Nem jó a kezünket a hulló kések alá tenni, azaz olyan terméket vásárolni befektetési céllal, aminek árfolyama lefelé tartó trendben van. Ugyanakkor a sokak által került eszközök között jó választással nagyon alulértékelteket is lehet találni, s ez megérheti a kockázatot.

alt

Hiába megy szembe az ősi tőzsdei bölcsességgel, egy hedge fund menedzser, Brian Singer, a William Blair Macro Allocation Fund munkatársa szerint megérheti sokak által került eszközöket választani befektetési céllal. Nagy kockázat, de ha változik a hangulat, az áremelkedés ereje olyan átütő tud lenni, hogy a nyereség ezt bőven ellensúlyozhatja - nyilatkozta a Bloombergnek a szakember.

Szerinte a jelenlegi környezetben, amikor a kötvényárfolyamok még mindig magasak és a részvények is rendkívül drágák számos más jó lehetőséget lehet találni a piacon, s ezek közül némelyik a 2014-es év nyertese is lehet befektetési szempontból. Singer például az általa kezelt alap eszközeinek 19 százalékának megfelelő mennyiségben tart indiai rúpiát, amely az elmúlt két évben 30 százalékkal értékelődött le a dollárral szemben.

A kontrariánus befektetési politikát alkalmazó szakembernek idén jó éve volt, alapja annak ellenére ért el 13 százalékos hozamot az idén, hogy vételi kitettséggel rendelkezett volna a jelentősen emelkedő S&P 500-as részvényindexben, mindezt kisebb volatilitás mellett, mint ami a részvénypiac produkált. Ezzel egyébként jobban teljesített, mint a benchmarkjául választott, részvényt, kötvényt és készpénzt tartalmazó mintaportfólió. Ráadásul a Morningstar adatai alapján idén a multi-alternative alap kategóriájában a többi alap 95 százalékánál kedvezőbb hozamot ért el, nem csak idén, de az alap 2011 novemberi indulása óta is.

Singer persze nem csak azért vásárol, mert valaminek esik az ára, hanem amikor úgy véli, az eszköz árazásában pozitív változásokra lehet számítani. Az indiai rúpia szerinte például jelenleg 70 százalékkal alulértékelt. A fordulópontot az új indiai jegybankelnök augusztusi kinevezése jelentette, aki az árfolyam stabilizálása érdekében azóta többször is kamatot emelt.

Nyerő lehet az árupiac...

Más, hasonló elven befektető alapok a befektetők által került szektorok részvényeinek vásárlásával értek el kiemelkedő hozamot. A Hodges Pure Contrarian Fund 42,3 százalékos hozamot ért el a múlt évben. Idén dupláztak például néhány olyan légitársaság részvényeivel, amelyek árfolyama korábban hatalmasat esett. Most az árupiaci szektorban látnak fantáziát, s réz-, szén- és ércbányászattal foglalkozó cégek papírjait vásárolták. Don Hodges, az alap egyik menedzsere szerint arra várnak, hogy a kínai gazdaság nyersanyagkészletei egy kicsit apadjanak, s ekkor újra nagyobb lehet a kereslet ezek iránt az alapanyagok iránt, ami a bányászati cégek árfolyamában is érezteti majd hatását.

Ugyanakkor az ilyen típusú befektetések elég kockázatosak, ezt mutatja a Hodges teljesítménye is. Az alap története négy évéből háromszor megverte szektortársait hozam alapján, azonban 2011-ben 24,5 százalékos veszteséget hozott befektetőinek.

... és a feltörekvő piacok

Akár jó befektetés is lehet 2014-re a feltörekvő piaci részvények vásárlása, amelyeket nem nagyon kedvelnek jelenleg a befektetők. A BRIC országok tőzsdéi estek az idén, s ennek megfelelően hatalmas diszkont jellemzi árazásukat az amerikaihoz képest - mondta Jason Hsu, a Pimo Alapok számára portfólió menedzseri tevékenységet folytató Research Affiliates befektetési igazgatója. Shiller P/E alapon - amely a nyereségnél annak 10 éves, inflációval igazított átlagát veszi alapul - átlagos értékeltségük 13,5-ös, miközben az amerikai részvények esetében ez a mérőszám 24-en áll. A Hsu által kezelt alap eszközeinek jelenleg 55 százaléka fekszik BRIC (brazil, orosz, indiai és kínai) részvényekben.

De vannak a kötvények között is olyanok, amelyeket idén büntettek a befektetők. Ilyenek például az amerikai önkormányzati kötvények is. Az ezeket mozgását nyomon követő amerikai index 3,4 százalékot esett idén, s  vannak olyan ilyeneket tartó zártvégű alapok, amelyek árfolyama hatalmasat esett az idén, a Bloomberg szerint érdemes lehet ezeket is megvizsgálni, mint lehetséges befektetési célpontokat. Hsu szerint ezenkívül jó befektetésnek bizonyulhatnak az inflációhoz kötött hozamú állampapírok is.

Aranyat ne !

