Végéhez közelít az E.On gázüzletágának állami kézbe vétele. A vételárról egyelőre semmit nem mondott a kormány, de az előzetes kalkulációk szerint az nem lehet sokkal több 200 milliárd forintnál. A csomag egyik fele az évek óta veszteséges nagykereskedő, másik fele a nyereséges tározós cég. A gáz várhatóan nem ettől a vásárlástól lesz olcsóbb, de tovább duzzad tőle az állami energiaóriásnak szánt MVM.

Most már szinte biztosan megveszi az állam az E.On gázüzletágát, az erről szóló szándéknyilatkozatot Orbán Viktor miniszterelnök és Johannes Teyssen, a cég elnök-vezérigazgatója már alá is írta pénteken. A tervek szerint a tárgyalásokat 2012. december 15-ig lezárják, a szerződést pedig legkésőbb január 31-ig aláírják.

Johannes Teyssen, az E.ON elnök-vezérigazgatója és Orbán Viktor, miután szándéknyilatkozatot írtak alá az E.ON Csoport magyarországi földgázipari érdekeltségeinek az MVM-re történő átruházásáról           Fotó: Miniszterelnökség / Árvai Károly

A kormánynak a szándéknyilatkozatról szóló, szűkszavú közleménye egy szót sem ejt a vételárról, mindössze annyit írnak, hogy „jóhiszemű, a felek érdekeit kölcsönösen szem előtt tartó tárgyalásokat” folytatnak majd. Hogy miért vesz az állam a nyakába két újabb energetikai céget, amelyikből ráadásul az egyik masszívan veszteséges, már önmagában is érdekes kérdés. De pillanatnyilag még izgalmasabb, hogy mennyiért szeretne vásárolni, és miből finanszírozná a vételt; a Népszabadság úgy tudja, hogy a 2008-ban felvett IMF-hitel maradékából és kötvénykibocsátással vagy hitelfelvétellel teremtik elő a szükséges pénzt.

Nem kerül annyiba ? Olcsóbb, mint a Mol-pakett

Bár egy évvel ezelőtt még 800-1200 millió euró (225-337 milliárd forint) körüli összegről találgattak, pontosabban arról, hogy a német fél 1,2 milliárd eurónál nem adná olcsóbban a cégeket, forrásaink szerint a végső vételár ennél kevesebb lehet. Úgy tudjuk, korábban az MVM és az NFM is rendelt már felmérést nagy tanácsadó cégektől, hogy megtudja, mennyit ér a két kiszemelt cég, a tanulmányok pedig úgy kalkuláltak, hogy a betáplált gáz nélkül számolt E.On Storage és az E.On Földgáz Trade együttesen mindössze 40 millió euró és 300 millió euró (vagyis nagyjából 11 milliárd 85 milliárd) közötti összeget érhet.

Erre jöhet rá – ha azt is megveszik – a tározókban lévő gázmennyiség, de a végső számla érték is csak nagyon alulról közelítheti majd a 200 milliárd forintot, inkább a 150 milliárdhoz lehet közelebb, ez azonban csak a cégek felbecsült értéke, az E.On akár kicsit magasabb árat is kialkudhat. Korábban a Világgazdaság is arról írt, hogy a végső ár 800 millió euróhoz lehet közelebb, ez nagyjából 220 milliárd forintnak felel meg, és ezt erősítették meg később a Népszabadság forrásai is.

Államtól terhelt

A Mol és az E.On még 2004-ben állapodott arról, hogy megveszi a magyar olajcég gázkereskedő- és tároló vállalatait. Bár ez már akkor sem tűnt egyértelműen jó ötletnek, mivel a kereskedő cég az állandó kormányzati árcsökkentő nyomás miatt már akkor is jelentős veszteségeket okozott az anyacégnek, az E.On azonban akkoriban lendületes terjeszkedésben volt, fantáziát látott a gázpiaci jelenlétének erősítésében.

Akkoriban még nagyon más volt az iparági és a szabályozói környezet is, forrásaink szerint az E.On többek közt abban is bízott, hogy nagy multinacionális cégként nagyobb befolyást tud majd gyakorolni a Gazpromra és a magyar szabályozásra, mint a Mol, mérsékelni tudja a kereskedőcég veszteségét, miközben busás hasznot hoz a gáztározás.

Az eredeti terv arról szólt, hogy az E.On 755 millió eurót fizet a két cégért, 25 százalék ugyanakkor a Mol kezében maradt volna. Ezt a változatot aztán az Európai Bizottság csáklyázta meg, a magyar olajipari vállalat nem tarthatta meg a 25 százalékos részesedést. Az ügylet vége az lett, hogy a gázhálózat a Molnál maradt, 2006 tavaszán viszont a tározós és a kereskedő cég is száz százalékban az E.Onhoz került. A német energiaóriás összesen 300 millió eurót fizetett a Mol leányaiért, de átvállalta a cégek 600 millió eurós tulajdonosi hitelét is.

Most úgy tűnik, a két leányvállalat új gazdához kerül, a kormányváltás óta a gázpiacon egyre erősítő Magyar Villamos Művek vetett szemet a cégekre. Bár az állami vásárlástól tulajdonképpen sem olcsóbb gáz, sem nagyobb ellátásbiztonság nem várható, az jól illeszkedik a terjeszkedő állami óriás ambícióiba, a vásárlás tervéről már évek óta lehet hallani, nyáron pedig Orbán Viktor hivatalosan is bejelentette, közel a megállapodás.

Pénznyelőt vesz az állam

Az E.On Földgáz Trade egyetlen értékes része a Gazprommal kötött hosszú távú gázszerződés, ami azonban 2015-ben lejár, a cég egyébként komoly vagyonelemeket nem tartalmaz, 2011-ben alig több, mint 1 milliárd forintnyi befektetett eszköz volt a cégben, eközben a szabályozói változásoknak, az energiaszektort terhelő adóknak köszönhetően szinte folyamatosan veszteséges.

Abban egyébként, hogy most végül ők is az eladás mellett döntöttek, szerepe lehetett annak is, hogy a kormány az utóbbi időszakban nyilatkozataiban és új adótörvényeivel is egyértelművé tette, fontos költségvetési bevételi forrásként tekint az energiaszektorra. Jó példája ennek a főként az energiaszektort terhelő Robin Hood-adó, amit jövőre 8 százalékról 31 százalékra emelnek, de nagyrészt az energetikai cégeket érinti a méterenként 125 forintos közműadó is.

