Magyarország úgy vezette be az egykulcsos adórendszert, hogy az alacsony jövedelműek terhei jelentősen nőttek az adójóváírás eltörlése, valamint a nyugdíj-, illetve az egészségbiztosítási járulék emelése miatt, miközben három év alatt milliókat hagy a magasabb keresetűek zsebében. A havi bruttó 243 ezer forint alatti jövedelmekből - családi adókedvezmény nélkül - kevesebb marad nettóban 2012-ben, mint két évvel ezelőtt. A Pénzcentrum.hu cikkében azt mutatja be, hogy 2010 óta hogyan befolyásolta a nettó kereseteket pusztán az adórendszer változása, illetve a bruttó bérek esetleges emelése.

Hiába nőtt két év alatt 21 százalékkal (havi 73 500 forintról 93 ezer forintra) a bruttó minimálbér, továbbra is csak 60 ezer forint marad belőle a munkások zsebében. Ennek legfőbb oka, hogy két lépésben megszűnt az adójóváírás, s emellett 2011-ben a megelőző évi 9,5 százalékról 10 százalékra emelkedett a munkavállalói nyugdíjjárulék, illetve magánnyugdíj-pénztári tagdíj mértéke. Mindezek tetejébe az idei évben 2 százalékról 3 százalékra nőtt az egészségbiztosítási járulék. Az alacsony keresetűeket hátrányosan érintő adóváltozások negatív hatásait az tompította, hogy 2011-ben 7, 2012-ben pedig 19 százalékkal kellett emelniük a munkáltatóknak a minimálbért. Ráadásul az idei évben egészen bruttó 190 ezer forintig meghatározott mértékű béremelésre kényszerültek.

Úgy lehet objektíven megvizsgálni, hogy az adórendszer változása hogyan hat a keresetekre, ha nem számolunk bruttó béremeléssel - magyarázza Angyal József okleveles adószakértő. A keresetek növelésének nem az adórendszer kedvezőtlen hatásait, hanem a fogyasztói árak emelkedéséből eredő pluszterheket kellene kompenzálnia. Ha a minimálbér 2010 óta egyáltalán nem emelkedett volna, vagyis továbbra is 73 500 forint lenne, akkor 2011-ben havonta 2 433, 2012-ben pedig 12 ezer forinttal kevesebbet kaptak volna belőle kézhez a dolgozók - derül ki az adószakértő által készített összehasonlító kalkulátorral végzett számításokból.

Vizsgáljuk meg, mennyi maradt az elmúlt két évben, illetve marad az idén és jövőre bruttó 100 ezer forintból! A számítás azt mutatja, hogy 2011-ben havonta 2 230, idén és jövőre pedig 11 ezer forinttal kevesebbet vihetnek haza a munkavállalók 100 ezer forintból, mint 2010-ben. Ez azt jelenti, hogy három év alatt összességében több mint 290 ezer forintot veszítenek azok, akiknek időközben nem emelkedett a fizetésük.

Két évvel ezelőtt a bruttó 100 ezer forint adóterhelése mindössze 6,5 százalék volt, az érintetteknek 6 490 forint adót kellett fizetniük havonta. Az idei évtől viszont már havi 16 ezer forint az adó bruttó 100 ezer forint után, vagyis 16 százalékos az adóteher. Rádásul nőtt a fizetendő nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék mértéke is, ami havonta plusz 1500 forint levonást jelent 2010-hez képest. Ahhoz, hogy az érintettek zsebében ugyanannyi maradjon, mint 2010-ben, tavaly csaknem 4, az idén pedig további 13,5 százalékkal kellett emelni a bruttó keresetüket.

A béremelés azonban nem azért járt a munkavállalóknak, mert jobban vagy többet dolgoztak volna, hanem azért kellett a munkáltatóknak megadniuk, hogy ellentételezzék az adórendszer kedvezőtlen változása miatt kieső nettó bért. Vagyis az alacsony jövedelműeknél biztosan megdől a kormány azon tézise, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök lépten-nyomon hangoztat, hogy "semmi sem ösztönöz jobban a munkára, mint az arányos adórendszer".

Legalább bruttó 243 ezer forint az a jövedelemszint, amelyből 2010-ben és 2013-ban is ugyanannyi marad nettóban. A közbeeső két évben azonban még ebből a jövedelemből is kevesebbet kaptak meg a munkavállalók, mint 2010-ben: tavaly havi 5 500, idén pedig 1 780 forinttal, és csak jövőre kúszik vissza a nettó bér a három évvel ezelőtti szintre. A bruttó 243 ezer forint keresetből két év alatt összesen 87 ezer forinttal többet szedett vissza az állam, miközben 17,5 százalékról 16 százalékra csökkent az adóterhelése.

Ha viszont ugyanennek a dolgozónak 2011-ben 5 százalékkal, 255 ezer forintra nőtt a bruttó bére, akkor ugyanúgy 159 ezer forintot vihetett haza belőle, mint egy évvel korábban 243 ezer forintból. Ráadásul ezen a ponton hátra is dőlhetett a munkáltatója, mert 2012-ben és 2013-ban - a szuperbruttósítás kivezetése és teljes eltörlése miatt - már egyetlen fillérrel sem kell a dolgozónak több fizetést adni: idén 5 600, jövőre pedig csaknem 8 000 forinttal nő a nettó bére annak, aki 2010-ben bruttó 243 ezer, a következő három évben pedig változatlanul 255 ezer forintot keres. A növekmény ugyan jóval kevesebb, mint amennyivel időközben emelkedtek a fogyasztói árak, de megfelel a bérkompenzációt előíró kormányzati felfogásnak, miszerint az nem jár rosszabbul, akinek nem csökken a nettó fizetése.

Ezek után nézzük meg, mi történt a több százezer forintos bruttó jövedelmek esetében. Legalább 294 ezer forintos kereset kellett ahhoz, hogy 2011-ben béremelés nélkül ugyanannyi pénz maradjon a borítékban, mint 2010-ben. Az érintett munkavállalónak egyáltalán nem kell emelni a fizetését ahhoz, hogy 2012-ben és 2013-ban is növekedjen a nettó bére. Idén havonta 5 800, jövőre pedig már 9 800 forinttal több marad az érintettek zsebében anélkül, hogy bármennyivel is többet dolgoztak volna, és a munkáltatójuk emelte volna a fizetésüket. Ez pedig egyáltalán nem sarkall többlet-munkavégzésre.

Ha a példában szereplő bruttó 294 ezer forintot 2010 óta minden évben csak az infláció környéki 5 százalékkal emeli a munkáltató, akkor 2011-ben havonta 9 ezer, 2012-ben 24 ezer, 2013-ban pedig 40 ezer forinttal több maradt a munkavállalónál. Ez azt jelenti, hogy három év alatt 876 ezer forintot kerestek az érintettek az egykulcsos adórendszeren.

Akinek 2010-ben bruttó 1 millió forint volt a jövedelme, annak a következő három évben béremelés nélkül is havonta több mint 132 ezer forinttal nőtt a nettó fizetése. Ez azt jelenti, hogy három év alatt 4 millió 750 ezer forintot kaszált az egykulcsos adórendszerrel. Ha évente csak 5 százalékkal nő a bruttó bérük, akkor több mint 7 millió forinttal gazdagodik 2010 és 2013 között. Bruttó egymillió forint körüli fizetést kapnak például a Miniszterelnökség államtitkárai.

Még jobban örülhetnek azok, akik bruttó 2 millió forintot keresnek havonta. Ők ugyanis három év alatt több mint 11 millió forintot kaszálnak az adórendszeren anélkül, hogy egy fillérrel is emelkedne a fizetésük.

Tavaly évi bruttó 1 milliárd forintot keresett a legnagyobb összevont jövedelmet bevalló adózó. Ebből 202 millió forinttal több maradt a zsebében, mintha a 2010-es adózási szabályok maradtak volna életben.

Az egykulcsos adórendszer bevezetésének hívei többnyire azzal érvelnek, hogy aki sokat keres, az sokat is adózik. Érdemes tehát a fenti táblázatokban azt a sort is figyelmesen megnézni, amely azt mutatja be, hogyan változott az adott jövedelmekből fizetendő adó összege.

Láthatjuk, hogy bruttó 100 ezer forint esetén az idén csaknem 10 ezer forinttal több adót kell fizetni, mint két évvel ezelőtt. A bruttó 294 ezer forintos jövedelmek adóterhelése 2013-ban 14 ezer forinttal lesz csökken 2010-hez képest. Egymillió forintos jövedelem esetén viszont kevesebb, mint a felére mérséklődik 2013-ra a fizetendő adó összege.

Vagyis Magyarország olyan adórendszert vezetett be, amelyben az alacsonyabb keresetűeknek jelentősen nőttek az adó- és járulékterhei, az átlag körüli - bruttó 220 ezer forintot - keresőknek pár ezer forint különbséggel mindhárom évben nagyjából ugyanannyi adót kell fizetniük, és a többségüknek be kell érniük azzal, hogy nem csökken a nettó fizetésük, viszont az infláció miatt jóval kevesebbet ér, mint 2010-ben. Eközben a magasabb jövedelműek esetében a harmadára, felére csökkent a fizetendő adó összege.

 

Forrás : www.penzcentrum.hu

Szerző : Dutka Noémi

További drasztikus visszaesést jelent a bankok és így a magyar gazdaság számára is, ha a parlament megszavazza a kormány által ismertetett kiigazító csomagot - mondta a Bankszövetség főtitkára az InfoRádiónak adott interjúban. Kovács Levente kifejtette: reális veszély van arra, hogy egyre több magyar nagybank úgy fog dönteni, hogy a pénzforgalmát és a pénzállományát is kiviszi külföldre. Olyan mértékű forráskivonás jelentkezhet a magyarországi bankok esetében, hogy kénytelenek lesznek leépíteni a vállalati hitelállományukat.


Mi azt látjuk, hogy a kormány nyilvánvalóan nehéz helyzetben van, hiszen az IMF és az EU is nyomja, hogy a költségvetési hiányt sikerüljön beállítani egy megfelelő szint alá - mondta az InfoRádió kérdésére Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára. Hozzátette: szerintük a kormánynak elégségesek voltak a törekvései, ezt viszont nem így látják a nemzetközi partnerek.

