Alig két hét múlva, február 12-étől minden devizaügyletet jelenteni kell. Aki nem teljesíti, büntetést kockáztat, a magyar vállalatok mégis az utolsó pillanatra hagyták a felkészülést, így sokan kicsúszhatnak a határidőből.
Február 12-én beüthet a baj...
Néhány napon belül hatályba lép a határidős és opciós ügyletek kötelező jelentése, amelyet egy uniós tőkepiaci rendelet ír elő a szerződést kötő piaci szereplők számára. A tőzsdén és tőzsdén kívül kötött származtatott ügyeltek jelentési kötelezettségét a 2012-ben hatályba lépett uniós tőkepiaci rendelet (EMIR) írta elő, a 2008-as válság nyomán, hogy átláthatóbbá váljon a piac. Amennyiben az ügyletet kötő fél nem tesz eleget a jelentési kötelezettségének szabályszegés miatt felügyeleti büntetést kockáztat. Mint azt korábban megírtuk,a származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló EU-rendelet (EMIR) alapján 2014. február 12-től az összes derivatív tranzakció adatát az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) felé kell jelenteni.
Ide tartoznak egyebek közt a devizához, kamatlábhoz, részvényekhez kapcsolódó származtatott, tőzsdei és tőzsdén kívüli ügyletek. Az új szabályozással az ESMA átláthatóbbá, egyúttal biztonságosabbá kívánja tenni a piacot, a származtatott, azaz határidős, opciós és egyéb csereügyletek 95 százaléka ugyanis jelenleg a tőzsdén kívül bonyolódik le.
Termelő vállalatoknak is kötelező jelenteni a határidős és opciós ügyleteket!
Az adatközlési kötelezettség alól csak a magánszemélyek a kivételek, a velük kötött ügyleteket a pénzintézetek csak saját nevükben jelentik le. A változás több ezer magyar céget érint, lényegében mindenkit, aki exportál, importál, devizahitellel rendelkezik, és ezekre vagy akár a vállalatcsoporton belüli tranzakciókra fedezeti ügyletet köt, vagy egyszerűen spekulatív célból származékos ügyletekkel rendelkezik.
Kell idő a felkészülésre...
A felkészülést a KELER tapasztalata szerint mégis sok vállalkozás és pénzügyi intézmény az utolsó pillanatra hagyta, ami veszélyezteti, hogy időben végezzenek az adminisztratív teendőkkel. Az adatközléshez ugyanis a legszükségesebb a globális azonosító kódok (ún. „Legal Entity Identifier”) beszerzése, amelyek azonosítják az ügyletben szereplő céget, ám ennek a kódnak a beszerzése két-három hétbe is beletelhet.
A jelentési kötelezettséghez szükséges azonosítókat ugyanis a kódkiadásra feljogosított, nemzetközi szervezetektől lehet igényelni, amelyeknél már most torlódás és a határidők csúszása tapasztalható. „Tapasztalatunk szerint az úgynevezett LEI-kódok igénylése az egyik legégetőbb probléma az adatközlésre készülők körében” – mondta Csiszér Péter a KELER stratégiai és ügyfélkapcsolati igazgatója. Hozzátette, létezik olyan áthidaló megoldás, amellyel rövidebb határidővel is beszerezhetők az azonosítók.
Több ezer magyar cég adminisztrációs terhe növekszik...
Több ezer magyar vállalkozásra ró jelentős adminisztrációs terhet vagy bankolási többletköltséget a most életbe lépő jogszabály, amely szerint minden derivatív ügyletről legkésőbb a megkötését követő egy munkanapon belül be kell számolni egy erre kijelölt hatóságnak.
Mivel kényes adatokról van szó, a cégek jelentős része nem örül.
Forrás : www.piacesprofit.hu
Kép : Pixabay
http://www.piacesprofit.hu/kkv_cegblog/idozitett-bomba-ketyeg-a-magyar-vallalatoknal/
A Kúria jogegységi határozata alapján súlyos szankciókkal sújthatja a NAV a 2011. december 31-e előtti, még el nem évült időszakra vonatkozó ellenőrzések során azokat a magánszemélyeket, akik rendszeresen, ellenérték fejében ingóságokat értékesítettek (például az internetes aukciós oldalakon), de az adókötelezettségüket nem az önálló tevékenységre vonatkozó szabályok szerint teljesítették. A Kúria ugyanis jogegységi határozatban kimondta: 2011. december 31-éig akkor is üzletszerű volt a rendszeresen, ellenérték fejében végzett ingó értékesítés, ha a magánszemély nem jelentkezett be az általános forgalmi adó (áfa) hatálya alá, vagyis nem kért adószámot.