Persze nem minden sokak által került termék kelti fel az ellentét alapon befektetők érdeklődését. Az idén 25 százalékot eső arany árfolyamának emelkedésében a jelek szerint még ők sem hisznek, s az aranybányászattal foglalkozó cégek részvényeiben sem. A Rudolph Riad-Younes, az RSQ International szakértője szerint az arany árfolyama historikusan jellemzően 10-15 százalékkal haladja meg kitermelési költségeit, most azonban 20 százalékkal jár e felett az árfolyam. Ráadásul szerint a következő években a kitermelési költségek is csökkenhetnek.

alt
Az arany árfolyama
Alfatrader

Aki valamit nem akar kontrariánus alapon megvenni, az shortolhatja is azt - jegyzi meg az összefoglaló. Hsu szerint például a nagy kapitalizációjú amerikai részvények árfolyama csökkenhet jövőre, s ennek megfelelően eladási pozíciókat nyitott ezekre.

Kapcsolódó cikkek

 

Forrás : www.napi.hu

http://www.napi.hu/tozsdek-piacok/igy_kereshet_milliokat_2014-ben.571747.html

 

 


 

alt

 

 

Forrás : www.168ora.hu

http://www.168ora.hu/buxa/munkanelkuli-fiatalok-magyarorszagon-121319.html

Megállapodás született arról, hogy 3500 forinttal nő az eddigi összeg.

Jövőre 101 ezer 500 forint lesz a minimálbér és 118 ezer forint a szakmunkás bérminimum a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) született megállapodás alapján.

A legkisebb bér összege 2013-ban 98 000, a szakmunkás minimálbér pedig 114 ezer forint.

Kompromisszum...

Az összeg kétezer forinttal kevesebb, mint amit a szakszervezetek akartak. A munkavállalókat képviselő oldal 103 500 forintos bruttó minimálbért szeretett volna, ez a gyerektelenek nettóját körülbelül 3000 forinttal emelte volna.

A szakszervezetek azzal érveltek, hogy a létminimum 90 ezer forint körül lesz jövőre, és szükségesnek látták, hogy a nettó minimálbért ehhez közelítsék. Idén a létminimum a minimálbér 73 százaléka, ezt 75 százalékra emelték volna. Szerintük 2,4 százalékos infláció várható, amely mellett 2 százalékkal nőhet a termelékenység. Ez utóbbit reálbér-emelkedésként akarták volna látni.

A munkaadói oldal azonban ennél kisebb növelést javasolt, így alakult ki a 101 500 forintos kompromisszum.

Kapcsolódó cikkek :

 

 

Forrás : MTI/FN24

http://fn.hir24.hu/penzugy/2013/12/02/eldolt-100-ezer-folott-lesz-a-minimalber/#a3

2014. Januártól csak a pótszabadság napjai vihetők át a következő évre.

A munkáltató és a munkavállaló megállapodhatnak, hogy az éves fizetett szabadság egy részét, maximum egyharmadát az alkalmazott átviheti a következő évre. Azonban egy 2014. január 1-jén életbe lépő változás nyomán erre már csak az életkortól függő pótszabadság napjait lehet átcsúsztatni.

Életkortól függően járó pótszabadnapok száma:

25.életévétől: 1 nap,
28. életévétől: 2 nap,
31. életévétől: 3 nap,
33. életévétől: 4 nap,
35. életévétől: 5 nap,
37. életévétől: 6 nap,
39. életévétől: 7 nap,
40. életévétől: 8 nap,
43. életévétől: 9 nap,
45. életévétől: 10 nap

A rendes, évente 20 napos szabadságon felül a munkavállalónak életkorától függően legfeljebb tíz pótszabadnap jár. Az extranapok a 25. életévtől gyűlnek, a maximális tíz napot a 45 év feletti munkavállalók kapják (lsd. kereset írásunk). A szigorítás értelmében tehát 2014 januárjától már csak ezek a napok tartalékolhatók a következő évre, ebből pedig az is következik, hogy a 25 év alatti munkavállalók a korábbi hat-hét nap helyett jövőre egyáltalán nem vihetnek át szabadnapokat a következő évre.

Egyébként a különböző munkaerő-piaci felmérések szerint a magyarországi munkaadókra nem jellemző, hogy korlátoznák a rendes, fizetett éves szabadságok kiadását, annak ellenére, hogy az új Munka Törvénykönyve szerint nagyobb arányban dönt a munkáltató az alkalmazottak fizetett szabadságának időpontjáról: az új Mt. Hét napra csökkentette csökkentette a dolgozó által kezdeményezhető éves szabadság mértékét, a többi szabadnap kiadásáról teljes mértékben a munkáltató rendelkezik.

Ugyanakkor az Mt. egy másik rendelkezése a munkavállalónak kedvez: a munkaadónak az év folyamán egyszer legalább tizennégy egybefüggő napra mentesítenie kell a munkavállalót a munkavégzési, rendelkezésre állási kötelezettség alól, magyarán lehetőséget kell adnia a 14 napos egybefüggő szabadságra.

Már idén szigorúbb...

Ugyan a fent említett újdonságok csak 2014 januárjában élesednek, a 2013. január 1-jén életbe lépett új Munka törvénykönyve már ebben az évben is jelentős változásokat hozott. Ezek közül a legfontosabb talán az ún. távolléti díj fogalmának bevezetése.

