A feng shui szerint a szobanövények nagyon erősen hathatnak életünkre, így ha követjük a több ezer éves elméletet, akkor nem árt, ha tisztában vagyunk néhány szabállyal a növények kiválasztásával és elhelyezésével kapcsolatban.

1 .  Bambusz

A bambusz nagyon hasznos növény, aminek alkalmazását a feng shui kifejezetten ajánlja. Az életünk minden területén energiát adhat, ezért bárhol a lakásban jó, ha van egy ilyenünk. A siker és az érvényesülés jelképe is, ezért a dolgozószobában kifejezetten látványos hatást remélhetünk tőle.

alt

Egyben azonban a nyugalom szimbóluma is, ezért hálószobánkban is elhelyezhetünk belőle, sőt amennyiben tartós párkapcsolatra vágyunk, akkor a legjobb, ha inkább kettő van belőle.

2. Aloé

Az aloénak szintén nagyon sok pozitív hatást tulajdonít a feng shui. Feltölt energiával, segít túljutni a saját lustaságunkból fakadó problémákon, ezért a lakás bármelyik pontján eredményesen alkalmazhatjuk.

alt

Egészséget, gazdagságot és békét hoz, vagyis magába foglal minden olyan vágyat, amire általában törekszünk. Bármennyi aloét tarthatunk otthonunkban, hiszen a feng shui alapján kizárólag pozitív hatással lehet életünkre, ráadásul annak minden egyes területén.

3. Fokföldi ibolya

A fokföldi ibolyánk szintén olyan hatásokat tulajdonít a feng shui, amelyek az élet rengeteg területén segíthetnek a boldog, kiegyensúlyozott mindennapok megteremtésében. Feltölt energiával, segíti a jókedv dominanciáját s nem utolsó sorban megnyugtató harmóniát áraszt maga körül.

alt

Nyitottabbá, a többi ember iránt érdeklődőbbé és fogékonyabbá tesz bennünket, így segít a barátságok elmélyítésében. Pozitív gondolkodásra és életigenlésre sarkall, ideális helye a nappali, vagy más olyan helység, ahol a társas érintkezések leginkább zajlanak.

4. Rózsa

A rózsa a világ minden pontján a szeretetet, a szépséget, de egyben az ezekkel együtt járó problémákat is szimbolizálja. A feng shui szerint is hasonló a jelentése és a hatása is: ha rózsát teszünk a hálószobánkba, akkor az arra fog ösztönözni bennünket, hogy keressük a szépet, a szereteten alapuló kapcsolatokat, de legyünk tisztában azzal, hogy ezzel nehézségek is együtt járnak.

alt

A rózsa segíthet a felmerülő problémák elfogadásában, illetve abban, hogy a másikat akkor is szépnek és vonzónak lássuk, ha ismerjük jónéhány apró, szúrós hibáját is.

5. Szúrós növények

A feng shui szerint minden határozottan szúrós, éles, tüskés berendezési tárgy negatív hatással lehet az életünkre, legyen szó egy használati tárgyról vagy akár néhány szobanövényről, természetesen a rózsát kivéve.

alt

Ezért ha követjük az elmélet tanításait, akkor inkább száműzzük a nappalinkból és a hálószobánkból a kaktuszokat, anyósnyelveket: ezek ugyanis bennünket is keserűbbé, kritikusabbá, másokat ok nélkül megbántókká, vagyis szúróssá változtathat.

6. Bonszai

Hiába hasonló a feng shui és a bonszai származása földrajzilag, az előbbi mégsem ajánlja, hogy bonsaiokat tartsunk az otthonunkban. A nagyon mutatós és kifejezetten dekoratív bonsaiok ugyanis nagyon sok törődést és ápolást igényelnek, mégis nagyon lassan növekednek.

alt

Ezért különösen káros lehet, ha például a dolgozószobában, vagy akár a munkahelyünkön tartunk ilyet, mivel azt eredményezheti, hogy hiába fordítunk sok időt a munkánkra, pénzkeresetünkre, mindez nem fog erősödő sikert eredményezni.

Alkalmas azonban a teraszra vagy kinti terekre. 

 

Forrás : www.bien.hu

Szerző : Fischer Anna

http://www.bien.hu/a-lakasodba-illo-szobanovenyek-a-feng-shui-szerint/otthon/kert-es-terasz/113890

Teljesen pucéran vadidegeken között jógázni, bármilyen meglepő, egyáltalán nem szörnyű. Levetkőzni a gátlásokat és a szorongásokat – erről szól a meztelenjóga a hívei szerint, de sokan sose mennének el kipróbálni. Mi bevállaltuk.

„És akkor majd a többiek belelátnak egyenesen a csúnyádba?” – fogalmazott kissé népmesébe illően az egyik barátnőm, amikor elmondtam neki, hogy meztelenjógára megyek. „A bugyit is le kell venned?” – kérdezte hitetlenkedve egy másik, mert valahogy senki nem akarta fogni, hogy ilyen igenis van Budapesten: meztelenjóga csak nőknek, vagy férfiaknak és nőknek közösen.

Mintha randira készülnék...

Első lépésben a nőit vállaltam be. Lélekben már hetekkel előtte vívódtam, hogy most akkor tényleg elmenjek-e. Valami olyasmire gondoltam, ha le merek vetkőzni anyaszült meztelenre, sőt jógázni egy csapat idegen előtt, akkor talán nem foglalkozom majd annyit azzal, hogy mások mit gondolnak rólam. Röhögtem magamon előtte, mert körülbelül olyan volt, mintha egy randira készülnék – a szőrtelenítés része mindenképpen. Már a lépcsőházban bandukoltam felfelé, amikor még mindig nem hittem el, hogy nagyjából tíz perc múlva meztelen emberekkel leszek körülvéve, köztük én is csupaszon.

„Szia, Mónika vagyok, én tartom majd az órát” – fogad leendő tanárom, és bár ez más órák előtt egyáltalán nem jellemző, a többiekkel is bemutatkozunk egymásnak. Mintha valahogy egyszerűbb lenne meztelenkedni olyanok előtt, akiknek tudod a nevét...

Nem vagyunk sokan, ez azért megnyugtat, így azért nem lát senki a „csúnyámba”. Levetkőzöm, ahogy illik, és egy nagy kendőt csavarok magamra, ahogy a többiek is. „Nemrég voltam szemtanúja annak – kezdi Mónika az órát –, hogy egy nagy társaságban a gyerekek táncoltak, az egyik kisfiúnak lecsúszott a nadrágja és kilógott a fütyije, de őt ez egyáltalán nem zavarta, ugrált tovább. Nem szégyellte, neki ez volt természetes” – magyarázza Mónika, akit egyáltalán nem zavar, hogy a kendő alól kikandikál a bal melle.

Előjönnek a rosszak is...

„A szégyenérzet belénk nevelődik az évek során, és én azt szeretném, ha óra közben ezeket elengednétek, és nem ítélnétek meg sem magatokat, sem a többieket. Csak magatokra figyeljetek, és arra, hogy milyen dolgok jutnak eszetekbe. Lehet, hogy rossz élmények is előtörnek, de csak folytassátok tovább! – teszi hozzá Mónika. – A kukkolást és a magamutogatást nem engedem meg. Itt nem számít, hogy szép-e a tested, vagy annyira nem, a felszabadultság a lényeg.”

Aztán kicsit beszélgetünk, még kendőben, és már nem érzem azt, hogy ez egy bizarr szituáció lenne. „A kendőt pedig csak akkor dobd le magadról, ha úgy érzed, kész vagy rá, és nem kényelmetlen megtenni.” Na, ekkor jön az első váratlan fordulat, ugyanis rajtam kívül mindenki ledobta magáról a kendőt az első gyakorlat előtt. Ott állok talpig kendőben, körülöttem mindenki meztelen, igaz, nem látom őket, mert mereven nézem a falat. És vívódom, mert kilógni nem akarok a sorból, ugyanakkor meg pont azért vagyok ott, hogy ne mindig mások véleményével törődjek. Szóval marad a kendő...

Aztán minden izom- és idegszálamat megfeszítve a mozgásra figyelek: hogyan nyúlik, hogyan feszül, hogyan olvadok fel – elvégre ez egy jógaóra. Amikor az ember a szokott módon ruhában megy jógázni vagy bármilyen fitneszórára, önkéntelenül összehasonlítja magát másokkal. (Ugye?) „Ó, de jó neki, milyen hajlékony, remélem, egyszer nekem is olyan lesz a fenekem, mint az övé, satöbbi.” Itt ennek nincs tere, hiszen nem akarunk bámulni, kukkolni. Becsukom a szemem, és aztán leesik rólam a kendő magától. Nem zavar, mert rájöttem, hogy itt mindenki magával van elfoglalva, és nem az én mellemre kíváncsi.

alt

alt

 

alt

 
alt
 

alt

 
 
Forrás : www.nlcafe.hu

Szerző : Jámbor Eszter

 http://www.nlcafe.hu/eletmod/20140110/meztelen-joga-kiprobaltuk/#a3

 

Kezdje kipihent külsővel az új évet ! A kevés alvás, az éjszakára le nem mosott smink, vagy a túl sok alkohol is okozhatja, hogy másnap reggel karikás, puffadt szemek néznek vissza a tükörből. A szakember most tanácsokat ad, hogyan lehet friss, kipihent a külsőnk.

Gyors segítség duzzadt szemekre A szemek körüli terület duzzanatát a legegyszerűbben langyos vizes arcmosással enyhíthetjük. A módszer lehetséges alternatívája, ha a reggeli készülődés közben szemmaszkot, vagy gyógyszertárból beszerezhető, hőálló műanyag bevonattal ellátott zselé maszkot helyezünk fel. Ezt érdemes a hűtőszekrényben tárolni, így reggel mindig kéznél lesz.
Az uborkás pakolás is jól bevált megoldás a puffadt, karikás szemre, a hatóanyagok megfelelő bejutását azonban akkor érjük el, ha a zöldséget lereszeljük és pici tejszínt hozzá keverve visszük fel a szemkörnyékre.

Karikák helyett A szemek alatti sötét területen, világosabb színű korrektorral, akár teljesen el is fedhetjük a karikákat. Ügyeljünk rá, hogy a megfelelő, szemkörnyék ápoló terméket válasszuk. A pattanások elfedésére való korrektor ki is száríthatja a szemek körüli érzékeny bőrt! Ha tartós megoldást szeretnénk, kozmetikai kezelésekkel is csökkenthetjük a pigmentációs elváltozást, de léteznek e célra megfelelő, a bőrt világosító kozmetikumok is.

Táskás szemek ellen A kipihent külső elérésének legegyszerűbb módja természetesen az alvás. Ha van rá lehetőségünk, használjuk ki a hétvégét és ejtőzzünk akár napközben is pár órát. Figyeljünk az alvás közben felvett testhelyzetre, a szemek alatt kialakuló táskák problémája ugyanis jellemzően a hason, vagy oldalt alvóknál jelentkezik. Háton fekve, plusz párnával a fejünket megemelve csökkenthetőek a panaszok.

  A borogatás sokat segít, ha karikás a szemünk  
 

A borogatás sokat segít, ha karikás a szemünk

 


Borogatás, gőzölés gyógynövényekkel A forralt vízzel felöntött gyógynövényeket tíz percig állni hagyjuk, majd szűrés után langyosan, vagy melegen alkalmazhatjuk borogatásként, szemöblítő poharas öblögetésként, vagy gőzölés céljából. "Arra figyeljünk (különösen, ha árpa, gyulladás, vagy egyéb fertőzés áll fenn), hogy külön borogatást készítsünk mindkét szemre" - figyelmeztet Peterman Krisztina, a Dermatica kozmetikusa.

Szemöblítő pohár használatánál a beletöltött főzetbe hajolva kell pislogni, a gőzölés során pedig az egész arc felfrissülhet, itt azonban a végén ne feledkezzünk meg a pórusösszehúzásról: ez történhet hideg vízzel, vagy tonikkal. Legismertebb, e célból hatásos gyógynövények a szemvidítófű, a bojtorján, édesgyökér és az aranygyökér. Alkalmazásukat célszerű kúraszerűen végezni 6-7 napig, majd szünetet tartani.

"A házi praktikák gyors megoldást jelenthetnek, igazán látványos és tartós eredményhez azonban célszerű szakember segítségét kérnünk" - javasolja a Dermatica kozmetikusa. Létezik speciálisan, a szemkörnyék ápolására kifejlesztett kezelés, amelynek épp úgy része a tiszítás, soft peeling, mint a szemkörnyék-masszázs. Ezt követi a szemmaszk, melynek hatóideje általában 15 perc és friss, finom, kipihent tekintetet eredményez. A teljes kezelés hossza nagyjából negyven perc.

A szemek alatti területen jelentkező sötét karika leggyakrabban örökletes tulajdonság, rendszerint a család többi tagjánál is előfordul. A kor előre haladtával enélkül is egyre többeknél megfigyelhető ez a fajta pigmentációs elváltozás. A 30-as, 40-es években a szemek alatti sötétebb terület valójában nem a bőr színének változása miatt jelenik meg, hanem az arc vonalának megváltozása miatt vetül a szemüregre árnyék, a bőr öregedésének természetes folyamataként.
 
 
Forrás : www.hazipatika.com

http://www.hazipatika.com/eletmod/egeszseges_szepseg/cikkek/karikas_szemek_igy_kuzdhetunk_ellenuk/20140106104237?utm_source=www.startlap.hu&utm_campaign=Startlap_Aktualis_20140108&utm_medium=click&utm_content=http%3A%2F%2Fwww.hazipatika.com%2Feletmod%2Fegeszseges_szepseg%2Fcikkek%2Fkarikas_szemek_

igy_kuzdhetunk_ellenuk%2F20140106104237#a3

A lakosság 90 százalékának van esetenként fejfájása és 40-50 százaléka rendszeresen szenved miatta. A kísérő tünetek, mint a hányinger, szédülés, egyensúlyozási problémák, fáradtság, látás- és beszédzavarok csak tovább fokozzák a beteg gyötrelmét.

A fejfájás típusai, okai, diagnózisa...

A fejfájások egy részének nyilvánvaló oka van, mint például a túlzott alkoholfogyasztás, vagy a megfázás. Ezek ritkán tartanak néhány óránál tovább, így ha szükséges, egy - két fájdalomcsillapító képes enyhíteni a tüneteket.
 
Nem minden fejfájásnak nyilvánvaló azonban az eredete. Számos különféle típusú, eltérő okokból fellépő fejfájást ismerünk. Ha a fejfájás annyira zavaró, hogy a beteg orvosi segítséget vesz igénybe, az orvosok csak akkor tudnak hatékony kezelést előírni, ha tudják, milyen típusú fejfájással van dolguk. A legtöbb megbetegedésnél az orvos különféle vizsgálatokkal tudja a feltételezett diagnózist megerősíteni. Így például a vérvizsgálat segít egy fertőzés vagy anémia diagnosztizálásában, röntgenvizsgálattal csonttöréseket, az agy képalkotó vizsgálatával pedig egy esetleges agydaganat létét lehet megerősíteni.
 
A leggyakoribb fejfájástípusoknak, mint a migrénnek vagy a tenziós fejfájásnak nincs ilyen diagnosztikai tesztje. Ez azt jelenti, hogy a diagnózis lényegében a betegnek az orvos kérdéseire adott válaszain és a negatív (kóros eltérést nem mutató) neurológiai vizsgálaton alapul. Nem meglepő ezért, hogy a diagnózis felállítása időigényes és nem mindig egyszerű.

Primer és szekunder fejfájások...