A jogegységi határozat előzménye az volt, hogy a Kúria két pénzügyi ítélkező tanácsa – azonos (a szja-törvény 2012-től hatályos módosítását megelőző) időszakra nézve, és azonos jogszabályi keretek között – érdemben eltérően határozta meg az ugyanolyan jellemzőket mutató ingó átruházás adókövetkezményeit:
– A Kfv.I. tanács 2012. december 6. napján hozott Kfv.I.35.721/2011/6. sorszámú ítélete szerint a 2006., 2007. és 2008. adóévekben az internetes oldalakon történt több száz értékesítés személyi jövedelemadó következményének meghatározására az Szja törvény 58.§ (8) bekezdése szerinti, az üzletszerű értékesítésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
– A Kfv.V. tanács 2013. június 4. napján kelt Kfv.V.35.202/2012/13. számú határozata szerint viszont az érintett időszakban nem állapíthatók meg az Szja törvény hatályos rendelkezése [58. § (8) bekezdés] szerinti üzletszerűség törvényi feltételei, ezért az ingó értékesítésből származó jövedelmet nem lehet önálló tevékenységből származó jövedelemként elszámolni. Az említett rendelkezés a következőképpen szólt: ... "üzletszerű az átruházás, ha ellenérték fejében történik, és az ügylettel kapcsolatban a magánszemélynek az általános forgalmi adó szabályszerűen bejelentkezett alanyaként adólevonási joga megnyílik".
A Kúria jogegységi határozatban kimondta, hogy 2011. december 31-ig akkor is üzletszerű volt a rendszeresen, ellenérték fejében végzett ingó értékesítés, ha a magánszemély nem jelentkezett be az általános forgalmi adó (áfa) hatálya alá, vagyis nem kért adószámot – írja az Adózóna. A jogegységi határozat előzménye az volt, hogy a Kúria két pénzügyi ítélkező tanácsa – azonos (a szja-törvény 2012-től hatályos módosítását megelőző) időszakra nézve, és azonos jogszabályi keretek között – érdemben eltérően határozta meg az ugyanolyan jellemzőket mutató ingó átruházás adókövetkezményeit.
A Kúria szerint nem üzletszerű az ingó vagyontárgy rendszeres értékesítése, ha a magánszemély az általános forgalmi adó hatálya alá tartozó adózók nyilvántartásába nem jelentkezett be. Márpedig az ügyben érintett adózó, és az adóhatóság által ellenőrzött, ingóságokat értékesítő magánszemélyek túlnyomó többsége nem jelentette be tevékenységét a NAV-nál, így a Kúria ezen ítélete szerint a tevékenységüket nem lehetett volna üzletszerűnek minősíteni.
A Kúria Közigazgatási és Munkaügyi Kollégiumának vezetője jogegységi eljárás lefolytatását kezdeményezte.
Forrás : www.hvg.hu
http://hvg.hu/gazdasag/20140129_Retteghetnek_a_vaterazok_Igazat_adott_a_N#rss
http://adozona.hu/szja_ekho_kulonado/Retteghetnek_a_vaterazok_Igazat_adott_a_NAV_CJ9WDS
Izlandnak bejött az a hat évvel ezelőtti döntés, hogy hagyták csődbe menni az ország három nagybankját. A pénzintézetek megmentése helyett a jóléti rendszer megóvására, oktatásra költötték az adófizetők pénzét, és ma négy százalék a munkanélküliségi ráta.
Izland 2008-ban hagyta, hogy a szigetország három nagybankja csődbe menjen, mert az ország vezetése úgy találta, hogy túl nagyok ahhoz, hogy az adófizetők pénzéből megmentsék őket. A pénzintézetek a válság előtt nagy hasznot húztak a másodlagos jelzálogpiacok felfutásából, óriási hiteleket csatornáztak át a lakásfinanszírozásba, amitől igencsak nagyra híztak.
A valamivel több mint 300 ezer lakosú, évente 14 milliárd dollár GDP-t termelő Izland 2008 októberében került a világlapok címoldalára, amikor három vezető bankja hetek alatt fizetésképtelenné vált: 85 milliárd dollár törlesztését tagadták meg. A kormány úgy döntött, nem adja fel a szociális programokat azért, hogy feltőkésítse a pénzintézeteket, amivel megmentette az izlandiakat a pénzügyi válság okozta nyomorúságtól - derül ki a Bloomberg cikkéből.
Unortodox megoldás...