Szorult helyzetében a kormány egy népszerűnek tűnő megoldást javasolt szerdán - mondta a főtitkár. "Ez minket nagyon megdöbbentett, hiszen ez szöges ellentétben áll minden korábbi megállapodásunkkal. A szövetség leginkább azért tartja megdöbbentőnek a bejelentést, mert az a bankoknak a hitelezési képességét, hangsúlyozottan a képességét, nem a készségét teszi tönkre, hiszen a magyar banki szektor forrásoldalon ki van szolgáltatva egyrészt az ügyfeleknek, másrészt az anyabankoknak. Utóbbiak a tőkén felül extraforrást raktak be a magyar banki szektorba."

Kovács Levente szerint "a tranzakciós illetéknek ez a felemelt mértéke túlzó, reális veszély van arra, hogy egyre több magyar nagybank úgy fog dönteni, hogy a pénzforgalmát és a pénzállományát is kiviszi külföldre. Az anyabankok pedig dönthetnek úgy, hogy felgyorsítják a tőkén felüli extra források kivonását a magyar leánybankokból. Hogyha ez a két helyzet bekövetkezik, akkor az olyan mértékű forráskivonást jelent a magyarországi bankok esetében, hogy kénytelenek lesznek leépíteni a vállalati hitelállományukat."

A Bankszövetség főtitkára hangsúlyozta: "a vállalati hitelállományon belül a legsérülékenyebb az egy éven belüli forgóeszközhitel, amelyik a cégek napi működését biztosítja. Amennyiben ezen a területen leépítés történik, 2013-ban nagyon sok magyar vállalkozás nem fog tudni termelni. A Bankszövetség számára most az a legfontosabb, hogy a kormány ne hozzon olyan intézkedést, ami erre a kényszerpályára vinné a magyar banki szektort, mert a magyar gazdaság így nagyon rosszul fog járni.

A bankadó kivezetésének elhalasztása és a tranzakciós illeték megemelése is kedvezőtlen a bankok számára. Mindkettő nagyon fájdalmas. A tranzakciós illeték azért fájdalmas, mert ennek magyarországi típusa olyan, hogy minden pénzügyi tranzakciót érint, tehát rendkívül széles az alapja. A 2 ezrelék túlzott mértéket jelent, a bankok attól tartanak, hogy a pénzforgalom modernizálódásába ható struktúra megszűnik, és az illeték valójában az elkerülést motiválja majd."

Kovács Levente kifejtette: az illeték "ahelyett, hogy fehérítené, inkább szürkíteni fogja a gazdaságot. A mérték nagysága pedig nagyon sok céget arra fog ösztönözni, hogy meggondolja, melyik országban bonyolítsa le a pénzforgalmát. A banki különadó teljes mértékének a megtartása azért nagyon sértő, mert a decemberi megállapodást nem csak a Bankszövetség elnöksége támogatta egyöntetűen, hanem minden magyarországi nagybank vezetője is, és az összes ilyen bank anyabankja jóváhagyta ezt a megállapodást. Azáltal, hogy a kormány felmondta ezt a megállapodást, nem tudjuk a jövőben védeni az anyabankok felé a decemberi megállapodásunkat, ezek után nagyon nehéz lesz a kötelezettségeket teljesíteni."

A főtitkár szerint a legjobb döntés az lenne, ha az Európai Unió elfogadná a kormány korábbi terveit, és ennek alapján ki lehetne jelenteni, hogy a korábban bejelentett megszorítások elegendőek. Így nem kényszerítené bele újabb megszorításokba a magyar kormányt. "Így jöhetne létre az a gazdasági fejlődés, amelyik bőségesen biztosítaná Magyarország stabilitását."

(Kovács Leventével az interjút október 19-én, pénteken délelőtt rögzítette az InfoRádió, így a főtitkár még nem értesülhetett Brüsszel Magyarországgal kapcsolatos legújabb, péntek délután bejelentett álláspontjáról.)

 

Forrás : www.napi.hu / Info Rádió

Romlott Magyarország versenyképessége, miközben Lengyelország látványos előrelépést mutatott fel a Világbank legújabb Doing Business listáján. A hazai cégeket különösen az adófizetés bonyolultsága és a befektetővédelem hiányosságai sújtják.


A tavalyi öt után további három helyet visszacsúszva az 54. helyen végzett Magyarország a Világbank azon listáján, amely annak alapján rendezett sorba ezúttal 185 államot, hogy hol a legjobb, legkönnyebb új vállalkozásba fogni, a céget működtetni. A Doing Business 2013. felmérésében a felsorolás élén nincs változás a tavalyihoz képest: a listavezető Szingapúr - zsinórban immár hetedik éve -, majd Hongkong és Új-Zéland következik. Az Egyesült Államoké ezúttal is a 4. hely, és az első európai ország a listán az ismét az 5. helyen szereplő Dánia. Németország a világranglista 19. helyéről a 20-ra csúszott vissza. A lista sereghajtói a Közép-Afrikai Köztársaság, Csád és Kongó, de Venezuela sem lehet büszke a maga 180. helyére.

A felmérésben azt vizsgálták, hogy a világ országai milyen intézkedéseket tettek tavaly és ez év elején egyebek közt az alapítás, az építési engedélyek, a hitelhez jutás, a hitelinformációs adatbázisok, a külkereskedelmi (vám)ügyintézés, a befektetők védelme, az adóztatás, a szerződések érvényesítése vagy a csődeljárás terén, illetve milyen szabályozás van érvényben azért, hogy a vállalkozások életét megkönnyítsék, egyszerűsítsék.

Nagy léptekkel jön föl Lengyelország

A jelentés egyebek közt kiemeli, hogy 108 ország 201 szabályozási reformot hajtott végre 2011-ben és az idén az üzleti tevékenységek megkönnyítése érdekében. A legnagyobb előrelépést Lengyelország mutatta fel, szám szerint négy reformmal, amelyekkel az ingatlanbejegyzést, az adófizetést, a szerződések kikényszerítését és a fizetésképtelenségi helyzet megoldását egyszerűsítették. Lengyelország ezzel a tavalyi 62. után az 55. helyen végzett - közvetlenül a hátrébb csúszott Magyarország mögött.

Kedvezőtlen változás, hogy míg tavaly Magyarország pozíciója lényegében a többi régiós államéval együtt romlott, most a legtöbbjük - hazánkkal szemben - javítani tudott. Lengyelországról már volt szó, Szlovákia 5 helyet előrelépve a 46., Szlovénia kettőt javítva a 35. helyre jött fel, a balti államok pedig maradtak 20-30. hely közötti régióban. Csehország a tavalyi javítás után eggyel hátrált, a 65. helyre.

Hol rontott és hol javított Magyarország ?

Magyarország pozíciója annak ellenére romlott, hogy három intézkedést is elismert a Világbank, mint a vállalkozások működését segítő lépést. Ezek között tartják számon a pozitív adóslista felállítását lehetővé tevő jogszabályt. Megszűnt továbbá a vállalkozások kommunális adója - igaz, a munkáltatói tb-járulékot emelték -, a vámárunyilatkozat és más dokumentumok elektronikus benyújtásának lehetőségével pedig az export és az import ideje csökkent, azaz a határokon átnyúló kereskedelem vált könnyebbé. A cégbejegyzés drágítása és az adóregisztrációs eljárás viszont kedvezőtlen fejleménynek számít. Ez utóbbival magyarázható, hogy a vállalkozások indításának egyszerűsége szempontjából felállított listán a magyar pozíció 13 helyet esett - lásd a táblázatot. (Bejöttek tehát tavalyi várakozásaink, akkor ugyanis azt valószínűsítettük, hogy romolhat a magyar pozíció, az egyórás cégbejegyzés megszüntetése miatt.)

Magyarország az építési engedély jövedelmekhez viszonyított költségét tekintve a legolcsóbbak között van, viszont itt az egyik leglassabb a villamos energiához való jutás ügyintézése - átlagosan 252 nap. Az általános helyezésünkhöz viszonyítva továbbra is sokkal rosszabbul állunk a befektetővédelem és az adófizetés adminisztrációja terén, sokkal jobban viszont a szerződések kikényszerítését, valamivel jobban pedig az ingatlanbejegyzési procedúrát tekintve.

Magyarország részletes értékelése (helyezés az adott években)
Kategória 2013 2012 2011
Vállalkozás indítása 52 39 37
Építési engedélyek beszerzése 55 55 56
Elektromos áram bevezetése 109 103 100
Ingatlan bejegyzése 43 43 42
Hitelinformációk 53 48 37
Befektetők védelme 128 122 120
Adófizetés 118 117 113
Határokon átnyúló kereskedelem 73 74 77
Szerződések érvényesítése 16 19 20
Fizetésképtelenség megoldása 70 66 66

 

Forrás: Napi Gazdaság Online, Világbank

Így állunk Szlovákiához és Romániához képest

A tavalyelőtti 65-ről a 72-re visszaeső és ezt a helyét most is megtartó Románia a befektetővédelem terén sokkal jobban áll (49.), a határokon átnyúló kereskedelemben hasonló a helyzetünk, viszont ott még nehezebb elektromos áramhoz jutni, még nagyobb terhet jelent az adózás, mint nálunk, illetve sokkal jobb a helyzetünk a fizetésképtelenségi eljárások esetében is.

Szlovákiával összehasonlítva nálunk jóval könnyebb a vállalkozás indítása, a határokon átnyúló kereskedelem intézése és a szerződések végrehajtásának kikényszerítése, miközben az ingatlanbejegyzés és a hitelinformációk terén továbbra is hátrányban vagyunk.

 

Forrás : www.napi.hu

Szerző : Ádám Viktor

Döntött a kormány: a pénz beszél, az ország fizet. Az új csomag intézkedéseivel a kormány nem megszorít, hanem a bevételeit igyekeznek növelni: magasabb lesz az átutalás után fizetendő tranzakciós illeték, az iparűzés adó és drágább lesz a cafeteria is. És újra utazik a multikra.

A két héttel ezelőtt bejelentett intézkedéscsomagot a kormány elégségesnek tartja a költségvetés kézbentartására, de tudomásul veszi, hogy az Európai Unió nem - jelentette be Giró-Szász András kormányszóvivő. Bár nem ért egyet a kormány az unió álláspontjával, újabb intézkedésekről döntött a kohéziós pénzek érdekében - tette hozzá. (Ebből fizetik az uniós támogatásokat.)

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter elmondta, hogy szombaton arról tájékoztatta az Európai Bizottság Magyarországot, hogy a korábbi lépéssorozatot nem tartja elegendőnek, mert szerintük még az intézkedésekkel együtt is 3,7-3,9 százalékra dagadna jövőre a deficit, különösen, mivel az eredetileg tervezettnél kisebb lesz a növekedés.