Hippokratész ismerte fel elsőként azt, hogy a fejfájásokat primer és szekunder állapotokra lehet osztani. A primer fejfájásoknak, mint amilyen a migrén, nincs nyilvánvaló fizikai oka. A szekunder fejfájások más körülmények vagy betegségek miatt, például másnaposság, fejsérülés, agyhártyagyulladás vagy melléküreg-gyulladás következtében lépnek fel. Ennek az egyszerű különbségtételnek nagy hatása van a fejfájás kezelésére, hiszen a primer fejfájás nyilvánvalóan más kezelést igényel, mint a szekunder fejfájás, amely az alapvető ok kezelésére reagál a legjobban.

Az évszázadok során az osztályozás egyre bonyolultabbá vált, így a diagnózis elősegítése érdekében leírásokban és diagnosztikai kritériumokban egyeztek meg. A legutóbbi osztályozás, melyet "A fejfájások, koponyai (koponyát érintő?) neuralgiák és az arcfájdalmak osztályozása és diagnosztikai kritériumai" címen a Nemzetközi Fejfájás Társaság dolgozott ki, 2004-ben jelent meg. Eredetileg klinikai vizsgálatokban történő alkalmazásra szánták, ma azonban általánosan használják. Több mint 90 kutató elme átfogó közleménye ez, amelyben a fejfájásnak 13 fő csoportját sorolják fel, közöttük 4-féle primer és 9-féle szekunder fejfájást. Természetesen ez az osztályozás sem tökéletes és idővel nyilvánvalóan módosítani fogják, de nagy előrehaladást jelent a korábbi megközelítésekhez képest.

Ezek az új kritériumok leginkább a primer fejfájások megértését segítették elő. Az alkalmazásuk lehetővé tette, hogy jobban kutathassák a migrén kezelését, mert a kutatók biztosabbak lehetnek abban, hogy a vizsgálatban részt vevő betegnek valóban migrénje van. Hasonlóképpen kutatják a fejfájások egyéb típusait is. Az ilyen kritériumok egyik elméleti haszna, hogy a diagnózis felállítása érdekében diagnosztikai ellenőrző listákat lehet - számítógéppel generálva - kialakítani.

  A kínzó fejfájásnak több típusa is van  
 

A kínzó fejfájásnak több típusa is van

 

A kritériumoknak azonban szélesebb körű funkciójuk is van, mivel nagy népességre kiterjedő vizsgálatokban lehet őket a migrén, vagy más fejfájások diagnózisának megerősítésére felhasználni. Ez azt jelenti, hogy a kutatók egy adott időszakban, rendszerint egy év alatt, egy adott népességen belül előforduló új fejfájásokat (az incidenciát) tanulmányozhatják. Megállapíthatják azon emberek számát is, akiknek az életük során bármikor fájt a fejük (élettartam-prevalencia).
 
A fejfájás epidemiológiáját Dániában és az Egyesült Államokban vizsgálták a legkiterjedtebben, bár sok más országban is végeztek hasonló vizsgálatokat. A primer fejfájások osztályozása négy csoportot eredményezett: a migrén, a tenziós fejfájás, a cluster- fejfájás, valamint a vegyes fejfájások csoportjait.

A migrén

A migrén az orvosok által leggyakrabban látott neurológiai kórkép. A gyermek- és tizenéves korban kezdődik, de a rohamok sokszor nem gyakoriak. A harmincas és negyvenes évek közeledtével a rohamok egyre gyakrabban fordulnak elő nőknél: a férfi és női előfordulási arány 1 : 3. A 40-45. életév után mindkét nemnél csökken a migrén előfordulása, gyakran elmúlik a későbbi évek folyamán. A vizsgálatok azt mutatják, hogy a lakosság kb. 10 - 12 százalékának volt élete során migrénje.

A migrénnek két típusa van: az aurával társuló migrén a rohamok 20-30 százalékát teszi ki, míg az aura nélküli migrén a rohamok 70-80 százalékát alkotja. Mindkét típusú rohamok lényegében azonosak, visszatérő fejfájás-rohamok, amik rosszulléttel, fény- és hangkerüléssel illetve azzal járnak, hogy az érintettek a normális napi feladataikat nehezen tudják ellátni. Nem ritka, hogy a migréntől szenvedőnek ágyba kell feküdnie, amíg a roham enyhül. Az aurával járó rohamok 5-60 percig tartó jellegzetes, leggyakrabban vizuális tünetekkel kezdődnek, amelyek megszűnnek mielőtt a fejfájás elkezdődik. Sok embernél, akinél a rohamokhoz aura társul, aura nélküli rohamok is előfordulnak.

Érdekes megfigyelés, hogy a népesség-vizsgálatok során a migrén miatt jelentett betegállapot, a munkából való hiányzás, valamint a szabadidős tevékenységtől való távolmaradás aránya magas, míg a migrén miatt az orvosukhoz fordulók aránya alacsony. Ennek okát jelenleg is kutatják.

Tenziós fejfájás

Bár a migrén gyakori, a leggyakoribb fejfájás-típus az összes fejfájásnak körülbelül 78 százalékát képviselő tenziós fejfájás, mellyel csaknem mindenki találkozott már az élete folyamán. A tenziós fejfájásba történő besorolás kritériumai a migrén kritériumainál kevésbé szorosak: ezek a fejfájások nagyon eltérőek lehetnek súlyosság és időtartam szempontjából, kísérő tünetük általában nincs, és rendszerint jól reagálnak recept nélkül kapható fájdalomcsillapítókra.

Rendszerint a tizen- és huszonéves korban kezdődnek, ám általában az emberek húszas és harmincas éveinek végén fordul elő a leggyakrabban. A jellegzetes tünet a tompa, nem túl erős fájdalom, amely szinte szoros övként veszi körül a fejet. Rendszerint nem szorítkozik a fejnek csak az egyik oldalára vagy részére, hanem kétoldali vagy az egész fejre terjed; gyakran ráterjed a válltájékra is.

A fájdalom harminc perctől akár egy hétig is tarthat, súlyossága az enyhe fájdalomtól a közepesig bárhol lehet. Legtöbbször nem befolyásolja jelentősen a normális napi tevékenységet. Mindazonáltal azoknak, akiket érint, némi korlátozással kell szembe nézniük (pl. indítékcsökkenés, koncentráló-képesség csökkenése, rosszkedvűség). A tenziós fejfájás általában nappal lép föl és - a migrénnel ellentétben - a fizikai aktivitás, például a séta a friss levegőn jó hatású lehet.

A tenziós fejfájás oka nagyrészt még ismeretlen. Mentális és fizikai problémák válthatják ki, mint pl. a fej- és a nyakizmok feszülése, a stressz vagy a rövid ideig tartó megfeszített munka. Az újabb kutatások azonban arra utalnak, hogy a valódi ok valami más. Feltételezik, hogy a központi idegrendszerben a szervezet saját fájdalom elleni védekező mechanizmusának rendellenessége a valódi ok. A tenziós fejfájások krónikus természetűek is lehetnek.

Cluster fejfájások

A primer fejfájások harmadik csoportját a Nemzetközi Fejfájás Társaság jelentősen átalakította. A jelen elnevezés szerint trigemino-autonom fejfájásoknak hívott kórképek közös jellemzője a féloldali, általában erős fejfájás, melyet az autonóm (vegetatív) idegrendszer azonos oldali működészavarával magyarázható tünetek kísérnek.
 
Leggyakoribb képviselőjük, a cluster (halmozott rohamokban jelentkező) fejfájás a legdrámaibb fejfájások egyike. Szerencsére ritka, csupán a lakosságnak kevesebb, mint 0,1 százalékát érinti, erősen dohányzó férfiak körében gyakoribb. Rendszerint 20-30 éves kor között kezdődik, 6-8 hétig tartó naponkénti fejfájásokkal járó epizódokkal. Ezen időszak alatt az érintett naponta egy vagy több, rendszerint azonos időszakban jelentkező, kínzó, féloldali fejfájást regisztrál.
 
A fájdalom általában 1-2 órán át tart és olyan erős, hogy a betegek egy része fejét a falba verdesi, vagy más erős inger egyidejű alkalmazásával igyekszik azt mérsékelni. A fájdalom típusos kísérőjelensége az azonos oldali könnyezés, orrdugulás vagy orrfolyás; a kötőhártya ereinek tágulata miatt a fájdalom oldalán a szem általában kissé vöröses. A krónikus paroxysmalis hemicrania (ismeretlen eredetű rohamokban jelentkező féloldali fejfájás) még ritkább és leginkább nőknél fordul elő. A féloldali, pár perctől maximum fél óráig tartó, naponként akár 10 -30-szor jelentkező rövid roham indometacinra megszűnik.

Egyéb fejfájások

A primer fejfájások listáját az "egyéb" jelzésű fejfájások teszik teljessé, amelyek közé a hideginger okozta fejfájás, a megerőltetéssel összefüggő fejfájások, valamint a szexuális aktivitással kapcsolatos fejfájások tartoznak. A leggyakoribb a hideginger-fejfájás, amit mindenki megtapasztalhat, ha nagy adag nagyon hideg fagylaltot nyel le.

Szekunder fejfájások

  A bőséges folyadékfogyasztás sokat segíthet  
 

A bőséges folyadékfogyasztás sokat segíthet

 

A szekunder fejfájások, amelyek közé a leginkább rettegett agydaganatok is tartoznak, szerencsére ritkák.

Kivételt képez ez alól a másnaposság, a lázzal összefüggő fejfájás valamint a melléküreg-gyulladás. Kevésbé közismert, hogy a fejfájás rohamkezelésre alkalmas fájdalomcsillapítók rendszeres használata (a fájdalomcsillapító-abúzus) is fejfájást okoz.

Ez az orvosok rémálma, mivel nagyon nehezen lehet kezelni. Paradox állapot, amely a speciális fejfájás-rendeléseket felkereső betegeknek legalább 10 százalékát érinti.

Úgy vélik, hogy az egész lakosságnak körülbelül 1 százaléka szenved emiatt. Sokszor egy nem túlságosan gyakori rohamokkal járó primer fejfájásból, leggyakrabban migrénből alakul ki. Gyakran nem pontosan felderíthető okok miatt megnő a fejfájások gyakorisága, vagy egy járulékos fejfájás alakul ki.

Az igény, hogy a beteg a tüneteket hatásosan kezelje - gyakran azért, mert fél, hogy nem tud fejfájással dolgozni - oda vezet, hogy a fájdalom csillapítása céljából egyre gyakrabban alkalmazza a tüneti kezelést. Amikor ez már nem hat, erősebb fájdalomcsillapítókhoz nyúl. Ennek eredményeként a hét csaknem minden napján fejfájás elleni szert szed. Még rosszabb, hogy egy idő után a kezelés a fájdalmat már nem is csillapítja. Ilyenkor a beteg másfajta kezelésekkel próbálkozik, de ezek hatástalanok.

A prognózist nem az határozza meg, hogy sok vagy csak kevés gyógyszert szed naponta: az adagolás rendszeressége sokkal fontosabb, mint az aktuálisan bevett gyógyszer mennyisége. Az ilyen beteg nehezen kezelhető, mert a hatásos terápia alapja az, ha beszünteti a napi gyógyszerszedést.

Ennek gyakran kezdeti nagyon súlyos megvonásos fejfájás a következménye, amely több napig tart. A tünetek azonban fokozatosan enyhülnek, és az ezután is megmaradó fejfájás sokkal gyorsabban reagál a kezelésre. A gyógyszereléssel való visszaélés okozta fejfájást leginkább úgy lehet megakadályozni, ha az akut kezelés rendszeres alkalmazását hetenként legfeljebb 2-3 napra korlátozzák.

Ahány fej, annyiféle kezelés

A Nemzetközi Fejfájás Társaság osztályozásának bevezetése elősegítette a fejfájás kutatását, javította a lakosság körében előforduló fejfájás megértését és jól használható segítséget adott a pontos diagnózis felállításához. Mindez jól kiegészítette azt a robbanásszerű fejlődést, amely a primer fejfájások roham-, ill. megelőző kezelésében az elmúlt 20 évben bekövetkezett.

A fejfájások klinikai kezelésének alapja a részletes és pontos kikérdezés, mely a fejfájás jellemzőin túl ki kell terjedjen a kórelőzményekre, egyidejűleg fennálló egyéb betegségekre, gyógyszerszedési szokásokra és a szociális ill. családi körülményekre is. Mivel a fejfájások jelentős részét pszichés tényezők (stressz, hangulatzavar, kimerültség) is provokálhatják, ezek feltárása is lényeges szempont.

A beteg és orvos közti bizalom, e gyakran terápiás nehézséget jelentő kórképek kezeléséhez elengedhetetlen. Nincs és a közeljövőben nem is várható olyan diagnosztikus eljárás, mely a fejfájások kórismézéséhez és kezelésének megtervezéséhez szükséges időráfordítást jelentősen lerövidítené.

Ebben az értelemben a fejfájások kivizsgálása és kezelése - a modern eszközök megfelelő mértékű használata mellett - a klasszikus orvoslás legjobb hagyományait felelevenítve igényli a beteg problémája iránti (időráfordításban is megnyilvánuló) érdeklődést, a szaktudás folyamatos frissítését és a gondos odafigyelést. Minden egyes fejfájás külön diagnózist igényel. Csakis ezt követően lehet specifikus és gyakran elkülönített, egyedi kezeléseket alkalmazni.

 

Forrás : www.hazipatika.com

Szerző : Hámor Éva

http://www.hazipatika.com/eletmod/fajdalomcsillapitas/cikkek/a_fejfajas_es_tipusai/20071003173317?utm_source=www.startlap.hu&utm_campaign=Startlap_Aktualis_20131230&utm_medium=click&utm_content=http%3A%2F%2Fwww.hazipatika.com%2Feletmod%2Ffajdalomcsillapitas%2Fcikkek%2Fa_

fejfajas_es_tipusai%2F20071003173317#a3

Egy sokat vitatott édesítőszerről kiderült, hogy nem veszélyezteti az egészséget – ha az ajánlott mennyiségben fogyasztjuk.

Az aszpartámot az alacsony kalóriatartalmú italok és ételek édesítésére használják, de sokan ellenzik, mert úgy tartják, egészségtelen. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság azonban kijelentette: a szer nem veszélyezteti az egészséget, ha a jelenleg ajánlott mennyiségben fogyasztják.

Az adalékanyag irányadó napi beviteli értéke 40 milligramm testsúlykilogrammonként, és nincs szükség ennek felülvizsgálatára - áll az Európai Unió élelmezésbiztonsági szervezetének közleményében.

16 doboz üdítő...

Egy húsz kilogrammos kisgyermek másfél liter aszpartámos üdítőt ihat anélkül, hogy ezt a küszöböt átlépné - közölte Claude Lambré, a szakértői bizottság egyik alelnöke sajtótájékoztatóján.

Egy doboz diétás szénsavas üdítőital mintegy 180 milligramm aszpartámot tartalmaz, ami azt jelenti, hogy egy 75 kilogramm súlyú felnőttnek napi több mint 16 doboz diétás üdítőt kellene elfogyasztania ahhoz, hogy túllépje az uniós küszöbértéket. (Az Egyesült Államokban valamivel magasabb, kilogrammonként 50 milligramm az ajánlott felső érték.)

Bizalmatlanság...

Az aszpartámmal édesített üdítők, desszertek, rágógumik és fogyókúrás termékek gyártóival szemben évek óta bizalmatlanok a fogyasztók és a tudósok, az adalékanyag biztonságát megállapító, átfogó tanulmány azonban eloszlathatja a gyanakvást.