Az idei évtől az új Munka Törvénykönyve ugyanis már nem használja az átlagkereset fogalmát, hanem a távolléti díjjal kell számolni. De mit is jelent ez nekünk forintosítva ?

Az átlagkeresetbe beleszámított minden, a kifizetőtől származó bruttó jövedelmünk (3 havi átlagban). A távolléti díjba viszont nem feltétlenül: a  távolléti díjat az aktuális alapbér, és az előző hat havi időszakra kifizetett teljesítménybér és bérpótlék figyelembevételével kell megállapítani. De például a műszakpótlékot és az éjszakai pótlékot csak akkor lehet figyelembe venni, ha a hat hónapon belül legalább 30 százalékban olyan munkát végzett a dolgozó, amely után ilyen pótlékokat kapott.

Ha tehát az előző fél évben is voltunk már szabadságon, vagy éppen betegek voltunk, vagy nem dogloztunk eleget éjszaka, csökken a távolléti díj és ezáltal a szabadságpénzünk is. És mivel a távolléti díj szolgál a végkielégítés, vagy éppen a szülési szabadság összegének kiszámításának alapjául is, idén már az is kevesebb lehetett annál, ami korábban járt volna.


Forrás : FN24/napi.hu

http://fn.hir24.hu/penzugy/2013/12/02/igy-szigorodik-a-szabadsagolas-jovore/#a3

A kormányzati beruházások csökkentésén és a vállalati adók emelésén keresztüli kiigazítások vágják vissza leginkább a gazdasági növekedést, illetve a reálbéreket is - derül ki egy nemrég megjelent tanulmányból, ami a magyar gazdaságra kalibrált modell eredményeit ismerteti.

A megszorítások nélküli gazdaságpolitika mégsem megszorítások nélküli, sőt, valójában az egyik legjobban húsba vágó megoldás - ez derül ki az IMF egyik szakértőjének tanulmányából, amely kifejezetten a magyar gazdaságra kalibrálva értékelte a különféle költségvetési kiigazítások hatásait. Az eredmény a közgazdászok számára nem meglepő (hasonló következtetésre vezető elemzések Magyarországon is készültek), de a hétköznapokban mégsem igazán közismertek.
 
Alejandro Guerson egy általános egyensúlyi modellt alkalmazott Magyarországra, abból a célból, hogy szimulálja a különböző eszközökkel végrehajtott költségvetési kiigazítás hatásait. Az eredményekből le lehet szűrni, hogy a kiigazítási kényszerben lévő költségvetési politikának milyen módszereket érdemes választani, ha minél kisebb rövid és hosszú távú áldozattal kívánja megoldani a feladatot.
 
A leginkább kedvező hatása a költségvetési kiadások (célzott és általános transzferek) csökkentésének van, ez esetben a rövid távú növekedési és beruházási áldozat jelentéktelennek mondható, hosszabb távon pedig az eszköz kifejezetten pozitív hatásokat ígér. Ennek oka egyrészt, hogy az azonnali fogyasztási visszaesés mellett (szemben más eszközökkel) nincs direkt vagy indirekt beruházás-visszavető hatás. Másrészt amiatt, hogy a transzferek visszavágása révén a háztartások bizonyos körének csökken az elkölthető jövedelme, a munkavállalási hajlandóságuk emelkedik, így pedig a fenti hatás jórészt ellensúlyozódik. Hasonlóan kedvező mechanizmus, hogy a lépéssel az árfolyamgyengülés is együtt jár, ami csökkenti az exportőrök munkaköltségét, tovább növelve a munkaerő iránti keresletet.
 
Ez a megoldás köszön vissza a kormányzat első kiigazítási köréből: a Széll Kálmán Terv 1.0 és az új munka törvénykönyv egyaránt kiadásoldali, transzferek csökkenésével is járó programnak tekinthető (még ha a munkapiaci hatása féloldalas is volt).

A legdrágább megszorítást választja a kormány

A legrosszabb kiigazítási megoldásnak az IMF modellje szerint az állami beruházások csökkentése látszik. Az eszköz rövid és hosszú távon is káros, a növekedési hatása a hét vizsgált eszköz közül a legrosszabb, hiszen az azonnali keresletcsökkenésen túl a termelékenység és a potenciális kibocsátás visszaesése is bekövetkezik. Emiatt a háztartások jövedelme is apadásnak indul.

Ez a stabilizáló eszköz a magyar kiigazításokban is szerepet játszik: tavaly például a költségvetés még úgy készült, hogy a kormányzati beruházások a GDP 4,3%-át teszik majd ki, végül azonban ettől jóval elmaradva csak 3% lett. Általában is igaz: az állami beruházások ma már szinte kizárólag az EU-traszferekkel kapcsolatos pillanatnyi abszorpciós képesség függvényében alakulnak - más forrás ugyanis nincs rá. Ami jó hír, hogy ezzel kapcsolatban javulóban van a helyzet, így az idén már az állami beruházások emelkedni tudnak és a jövő évi kilátások sem rosszak.