Bár az E.On Földgáz Trade-nek az üzemi eredménye az elmúlt években csaknem mindig pluszos volt, 2006-os megvétele óta mindössze egyetlen évben tudott profitot termelni, az első évben 46 milliárd volt a mérleg szerinti mínusz, és még tavaly is 606 millió forint veszteséget könyvelhetett el, miközben több mint 300 millió forint adót fizetett be az államkasszába. Az E.On évek óta szívesen szabadulna kereskedőcégétől, annak idején már Bajnaiék is elővásárlási jogot kaptak a vállalatra, és a Trade megvételéről tárgyaltak, végül tudomásunk szerint az állami oldalon bukott el az üzlet.

Túl nagy vita így aligha folyhat azon, hogy mennyi pénzt kérjenek érte, a gáznagykereskedő cég megvásárlásával az állam csak egy újabb nagy pénznyelőt vesz a nyakába. Könnyen elképzelhető, hogy a Trade átadását inkább az E.On erőlteti, csak csomagban adja oda a két céget, ha az állam viszi a nyereséges tározós céget, vigye a veszteséges nagykereskedőt is, főleg, mivel éppen az állami szabályozás teszi veszteségessé. A cég egyik legnagyobb terhe azon túl, hogy az állami szabályozás miatt a drágán megvett orosz gázt olcsón kell értékesítenie, a Gazprommal élő hosszú távú szerződés néhány előnytelen kitétele.

Ebben az orosz fél többek közt például kikötötte, hogy a magyar nagykereskedőnek bizonyos minimális mennyiséget akkor is át kell vennie, ha arra nincs szüksége, vagy ha nem is veszi át, akkor is ki kell fizetnie. Ez egy darabig nem okozott problémát, a válság hatására megcsappant magyar gázfogyasztás miatt azonban az E.On már évek óta nem tud megfelelni a minimumelvárásnak, és kevesebb gázt vesz át az oroszoktól. Bár a szerződés értelmében az át nem vett gázt is ki kellene fizetnie, az utóbbi években a nagy német multi elérte az oroszoknál, hogy a több száz milliárd forintnyi kötbért egyelőre mégse kelljen kifizetnie. Ha az orosz fél egyszer benyújtja a számlát, a cég lényegében összeroppan.

A húsosabb falat

Bár nagykereskedőként az állam adott esetben nagyobb nyomást gyakorolhat a kereskedőcégekre, mint szabályozóként, valamint a 2015-ös új, hosszú távú gázszerződések megtárgyalásában is nagyobb súllyal léphet fel, nem kétséges, hogy jelenleg a német cég és a magyar kormány közti alkudozás, ártárgyalás fő tárgya kevésbé a Földgáz Trade, sokkal inkább az E.On Földgáz Storage.

A cég – amelynek 2011-es mérlegében megjelölt eszközeinek értéke durván 200 milliárd forint – több földalatti tárolóval rendelkezik Magyarországon, a honlapján fellelhető adatok szerint teljes mobilgáz tárolókapacitása 4,23 milliárd köbméter. A napi kitárolási csúcskapacitás hozzávetőleg 55,1 millió köbméter, amely a téli időszak napi csúcs gázigényének több mint 60 százalékát tudná fedezni.

Az E.On Storage folyamatosan nyereséges, a 2008-as évet kivéve minden évben fizetett osztalékot is, öt év alatt összesen 61,8 milliárd forintot. Egy ilyen vállalat nem csak egy erős bástya lehetne a gázpiaci babérokra törő állami MVM kezében, de üzletileg sem rossz beruházás, Magyarországnak különösen jó földrajzi adottságai vannak gáztározásban, megfelelő piaci feltételek mellett regionális elosztóközponttá válhatunk.

Gáztárolók Magyarországon:

Mi lesz a gázzal ?

Kérdésünkre az E.On közölte, a tárolóiban jelenleg 1,837 milliárd köbméter gáz van, ami 43,4 százalékos töltöttségi szintnek felel meg. A napi kitárolás mennyisége jelenleg 1,5–2 millió köbméter között van, de ez a lehűlés miatt várhatóan emelkedni fog. A tárolt gáznak azonban csak egy része az E.On közvetlen tulajdona, tárol más piaci szereplőknek is.

Komoly kérdés, hogy az adásvételnél hogyan számolják el a tározóban lévő gázt. Technikailag persze akár el is lehetne szállítani Németországba, ezzel azonban az E.On feltehetőleg nem számol, minden bizonnyal együtt szeretné értékesíteni a tározót a gázzal. Másik kényes terület, hogy hogyan, milyen áron számolják el a tárolt gáz mintegy 15 százalékát jelentő, úgynevezett párnagázt, amely a rendszerben lévő nyomásért felelős. A párnagáz ugyanis nem vehető ki és adható el, nélküle összeomlik a rendszer.

A következő hetekben a technikai részletkérdések megvitatása folyik, az árról pedig néhány héten belül mondania kell valamit a kormánynak és az MVM-nek, legalábbis ha tartani akarják magukat a kitűzött dátumokhoz. A vásárláshoz szükséges pénznek az IMF-hitelből származó részét előreláthatólag tőkeemeléssel kapja majd meg az MVM.

Mi változik ?

Az állam akár néhány tízmilliárdért, akár százmilliárdokért vesz energiacéget, alighanem magyarázattal tartozik majd az adófizetőknek a vásárlásért: hogyan növeli mindez az energiabiztonságot, és hogyan csökkenti az árakat. Azzal ugyanis, hogy az állami óriáscég veszi át a német óriáscég helyét, önmagában csak a tulajdonos változik, a hétköznapokban nem érezzük meg a hatásait.

Más lenne a helyzet, ha a kormány egy egészen új típusú modell létrehozását ígérné. Néhány héttel ezelőtt még a fejlesztési minisztérium is honlapján reklámozta azt a REKK tanulmányt, amely lényegében a domináns nagykereskedői modell fenntartása ellen érvelt, és alternatív, versenyző modelleket vázolt fel a 2015 utáni időszakra. Most azonban még kérdés, hogy az állami bevásárlás az ebbe az irányba tett első lépésnek tekinthető-e, egyelőre a jelek inkább arra mutatnak, hogy nem.

Forrás : www.index.hu

Szerző : Jenei M.