A szektort és mindenekelőtt az amerikai Coca-Colát képviselő Nemzetközi Édesítőszer Szövetség (ISA) üdvözölte a döntést, "amely megerősíti negyven év több mint hatszáz tudományos munkájának következtetéseit".

A rendelkezésre álló kutatási adatok alapján az EFSA kizárhatónak tartja, hogy az aszpartám károsítaná a géneket és rákot okozna. A szakértők azt is megállapították, hogy a mesterséges édesítőszer nem okoz agyi és idegrendszeri károsodást, és nem befolyásolja sem a gyermekek, sem a felnőttek viselkedését vagy gondolkodási képességeit.

Van, akinek szigorúan tilos...

Az EFSA azt azonban elismerte, hogy az aszpartám egyik hatóanyaga, a fenilalanin fogyasztása a fenilketonuria (PKU) nevű örökletes, ritka anyagcsere-betegségben szenvedők számára szigorúan tilos. A kórt Európában a csecsemő születése után három nappal vett vérmintából diagnosztizálják.

 

Forrás: MTI

http://www.hir24.hu/elet-stilus/2013/12/10/jo-hir-a-light-kola-kedveloinek/#a3

Emészthető tudnivalók. Annak ellenére, hogy a gyomorban valódi emésztés gyakorlatilag nem folyik, emésztőrendszerünk egyik legfontosabb része. Mi történik vajon az ide kerülő táplálékkal? Ismerjük meg a gyomor működését közelebbről is!

Az étel puszta elképzelése is megindíthatja az emésztést, de általában az ínycsiklandó falatok látványa, illata és megízlelése adja az idegrendszeri és hormonális szabályozás alatt álló gyomornak az első jelet az emésztőnedvek fokozott termelésére. Így mire a falatok megérkeznek a gyomorba, ott már minden készen áll az emésztésre. Kicsit tudományosabbra véve a dolgot, három szakaszra lehet elkülöníteni a gyomornedv elválasztását. Az első szakaszban meglátjuk, megszagoljuk és megízleljük az ételt. Mivel mindez a fejünkben és a fejünkben található érzéksejtek segítségével történik, kefalikus fázisnak hívják. A második szakaszban a lenyelt falat már közvetlenül érintkezésbe kerül a gyomor nyálkahártyájával, ezért nevezik gasztrikus fázisnak.
 
A táplálék gyomorba kerülésével a gyomoralap tágulása és a megkezdődött emésztés további gyomornedv-termelésre serkentő jelet ad. Az antrum nyálkahártyájában a sósavelválasztást szabályozó gasztrin nevű hormon termelődik, ami a véráramba jutva közvetetten hat a gyomor savelválasztó sejtjeire, ami jó példa az emésztés hormonális szabályozására. A termelődő gyomornedv mennyisége legfőképp a táplálék mennyiségétől és minőségétől függ; a fűszerek jó része, az alkohol vagy a koffein serkentik a gyomorsavtermelést, ami ugyanakkor nem független a lelki és környezeti hatásoktól sem. Végül az intesztinális fázisban a gyomortartalom fokozatosan a patkóbélbe (duodenum) továbbítódik. A táplálék ilyenkor már csupán visszahat a gyomorra, melynek nyomán a mirigyek emésztés idején bőséges nedvtermelése alábbhagy.

Emésztőnedv termelés 7*24 órán át hetente

alt A gyomornedvtermelés mennyisége tehát a táplálkozás és emésztés függvényében változik. Naponta összesen mintegy 1,5-3 liter képződik. A szerv éjszaka sem tétlen; nyugalmi állapotban is végez perisztaltikus mozgást, és - még ha lassabban is - ilyenkor is képződik gyomornedv. Így mindig elegendő emésztőnedv áll rendelkezésre, ha táplálék érkezik. A gyomornedv folyamatosan távozik is a gyomorból, az öblítés folyamatos. A termelődő gyomornedv legfontosabb alkotói tehát a víz, különböző fehérjék, köztük az emésztést végző enzimek; a pepszin és rokonai, a gyomornyálkahártyát védő lúgos kémhatású nyálka, valamint az enzimműködéshez szükséges a sósav (hidrogén-klorid, HCl).

Hogyan képződik bennünk sósav ?

A fedősejtek sósavtermelése külön figyelmet érdemel, hiszen rendkívül összetett biokémiai folyamatról van szó. Az igen nagy koncentrációban jelenlévő sósav 0,9-1,5 közötti pH-értéket hoz létre a gyomor belsejében. Ez a sósavat elválasztó sejtekre különösen nehéz feladatot ró, hiszen pont abba az irányba, a gyomor üregének belseje felé kell további ionokat szállítani, ahol már amúgy is nagy koncentrációban van belőlük. A feladatot a sejtek ionpumpák segítségével, jelen esetben protonpumpákkal oldják meg.

Ezt valóban úgy kell elképzelni, mintha a sejtek membránjában parányi pumpák működnének. Csakhogy itt nem kicsi motorokról van szó, hanem a sejtmembránba ágyazott apró csatornákról, melyeket összetett, a csatornákat térszerkezetük megváltozásával nyitó és záró fehérjemolekulák szegélyeznek. A protonpumpák tehát a sósavhoz szükséges hidrogéniont (protont) szivattyúznak a sejtből a gyomor üregébe. A protonpumpák akkor lépnek működésbe, ha az étel által kiváltott ingerhatásra az idegrendszer hírvivő molekula formájában erre felszólító jelet küld.
 
A központi idegrendszer felől érkező utasítást más események is alátámasztják. Például, kitágul a gyomor, és a falában ülő receptorok a táplálékból származó vegyi anyagokra lesznek figyelmesek. A sósavképződésre a gyomor kiürülése és vékonybélbe jutása, valamint az érzékelt igen alacsony pH-érték is visszahat. Ha nincs szükség sósavra, sokkal kevesebb termelődik.

Tudta-e ?

A gyomornak a kórokozók elleni harcban is szánt szerepet a természet, hiszen erősen savas nedvét és emésztőenzimeit nem minden kórokozó állja, legtöbbjük elpusztul.

Némi visszafolyás még nem kóros reflux..

A gyomorszáj megfelelő záró működése mellett is előfordulhat olykor, hogy ha a gyomorban kicsivel nagyobb a nyomás, mint a nyelőcsőben, akkor felül némi sósav folyik a gyomorszáj fölé, ami marja a nyelőcső nyálkahártyáját. Ez a kellemetlenség természetesnek tekinthető, és a szervezet megfelelően tudja is orvosolni. Fokozott nyáltermeléssel és nyelőcső-perisztaltikával viszonylag hamar megszüntethető a kellemetlen, maró érzés. Igazi problémát csak akkor jelent, ha gyakran és tartósan jelentkezik visszafolyás, ami maradandó károsodást okoz a gyomorszáj és a nyelőcső alsó harmadának nyálkahártyáján

Kapcsolódó tartalmak :

 

Forrás : www.hazipatika.com

Szerző : Máriáss Márta

www.hazipatika.com/taplalkozas/egeszseges_has_titkai/cikkek/mi_van_hasunkban/igy_mukodik_a_gyomor/20120817115824?utm_source=www.startlap.hu&utm_campaign=Startlap_Aktualis_20131205&utm_medium=click&utm_content=http%3A%2F%2Fwww.hazipatika.com%2Ftaplalkozas%2Fegeszseges_has_titkai%2Fcikkek%2Fmi_van_hasunkban%2Figy_

mukodik_a_gyomor%2F20120817115824#a3

A cukorelvonás hűhó vagy remény ? A cukorelvonás egy háromhetes diéta, amiről azt tartják, megszabadít az édesség utáni sóvárgástól. De lehet nagy mennyiségben zöldségeket enni úgy, hogy a cukorkolonc békén hagyjon egyszer s mindenkorra ?

Ha azt mondjuk, nem tudunk élni a napi fánkunk nélkül, valóban "cukorfüggők" vagyunk? A válasz összetett. A megvonás mintája és a nagy evés-ivás - nem a cukor maga - függőségszerű hatáshoz vezethet. Sőt, a cukor ugyanolyan "jóérzés" hatással van az agyi hormonokra, mint az utcai drogok. Senki nem állítja, hogy a cukor ugyanaz, mint a heroin, de mégis össze tudja zavarni az agyat és a szervezetet.

Az agyunk és a cukor...

A cukor az agyunk minden egyes sejtjének az üzemanyaga. Amikor a cukros ételeket túltöltjük, az módosíthatja az agynak azt a részét, amely ellenőrzi, mennyit eszünk. Laboratóriumi vizsgálatok során a patkányoknál, amelyeket cukorral beetettek, olyan agyi elváltozások voltak, mint akik éppen leszoknak a drogról. Az emberek esetében elég a tejturmix képét látni, hogy olyan agyi hatás álljon elő, mint amilyen a drogfüggőknél látható.

A cukorfüggőség tünetei...

Bárki ehet cukros ételeket egészségtelenül, de ez még nem jelenti azt, hogy cukorfüggő lenne. De, ha valaki elveszíti a kontrollt, és többet eszik annál, mint amennyit szándékozott, vagy rosszul érzi magát attól, hogy kihagyja a napi szokásos süteményét, akkor már résen kell lenni. Ezek ugyanis az alacsony vércukor tünetei, amely párosulhat remegéssel, szédüléssel is, és még több édesség után kutatunk, hogy újra magas legyen a cukorszintünk.
 
De nem csak a cukor fogyasztása válthatja ki ezt a hatást. Ha azt gondoljuk, hogy nem vagyunk édesszájúak, de vágyunk a bagelre, a csipszre és a sült burgonyára, akkor sem jobb a helyzet. Ezek a keményítőtartalmú ételek ugyanis összetett szénhidrátok, amelyeket a szervezet egyszerű cukorra bont. A keményítőtől ugyanúgy meglódul, illetve lezuhan a vércukorszint, mint a cukortól. Tehát a fehér rizs, a fehér liszt, a burgonya, valamint a fehér kenyér, a perec, a sós keksz és a száraz tészta szintén problémákat okoz.

A cukorelvonó diéták működnek ?

A cukorelvonó diéták arra buzdítanak, hogy kerüljünk minden édességet, hogy a szervezet megtisztuljon a cukortól. Ez az összes gyümölcsöt, tejterméket és finomított gabonát jelenti. De az étrend ilyetén való megváltoztatása túl drasztikus ahhoz, hogy be lehessen tartani. A változtatások ráadásul, amiket megteszünk, csak rövidtávon hozhatnak sikert, de az idő múlásával visszavezetnek a régi szokásokhoz. Inkább lépésről-lépésre alakítsuk ki új szokásainkat, amelyben az alábbiak megfelelő útmutatással szolgálhatnak.

Lépésről-lépésre haladjunk...

Próbáljunk meg minden héten egy édes ételt elhagyni az étrendünkből. Mellőzzük például a desszertet vacsora után, vagy csökkentsük a cukrot a kávénkban, és idővel már egyáltalán nem érezzük szükségesnek a cukor ízét. Együnk minél több gyümölcsöt és zöldséget, és igyunk több vizet. Használjunk kevesebb feldolgozott terméket, amelyek rengeteg cukrot rejtenek, és kezdjünk cukor nélküli élelmiszereket vásárolni. Az ajánlott cukormennyiség egy napra a nők esetében nem több mint 6 kiskanál, azaz 100 kalória, a férfiaknak pedig legfeljebb 9 kiskanál, azaz 150 kalória.

  Tényleg hatásos a cukorelvonási diéta?  
 

Tényleg hatásos a cukorelvonási diéta?

 

Válasszunk nekünk való édességeket...
 
Nem kell abbahagyni az édességet, csak más forrásból jussunk hozzá. Próbáljunk meg friss bogyós gyümölcsöket vagy gyümölcspürés zabpelyhet enni a cukor helyett. Fedezzük fel a szárított, fagyasztott gyümölcsöket vagy a befőtteket (túl sok hozzáadott cukor nélkül). Egy pohár alacsony zsírtartalmú tej vagy alacsony cukortartalmú joghurt is segíthet.
 
Engedjük a fehérjét segíteni...
 
Ha valaki borzasztóan éhes, minden sütemény szinte kiált utána. Az éhség megfoszt az akaraterőnktől, hogy ellenálljunk a cukor iránti sóvárgásnak. Azonban a fehérjeevéssel könnyen megfékezhetjük ezeket a vágyakat. A magas fehérjetartalmú ételeket lassabban emésztjük, így hosszabb ideig tart a teltségérzet. A fehérje nem okoz vércukorszint kicsúcsosodást, mint ahogy a finomított szénhidrátok és a cukor teszik. Együnk fehérjét sovány csirkehúsból, zsírszegény joghurtból, tojásból, dió- vagy babfélékből.

Cukor más néven...

Az élelmiszerek címkéjén nem mindig látható a "cukor" szó. Mégis elrejtőzhet a csomagban más néven. Néhány név, ami alatt cukor található:

  • agavészirup
  • barnarizs-szirup
  • magas fruktóztartalmú kukoricaszirup
  • dextróz (szőlőcukor)
  • sűrített cukornádszirup
  • glükóz (szőlőcukor)
  • laktóz (tejcukor)
  • malátaszirup
  • melasz
  • szacharóz (étkezési cukor: nádcukor, répacukor, juharcukor)

Töltsük fel magunkat rosttal...

A rost sok módon segít a cukorsóvárgással megküzdeni. Először is tartja a teltségérzetet. A magas rosttartalmú ételek több energiát is adnak, mert nem emelik a vércukrot, nincs utána éhségbe zuhanás. Együnk oldódó rostokat gyümölcsökből és zöldségekből, valamint nem oldódó rostokat a teljes értékű gabonákból. Vagy kenjünk mogyoróvajat egy almára a fehérje és a rost kombinálásához.

Menjünk a szabadba...

A testmozgás nem "gyógyítja" a cukorfüggőséget, de az általános evési módot meg tudja változtatni. Azok az emberek, akik a szabadban dolgoznak, jobban kezdik érezni magukat, gyakrabban éreznek vágyat, hogy több egészséges ételt egyenek. Csináljuk azt, amit szeretünk, például sétáljunk, biciklizzünk, vagy ússzunk. Csak próbáljuk alkalmanként legalább 30 percig végezni, hetente ötször.

Hagyjuk ki az "egészséges" cukrokat is !

A cukor mellett hagyjuk el a mesterséges édesítőszereket is, mert sokszor még több cukor iránti vágyat ébresztenek bennünk. A méz, a barna cukor és a nádszirup egészségesnek hangzik, de majdnem ugyanolyan rosszak, mint a kristálycukor. A cukor az cukor. Akár méhből jön, akár cukornádból, megemelheti a vércukrot. A méz és a finomítás nélküli cukor tápanyagtartalma egy kissé magasabb, mégis tartalmaznak kalóriát, ami egyenesen a csípőre rakódik, ha túl sokat eszünk.

Okoz-e a cukor cukorbetegséget ?

Sok mindenkiben felmerül ez a kérdés, de jó hír, hogy a cukor önmagában nem okoz cukorbetegséget, de a cukorból való sok dőzsölés oda mutathat, és olyan események láncolatát válthatja ki, amelyektől nagyobb valószínűséggel kapható cukorbetegség. Először is a cukor lerakódik a kilókban. A súlyos testnek nehezebb feldogozni az inzulint. Amikor a szervezet ellenáll az inzulinnak, növeli a cukorbetegség kockázatát. Megéri tehát óvatosnak lenni.