A második legrosszabb eszköznek az IMF elemzése szerint a vállalati adók emelése bizonyul. Sőt, bár a negatív növekedési hatás kisebb, mint a kormányzati beruházások visszafogása esetében, a nemzetgazdasági beruházási szintet messze ez az eszköz üti meg a leginkább. Egy 1 százalékpontos kiigazítás már az első évben 0,4%-kal zsugorítja a GDP-t az alappályához képest, a beruházások pedig három év alatt bő 8%-kal esnek vissza. Így aztán - hiába látszik megszorításmentesnek ez a megoldás - valójában az alappályához képest a vállalati adóemelés a második legkedvezőtlenebb hatást fejti ki a bérekre.

A magyar kiigazítási körök közül az utolsó néhány már egyértelműen erre az eszközre támaszkodott, így ez a tanulmány is alátámasztani látszik azt a közgazdasági vélekedést, hogy a gazdasági hatásait illetően egyre kedvezőtlenebb szerkezetűvé váltak a kormányzati csomagok.

Erre kétféle, a modell által nemigen kezelhető magyarázat adódik. Az egyik - ezt a kormány is előszeretettel hangsúlyozza - hogy politikailag fenntarthatóbb a "megszorítások nélküli" kiigazítás. A fentiek alapján hozzá lehet tenni: még akkor is, ha egyébként az életszínvonalat hosszabb távon jobban rontja. Az persze eldönthetetlen kérdés, hogy a magyar társadalmi, politikai helyzet volt-e olyan súlyos, hogy más típusú kiigazítás felvállalhatatlan volt, vagy valójában a politikusok voltak túlérzékenyek a szavazatokban mérhető költségekre. (Azt mindenesetre a tanulmány is megállapítja, hogy a különböző kiigazítási eszközök komplex gazdasági hatása nem mindig áll arányban az elsőre is jól látható jóléti hatással.)

A másik magyarázat, hogy a vállalati különadók jó része kifejezetten forgalmi jellegű, vagy legalábbis könnyen továbbhárítható a fogyasztókra. Tipikusan ilyen a tranzakciós illeték, de beváltotta a továbbhárításra vonatkozó jóslatokat a telefon adó, a közműadó, a banki különadó is. Így viszont a vállalati adó egy része (a harcos politikai retorika ellenére) a fogyasztókat terheli. A fenti táblázatból is jól látható, hogy a kétféle eszköz hatásai eltérőek, a forgalmi adókon keresztüli kiigazítás növekedési áldozata jóval kisebb. Annak megállapítása azonban, hogy a magyar kiigazításból a gazdasági szereplők alkalmazkodása milyen mixet kever, szinte lehetetlen.

A legdrágább megszorítást választja a kormány
 
 
 

Forrás : www.portfolio.hu

http://www.portfolio.hu/gazdasag/a_legdragabb_megszoritast_valasztja_a_kormany.192402.html?utm_source=hirstart&utm_medium=portfolio_linkek&utm_campaign=hiraggregator

 

Soha nem látott pesszimizmust mért a forint árfolyamával kapcsolatban a német ZEW intézet és az Erste Bank friss felmérése. Az árfolyamon és a pozicionáltságon ez egyelőre nem látszik.

alt

Elképesztő mértékű pesszimizmust mért a forinttal kapcsolatban a befektetők körében a német ZEW intézet és az osztrák Erste Bank. Felmérésükben a megkérdezett 86 régióval foglakozó portfólió menedzser és elemző nettó 46 százaléka gondolta úgy, hogy a forintnak gyengülni kellene a jelenlegi szintekről az euróval szemben. A felmérés hatéves történetében ez rekordnak számít, soha nem haladta még meg ilyen mértékben a forintgyengülést várók aránya a forinterősödésre tippelőkét. A forint felértékelődésére a megkérdezettek mindössze 10,3 százaléka számított az októberi 21,8 százalék után, a forint esését viszont az egy hónappal ezelőtti 31 százalék után immár 53,8 százalékuk tartja valószínűnek.

alt
HUF/EUR és hangulat

A hangulati felméréseket persze sokszor illik kontraindikátorként kezelni, a túlzott mértékű optimizmust gyakran esés, a pesszimizmust emelkedés követheti, ez tehát elvileg kedvező jel is lehetne a forint számára. Ugyanakkor az adatok arra utalnak, hogy a piac jelenleg viszonylag forint semleges pozícióban van. Az általunk megkérdezett szakértők szerint ez azért is lehet, mivel hiába pesszimista valaki a magyar devizával kapcsolatban, sokan félnek erre játszó pozíciókat felvenni. Ha az ECB mégis lép, és megérkeznek a negatív kamatok az eurózónába, az felértékelési hullámot indíthatna el a régiós devizák körében.

Ugyanakkor a felmérés története azt mutatja, hogy a nagyobb forintgyengülési hullámokat nem egyszer előzte meg a mostanihoz hasonló pesszimizmus a befektetők részéről.