Ezzel éppen szembe ment az USA-val, illetve többi európai országgal, amelyek úgy gondolták, hogy nagybankjaik túl nagyok ahhoz, hogy csődbe mehessenek, és költségvetésüket nem kímélve megmentették azokat. Az izlandi bankok hitelezői, akikkel lenyelették a veszteségeket, persze a mai napig protestálnak, ám Sigmundur D. Gunnlaugsson miniszterelnök válasza igen egyszerű: a pénzintézetek tartozása soha nem volt és nem lesz része az államadósságnak.
Az egymást követő kormányok kinyilvánított célja az, hogy újjáépítsék az izlandi jóléti társadalmat. Rákényszerítették a bankokat, hogy leírják jelzáloghiteleket, amivel enyhítették a lakosságra nehezedő terheket. A válság kirobbanása után 80 százalékkal értékelődött le a korona, amire elszállt az infláció. 2009-ben 19 százalék volt a pénzromlás üteme. Válaszul korlátozták a tőkemozgásokat.
Mivel a korábban nyújtott lakáshitelek nagy részének kamatát az inflációhoz kötötték, létkérdés volt a pénzromlás megfékezése. Tavaly decemberben már csak 4,2 százalékkal nőttek az árak az egy évvel korábbihoz képest - derült ki az izlandi statisztikai hivatal jelentéséből. Emellett a 2014-es költségvetésben a GDP hét százalékának megfelelő összeget különítettek el a jelzáloghitelek terheinek enyhítésére.
Jóléti pénzinjekció...
Az OECD ugyan bírálta az adósok újabb kisegítését, mert az további adók formájában nagy terheket rak a bankok nyakába. A szakértők egy része szerint a pénzintézetekkel szembeni durva bánásmód miatt kerülni fogja a tőke a szigetországot, ha egyszer feloldják a tőkemozgások korlátozását. Ezt cáfolni látszik azonban az, hogy a kormány két sikeres kötvényaukciót bonyolított le 2008 óta.
Az idei költségvetés 43 százalékát fordítják a jóléti minisztérium kiadásaira. Ez nagyjából megegyezik a válság előtti aránnyal. Helyi szakértők szerint ennek köszönhető, hogy jók az ország növekedési kilátásai: az OECD 2,7 százalékos GDP-bővülést vár 2014, miközben a szervezet tagországainak átlaga csupán 2,3 százalék lehet. Az oktatásra és az egészségügyre fordított források mellett ma már lakosság megtépázott vásárlóerejének helyreállítása a cél.
Követendő példa...
Gunnlaugsson szerint a kormány elsőrendű célja a társadalmi-politikai stabilitás megőrzése. Ha ez sikerül, az vonzza a befektetéseket, ami bővíti a munkahelyeket, ami növeli a jövedelmeket, amelyekre támaszkodva továbbra is fenntartható a jóléti társadalom. Izlandon - ahol 2010 elején kilenc százalék felett tetőzött a munkanélküliségi ráta - jelenleg négyszázalékos a munkanélküliség, amit két százalékra akarnak leszorítani. Ezzel szemen az eurózónában a múlt év végén 12,1 százalék volt ez a mutató.
A csődbe engedett bankok hitelezői, főként hedge fundok ugyan még próbálkoznak elvesztett befektetéseik visszaszerzésével, ám az IMF és sok szakértő, köztük Paul Krugman Nobel-díjas amerikai közgazdász professzor díjazta az izlandi megközelítést. Krugman nemrégiben figyelmeztette a többi skandináv államot, például Dániát, hogy ne a jóléti kiadások lefaragása árán próbálják javítani gazdaságaik versenyképességét.
A növekedés és az állami támogatások kéz a kézben haladnak - érvel Krugman. A jövedelemadót többször mérséklő svéd kormány várhatóan megbukik az idei választásokon, mert a szavazók nagyobb jóléti kiadást várnak országuk vezetőitől.
Forrás : www.napi.hu
http://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/igy_lehet_okosan_odacsapni_a_bankoknak.574757.html
A magánszemélyek január 31-ig nyilatkozhatnak arról munkahelyükön, hogy kérik a 2013. évi személyi jövedelemadójuk munkáltatói megállapítását - hívta fel a figyelmet az adóhatóság.
Amennyiben a munkáltató vállalja, elkészítheti azon alkalmazottai 2013-ra vonatkozó szja-bevallást, akik megfelelnek az ehhez szükséges feltételeknek. Ilyen feltétel egyebek között az, hogy a magánszemély kizárólag az adó elszámolását végző munkáltatótól szerzett olyan bevételt, amelyet a nyilatkozat hiányában önadózóként köteles lenne bevallani.