Ha kérdése van ebben a témában, kérdezzen szakértőnktől !

alt

Herczeg Szilvia

Gyermekekkel foglalkozó dietetikus  Kérdezek tőle

Kapcsolódó tartalmak :

 

Forrás : www.hazipatika.com

Szerző : Gáti Anna

http://www.hazipatika.com/taplalkozas/specialis_etrendek/cikkek/az_igazsag_a_cukorfuggosegrol/20131129130338?HPID=A0A2F1C2-C068045C-B6B57C5C-443FD8E0&utm_source=www.startlap.hu&utm_campaign=Startlap_Aktualis_20131201&utm_medium=click&utm_content=http%3A%2F%2Fwww.hazipatika.com%2Farticles%3Faid%3D20131129130338#a3

Túlzásba esünk ? Az utóbbi években már megszoktuk, hogy minden reklámblokkra jut legalább egy intimbetét vagy tampon, és hogy egész iparág épült alsóbb tájaink tisztaságának, egészségének óvására. De vajon érdemes-e hallgatni a reklámokra?

Intim lemosók - szükségesek ?

"A tejsavat tartalmazó, enyhén savas kémhatású intim lemosók alkalmazása hasznos dolog, hiszen megvédik a hüvely természetes flóráját" - mondja Dr. Koiss Róbert szülész-nőgyógyász. "Túlzottan gyakori használatuk viszont problémát is okozhat. Ha egy hölgy naponta többször is használ intim lemosót, előfordulhat, hogy a tisztálkodószer károsítja a terület hámrétegét, és emiatt égő, csípő érzés lép fel. Sok páciensemnél, akik fertőzésre gyanakodva jöttek hozzám, kiderült, hogy csak az intim lemosószerek, törlőkendők túlzásba vitt használata volt a gond. Szerencsére ilyenkor a gyógymód is egyszerű: át kell térni a napi egyszeri tisztálkodásra. Ha pedig a szerek illatanyaga okoz gondot, illatmentes, allergiát nem okozó illatszerre kell váltani."

Koiss doktor ugyanígy ellenzi a hüvelyöblítésre szolgáló szerek gyakori, indokolatlan alkalmazását is. Szerinte ezeknek a szereknek csak orvosi javaslatra, fertőzések gyógyszeres kezelése után, a normál hüvelyflóra visszaállítása céljából van létjogosultságuk. "A tejsavas hüvelyöblítő szerek kémhatásuknál fogva segítenek abban, hogy a hüvely egészséges állapotáért felelős úgynevezett Döderlein-flóra felépüljön. Ez a tejsavbaktériumokból (lactobacillusokból) álló flóra tejsavat termel, így enyhén savas pH-értékű közeget hoz létre a hüvelyben. Ez pedig segít meggátolni a fertőzést okozó kórokozók elszaporodását" - magyarázza.

alt

Ám ha túl gyakran folyamodunk a hüvelyöblítéshez, épp az ellenkezőjét érjük el: "kimossuk" a Döderlein-flórát, még mielőtt beindulhatna a baktériumok saját tejsavtermelése, és kialakulhatna a védő hatás. Ráadásul a hámréteg is sérül, így a terület sokkal jobban ki van téve a gombák, baktériumok támadásának. Ez akár a tartós gyógyszeres kezelést igénylő állapotig is elvezethet, sőt a kezeletlen gyulladás a kismedencei szervekre is átterjedhet.

Tisztasági betét - csak indokolt esetben...

Korántsem veszélytelen divat viszont a tisztasági betétek állandó használata. "Manapság sokan úgy tekintenek ezekre az apró betétekre, mint a fehérnemű szinte kötelező tartozékára, pedig folytonos használatuk akár ártalmas is lehet" - figyelmeztet Dr. Koiss Róbert.
 
"A hüvely ugyanis öntisztuló rendszer, és ez a természetes öntisztulás bizonyos mértékű váladékozással jár." Ilyenkor nyúlnak sokan a tisztasági betétek után. Ezekkel (legyenek a betétek akármilyen légáteresztők) és a szűk, műszálas nadrágokkal, harisnyanadrágokkal viszont valóságos 'dunsztkötést' hoznak létre intim tájaikon, ami elindít egy ördögi kört: fokozódik az öntisztulással járó váladékozás, a páciens pedig még indokoltabbnak érzi a tisztasági betét használatát. Így idővel sérülhet a hüvelyflóra, és jönnek a fertőzések.
 
A tisztasági betétek persze nagyon hasznosak lehetnek, ha egy fertőzés miatt, illetve annak kezelése idején növekszik a hüvelyváladék mennyisége, és a menstruáció utolsó egy-két napján is jó szolgálatot tehetnek; csak állandó használatuk nem javasolható. Az illatanyagokra érzékenyek jobban teszik, ha ezeken a napokon is tartózkodnak az illatosított változatoktól.

Kapcsolódó tartalmak

 

Forrás : www.hazipatika.com

http://www.hazipatika.com/eletmod/intim_higienia/cikkek/intim_tisztasag_2_dolog_amirol_nem_sejtjuk_hogy_artalmas/20130307100718?utm_source=www.startlap.hu&utm_campaign=Startlap_Aktualis_20131126&utm_medium=click&utm_content=http%3A%2F%2Fwww.hazipatika.com%2Feletmod%2Fintim_higienia%2Fcikkek%2Fintim_tisztasag

_2_dolog_amirol_nem_sejtjuk_hogy_artalmas%2F20130307100718#a3

Az ásványi anyagok megfelelő mennyisége és aránya elengedhetetlen a szervezet zavartalan működéséhez.

Egy egészséges felnőtt ember testtömegének mintegy 4 százaléka áll ásványi anyagokból, amelyek nagyrészt a csontokban találhatók. Az ásványi anyagok szintézisére az ember nem képes, ezek kizárólag táplálékkal jutnak a szervezetbe. Az ásványi anyagok közül azokat az elemeket, amelyek a test tömegének 0,005%-nál nagyobb mennyiségben találhatók meg a szervezetünkben, makroelemeknek nevezzük.

Mit érdemes tudni a makroelemekről ?

Melyek a szervezetben található makroelemek ?

1. Foszfor
Az emberi szervezetben szerves és szervetlen foszfátok formájában 600-700 g foszfor található. Szerves kötésben bizonyos fehérjék, enzimek és nukleinsavak építőköveként van jelen. Nagy szerepe van a fehérje-, szénhidrát-, és zsíranyagcserében, a sav-bázis egyensúly szabályozásában és a szervezet számára szükséges energia raktározásában. A foszfor gyakorlatilag minden élelmiszerben megtalálható, ezért a táplálkozási eredetű hiánya nem jellemző. Hiányállapot legfeljebb tartós savmegkötő kezelés kapcsán fordulhat elő. Napi szükséglet: kb. 600-800 mg életkortól függően.

2. Klór
Az emberi szervezet kb. 0,15% klórt tartalmaz, amely a gyomorsav részeként, az emésztésben, a nátriumhoz, illetve káliumhoz kötött kloridion formájában, a só-víz háztartásban, és a sav-bázis egyensúly (a szervezet kémhatása) fenntartásában játszik jelentős szerepet. A klorid bevitele főleg konyhasó bevitellel történik, nátrium-klorid formájában. A napi klórbevitel a sós ételeknek és a klórozott csapvíznek köszönhetően általában igen magas. Külső pótlást egyáltalán nem igényel a szervezet belőle. Túladagolása hosszú távon allergiát, asztmát, daganatos elváltozásokat okozhat.

3. Kalcium
A kalcium a csontszövet egyik legfontosabb alkotóeleme. A szervezetben található kalcium 99%-a a csontokban található. Tudni kell azonban, hogy a kalcium jelenléte nélkülözhetetlen az izom-összehúzódáshoz, az idegi ingerületvezetéshez, a hormontermeléshez, a véralvadáshoz, továbbá részt vesz a sejteken belüli információ továbbításban és számos enzim szabályozásában.Legfőbb kalciumforrások a tejtermékek, de a tengeri halakban és a leveles zöldségekben is jelentős mennyiségben fordul elő. enyhébb formája bőrhámlást, körömtöredezést okoz. Fiatal korban az elégtelen kalciumbevitel a csontok nem kielégítő mértékű fejlődését, idősebb korban pedig a csontritkulást idéz elő. A túlzott kalciumbevitel vesekőképződésre hajlamosít. Napi szükséglet gyermekkorban 360-1500 mg, felnőttkorban 1000-1500 mg.

4. Kálium
A kálium 97%-a a sejten belül, a sejtplazmában oldva található. A nátriummal együtt az ingerület-átvitel elengedhetetlen eleme. Jelentős szerepet játszik a sav-bázis egyensúly és az ozmotikus nyomás megtartásában, a idegrendszeri ingerületek átvitelében, az izomműködésben és a sejtek energiaellátásában. Magas káliumtartalmú ételek: banán, avokadó, spenót, lencse, sütőtök.Vegyes táplálkozás mellet egészséges embernél hiányállapot nem fordul elő. Káliumhiányt okozhatnak a hányással, hasmenéssel járó megbetegedések, a mellékvese betegségei vagy bizonyos vízhajtó gyógyszerek. Ilyen esetben szívritmuszavar, izomgyengeség jelentkezik. A kálium túladagolása csak káliumpótló készítmények fokozott adagban való alkalmazása mellett, illetve veseelégtelenségben szenvedő betegeknél fordulhat elől.

5. Magnézium
A szervezetben a magnézium fele a csontokban, másik fele pedig a sejtekben található. Jelentős szerepe van az ideg-, és izomműködésben, valamint számos enzim működésén keresztül a fehérje-, szénhidrát-, és zsíranyagcserében.Főbb magnéziumforrások a zöldségfélék, hüvelyesek, gabonafélék, gyümölcsök, tejtermékek, hal. Magnéziumhiányt leggyakrabban csökkent bevitel (diéta, fogyókúra), felszívódási zavarok, fokozott magnéziumvesztés (hasmenés), valamint a megnövekedett szükséglet (terhesség, szoptatás ideje, sportolók) okozhat. Tünetei: ingerlékenység, fáradtságérzet, izomgörcsök, lábikra görcs, zsibbadás. A túlzott magnézium bevitel hasmenést válthat ki. Napi szükséglet gyermekkorban 50-250 mg, felnőttkorban 300-350 mg. A B6 vitamin segíti a magnézium felszívódását, ezért célszerű együttesen alkalmazni ezeket.

6. Nátrium
A felnőtt szervezetben található nátrium 2/3 része kicserélhető formában, a test víztereiben, 1/3 része kötött formában, a csontokban és a kötőszövetekben található.Fontos szerepe van az ozmotikus nyomás és a sav-bázis egyensúly fenntartásában, az idegrendszeri ingerületek átvitelében, az izomműködésben, a szénhidrát- és fehérje anyagcserében és a folyadékháztartás szabályozásában. A nátrium szinte minden élelmiszerben megtalálható. Mai táplálkozásunk mellet hiányállapota nem alakulhat ki. A nátrium túladagolása a fokozott só fogyasztással azonos és magas vérnyomás betegséget idézhet elő. A nátriumszükségletet illetően nincs egységes álláspont, de a tapasztalatok szerint hazánkban a só fogyasztás többszörösen meghaladja az élettanilag szükséges (kb. 5 g/nap) mértéket.

 

Forrás : www.egeszseg-portal.hu

https://www.egeszseg-portal.hu/egeszsegugyi-tudastar/Eletmod/Mit-erdemes-tudni-a-makroelemekrol--1004.html

Az ásványi anyagok a szervezet számára nélkülözhetetlen elemek. Attól függően, hogy milyen mennyiségben vannak jelen a szervezetben makroelemeknek vagy mikroelemeknek (nyomelemeknek) nevezzük őket. Az ásványi anyagok összességükben, a szervezetünk 4-5%-át teszik ki. A makro- és mikroelemek szintézisére az ember nem képes, ezek kizárólag táplálékkal jutnak a szervezetbe.

Mit érdemes tudni a nyomelemekről ?

Melyek a legfontosabb nyomelemek ?

1. Cink
Szervezetünk kb. 2,5 g cinket tartalmaz, amely számos enzim alkotórésze, többek között a hasnyálmirigy által termelt inzulinnak. A fehérje-, zsír- és nukleinsav-anyagcserében van szerepe. Cinkben gazdag élelmiszerek a hús, máj, tojás, hüvelyesek. Cink hiányában gyermekeknél törpenövés, a herék elsorvadása jelentkezik, felnőtteknél elhúzódó sebgyógyulás, csökkent étvágy, letargia, hasmenés, bőrgyulladások fordulhatnak elő. Legújabb kutatások szerint gátolja a rákos sejtek szaporodását. Napi szükséglet 15 mg.

2. Fluor
A szervezet fluor-tartalmának legnagyobb része a csontokban és a fogakban található. Csökkent fluorbevitel fognövekedési- és, csontosodási zavarokhoz, fogszuvasodáshoz vezethet. Fluorban gazdag élelmiszerek a tengeri halak, kukorica, majoránna, petrezselyem. A szervezetben való felhalmozódása esetén a csontok károsodása, a vesék működésének csökkenése és károsodása, az izomzat és az idegrendszer működési zavara tapasztalható.Napi szükségletet 1,5 mg.

3. Jód
A szervezetben 15-20 mg jód található, melynek nagy része a pajzsmirigyben van, mert a jód a pajzsmirigyhormonok szerves része. Az anyagcsere szabályozásában, a növekedésben és az idegrendszer működésében van szerepe. Azokon a területeken, ahol az ivóvíz, és a növények jódban szegények, és a jódbevitelt nem pótolják, gyakori betegség az endémiás golyva.Jódban gazdag élelmiszerek a tengeri halak, kagylók. A jódszükséglet jódozott sóval is pótolható. Jódhiány esetén pajzsmirigy megnagyobbodás, lelassult anyagcsere, vérzsír emelkedés, depresszió, kisgyermekkorban szellemi fogyatékosság, terhes nőknél magzatfejlődési rendellenességek, spontán abortusz fordulhatnak elő. Túlzott jódbevitel pajzsmirigy túlműködést vált ki. Napi szükséglet 0,15 mg

4. Kobalt
A kobalt a B12 vitamin szintézisében elengedhetetlen, illetve a vörösvértest képzésben van szerepe. Kobaltban gazdag élelmiszerek a máj, vese, tenger gyümölcsei, tej, paraj és a száraz hüvelyesek. A kobalt hiánya a B12 vitamin hiányával jár, ami vészes vérszegénységet okoz. Túlzott bevitel esetén gátolja a pajzsmirigy jódfelvételét, így a golyva kialakulásához vezet. Napi szükséglet 0.0001 mg.

5. Króm
A króm a szövetekben igen kis koncentrációban van jelen. Fő szerepe a szénhidrát-anyagcserében és a vércukorszint szabályozásában van. Hiányában megnő az esélye a fiatalkori (1-es típusú) cukorbetegségnek és a koszorúér-megbetegedéseknek. A króm a teljes kiőrlésű gabonában, a hüvelyesek magjában, húsban, májban és sajtban található.Napi szükséglet 50-200 μg életkortól függően.

6. Mangán
A mangán kis mennyiségben található a szervezetben. Aktivátorként részt vesz a szénhidrát- és zsíranyagcsere folyamatában, a fehérje-, DNS- és RNS-szintézisben. Vegyes táplálkozás mellett hiánya nem fordul elő. Fő forrása a teljes kiőrlésű gabona, a dió ás a mogyoró. Napi szükséglet 1-4 mg életkortól függően.

