Így kaphat segítséget minden devizaadós

Forrás: Index

2011. november 28., hétfő 17:20

|

     Adósságelengedés, kamattámogatás, kedvezőbb árfolyamrögzítés és a rossz adósok negyedét-ötödét befogadó eszközkezelő szerepel a bankok devizahiteles mentőcsomagjában. Bár a Bankszövetségnél korábban azt mondták, akár százmilliárdokkal is segítenék a devizahiteleseket, az általuk javasolt megoldások nem jelentenének elviselhetetlen terheket a végtörlesztés és a különadók miatt egyébként durván veszteséges pénzügyi szektornak. A tervezet, amiről háromtagú állami delegációval tárgyal a bankszövetség, számol a Magyar Nemzeti Bank tehervállalásával is.

     A bankok devizahiteles mentőcsomagja – korábbi értesülésünkkel összhangban – lényegében leválasztja a kilencven napnál nagyobb hátralékba került devizahiteleseket a többi, jobban fizető adósnak szánt megoldástól. A javaslatot a múlt héten juttatták el a Nemzetgazdasági Minisztériumba, arról a bankszövetség illetékesei az államot képviselő, a nemzetgazdasági tárca, a pénzügyi felügyelet és a nemzeti bank delegáltjaiból álló bizottsággal tárgyalnak.

     Úgy tudjuk, a tervezet kormánynak benyújtott verziójában az szerepel: aki szeptember végéig már legalább három hónapos hátralékban állt a részletfizetéssel, annak bankja forintra váltja devizahitelét. A hvg.hu értesülései szerint az átváltást automatikusan végrehajtják a bankok, de az adósok külön jelezhetik, ha inkább a devizás hitelüket tartanák meg.

Átváltás, elengedéssel

      Ennek viszont nem lesz túl sok értelme. Bár az átváltással a teljes fennálló tartozásukra vetítve elkönyvelik a folyósításkor érvényes és a mostani árfolyam közötti nem kis veszteséget, ezzel tehát egy jó nagy forinthitelt kapnak a nyakukba, viszont az is része a csomagnak, hogy a bankok vállalják: az új tartozás egy részét elengedik.

     Ez azonban csak látszólag jelent újabb óriássokkot a bankoknak – mondta egyik névtelenséget kérő forrásunk. A pénzintézetek ugyanis a 90 napon túlcsúszó hitelállományukat átlagosan 65 százalékos értéken tartják nyilván, magyarán azzal számolnak, hogy 100 forintnyi kölcsönből csak 65 forint fog megtérülni. A 35 forintos különbözetre pedig már korábban tartalékot képeztek, tehát a mérlegekben a veszteségleírás lényegében már korábban megtörtént.

     „A bankok könyveiben, a számvitel szintjén az adósságelengedés már megjelent. Most csak annyi történik majd, hogy ez hivatalos formát is ölt" – fogalmazott forrásunk. Szerinte erre a most formalizált veszteségleírásra gondolhatott Gyuris Dániel, a bankszövetség alelnöke, amikor egy múlt keddi konferencián azt mondta: a bankrendszer öt év alatt több százmilliárd forintos áldozatvállalásra hajlandó. Azt mondta, erre akkor kerülhet sor, „ha a kormánynak átadott javaslatról egy csomagban sikerül megállapodni".

     Ezt a megfogalmazást úgy is lehetett érteni, hogy az további banki áldozatvállalásról szól, a valóságban azonban erről nincs szó, de ez érthető is a végtörlesztés és a többi, elképesztő banki eredményromlást, esetenként tőkevesztést eredményező kormányzati lépés után. Úgy tudjuk, a bankok a tőkeelengedést a könyveken átvezetett 35 százalékos szintnél valamivel alacsonyabban határozzák majd meg, de nagyságrendileg érezhető lesz a terhek csökkenése.

Kamattámogatás is jöhet

     A legrosszabb helyzetben lévők megsegítésébe, ha forintra váltják a hitelüket, az állam is beszállhat, így már két érv is amellett szól, hogy ne legyen érdemes devizában maradni. Ha a bankok forgatókönyve változatlan formában megvalósul, a költségvetés néhány százalékponttal támogathatja az új forinthitelek kamatait, így azok nagyjából a frankhitelek átlagos, 7-8 százalékpontos kamatszintjére süllyedhetnek. Igaz ez a támogatás lépcsőzetesen kifutna.

     Úgy tudni, a kamattámogatás mértéke hasonló lenne az otthonteremtési program kapcsán korábban bejelentett konstrukcióhoz. A jelenlegi kamattámogatás 5 évig járhat, az állampapírhozam 50 százalékáról indul, és a futamidő harmadik évében 45, a negyedik évben 40, majd az ötödik évben 35 százalékára csökken.

Az MNB is játszik ...

       A tervezet a Magyar Nemzeti Bankra (MNB) is rakna terheket. A hvg.hu részleteket is közölt: a lap szerint például azzal, hogy az MNB a piacinál olcsóbban adna eurót a bankoknak a 90 napon túli adósok hiteleinek forintosításához.