Nálunk gyorsabban senki sem csúszik le: a magyar népesség 31 százalékát, vagyis megközelítőleg 3,1 millió embert fenyegetett az elszegényedés vagy a szociális leszakadás 2011-ben – derül ki az Eurostat hétfőn ismertetett felméréséből. Ennél csak a bolgár, a román, a lett és a litván lakosság körében magasabb az arány, az Európai Unió átlagában 24,2 százalék – állapítja meg az Mfor.hu cikkében.

Az elmúlt években – vélhetően a válság miatt – az arány folyamatosan emelkedett, hiszen 2008-ban még csak 28,2 százalék volt, 2010-ben pedig 29,9 százalék.

Az Eurostat három csoportba sorolja az érintetteket, ezek között természetesen vannak átfedések. Azokat sorolják ide, akiknél fennáll az elszegényedés veszélye az államtól kapott járadékok, juttatások után is, akik már a gyakorlatban is hátrányos helyzetűek, és akik olyan háztartásban élnek, ahol nagyon kevés az egy főre eső (fizetett) munka.

Európai összehasonlításban a 31 százalékos arány hajszálra megegyezik a Görögországban tapasztalttal, ott azonban az arányok mások, hiszen sokkal nagyobb a szegénység kockázatával érintettek aránya. A 27 tagállam között hazánk a görögökkel holtversenyben az ötödik legrosszabb helyzetben van. A legveszélyeztetettebb a bolgár lakosság, ott majdnem minden második embert fenyeget az Eurostat által azonosított három veszély egyike. Kicsivel 40 százalék felett van az arány Lettországban és Romániában, emellett még a litvánok 33,4 százalékos rátája magasabb a magyarokénál.

Forrás: mfor.hu/Hír24

A Vidékfejlesztési Minisztérium szerint nem kell tartani élelmiszer-árrobbanástól. Csak emelkedni fognak az árak.

Árrobbanás nem, inkább egy 10 százalék körüli, akár több lépcsőben megvalósuló, élelmiszer-áremelkedés várható Magyarországon a következő fél évben – vélekedett a minisztérium az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) felmérésére alapozva.

Az MTI megkeresésére a szaktárca közölte: legfeljebb 15 százalékkal emelkedik a fehér kenyér fogyasztói ára, míg a tej fogyasztói árának emelkedését a szakértők 5-7 százalék között valószínűsítik.A sertéshúsok fogyasztói árában maximum 5-10 százalékos emelkedéssel számolnak, míg a bontott csirke árának emelkedését 6-8 százalék között valószínűsítik a következő hat hónapban.

A VM idézi a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatait, amely szerint a múlt év októberéhez viszonyítva az élelmiszerárak 7,6 százalékkal emelkedtek. A nyári aszály, majd a terméskiesés miatt a magas takarmányárak alakultak ki, amely a feldolgozott, és hústermékek árában is emelkedést okozott. A fogyasztói árak emelkedésében a szezonális hatás is megjelenik, karácsony előtt a fogyasztói árak alapvetően emelkednek - állapítja meg a közlemény.

Forrás: MTI

A nemzetközi hitelminősítő este Londonban közölte, hogy az eddigi "BB plusz"-ról egy fokozattal "BB"-re rontotta a hosszú futamú magyar hazai és külső államadósság besorolását.

Magyarországot nem a hitelminősítők, hanem azok a befektetők minősítik, akik az elmúlt években működőtőkét hoztak Magyarországra - reagált a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a Standard & Poors péntek esti döntésére.

Közleményében a minisztérium úgy fogalmaz: ma már nem lehet komolyan venni a hitelminősítőket, amelyek gyakorlatilag a világ összes országát leminősítették. A legnagyobb hitelveszteséget maguk a hitelminősítők könyvelhették el a válság éveiben - teszik hozzá.

A szaktárca hangsúlyozza: a jövő nem a spekulánsokról, hanem az országokról és a termelésről fog szólni. Magyarországot azok a befektetők minősítik, akik tőkét hoztak ide, mint például a Daimler, az Audi, a Knorr-Bremse, az Alcoa vagy a Coca-Cola.

Zuhanni kezdett a forint

A bejelentést hírére a forint gyengült, az euró jegyzése 280 forint alatti szintről 282 forint fölé emelkedett. A dollár jegyzése 216 forint közeli szintről 217,50-re, a svájci franké 232,50 forintról 234 forint fölé, a japán jené pedig 2,625 forintról 2,640 forint fölé.

Ha Magyarország megkötötte volna az IMF/EU-párossal a megállapodást, és annak feltételeit be is tartotta volna, bizonyára elkerülhető lett volna a leminősítés - mondta Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője arra reagálva, hogy a Standard & Poor's este Londonban közölte, az eddigi "BB plusz"-ról egy fokozattal "BB"-re rontotta a hosszú futamú magyar hazai és külső államadósság besorolását.

Mivel a hitelminősítők általában és ebben a konkrét esetben is az adós kockázatát minősítik, a befektetőknek az S&P ezzel a döntéssel feltehetően azt üzeni, hogy nem látja biztosítottnak az ország adósságának tartós csökkenését - mondta az MKB Bank vezető elemzője.

Kondrát Zsolt szerint a leminősítés hátterében az állhat, hogy amíg nem lesz gazdaságpolitikai fordulat Magyarországon, addig kevés esélye van annak, hogy a jelenlegi alacsony gazdasági növekedés változzon. S bár a 3 százalék alatti hiánycél tartása pozitív jelzés a piacoknak, és esélyt ad arra, hogy Magyarország kikerüljön a túlzottdeficit-eljárás alól, nem elég ahhoz, hogy az ország adóssága csökkenjen.

Forrás: MTI

Magyar, japán, két jó barát.

Az Országgyűlés elfogadta, hogy jövő évtől a kulturális szolgáltatások igénybevételét is 50 ezer forintig támogathatják adómentesen a munkáltatók.

Az adótörvényeket módosító indítványt L. Simon László kultúráért felelős államtitkár nyújtotta be egyéni képviselőként - tájékoztatta az Emberi Erőforrások Minisztériumának Kulturális Államtitkársága az MTI-t kedden.

A hétfőn elfogadott Egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló jogszabályhoz benyújtott módosító javaslat a kulturális területre is kiterjeszti azt az adómentes természetbeni juttatási lehetőséget, amelyet 50 ezer forintig már eddig is nyújthattak dolgozóiknak a munkáltatók.