7. Molibdén
A molibdén nagyon kis mennyiségben található a szervezetben. A nukleinsavak és aminosavak lebontásában és az aldehidek közömbösítésében vesz részt. A túlzott molibdén bevitel rézhiányt okoz. Fő molibdén forrás a máj, a gabonafélék és a hüvelyesek. Vegyes táplálkozás esetén molibdén hiány nem lép fel. Napi szükséglet 30-250 μg életkortól függően.

8. Réz
Létfontosságú nyomelem, amely az oxidációs folyamatokban résztvevő enzimek alkotórésze, illetve a vérképzéshez és a központi idegrendszer zavartalan működéséhez is szükséges.Legfőbb rézforrások a máj, a saláta, a káposzta, a karfiol.
Rézhiányban a vas nem tud beépülni a hemoglobinba ezért vérszegénység alakul ki. Emellett gyengül az immunrendszer, csökken az érfalak rugalmassága, növekszik a vér koleszterinszintje. Túlzott rézbevitel hányingert, hányást, hasmenést okoz.
Napi szükséglet 0,6-1,4 mg életkortól függően.

9. Szelén
A szelén antioxidánsként működik, megköti a szabad gyököket. Hiánya következtében nő a fertőzésekkel szembeni fogékonyság, pajzsmirigy működési zavar, hajhullás, kopaszodás léphet fel, csökken a csontképzés. Súlyos esetben a hiány szívizombetegséget és ízületi bántalmakat okoz. Fő szelénforrások a tengeri halak és a teljes kiőrlésű gabonafélék. Napi szükséglet életkortól függően 0,01-0,08 mg.

10. Vas
A vörösvértestben található hemoglobin alkotórészeként legfontosabb feladata az oxigénszállítás, illetve számos fehérje anyagcserében résztvevő enzim fontos alkotója. A vashiány leggyakrabban csökkent vasbevitel következtében lép fel, de előfordulhat nagyfokú vérvesztés, B12 vitaminhiány következtében is. A vashiány vérszegénységhez, fáradékonysághoz, az ellenálló képesség csökkenéséhez, fokozott fertőzésveszélyhez vezet. A túlzott vasbevitel székrekedést, hányást, hasmenést, kóros vaslerakódást okozhat. Fő vasforrások a vörös húsok, belsőségek, máj, mogyoró, hüvelyesek, kelbimbó, brokkoli, spenót, petrezselyem, csipkebogyó, ribiszke, mák. Napi szükséglet életkortól és nemtől függően 6-14 mg. Nőknek a terhesség és szoptatás idején, illetve a menstruáció alatt nagyobb a vasszükséglete.

 

 

Forrás : www.egeszseg-portal.hu

https://www.egeszseg-portal.hu/egeszsegugyi-tudastar/Megelozes/Mit-erdemes-tudni-a-nyomelemekrol--998.html

Feleslegesek az intim lemosók ? Az intim lemosók, hüvelyöblítők és irrigátorok nagyon népszerűek, ám ha nem megfelelően vagy túl sokszor használják ezeket, sokkal több kárt okozhatnak, mint amennyi a hasznuk. A lemosók ugyanis megbolygatják a hüvely saját, érzékeny baktériumflóráját.

A női higiéniás termékek, elsősorban az intim lemosók, irrigátorok, hüvelyöblítők az elmúlt évtizedekben hatalmas népszerűségre tettek szert. A tabutémának számító női intim egészség egyre elfogadottabb téma, a nők többet foglalkoznak magukkal, egyre jobban megismerik saját testüket - és természetesen az elvárások is egyre nagyobbak. A trend szerint a nőknek "tisztának, illatosnak és frissnek" kell lenniük, még a legintimebb részeken is.

Egyedileg összeállított baktériumflóra...

Az intim lemosók elsődlegesen a tisztaságot hangsúlyozzák, a leírások és reklámok szerint azért érdemes használni ezeket, mert képesek "megtisztítani" a hüvelyt és környékét, megakadályozzák a káros baktériumok elszaporodását és a kellemetlen szagok kialakulását. alt A hüvely azonban "öntisztító": minden nőnek saját, egyedi hüvelyflórája van, amit a szervezet képes saját maga fenntartani. Természetesen vannak hasonlóságok, de minden hüvely másmilyen, más a szaga, a váladék színe, mennyisége - így ha tudja valaki, hogy rá mi a jellemző, akkor azt is meg tudja állapítani, hogy mikor változik meg "gyanúsan" a hüvelyflórája.
 
A hüvely pH-jának megváltozása (akár belülről, például egy fertőzés következtében, akár kívülről, a túl erőteljes vagy nem megfelelő lemosók miatt) komoly következményekkel járhat. Még a legkisebb eltérés is felboríthatja a hüvelyflórát, azaz az egyedi és egyensúlyban lévő baktériumvilágot, mely éppen védelmi szerepet tölt be. A hüvelyflóra megváltozásával pedig a nők fogékonyabbak lesznek a fertőzésekre, gombásodásra - sőt ezek mellett a felfázásra, húgyhólyag-gyulladásra is.
 
Bizonyos intim lemosók úgy borítják fel a hüvelyflórát (például azáltal, hogy eltávolítják a kellemetlen szagokat okozó baktériumokat), hogy bizonyos baktériumok szaporodását gátolják, ennek következtében más baktériumok vagy gombák elszaporodhatnak és betegségeket okozhatnak. A túlságosan sokat tisztálkodó, intim higiéniára a kelleténél nagyobb figyelmet fordító hölgyeket jobban veszélyeztetik a szexuális úton terjedő betegségek, a kismedencei gyulladások és a candida is.

Irritáló irrigátor

Az intim lemosók mellett a hüvelyöblítésre használt irrigátorok is egyre elterjedtebbek. Ezek általában olyanok, mint egy aprócska zuhanyrózsa. Működhetnek tisztított vízzel, de valamilyen vegyi anyaggal is. A használatuk egyszerű, de meglehetősen veszélyes: a hüvelybe helyezett irrigátorból a folyadék kiöblíti a károsnak ítélt baktériumokat, a kellemetlennek tartott hüvelyváladékot vagy a menstruációs vért. Az irrigátort néhány helyen (nem túl hatékony) fogamzásgátlóként is használják, sőt sokan úgy gondolják, hogy a szexuális úton terjedő betegségektől is megvédheti őket a hüvelyöblítés.
 
Az irrigátor legfőbb veszélye, hogy az esetleges fertőzéseket nagyon könnyen továbbterjesztheti a hüvelyből. Éppen azokra a helyekre "moshatja be", amelyeket a hüvely baktériumflórája védeni hivatott, vagy amelyekből éppen kitisztul: a víz segítségével a félig alvadt menstruációs vér, a betegséget okozó baktériumok így bekerülhetnek a méhbe, sőt akár a petefészekbe is, nagyon súlyos fertőzéseket okozva.

Vigyázat, elrejtőznek a betegségek!

Az intim lemosókat, hüvelyöblítőket sokan azért használják előszeretettel, mert azok "elrejtik" a kellemetlen és erős (vagy legalábbis annak tartott) szagokat. Azonban a hüvelyflóra megváltozása, ami természetesen megváltozott szagokkal is együtt jár, betegségeket, fertőzéseket jelezhet. Éppen ezért, ha valaki azért használ intim lemosókat, hogy ezeket a szagokat megszüntesse, azzal tulajdonképpen a lehetséges betegségek egyik legfontosabb tünetét rejti el. Így a betegséget nehezebb diagnosztizálni, a hölgyek pedig azt hihetik, minden rendben van. Pedig az a mélyben ugyanúgy ott marad, és az idő múlásával egyre súlyosabbá válik.
 
Hasonlóképpen, a nőgyógyászati vizsgálat előtti intim mosakodás, hüvelyöblítés megnehezítheti a szakorvos dolgát. A lemosókban található anyagok ugyanis megbolygatják a hüvelyflórát, nehezebbé vagy egyenesen lehetetlenné téve a pontos diagnózis megállapítását.

A tisztálkodás helyes módja

alt A legfontosabb, hogy a hölgyek tudatosítsák magukban: a hüvelyük normális esetben nem igényel semmilyen külső beavatkozást az egészsége fenntartásához, és a túlzásba vitt, naponta többszöri tisztálkodás éppen azt az érzékeny egyensúlyt borítja fel, ami megvédi őket a betegségektől.
A legtöbb esetben elegendő, ha kellemesen meleg vízzel, naponta egyszer mossuk meg a külső nemi szervet. Szappant vagy tusfürdőt használni nemcsak felesleges, de kifejezetten káros - ezek ugyanis irritálhatják az intim terület érzékeny bőrét.

Ha jobban érezzük magunkat tőle (vagy a nőgyógyászunk ezt tanácsolja), akkor használhatunk lemosót is, ám maximum naponta egyszer. Lehetőleg olyan terméket válasszunk, amelyet kifejezetten intim célokra fejlesztettek ki. Azonban ezzel is csak a külső nemi szervet mossuk le, és ha bármilyen kellemetlen tünetet, például viszketést vagy kipirosodást tapasztalunk, azonnal hagyjuk abba a használatát!

 

Forrás : www.hazipatika.com

Szerző : Huták Judit

http://www.hazipatika.com/eletmod/intim_higienia/cikkek/tulzasba_vitt_tisztalkodas/20100903125637#a3

Táplálkozás és diéta. A sajt és a diéta : barát vagy ellenség ?

A sajt és a diéta: barát vagy ellenség?

 

Ugyan a zsír és a só alapvető összetevői, ennek ellenére nem kell kihagynod a diétádból.

"Méreg" vagy egészséges ?

Ugyan a zsír és a só alapvető összetevői a sajtnak, ennek ellenére nem kell kihagynod a kiegyensúlyozott táplálkozásodból, csak fogyaszd mérsékletesen és vásárlásnál figyelj oda pár szempontra. Sokunknak ugyanis fő fehérje- és kalciumforrásunk ez a tejtermék, melynek kálciumtartalma sokkal könnyebben tud hasznosulni, mint a növényi élelmiszereké, ráadásul a foszfor és a cink mellett több vitaminfajtát is tartalmaz. A sajtok attól függően, hogyan készítik, több kategóriába sorolhatók. A melegítés és öregítés kemény sajtot ad, a nyújtással mozzarellát kapunk, míg az érlelés eredménye a brie, a camambert és a kék sajtok variációi.

A kevesebb több...

A sajtok zsírtartalma 10 gramm alattitól a 35 gramm fölöttiig változik (100 grammra vetítve). A túróé a legalacsonyabb, a keményebb sajtoké pedig a felső határt közelíti, de minden esetben igaz, hogy a zsír nagy része – rendszerint 60% fölött – telített, aminek a bevitelét nem árt csökkenteni. Épp ezért, jobb, ha már a vásárlásnál az alacsonyabb zsírtartalmú vagy a minőségibb terméket választod, amiből eleve kevesebbet tegyél az ételbe, szinte csak az íze végett, és törekedj arra, hogy ha önállóan fogyasztod enni is kevesebbet egyél belőle. 

A zsír mellett a másik, amire oda kell figyelned, a sótartalom. Nincs könnyű dolgod, hiszen ez a másik fő összetevője a sajtoknak, aminek negatív hatásait azonban a benne lévő kalcium és kálium segíthet ellensúlyozni.

Az ezerarcú csoda...

Nagy trappista vásárló vagy? Ha elmerészkedsz egy igazán gazdagon megrakott sajtpulthoz, hamar rájössz, hogy „van élet” a trappista és az ömlesztett kemping sajt után is. (De még milyen!) Hogy ne okozzon gondot a bőség zavara, íme egy kis idegenvezetés sajtországba. 

Trappista

Hazánkban ma a legnépszerűbbnek számít ez a tehéntejből készült, félkemény, érlelt, erjedési lyukas sajt, melynek íze és szaga savanykás, enyhén sós. Akkor választasz jól, ha  egyenletesen sárga színű a termék és vágáskor apró borsószemnyi, kerek, fényes lyukak tarkítják. Ebből a szinte mindig akciósan kapható fajtából is a legjobb, ha a keményebbet keresed, mivel az jobban kezelhető a konyhában, akár szendvicsbe, akár meleg ételbe szánod, s ne feledd, főzéshez- sütéshez bátran nyúlj más fajtákhoz, nem fogod megbánni: kitárul egy új ízvilág.

Gouda

Szintén a vágható kategóriába tartozik. Jellemzője, hogy kevesebb a szárazanyag tartalma, így több vizet tartalmaz, mint kemény változatai. Ezért általában hasonlóan a trappistához, kevesebb érési időre van szüksége. Az igazi reszelni való kategóriába tartozik még – egyebek mellett – az edami, az appenzeller, a tilsitihez hasonló termék. Szárazanyagtartalomban 48%-os zsírtartalmúak ezek a kerek lyukú sajtok.

alt

Ementáli

Nyers tehéntejből készül ez a magas, kb. 45%-os zsírtatalmú, kemény, eredetileg Svájcban készített sajt. Jó esetben legalább 10 hónapig érlelik. Színe világossárga, kérge vékony, belsejében nagy lyukakkal. Főként könnyű, gyümölcsös aromájú borok közkedvelt kiegészítője, de nagyon finom sütőben megolvasztott ételek tetejeként és a Gruxere sajttal keverve fondü alapanyagként is.  

Parmezán

Szintén a kemény sajtok családjába tartozik, zsírtartalma magas, reszelésre kiváló. Magyarországon is egyre közkedveltebbé válik, de vásárláskor ügyelj arra, hogy parmezán vagy csak parmezán jellegű sajtot kapsz-e a pénzedért. Vehetsz belőle egy, kettő vagy három évig érlelt változatot is. Jó, ha tudod, minél régebbi a sajt, annál nagyobbak benne a 20. hónap után megjelenő apró, világos lyukak.

Márványsajt

Eredetvédelem alatt áll az igazi Roquefort sajt, mely nyers juhtejből készül. Zsírtartalma szárazanyagban eléri legalább az 52 % -ot ennek a penészes kékes-zöldesre erezett, igen drága sajtnak. Egyszerűbb és olcsóbb változata a márványsajt. 

Camambert

Francia eredetű ez a zsíros, jellegzetes ízű, erős-fűszeres, fehérpenészes kérgű, az igazi lágy sajtok családjába tartozó tejtermék. Számtalan formája, fajtája létezik, de mindben közös, hogy állaguk puha. A korongok legalább 21 napig érnek, zsírtartalmuk a szárazanyagban kb. 40 %. 
 
Feta

Régóta tárolják a sajtokat különböző folyadékokban, vizes sóoldatban, olíva olajban, ecetben vagy borban. Ezzel ugyanis megakadályozzák, hogy a felületén baktérium vagy penész növekedjen, ugyanakkor megóvják a kiszáradástól is. Közülük az 5-15 %-os sóoldatban eltett sajtokat nevezik fetának, legismertebb fajtája a görög juhfeta. Ennek a félpuha vagy lágy állagú, fehér színű sajtnak a zsírtartalma szárazanyagban 50 %.

Mozzarella

A formázott és gyúrt sajtok közé tartozik az eredetileg bivaly tejből készült. Olaszországból származó, ruganyos, jellegzetesen szálas és réteges szerkezetű sajt. Rövid ideig érlelik, ezért hamar használd fel! Egyes fajtáit füstölik. Mivel könnyen olvad, pizzára kiváló. 44%-os zsírtartalmú.

Mascarpone

A friss – azaz érlelés nélkül készült – sajtok legismertebb tagja ez az olasz fajta. Magas a zsírtartalma ennek a 30%-os tejszínből készült terméknek, mely egyszerre lágy és tömör szerkezetű, mégis rugalmas és jól kenhető. Nem véletlenül ideális alapja az édességeknek.        

