántúlon is több olyan város van, ahol egy kétszobás, 50 négyzetméter körüli, jó állapotú otthont már 4 millió forint alatt kínálnak. A lepusztult házakban lévő, rossz állapotú lakások pedig semennyiért nem kellenek - írja a Napi Gazdaság.

    A legnagyobb mértékű árcsökkenést a foglalkoztatási szempontból is nehéz helyzetben lévő kisvárosokban tapasztalták, de többek között Miskolcon, Egerben és Kaposváron is újabb lendületet kapott a "negatív árverseny". A magas rezsin kívül ebben jelentős szerepe van annak is, hogy a panelok egyre nehezebben adhatók ki, a hőszigetelt házakban ugrásszerűen megnőtt a közös költség (mivel több évig fizetik a lakók a szigetelés árát), és több tulajdonos a végtörlesztés miatt bocsátja piacra lakását.

     Kerepesi Gyöngyi, a veszprémi Kerepesi Ingatlan Bt. tulajdonosa úgy véli, már az árakkal sem lehet "operálni", a vidéki panelpiac padlót fogott.

     Sok lakás azért kerül piacra, mert tulajdonosa például a balatoni nyaralójában tölti az egész évet, a kiadással pedig nem vesződik.

Forrás: Napi Gazdaság

Demján: "Legyünk hálásak az IMF-nek"

      Demján Sándor szerint ne várjon gazdasági csodát senki. A vállalkozók tisztában vannak azzal, hogy 10 év kemény munka kell a felemelkedéshez.

      Két nagy veszély fenyegeti a magyar gazdaságot Demján Sándor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) ügyvezető elnöke szerint. Az egyik az, ha a kormány tovább terheli a vállalkozókat, mert ha növekednek a terhek, abból nem lesz gazdasági növekedés. A másik pedig az, ha újabb hiteleket vesz fel a kormány, inkább a meglévő rossz hiteleket kellene jó hitelekre cserélni. Ennek kapcsán említette meg, hogy hálásnak kell lennünk az IMF-nek.

    Demján a Mohács előtti helyzetre utaló hasonlattal üzent a politikának: szorgalmazta az összefogást, és hangsúlyozta azt, hogy a gazdaságban a termelésre kellene helyezni a hangsúlyt.

     A gazdaságból kivont 100 milliárd forintot vissza kell juttatni a vállalkozásokhoz, különben a GDP csökkenni fog – mondta a Vállalkozók Napja alkalmából rendezett konferencián. A visszajuttatást úgy értette, hogy a vállalkozásokat juttassák forráshoz (hitelhez vagy tőkejuttatáshoz), mert egyébként tőkeszegények.


Szerző: Tamásné Szabó Zsuzsanna

Forrás: FN24

     A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 2011. november 30-i hatállyal, 50 bázisponttal 6,50%-ra emelte a jegybanki alapkamat mértékét. A döntés megfelelt az elemzõi várakozásoknak, bár egyesek szerint kevés.

 

Simor a forint elleni spekulációról...

     A Monetáris Tanács ülése során sok lehetőség került megvitatására, de formálisan csak egy javaslatról döntött egyhangúlag a szervezet – mondta el Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a mai, 50 bázispontos kamatemelés kapcsán.

Mik ezek?

     A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa számos elemző várakozásának megfelelően 50 bázisponttal, 6,50 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot. Az infláció áttekintésekor az MNB úgy látja, hogy amint az adóemelések hatása csökken, a nyomott belső kereslet dezinflációs hatása érvényesül. De a forint eddigi gyengülése veszélyezteti a 3 százalékos inflációs cél elérését. Az év első felében jellemző volt a magas nyersanyag- és üzemanyagár, így az árindex továbbra is magas.