A munkavállalók a 13NY29 számú nyilatkozat kitöltésével kérhetik a munkáltatói adómegállapítást, a nyilatkozat jogkövetkezmények szempontjából az adóbevallással egyenértékű.
A NAV közleménye arra is felhívta a figyelmet, hogy a magánszemélyeknek akkor is nyilatkozniuk kell, ha nem kérik a munkáltatói szja-megállapítást annak ellenére, hogy a munkáltató egyébként azt vállalná. Ebben az esetben a 13NY30-as számú nyilatkozatot kell kitölteni.
Amennyiben a munkáltató nem vállalja dolgozója adójának megállapítását, tájékoztatnia kell az adónyilatkozat és az egyszerűsített bevallás választásának a lehetőségéről munkavállalóit - írta a NAV.
A közlemény szerint ha a bevallást a munkáltató készíti, az adóalapot és az adót - a magánszemély nyilatkozata és a március 20-ig átadott igazolásai alapján - május 20-ig állapítja meg és erről igazolást ad. Ha az adózó tavaly adóköteles társadalombiztosítási, családtámogatási ellátásban, önkéntes tartalékos katonai szolgálatot teljesítők illetményében, esetleg munkanélküli ellátásban részesült, az erről szóló igazolást is át kell adnia munkáltatójának.
A munkáltatók, kifizetőhelyek még ebben a hónapban igazolást adnak a tavalyi jövedelmekről és a levont adóelőlegről. Nem érintik a munkáltatói adóbevallást az adómentes bevételek, illetve azok, amelyeket a magánszemélynek nem kell bevallania (ilyen például, ha a mezőgazdasági kistermelő éves bevétele nem éri el a 600 ezer forintot).
Ha valaki nem a teljes évben dolgozott jelenlegi munkáltatójánál, akkor az előző munkahelyről származó igazolást is át kell adnia a bevallás elkészítéséhez, ha pedig az adózó január 31-ig munkahelyet változtat, a nyilatkozatot új munkáltatójánál teheti meg.
Nem állapíthatja meg a munkáltató annak az adóját, aki nem rendelkezik adóazonosító jellel.
A munkáltatóknak az adó-megállapítást június 10-ig elektronikus úton kell továbbítaniuk az adóhivatalhoz.
Forrás : www.vg.hu
Szerző : MTI Eco
http://www.vg.hu/gazdasag/adozas/adobevallas-kozeledik-az-ujabb-fontos-hatarido-420023
A vállalatok számára új lehetőséget kínál a 2014 januárjától módosult Számviteli törvény, valamint a márciusban hatályba lépő új Polgári törvénykönyv. Emellett az életbe lépő szigorító szabályozások átláthatóbbá teszik a cégek működését, és segítik a transzparenciát.
A január elsejével életbe lépő módosítások a számviteli szabályozásra is kihatással voltak. Jó hír, hogy a változások egy része tágabb mozgásteret nyújt a vállalatok számára ügymenetük lekönyveléséhez, és racionalizál néhány eddig vitatott szabályozást. Ugyanakkor vannak bizonyos szigorító módosítások, melyek átláthatóbbá teszik a cégek működését, és segítik a transzparenciát. Fontos, hogy a vállalatok tisztában legyenek a legújabb változásokkal, hogy kihasználhassák az általuk kínált új lehetőségeket, és felkészülhessenek az esetlegesen növekvő kötelezettségekre.
Az új szabályozás kibővült könyvelési lehetőséget biztosít a devizában történő könyvvezetésben, illetve módosítja a könyvvezetési pénznemtől eltérő devizában fennálló tételek értékelését. Jelentősen megemeli a konszolidált éves beszámoló készítési kötelezettség értékhatárát, valamint új formában kezeli a transzferár szabályozás miatti utólagos ármódosításokat. Ezen utóbbi változás, amely a Számviteli törvény egy évközi módosítása folytán már 2013. év folyamán hatályba lépett, a szakmában különösen várt lépés volt, tekintettel a korábbi szabályozás – vagy még inkább a megfelelő szabályozás hiánya – miatti értelmezési ellentmondásokra, az abból fakadó bizonytalanságra, valamint az érintett vállalkozások széles körére. További könnyítés, hogy a vállalatokra vonatkozó könyvvizsgálati kötelezettség nettó árbevételhez kötött értékhatára 200 millióról 300 millió forintra emelkedett.