Ezért a kormány most lényegében egy ugyanakkora csomagot jelentett be, mint két hete: ezúttal hét, összesen 360 milliárd forintos lépést határoztak el, amelynek részleteiről csütörtökön írásban tájékoztatják a Bizottságot, pénteken pedig egy népes tárgyalóbizottság személyesen is "harcol majd", azaz bizonygatja a lépések megalapozottságát elemzésekkel, konzultációkkal Brüsszelben.

Matolcsy szerint az EU kettős mércét alkalmaz Magyarország ellenében, mivel például a bolgár pénztárgép-szabályozás adóbevétel-növelő hatását elismeri, a magyar pedig nem. "Azt mondják, amit a bulgárok (sic) meg tudnak tenni, azt mi nem" - méltatlankodott. Igazságtalan elbírálásnak látja azt is, hogy miközben 17 uniós tagállamban 3 százalék felettire módosították a jövő évre várt deficitet, a Magyarország elleni túlzottdeficit-eljárásban nem jár el igazságosan az EU.

Matolcsy szerint ennek a „kettős mércének” érzelmi alapja van. „2004 és 2010 között egyedül Magyarország nem tartotta be a 3 százalékos hiányplafont, ennek a rossz szájíznek kell eltűnnie” – fogalmazott. Szerinte jó úton vagyunk ehhez.

Ismét a multikat paszírozzák

A hétből négy lépés leginkább a külföldi multik zsebéből húz ki közvetlenül pénzt. A legnagyobb értékű a pénzügyi tranzakciós illeték duplájára - 2 ezrelékre - emelése, amelyből 90 milliárd forintnyi plusz bevételt vár a kormány, s így összesen 230 milliárd forintot csengetnek majd be jövőre a közös kasszába a pénzintézetek.

Hogy ebből mennyit terhelnek majd tovább a fogyasztókta, arra Matolcsy szerint majd a piaci viszonyok döntenek: egyes bankok az egészét az ügyfeleikre terhelik majd, mások egy részét, s lesz olyan is, aki benyeli. "Egy nagyon nagy magyar tulajdonú bank vezetőjével ma reggel beszéltem, aki szerint a kulcs emelése nem okoz majd jelentős változást abban, hogy ki terheli tovább, ki nem, s ettől csak nőni fog a verseny a piacon" - fogalmazott a miniszter. (Valószínűleg az OTP Bankra utalt.) Az államkincstár utalásainál is nő az illeték, ám a készpénzfelvételi illeték további emeléséről nem beszélt a miniszter (ez a jelenlegiek szerint 3 ezrelék lesz jövőre).

Marad a bankadó, jön a közműadó

Szintén a bankok (és közvetve a fogyasztók) fizetik majd a bankadó szintentartását, amely jövőre feleződött volna 60 milliárd forintra. Most viszont a bankok és a biztosítók 72-72 milliárd forintot lesznek kénytelenek befizetni. ”Nem tudjuk fenntartani a megállapodást, szerettük volna, de az EU szakmailag elhibázott döntése miatt ezt nem tudjuk megtenni” – mentegetőzött Matolcsy. Jó tudni: a Magyarországon működő bankoknak főleg más uniós tagállamok nagy bankjai a tulajdonosai.

Bevezeti Budapesten kívül is a közműadót a kormány, ami szintén zömében az EU-ban nagy lobbierővel bíró német és francia közművállalatok profitjából markol ki, körülbelül 30 milliárd forintot. "Nem szerettük volna, de az EU nem hagyott más lehetőséget" - húzta alá a miniszter. Ezt az adót elég nehéz lesz a közműcégeknek továbbterhelni, mivel a szolgáltatások részben hatósági árazásúak.

Kínlódjanak a kereskedők !

Szintén kellemetlen lesz a nagy uniós multik (és magyar fogyasztóik) számára a helyi iparűzési adó szabályainak a megváltoztatása. Ez jelnleg úgy működik, hogy az eladott áruk beszerzési értékét le lehet vonni az adóalapból, tehát nem kell adózni utána. Az új szabály szerint azonban már csak a beszerzett áruk 80 százalékának az értékét lehet majd levonni, vagyis 20 százalékuk után meg kell majd fizetni az általában 1-2 százalékos iparűzési adót.

Matolcsy szerint az adóváltozás 35 milliárd forintos többletbevételt hoz majd, főleg a nagykereskedőket fogja érinteni, s némileg az energetikai cégeket. Ám alighanem a Tescónak, az Aldinak és a sarki kisközértnek is fájdalmas lesz, egy újabb teher az élelmiszerbiztonsági-lánc adó, a chipsadó és más, a kereskedőket kiemelten sújtó lépések után.

Fekete, fehér

A legális adóoptimalizálási megoldásokat igénybe vevő, jellemzően szintén multinacionális tulajdonosi hátterű cégeket és alkalmazottaikat sújtja az a döntés, hogy megemelik a béren kívüli juttatások egészségügyi hozzájárulását. Az adó 10 százalékról 27 százalékra nő. "Ez érzékeny terület, mérlegeltük is, hogy eltűnik-e az előnye a bérhez képest, de nem tűnik el, csak csökken" - érvelt a gazdasági miniszter. Ma 100 forint bruttó bérből 48 az adóteher, eddig ehhez képest a cafeteria 24 forintos adóteherrel volt adható, jövőre pedig 34 forintra nő az adótartalom - számolt a miniszter.

A lépés eredménye azonban az is lehet, hogy sok olyan cég, amely korábban legálisan adott cafeteriát dolgozóinak, most vagy nem ad majd, vagy esetleg illegálisan teszi.

Ezzel ellentétben a kifehérítés irányába hathat, hogy jövőre a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 2,5 millió forintig végzi majd a számlák egyedi ellenőrzését a korábbi 10, illetve 5 millió forinttal szemben. Ettől a kormány 60 milliárd többletbevételt vár.

Sztahanovista adóemelés

Matolcsy elmondása szerint Brüsszel elfogadta a korábbi, 390 milliárdos intézkedéscsomag kormány által számolt hatásának a kétharmadást, s csupán egyharmadról van vita. Ehhez képest mégis egy majdnem ugyanakkora csomagot jelentett most be a miniszter, vagyis többet, mint amire az Európai Bizottság szerint szükség lenne ahhoz, hogy jövőre 3 százalék alatt legyen a költségvetés hiánya. Miért?

A miniszter szavaiból arra lehet következtetni, hogy szeretné demonstrálni, hogy a kohéziós pénzek megszerzése milyen fontos az ország számára, ugyanakkor az is kiderült szavaiból: ha neki lesz igaza, akkor jövőre megnő a kormány mozgástere a plusz bevételből. "Ha félévkor számolunk kicsit, kiderül majd, kinek volt igaza, s ha nekünk, akkor ez részben számszaki diadal lesz, részben pénzt ér, és részben jól eső erkölcsi győzelem lesz" - fogalmazott. Ekkor a kormány növekedést serkentő lépéseket is megtehet, vagy pedig az eredeti, 2,2 százalékos hiánytervet állíthatná be, mondta. "Ez nagy fegyvertény lenne" - mondta, folytatva a sajátos háborús hasonlatot. "Vagyis csupa jó választási lehetőségünk lesz, míg a válságban azt szoktuk meg, hogy csak rossz és még rosszabb között választhatunk."

A csomag is öli a növekedést

A miniszter egyébként azt is elismerte: kisebb lesz jövőre a növekedés a korábban tervezettnél, vagyis 1 százalék helyett már a kormány is csak 0,9 százalékos GDP-bővüléssel számol. Ennek hátterében a miniszter szerint főként a német gazdaság lassulása áll, ám az eddigi lépéssorozat visszahúzó hatását is említette.

Ez jön most

A hivatalos menetrend szerint az Európai Bizottság november 7-én mond nyilvános véleményt arról, hogy felfüggesztik-e a Magyarország ellen zajló túlzottdeficit-eljárást vagy sem. A magyar államháztartási hiány nyolc éve folyamatosan az uniós küszöbértéknek számító 3 százalék felett van, emiatt  uniós fejlesztési forrásokat is elvonhatnak Magyarországtól. Ha a kormány nem tudja meggyőzni Brüsszelt, hogy jövőre fogja tudni tartani a költségvetést, akkor decembertől befagyasztanak közösségi pénzeket.

Ez igen érzékenyen érintené a magyar gazdaságot, mivel - azon túl, hogy lényegében leállna minden uniós fejlesztés - nagyon megnehezítené az államadósság finanszírozását.

Az IMF-tárgyalásokkal kapcsolatban Matolcsy nem mondott konkrétumokat: „Bízom benne, hogy a tárgyalópartnerek egy 11 hónapja tartó – gyorsnak nem nevezhető – tárgyalási folyamat után átérzik majd Magyarország kiugróan jó pénzügyi teljesítményét, még ha a növekedésben van is még mit tennünk” – mondta válaszul egy újságírói kérdésre.

 

Forrás : Hír24

A szükségesnél nagyobb mértékűnek nevezték az MTI által megkérdezett elemzők a Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által szerdán bejelentett 367 milliárdos jövő évi költségvetési kiigazítási csomagot, amely véleményük szerint tovább ronthatja a növekedési kilátásokat és emelheti az inflációt. A bejelentésre a forint és a részvényárfolyamok is gyengültek.

Nyeste Orsolya , az Erste Bank elemzője túlzottnak nevezte a kiigazítás mértékét. Úgy vélte: az októberben bejelentett egyenlegjavító program mellett ugyan volt kockázata a 2,7 százalékos államháztartási hiány elérésének - az Erste 3,2-3,3 százalékos deficittel számolt -, de a 367 milliárdos kiigazítás túlzónak nevezhető, viszont ha az Európai Bizottság által prognosztizált 3,7-3,9 százalékos mértéket vesszük figyelembe, megfelelő a 3 százalék alatti hiány eléréséhez.

A most bejelentett hét lépés az elemző szerint tovább rontja a növekedési kilátásokat, és ebből a szempontból különösen a bankadó megfelezésének elhalasztását és a tranzakciós illeték kétszeresére emelését nevezte fájdalmasnak. Ezekkel ugyanis fennmarad a szektor terhelése 2013-ban is, ami kedvezőtlenül hat a banki hitelezési aktivitásra, a beruházásokra, a növekedésre - mondta.