   Az áfa- és jövedéki adóemelés átmenetileg tovább emelheti az inflációt. A minimálbér emelésének hatását csak részben ellensúlyozza a költségvetési kompenzáció, de az emelés hatása az árakban csak korlátozottan jelenik meg. A forint árfolyama új tényező Simor András szerint, alakulása középtávon inflációs nyomással járhat. A nyomott belső kereslet viszont korlátozza az inflációt.

     A gazdasági növekedés csak nyomott ütemben folytatódik, a munkanélküliség 10 százalék fölött marad. A szeptemberi előrejelzéshez képest is rosszabbak a gazdasági növekedési kilátások. Az aktivitási ráta ugyanakkor emelkedik, de a bizonytalanságok miatt a foglalkoztatás érdemben nem nő. Ha az inflációs kilátások és a kockázati megítélés tartósan rossz marad a következő hónapokban, további kamatemelésekre kerülhet sor.

     Kérdésre válaszolva Simor András leszögezte: egyik hitelminősítő döntését sem kommentálja. A kormány kijelentésére, miszerint spekulációs támadás zajlik az ország ellen, a jegybank elnöke elmondta: a spekuláció szinonimája a gondolkodás, pedig akinek megtakarítása van, az spekulál, vagyis gondolkodik azon, hova fektesse. Hozzátette: Vitalij Klicskót nem szokták az utcasarkon fejbevágni, de a szemüveges tornából felmentettett igen. Spekulációs támadás olyan valuták ellen indulhat, amelyek nem elég erősek. Vagyis most le kell vonni a következtetéseket arról, miért minket támadtak meg és nem a cseh koronát és meg kell erőseíteni a fundamentumokat. Hozzátette: jelenleg nem állnak rendelkezésre bizonyítékoka arra, hogy valóban megtámadták a forintot.

     A jegybank elnöke elmondta: az IMF-megállapodások lényege soha nem a hitel összege, hanem az a hitelesség, amelyet mindez biztosít. Erre példa az előző IMF-keret, 2009 májusa óta a piacról tudta magát finanszírozni az ország, mert a befektetők hitelesnek ítélték a Valutaalappap kötött megállapodást.

Lapunk kérdésére, miszerint a jegybank készül-e az eurózóna tagállamai számának csökkenésére, Simor András egyértelmű nemmel válaszolt.

Elemzői vélemények...

     Az Equilor szerint a jegybank valamelyest lemaradt a piaci mozgásokhoz képest, ugyanis az 50 bázispontos kamatemelés csupán megfelelne a várakozásoknak, érdemi horgonyzó szerepe egy ilyen döntésnek nem lenne. piaci szereplőket sokkal inkább az indoklás és a kilátások érdeklik, főként annak fényében, hogy az NGM két új alelnök személyére tett javaslatot, amellyel tovább növekedne a kormány befolyása a tanácson belül. Ez pedig ahhoz vezetne, hogy az infláció mellett az alacsonyabb kamat kérdése és a gazdaságösztönzés is helyet kapna az MNB színpadán.

     A CIB elemzői reggel azt írták: egy kisebb kamatemelés semmire sem jelentene megoldást, sőt, inkább a jegybankerőtlenségére és korlátozott kamatemelési hajlandóságára irányítaná rá a spekulánsok figyelmét. Nagyobb mértékű szigorítás viszont az MNB muníciójának felesleges ellövését jelenthetné. A jegybank tehát satuban van, igazán jó megoldás a jelenlegi helyzetben nincsen.

Devizapiaci reakció...

     A devizapiacot nem rázta meg a kamatemelés híre, jól látható, hogy a Monetáris Tanács lépését jó előre beárazta a piac. Az euró árfolyama reggel 308,5 forintról napközben 311 forintig kúszott fel, majd a kamatdöntés előtt elkezdett korrigálni, a döntés után 309 forint körül alakult az árfolyam.

     A svájci frank hasonló útvonalat járt be: a reggeli 250,5 forintról csaknem 253 forintig drágult a deviza, majd kora délután 251 forintra korrigált.

Szerző: Világgazdaság Online

Keresés