Jövő év január elsejétől kiállítások, színház, tánc-, cirkusz- vagy zeneművészeti előadások, továbbá közművelődési szervezetek által nyújtott kulturális szolgáltatások igénybevételére szóló belépőjegyek, bérletek vásárlására, de akár könyvtári beiratkozási díjára is fordítható ez az összeg - olvasható az összegzésben.

"Komoly lehetőségeket teremt a kulturális életben az elfogadott módosítás. A jövő évtől ugyanis a sportrendezvények mellett már kulturális programok megtekintésére szóló belépők, bérletek vásárlását is adómentesen támogathatják a munkáltatók. Ez pedig növelheti a kulturális események látogatottságát, illetve a kulturális szolgáltatások igénybevételére ösztönözhet" - idézi a közleményt L. Simon Lászlót, akinek indítványát 331 igen szavazattal támogatta a parlament.

Szerző: MTI / www.vg.hu

Adót kell fizetni a közművezetékek után 2013. január 1-jétől, a teher mértéke 125 forint lesz méterenként. A parlament kedden kivételes sürgős eljárással fogadta el Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter erről szóló javaslatát.

Az adót a víz-, a szennyvíz-, a földgáz-, a hő-, a villamosenergia- és a hírközlési vezeték tulajdonosának, az állam vagy helyi önkormányzat tulajdonában álló közművezetéknél az üzemeltetőnek kell megfizetnie. Mentesülnek a közműadó alól a helyi önkormányzatok és az állam is, míg a távközlési szolgáltatók - a vezeték hosszától függő mértékű - adókedvezményt kapnak. Egy módosító javaslat kivonta az adó alól a földgáz-szállítási és a villamosenergia-ipari áviteli rendszerirányító tulajdonában álló vezetékeket is.

Az adót más vagyoni típusú adókhoz hasonlóan évente két egyenlő részletben, március 20-ig és szeptember 20-ig kell megfizetni. Matolcsy György eredetileg száz forintban határozta volna meg az adó mértékét, a parlament azonban a költségvetési bizottság javaslatára - a tervezett 30 milliárd forint bevétel elérése érdekében - a zárószavazás előtt 125 forintra emelte azt.

Az Index számításai szerint a hazai energiapiaci szereplők közül a legmagasabb, 10 238 000 000 forintot az E.ON Hungária Zrt villamoselosztói fizethetik, ez az éves árbevétel több mint 6 százaléka. Az E.ON Hungária Zrt földgázelosztói 13 százalékkal, 2 187 000 000 forintot fizetnek. Az adó/éves árbevétel arányát tekintve a legmagasabb szintet a MAGÁZ éri el 24,11 százalék feletti értékkel. 5 745 000 000 forintot fizet az ELMŰ-ÉMÁSZ csoport, és csaknem 4 milliárdot a DÉMÁSZ.

Szerző: MTI

Ha erőből, önhatalmúlag kényszerítené rá a bankokat a kormány, hogy az önkormányzatoktól átvett adósságcsomagon valamekkora veszteséget szenvedjenek el, az jogilag csődeseménynek minősülne, azaz részleges államcsőd állna be - írja az [origo] több forrásból származó, hivatalosan meg nem erősített információkra hivatkozva. A lap szerint ezt üzente az egyik nagy nemzetközi hitelminősítő a kormánynak. Az indok egyszerű: az állam egyoldalúan bejelenti, hogy hitelei egy részét nem fizeti vissza.

A lap úgy tudja, a figyelmeztetés nem sokkal az után érkezett, hogy két hete Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette, az állam 612 milliárd forintnyi adósságot átvesz 1956 hazai önkormányzattól, és belengette, hogy a bankok felé fennálló tartozás rendezésének nem biztos, hogy örülni fognak az általa csak sápszedőknek nevezett bankok.

A kormányfői bejelentés és annak harcias hangvétele egyértelműen arra utalt, hogy a kormány - hasonlóan a különadókhoz, a magán-nyugdíjpénztári pénzek államosításához és a végtörlesztéshez - most is diktátumok útján kényszerítené rá az akaratát a bankokra.

Az [origo] kormányközeli információi szerint a kabinet komolyan veszi a hitelminősítői figyelmeztetést: a Nemzetgazdasági Minisztériumban és az Államadósság Kezelő Központban is nagy erővel dolgoznak azon, hogy olyan megoldást találjanak, amely nem minősül csődeseménynek. A kabinetnek nincs sok választása. Ha egy csődesemény előállna, az évekre - akár egy évtizedre is - a tönk szélére sodorná a magyar gazdaságot. Az ország képtelen lenne hiteleket felvenni, a befektetők erre se néznének, senki nem venné meg a magyar állampapírokat, az életszínvonal rohamosan csökkenne - írja a lap.

Forrás: Origo

A Beszerzési Menedzser Index (BMI) szezonálisan kiigazított októberi értéke 49,9 pont – közölte a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság. A korábbi októberekkel összevetve az idei érték átlag alatti, továbbá az idei hónapok átlagát (51,4) is alulmúlja. A felmérésben vizsgált részindexek két kivétellel csökkentek szeptemberhez képest. A foglalkoztatottság múlt havi növekedése abbamaradt és újból csökkenésre utal.

A Beszerzési Menedzser Index szezonálisan kiigazított októberi értéke 49,9 pontra süllyedt. 2010 júliusa és 2011 szeptembere között folyamatosan bővült a feldolgozóipar. Azonban az azóta eltelt hónapokban csak hatszor történt hasonló, amire a 2008-2009-es válság óta nem volt példa.

A mostani érték az idei negyedik szűkülő hónap, de a legmagasabb ezek közül. Az október havi index 2,5 százalékponttal alacsonyabb a szeptemberi értéknél (52,4). Október összességében az átlagnál némileg gyengébb hónap volt a korábbi években (az 1995 óta mért hosszú távú átlag értéke 52,0), a hosszú távú októberi átlag pedig 1996 óta (51,8) alulmúlja az e hónapban mért értéket.

A termelési mennyiség indexe csökkent szeptemberi értékéhez képest, de így is zsinórban hatodik hónapja jelzi a termelt mennyiség emelkedését. A mostani érték alacsonynak számít, az elmúlt 17 évben tizenegyszer volt nagyobb az index értéke októberben.