   Forrásaink szerint a kamatkedvezmény és a részleges tartozásleírás együttesen nagyságrendileg akkora részletekhez vezetnének, amekkorát a hitelfelvételkor vállaltak az emberek. Mindez elég nagy előrelépésnek tűnik, hiszen már az átlagos, 28 ezer svájci frankos tőkéjű, 15 éves hátralévő futamidejű szerződések részlete havonta több tízezer forinttal csökkenne, miközben a forintosítás miatt a hitelszerződésekből eltűnne a bajokat okozó árfolyamkockázat.

Nagyobb eszközkezelő kellene

     Az abszolút fizetésképtelen adósok, akiken már a felsorolt könnyítések sem segítenének, az eszközkezelőben bízhatnak (ez az állami társaság megveszi, majd jóval olcsóbban kiadja a lakóknak az ingatlanokat). Becslések szerint a 130-140 ezer 90 napon túli kategóriába került adós negyede-ötöde a támogatásokkal együtt sem képes visszakapaszkodni, rájuk lényegégben a kilakoltatás vár.

   A kormány az emberek tömeges utcára kerülését a 20 milliárd forintból felállított eszközkezelővel előzné meg. A szigorú feltételek és a szűkre szabott anyagi keretek miatt azonban a következő években csak mintegy ötezren számíthatnak segítségre. A bankok most arról is győzködik a kormányt, hogy lényegesen több ingatlant fogadjon be az eszközkezelő, ehhez azonban a költségvetési források többszörösére lenne szükség.

Mit kapnak a jó adósok ?

     A banki tervezet a devizahitelesek többségének kibővített, és a korábbinál még kedvezőbb árfolyamrögzítést kínál. A konstrukció eredetileg úgy nézett ki, hogy aki év végéig jelzi, annak frankhitel esetén 180 forinton, euróhitel esetén 250 forinton, jenhitelnél 2 forinton 36 hónapra rögzítik a részletét. A piaci és a rögzített árfolyam közötti összeg egy gyűjtőszámlán halmozódik (és kamatozik), amit a kedvezmény kifutását követően el kell kezdeni törleszteni.

     Úgy tudjuk, a bankok most az ügyfeleknek lényegesen kedvezőbb megoldást találtak ki az árfolyamrögzítés átdolgozásával. A rögzített szintek megmaradnának, az árfolyamgát szintjéig a tőketartozást és a tőkére vetített kamatrészt is a hitelfelvevőnek kellene kifizetnie. Ez franknál azt jelenti (10-ből kilenc devizaadós frankban fizet): 180 forintig mindent az ügyfél áll – ebben érdemi újdonság nincs.

Harmadolnának...

      Az újítás ezután jön: a rögzített és a most éppen 250 forintos piaci frankárfolyam különbségéből (ez most 70 forint) csak a tőkerész halmozódna a gyűjtőszámlán, a kamatot a bank és az állam fele-fele arányban fizetnék.

     Mivel egy átlagos, 15 éves hátralévő futamidejű tartozás havi részletében durván egyharmad-kétharmad arányban oszlik meg a tőke (ami az ügyfél terhe) és a kamatrész, havonta a gyűjtőszámlára frankonként csupán nagyjából 23 forint kerülne, további körülbelül 23-23 forintot a bank, illetve az állam vállalna magára. Az arány az idő előrehaladtával folyamatosan változna a hitelek sajátos felépítése miatt (a futamidő elején az adósok szinte csak kamatot fizetnek, a végéhez közeledve egyre nagyobb a kifizetett tőkerész, míg a kamatrész csökken).

Hosszabb védelem...

    Ez az árfolyamrögzítésre vetítve azt jelenti: az adós által fizetett tőkerész folyamatosan növekedni fog, ezzel arányosan pedig a bank és az állam által átvállalt rész csökkenhet. A tervezet szerint az új árfolyamrögzítést jövő év végéig kérhetnék a devizahitelesek, a védelem időszaka pedig 36 hónapról 60 hónapra bővülne, vagyis kitolódna 2016 második feléig.

     A hvg.hu szerint a bankok azt is kérik: a rögzített árfolyamszint rugalmas legyen, tehát egy bizonyos árfolyamszint fölé érve a plafont is lehessen feljebb húzni (ezzel nyilván emelkedne az adósok terhe). Egy másik javaslat az államot venné rá nagyobb szerepvállalásra abban az esetben, ha az árfolyamok messze az eddigi történelmi szintek fölé mennének.

Két törvény teszi könnyebbé a végtörlesztést

 

„1• (1) ... állami készfizető kezesség fedezetével fogyasztóval kötött deviza alapú kölcsönszerződés alapján teljesített teljes előtörlesztés ..... forint összegének meghatározásakor svájci frank esetén 180 HUF/CHF, euró esetén 250 HUF/EUR, japán jen esetén 200 HUF/100 JPY árfolyamot alkalmaz.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott árfolyam alkalmazására a pénzügyi intézmény abban az esetben köteles, ha

d) a végtörlesztéssel érintett deviza alapú kölcsönhöz közvetlenül kapcsolódik áthidaló vagy gyűjtőszámlahitelből eredő tartozás, annak végtörlesztését a hitelfelvevő a c) pont szerinti igénybejelentéssel egyidejűleg vállalja

2011. évi CXXX. törvény az otthonvédelmi intézkedések kiterjesztése kapcsán a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosításáról.