Bár láthatóan a legújabb intézkedések a vállalatokat sújtják, Nyeste Orsolya szerint nem kétséges, hogy a terhek egy részét a vállalkozások a fogyasztókra hárítják, ami tovább távolítja a várható inflációt a 3 százalékos céltól. Mindezek alapján érthetőnek nevezte a negatív piaci reakciókat: a forint és a részvények gyengülését.

Suppan Gergely , a Takarékbank elemzője az MTI kérdésére elmondta: az Európai Unióval ellentétben - amely szerint a kormány felülbecsülte nemrég bejelentett csomagjának hatását - ő úgy ítéli meg, hogy a most, illetve a korábban a nemzetgazdasági miniszter által bejelentett csomaggal akár 2 százalékra is csökkenhet a jövő évi hiány.

A szakértő nem látja veszélyben az adóhatékonyság javulását, mivel évente mintegy 2.000 milliárd forintra becsülhető az adóelkerülés és adócsalás, így ha ennek csak egy részét is sikerül kifehéríteni, annak már jelentkezik a kedvező hatása. Hozzáfűzte ennek kapcsán, hogy - bár hatása nehezen megbecsülhető, de - indokolt az a döntés, amely szerint a pénztárgépek és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) között online kapcsolatot alakítanak ki a kiskereskedelemben.

Annak kapcsán, hogy nem felezik meg a bankadót jövőre, Suppan Gergely elmondta: ezzel nehezebben köthető megállapodás a Nemzetközi Valutalappal (IMF), amely korábban a bankadó kivezetését kérte.

Hozzáfűzte ugyanakkor: a nemzetközi környezet jelentős javulása miatt jelenleg "nincs égető szükség" egy IMF-megállapodásra.

Suppan Gergely kiemelte: a bejelentett intézkedésekkel jövőre könnyen elérhető a 2 százalékos költségvetési hiány is, ennek eredményeképpen pedig az is elképzelhető, hogy a nagyobb költségvetési mozgástér miatt nem kell halasztani a pedagógusok béremelését, vagy a kormány "kiegyezik" a bankokkal az adóról. Nyeste Orsolyához hasonlóan ő is úgy vélekedett, hogy a most bejelentett program visszafogja a gazdaság és a beruházások növekedését.

 

Szerző: MTI

Nem feleződik a bankadó, országos szinten bevezetik a közműadót és kétszeresére emelkedik a pénzügyi tranzakciós adó, növekszik a cafeteria adója is - többek között ezt jelentette be Matolcsy György az újabb, 367 milliárdos megszorítócsomag keretében. Erre azért van szükség, mert - a kormány szerint - az EU szakmaiatlan módon nem ismerte el az előző intézkedéscsomag egészét.

Matolcsy György hangsúlyozta, hogy a kormány elsődleges célja, hogy kivezesse Magyarországot az elődei miatt ellene folyó túlzott deficit eljárásból. Az EU hivatalos jelzést adott a kormánynak, miszerint a kormány csomagja ellenére a költségvetési hiány 2013-ban 3,7-3,9 százalék lehet. Ezt a kabinet közgazdaságilag megalapozatlannak tartja és elégségesnek látja a másfél hete bejelentett 400 milliárdos csomagot, amelynek hatását az EU csak kétharmad részben ismeri el.

Matolcsy György szerint az EU valamilyen érzelmi okból kettős mércét alkalmaz, példaként a miniszter Bulgáriát hozta fel, ahol az adóhatósághoz kötött pénztárgépek 1 milliárd eurós pluszbevételt hoznak. A miniszter megfogalmazása szerint az Európai Bizottság nem fogadta el, amit Bulgária esetében igen. A miniszter hozzátette: 11 országban 3 százalék fölé emelhetik a deficitet, míg Magyarországnak ilyet nem ajánlottak fel, igaz, ilyen szándék sem merült fel a kormányban - ez is jelzi a kettős mércét.

Összesen 367 milliárd forint értékben készített újabb megtakarítási csomagot a kormány a kohéziós pénzek megóvása érdekében. Matolcsy György szerint a teljes, 764 milliárd forintos csomagban jelentős tartalékok vannak, vagyis belefér, hogy az EU ezt a második csomagot sem fogadja el teljes egészében, de ez nem valószínűsíthető.

Első lépés, hogy a bankadó 2013-ban nem feleződik, nem tudják tehát fenntartni a kormány és a Bankszövetség közötti megállapodást, ez plusz 72 milliárdnyi bankadót jelent.

A pénzügyi tranzakciós illeték mértéke 1-ről 2 ezrelékre emelkedik, ez 90 milliárd forintnyi pluszbevételt hoz. Ami az áthárítást illeti, Matolcsy György szerint az adómérték emelése nem okoz változást a bankok hozzáállásában.

Az Államkincstár plusz 40 milliárd forintnyi adót fizet a fenti, pénzügyi  tranzakciós adóra vonatkozó intézkedés hatására.

A helyi iparűzési adóból a cégek árbevételük 80 százalékáig vonhatják le az eladott áruk beszerzési értékét, míg korábban itt nem alkalmaztak korlátot. Ez főként a nagykereskedőkre nézve jelent terhet, és mintegy 30 milliárd forintnyi plusz bevételt jelent.

A kormány országos szinten bevezeti a közműadót, ez Matolcsy György szerint a közműszolgáltatókat terheli, a kormány szándéka ellenére. Szintén 30 milliárdnyi pluszt hoz az intézkedés.

A Cafeteria esetében az egészségügyi hozzájárulás 10 százalékról 27 százalékra emelkedik. A kormány mérlegelte, hogy ezzel eltűnik-e a cafeteria adóelőnye, de arra jutottak, hogy csak csökken az előny: korábban 100-ból 24, most 100-ból 34 forint lesz a cafeteria adótartalma.

60 milliárd forintnyi plusz áfabevételre számít a kormány abból, hogy 2,5 millió forintig egyedi számlabenyújtás és ellenőrzés folyik a NAV-nál, szemben a korábbi 10 millió forinttal. Ez a kormány szerint javítani fogja az adóbeszedés hatékonyságát.

A miniszter szerint a jövő év közepén tartott ellenőrzés során derülhet ki, hogy valóban kivehetik-e Magyarországot a túlzott deficit eljárás alól. Ha ez megvalósul, akkor több, a kormány számára kellemetlen intézkedést, így a pedagógusok fizetésemelését meghozhatja, illetve új, növekedést serkentő intézkedéseket is hozhat. Matolcsy György meglátása szerint ekkor már a jó döntések között lehet választani.

Giró-Szász András kérdésre válaszolva közölte: a közműadót nem háríthatják át a szolgáltatók, mivel a kormány befagyasztotta a béreket.

Arra a kérdésre, hogy áll az E.On leányvállalatának visszavásárlása, a kormányszóvivő elmondta: az MVM és az E.On és elkötelezett az ügylet mellett, most a vételárról kell megállapodnia.

 

Szerző: Világgazdaság Online

A legjobban fizetett állások rangsora egészen máshogy alakul Magyarországon, mint a másik kontinensen. Egy amerikai állásportál készített egy felmérést, hogyan is lehet keresni az álmok földjén.

Íme, a 15 legjobban fizető szakma Amerikában :

15. Gyógyszerész

A 15-ös rangsor végén állnak a gyógyszerészek. Amerikában átlagosan több mint 24,5 millió forintos éves átlagkeresettel büszkélkedhetnek. Ez hozzávetőlegesen húszszor annyi, mint amennyit hazánkban kap kézhez egy szakember.

Négy éves képzést követően nem csak a vényköteles gyógyszerek adagolásáért felelnek, de hasznos információkkal is ellátják a betegeket. Az USA-ban körül-belül 272,320 fő a létszámuk.

14. Légiforgalom-irányító

A légiforgalom-irányító szakma képviselői hazánkban is nagy elismerésnek örvend, munkájukat 800.000 Ft-os havi fizetéssel honorálják, amivel az 5 legjobban fizetett szakma az övék hazánkban. Ez Amerikában azonban csak a 14. helyre elég.

A repülőterek csekélyebb létszáma miatt kevesen is vannak, mint Amerikában, ahol 114,460 dollárért (több mint 24,5 millió forintért) figyelik szakadatlanul a légi forgalmat, és irányítják a repülőket a biztonságos leszállóhelyek felé.

13. Értékesítési menedzser

Az értékesítő szakma legcsalogatóbb tulajdonsága, hogy a bevétel felső határát soha sem lehet elérni. Hazánkban is az a szokás, hogy az alapfizetés mellé jutalék- illetve bónuszrendszer társul.

Az értékesítési menedzser felel a cég termékének értékesítéséért a tervezéstől a koordináción át az értékesítésig. Ehhez érteni kell az eladási statisztikák elemzéséhez, nyomon követéséhez, valamint a fogyasztói szokások ismerete is elengedhetetlen.

Ezért a munkáért Amerikában 116,800 dollárt (25 millió forintot) fizetnek éves szinten, összesen 328,230 értékesítési menedzsernek.

12. Pilóta, másodpilóta és fedélzeti mérnök

118 ezer dolláros (25,5 millió forint) fizetésre számíthatnak azok, akik pilótának, másodpilótának vagy fedélzeti mérnöknek állnak. Magyarországon a havi alapfizetés 200 ezer és 900 ezer közé tehető, amihez hozzáadódik a repüléssel eltöltött idő, ami akár meg is duplázhatja a fizetést. Azt persze számításba kell venni, hogy amíg több száz kötelező órát "lerepül" egy pilóta, addigra már sokmillió forintot elköltött repülőgépbérlésre és üzemanyagra.

11. Pénzügyi szakember

Egy pénzügyi szakember tevékenységi köre széles skálán mozog, hiszen a befektetés tervezésétő, annak irányításáig, a banki szektortól a biztosításon át egészen az értékpapírpiacig mindennel foglalkozhat.

Amerikában évente 120 ezer dollárt (25,8 millió) is megkereshetnek. Hazánkban ez körül-belül az ötöde- persze cég méretétől is függ.

10. Szervezeti pszichológus

Amerikában is csakk annyira népszerű, vagy éppen keresett ez a szakma, hogy összesen csak 1200 főt alkalmaztatnak ebben a formában.

A szervezeti pszichológus feladata, hogy törekedjen a munkahelyi légkör nyugalmára, foglalkozzon az ott dolgozók lelkiállapotával. Tőlünk nyugatra már sok helyen felismerték, hogy a kevésbé stresszes, jó lelkiállapotban lévő dolgozók nem csak hogy jobban szeretnek dolgozni, de hatékonyabbak is, ezzel pedig nő a termelékenység is. Ők 124 ezer dolláros (26,7 millió forint) fizetésre számíthatnak évente.