Valamelyest romlott a hangulat a magyar részvénypiaccal kapcsolatban is. A BUX indextől hat hónapos időtávon emelkedés illetve csökkenését váró befektetők aránya az egy hónappal ezelőtti elképesztően magas, 17-es aránya mostanra szelídült, most már historikusan mindössze "nagyon szélsőségesen" magasnak tekinthető 6-os értéken áll. Akkor ezt a mutatót kontraindikátorként használva azt lehetett sejteni, hogy jelentős BUX index emelkedéshez ennél kicsit pesszimistábbá kellene válnia a hangulatnak. Ez meg is történt, a pozitívabb forgatókönyv következett be, az index kvázi oldalazással kezdte ledolgozni a hangulatot, nem pedig hatalmas esést hozó korrekcióval.

alt
BUX index és hangulat

A piac gyengeségét jelzi, hogy annak ellenére nem képes a BUX kitörni a számára immár három és fél éve akadályt jelentő 19 500 - 20 000 zóna fölé, hogy a vezető fejlett piaci tőzsdék folyamatosan kerülnek historikus csúcsokra.

A szakértők szerint eközben nem sikerült kitörnie siralmas régiós szerepéből a magyar gazdaságnak. A gazdaság jelenlegi helyzetét Horvátország után változatlanul a második legrosszabbnak ítélik meg. A kilátások tekintetében is sereghajtók maradtunk, a magyar gazdaságénál rosszabb pontszámot csak Horvátország és Törökország kapott.

 

Forrás : www.napi.hu

Szerző : Lovas-Romváry András

http://www.napi.hu/tozsdek-piacok/hajszalon_fugg_a_forint_sorsa.570120.html

Az Országgyűlés hétfőn elfogadta a jövő évi adóváltoztatásokat. A kormány javaslatára a családiadókedvezmény 2014-ben az egyéni járulékok, vagyis a 7 százalékos egészségbiztosítási és a 10 százalékos nyugdíjjárulék terhére is igénybe vehető lesz.

A képviselők 249 kormánypárti igen szavazattal, 56 nem ellenében és 36 tartózkodás mellett hagyták jóvá a kormány által október 18-án beterjesztett javaslat minősített többséget igénylő rendelkezéseit. Az ellenzéki oldalon az MSZP, az LMP, valamint a DK-hoz és a PM-hez tartozó független képviselők utasították el a kabinet változtatásait, míg a Jobbik képviselői tartózkodtak, a független Ángyán Józsefhez hasonlóan.
Adómentes, költségként elszámolható Generali Egészségprogram Munkáltatóknak!

A parlament döntésével a jövő évre is fenntartotta a bankadót és jóváhagyta a sertés áfájának 27 százalékról 5 százalékra csökkentését, továbbá a három vagy több gyermeket nevelő szülőket foglalkoztatók adókedvezményének meghosszabbítását is.

Az Országgyűlés egy zárószavazás előtti módosítással lehetővé tette, hogy a nemzetgazdasági miniszter hatósági árassá tegye az elektronikus pénztárgépek és az adóhatóság közötti adatkapcsolatot biztosító szolgáltatást.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az adótörvények parlamenti általános vitájában azt mondta, 2014 lesz az első olyan év, amikor nem lesz adóemelés, új adót sem vezetnek be, csakis kedvezően változnak az adótörvények. Szerinte a jövő év a vállalkozások számára a stabilitás, a kiszámíthatóság és az egyszerűsítés, a kiskeresetű családoknak pedig az adócsökkentés éve lesz. Tájékoztatása alapján a családi adókedvezmény kiterjesztése nagyjából 260 ezer kiskeresetű családot hoz az eddiginél kedvezőbb helyzetbe, akiknél így akár havi több tízezer forinttal is több pénz maradhat. Azok a családok, amelyek eddig nem tudták teljes mértékben kihasználni a kedvezményt, ezután azt az egyéni egészségbiztosítási járulék és a nyugdíjjárulék terhére vehetik igénybe.

Jövőre megszűnnek azok a korlátok, amelyek a hitelintézeteket megakadályozhatták abban, hogy elengedjék az adósok tartozását: a bankok által elengedett kölcsön akkor is adómentesnek minősül, ha a hitelt nem biztosítja a lakásra bejegyzett zálogjog, a hitelintézetnek pedig nem kell kamatkedvezményből származó jövedelmet megállapítania, és közterheket fizetnie, ha azért nem számol fel kamatot, hogy a fizetésképtelenadós fizetőképességét helyreállítsa.

Új elemekkel bővült az illetékmentes vagyonszerzések köre. és egyszerűsödnek a lakás- és telekszerzés szabályai. Januártól illetékmentes lesz a házastársak közötti vagyonmozgás, ideértve a házassági vagyonközösség megszüntetésével történő vagyonszerzést is. Az első lakásvásárlókat támogatja az, hogy életkortól függetlenül kérhető az adóhatóságtól 12 havi pótlékmentes részletfizetés.

Változást jelent az is, hogy jövőre már nem kell telekadót fizetni a belterületi, egyhektáros vagy annál kisebb földek után, ha teljes területük mezőgazdasági művelés alatt áll.

A költségvetési bizottság egy korábbi módosító indítványában az áfacsalások és a számla nélküli értékesítés visszaszorításának igényével indokolta az élő- és a félsertés áfájának csökkentését, amelyről Orbán Viktor miniszterelnök korábban azt mondta: "valamelyest talán az ár is csökkenhet", de most nem a fogyasztói árakat érintő áfacsökkentésről van szó, hanem munkahelymegvédésről.