Forrás : http://jogszabalykereso.mhk.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=140917.569795

„22• (1) A Magyar Köztársaság területén lévő lakóingatlanon alapított zálogjog vagy a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló 2004. évi CXXXV. törvény 44. •-a alapján vállalt állami készfizető kezesség fedezetével fogyasztóval kötött deviza alapú kölcsönszerződés alapján teljesített teljes előtörlesztés, illetve a fogyasztóval kötött deviza alapú, lakóingatlanra vonatkozó pénzügyi lízingszerződés alapján fennálló teljes finanszírozási összeg és maradványérték megfizetése (a továbbiakban: végtörlesztés) esetén a kölcsönszerződésből, illetve pénzügyi lízingszerződésből (a továbbiakban együtt: kölcsönszerződés) eredő pénzkölcsön nyújtásból vagy pénzügyi lízingből eredő követeléssel (a továbbiakban: kölcsön) rendelkező pénzügyi intézmény – amennyiben a (2) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülnek – a végtörlesztés forint összegének meghatározásakor svájci frank esetén 180 HUF/CHF, euró esetén 250 HUF/EUR, japán jen esetén 200 HUF/100 JPY árfolyamot alkalmaz."

„(3a) A hitelfelvevő tartozásigazolásra vonatkozó kérelmét, valamint a (2) bekezdés c) pontja szerinti írásbeli igénybejelentést követő 3 munkanapon belül a pénzügyi intézmény köteles az érintett ügyfelet postai úton vagy más, a szerződésben meghatározott közvetlen módon is tájékoztatni – az (1) bekezdés szerinti végtörlesztés legvégső lehetséges időpontjának figyelembevételével – a végtörlesztés várható összegéről devizanem és jogcím szerinti bontásban.

(3b) A hitelfelvevő tartozásigazolásra vonatkozó kérelme önmagában nem minősül a (2) bekezdés c) pontja szerinti igénybejelentésnek.

(3c) A pénzügyi intézmény a tartozásigazolás kiállításáért és kiadásáért semmiféle díjat, egyéb költséget nem számíthat fel."

„(7a) Lakás-előtakarékossági szerződéssel vagy életbiztosítási szerződéssel kombinált deviza alapú kölcsön végtörlesztése esetén a lakás-előtakarékossági szerződés alapján járó megtakarítást, illetve felvett áthidaló vagy lakáskölcsönt, továbbá az életbiztosítási szerződés alapján járó megtakarítást a végtörlesztésnél az (1) bekezdésben meghatározott árfolyamon kell figyelembe venni."

„(5a) A fogyasztóval kötött deviza alapú hitel-, vagy kölcsön szerzõdések esetében a pénzügyi intézmény kizárólag azokat a költségeket és díjakat számíthatja fel devizában, amelyek az adott szerzõdés teljesítésének és fenntartásának érdekében a deviza forrás megszerzésével közvetlenül kapcsolatban állnak..."

2011. évi CXLVII. törvény az otthonvédelmi intézkedésekkel kapcsolatos egyes törvények módosításáról.

Forrás : http://www.kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/MK11132.pdf

Törvény a referencia kamatról és a költségek ritkításáról

- részletek -

4• (2) Jelzáloghitel-szerződés esetén a pénzügyi intézmény a fogyasztó szerződésszerű teljesítése esetén nem számíthat fel a kamaton felül rendszeresen fizetendő kamat jellegű díjat vagy költséget, és a szerződés megkötésekor nem kínálhat korlátozott időtartamra kedvezményes kamatot.

(3) A jelzáloghitel-szerződés megkötésekor a pénzügyi intézménynek – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a kamat változását az alábbi módszerek egyikével kell meghatároznia:

a) referencia-kamatlábhoz kötve, vagy

b) a kamat mértéke a kölcsönszerződésben meghatározott 3 éves, 5 éves vagy 10 éves kamatperiódusok alatt rögzített.

(4) A kamaton felül nem rendszeresen fizetendő egyéb díjat, költséget a pénzügyi intézmény már megkötött szerződések vonatkozásában évente legfeljebb a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett előző évi éves fogyasztói árindex mértékében emelheti.

(7) A (3) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a referencia-kamatláb

a) forinthitelnél a 3 havi, a 6 havi vagy a 12 havi BUBOR, vagy a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint az Államadósság Kezelő Központ Zrt. által havi rendszerességgel közzétett 3 éves vagy 5 éves állampapír átlaghozam,

b) euróhitelnél és euró alapú hitelnél a 3 havi, a 6 havi vagy a 12 havi EURIBOR,

c) svájci frank hitelnél és svájci frank alapú hitelnél a 3 havi, a 6 havi vagy a 12 havi CHF LIBOR.

(2) A 2012. január 1. előtt fogyasztóval kötött egy évnél hosszabb hátralévő futamidejű jelzálog-hitelszerződés esetében – ha az nem felel meg a kölcsönök kamatai és a teljes hiteldíj mutató korlátozása, valamint az átlátható árazás biztosítása érdekében az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi CXLVIII. törvény 4. •-ával megállapított 210/B. • rendelkezéseinek – a fogyasztó 2012. május 31-ig egy alkalommal kérheti a szerződés – számára hozzáférhetővé tett feltételeknek megfelelő – módosítását, újrakötését vagy kiváltását, hogy az megfeleljen a kölcsönök kamatai és a teljes hiteldíj mutató korlátozása, valamint az átlátható árazás biztosítása érdekében az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi CXLVIII. törvény 4. •-ával megállapított 210/B. • rendelkezéseinek

(3) A már fennálló jelzáloghitel szerződés a (2) bekezdés szabályai szerinti módosítására, újrakötésére vagy kiváltására az a fogyasztó jogosult, aki az átalakításra vonatkozó írásbeli kérelme benyújtását követő 60 napon belül a jelzálog-hitelszerződés módosításához, újrakötéséhez vagy kiváltásához szükséges dokumentumokat a pénzügyi intézmény számára hiánytalanul benyújtja.