Ugyanakkor a januárban életbe lépett törvény korlátozza a kötelező könyvvizsgálat alóli felmentést azon vállalatoknál, melyeknek az üzleti év mérlegforduló napján 10 millió forintot meghaladó, 60 napnál régebben lejárt köztartozása van. Emellett az átlátható tulajdonosi szerkezetet előtérbe helyezve szigorítja a regisztrált könyvelők továbbképzését végző szervezetek körét.
Mindezek mellett egyéb kisebb változások is életbe léptek a Számviteli törvényben, melyek jellemzően fogalmi pontosítások, vagy más törvényekkel, szabályokkal való összhang céljából születő módosítások. Ilyen egyebek között a természetben fizetett osztalék pontosítása, a közbenső mérlegkészítési kötelezettség meghatározása, vagy a megszűnt tagsági jogviszonyra jutó vagyon elszámolása.
Nemzetközi egységesítés...
Két fontos törvénymódosítás lép életbe azon vállalatok számára, melyek működésük folytán mind a hazai, mind a nemzetközi beszámolót kötelesek elkészíteni. A szabályozás szerint kizárólag speciális IFRS minősítéssel rendelkező személy végezheti a vállalat nemzetközi beszámolójának (IFRS) összeállítását, illetve könyvvizsgálatát. Könnyítés azonban, hogy a pénzügyi lízing fogalmának a márciusban hatályba lépő új Ptk. újradefiniálásával a magyar szabályozás lényegesen közelebb kerül a jelenlegi IFRS szerinti megközelítéshez. Bár így is lesznek lényegi eltérések, amelyek komoly további gyakorlati problémákat vethetnek fel a kétféle könyvelési módszer között, az új fogalmi leírás mégis fontos lépés az egységes nemzetközi értelmezés felé. A különbségek és kérdéses pontok tisztázására további rendelkezések, szabályozási pontosítások várhatóak a Nemzetgazdasági Minisztérium részéről.
Forrás : www.vg.hu
Szerző : Barabás Csaba, az EY Nemzeti számviteli szakértője
http://www.vg.hu/gazdasag/adozas/atlathatobb-mukodest-hoznak-a-valtozasok-419968
A jegybank monetáris tanácsa keddi ülésén meglepetésre nem 20, nem is 10, hanem 15 bázisponttal 2,85 százalékra vágta vissza a rátát. A forint mérsékelten erősödött a hírre.
Az előzetes elemzői várakozások inkább 10 bázispontos csökkenést valószínűsítettek. Londoni pénzügyi elemzők a keddi kamatdöntő ülés előtti prognózisaikban pedig arra számítottak, hogy az eddigi 0,20 százalékpontos lépések után alacsonyabb, 0,10-0,15 százalékpontos kamatcsökkentésekkel folytatja monetáris enyhítési ciklusát a Magyar Nemzeti Bank (MNB).
Az elemzők nem ezt várták...
A Reuters által megkérdezett 20 elemző közül 16 azt várta, hogy a kamat 10 bázisponttal 2,9 százalékra csökken, négy szakértő 20 bázispontos kamatcsökkentésre számított.
A monetáris tanács 2012 augusztusában kezdte meg az enyhítési ciklust, 7,0 százalékról tavaly augusztusig minden hónapban 25 bázisponttal csökkentette az alapkamatot, majd további öt 20 bázispontos lépéssel érte el az eddigi 3,00 százalékos szintet.
Legutóbbi, december 17-i kamatdöntő üléséről kiadott közleményében a testület jelezte: az ország kockázati megítélésének alakulását és a gazdasági növekedés javulását is figyelembe véve sor kerülhet még kamatcsökkentésre, azonban indokolttá válhat a csökkentés ütemének mérséklése.
A forint kissé erősödött a hírre...
A kamatdöntő ülés előtt az eurót 302,83 forinton jegyezték, utána 302,68 forinton. A dollár árfolyama az MNB bejelentése előtt 223,79 forint volt, utána 223,69 forint. A svájci frankkal az ülés előtt 245,07 forintért kereskedtek, utána 244,93 forintért.
A japán jent délután kettő előtt pár perccel 2,1381 forinton jegyezték, utána 2,1370 forintra csökkent a jegyzés.
Újabb történelmi mélyponton az alapkamat...
A Takarékbank elemzője szerint az infláció alakulása, a reálgazdasági folyamatok, valamint az, hogy az infláció várhatóan tartósan alulmúlja a 3 százalékos inflációs célkitűzést, lehetővé és indokolttá tették az alapkamat csökkentését. Suppan Gergely úgy látja, a piaci folyamatok részben szintén támogatták a kamatcsökkentést annak köszönhetően, hogy a hazai kockázati felárak jelentősen mérséklődtek az elmúlt hetekben, így a CDS-felár közel négyéves mélypontra süllyedt. Ez azonban döntően az euró-övezeti periférikus országokban megfigyelhető meredek javulásnak köszönhető.