A képviselők - szintén a szakbizottság javaslatára - határoztak arról, hogy az adóhatóság mulasztási bírság mellett 12 napra bezárathatja azt az üzletet, amely megszegi a pénztárgépek üzemeltetésével kapcsolatos kötelezettségeket.

A vállalkozásoknak a főállásúnak minősülő kisadózók után nagyobb összegű, 75 ezer forintos tételes adót kell fizetniük, így a kisadózók magasabb nyugdíjra és táppénzellátásra lesznek jogosultak.

Szintén megszavazták a közművezetékadó-kedvezmény bővítését, így a hírközlési vezetékek után 200 kilométerig nem kell adót fizetni, 350 kilométerig 70 százalékos, 500 kilométerig pedig 25 százalékos kedvezmény vehető igénybe.

Elfogadták azt is, hogy üzlethelyiség nélkül is lehet saját előállítású szőlőbort kóstoltatni és értékesíteni.

A parlament egyszerűsített adózást tett lehetővé a külföldi előadóművészeknek, például zenészeknek, színészeknek, táncművészeknek és cirkuszi előadóknak. Ha ezt választják, a teljes bevételük 70 százaléka után kötelesek megfizetni a 16 százalékos személyi jövedelemadót, a fennmaradó 30 százalék pedig a tevékenységükkel összefüggő költségek fedezetét biztosítja. Bevételük évi kétszázezer forintig adómentes.

Döntöttek a tervezett Nemzet Művésze-díj, valamint a vele járó életjáradék adómentességéről is, továbbá kiegészítették a látvány-csapatsportoknak nyújtható támogatások jogcímeit, így az adózók az amatőr sportszervezetek versenyeztetési költségeire is adhatnak majd támogatást az országos sportági szakszövetségeknek.

Jóváhagyták azt a módosító javaslatot is, amely alapján január 1-jétől a halottszállító autók után nem kell regisztrációs adót fizetni.

Az Országgyűlés elfogadta a kormány zárószavazás előtt benyújtott módosításait is. Így regisztrációs eljáráshoz kötik a szárított, illetve fermentált dohány exportját, importját, valamint azok birtoklását, a cigaretták töltésére szolgáló nagy kapacitású eszközöket pedig csak adóraktáraknak lehet majd értékesíteni.

Együtt-PM : Igazságtalan és munkahelyellenes az egykulcsos adó

Az Együtt-PM véleménye szerint az egykulcsos adó igazságtalan és munkahelyellenes, mert az adózók 80 százalékát az adórendszer vesztesévé tette és legalább 50 ezer munkahely megszűnéséhez járult hozzá - reagált a Fidesz szóvivőjének hétfői szavaira a választási szövetség.

Hoppál Péter a jövő évi adótörvényekről szóló parlamenti zárószavazásának apropójából tartott sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy jövőre tovább csökken a kiskeresetű családok adója.

Az Együtt-PM viszont úgy látja, hogy nincs olyan kiskeresetű ember Magyarországon, aki ennek nyertese lenne, akinek érdekében állnak ennek a rendszernek a toldozása-foltozása. Ezt a rendszert ki kell dobni, Magyarországnak adórendszerváltásra van szüksége - hangsúlyozzák közleményükben.

 

Forrás : MTI

http://www.atv.hu/belfold/20131118-itt-az-uj-adotorveny

Vinnai Balázst, az IND Group pénzügyi–technológiai szolgáltató vállalat alapítóját és ügyvezetőjét választották az év üzletemberének itthon.

Az Ernst & Young (EY) által díjazottak névsorát szombaton este hirdették ki, a „Példakép" elismerést Majoros Béla József, a Csaba Metál Öntödei Zrt. vezérigazgatója, a „Merész újító" díjat Árvai Péter, a Prezi.com Kft. társalapítója és ügyvezetője, a „Jövő ígérete" elismerést pedig Fazekas Gábor, a Mikropakk Kft. ügyvezető igazgatója kapta – olvasható az MTI-hez eljuttatott közleményben.

Vinnai Balázs 2005-ben már elnyerte „A jövő ígérete" különdíjat is, ezután lett idén az év üzletembere.

Az EY szerint idén a pályázók elsősorban az IT-szektort és a gyártó cégeket képviselték, a megmérettetésen induló vállalkozások összbevétele pedig megközelítette a 150 milliárd forintot, és országszerte közel 5000 munkavállalót foglalkoztatnak. A budapesti és vidéki jelöltek közel azonos arányban vettek részt az idei pályázaton, érdekesség, hogy a legfiatalabb cégvezető 28 éves volt, míg a legidősebb a 74. életévét is betöltötte.

Világszerte nagy presztízsű díj...

Az EY világszerte nagy presztízsű üzleti elismerésének hazai díjazottjait minden évben egy független bírálóbizottság választja ki, nemzetközileg felállított kritériumrendszer alapján.

Az EY 1986-ban Amerikában indította útjára az Entrepreneur Of The Year (EOY) programot, az egyetlen nemzetközi, védjegyoltalommal ellátott üzleti díjat, amely az elismeréshez vezető erőfeszítésekről, kitartásról, hitről, valamint a kimagasló teljesítményt felmutató üzletemberekről szól. 2003 óta Magyarországon is odaítélik a kiemelkedő presztízsű kitüntetést.