(4) A (2) bekezdés szerinti jelzáloghitel-szerződéssel rendelkező fogyasztó módosításra, vagy újrakötésre vonatkozó igénybejelentését a követeléssel rendelkező pénzügyi intézmény nem utasíthatja el és a szerződés módosításáért, újrakötéséért vagy annak kiváltásával kapcsolatos előtörlesztéséért díjat, költséget, jutalékot nem számíthat fel.

9. • Ez a törvény 2012. január 1-jén lép hatályba.

2011. évi CXLVIII. törvény

a kölcsönök kamatai és a teljes hiteldíj mutató korlátozása, valamint az átlátható árazás biztosítása érdekében az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról

A törvényt az Országgyűlés a 2011. november 7-i ülésnapján fogadta el.


Forrás: http://net.jogtar.hu/jr/gen/getdoc.cgi?docid=A1100148.TV

Megroggyant a forint a leminősítés hírére

(Megjelent: 2011.11.25. 05:58|Frissült: 2011.11.25. 07:36)

Az eurót 314,85 forinton jegyezték a bankközi deviza kereskedelemben péntek reggel hét óra után.

     Gyengült a forint a legfontosabb nemzetközi devizákkal szemben azt követően, hogy a Moody's Investors Services csütörtök éjszaka megvonta Magyarország befektetésre ajánlott adóskockázati besorolását.

     Az eurót 314,85 forinton jegyezték a bankközi deviza kereskedelemben péntek reggel hét óra után, szemben a csütörtök délutáni 311,36 forintos és csütörtök délelőtti 308,82 forintos jegyzésekkel.

     A svájci frankot 256,52 forinton jegyzik az előző délutáni 253,73 forinttal és a csütörtök délelőtti 251,10 forinttal szemben.

A dollár jegyzése 236,66 forint a csütörtök délutáni 233,58 forint és délelőtti 230,45 forint után.

     A japán jen 3,0567 forint a csütörtök délutáni 3,0290 forint és a csütörtök délelőtti 2,9854 forinttal szemben.

    A forint gyengüléséhez az euróövezeti befektetői hangulat romlása is hozzájárult, amit az euró folytatódó árfolyamvesztése tükröz. Az euró péntek reggelre új 7 hetes mélypontra, 1,3300 dollár árfolyamra gyengült a csütörtök este jellemző 1,3350 dollárról.

Forrás: MTI

Bóvli lett az ország !

(Megjelent: 2011.11.25. 00:31|Frissült: 2011.11.25. 07:45)

     Megvonta Magyarországtól a befektetési ajánlású adósbesorolást a Moody's. Elemzők szerint teljes gazdaságpolitikai fordulatra lenne szükség.

     A hitelminősítő csütörtök éjjel Londonban közölte, hogy az eddigi "Baa3"-ról egy fokozattal "Ba1"-re rontotta a magyar kormánykötvény-osztályzatot, és az új besorolásra is további leminősítés lehetőségére utaló negatív kilátást hagyott érvényben.

     A Moody's indoklása szerint növekszik a bizonytalanság azzal kapcsolatban, hogy Magyarország teljesíteni tudja-e a költségvetési konszolidáció és a közadósság-csökkentés középtávú célkitűzéseit, különös tekintettel a magyar gazdaság egyre korlátozottabb középtávú növekedési kilátásaira.

     A hitelminősítő szerint emellett Magyarország "egyre fogékonyabb az eseménykockázatokra" a magas államadósság-teher, a külföldi befektetőktől való erőteljes függés és a jelentős finanszírozási igények miatt, miközben erősödik a külső piaci volatilitás is.

     Magyarország államadós-besorolása a másik két nagy hitelminősítőnél - Standard & Poor's, Fitch Ratings - továbbra is a befektetési ajánlású sávban, annak alsó szélén van, egyaránt "BBB mínusz" osztályzattal. Az S&P néhány órával a Moody's csütörtök éjjeli bejelentése előtt tett utalást arra, hogy valószínűleg február végéig dönt a magyar adósosztályzatról, az IMF/EU-tárgyalások esélyeinek értékelése után.

Fordulatra van szükség

     Peter Attard Montalto, a Nomura londoni elemzője kommentárjában kiemeli, hogy a Moody's csütörtöki döntése a piaci várakozásoknál kissé korábban érkezett, de a hír önmagában nem meglepő - olvasható a Portfolio.hu oldalon. A szakértő kiemeli, hogy a hitelminősítő megtartotta a negatív kilátást a magyar adósbesoroláshoz, ami azt bizonyítja, hogy a besorolás kilátása egyértelműen a költségvetés fenntarthatóságától függ.