A Fed ugyan decemberben némileg váratlanul elkezdte az eszközvásárlási programjának óvatos szűkítését, amit feltehetően a közeljövőben folytatni fog, ez azonban már nem okozott megingást a piacokon, mivel a Fed megelőző kommunikációjának köszönhetően már beárazódhatott.
Lassulhat a kamatcsökkentés ?
A javuló kockázati megítélés ellenére a forint árfolyamát egyre kevésbé tudja támogatni a fejlett piacokhoz képesti csökkenő hozamfelár, ezért a kamatcsökkentési sorozat további lassítására számít. Véleménye szerint a kamatcsökkentési sorozat 2,55-2,70 százalék között érhet véget, majd az alapkamat az utolsó negyedévig ezen a szinten maradhat.
Az év utolsó hónapjaitól – de legkésőbb a jövő év elejétől - lassú ütemű kamatemelési sorozatra számít, így 2015 végéig 3,75-4,00 százalékig emelkedhet vissza az alapkamat. Lefelé mutató kockázatot jelent, amennyiben a kormány által tervezett újabb háztartási energiaár csökkentések számottevően tovább mérséklik az inflációt, míg felfelé mutató kockázatot jelent a nemzetközi hangulat hirtelen romlása, ill. a fejlett piaci jegybankok a jelenlegi várakozásoknál gyorsabb monetáris szigorítása, ill. ennek kommunikációja.
Az Equilor szerint...
A hazai monetáris politika mozgástere annak ellenére nem szűkült be teljesen, hogy a Fed decemberben 10 milliárd dollárral csökkentette eszközvásárlási programjának havi keretösszegét. Az MNB kommunikációban tapasztalt dualitás miatt (két tanácstag korábban a 20 bázispont helyett is csak 10-zel vágott volna) a piaci vélemények is elváltak. Így van olyan elemző, aki az MNB kamatpályáját tekintve 2,5% helyett 2%-os minimummal számol.
Az Equilor szerint a következő kamatdöntő ülések alkalmával egészen 2,5 százalékig folytatódhat a vágási ciklus, amennyiben a külpiaci folyamatokban nem következik be éles negatív fordulat. Egyébként a piac is további csökkentésre rendezkedett be.
Viharfelhők gyűlnek felettünk...
A magyar országkockázati felár (CDS) több éves mélypontja (231 bázispont) miatt hátra is dőlhetnénk, de ha megnézzük a bontását, akkor láthatjuk, hogy nagyjából 2/3 részben a javuló külpiaci folyamatoknak tudható be, és csak 1/3 részben a hazai eseményeknek.
A folyamatos kamatcsökkentés a hozamfelár nyújtotta előnyöket fokozatosan eltünteti. A választások közeledtével előtérbe kerülő devizahiteles kérdés, az államadósság szintjével kapcsolatos aggodalmak, valamint a jövőben várható gyorsuló infláció miatt könnyen megfordulhat az eddigiekben látott tendencia, így véleményük szerint indokolt a kötvényportfóliók átlagos lejárati idejét csökkenteni.
Forintpiac...
A forint piacán már a múlt héten látható volt az idegeskedés, ami a kamatdöntés után tovább folytatódhat. Az EUR/HUF kurzusában a 304-es szint rövid távon megálljt parancsolhat a forint gyengülésének, ám az előttünk álló hónapokban elképzelhetőnek tartják a nagyobb kilengéseket (akár a 310-es szint fölé is).
Forrás : MTI
http://fn.hir24.hu/gazdasag/2014/01/21/matolcsyek-ismet-megvagtak-az-alapkamatot/~~fokusz#a3
15 bázisponttal csökkentette a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa az alapkamatot. Az elemzők korábban arról vitatkoztak, 10 vagy 20 pontos lesz a csökkentés - a kettő közti szint igen szokatlan.
Szerző : VG Online
http://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/meglepot-lepett-az-mnb-419958
A nagybankok és brókercégek csak kizsákmányolják a pályakezdőket, gyakorlatilag rabszolgasorsba kényszerítik az alkalmazottaikat, hangzik el egyre többször a pénzintézetekkel kapcsolatos vád, írja a Business Insider. De vajon ez elveszi a frissen végzett nagy koponyák kedvét attól, hogy a Wall Streeten vállaljanak munkát? Úgy tűnik, van az a pénz, amiért sokan bevállalják a gályázást.