A díjat korábban Sándor József (2012), Soós Csaba (2011), Bodrogai Ferenc (2009), Gerendai Károly (2008), Jaksity György (2007), Bojár Gábor (2006), Demján Sándor (2005), Kürti Sándor (2004) és Csányi Sándor (2003) vehette át.

 

Forrás : MTI

http://fn.hir24.hu/gazdasag/2013/11/17/dijaztak-az-ev-uzletemberet/#a3

Így szakad szét Magyarország - megjöttek a friss adatok

alt
Újabb olyan adatsor látott napvilágot, amely a hazai tehetősek és a legszegényebbek, illetve a felsőfokú végzettségűek és az érettségivel nem rendelkezők közötti szakadék szélesebbé válását jelzi. Az adatok a rezsicsökkentés felemás hatásait is mutatják.

Tovább nyílt az olló az első félévben az egy évvel korábbihoz képest Magyarországon a legtehetősebbek és a legszegényebbek között a KSH friss fogyasztási adatsorai szerint. Ennél is meglepőbb lehet az a tény, hogy csak a gazdaságilag legjobb helyzetben lévők összfogyasztása tudott bővülni, a többiek csökkenésével szemben. Igaz, a rezsicsökkentés annyi haszonnal járt, hogy háztartások másra a korábbinál valamivel többet tudtak költeni. (Amint arról korábban beszámoltunk, az egyenlőtlenséget mérő Gini-együttható is nőtt az elmúlt években, a kormány álláspontja szerint pedig az egyenlőtlenségek kezelése nem az szja-rendszer dolga.)

Az első félévben az egy főre jutó havi fogyasztási kiadások átlaga folyó áron 0,5 százalékkal 64,3 ezer forintra nőtt, változatlan áron számolva azonban - vagyis az árváltozások hatását kiszűrve - 1,8 százalékos visszaesés történt. A fogyasztási főcsoportok többségében csak néhány százalékos elmozdulás következett be, ami alól a szeszes italok és dohányáruk jelentenek kivételt. Itt ugyanis - az átlagosnál nagyobb mértékű áremelkedés következtében - 10 százalékot meghaladó zuhanást mutatott ki a KSH. Ezen belül a cigarettafogyasztás 17 százalékkal csökkent, az egyéb dohányárukból viszont ugyanennyivel többet fogyasztottak. (Megjegyzendő, hogy mindez még a trafikrendszer elindulása előtt, ám a közösségi helyeken történő dohányzás tilalmának bevezetése után történt, másfelől a szeszes italokra költött összegeket a házipálinka-szabadságharc is csökkenthette - utóbbi odacsapott a szeszipari vállalatok forgalmának is.)

altForrás: KSH

A rezsicsökkentés felemásan éreztette hatását (lásd keretes írásunkat lejjebb): az energia olcsóbb lett, a háztartások az enyhe tél ellenére mégis többet fizettek, ugyanis többet is fogyasztottak - ez a tendencia a középiskolai végzettségű háztartásoknál érvényesült a legnagyobb mértékben. Hasonló volt a helyzet a szintén - ám világpiaci okok miatt - olcsóbbá váló üzemanyagok esetében is, a háztartások érdemben - közel 5 százalékkal - növelni tudták közlekedésre fordított kiadásaikat is. Élelmiszerre az egy évvel korábbinál kevesebbet, ruházatra, lábbelire viszont többet költöttek a háztartások.

Jobb helyzetben a tehetősek...

Jelentős különbségek vannak ugyanakkor a fogyasztási kiadások alakulásában az iskolai végzettséget - és ezzel részben összefüggésben - a jövedelmi helyzetet tekintve. Ahogyan a KSH összeállítása fogalmaz: a háztartások fogyasztásának dinamikája 2012 I. féléve és 2013 I. féléve között jelentős különbségeket mutat a különböző jövedelmi ötödökben. A leggazdagabbak és a legszegényebbek közötti különbségek erősödtek: a legfelső jövedelmi ötödbe tartozó háztartások fogyasztása mintegy 3,6-szerese a legalsó jövedelmi ötödbe tartozó háztartások fogyasztásának. Egyedül a leggazdagabb ötödben élő háztartások összfogyasztásának volumene nőtt 2012 azonos időszakához képest, 1,4 százalékkal, míg a többi háztartásé csökkent, leginkább a legszegényebbeké, 3,4 százalékkal. Ezt mutatja az alábbi ábra:

altForrás: KSH

Az élelmiszerre valamint szeszes ital és dohányárura fordított kiadás volumene mindegyik ötöd esetében visszaesett, míg a közlekedés volt az egyetlen fogyasztási főcsoport, ahol mindegyik ötöd esetében nőttek a kiadások. A legjobb jövedelmi helyzetben levők fogyasztása a többi kvintilishez képest három főcsoportban is lényegesen erősebb dinamikát mutatott. A ruházatra és lábbelire fordított kiadásaik 18,0, a vendéglátás és szálláshely-szolgáltatásra fordított kiadásaik 16,8 százalékkal nőttek reálértéken, vagyis e területeken a dinamika többszöröse az országos átlagnak. Hasonlóan tempósan, 17 százalékkal nőttek a legtehetősebbek egészségügyi kiadásai, szemben az országos átlag 2,5 százalékos csökkenésével.