     A Nomura elemzője úgy értelmezi a Moody's közleményét, hogy - mivel a növekedési várakozások innen már csak lefelé mehetnek - egy teljes gazdaságpolitikai fordulatra van szükség ahhoz, hogy Magyarország elkerülje az újabb leminősítéseket és stabilizálja adósbesorolását. 

Későn jött az IMF-bejelentés?

     A legtöbb piaci szereplő azt feltételezte, hogy az IMF-megállapodás múlt heti bejelentése azt szolgálta, hogy a kormány megelőzze a leminősítéseket. De úgy tűnik, hogy már túl késő volt - nyilatkozta a Reutersnek Charles Robertson, a Renaissance Capital közgazdásza. A leminősítés ösztönözni fogja a reformok végrehajtását Magyarországon, amelyek újra visszaemelhetik az ország adósbesorolását a befektetési kategóriába. A legjobb segítség egy EKB/IMF segítségnyújtás lenne - írja a Portfolio.hu.

     Hasonlóan vélekedik a Renaissance Capital vezető közgazdásza is. Charles Robertson azt nyilatkozta a brit hírügynökségnek, hogy az IMF-megállapodás múlt heti bejelentése már nem tudta megakadályozni leminősítést, mert túl későn jött. A Moody's leminősítése ugyan nem volt váratlan, csak az időzítése - tette hozzá.

Forrás: MTI/Portfolio.hu

Megszavazták a jövő évi adószabályokat, 37 százalékra emelkedik az EVA !

     Az Országgyűlés hétfőn elfogadta a jövő évi adószabályokat. A változtatások értelmében a jelenlegi 30-ról 37 százalékra emelkedik az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) kulcsa, a munkaadó által fizetendő tb-járulék pedig 27 százalékos, szociális hozzájárulási adóvá változik.

A parlament 232 igen szavazattal, 78 nem ellenében fogadta el a kormány előterjesztését.

     Az új adótörvények értelmében jövőre lényegesen csökken a regisztrációs adó, ugyanakkor az illetéktörvény módosítása megemeli a személygépkocsik átírási illetékét. A bírósági illetékek is drágulnak, a házassági bontóperek terhe például 12 ezer forintról 30 ezer forintra emelkedik. 

     A Jobbik a záróvita során a zárószavazás elhalasztását kérte a több mint száz, a szavazás napján benyújtott módosító javaslat miatt. Ezt az MSZP és az LMP is támogatta, utóbbi párt az ügyrendi javaslat leszavazása után kivonult az ülésteremből.

Állami tulajdonba kerülnek a megyei önkormányzati intézmények

     2012. Január 1-jétől állami tulajdonná válik a megyei önkormányzatok vagyona, állami tulajdonba kerülnek a ma megyei önkormányzati fenntartású intézmények, azok vagyona, valamint a Fővárosi Önkormányzat fenntartásában lévő egészségügyi intézmények vagyona is, az állam pedig átveszi a hozzájuk kapcsolódó közfeladatokat és közszolgáltatásokat. Az állam ugyanakkor átvállalja a megyei önkormányzatok mintegy 180 milliárd forintos adósságát.

     Az Országgyűlés 251 igen szavazattal, 102 nem ellenében fogadta el Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter erről szóló javaslatának minősített többséget igénylő rendelkezéseit.

     A döntés értelmében az állam átveszi a megyei önkormányzat fenntartásában lévő egészségügyi, oktatási, szociális, ifjúságvédelmi, közművelődési intézményeket és gazdasági társaságokat, alapítványokat, azok adósságállományával együtt, ahogyan a Fővárosi Önkormányzat adósságállományának azt a részét is, amelyet az államhoz kerülő budapesti egészségügyi intézményekkel kapcsolatosan vett fel.

Hatvanmilliárdos MÁV-adósságot vállal át, és tőkét emel az MFB-ben az állam

     Az Országgyűlés hétfőn a költségvetési törvény módosításával hozzájárult ahhoz, hogy az állam még idén átvállaljon a MÁV Zrt. adósságából legfeljebb 64 milliárd forintot.

     A parlament erről a megyei önkormányzatok intézményeinek és vagyonának állami átvételéről szóló törvény részeként döntött, jóváhagyva, hogy az állam legkésőbb december 30-i hatállyal ellenérték nélkül átvállaljon a MÁV Zrt. hitelviszonyon alapuló tartozásaiból legfeljebb 64 milliárd forint tőkeösszegű adósságot és annak járulékait.

     A Ház alkotmányügyi bizottságának zárószavazás előtti módosító indítványának elfogadásával arról is határoztak a képviselők, hogy az állam 60 milliárd forint értékben tőkét emel a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Zrt.-ben.

A hatoslottó játékadójából finanszírozzák a filmgyártást a jövőben

     Az Országgyűlés hétfői döntése értelmében a hatoslottó játékadójának 80 százaléka lesz a filmtámogatás állandó forrása 2012. január 1-jétől.

     A képviselők 249 kormánypárti igen szavazattal, 102 ellenzéki nem ellenében fogadták el a mozgóképről szóló törvény ezt tartalmazó módosítását.

     A változtatás tartalmazza a támogatási rendszer csúcsán álló új intézmény, a Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Zrt. működésére vonatkozó rendelkezéseket. Eszerint a filmalap állandó forrása a hatoslottó játékadójának 80 százaléka lesz. A törvényjavaslat indoklása szerint a költségvetés eddigi filmtámogatási forrásai más kulturális célokra szabadulnak fel. 