Az új rendelések indexe erősebben csökkent, és a mostani csak a tizennegyedik legmagasabb októberi érték 1995 óta. Az új rendelések állománya így már ötödször csökkent az idei évben. Ilyen mintázatra utoljára 2009 közepén volt példa.

Az októberi szállítási átfutási idő ideje hosszabb lett szeptemberhez képest, de az ütem enyhe. A korábbi októberi értékeket nézve az idei a tizennegyedik legmagasabb érték 1995 óta. Az index értéke harmincnyolc hónapból harminchatszor volt 50,0 pont alatt, amire korábban nem volt példa.

A vásárolt készletek növekedni kezdtek a 2012. augusztusban tapasztalt csökkenést követően, hatodszor az idei évben. Az idei októberi érték az elmúlt tizennégy év értékei alapján átlag feletti, és a hatodik legmagasabb. 2010-ben hét hónapban jelzett csökkenést az index, 2011-ben az arány hat-hat lett, 2012-ben egyelőre hat-négy az állás a növekedésnek.

2011 októberében csökkent a foglalkoztatottság a feldolgozóiparban, ami novemberben és decemberben is folytatódott. Januárban azonban a foglalkoztatottsági index értéke emelkedett, és 50,0 pont fölé került. Azóta az index csak három hónapban jelzett csökkenést, júliusban, augusztusban, és most, októberben. A mostani érték azonban 1995 óta így is a harmadik legmagasabb októberi, köszönhetően annak, hogy nagyon közel van a változatlanságot jelentő határhoz.

Szerző: Világgazdaság Online

A november 7 hazai szempontból különösen fontos, hiszen kiderül, milyen növekedéssel számol Magyarország esetén a Bizottság – jelenti az Equilor, hozzátéve, hogy a héten több izgalmas piaci hírre számíthatunk.

A november 7, hazai szempontból is különösen fontos, hiszen azon túl, hogy kiderül, milyen növekedéssel számol Magyarország esetén a Bizottság, megtudhatjuk, hogy tarthatónak véli-e a 3 százalék alatti deficitszámot 2013-ra. Ezzel együtt az is kiderül, hogy Magyarország kikerül-e a túlzott deficit eljárás alól, illetve ha nem, felfüggeszti-e az EU a kohéziós források egy részét. Utóbbira ugyan nem számítunk, de szerintünk az EB nem engedi ki hazánkat a 8 éve tartó EDP eljárás alól. Hírforrások szerint ez leghamarabb jövőre jöhet.

A múlt héten közzétett gyorsjelentés után látott 25 dolláros árfolyamcsúcs immár tovaszállt a papír piacáról. Ennek oka, hogy a Facebook működésért felelős vezérigazgató, Sheryl Sandberg és két másik vezető beosztású személy 16 millió dollár értékben adott el részvényt (körülbelül 400 ezer darab), miután a bennfentesekre vonatkozó eladási tilalom a hét első napján megszűnt.

Az előbb említett személyek szép profitot tettek zsebre, azonban még így is közel 22 millió darab részvényt tartanak maguknál, aminek köszönhetően elég nagy esély mutatkozik arra, hogy újból nyomás alá kerüljenek a Facebook papírjai, ha tovább folytatják az eladásokat.

Mozgalmas hét jön

Nemzetközi és hazai szinten is izgalmas hetünk jön. A Sandy hurrikán után lassan feleszmélő USA holnap tartja az elnökválasztást. Rendkívül szoros a verseny, a közvéleménykutatások alapján Obama az esélyesebb, de még bármi kisülhet. A Redskins-hatás alapján azonban éppen a kihívó, Mitt Romney az esélyesebb, ugyanis Washington-t elkalapálták tegnap az NFL meccsen. Meglepő, de az indikátor az utóbbi 18-ból 17-szer jól működött, persze mi nem hiszünk a babonákban.

Európából az EKB és az angol jegybank csütörtöki kamatdöntése mozdíthatja ki az állóvízből a piacokat. Az Európai Központi Bank esetében az előrejelzések szerint nem változik az irányadó ráta (0,75 százalék), de a sajtótájékoztatón a szeptember elején meghirdetett kötvényvásárlási programról, illetve esetleges egyéb monetáris beavatkozásokról jöhetnek fontos információk.

Az Európai Bizottság is aktív lesz a héten, szerdán jelenik meg a tagállamok gazdasági kilátásairól készített átfogó anyag. A legnagyobb figyelmet a problémás országok kaphatják. Spanyolország esetén a kormány például 0,5 százalékos, míg az elemzői konszenzus 1,3 százalékos recessziót vár jövőre.

A görögök is hoznak egy kis izgalmat a hétre, szerdán 13,5 milliárd eurós strukturális reformcsomagot kell elfogadniuk, mely a büdzsé hosszú távú kiegyensúlyozását szolgálja, de vasárnap is megszorításokról tárgyalhat a kabinet. Utóbbiak azért fontosak, hogy Görögország hozzájusson a második nemzetközi mentőcsomag következő részletéhez. Csütörtökön kezdődik a kínai kongresszus, amelyen megválasztják az új vezetőt a következő tíz évre.

Szerző: Világgazdaság Online

Az idei évre várt visszaesés után 2013-at is recesszióban tölti az euróövezet, és 2014-ben is csak minimális mértékben nő.

A következő két évben Nagy-Britannia teljesítménye nő a leggyorsabban a nagy európai gazdaságok közül - jósolták hétfőn ismertetett új globális előrejelzésükben londoni pénzügyi elemzők.

A Centre for Economics and Business Research (CEBR) erőteljesen rontott új prognózisában közölte, hogy a valutaunióban 2012-re átlagosan 0,7 százalékos, jövőre 0,4 százalékos visszaesést vár, és 2014-re is legfeljebb 0,4 százalékos GDP-növekedést valószínűsít.

Németország a CEBR hétfői előrejelzése szerint e három év mindegyikében növekedni fog, a Németország után következő három legnagyobb eurógazdaság közül azonban Franciaország az idén és jövőre, Olaszország és Spanyolország pedig még 2014-ben is recesszióban lesz.

Szerző: MTI Eco

Jövőre több nagy, korábban támogatásban részesített beruházás megvalósítása indul el Magyarországon, és jelentősen nő az állami beruházások mértéke is - válaszolta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter Kiss Péter (MSZP) jövő évi beruházásokat firtató kérdésére.

A Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) által kezelt befektetési portfóliók összértéke az idei harmadik negyedéves adatok szerint 1722 millió euró működő tőkét eredményezhet a nemzetgazdaság számára sikeres megvalósulás esetén. A közvetlen külföldi tőkeberuházások következtében létrejövő új munkahelyek száma pedig elérheti a 17 235-öt pozitív döntések esetén - hangsúlyozza a parlament honlapján elérhető írásbeli válaszában Matolcsy György .

A nemzetgazdasági miniszter a 2013-ban megvalósuló beruházások között említi a Robert Bosch, a Haribo, a Rába, a Valeo, a FAG, a Maxon Motor, a ZF Hungária Kft., a Grundfos és a Delphi vállalatok projektjeit.

Hozzáfűzi: a külföldi befektetők érdeklődése Magyarország iránt folyamatosan nő, ezt mutatja egyrészt a folyamatban lévő projektek növekvő száma, másrészt a már bejelentett fejlesztések, átadott beruházások.

A nemzetgazdasági miniszter kitér arra is, hogy az idén a befektetők elsősorban a járműipari beruházási lehetőségek iránt érdeklődnek. Ezen megkeresések olyan kanadai, egyesült államokbeli, német és francia nagyvállalatoktól származnak, amelyek az iparágban jelentős potenciállal bírnak.

A szolgáltató szektorba érkező külföldi működő tőke forrása elsősorban az Amerikai Egyesült Államokból és a nyugat-európai országokból érkezik - fűzi hozzá Matolcsy György.

Az állami beruházásokat illetően a tárcavezető kifejti: az európai uniós forrásoknak központi szerepük van abban, hogy várhatóan jelentősen nő 2013-ban az állami beruházások mértéke. A korábbi évekhez hasonlóan a forrásokat infrastrukturális beruházásokra fordítják majd, illetve komoly szerephez jut a mezőgazdasági szektor is.

A Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) esetében 2012-ben több mint kétszer annyi, 429,4 milliárd forint értékű projekt nyert támogatást, mint 2011 azonos időszakában (212,5 milliárd forint). Ezzel összhangban a 250 millió forint fölötti támogatást elnyert gazdaságfejlesztési projektek száma is közel kétszeresére nőtt - emeli ki Matolcsy György.

Szerző: MTI

Augusztusban a kivitel volumene 1,7 százalékkal nőtt, a behozatalé 0,3 százalékkal mérséklődött a bázisszinthez képest. Dinamikusan bővült az élelmiszerek, italok, dohány, valamint a feldolgozott termékek exportja, ezzel szemben a meghatározó súlyt képviselő gépek és szállítóeszközök kivitele 3,2 százalékkal csökkent – közölte a KSH.

2012 első nyolc hónapjában a kivitel volumene 3,1, a behozatalé 1,6 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszaki szintet. A 2012. január–augusztusi kivitel értéke 15 563 milliárd forint (53,1 milliárd euró), a behozatalé 14 200 milliárd forint (48,4 milliárd euró) volt. A külkereskedelmi mérleg aktívuma 1363 milliárd forintot (4,7 milliárd eurót) tett ki, 86 milliárd forinttal többet – az árfolyamváltozás következtében 60 millió euróval kevesebbet –, mint 2011 azonos időszakában.

A vizsgált időszakban a termékforgalom forintban mért árszínvonala az exportban 6,5, az importban 8,4 százalékkal emelkedett 2011 azonos időszakához képest, a cserearány 1,8 százalékkal romlott. A forint a dollárhoz képest 19,3, az euróhoz mérten 8,5 százalékkal gyengült.

A gépek és szállítóeszközök kivitelének volumene 1,1 százalékkal volt kevesebb, míg a behozatalé 1,8 százalékkal volt több, mint 2011 első nyolc hónapjában. A híradás-technikai, hangrögzítő és -lejátszó készülék exportvolumene csaknem negyedével maradt el az egy évvel ezelőtti szinttől, elsősorban az EU-15 és az ázsiai relációkban regisztrált visszaesések miatt.

Dinamikus bővülés jellemezte a közúti jármű és az irodagép és gépi adatfeldolgozó berendezés mindkét irányú forgalmát, valamint az energiafejlesztő gép és berendezés kivitelét.

A heterogén összetételű feldolgozott termékek export- és importvolumene 8,4, illetve 5,3 százalékkal volt több, mint 2011. január–augusztusban. Továbbra is kétszámjegyű bővülést mértünk a gyógyszer és gyógyszerészeti termék kivitelében, míg a behozatalé csak kismértékben haladta meg a bázisidőszaki szintet. Az árufőcsoporton belül átlagot meghaladóan nőtt a járműiparhoz kapcsolódó termékek, a gumigyártmány, továbbá a szakmai, tudományos ellenőrző műszer mindkét irányú forgalma.

Az energiahordozók importvolumene – az árak 21 százalékos növekedése mellett – az év első nyolc hónapjában 4,5 százalékkal volt kevesebb, mint 2011 azonos időszakában. A kőolaj és kőolajtermék behozatalának volumene több mint tizedével maradt el a tavalyi szinttől, ugyanakkor a természetes és mesterséges gázé némileg meghaladta azt.

2012 első nyolc hónapjában az élelmiszerek, italok, dohánytermékek exportvolumene 8,6 százalékkal nőtt, míg az importé 5,2 százalékkal csökkent a bázisidőszakhoz képest. Az árufőcsoport kivitelében legnagyobb részarányt képviselő gabona és gabonakészítmény exportvolumene – a tavalyi kedvező termésnek köszönhetően – több mint negyedével haladta meg az egy évvel ezelőtti szintet. A legnagyobb exportnövekmény a holland és román kukoricakiszállításoknál jelentkezett. Átlagot meghaladóan bővült az állati takarmány kivitele is. Ezzel szemben stagnáló-csökkenő tendencia jellemezte a főbb árucsoportok behozatalát.

A hús és húskészítmény forgalma a tavalyi szint körül alakult, ugyanakkor két számjegyű visszaesést mértünk az élő állat, a zöldségféle és a gyümölcs importjában az előző év azonos időszakához viszonyítva. 2012. január–augusztusában az Európai Unióba irányuló kivitel volumene 3,0, az onnan érkező behozatalé 4,0 százalékkal volt több, mint 2011 azonos időszakában.