Az elmúlt hónapokban több lap is tudósított arról, milyen sokat kell dolgozniuk a gyakornokoknak és a pályakezdőknek a nagybankoknál és a Wall Street-i brókercégeknél. A legmegrázóbb esemény az volt, amikor a Bank of America egyik 21 éves gyakornoka meghalt, miután egymás után három napot dolgozott végig úgy, hogy a munkaidő reggel 6-ig tartott.
De vajon tényleg egyre kevésbé vonzó a pénzügyi pálya, elrettenti a fiatalokat a 80-100 órás munkaidő? A New York Times-nak nemrég a Bank of America 24 éves korábbi alkalmazottja azt nyilatkozta, hogy nincs értelme heti 90 órán keresztül olyan munkát végezni, amely nem is érdekli az alkalmazottakat. De mit mutatnak a számok?
A statisztikák egyelőre azt mutatják, hogy az amerikai nagybankoknál kínált jóval átlag feletti fizetés még mindig vonzó a fiatalok számára. A Wall Streeten az átlagos éves fizetés még mindig 300 ezer dollár (kb. 66 millió forint) körül alakul, a Harvardon végzettek kezdő alapfizetés 125 ezer dollár (kb. 28 millió forint), a nagybankoknál pedig 70-90 ezer dollárt (15-20 millió forint) is meg lehet keresni kezdőként. Ezen felül kapnak az alkalmazottak bónuszokat, amelyek szintje ugyan elmarad a válság előtt kifizetett juttatásoktól, de még mindig a teljes fizetés nagy részét adják.
A magas fizetések pedig továbbra is a pénzügyi pályára csábítják a végzősöket, a Harvardról kikerülők 15 százaléka, a Princetonon végzettek 22 százaléka választja a pénzügyi területet, ami megfelel a hosszú távú átlagnak, vagyis jelentős visszaesésről nincsen szó.
Forrás : www.portfolio.hu
http://www.portfolio.hu/vallalatok/van_az_a_penz_amiert_erdemes_heti_90_orat_galyazni.3.194090.html?utm_source=index_main&utm_medium=portfolio_box&utm_campaign=portfoliobox
A törvény visszatarthat az egyesületek és alapítványok ügyvezetésében való ingyenes részvételtől. Az új Ptk. alapvetően megváltoztatta a jogi személyek vezető tisztségviselőinek harmadik személyekkel szembeni kártérítési felelősségét. Eddig – a kontinentális Európában szokásos módon – a károsultnak a jogi személyt kellett kártérítésért perelnie és a jogi személy, ha kártérítésre kötelezték, fordulhatott azután, mintegy második lépcsőben vissza a vezető tisztségviselővel szemben – mondta lapunknak Sárközy Tamás egyetemi tanár. Az új Ptk. átvette az angol-amerikai megoldást, a hatodik könyvben kimondta, hogy a vezető tisztségviselő a károsult (például befektető) által közvetlenül is perelhető.
A 6:541. § szerint, ha a jogi személy vezető tisztségviselője a jogviszonyával, azaz ügyvezetői tevékenységével kárt okoz, úgy a károsulttal szemben a vezető tisztségviselő a jogi személlyel együtt egyetemlegesen felel.
Az egyetemlegesség azt jelenti, hogy a károsult választhat: vagy a jogi személyt perli, vagy a vezető tisztségviselőt (ha többen vannak, bármelyiket) és a teljes kárt behajthatja tőle. Részvénytársaság igazgatóságának kárt okozó határozata esetén tehát a károsult perelheti a részvénytársaságot, illetve az igazgatóság bármely tagját, aki megszavazta a határozatot.
Ez a szabály akkor is irányadó, ha a vezető tisztségviselő nem megbízás, hanem munkaviszony alapján látja el az ügyvezetési feladatokat – hangsúlyozta Sárközy Tamás.
Az új Ptk. indoklása alapvetően a hitelezővédelem fokozásával indokolta a változást, amelyet egyébként a szakirodalomban sokan vitatnak. A felelősség szigorítása ugyanis alapvetően visszatarthat a non profit szervezetek, azaz az egyesületek és az alapítványok ügyvezetésében való ingyenes részvételtől. De a gazdasági társaságok körében is túl szigorú ez a rendelkezés. Veszélyének elhárítására alapvető eszköznek a vezető tisztségviselők felelősségbiztosítási rendszerének elterjesztése látszik.