     A változtatással a támogatás rendszer eddigi hármas tagozódása megszűnik, egyedül a szelektív támogatás marad igénybe vehető.

Szerző: MTI

     A bankok adóterhének csökkentését és a végtörlesztési terhek szélesebb körű megosztását kérheti a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a magyar kormánnyal folytatott tárgyalásokon - jósolták hétfői kommentárjukban londoni felzárkózó piaci elemzők, emelve a magyar devizaadósság súlyozási ajánlását.

     A JP Morgan bankcsoport londoni befektetési és elemzőrészlege - amely a hétvégén már összeállított egy értékelést az új típusú megállapodást célzó magyar kezdeményezésről és az IMF várható hozzáállásáról - hétfői újabb, ezúttal átfogó elemzésében kiemelte azt a véleményét, hogy a magyar kormány eddig is jelentős lépéseket tett a jövő évi államháztartási hiánycél teljesítése érdekében, és a tartós állami kiadáscsökkentést célzó Széll Kálmán Terv nagy részét már életbe léptette.

     Ennek alapján a ház megerősítette azt a véleményét, hogy Magyarországnak várhatóan nem lesz sok további teendője a jövő évi költségvetési konszolidáció terén. A JP Morgan londoni elemzői szerint emiatt valószínűtlen, hogy egy IMF-programért "komolyabb politikai árat" kellene fizetni. 

     A cég megerősítette azt a várakozását is, hogy az euróövezeti recesszió kibontakozását is figyelembe véve az IMF valószínűleg "viszonylag kevéssé lesz követelőző a költségvetési fronton".

     A ház citybeli szakértői hétfői elemzésükben ugyanakkor azt jósolták, hogy a bankszektorral szembeni kormányzati politikát illetően az IMF-nek "már több mondandója lesz".

     A JP Morgan londoni elemzői szerint különösen az valószínűsíthető, hogy a valutaalap a pénzügyi szektor adóterhelésének csökkentése melletti kötelezettségvállalásra, valamint a devizaalapú jelzáloghitelek végtörlesztéséből eredő veszteségek terheinek szélesebb megosztására kéri majd a kormányt.

     A ház mindent egybevetve továbbra is 65 százalékos esélyt ad arra, hogy a jövő év elején aláírják a megállapodást egy IMF-programról.

     A JP Morgan elemzői szerint az új program erősíteni fogja a piaci bizalmat, emellett átláthatóbbá és következetesebbé teszi a gazdaságpolitikai döntéshozatalt.

    A cég szerint azonban Magyarország 2012-es kilátásait ezzel együtt is kihívások terhelik, főleg az euróövezeti recesszió és a szűkülő hitelkínálat okozta gyenge növekedés miatt.

     A JP Morgan megerősítette azt a várakozását, hogy a magyar gazdaság jövőre mindössze 0,5 százalékkal növekszik.

     Ezt az előrejelzést több más londoni pénzügyi elemző is osztja. A UBS bankcsoport londoni befektetési elemzőrészlegének minap összeállított átfogó prognózisa szerint a ház az általa eddig várt 1,0 százalék helyett recessziót ugyan nem, de most már csak 0,2 százalékos átlagos gazdasági növekedést valószínűsít a jövő év egészére az euróövezetben, és emiatt a cég londoni közgazdászai erősen rontották a közép-európai felzárkózó gazdaságokra szóló prognózisukat is: Magyarországon például az eddig jósolt 1,5 százalék helyett most már csak 0,5 százalékos GDP-növekedést valószínűsítenek 2012-re.

     A régió átalakulásának finanszírozására húsz éve létrehozott londoni Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) minap kiadott legfrissebb átfogó előrejelzése Magyarországnak 2012-re szintén 0,5 százalékos gazdasági növekedést jósol az előző előrejelzésben szereplő 2,8 százalék helyett.

     A JP Morgan hétfői értékelése szerint az IMF-tárgyalások bejelentése utáni forinterősödés csökkentette az MNB-re az árfolyamvédelmi célú, agresszív kamatemelés végett nehezedő nyomást. A ház londoni elemzői szerint azonban ha az európai piacokon érvényesülő kockázatkerülés tovább erősödik, még mindig szükségessé válhat a magyar jegybank kamatpolitikájának fokozatos szigorítása.

     A JP Morgan közölte: alapeseti prognózisa az IMF-hírek után is az, hogy az MNB egyelőre nem lép, de megvan a kockázata egy rövid időn belüli kamatemelésnek.

    A ház ugyanakkor 2012 második felére elképzelhetőnek tart összesen fél százalékpontos kamatcsökkentést, arra a feltételezésére alapozva ezt a várakozást, hogy addig javul a globális kockázatvállalási hajlam és a forint fokozatos erősödésnek indul.

     A JP Morgan szakértői közölték, hogy a cég által vezetett globális felzárkózó piaci kötvényindex (EMBIG) modellportfolióján belül az eddigi alulsúlyozásról piaci súlyozásúra emelik a magyar devizaadósságra szóló ajánlásukat.

Szerző: MTI

Fájdalmas recesszió köszönthet jövőre Magyarországra, a zord növekedési kilátások a forint iránti bizalmat is alááshatják.