9. Informatikai vezető

Az informatikai vezetők elsődleges feladata, hogy összehangolja a vállalaton belül az adatfeldolgozást, az elemzést, az információs rendszereket és a programozási feladatokat.

Összetett munkakör, mely nem csak hogy informatikai végzettséget igényel, de sok éves tapasztalattal is kell rendelkezni az adott területen. Amerikában 300 ezren foglalkoznak ezzel, és évente 125.600 dolláros (27 millió forintos) fizetésre lehet számítani.

Magyarországon is jól fizet az informatikai szektor. Egy programozó bruttója elérheti a 400 ezer forintot, a vezetőké pedig ennél is jóval több lehet.

8. Marketing menedzser

Ez a pozíció ugyan nem igényel egyetemi diplomát, szakirányú végzettséget azonban igen.

A marketing menedzser feladata, hogy megszervezze a cég termékeinek marketing stratégiáját, folyamatosan fejleszti tudását, hiszen naprakésznek kell lennie a legújabb megoldások tekintetében. Célja, hogy maximalizálja a cég nyereségét, feltárja az új piaci lehetőségeket, és támogassa az értékesítő csapat munkáját.

Amerikában átlagosan 126 ezer dollár (27,1 millió forint) körül keresnek, míg egy nagyobb városban, például New Yorkban 163 ezer dollárt is hazavihetnek éves szinten. Magyarországon 400 ezer körül is alakulhat ez az összeg a cég nagyságától függően.

7. Természettudományi szakértő

A gazdaságban, kutatásban, fejlesztésben vagy akár a kormányhivatalokban dolgoznak az Amerikában natural science managerként emlegetett természettudományi szakértők.

Fizetésük 128 ezer dollár (27,6 millió forint) évente.

6. Építész - és műszaki mérnök

Nem csak Magyarországon van kereslet a mérnökökre. Az építés valamint a kutatás-fejlesztés területén is dolgoznak, ehhez azonban a diploma után legalább még öt éves gyakorlatra van szükség. Ez ugyanis tipikusan az a szakma, ahol a gyakorlat teszi a mestert.

Évi 129, 350 (27,9 millió forint) dolláros fizetésre számíthatnak, a nyersolajágazatban azonban ennél is többre, ott akár 186 ezer dollárt is zsebre tehetnek évente. Magyarországon havi bruttó 400 ezres fizetésre lehet számítani, a középvezetők azonban ennek a dupláját is megkereshetik.

5. Ügyvéd

Hazánkban ugyan egyre nehezebb frissdiplomás jogászként elhelyezkedni, akinek azonban sikerül, és jó helyre kerül, az jól járhat.

Az ügyvéd feladata, hogy akár büntetőperekben, akár polgári eljárásokban vegyen részt, és képviselje ügyfelét, illetve annak jogait. Az állami szektorban 81,900 (17,6 millió forint) míg a magánszektorban 137,000 dollárt (29,5 millió forintot) lehet keresni. Nem lepődünk meg, az olajiparban fizetik meg őket a leginkább, itt 215.000 dollár is ütheti a markukat.

A magyar bérek ennél szerényebbek, az ügyvédbojtárok jó, ha hazaviszik a minimálbért, persze ettől többet lehet keresni gyakorló ügyvédként, de a túlképzés miatt kapcsolati tőke nélkül kevés helyre lehet bejutni.

4. Olajmérnök

Az olajipar jól fizet, a mérnökök pedig ebben az ágazatban sem panaszkodhatnak, sőt! Az olajmérnökök feladata, hogy megtervezze az olaj- és gázkitermelésben adjon tanácsokat, ügyeljen a technikai háttérre, és a fúrásoknál fellépő gondokra. Átlagban 138 ezer dollárt (29,7 millió forintot) keresnek, aki pedig az olaj és gázkitermelésben dolgozik közvetlenül, 150.000 dollárt is hazavihet.

3. Vezérigazgató

Mindenki vezérigazgató akar lenni, nem is csoda, ebben a pozícióban kevesen vannak felettünk a szervezeti hierarchiában. Általában a cég 3. embere a vezérigazgató, aki az USA- ban 176,500 dolláros (38 millió forintos) éves fizetésre számíthat.

Magyarországon is jó dolog vezérigazgatónak lenni. Az alapfizetés 400-500 ezer forint körül alakulhat- természetesen a cég méretétől függően, ehhez azonban különböző juttatások is társulnak, sőt, sokszor részesedés is illeti a bevételből a vezérigazgatót.

2. Fogorvos

A fogorvos hazánkban is egy keresett és megfietzetett szakma, hiszen nem csupán egészségügyi, de szépészeti megfontolásokból is beülünk a fogorvosi székbe. Természetesen magánpraxis szükségeltetik ahhoz, hogy tényleg jó kereseti lehetőségnek számítson.

Amerikában évente 161-204 ezer forintos keresettel számolhatnak, így tehát 44 millió forintot is zsebre vághatnak.

1. Orvos

Ellentétben a magyar viszonyokkal, Amerikában az orvosok foglalják el a kereseti piramis legtetejét, míg Magyarországon 90 ezer forintról indul egy rezidens havi fizetése, addig egy képzett aneszteziológus keresete 2011-ben elérte a 234.000 dollárt Amerikában, így ők a majdnem 50,4 milliós éves fizetésükkel a legjobban fizetett szakma birtokosai lettek.

 

Forrás : www.cvonline.hu

Bruttó 105 ezer forintos minimálbért és bruttó 120 ezer forintos garantált bérminimumot javasol 2013-ra a Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ) - tájékoztatta a szervezet hétfőn az MTI-t.

A MOSZ közleménye szerint 2013 elején - a mind jobban gyorsuló áremelkedések miatt - a létminimum összege egy munkavállaló esetében 91.500 forint lesz. A jelenleg érvényes 93 ezer forintos minimálbér elkölthető értéke ennek az összegnek csak a kétharmadát éri el.

A szervezet minimális elvárása, hogy a 2013-as új minimálbér összege legalább a létminimum háromnegyedét érje el, és ezzel álljon vissza a 2012 év eleji állapot - közölte a MOSZ. A garantált bérminimum jelenlegi bruttó 108 ezer forintos összege az év elején az akkori létminimum 84 ezer forintos összegének a 85 százalékát érte el. A MOSZ minimális elvárása ezért az, hogy a 2013-as garantált bérminimum esetében se romoljon ez az arány.

A munkaadók terheinek mérséklése érdekében és a foglalkoztatási szempontok figyelembevétele miatt a MOSZ nyitott arra is, hogy az alacsony jövedelmű munkavállalóknál a nettó bérek javasolt összegét részben vagy egészben a személyi jövedelemadó kulcsának csökkentése biztosítsa - hangsúlyozzák a közleményben.

A MOSZ szerint az elhúzódó hazai recesszió egyik fő oka a hazai fogyasztás tartós visszaesése. A statisztika ugyanakkor azt mutatja, hogy az alacsony jövedelmű háztartások a jövedelemnövekményük jóval nagyobb hányadával teremtenek keresletet a hazai termékek iránt, mint a magas jövedelműek.

A szövetség közleményében kitér arra is: elkeserítő tapasztalat az is, hogy az alacsony bérkategóriákban dolgozó munkavállalók növekvő mértékű önkizsákmányolással, a törvényes korlátokat jóval meghaladó túlóravállalással próbálják meg saját és családjuk megélhetését biztosítani. Ez a gyakorlat a MOSZ szerint oda vezet, hogy a tömeges munkanélküliség egymás mellett él a tömeges 12-16 órás munkavégzéssel, ahelyett, hogy a többletmunkára munkanélkülieket vennének fel és ezzel a foglalkoztatást bővítenék.

 

Szerző: MTI

Három évvel az euróválság után Németország gazdasága egyre inkább elválik a többi ipari országtól - írja a Financial Times Deutschland (FTD). Versenyképessége nagy, a kamatok alacsonyak, a befektetési légkör pedig jó - a közgazdászok pedig "arany évtizedet" jósolnak Németország számára.

Miközben a valutaunió többi országa elsüllyed a válságban, Németország külön utat jár. Ezt mutatják a potenciális növekedésre vonatkozó számítások. Miközben sok országban a potenciális növekedés a 70-es évek óta csökken, Németországban újabban növekedőben van. "Természetesen Németország nem csúcsnövekedésű ország" – hangoztatja Andreas Scheuerle, a Dekabank közgazdásza – mégis, a német gazdaság a következő években is a bajnokok ligájában játszik, majd és nem a kiesés ellen kell küzdenie. A közgazdászok meglátása szerint ugyan a gazdaság rövidtávú kilátásai az euróövezettől való függés miatt valamivel borúsabbak, hosszú távon a prognózis bíztató.

Az FTD a továbbiakban kiemeli: több közgazdász már hosszabb idő óta "arany évtizedet" ígér Németország számára. Közéjük tartozik Carsten-Patrick Meier, a Kiel Economics Intézet szakértője. Szerinte a keretfeltételek ugyanis kedvezőek: a német gazdaság versenyképessége jó, a kamatok történelmi mércével mérve alacsonyak, a befektetési légkör pedig elvileg jó. A termelési potenciál a következő években sokkal erőteljesebben fog növekedni, mint ahogy ezt az elmúlt évtizedben láttuk" - mutatott rá Meier.

"Idén a gazdaság ezt nem tudta teljesen kihasználni, az euróválság körüli turbulenciák miatt, elvileg azonban továbbra is lehetséges egy arany évtized Németország számára" - véli Christian Schulz, a Berenberg Bank közgazdásza. Eközben a periféria: Írország, Spanyolország, Görögország, Olaszország és Portugália potenciális növekedése a válság kitörése negatív lesz, ami nóvumnak számít évtizedek óta.

Lefelé módosult, de marad a növekedés

A vezető német gazdaságkutató intézetek előző héten ismertetett közös prognózisukban az idei GDP-növekedési előrejelzést 0,9 százalékról 0,8 százalékra mérsékelték, a jövő évit nagyobb mértékben, 2 százalékról 1 százalékra rontották. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) az előző hétfőn rontott a német növekedési kilátásokon, az idén és jövőre egyaránt 0,9 százalékos GDP-bővüléssel számol.