Külkereskedelmi egyenlegünk aktívuma az unió tagjaival szemben 48 milliárd forinttal romlott. Az EU-n kívüli országokkal folytatott kereskedelemben az export volumene 3,2 százalékkal bővült, az importé 3,9 százalékkal elmaradt az egy évvel ezelőttitől. A külkereskedelmi mérleg hiánya 410 milliárd forint volt, 134 milliárd forinttal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában.

Szerző: Világgazdaság Online

A Nemzetközi Valutaalap, az Európai Bizottság és a magyar kormány közötti hiteltárgyalások első szakaszára 2012. július 17. és július 26. között került sor. A tárgyalások döntően az aktuális makrogazdasági környezet, a költségvetési hiány, a fenntartható adósságkezelés, a munkaerőpiaci szabályozás és a versenyképesség témaközét érintették – írja Varga Mihály , hiteltárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter.

Egy képviselői kérdésre adott válaszában ismerteti: Az egyeztetések lezárultával a Nemzetközi Valutaalap egy előzetes véleményt hagyott a kormány részére, amelyben kitért azon területekre, ahol a gazdaságpolitikai intézkedések módosítása, illett mélyebb kifejtése szükséges.

Ilyen javaslat volt többek között:

(1) a tranzakciós illeték Magyar Nemzeti Bank műveleteire való kiterjesztésének visszavonása,

(2) az adóbeszedés hatékonyságának növelése,

(3) az egykulcsos adórendszer felülvizsgálata,

(4) az állam méretének további csökkentése,

(5) a szociális támogatási rendszer célzottabbá tétele,

(6) a bankadó eltörlése,

(7) a közösségi közlekedés állami támogatásának felülvizsgálata és

(8) a helyi önkormányzatok kiadásainak mérséklése.

A kormány ezen javaslatokat megvizsgálta és a hivatalos válaszlevelét szeptember 19-én megküldte mind a Nemzetközi Valutaalapnak, mind az Európai Bizottságnak – írja Varga Mihály. Ebben a magyar tárgyalófél kijelölte azokat a pontokat, amelyek mentén úgy gondolja, hogy a tárgyalások folytatására lehetőség van.

Varga szerint a tárgyalófelek egyetértenek a közszféra méretének további csökkentésében, a fordított áfával adózó termékkör bővítésében, az adóbeszedés hatékonyságának javításában, illetve a nyugdíjjárulék-plafon feloldásában.

Ugyanakkor a levélben a magyar kormány rögzítette, hogy a nyugdíjak, valamint a munkavállalók jövedelmének csökkentését továbbra sem támogatja – emelte ki Varga. A válaszlevél részét képezték a magyar gazdaság eddigi pályáját, egyensúlyi mutatóit bemutató táblázatok is.

Hozzátette, emellett a nemzetközi partnereink részletes tájékoztatást kaptak arról, hogy milyen egyenlegjavító intézkedések történtek az elmúlt években Magyarországon.

Szerző: Világgazdaság Online

Emelik a nyugdíjakat, megszűnik a Saturn és új címkék kerülnek a gumikra. Összegyűjtöttük, mi változik november elsejétől.

Bár a lakosságnak éveken át ennek az ellenkezőjét hirdette - közölte német állami befektetési és kereskedelemfejlesztési szervezet, az októberben bejelentett költségvetési kiigazító csomagokkal foglalkozó elemzésében.

A szigorú megszorítások politikájára állt át a magyar kormány az októberben bejelentett költségvetési kiigazító csomagokkal - állapította meg a német állami befektetési és kereskedelemfejlesztési szervezet (GTAI).

A németországi külföldi befektetőket, illetve a német vállalatok nemzetközi tevékenységét támogató külgazdaság-fejlesztési szervezet az elemzésében kiemelte, hogy Magyarországon megállt az import növekedése, a bankadó viszont emelkedik tovább. A pénzügyi szférát érintő új intézkedések tovább szűkítik a hitelezést, de a közműadóval a kormány közelebb kerülhet egy céljához, a közműcégek állami ellenőrzéséhez és nonprofit irányú átszervezéséhez, mert az új teher révén "az +államosítás+ első jelöltje", a német E.ON esetében csökkenhet a társaság gázüzletágának vételára.

A hazai össztermék 2,5 százalékát kitevő intézkedésekkel "a kormány szigorú megszorító politikára állt át, holott a lakosságnak évekig ennek az ellenkezőjét hirdette" - értékelte a terveket a GTAI a héten megjelent elemzésben.

A bankadóval kapcsolatban kiemelték, hogy az a többszörösét teszi ki a más uniós tagállamokban már korábban bevezetett bankadónak. A tranzakciós adóval kapcsolatban pedig megjegyezték, hogy az nem a részvény- és más tőkepiaci ügyleteket terheli, hanem "a klasszikus banki szolgáltatásokat". A kétszeres adóteher a hitelszűke fokozódásához vezethet - írták elemzőkre hivatkozva. Hozzátették, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a bankok adóterhének csökkentését sürgeti, a terhek azonban növekednek. "Megfigyelők már korábban is abból indultak ki, hogy az Orbán-kormány nem az együttműködésre törekedik az IMF-fel" - jegyezték meg.

A háztartások reáljövedelme az idén "rég nem tapasztalt mértékben csökken", aminek egyik következményként az import reálértékben nem növekedik. Továbbá a recesszió mélyebb lehet, mint a térség bármely másik országában, és egyes gazdaságkutatók 2013-ra is GDP-csökkenést jósolnak - áll a német állami befektetési és kereskedelemfejlesztési szervezet elemzésében.

Forrás: MTI

A legálisan foglalkoztatottak száma az elmúlt években nőtt - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium. A tárca szerint súlyos szakmai tévedésen alapul az a sajtóhír, amely azt sugallja, hogy "eltűnt 240 ezer adófizető".

(adózás, adóbevallás)

Az Egyesült Államok után Japánban él a legtöbb milliomos: Amerikában 11,02 millióan, a szigetországban pedig 3,58 millióan rendelkeznek egymillió dollárt meghaladó magánvagyonnal - derült ki a Credit Suisse svájci pénzintézet felméréséből.

Japánban a rossz gazdaság rossz teljesítménye ellenére egy év alatt 83 ezerrel nőtt a milliomosok száma, részben a jen tartósan erős árfolyamának köszönhetően a dollárral szemben. A Credit Suisse szerint 2017-re 5,4 millióra emelkedhet a dollármilliomosok száma a szigetországban.