      Bár a hazai (becsült) növekedési adat jobb a vártnál, egyre valószínűbb, hogy jövőre fájdalmas recesszió köszönt Magyarországra. A várakozásoknál kedvezőbb, 1,4 százalékos harmadik negyedévi hazai GDP-növekedés mögött nem állnak sajnos tartós, kedvező folyamatok. A viszonylag szép szám inkább a jó idei termésnek, a korábbi, relatíve kedvezőbb európai adatoknak köszönhető. Egyre több elemző tart attól, hogy recesszió jöhet Magyarországon, ami emelkedő munkanélküliséget, stagnáló-csökkenő reálbéreket hozhat magával – magyarán még a jelenleginél is rosszabbul élhetünk majd.

     A növekedési adatot továbbra is az export húzta, de a hazánknak fontos exportországok lassulása és a hazai megszorítások miatt a következő negyedévekben jóval gyengébb eredményekre lehet számítani – véli Suppán Gergely, a Takarékbank elemzője. Suppán 2012-ben 0,8 százalékos növekedést vár. A szám természetesen tartalmazza, hogy a kecskeméti Mercedes-üzem jövőre termelni kezd, tehát a lakosság ezt még bőven recessziónak érezné, dacára a pozitív előjelnek.

Sokszorosan fájó recessziós veszély

     Nem nehéz már olyan elemzőt találni, aki a szó szoros értelmében recessziót jósol. A Raiffeisen elemzői 1  százalékos visszaesést várnak jövőre. Keszeg Ádám, a bank elemzője lapunknak elmondta: valószínűleg lefelé módosítják majd a jelenlegi növekedési előrejelzésüket. A GKI ugyancsak 1 százalékos visszaesést jelez jövőre.

     A recesszió mondhatni „alapból" is nagyon kellemetlen, Magyarország helyzetét azonban súlyosbítja, hogy az államadósságot döntő mértékben külföldi befektetők finanszírozzák. Ők pedig árgus szemekkel lesik, hogy az ország növekedési pályája lehetővé teszi-e az államadósság folyamatos finanszírozását.

     Róna Péter közgazdász lapunknak elmondta: Magyarország növekedési lehetőségei jelentősen alatta vannak a kormány által jövőre várt 1,5 százaléknak. A bankoknak nincs elég tőkéjük, alig hiteleznek, hitelezés nélkül pedig nincs növekedés sem. A befektetőkben fölhorgadhat a kérdés: növekedés nélkül képes-e magát finanszírozni Magyarország? Ugyanezt kérdezték a befektetők Görögország és Olaszország esetében is – magyarázta a közgazdász. Róna úgy vélte: Magyarország helyzete különbözik az olaszétól és a görögétől, ám a növekedési bajok hasonló módon finanszírozási problémákhoz vezethetnek. Róna lapunknak is megerősítette korábbi véleményét: ha az unió centrum országainak nem tetszik egy periféria ország politikája, akkor annak a kormánynak előbb-utóbb mennie kell, s az unió emberei lesznek a válságkezelő kormány vezetői. Szerinte ez történt Görögország és Olaszország esetében, és megtörténhet Magyarországot illetően is.

    S a lehetőséget nemcsak Róna Péter veti föl sajnos: a Wall Street Journal egyik blogjában írták nemrégiben, hogy Magyarország lehet az európai válság következő áldozata.

Kisegít Kína?

     Mellár Tamás professzor azt mondta lapunknak: vannak tartalékok, ha nagy csapás nem éri Magyarországot vagy a világgazdaságot, hazánknak jövő év közepéig nem lehet közvetlen finanszírozási gondja. Ennél hosszabb távon persze bármi elképzelhető, de a közgazdász szerint a kormány gazdaságpolitikája azért próbál alkalmazkodni a megváltozott környezethez. Amit mutat például, hogy a kormány igyekszik megállapodni a bankokkal. Nagy kérdés az is, hogy hoznak-e valamit a konyhára a kínai, közel-keleti kapcsolatok. Ha Kína elszánja magát Magyarország finanszírozására, akkor annak nyilván költsége van, de az IMF-t biztosan nem kell behívni – mondta Mellár. A közgazdászprofesszor 0 százalék körüli „növekedést" vár jövőre, mivel kérdéses, hogy tudja-e húzni továbbra is az export a GDP-t. A mintegy 1400 milliárd forintnyi jövő évi megszorítás (az erről szóló dokumentum elérhető az NGM angol nyelvű szekciójában) a hazai kereslet oldaláról húzza vissza a gazdaságot.

     A Népszabadság keddi információja szerint Orbán Viktor szűk körben már célzott arra, hogy lemond, ha Magyarország újra az IMF védőhálójára szorul. A Magyarország körüli aggodalmak nem meglepőek abból a szempontból, hogy a globális válság 2008-as kitörésekor is „hamar megtalálták". Matolcsy György, amikor elfoglalta a miniszteri székét – jogosan, bár politikailag érthetetlenül – arról beszélt, hogy Magyarország a világ 10 legkockázatosabb adósa között szerepel. Nos, ez nem változott.