A potenciális növekedés nem az egyetlen példa a német külön útra, jól illusztrálja a helyzetet a munkaerőpiac is. Miközben a válság kezdete óta Európa nagy részében jelentősen növekedett a munkanélküliség aránya, Németországban csökkent. Németország 5,5 százalékos munkanélküliségi rátájával a spanyolországi 25 százalékos ráta áll szemben.

Ami a makrogazdaságot illeti: elemzők szerint a nagy ipari országokban 2013-ban vélhetően nem lesz javulás, az egyetlen kivétel Németország. Itt az adósság volumene vélhetően csökkenni fog, ellentétben a legtöbb eurózóna tagországgal.

Németország fejlődését támogatja az a tény is, hogy a befektetők szívesen viszik pénzüket az államba, többek között ingatlanvásárlás céljából is, ezzel pedig felpörgetik az építőipart és emelik az ingatlanárakat – ez szintén egyedülállónak tekinthető az eurózónában.

A DIW is bizakodó

A német gazdaság egyelőre „erős ellenszélben araszol előre, de 2013 elejétől fokozatosan nagyobb ütemre kapcsol" – mondta Simon Junker, a DIW kutatója a jelentés berlini bemutatóján. Az Európai Unió legnagyobb nemzetgazdaságát jelenleg visszafogja az euróövezeti válság és a gyengülő világgazdasági konjunktúra. Jövőre viszont a német gazdaság már az év első felében lendület vehet a több jelentős piacon – mindenekelőtt Kínában és Brazíliában – elindított növekedésösztönző programok révén – tette hozzá.

A középtávú kilátások így kedvezők, a növekedés a következő néhány évben is 1,5 százalék körül alakulhat, ami ugyan elmarad a 2010. évi 4,2 százalékos és a 2011. évi 3,0 százalékos növekedési ütemtől, de azt jelenti, hogy Németország kilábalt a válságból, és fenntartható módon fejlődik.

A növekedés motorja már nem egyedül az export, hanem egyre inkább a belföldi fogyasztás is, a munkaerőpiac pedig továbbra is stabil marad, a regisztrált munkanélküliek száma 2013-ban is 3 millió körül, a foglalkoztatottak száma pedig 42 millió körül alakulhat a 82 milliós országban – áll a DIW (Deutsche Institut für Wirtschaftsforschung) előrejelzésében.

 

Szerző : FTD - Világgazdaság Online

A magyarokat – most már tudjuk – nehéz kormányozni, de azért van, akinek ez is sikerül. Leginkább azért nehéz ez a feladat, mert örökké kételkednek a kormány szavában (és jóakaratában). Jelesül akkor is ez a helyzet, amikor olyan pakkot kapunk, ami úgy csökkenti a kiadásokat és úgy növeli a bevételeket, hogy az senkinek sem fog fájni (vagy csak az 1% gazdagnak). De igaz-e ez? Vagy a kételkedőknek van ismét igazuk, akik azt állítják, hogy ismét a kisember fizet a végén? - veti fel blogján a GKI.

 

Jelenleg csökken a lakosság jövedelme és fogyasztása, visszaesnek a beruházások, a vállalkozások jelentős része egyik napról a másikra él. Ennek következtében az 5 fő feletti cégeknél nagymértékű elbocsátás történt, történik, s ebben a körben már az összes létszám is fogy, írja blogjában a GKI.

A gazdasági miniszter által a helyzet javítására korábban bejelentett munkahelyvédelmi akcióprogram szerint a költségvetési bevételek 300 milliárd forint körüli összeggel csökkentek volna, amit a későbbi módosítások 285 milliárd forintra enyhítettek.

A GKI számításai szerint a munkaerő piacot érintő intézkedések 215 milliárd forintot tesznek ki. A többi tétel költségvetési hatása különböző feltételezések mellett további, akár 135 milliárd forint kiesést is jelenthet, így a teljes „számla" elérheti a 350 milliárd forintot is, de optimista becslésként a megjelent 285 milliárd forint elfogadható.

A fedezetet elsősorban a közszféra befagyasztott bérei biztosítják. Itt a fügefalevelet az egészségügyi dolgozók részleges béremelése jelenti, melyet a kórházi büdzsékből vették el, így a növekvő várólisták az egészségügyben, a ki nem fizettet kórházi számlatömeg (év végére 60 milliárd forint), amelynek kamatait a beszállító vállalkozások fizetik meg (2-3 milliárd forint) szintén a béremelés következményei. A meg nem valósult pedagógus béremelés (73 milliárd forint) pedig mindössze egy fiktív tételt törölt ki a költségvetésből (feltehetően eddig sem gondolták ezt komolyan), vélik a GKI szakértői.

Csökken az EU Önerő alap is 20 milliárd forinttal (ezt 50 milliárd forinttal szeptemberben hozták létre, hogy az egyre nehézkesebb EU forráslehívást segítsék legalább az önkormányzatok esetében). Nem nehéz belátni, hogy ez az intézkedés sem gyorsítja az EU források felhasználását. A hazai társfinanszírozás szintjének csökkentése (55 milliárd forint) mérsékli a lehívható források nagyságát, így azok esetleges növekedés generáló hatását is – írják.

A közszférában bevezetik a kötelező nyugdíjba vonulást és egy 3 évre szóló létszámstopot, valamint megszűnik a nyugdíj melletti munka lehetősége. Mindezek 30 milliárd forintot tesznek hozzá a megtakarításokhoz. A miniszter szerint 22 ezer fővel csökken jövőre a létszám (s értelemszerűen évente további 20-25 ezerrel). Miután nem valószínű, hogy az intézkedés a fegyveres testületeket és az egészségügyet érintse (az előbbinél a korengedményes nyugdíj megszüntetése önmagában biztosítja, hogy szinte nincs nyugdíjba vonuló, az utóbbinál pedig túl sokan mehetnének nyugdíjba, így az ellátás kerülne veszélybe), az igazgatás és az oktatás marad lehetőségként.

Az előbbi létszám-fogyása eddig sem sikerült, maradnak az önkormányzatoknál szolgálatot teljesítő hivatalnokok (5-7 ezer fő) és a közoktatás. Ennek ágyaz meg a pedagógusok kötelező óraszám-emelése, valamint a várható alapfokú oktatási intézményi összevonások.

A szakiskolai rendszerből a nem szakmai tárgyak óraszámának csökkentése (s azon belül a testnevelés órák megugrása) akár 7 ezer fő elbocsátását is jelentheti – olvasható az elemzésben. A közoktatásban eddig sem volt jellemző a munkavállalók nyugdíj melletti foglalkoztatása, amennyiben a helyettesítésről gondoskodni lehetett. Ez a reáltárgyak esetében sok helyen gondot okoz, így ez esetben sem valószínű a kényszernyugdíjazás. Maradnak a humán tárgyak.

Természetesen az elbocsátások következményei nem szerepelnek a költségek között. Egyrészt a (még ingyenes) pedagógus- és hivatalnokképzésből kikerülőknek eszerint nem lesz állásuk (s többségük pályakezdő munkanélkülivé válik), másrészt az elbocsátandók kieső fogyasztása és a munkanélküliek ellátása sincs beszámítva. Összességében kiadási oldalon legalább 10 milliárd forint többlet keletkezik.

A GKI szerint a szociális ellátások plafonjának bevezetése érdemben nem jelent megtakarítást, különösen, ha a gyermekek után járó kedvezményeket (jogosan) nem számítják bele.

A TB járulékplafon (662 ezer forint/hó) eltörlése az egyéni nyugdíjjárulék (10 százalék) esetében (51 milliárd forint) részben visszaveszi a szuperbruttó adóalap kivezetését, miközben újabb terheket rak a jövő nyugdíjkifizetéseire.

A pénzügyi tranzakciós illeték felemelése 3 ezrelékre készpénzforgalom (és postai sárga csekk) esetében (30 milliárd forint) egyértelműen fogyasztásmérséklő hatású – vélik a szakértők. A kártyahasználat a jövedelmek emelkedésével nő, részben kulturális, részben viszont praktikus okok miatt (mivel a kisebb, jellemzően községi boltokban nincs kártyaleolvasó). A csökkenő fogyasztás miatti állami bevételkiesés 8 milliárd forint lehet. Nem mellékesen ez a lépés és a dohánytermékek monopolizált eladása miatti forgalomcsökkenés miatt további kereskedelmi munkahelyek elvesztésével is fenyeget – hangsúlyozzák.

A Magyar Államkincstár befizetési kötelezettségének további emelése (most éppen 30 milliárd forint) csak akkor jelent érdemi bevételt, ha ez azt jelenti, hogy ennyivel kevesebbhez jutnak az önkormányzatok (a közszféra béreit, a nyugdíjakat és a gyermekek után fizetett juttatásokat, valamint a segélyeket ez nem érintheti.).

A NAV-hoz bekötni tervezett közel 400 ezer pénztárgép révén elérni tervezett 95 milliárd forint megvalósíthatósága kérdéses. Nem csak a pénztárgépekkel trükköznek az áfa-csalók, hanem a „be nem ütött" tételekkel. Így a becsült fekete forgalomhoz (2000 milliárd forint) képest várt fehérítő hatás - ráadásul ilyen rövid idő alatt – a GKI szerint eltúlzott. A kivitelezés költsége (új szerverek a NAV-nál, az adatokat kezelő személyzet költsége stb.) az államnál, a kiépülés várható ideje, a vállalkozásoknál a kiépítendő internetes csatlakozás, valamint a működtetés költsége a homályba vész. Erősen valószínű, hogy a teljes kiépülés nem tud meglenni a jövő év közepe előtt, így mindent összevetve jó esetben 25-30 milliárd forint többlet keletkezhet úgy, hogy a vállalkozásoknak ez évente 2-3 milliárd forint többlet kiadást jelent – írják.

„Összességében úgy látjuk, hogy a tervezett 397 milliárd forint helyett mintegy 100 milliárd forinttal kisebb lesz a nettó megtakarítás. Ugyanakkor esély van arra, hogy a munkahelyvédelmi akcióterv kiadásai meghaladják a számított 285 milliárd forintot. Ezzel együtt az intézkedések hatására kb. 150 milliárd forinttal lesz rosszabb az államháztartási egyensúly a kormány által reméltnél" – hangsúlyozzák a GKI szakértői.