Ugyanígy nőtt a különböző iskolai végzettségű háztartások fogyasztása közötti különbség, a főiskolai vagy egyetemi diplomával rendelkező háztartások helyzete tovább javult. Csak a legképzettebbek tudták a fogyasztási színvonalukat a 2012. I. félévivel azonos szinten tartani, az érettségizettek és az érettségivel nem rendelkező háztartások fogyasztása pedig volumenben 1,5 illetve 3,0 százalékkal volt alacsonyabb az egy évvel azelőttinél. E tendenciát mutatja az is, hogy 2013 I. félévében az alacsony iskolai végzettségű és a középiskolával rendelkező háztartások összes fogyasztása a diplomások fogyasztásának 52,0 százalékát, illetve 75,1 százalékát tették ki, míg egy évvel korábban ennél többet, 53,7 és 76,2 százalékát.

Így hatott a rezsicsökkentés...

A rezsicsökkentés hatására csökkent a lakásfenntartásra fordított kiadások aránya, a legalacsonyabb és a legmagasabb végzettséggel rendelkező háztartásoknál jelentősen, 2,1, illetve 1,7 százalékponttal, a középiskolai képesítéssel rendelkező háztartásoknál pedig kisebb mértékben, 0,2 százalékponttal. Ez nagyobb mozgásteret biztosított a háztartásoknak a további kiadásaik fedezésére: az alacsony iskolai végzettségű háztartások élelmiszer-kiadásaikra az összfogyasztásukból 0,7 százalékponttal nagyobb hányadot tudtak fordítani 2013 I. félévében, mint egy évvel korábban.

altForrás: KSH

A magasabb végzettségűek - és ebből fakadóan jobb anyagi helyzetben lévők - nem csak bizonyos fajta, az egészséges táplálkozáshoz szükséges élelmiszerekből - tej, sajt és tejtermékek, zöldség és gyümölcs - fogyasztanak többet, hanem az élelmiszerek közül is a drágább, jobb minőségűeket választják. Érdekes tény, hogy bár tíz alacsony iskolai végzettségű háztartás közül hat termel saját maga is élelmiszert, mégis kevesebb zöldséget és gyümölcsöt esznek, mint az érettségizettek, akik közül csak majdnem minden harmadik termel élelmiszert a kertjében.

alt
 
Forrás: KSH
 
 
 
 
 
 

 

 

 

 

 

Forrás : www.napi.hu

http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/igy_szakad_szet_magyarorszag_megjottek_a_friss_adatok.569067.html

 
 

A miniszterelnök is szorgalmazza, hogy a Kúria hozzon jogegységi döntést a devizahitelügyekkel kapcsolatban.

Orbán Viktor pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában emlékeztetett, hogy egymásnak ellentmondó bírósági ítéletek születtek az elmúlt időszakban a devizahitelek ügyében. Az embereket viszont nem lehet olyan helyzetbe hozni, hogy bevezetnek egy kormányzati megoldást, majd azzal ellentétes bírósági ítéletek születnek, az ugyanis jogi zűrzavart eredményezne - hangsúlyozta.

Ezért arra kell sarkallni az igazságszolgáltatás vezetőit - folytatta -, elsősorban a Kúria elnökét, hogy előbb-utóbb tegyenek rendet a devizahitelügyek területén, vagyis hozzanak egy olyan jogegységi döntést, amely után a bírók az azonos tényállásokat, azonos élethelyzeteket azonos módon fogják megítélni, és azonos ítéletek születhetnek.

altFotó: MTI / Kovács Tamás

"Ha látjuk, hogy itt rend lett, akkor a kormány kockázat nélkül, az emberek mindennapi életének felborítása kockázata nélkül tud úgy döntést hozni, hogy az összhangban legyen az igazságszolgáltatás által kialakított jogi helyzettel" - mondta a kormányfő.

Beszélt arról is, hogy szerinte Magyarország 2010-hez képest ma szabad és független ország.

A kormányfő hangsúlyozta: Magyarország ma a saját lábán áll, és van annyi pénze, hogy olyan intézkedéseket vezessen be, mint például a sertésáfa-csökkentés vagy az újabb családpolitikai támogatások.

Előbbivel kapcsolatban, vagyis hogy öt százalékra csökken az élő- és a félsertés áfája január 1-jétől, Orbán Viktor arra hívta fel a figyelmet, hogy a sertés áfájának mostani csökkentése munkahelyvédelmi akcióterv, nem pedig a szociális intézkedések része. A kormány ugyanis a mezőgazdaságban dolgozók munkahelyének megmentését reméli az említett csökkentéstől.

Az újabb családi támogatásokról pedig azt mondta a miniszterelnök, hogy aki családban képzeli el az életét, annak ezek fantasztikus távlatokat nyitnak.

Forrás : MTI

http://fn.hir24.hu/gazdasag/2013/11/08/orban-raszolt-a-kuriara-devizaugyben/

Keresés