Meg kell említeni, hogy a Ptk. a vezető tisztségviselők felelősségével kapcsolatban nemcsak szigorító rendelkezéseket hozott. A 3:24. § szerint, ha a vezető tisztségviselő „saját" jogi személyének (például társaságának) okoz kárt, erre a szerződésszegéssel okozott károkért való szabályokat kell alkalmazni.
A Ptk. 6:142. § alapján viszont mentesül a kár megtérítése alól a vezető tisztségviselő, ha bizonyítja, hogy a kárt ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötéskor előre nem látható körülmény okozta és az adott helyzetben általában elvárható gondosság mellett nem volt elvárható, hogy a kárt elhárítsa. Az előreláthatóságot pedig a 6:143. § alapján a jogi személynek kell bizonyítania.
A gazdasági társaságok körében pedig a 3:118. § enyhítette a vezető tisztségviselők eddigi felelősségét a felszámolás során kielégítetlenül maradt hitelezőkkel szemben – tette hozzá Sárközy Tamás.
Szerző : VG
http://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/nem-csak-szigorito-intezkedeseket-hozott-a-ptk-419547
Öt évig tartó pénzügyi válság után a fejlett országok vezetésével és Kína folytatódó jó teljesítménye hatására lassan beindul a világgazdaság gyarapodása - állapította meg a Világbank a fél évente kiadott Globális Gazdasági Kilátások című, kedden megjelent jelentésében.
A növekedési kilátások azonban továbbra is sebezhetők lesznek a növekvő kamatlábak és a tőkemozgás által, minthogy az amerikai szövetségi jegybank (Fed) mérsékli azt a fajta rendkívüli politikát, amellyel eddig ösztönözte a világ legnagyobb gazdaságát. A gazdasági növekedés a 2013. évi 2,4 százalékos után 3,2 százalék lesz az idén, és 3,4 százalék 2015-ben.
Az impulzus, amelyet a fejlett országok - egyebek között az Egyesült Államok és Japán - keltenek, növekedést kell hogy előidézzenek a fejlődő országokban is - olvasható a jelentésben, amelyet Kaushik Basu, a Világbank vezető közgazdásza mutatott be a szervezet washingtoni székhelyén. A globális gazdaság eseménytelennek ígérkezik - jelentette ki.
"Furcsa világban élünk, ha jó hírnek számít, hogy eseménytelennek ígérkezik a jövő, mégsem meglepő, hogy ez a helyzet több évi gazdasági felfordulás után" - mondta.
Noha kisebbek lettek a világgazdaság kockázatai, nem múltak el, és ebben benne vannak az amerikai költségvetési kockázatok, az eurózóna elhúzódó felépülése és a kínai gazdaság átstrukturálásának lehetséges kudarcai is. A Fed azon döntése, hogy elkezdi visszafogni piaci beavatkozását, vagyis a mennyiségi könnyítést, "üdvözlendő, mert ez tükrözi azokat az egyre meggyőzőbb jeleket, amelyek arra utalnak, hogy beindult egy önfenntartó felépülés".
A legvalószínűbb forgatókönyv, hogy a Fed egyre enyhébb piaci beavatkozásával párhuzamosan a növekedés természetes pályára áll, és a globális kamatlábak csak lassan növekszenek, 2016 közepére érik el a 3,6 százalékot.
Japánban a nagy adagokban adott költségvetési és pénzügyi ösztönzők egy erős ciklikus fellendülést idéztek elő, de ahhoz, hogy ez fennmaradjon, strukturális reformok kellenek.
Az eurózóna bankjai nagy munkát végeztek saját maguk átstrukturálásával, de a szektor még így is gyenge - állapította meg a Világbank. Hozzáteszik: a totális bankunió részletei még nincsenek kidolgozva, és a az övezet továbbra is sokkhatásnak van kitéve.
Bár a fejlődő országok gazdasági növekedése 2013-ban viszonylag gyenge volt - mintegy 4,8 százalék - az utóbbi hónapokban megerősödött, részben a fejlett országok erősödésének, de annak hatására is, hogy a közepes jövedelmű nagy országok - mint India vagy Kína - felépültek a korábbi "betegeskedésből".
Regionális szinten a Világbank szerint a növekedés egyenletes lesz Kelet-Ázsiában és a csendes-óceáni térségben, szerény Latin-Amerikában, és visszafogott a Közel-Keleten és Észak-Afrikában, utóbbiakban a térségben tapasztalható társadalmi és politikai viszályok miatt - olvasható a jelentésben.
Szerző : MTI Eco
http://www.vg.hu/gazdasag/makrogazdasag/vilagbank-ot-evi-valsag-utan-lassan-beindul-a-vilaggazdasag-419566