A lista harmadik helyén Franciaország áll 2,28 millió milliomossal. Az 50 millió dollárt meghaladó magánvagyonnal rendelkezők számát rangsoroló listán is az Egyesült Államok áll az élen. Az USA-ban 38 ezer ember rendelkezik a mintegy 10,8 milliárd forinttal egyenértékű összegnél nagyobb vagyonnal, míg Kínában 4700, Németországban 4000, a lista negyedik helyén álló Japánban pedig 3400 "szupergazdag" ember él.

A pénzintézet az egyes magánszemélyek által birtokolt pénzügyi vagyoneszközök, ingatlanok és más, nem pénzügyi tulajdon összértékének és kintlévőségeik különbségének kiszámításával állította össze a listát.

Szerző: MTI

Az MSZOSZ kidolgozott egy új rendszert a korengedményes nyugdíjak feltámasztására, amit szerintük a minisztérium is támogathat. A korkedvezményes nyugdíjaknál pedig valószínűleg új elvek alapján mondanák meg, ki lehet rá jogosult.

A korkedvezményes nyugdíjaknál mihamarabb ki kell dolgozni azokat az új szabályokat, amelyek alapján eldőlhet, ki lehet jogosult rá. Ezt a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) is szorgalmazza, hiszen idén december 31-én lejár a jogszerzési idő. Eredetileg júniusig kellett volna az új feltételeket meghatározni, de erre eddig nem került sor.

Kockázatértékeléssel döntenék el

Korkedvezményes nyugdíjban azok részesülhettek eddig, akik meghatározott munkakörökben dolgoztak. Jellemzően olyanban, ami az egészségüket, teherbírásukat jelentősen megterhelte. A szakszervezet úgy tudja, az a terv, hogy a jövőben munkahelyi kockázatértékeléssel határozzák meg, ki lehet jogosult korkedvezményes nyugdíjra. Ezt a tervet ők is támogatnák – mondta az MSZOSZ ügyvivője, Kiss Béla lapunknak.

A kockázatértékelést (milyen negatív hatások érik a dolgozót munka közben) minden munkáltatónak minden munkakörre el kellene végeznie. A szakszervezet ezt is helyesli, de azt fontosnak tartanák, hogy legyen idő az áttérésre, S hogy objektíven, központi előírás szerint történjenek a felmérések, illetve ellenőrizzék is ezeket (például az foglalkozás-egészségügy).

Gördülékeny átmenetet szeretnének

Jelenleg az olyan munkaköröknél, ahol a korkedvezményes nyugdíj szóba jöhet, a munkáltatóknak plusz 13 százalék járulékot kell fizetniük azért, hogy ebből lehessen állni a korai nyugdíjazást. Ami alapvetően jó rendszer volt, csak közben lettek olyan új munkakörök, munkakörülmények, amelyek szintén indokolnák a korkedvezményes nyugdíjazást, de mégsem jár utánuk. Ilyen például a három műszakos munkarend, ami jelentősen megterheli a dolgozók szervezetét, s kutatások szerint a nőknél növeli az emlőrák kialakulásának kockázatát – említett példát Kiss Béla.

Az MSZOSZ mindenesetre azon lesz, hogy mihamarabb megszülessenek az új szabályok, s hogy zökkenőmentes legyen a váltás. Mert most még azt sem tudni például, hogy azoknál a cégeknél, ahol eddig fizették ezt a pluszjárulékot a dolgozók után, jövőre biztosított-e, hogy megkaphassák a korkedvezményes nyugdíjat. A szakszervezetek bíznak benne, hogy a már megszerzett jogokhoz nem fognak hozzányúlni.

Felélesztenék a korengedményes nyugdíjat

A korengedményes (korhatár előtti) nyugdíjat tavalyig lehetett igénybe venni, az idei évtől megszüntették. Ezt jellemzően abban az esetben vették igénybe a cégek, ha a nyugdíjkorhatár elérése előtt nem sokkal akartak elküldeni dolgozókat (például csoportos leépítéskor). Ma akit így elküldenek, és nem kap munkát, az nyugdíjat sem kaphat, hanem csak ennél kevesebb szociális ellátást.

A szakszervezet azt szeretné, hogy ezek az emberek a jövőben újra kaphassanak nyugdíjat, de a kifizetés ne terhelje a nyugdíjkasszát. Javaslatuk, hogy hozzanak létre egy „foglalkoztatáspolitikai alapot", amibe a munkáltatók befizetnék azt az összeget, ami a korengedményes nyugdíj idejére járna a dolgozóknak. S ez az alap folyósítsa az átmeneti nyugdíjat, amíg el nem érik a korhatárt. Utána pedig automatikusan váljanak öregségi nyugdíjassá a volt dolgozók. A korhatár előtti nyugdíj kiszámításánál az öregségi nyugdíjszámítást vennék alapul. Az ellátás havi összege a bruttó átlagkereset 70 százaléka lenne.

Az öngondoskodást is be lehetne vonni

Elképzelésük szerint a rendszer kétféleképpen működhetne. Vagy úgy, hogy a dolgozó a cég állományában maradna – ebben az esetben, ha ismét szükség van a munkájára, vissza is lehetne hívni dolgozni. Illetve azt sem zárnák ki, hogy a dolgozó kikerüljön a céges állományból. Javasolják azt is, hogy az uniós gyakorlatot átvéve az önkéntes nyugdíjpénztári törvény módosításával a korengedményes nyugdíjasok számára is elérhetővé váljon a megtakarításuk. Ez ma csak az öregségi nyugdíjkorhatárt elérőknek lehetséges járadék formájában. (Az öregségi nyugdíjasok egyébként egyösszegű kifizetést is kérhetnek. Ez azok számára is elérhető, akik túl vannak a kötelező várakozási időn, ami legalább tíz év.)

A javaslattal azt szeretnék elérni, hogy akinek bizonyos kor felett nem biztosítható a foglalkoztatása, az se maradjon nyugdíj nélkül. Kiss Béla szerint (aki egyben a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének alelnöke is) ezt a tervet a vegyipari munkaadók is támogatnák. A nemzetgazdasági tárcával is egyeztettek már, s úgy látják, a minisztérium is nyitott lenne az új feltételekkel a korengedményes nyugdíj visszaállítására.

Forrás : FN24