Szerző: Kis Miklós Forrás: FN24

      Olyan törvényjavaslat kidolgozását rendelte el a Kormány a rokkantsági nyugdíjrendszer átalakítására, amelyben a hangsúly a rehabilitáción és a foglalkoztatás elősegítésén kell legyen – hangsúlyozta Giró-Szász András kormányszóvivő csütörtök délután, Soltész Miklós államtitkárral tartott sajtótájékoztatóján.
     A Kormány elfogadta a nyugdíjrendszer átalakításával kapcsolatban az új intézményi rendszer kialakításáról szóló előterjesztést, és elrendelte az ehhez kapcsolódó törvényjavaslat kidolgozását – mondta a kormányszóvivő. Hozzátette: a kormányzat az összes olyan alrendszerhez hozzányúl, amely igazságtalan, vagy tarthatatlan.

     A jelenlegi rendszer problémáiról szólva Giró-Szász András elmondta, hogy az fenntarthatatlan és átláthatatlan, pazarló, valamint nem ösztönöz az álláskeresésre, a legális munkavállalásra. A kormányszóvivő kiemelte, hogy hazánkban kétszer annyian részesülnek rokkantsági ellátásban, mint a régió más államaiban.

     Giró-Szász András kifejtette: az új rendszerben megszűnik a rendszeres és átmeneti rokkantsági ellátás jelenlegi formája, ezek helyét két részből álló új ellátási forma veszi át. Lesz egy táppénz jellegű juttatás és egy rokkantsági ellátás.

     Soltész Miklós szociális, család- és Ifjúságügyért felelős államtitkár is hangsúlyozta, hogy a jelenlegi helyzet teljességgel tarthatatlan, hiszen több mint 900 ezer fő kap rokkantsági ellátást. Az új rendszernél fő szabály lesz – fogalmazott az államtitkár –, hogy akik elérik a nyugdíjkorhatárt, azok nem rokkantsági ellátást kapnak majd, hanem nyugellátást, akik viszont a korhatár alatt vannak, azok rehabilitációs vagy rokkantsági ellátásban részesülnek.

     Soltész Miklós rámutatott, hogy jelenleg 111 ezer ember részesül rokkantsági ellátásban, közülük lesznek akik rehabilitálhatóak, s lesznek akik nem – utóbbiak rokkantsági ellátást kapnak majd. A rokkantsági ellátás nem változik – erősítette meg az államtitkár.

     A szociális, család- és Ifjúságügyért felelős államtitkár elmondta: lesz, akiket nem érint az átalakítás, mivel már 384 ezernél is több azoknak a száma, akik nyugellátásban részesülnek. Nem érinti továbbá a III. kategóriás rokkantsági csoportot, mivel ők is rokkantsági ellátást kapnak.

     Soltész Miklós kitért arra is, hogy az új szabályozásban, akik rehabilitációs ellátást kapnak, azoknak az ellátás addig jár, amíg nem dolgoznak, munkavégzésük idejére fel kell függeszteniük azt. A rehabilitációs kártyával rendelkezők foglalkoztatásánál a munkaadóknak nem kell járulékokat fizetniük – fogalmazott az államtitkár, hozzátéve: bér- és költségkompenzációban is részesülnek a munkáltatók, amely mértéke az első évben 100, a másodikban 90, és a harmadikban 80 százalékos lesz.

     Soltész Miklós rámutatott: megtisztul így a rendszer és a munkára ösztönöz. Nem azt veszi figyelembe – mondta – , hogy ki, mit nem tud, hanem azt, hogy ki, mit tud.

(kormany.hu)

 

 

     2011. évi LXI I I . törvény a Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 1978. évi IV. törvény és egyes törvények pénzügyi bûncselekményekkel összefüggõ módosításáról.

 
1. § A Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) XVII. fejezet 3. cím „Devizabûncselekmény” alcíme helyébe a következõ alcím lép, és a Btk. a következõ 309. §-sal egészül ki:

„Visszaélés társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással 309. § (1) Aki társadalombiztosítási ellátás, vagy az államháztartás alrendszereibõl jogszabály alapján, természetes személy részére nyújtható pénzbeli vagy természetbeni juttatás megszerzése vagy megtartása céljából mást tévedésbe ejt, tévedésben tart vagy a valós tényt elhallgatja, és ezzel kárt okoz, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendõ.

(2) Korlátlanul enyhíthetõ annak a büntetése, aki az (1) bekezdésben meghatározott bûncselekménnyel okozott kárt a vádirat benyújtásáig megtéríti.

 

 

     Az Otthonvédelmi Akcióterv keretein belül a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. Által működtetendő konstrukció (NET program) a szociálisan leginkább rászoruló családoknak kíván segítséget nyújtani.


   A Nemzeti Eszközkezelő Zrt. által megvásárolt, a Magyar Állam tulajdonába kerülő ingatlanok vagyonkezelői jogát a vonatkozó törvény alapján a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. gyakorolja.


    A Társaság az ingatlanokat elsősorban a korábbi tulajdonosok részére történő bérbeadással hasznosítja, illetve a törvény alapján a megüresedett lakásokat értékesítheti. Az állami tulajdonú ingatlanok hasznosításából és értékesítéséből származó bevételek az államháztartási törvény alapján a központi költségvetés bevételét képezik.


   A költségvetési törvény speciális rendelkezése alapján az ingatlanok hasznosításából és értékesítéséből származó bevételek mértékéig indokolt esetben a Kormány a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. feladatellátását szolgáló többletkiadási lehetőséget teremthet.


(költségvetési terv 224. oldal)

Keresés