Ömlesztett sajtok

Ennek az eredetileg Svájcban kifejlesztett fajtának ma már rengeteg változata található meg a piacon. Készülhetnek csak sajtból, de lehetnek kenhető vagy vágható állagúak, fűszeresek, füstöltek vagy sem. A zsír a szárazanyagban általában 45%, de vannak zsírosabb és soványabb termékek is, ezért, ha teheted, ez utóbbit válaszd.

 

Fotó : Profimedia – Red Dot

Forrás : www.wellnesscafe.hu

Szerző : T. Fodor Ildikó

http://www.wellnesscafe.hu/dieta/2013-11/A-sajt-es-a-dieta-barat-vagy-ellenseg/#a3

Bifokális, olvasó, damilos. Minden, amit csak tudni szeretnénk a szemüvegekről

Bifokális vagy olvasó? Damilos vagy fúrt? Közelre vagy távolra? A szemüvegek több szempont alapján is csoportosíthatók, ezúttal ismerjük meg, mi közül is választhatunk, ha az orvos úgy rendeli, látásunk érdekében szemüvegre van szükségünk!

A különböző típusú keretek és lencsék viselése más-más előnyökkel jár, más-más élethelyzetekben célszerű mellettük dönteni, így vásárlás előtt az a legjobb, ha megismerjük a teljes kínálatot. A keret Teljes szemüvegkeretről beszélünk akkor, ha a szemüveglencséket teljesen körbefogja a szemüveg anyaga. Ezt a típust bármely lencsével lehet kombinálni, anyaga és formája rendkívül változatos képet mutat.
Ehhez képest csupán a lencsék felső részét veszi körbe a szemüveg anyaga az ún. damilos kereteknél, ahol a lencsék alsó részén, egy keskeny mélyedésben vékony, láthatatlan műanyag szál fut körbe, és a lencsét ez tartja. Ez a keret például nem kifejezetten ajánlott azoknak, akik nagyobb dioptriát viselnek, hiszen a lencsék alsó része szabadon van, azaz látható az átlagosnál vastagabb lencse kiterjedése.

alt

A keret nélküli szemüvegek elegáns megoldást jelentenek, a szárakat és a keret középső részét a szemüveglencsébe fúrt lyukak segítségével rögzítik. Ennek köszönhetően a keret maga pillekönnyű, szinte észrevehetetlen az arcon. Erre a típusra is igaz, hogy az alacsonyabb dioptriájú lencsékből készíthető el csupán igazán esztétikus kivitelben. Ennek oka, hogy a magasabb, pluszos dioptriáknál a szélük felé vékonyodó lencsék lehetetlenítik el a kivitelezést, míg a magas dioptriájú, mínuszos lencsék vastag szélükkel teszik bumfordivá az összhatást.

Más típusú keret ajánlott akkor, ha csupán olvasáshoz kell viselnünk a látásjavító eszközt. Ilyenkor a fő szempont, hogy a keret felső része lapos legyen, azaz viselője bármikor zavartalanul fel tudjon pillantani.

Miért kell viselni ?

Attól függően, hogy milyen élethelyzetben viseljük, milyen típusú látásproblémát kell korrigálnunk, vagy milyen, a szemünkre ártalmas tényezőket kell kivédenünk a szemüveg segítségével, szintén több típust különíthetünk el. Így klasszikus értelemben beszélhetünk gyógyszemüvegről, amely korrigálja a rövidlátást, a távollátást, illetve a szemtengelyferdülés miatt jelentkező problémáinkat.

A munkavédelmi szemüvegek szemünk védelméért felelősek, méghozzá azokkal a káros behatásokkal szemben (fény, por, szilánk stb.), amelyek az ipari munkafolyamatok során veszélyeztethetik látásunkat, szemünk épségét. Természetesen szakmánként eltérő, hogy milyen kialakításra van szükség.

Külön kategóriát képez, de a szemüvegtípusok áttekintésénél mégis megkerülhetetlenek a napszemüvegek. A különféle színű lencséket tevékenységünkhöz igazítva választhatjuk meg (síelés, vezetés, kirándulás stb.), segítségükkel kiszűrhető a káros napsugárzás, és csökkenthető a szemünket érő fény mennyisége.

Ezen a ponton a napszemüvegek mellett megemlítendők a sportszemüvegek is, melyek a fényhatások mellett akár a vizet is távol tarthatják szemünktől (gondoljunk például a víz alatti tevékenységekre, vagy a vízi sportoknál használt szemüvegekre).

Lencsék...

A keret mellett sok szó esett a lencsékről is, hiszen a kettő együtt teszi ki a szemüveget magát. Nem egyszerű a választás ilyenkor sem. A legrégebbi lencsealapanyag természetesen az üveg, az 1960-as évektől azonban a műanyag sem idegen az optikai iparban. Üveget akkor célszerű választani, ha fontosabb a nagy ellenálló képesség, viszont könnyebben törik és nagyobb a súlya is. A műanyag előnye, hogy könnyű, ellenben felületkezelés hiányában nem túl ellenálló a karcolásokkal szemben.

Azon túl, hogy az anyagát megválasztottuk, szakember javasolhatja az "alaplencsék" (egyfókuszú) helyett, hogy bifokális, multifokális vagy esetleg fényre sötétedő lencsét viseljünk. Az egyfókuszú lencsékre jellemző, hogy egy bizonyos dioptriával készülnek, ám velük vagy csak távolra, vagy csak közelre látunk, azaz például le kell vennünk, amennyiben befejeztük az olvasást, hogy a távoli tárgyakat is élesen lássuk.

Velük szemben sokkal rafináltabb megoldást kínálnak az ún. bifokális és a progresszív lencsék, melyeket úgy kell elképzelnünk, mintha két, eltérő dioptriájú lencséből lennének összeállítva. Míg a bifokális csupán a távolba és a közelre látás "élményét" biztosítja, addig a progresszív lencsékkel minden távolságra jól lát viselője.

A progresszív lencsék egyik fajtája a munkaszemüveg, melyet nem általános viselésre, hanem asztalnál végzett munkához és szabadidős tevékenységhez fejlesztettek ki.

A fényre sötétedő lencséket azoknak célszerű választani, akik nem akarják cserélgetni a szemüveget és a napszemüveget, hiszen ennél a megoldásnál annál sötétebbé válik a szemüveg lencséje, minél erősebb az UV sugárzás.

Magunktól soha !

A szemüveg kiválasztásánál tehát számos szempontot figyelembe kell venni, és minden esetben szem előtt kell tartani a szemész és az optikus javaslatait. Soha ne vásároljunk szemüveget benzinkúton vagy drogériában, hiszen ezeket nem egyéni paramétereinkhez, igényeinkhez és esetleges szemproblémáinkhoz készítik, csupán végszükség esetén kerüljön az orrunkra!

Köszönjük dr. Bana Ildikó szemész-kontaktológus segítségét a cikk elkészítésében !

 

Forrás : www.hazipatika.com

Szerző : Kiss Verus

http://www.hazipatika.com/napi_egeszseg/fokuszban_szemuveglencse/cikkek/bifokalis_olvaso_damilos/20131003115206?utm_source=www.startlap.hu&utm_campaign=Startlap_Aktualis_20131103&utm_medium=click&utm_content=http%3A%2F%2Fwww.hazipatika.com%2Fnapi_egeszseg%2Ffokuszban_szemuveglencse%2Fcikkek%2Fbifokalis
_olvaso_damilos%2F20131003115206#a3

A napfény számlájára írható a bőröregedési folyamatok döntő többsége.

A bőr öregedéséért 80 százalékban az UV-sugarak felelnek

A napfény számlájára írható a bőröregedési folyamatok döntő többsége – derül ki egy friss kutatásból, amely szerint az UV-sugarak annál nagyobb kárt tesznek a bőrben, minél idősebb valaki.

A vizsgálatba csaknem 300 nőt vontak be, akiknek a fele napimádó, másik felük pedig kifejezetten kerüli a sugarakat. Az eredmények alapján az öregedés jeleinek, küztök a ráncoknak a négyötödét az UV-sugárzás okozza, ráadásul háromévente 2 százalékkal nő az arc károsodása.

A hosszú távú UV-kitettség pigmentációhoz, csökkent rugalmassághoz és romló bőrállaghoz – például sárguláshoz – vezethet. Több más tényező is közrejátszik a hámréteg öregedésében, úgymint a gravitáció, a természetes belső folyamatok, a környezetszennyezés, az étrend, a dohányzás, a betegségek és a stressz.

A Clinical, Cosmetic And Investigational Dermatology című szakfolyóiratban megjelent felmérés viszont arra irányult, hogy csakis a napfény hatásait számszerűsítse. A 298 résztvevő nő közül mindannyian 30 és 78 év közöttiek voltak. Tizenkét szakértő vizsgálta az arcukról készült fotókat egy kijelzőn. Önkéntesek másik csoportja pedig ugyancsak megnézte a képeket, és becslésbe bocsátkozott az ábrázolt egyének korát illetően.

alt

Világossá vált, hogy az UV-sugárzás hatása növekszik az évek múlásával. Ötvenéves kor után számottevő különbség mutatkozott a ráncok számára és a bőr állagára vonatkozóan: a napimádók idősebbnek tűntek a valódi koruknál. A tudósok kiszámolták az „UV-károsodás arányt”, ami azt jelenti, hogy a napfény felelős a bőröregedési folyamatok 80,3 százalékáért.

Arra is rámutattak, hogy 80 százalékos károsodás mellett a nők a koruknak megfelelően néztek ki, ám azok, akiknek 82 százalék volt a károsodás, körülbelül 3 évvel idősebbnek tűntek – míg 78 százalékos károsodásnál 3 évvel fiatalabbnak.

„Eredményeink alátámasztják, hogy a napsugárzásnak fontos szerepe van az idő előtti öregedésben” – ősszegezték a L’Oreal párizsi Kutatási és Innovációs Központjának munkatársai.

 

Fotó : Profimedia – Red Dot

Forrás : www.wellnesscafe.hu

http://www.wellnesscafe.hu/Szepseg-Trend/2013-09/A-bor-oregedeseert-80-szazalekban-az-uv-sugarak-felelnek/#a3

 

Érdekességek, fontos tudnivalók. Belsőnk egy jelentős részét a bél tölti ki, mégis keveset tudunk róla. Ki gondolná például, hogy közel hat méter a hossza, és belső felszíne több futballpályának felel meg?

Nyolcméteres cső, hatméteres bél...

Embrionális életünk harmadik hónapjának végétől már elkészült emésztőcsatornával rendelkezünk - a nyelőcsőtől a vastagbélig, aminek a továbbiakban már csak nőnie kell. Teljesen kifejlett emésztőcsatornánk összesen csaknem 8 méter hosszú. A táplálék a szájunkon át bekerülve végigjut a kanyargós csőrendszeren, hogy legvégül a végbélnyíláson keresztül távozzék belőlünk.
 
Átlagban hetven órát tölt testünkben, de hogy valójában mennyit, az tápanyagtartalmától függ. A szénhidrátok viszonylag gyorsan folytatják útjukat a vékonybélben, a fehérjéknek és zsíroknak azonban többet kell emésztődnie. Maga a bél felnőtt emberben a gyomor kimenetétől a végbélnyílásig összesen körülbelül öt-hat méter hosszú cső. A béltartalomnak tehát ekkora utat kell megtennie, mire a külvilágba juthat. Ezt az útszakaszt 14-60 óra leforgása alatt teszi meg. Erre az időre szükség is van ahhoz, hogy az emésztés időigényes folyamatai lépésről lépésre megtörténjenek, és a tápanyag egyre kisebb egységekre bomló alkotórészei felszívódhassanak.

Réteges cső...

alt A bélcsatorna úgynevezett csöves zsigeri szerv, s mint ilyen, jól szervezett réteges szerkezettel bír. Belülről mirigyes nyálkahártya béleli, ami további három vékonyabb rétegre tagolódik. A bél ürege felől a nyálkahártya hámrétege béleli. A hámréteg különbözős sejtekből állhat az adott bélszakasz fő feladatától függően. A bélcsatornában henger vagy kis lap alakú sejtekből álló hám található. Az előbbi inkább felszívásra alkalmas, az utóbbi jobban véd az esetleges sérülésektől, főként, ha ellenállóbb, bőrünkhöz hasonlóan "elszarusodó fajta". Alatta a nyálkahártya kötőszövete, valamint saját simaizomrétege húzódik. Az ebben lévő simaizomréteg miatt lehet a bél nyálkahártyája jellegzetesen redőzött, s változhat alakja a működésnek megfelelően. A nyálkahártya alatt egy kötőszövetes réteg található, melyben erek, nyirokerek és idegek futnak, mirigyeknek ad otthont, s ez rögzíti a kívülről következő izomréteghez. Ez az izomréteg teszi ki a csöves zsigeri szervek falának legtömegesebb részét. Belülről körkörösen, kívülről hosszanti irányban lefutó simaizom-rostokból áll, utóbbi a vastagbél felső szakaszán például hiányzik.
 
Az izmok a tápcsatornára jellemző saját alapritmusában, lényegében a szerv önszabályozásának megfelelően mozognak, az elfogyasztott tápláléktól függően. Mozgását saját - a nyálkahártya kötőszövetében és az izomrétegek között húzódó -idegfonatok felügyelik, s a központi vegetatív idegrendszer inkább csak módosítja azt. Működését 100 millió körül idegsejt segítségével figyeljük és irányítjuk, ami több mint a gerincvelőben lévő idegsejtek száma! Az izmos bélfalat kívülről újabb kötőszövet borítja, ami már a belet kívülről burkoló savós hártyához rögzíti. E savós hártya teszi lehetővé az egyes bélszakaszok egymáson való elcsúszását, enélkül nem volna mód az emésztőmozgásokra.

Bélszakaszok...

A bél egyes szakaszainak a vékony- és vastagbél felépítése és működése részleteiben is érdekes. Áttekintésként először érdemes megismerni az egyes bélszakaszokat.
 
Az emésztőcsatorna része Bélszakasz Legfőbb feladata
Vékonybél (Intestinum tenue)
Hossza: 300 cm
Átmérője: 2,5 cm
Felülete: 200-250 m2
Emésztés ideje: 8 óra
Nyálkahártya: egymagsoros, kutikuláris hengerhám
Patkóbél (Duodenum)
hossza: 25-30 cm
emésztőnedvek termelése,
emésztés
Éhbél (Jejunum)
hossza: 120 cm
emésztés
zsírfelszívás
Csípőbél (Ileum)
hossza: 150 cm
felszívás
Vastagbél (Intestinum crassum)
Hossza: 150-180 cm
Átmérője: 5-6 cm
Emésztés ideje: 2-60 óra
Nyálkahártya: kutikuláris hengerhám
Vakbél (Caecum)
hossza: 7 cm
víz-
és sóvisszaszívás,
székletképzés, vitaminok felszívása
Felszálló vastagbél (Colon ascendens)
hossza: 25 cm
Harántvastagbél (Colon transversum)
hossza: 30 cm
Leszálló vastagbél (Colon descendens)
hossza: 60-70 cm
Szigmabél (Colon sigmoideum)
hossza: változó
Végbél
Nyálkahártya: vastagbélhám, elszarusodó laphám
Végbél
(Rectum)
hossza: 5-20 cm
széklettárolás
és -ürítés

Védelmi rendszer...