Ugyanakkor a munkahelyek növekedését az adó és járulékintézkedések aligha fogják érdemben növelni, inkább a foglalkoztatás összetétele változhat, illetve némileg több pénz maradhat egyes vállalkozásoknál. Az egyensúlyt javító intézkedések 80 százaléka közvetlenül negatívan hat a lakosságra, akár a növekvő elbocsátások, csökkenő munkahelyek, akár a többlet állami befizetések miatt. Úgy vélik, emellett az egészségügyi ellátás és az oktatás területén további színvonal csökkenésre kell felkészülni.

 

Szerző: Világgazdaság Online

Nullához közeli szintre ragadhat be Európa átlagos gazdasági növekedése a következő huszonöt évben. A várható elhúzódó stagnálás okai az euróövezeten belüli versenyképességi problémák – ismertették véleményüket pénteken londoni pénzügyi elemzők.

Douglas McWilliams professzor, az egyik legtekintélyesebb londoni elemzőcég, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) vezérigazgatója a ház által pénteken ismertetett átfogó elemzésében modellszámításokkal levezette, hogy a világgazdaság egészének növekedési üteme a következő negyedszázadban átlagosan 2-3 százalék lehet.

McWilliams becslése szerint azonban a fejlett ipari térség növekedése hozzávetőleg 1 százalékponttal lassabb lesz a globális átlagnál, így ha a világgazdaság teljesítménye 3 százalékkal bővül, akkor a fejlett térség növekedési átlaga 2 százalék lesz, ha pedig a globális GDP-érték 2 százalékkal növekszik, a fejlett gazdaságok alkotta országcsoportban átlagosan 1 százalékos éves növekedési ütemek várhatók.

A CEBR vezető szakértőjének számításai szerint azonban Európa átlagos növekedési üteme a vizsgált időszakban valószínűleg 1 százalékponttal elmarad még a magasan iparosodott térség egészének átlagától is, tehát ha a fejlett piaci régió növekedésének átlaga csak 1 százalék lesz, akkor Európa e modell alapján stagnálni fog.

McWilliams professzor szerint az európai növekedést visszahúzó fő tényezők egyike az euró. Megfogalmazása szerint bármi is legyen a gazdasági megalapozottsága a valutaunió létrehozásának, a közös valuta alkalmazása "enyhén szólva is nehéz" olyan időszakban, amikor a nyugat versenyképessége hanyatlik a nagy keleti gazdaságokéhoz képest, és mindeközben Európa még a nyugat többi gazdasági erőcentrumához mérve is veszít versenyképességéből. Ráadásul Európán belül is széttartó versenyképességi folyamatok zajlanak, tekintettel Dél-Európa versenyképességi eróziójára Észak-Európához képest - áll a CEBR vezetőjének elemzésében.

Az euróövezeten belül zajló versenyképességi divergencia kockázataira már más nagy londoni házak is felhívták a figyelmet.

Moritz Kraemer, a Standard & Poor's nemzetközi hitelminősítő szuverén besorolásokért felelős részlegének elemzési igazgatója az euróövezeti kilátásokról nemrégiben tartott londoni telekonferenciáján kijelentette: a Standard & Poor's véleménye szerint a politikai döntéshozók által az euróövezeti válságról felállított diagnózis "csak részben ismeri fel a válság eredetét". A döntéshozók ugyanis a belső költségvetési helyzetek orvoslására próbálnak koncentrálni, jóllehet az S&P úgy gondolja, hogy a helyes diagnózisban nagyobb súlyt kellett volna kapnia a növekvő külső fizetési egyensúlyhiányoknak, és annak, hogy ezeket jórészt a valutaunión belüli versenyképességi divergencia okozta - mondta a hitelminősítő vezető elemzője.

Egy másik nagy londoni elemzőház, a Capital Economics ugyanerről nemrégiben összeállított értékelésében arra a megállapításra jutott, hogy az euró esetleges gyengülése sem oldaná meg az euróövezet belső versenyképességi problémáit, mivel az euró külső értékvesztése nem javítaná az európeriféria versenyképességét a központi eurógazdaságokkal szemben. Márpedig a valutauniós periféria országainak legnagyobb exportpiaca az euróövezeti centrum, Írország kivételével, amelynek exportját zömmel az amerikai és a brit piac veszi fel.

A Capital Economics londoni elemzői szerint a gyengébb euró növelhetné a központi eurógazdaságok exportbevételeit, és így serkentheti e gazdaságok keresletét a periféria exportja iránt, a ház szakértői szerint azonban ez a hatás valószínűleg "meglehetősen mérsékelt lenne".

Európa növekedése viszont várhatóan 2 százalékponttal elmarad a globális átlagtól ugyanebben az időszakban.

A most közzétett vélemény nem egyedi: Marc Faber, a híres befektető, aki 1987-ben egy héttel az októberi tőzsdekrach előtt kiszállást javasolt minden ügyfelének, és akinek a piaci előrejelzései 2000 óta elég pontosnak bizonyultak, az Alapblognak adott interjúban azt mondta: Európa természetes módon nem fog tudni növekedni. Igaz, ő ezt azzal indokolta, hogy itt munka nélkül is meg lehet élni – márpedig ez szerinte az összeomlás felé viszi a térséget.

 

Forrás : www.index.hu / MTI

Legalábbis azoknak, akik sokat fogyasztanak belőle...

Negyedével nő a gáz ára
(mon.hu)

A lakossági fogyasztók felső 6 százaléka számára 18-26 százalékkal drágul januártól a gáz - mondta Holoda Attila energiaügyért felelős helyettes államtitkár a Népszabadságnak. Jó hír viszont, hogy a többség, 94 százalék számára nem változik az ár, sőt a legkevesebbet fogyasztók tarifája még csökkenhet is.

A lap szombati számában megjelent interjúban a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára kijelentette: "A nemzetközi árak emelkedése folytán áremelési nyomást érzékelünk, ugyanakkor a kormány továbbra is határozottan elkötelezett a rezsiköltségek kordában tartása mellett."

Holoda szavai szerint kidolgozás alatt áll egy elképzelés, amelynek alapján az átlagos gázfelhasználás több mint két és félszeresénél, vagyis évi 3000 köbméternél húznának határt, amely felett a lakossági és az egyéb egyetemes szolgáltatásba tartozó ügyfelek számára nőne a tarifa.

A helyettes államtitkár elmondta, hogy a nagycsaládosok gázárkedvezménye megmarad, igénylési feltételeiket tovább könnyítették. Vizsgálják azt a lehetőséget, hogy a 800-1000 köbméter alatti fogyasztásúak számára csökkentsék a tarifát. A csökkentés forrása a nagyfogyasztásúaktól befolyó többlet lehet. Ha beválik az idea, hasonló felosztást léphet életbe a villamos energia terén is.

 

Forrás : Hír24 / Népszabadság

Az új döntés alapján a jövőben is lehet kisebb tartozás miatt ingatlant árverezni.

Az MTI információi szerint nem tárgyalja meg a parlament a Szociális Unió szociális csomagját, mely számos nehéz helyzetben lévő, adósságokkal küzdő családnak jelenthetett volna megoldást.

Nem tárgyalnak a szociális csomagról...

Segítség, lakástámogatás

A középréteg helyzetét és stabilitását csak nemzetstratégiai kérdésként lehet kezelni - hangsúlyozta Szili Katalin az október 9-i sajtótájékoztatón, amikor beszámolt arról, hogy az alkotmányügyi bizottság döntése értelmében nem tárgyalja meg az általa vezetett Szociális Unió lecsúszók megmentésére megalkotott szociális csomagját az Országgyűlés.

A független képviselő közlése szerint a parlament alkotmányügyi bizottságának hétfői ülésén az ellenzéki pártok képviselői támogatták a csomagot, míg a testület kormánypárti tagjai tartózkodtak a szavazásnál, így a javaslatot nem vették tárgysorozatba.

Ezeket tartalmazta volna a csomag...

Szili Katalin a sajtótájékoztatót emlékeztette a jelenlévőket arra, hogy még a nyár folyamán terjesztette a szociális csomagot a parlament elé.

Ez többek között tartalmazta a végrehajtási, a jogalkotási és a közigazgatási eljárási törvény módosítását, emellett nyújtott be javaslatot a természetes személyek csődvédelméről is, tehát szerette volna megakadályozni, hogy, miután valakinek például már elárverezték a házát, a fennmaradó adósság mellett még egyéb vagyontárgyaira vagy épp jövedelmének tetemes részére is igényt tartsanak a végrehajtás során. 

Így kaphatsz segítséget...

Ha nem tudod fizetni a számlákat, ne várd meg, míg nagyobb lesz a baj: kérj lakhatási támogatást.

Lakhatási támogatások körképe...

Az utóbbi években több változás is történt a lakhatási támogatások terén. Többek között szélesedett az ellátásra jogosultak köre, valamint hatékonyabb lett a támogatás.

Mindemellett a csomag tartalmazott még egy kiemelendő célt: a Szociális Unió szerette volna elérni, hogy 500 ezer forint alatti végrehajtható tartozás esetén ne lehessen elárverezni az ingatlanokat, ez ugyanis méltánytalan, és számtalan családot kilátástalan helyzetbe hozhat.

Szili Katalin ezzel kapcsolatban rámutatott: Magyarországon 1,4 millió ember él a szegénységi küszöb alatt.

 

Forrás : MTI / www.femina.hu

Rövid távon jó a nyugdíjjárulék-plafon eltörlése, és hosszabb távon sem okoz gondot az államnak, ha maximálja a nyugdíjakat.

Korlát nélkül, extranyugdíjak jöhetnek
(Northfoto)

Eltörlik a nyugdíjjárulék-plafont – ezt jelentette be legutóbb Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Ez azt jelenti, hogy aki évi 8 millió forintnál többet keres, annak jövőre több járulékot kell fizetnie, mint eddig. A kormány ettől a lépéstől 51 milliárdos pluszbevételt remél. A közrádiónak nyilatkozó Angyal József adószakértő ennél is többet, 60 milliárdot.

A szakember emlékeztetett rá, hogy 2009-ben létezett még egy 4 százalékos úgynevezett különadó, amit pont azon jövedelmek után kellett fizetni, amelyek a járulékplafon fölé estek. Az adóhatóság tájékoztatója szerint ebből 24 milliárd forint bevétel keletkezett. Ez azt jelenti, hogy minden határ fölötti jövedelem után fizetett 1 százalék 6 milliárd forint többletet hoz a büdzsének, minthogy pedig a jövőben ez a mérték 10 százalék lesz, ezzel a számmal kell szorozni a 6 milliárdot.