A táplálékkal nem csak hasznos anyagokat veszünk föl, bizony számos kórokozó is remek utat talál a tápcsatornán át a szervezetünkbe. Nem véletlen, hogy emésztőrendszerünket immunrendszerünk előretolt helyőrségei, nyirokcsomók és nyiroktüszők szegélyezik, valamint számtalan immunrendszeri sejt végzi a belek környékén szolgálatát. Az első hatékony védgátat még a gyomorban képződő tömény sósavas gyomorsav képezi, a savas fürdőn kevés kórokozónak sikerülhet átjutni, életképesek inkább csak a nagyon ellenálló tokkal érkezők maradhatnak. Ezért a gyomor és a vékonybél gyakorlatilag sterilnek tekinthetők. Ez mégsem volna elegendő, a vékonybél rendkívül nagy felületének rejtekében még így is könnyen elszaporodhatnának a kórokozók. Immunrendszerünk nagy erőkkel védi a béltraktust; az össze immunrendszeri sejt hetven százalékát az emésztőrendszerbe küldi.
 
A nyirokrendszer kis nyirokerekkel képviselteti magát a bélbolyhokban, melyek közepén gazdagnyirokér-hálózat fut. Számos nyirokcsomó is elhelyezkedik a belek mentén, amelyekből szükség esetén rengeteg nyiroksejt tud pillanatok alatt a véráramba kerülni. A féregnyúlvány legfontosabb szerepe is a védelem. Falait belülről nyirokszövet béleli, ami a "harcban eleső" fehérvérsejtek helyébe mindig újakat állít. A védelmi rendszer további fontos tényezője a milliárdos létszámú bélflóra. Ha ennek baktériumai nem volnának, helyüket kórokozó mikroorganizmusok foglalhatnák el.

Kapcsolódó tartalmak

 

Forrás : www.hazipatika.com

Szerző : Máriáss Márta

http://www.hazipatika.com/taplalkozas/egeszseges_has_titkai/cikkek/mi_van_hasunkban/ilyen_az_ember_belulrol_a_belrendszer_felepitese/20120817140441#ajanlo

Az emésztőrendszer felépítése és működése öv felett. A szervezetünkbe bevitt táplálék az emésztőrendszeren halad végig, melynek legfontosabb részei a hasüregben foglalnak helyet. Nézzük, hogyan jut el a falat a szánktól az emésztés helyéig!

A bélcsatornát egy kettős savós hártya, a hashártya rögzíti a hasfalhoz. A gyomor-bélrendszert mindenhol három izomréteg borítja, két hosszanti irányban és egy körkörösen futó simaizom réteg. Az egész emésztőrendszert (és más szervrendszert egyaránt) belülről egy vékony szövetréteg, a nyálkahártya borítja, melyben kis mirigyek találhatóak. Az általuk termelt nyákos váladék az emésztőmirigyektől védi a bélrendszer falát. Az emésztőrendszer beidegzését két fő idegköteg látja el, amelyek egymással összeköttetésben állnak. Ezen idegfonatok (plexusok) felelősek a perisztaltikus mozgások és összehúzódások létrejöttéért, amely a külső beidegzés teljes hiányában is kialakul. Ez a perisztaltikus mozgás segít a béltartalom továbbításában: a bél adott helyén kontrakciós (összehúzódási) gyűrű keletkezik, s ez bizonyos sebességgel halad a tápcsatorna lentebbi szakaszai felé. Ez a mozgás egyrészt továbbítja a béltartalmat, másrészt forgatja is azt.
 
A bélben úgynevezett mechano- és kemoreceptorok találhatóak, amelyek közül az előbbi a bélfal feszülését, utóbbi a béltartalom összetételét érzékeli. Mindezeken túl a beleknek kettős vegetatív beidegzésük van, mind a szimpatikus, mind a paraszimpatikus idegrendszer részt vesz a működésükben. A szimpatikus idegrendszer a bél simaizmainak működését csökkenti, a záróizmokat összehúzza, valamint az erekben összehúzódást okoz, összességében lassítja az emésztőrendszer működését. A paraszimpatikus rendszer pedig ezzel ellentétesen hat, fokozza a gyomor-bélrendszer működését. Ezekből is látható, hogy a bélfal idegsejtjei komplex enterális (enter=bél) idegrendszert alkotnak!

Amikor a falat a szánkba kerül...

alt A táplálék emésztése már a szájüregben elkezdődik, amikor a nyállal keveredik. A nyál a nyálmirigyekben termelődő folyadék, amely emésztőenzimet is tartalmaz (ez elsősorban a keményítő lebontásáért felelős alfa-amilázt jelenti). Ezen kívül a nyál elősegíti a táplálék síkossá tételét is, ezáltal segíti a nyelést. Tisztán tartja a szájüreget és a fogakat, valamint kismértékben baktériumellenes (antibakteriális) hatása is van. Vegyhatása (pH) 7 körüli, tehát semleges, és telítve van kalciummal, ami miatt a fogak nem veszítenek kalciumot. A nyál ezen kívül nedvesen tartja a száj képleteit, ezáltal megkönnyíti a beszédet. A nyálelválasztást a paraszimpatikus idegrendszer fokozza, hatására nagy mennyiségű, híg és szerves anyagban szegény nyál termelődik. Szimpatikus idegi befolyás az ellenkező hatást váltja ki, aktivitása esetén kis mennyiségű, de sűrűbb nyál választódik el.
 
A szájba került étel reflexes nyálelválasztást eredményez, de a leghatásosabb ingert azok az anyagok váltják ki, melyek a nyelv ízlelő-receptorait ingerlik (a nyelvben édes, sós, keserű és savanyú ízt érzékelő receptorok helyezkednek el).

Rágás és nyelés...

A fogak segítségével történő rágás során aprítjuk fel a táplálékot. A felnőtteknek harminckét, az alsó- és a felső fogsorban elhelyezkedő foga van. Elöl középen találhatóak a metszőfogak (összesen nyolc), majd kifelé haladva a szemfogak (négy), a kisőrlőfogak (nyolc), majd a nagyőrlőfogak (tizenkettő) következnek. Az emberi fogazat a mindenevő fogakra jellemző sajátságokkal bír. A rágásban és a falat kialakításában a rágóizmok, a nyelvizmok, valamint a szájfenék, ajak és arcizmok is szerepet játszanak. Az emésztés első lépcsőfokát a nyállal elkevert falat képzése jelenti, melyben az örlőmozgásoknak van nagy jelentősége.

Tudta-e ?

Naponta kb. 1500 ml, azaz másfél liter nyálunk termelődik, és körülbelül 2400 alkalommal nyelünk.

A nyelés akaratlagosan elinduló folyamatával a táplálék a nyelőcsőbe kerül: a nyelv segítségével elválasztjuk a falatot a táplálék többi részétől, majd a falat ezt követően a nyelvhát és a kemény szájpad közé kerül. Ezt követően a lágyszájpad felemelkedik és lezárja az orr-garat üreg felé vezető utat. A légzés gátlás alá kerül, a gége felemelkedik, záródik, akadályozottá válik a félrenyelés. A falatot a nyelv a garatba, majd a nyelőcsőbe továbbítja.
 
A nyelés ezután a nyelőcső akaratlan összehúzódásaival folytatódik, ami azért lehetséges, mert a nyelőcső felső szakasza az akaratlagosan beidegzett vázizom, az alsó szakasza pedig akaratunktól függetlenül működő simaizom (van egy rövid átmeneti zóna, ahol mindkét izom jelen van). A nyelőcső ritmikus összehúzódásai, vagyis perisztaltikus mozgásai továbbítják a táplálékot a gyomor felé. Jó tudni, hogy a folyékony és pépes táplálék a gravitáció hatására jut le a nyelőcső alsó szakaszába.
 
A nyelőcső gyomorba való szájadzásának helyét gyomorszájnak (cardia) nevezzük, mely egy erőteljesebb izomgyűrű. Evésszünetben ez csaknem zárt állapotban van. Nyeléskor az izomgyűrű ellazul, ezáltal a nyelőcsőtartalom a gyomorba továbbítódik. A gyomorba jutott táplálék esetén az izomgyűrűben megemelkedik a nyomás, ezáltal megakadályozza a gyomortartalom visszajutását a nyelőcsőbe.

Kapcsolódó tartalmak

 

Forrás : www.hazipatika.com

Szerző : Dr. Boros Szilvia

http://www.hazipatika.com/taplalkozas/egeszseges_has_titkai/cikkek/mi_van_hasunkban/a_lenyelt_falat_titokzatos_utja/20120817112726?utm_source=www.startlap.hu&utm_campaign=Startlap_Aktualis_20131021&utm_medium=click&utm_content=http%3A%2F%2Fwww.hazipatika.com%2Ftaplalkozas%2Fegeszseges_has_titkai%2Fcikkek%2Fmi_van_hasunkban%2Fa_

lenyelt_falat_titokzatos_utja%2F20120817112726#a3

Aludjon inkább eleget hétköznap is! Egyetlen hosszabb alvás nem elegendő a koncentrációs képesség helyreállításához, viszont csökkenti az álmosságot, a stresszt és a gyulladást a szervezetben.

Az alváshiány hosszú távon egészségügyi problémák kialakulásához vezethet, mert serkenti a gyulladásos folyamatokat, valamint hátrányosan befolyásolja a vércukorszintet.

A hétvégi lustálkodás csábítónak hat, de sajnos nem teszi jóvá a hét közben felhalmozott alváshiányt. Az eredmények alapján már a néhány napig tartó elégtelen pihenés is nappali álmosságot és rosszabb teljesítményt eredményez, ráadásul élénkíti a gyulladásos folyamatokat és felborítja a vércukorszint egyensúlyát. A fokozott gyulladás és a nem megfelelő vércukorszint-szabályozás részben megmagyarázza, hogy az alváshiány miért károsítja több szempontból is a szervezetet, csökkentve ezáltal az élettartamot.

Sokan azt hiszik, hogy a hét közben kimaradt pihenés jóvá tehető egy kis hétvégi többlettel. Ennek kivizsgálására Alexandros Vgontzas és kollégái, a Pennsylvaniai Állami Egyetem orvosi karának munkatársai 30 önként jelentkező alvási naplóját követték figyelemmel, akik az alvásszegény hétköznapok után hétvégén próbáltak feltöltődni.

  Ne hétvégén lustálkodjon, inkább hétköznap aludjon eleget!  
 

Ne hétvégén lustálkodjon, inkább hétköznap aludjon eleget!

 

A megfigyelési időszak különböző időpontjaiban a kutatók felmérték a résztvevők egészségi állapotát és teljesítményét, különböző tesztek segítségével. Kiderült, hogy a gyulladásos folyamatokról árulkodó molekula sokkal nagyobb arányban volt jelen az alvásmegvonásos időszakban, de a feltöltődés után helyreállt a normál érték. A stresszről tanúskodó hormon szintje pedig nem változott az alváshiány ideje alatt, de lényegesen csökkent a regenerációt követően.

Az önkéntesek teljesítménye és koncentrációs képessége azonban számottevően csökkent az alváshiány miatt, s a hétvégi pihenés után sem állt helyre.

Az eredmények az American Journal of Physiology-Endocrinology and Metabolism című szakfolyóiratban jelennek meg.

 

Forrás : www.hazipatika.com

Szakértő : Dr. Radics Judit Pszichiáter

http://www.hazipatika.com/eletmod/tudomanyos_erdekessegek/cikkek/a_hetvegi_pihenes_nem_kompenzalja_a_hetkoznapi_alvashianyt/20131015152534#a3

2,4 cm átmérőjű, 7,5 grammos gömb - a szemgolyó. Egyik legrejtélyesebb és legösszetettebb érzékszervünk, melyről nem is tudjuk, mennyire fontos, míg nincs gond vele: nézzük hát, milyen is belülről a "szemünk világa".

A szem körül...

A szemhéjak és szempillák mögött, a koponyacsontok által alkotott szemüregben, zsírszövetbe ágyazva foglal helyet. Felszínén tapadnak a szemmozgató izmok. Idegek, vérerek és a könnytermelő szervek veszik körül. Kívülről a szemhéjak védik, könnyel kenik be, nedvesen tartják a szem külső felszínét, a szaruhártyát és a kötőhártyát. A könny nagy része a felső szemhéj alatti és a halántéki oldalon lévő könnymirigyekből származik; táplálja, oxigénnel látja el és védi a szemet a fertőzésektől.

Az ínhártya és érhártya

A szemgolyó falának legkülső rétege a rostos ínhártya, melynek látható része a szemfehérje. Színe ugyanis fehér, mivel erekben szegény, ám szorosan egymáshoz fekvő kötőszöveti rostokból áll, így igen kemény réteg. Elől átlátszó, hogy a fény bejuthasson a szembe; ez a szaruhártya.

alt

A szemgolyó falának középső rétegének részei a szemünk színét adó szivárványhártya (iris), a szemlencse mozgatását végző sugártest és az érhártya (choroidea), melynek erei a szemet, főként annak legbelső idegsejtekben gazdag rétegét táplálják. Az érhártya belső részén található sötét festéket tartalmazó sejtjei elnyelik a fényt, hogy az ideghártyára csak azok a sugárnyalábok juthassanak, melyekre a tökéletes képalkotáshoz van szükség. A szivárványhártya közepén lévő nyílás a szembogár (pupilla), nagyságát, vagyis a rajta keresztül bejutó fény mennyiségét finom izomzata szabályozza. Erős fényben a pupilla beszűkül, sötétben kitágul, hogy az ideghártyára mindig megfelelő mennyiségű fény jusson.

A csarnokvíz szerepe...

A szaruhártya és a szivárványhártya közötti tér az elülső szemcsarnok, tiszta folyadék, a csarnokvíz tölti ki. A sugártest érhálózata termeli a csarnokvizet, amely a szivárványhártya mögül a pupillán keresztül áramlik előre, és az írisz tövénél kerül újra a véredényekbe. Ha elfolyása akadályozott, a szemben uralkodó belső nyomás megemelkedik, kialakulhat a zöld hályog (glaucoma) legjellemzőbb tünete.

A lencse

A szivárványhártya mögötti átlátszó szemlencsét a sugártest körkörösen elhelyezkedő lencsefüggesztő rostjai tartják. Távolba nézéskor a sugártest izmai elernyednek, a lencsefüggesztő rostok ezért megfeszülnek, a szemlencse ellapul. Közelre nézéskor fordítva, az izomzat megfeszül és a lencse rugalmasságánál fogva összeugrik, azaz kigömbölyödik. A lencse mögött a kocsonyás állagú, hártyával határolt üvegtest található. Kevés kollagén rost és nagy mennyiségű vizet megkötni képes hialuronsav, valamint 99%-ban víz alkotja. Így nevéhez hűen átlátszó, hogy a fénysugarak keresztüljuthassanak rajta egészen az ideghártyáig (retina). Ezen kívül belső vázként biztosítja a szem formáját.

Az ideghártya vagy látóhártya...

A fény a szem két legfontosabb fénytörő elemén, a szaruhártyán és a lencsén, majd az üvegtesten keresztül érkezik meg az ideghártyára. Ez a szemgolyó falának legbelső rétege. A retina átlátszó, az alatta fekvő érhártya ereinek vörös színét látjuk fényképeken piros szemként. A retinának kétféle fényérzékelő sejtje van: mintegy 120 millió fekete-fehéren látó, ám kevés fényben is jól működő pálcika és 6 millió színlátásra, kék, zöld és piros fény érzékelésére specializálódott csapsejt. Az éleslátás helye a retinán a sárgafolt (macula lutea), itt csak csapsejtek vannak összezsúfolva. A fényérzékeny sejtekből származó információ a retinában több rétegben elhelyezkedő közvetítő idegsejteken halad keresztül. Az idegsejtek hosszú nyúlványai végül idegrostokká, majd a látóideg kötegévé állnak össze. A látóideg kilépésének helyén nincsenek fényérzékelő sejtek, ezért hívják vakfoltnak.
 
Köszönjük dr. Bana Ildikó szemész-kontaktológus segítségét a cikk elkészítésében !
 
 

Forrás : www.hazipatika.com

http://www.hazipatika.com/napi_egeszseg/fokuszban_szemuveglencse/cikkek/a_lato_gomb/20131003120609?utm_source=www.startlap.hu&utm_campaign=Startlap_Aktualis_20131017&utm_medium=click&utm_content=http%3A%2F%2Fwww.hazipatika.com%2Fnapi_egeszseg%2Ffokuszban_szemuveglencse%2Fcikkek%2Fa_

lato_gomb%2F20131003120609#a3

 
 
Sok harmincas nő él négyéves kori szexualitásához kapcsolódó blokkokkal a fejében, amelyek aztán szégyenhez és szexuális problémákhoz vezetnek. Pedig jó lenne, ha észrevennénk, hogy a testünk intelligens: ha figyelünk a jelzéseire, segít a párválasztásban is. Dr. Ruczek Évával, a Sexual Grounding terápia hazai képviselőjével beszélgettünk.

A Sexual Grounding weboldalának nyitólapján egy képen egy kisfiú belenéz egy kislány bugyijába. Mellette a magyarázat, hogy ebben a korban még megvan az ártatlanság és kíváncsiság, amitől a szexualitás szégyenmentes és természetes. Felnőttként ezt kevesen mondhatják el magukról - azért, mert velük korábban történhetett valami?

Dr. Ruczek Éva, a Sexual Grounding terápia hazai képviselőjé
Dr. Ruczek Éva, a Sexual Grounding hazai képviselője

Sokan azt hiszik a szexualitásról, hogy magától működő dolog, pedig a szexualitást tanulni kell. Ha egykor elnyomtuk, magától nem fog fejlődni. Ma úgy élnek 30, 40, 50 éves emberek, hogy nem érték el a szexuális érettség korát, hanem megmaradtak a gyerekkori blokkjukban, és ezzel mentek bele a párkapcsolatukba.
Éppen tegnap beszélgettem egy férfi ismerősömmel, és szóba került, hogy a kislánya mostanában egyre többször szeretne az ölébe ülni, odabújni hozzá, és nem tudja, hogy reagáljon erre a kérésre. A Sexual Grounding módszere erre azt mondja, hogy nem szabad megijedni, semmit nem kell a gyereknek magyarázni, ha ilyen medencei élvezetes érzéssel megy egy négyéves kislány az apukához. Érthető, hogy az apa zavarba jön, de tudnia kell, hogy ez egy egészséges folyamat, a gyerek még természetesen él a testében. Ez nem szexuális közeledés, ő ekkor tanulja meg értékelni magát, ekkor tanul meg neveket adni ezeknek az érzéseknek. Ha egy ilyen helyzetre a gyerek természetes választ kap, az a későbbiekben is hasznára lesz, ám ha elutasításban részesítik, az lavinát indíthat el.

Itt törik el valami, és ettől lesz aztán felnőttkorában tele szexuális gátlásokkal, a teste iránt érzett utálattal?

Három-négy éves kor körül beindul a szexuális fejlődésünk, ezek a szervek elkezdenek feléledni, aktívvá válni, ennek jelei vannak, amit a gyerek meg is mutat. A fejlődő gyermeknek szüksége van arra, hogy visszajelzést kapjon a benne zajló folyamatokra, a kibontakozó nemiségére is. Mindannyian vágyunk rá, hogy szeressenek minket, hogy szépnek lássanak, örüljenek nekünk, elfogadjanak minket olyannak, amilyenek vagyunk, a nemiségünkkel együtt. Aki ezt gyerekként megkapja, az megtanulja, hogy nőnek, férfinak lenni és a nemi szervekben jelen lenni elfogadott és természetes állapot. Amikor viszont a szexualitás tabu, szégyenteli vagy bűnösnek tartott, akkor a test izmaiban olyan feszültség jön létre, amely csökkenti a vérkeringést. Ez a szervek csökkent vagy egészségtelen működéséhez vezethet, ami pedig betegségek formájában jelenhet meg, akár meddőséget is okozhat.

Kell a szex az életben maradáshoz!

Ebben az is benne van, hogy nemcsak mentálisan, de testileg is káros a szexmentes élet. Szexuális lények vagyunk, a létezésünknek ez az alapja. Az orvosoktól már kapjuk a jelzéseket, hogy bár fejlett a XXI. század technológiája, mégis egyre több prosztata-, melldaganatos és petefészek-probléma van, és nem tudunk rá megfelelő gyógymódot sem. Fel sem merül bennünk, hogy a probléma ott van, hogy nem vagyunk kapcsolatban a testünkkel, és nem jól használjuk. Fontosnak tartom, hogy a szexualitásunkban leföldeltek legyünk. Ez azt jelenti, hogy az ember érzi a testét, két lábbal áll a földön, és ennek tudatában is van. Vagyis egyszerre van jelen a fejében, a szívében és a nemi szerveiben, és érzékeli közöttük a kapcsolatot. Kíváncsi lennék, mi történne, ha egyszer csak mindenki eldöntené, hogy csak akkor adja át magát egy szerelmi aktusnak, ha tudja, hogy a szíve és a medencéje is ezt szeretné. Szerintem a testünk elég intelligens ahhoz, hogy segítsen nekünk a párválasztásban. Persze ehhez figyelnünk kell a jelzéseire, amelyekkel üzen nekünk.

Mi van akkor, ha a gyerek csonka családban nő fel, ahol egy kislánynak nincs apaképe, nincs az ellenkező nemről alkotott véleménye, tapasztalata ?

Vannak, akik úgy érkeznek hozzánk a tanfolyamra, hogy anyuka egyedül nevelte őket, és amióta az eszüket tudják, dühöt éreznek az apjuk iránt, mert az cserbenhagyta őket. Egyszer csak azon kapják magukat, hogy a felnőttkori párkapcsolataikban apát keresnek. És ez tényleg így van. Mert azt tapasztalják, hogy gyerekkori kielégítetlen szükségleteik vannak, felnőttként pedig attól a férfitól várják el, hogy kielégítse ezeket, aki a párjuk. Ezek a kapcsolatok a legtöbb esetben nem működnek.

Minden nő, aki apa nélkül nőtt fel, csak az apát keresi a felnőttkori párkapcsolataiban ?

Egy gyereknek szüksége van arra, hogy megkapja azt a biztonságos környezetet, ahol jelen van az apa is, és hogy a világ megfelelő módon visszatükrözze őt. Egy kisgyermek azokból a visszajelzésekből tanul, amelyeket a környezetétől kap, és abból veszi a mintát, amit maga körül érzékel, lát, tapasztal. A szülőnek meghatározó szerepe lehet abban, hogy a saját szexualitásunkhoz hogyan viszonyulunk. A szülő elutasító vagy ijedt, zavart reakciója óvodáskorú gyermekének meztelenkedésére, esetleg annak fokozott izgalmi állapotára a gyermekben zavart, frusztrációt okozhat, amelyet egy életen keresztül is magában hordozhat. A test emlékszik a „fájdalomra", amelyet átélt, ezért blokkolni fogja a saját működését. Ezért kell később újra megtalálni a szívünk és a medencénk közötti utat.

Ha ez nem történik meg, akkor van egy testben és életkora szerint felnőtt nő, akinek a szexualitása még mindig egy négyéves gyerek szintjén van, és odaáll a férfi elé, akit nem apának hív, hanem párnak, és azt várja el, hogy ezt elégítse ki. De a férfi egyenrangú kapcsolatot szeretne, nehéz neki a nő gyerekkori szükségleteit kielégítenie, és nem is szerencsés egy párkapcsolatban.

Ez így ijesztőnek hangzik, ha azt vesszük, hány kislány nőtt fel eddig és nő fel manapság apa nélkül.

Ha gyerekként nem kapott semmilyen tükröt a nő, később ez komoly szexuális problémákat okozhat. Ezért ezt a gyerekkori szükségletet mindenképpen ki kell elégíteni. A Sexual Grounding terápia során pontosan ez történik. Ezeket az űröket a tréningen tudatosan betöltjük. Egy ilyen problémával küzdő nő a csoportban kap egy ideális szülőként funkcionáló apát és anyát, akiknek az a szerepük, hogy ezt a visszatükrözést megadják neki, vagyis eljátszatjuk a korábbi szituációt. Mi, a tréning vezetői pedig ehhez adjuk hozzá a tudást, hogy hogyan lehet ezt újra átélni lélekben és testben, és hogyan lehet egy egészen más élményhez hozzájutni, amely megváltoztathatja az életét.

Kell a szex az életben maradáshoz!Miből látszik leginkább, ha valaki nem a korának megfelelően éli a szexualitását ?

Amikor jönnek az intim helyzetek, és az egyébként határozott, munkájában sikeres, stabil embernek tűnő személy hirtelen átváltozik. Zavarba jön, szégyenlős lesz, és vagy menekül a helyzetből, vagy éppen ellenkezőleg, kompenzálni kezd. Mert nem tudja megélni azt a fajta élvezetet, hogy a szíve és a medencéje kapcsolatban legyen. Pedig, ha valaki a medencéjével, vagyis szexuálisan, és a szívével, vagyis érzelmileg is benne van egy kapcsolatban, hiába találkozik egy másik nővel, férfival, és hiába fogja megérinteni őt szexuálisan, nem fogja tudni kibillenteni a párkapcsolatából, mert van egy belső stabilitása, amely nem a külső ingerek függvénye. A „sexual grounding", vagyis a szexuális stabilitás, földeltség pontosan ezt jelenti.

Eddig arról beszéltünk, hogy a szexualitásunk gyermekkorunkban már jócskán eldőlt, de ezt úgy, ahogy van, felülírhatjuk a Sexual Grounding módszerének megtanulásával. Hogyan ?

A legelső dolog, amit tanítunk, hogy hogyan találjunk vissza a testünkhöz, az érzékelésekhez, amelyek a testünkben vannak, mert nagyon elszakadtunk tőlük. Gondoljunk arra, ha leülünk beszélgetni valakivel, el tudjuk engedni a combjainkat, a medencénket? Tudunk figyelni a másik hangjára, nyitottak vagyunk rá a testünkkel is? Mert a cél az, hogy meg merjük engedni magunknak, hogy mindig ebben a nyitott állapotban legyünk, és érezzük az energiák áramlását. Ha ez megvan, akkor érezzük, hogy élünk. Egyszerűen csak az életenergiánk áramlását kell megérezni, és tudni kell, hogy ezt mire használjuk.

 

Forrás : www.nlcafe.hu

http://www.nlcafe.hu/szexesmas/20131011/sexual-grounding/#a3

Nem mindegy, hogyan és milyet veszünk be !

Evés előtt, közben vagy utána - évtizedek óta számos gyógyszernél figyelmeztetnek, miként kell bevenni őket. Sok tényező befolyásolja ugyanis hatóanyagaik felszívódását. Nem meglepő, hogy ez így van az olyan egyszerű "dolgoknál" is, mint a magnézium.

Szervezetünk mintegy 20-30 gramm magnéziumot raktároz, és ez a mennyiség állandó körforgásban van: minden nap vesztünk belőle egy keveset és ennek megfelelően naponta gondoskodnunk kell a pótlásáról is. A testünkben megtalálható magnézium legkisebb része, 10 százaléka kering a vérben, míg harmadát az izmok, a fennmaradó részt pedig majdnem teljes egészében a csontok raktározzák.
 
A hatalmas tartalékoknak köszönhetően a vérben mérhető magnéziumszint napi ritmus szerint kismértekben ingadozva közel állandó, és ha szervezetünk jól el van látva magnéziummal, gyakorlatilag a bevitt mennyiség rövid időn belül ki is ürül. Ez azonban ritkán van így, a legtöbben ugyanis többé-kevésbé magnéziumhiányosan táplálkozunk. Szakemberek vizsgálatai arra mutattak rá, hogy magnéziumhiány esetén a sejtek tartalékolják ezt a nyomelemet, és csökken a vizelettel kiválasztott magnézium mennyisége is. Ezért kijelenthető, hogy a magnézium felszívódását már maga a hiány is segíti, de természetesen ez messze nem elegendő.

Magnéziumszükséglet :

Kalkulátorunk segítségével kiszámolhatja, mennyi magnéziumot kell bevinnie szervezetébe naponta, hogy egészséges maradjon ! A kalkulátorért kattintson ide!

Mi gátolja meg a magnézium felszívódását ?

Ahhoz, hogy rámutathassunk, milyen tényezők vagy anyagok segíthetik a magnézium felszívódását, először fordítsuk meg a kérdést: mi az, ami étrendünkben rontja a magnézium hasznosulását? Táplálkozási szakértők szerint a következőkre feltétlenül figyelni kell:
  • Étrendünk magas zsírtartalma gátolja a magnézium felszívódását
  • A fehérjegazdag táplálkozás növeli a magnéziumigényt, de paradox módon gátolja annak felszívódását
  • A foszfátvegyületek (ilyen például a minden szénsavas üdítőbenmegtalálható foszforsav is) fokozzák a bélrendszerben kiválasztódó magnézium mennyiségét
  • Többféle tartósítószer, így például az igen elterjedt benzoesav is akadályozza a megnézium felszívódását
  • Minél több étrendünkben a kalcium, annál kevesebb magnézium tud felszívódni
  • Az amúgy egészséges, rostban gazdag zöldségfélékben is található egy anyag, a fitinsav, amely oldhatatlan, ezért hasznosíthatatlan vegyületet képez a magnéziummal. Ilyen hatást fejt ki a sóskában, spenótban is megtalálható oxálsav is

És ami segíti a magnézium felvételét...

A magnézium felszívódását természetesen pozitívan is lehetséges befolyásolni, erre a vitaminoktól a helyesen megválasztott készítményig sok módszer kínálkozik. Kezdjük a vitaminokkal!
  Magnézium: nem mindegy, hogyan vesszük be  
 

Magnézium: nem mindegy, hogyan vesszük be...

 
Magyar vonatkozású felfedezés, hogy az étrend magas E-vitamin tartalma emeli a vér magnéziumszintjét is, tehát a két anyag jól használható együtt (a jelenséget Rigó János professzor, a hazai táplálkozástudomány talán legnagyobb szakembere írta le még a hatvanas évek végén). Más kutatók szerint a D-vitamin jelentősen emeli a felszívódó magnézium mennyiségét és a sejtekbe való bejutását is segíti. Érdekes, hogy mások szerint viszont a D-vitamin fokozza a magnézium vizelettel való ürülését, így intenzív D-vitamin pótlás mellett a másodlagos magnéziumhiány elkerülése végett érdemes magnéziumot is pótolni. Ma ezt a terápiát úgy javasolják, hogy néhány heti D-vitamin kúrát követően legalább ugyanannyi ideig csak magnéziumot szedjünk.
 
 
Forrás : www.hazipatika.com

Szerző : Pilling Róbert

htttp://www.hazipatika.com/taplalkozas/taplalekkiegeszitok/cikkek/jobban_hasznosulo_magnezium_mi_a_titka/20120508165410?utm_source=www.startlap.hu&utm_campaign=Startlap_Aktualis_20131007&utm_medium=click&utm_content=http%3A%2F%2Fwww.hazipatika.com%2Ftaplalkozas%2Ftaplalekkiegeszitok%2Fcikkek%2Fjobban_
hasznosulo_magnezium_mi_a_titka%2F20120508165410#a3

Keresés