Azzal kapcsolatban, hogy a magasabb összegű járulék után mikortól kell több fizetnie az államnak, a szakértő ezt mondta: ez csak sokára jelent majd pluszterhet a költségvetésnek. Ha például valaki 24 éve fizet járulékot, annak a 2013 után, vagyis 25 évet követően csak egy olyan éve lesz, amelynek magas járulékalapja miatt magasabb nyugdíj járna. Ez nagyon alacsony arány az addig eltelt teljes időszakhoz képest. Így csak 4-8 elteltével alakulnának ki viszonylag nagy összegű nyugdíjak, miközben a kasszának most van égető szüksége a pluszbevételekre. A járulékfizetés felső határának eltörlése tehát rövid távon mindenképpen helyes lépés – mondta az adószakértő.

Angyal József azt is hangsúlyozta, nem osztja azokat a véleményeket, amelyek szerint bizonyos idő után szükségszerűen emelkedniük kell a nyugdíjaknak, és extramagas összegek jelennek majd meg. Hangsúlyozta, létezik olyan gyakorlat, hogy plafon nélküli járulék esetén is korlátozott a kifizetés. Példaként említette, hogy az egészségbiztosítási járuléknak nincs felső határa, a táppénznek azonban van, utóbbi nem haladhatja meg a minimálbér kétszeresének összegét. Ez a helyzet a gyednél is, amely szintén korlátos: legfeljebb a minimálbér kétszeresének 70 százaléka lehet. Ugyanígy be lehet vezetni egy plafont a nyugdíjakra is, miközben a járulékfizetésnek nem lesz limitje – tette hozzá Angyal József adószakértő.

Jelenleg a magas jövedelműeknek nem kell egy bizonyos szint felett a 10 százalékos munkavállalói nyugdíjjárulékot megfizetni. A járulékplafon eltörlésével a következő években nőnének a járulékbevételek, ez pedig segítene betömködni a 2013-as költségvetésen tátongó rést. Ez ugyanakkor néhány év múlva többletkiadást generál, a jövedelem nyugdíjszerzővé válik, hiszen a Fidesz által alkotott sarkalatos gazdasági stabilitási törvény szerint az állami nyugdíjrendszerben az ellátási jogosultság a nyugdíjjárulék fizetésén alapul. Vagyis a bevételek egyszeri megugrása mellett - a korlát nélkül - emelkednének a nyugdíjkiadások, és nőnek a nyugdíjak közötti különbségek, hisz a kiugróan magas fizetés után értelemszerűen magasabb nyugdíj járna.

 

Forrás : www.hirado.hu/Hír24

Csaknem 18 ezer céget számoltak fel szeptember végéig, azaz havonta átlagosan kétezerre került pecsét Magyarországon. Az Opten céginformációs szolgáltató adatai szerint ez 22 százalékkal haladja meg a tavalyi év első három negyedévének adatát.

 

A jelentős emelkedés hátterében az Opten szerint az áll, hogy ebben az időszakban fordultak át felszámolásba azok a kényszer-végelszámolások, amelyeket tavaly év végén és idén év elején indítottak nagy számban a cégbíróságok.

Az első félévben regisztrált több mint 12 ezer felszámolási eljárásból csaknem 7500 eredetileg kényszer-végelszámolásnak indult, csak azután ment át felszámolásba.

Az Opten szakértői arra számítanak, hogy a negyedik negyedévben, de legkésőbb a jövő év elején a felszámolási mutató csökkenésnek indul. Ez azonban nem jelenti majd a gazdaság fellendülését, a megszűnések száma ugyanis továbbra is magas marad, csak formájuk változik meg.

A közlemény szerint tavaly egész évben 24 348 cég szűnt meg hatósági intézkedéssel vagy felszámolási, végelszámolási eljárás végeredményeként. Idén a szám várhatóan meghaladja a 27 ezret.

 

Forrás: MTI

Ha spórolni akarsz, készülj a fűtésszezonra, és fogadd meg a következő tippeket !


Bár az enyhe szeptembernek köszönhetően a többség még csak távoli árnyként gondolt a fűtésszezon beköszöntére, utóbbi vészesen közeleg, ha azonban nem akarsz borsos összegeket felemésztő hó végi számlákat, érdemes időben felkészülni rá.

Ebben a kormány is igyekszik segíteni ötleteivel, pontosabban azokkal a tippekkel, melyek a Magyar Energia Hivatal szakmai támogatásával elindított kampány honlapján, a tudatosenergiafogyaszto.hu oldalon, illetve a kezdeményezés Facebook-oldalán olvashatók. Ezekből szemezgettünk.

1. Szabályozd a hőmérsékletet !

A legtöbb lakásban ma már lehet állítni a kazán vagy a radiátorok hőfokán. Érdemes ezt kihasználnod, és minden helyiségben a legmegfelelőbb hőmérsékletet beállítanod.

Így spórolj a háztartásban!

Alváshoz például elegendő akár a 15 fok is, sőt, valójában a pihentető alváshoz ez a legjobb hőmérséklet. Ha úgy érzed, ez mégis túl hűvösnek tűnik, próbáld elérni fokozatosan, és kezdetben csak például 20 fokot állíts be éjszakára. Akkor sem kell teljes gőzzel fűteni, amikor senki nincs otthon: ilyenkor szintén elegendő a 15 fok. Érdemes a konyha hőmérsékletét is pár fokkal alacsonyabbra állítanod, hiszen ezzel is spórolhatsz a fűtésdíjon.

2. Tartsd meg a meleget !

A lakást nemcsak befűteni kell, de érdemes úgy készülni, hogy meg is tartsa a meleget. Fontos például, hogy kihasználd a redőny, illetve függönyök adta hőmérséklet-szabályozási lehetőségeket,
a lakás szigetelése érdekében például célszerű minél vastagabb sötétítőfüggönyt feltenni vagy beszerezni. Ha a fűtési szezon beköszöntével nappal elhúzod a függönyt, akkor több fény jut a lakásba, ez is melegíti a szobák levegőjét.

Éjjelre viszont ereszd le a rolót, és alaposan húzd be a függönyöket is, hiszen ezzel is akadályozod, hogy kiszökjön a meleg levegő. A radiátorokra is figyelj, az általuk biztosított meleg levegő nagy ellensége ugyanis a rájuk helyezett ruhák vagy egyéb tárgyak halmaza. Lehetőleg még száradó ruhát se rakj a radiátorokra, mert ezek nagymértékben elvonják a meleget.

A 10 legveszélyesebb pénzfaló a lakásbanEzért fogy el a fizetésed!15 tipp, amivel tízezreket spórolhatsz10 dolog a lakásban, ami tartós allergiát okozhat8 módszer, amivel végre lakást szerezhetszErre figyelj, mielőtt új lakásba költözöl!Így dobd fel a nappalit fillérekből!A tökéletes hálószoba a 12 csillagjegy szülötteinek14 tárgy, ami elhozza a boldogságot14 káros tárgy a lakásban a feng shui szerint

A szellőztetés módja is hozzájárulhat a meleg levegő megtartásához: ennek érdekében télen ne szellőztess hosszú ideig, hanem gyors kereszthuzattal szabadulj meg az elhasználódott levegőtől. Ezáltal a bútorok és a falak nem hűlnek ki, és a friss levegő is hamar átveszi a szoba hőmérsékletét.

3. Figyelj oda a kazánra és a fűtőtestekre !

Sokan megfeledkeznek róla, pedig a kazán, illetve a fűtőtestek karbantartott állapota nagyban hozzájárul a takarékos fűtéshez. Évente egyszer nézesd át, illetve tisztíttasd ki egy szakemberrel a kazánt, mert az elszennyeződött fűtőegység sokkal rosszabb hatásfokkal működik, mint egy tiszta. A fűtőtest megfelelő működése szintén kritikus pontja az energiatakarékos fűtésnek: ha levegőbuborék kerül a vízzel működő radiátorokba, az nagymértékben akadályozza a hatékony fűtést. Ilyenkor előfordulhat, hogy bár elvileg maximumon megy a fűtés, hideg marad a lakás. A radiátorokon általában megtalálható egy szelep, ahol akár magad is kieresztheted a rendszerben rekedt levegőt, de ha félsz hozzáfogni a művelethez, akkor keríts egy bátor férfit vagy egy szakembert.

4. Szigetelj és párologtass !

Hiába fűtöd fel a lakást, ha nem marad meg a meleg levegő a vékony falak vagy éppen az ablakok mellett tátongó rések miatt. Habár egy lakás szigetelése komoly összeget emészthet fel, ha megteheted, érdemes rá áldoznod, hiszen hamar megtérülhet a befektetett pénz, azonban akkor is tehetsz érte, ha kímélni szeretnéd a pénztárcádat. Minden nagyobb barkácsáruházban találhatsz ugyanis olyan öntapadós szigetelőcsíkokat, melyeket az ablakok és ajtók köré ragasztva pofonegyszerűen és tehetsz a meleg levegő megőrzéséért.

Ügyes, spórolós tippek. Aggasztóan magasnak érzed a számlákat ? Vesd be trükkjeinket !

5. És végül még egy egyszerű tipp

Nem is kell feljebb tekerned a fűtést ahhoz, hogy növeld a hőérzetedet, ha párologtató edényeket helyezel a radiátorokra. A páradúsabb levegőt ugyanis sokkal melegebbnek érzi az ember - gondolj csak a fülledt, nyári napokra.

 

Forrás : www.femina.hu

Szerző : Tóth Antónia

A hírhedt Foxconn megközelítőleg annyira becsüli a dolgozóit, mint amennyire a címben említett "melós" szó tükrözi. Azt azonban cáfolja, hogy megtagadták volna a munkát azon alkalmazottai, akik az iPhone 5-öt rakják össze.

Az már régóta tudható, hogy a Foxconn dolgozójának lenni nem álommeló, hiszen a munkavállalók már odáig is eljutottak, hogy tömeges öngyilkossággal fenyegetőzzenek, majd később emiatt vizsgálat is indult.

A cég, mely többek között az Apple és a Microsoft számára is gyárt alkatrészeket, a munkásait túlhajtja és alulfizeti, ezért nem csoda, hogy a hírek szerint 4.000 lépett sztrájkba. A Foxconn Technology Group azonban egy nyilatkozatban azt közölte, hogy "minden olyan hír, mely munkavállalóink sztrájkjáról szól, nem igaz. Nem állt le a munka egyetlen Foxconn létesítményben sem és a termelés a tervek szerint megy."

A cég a közleményben ugyan utal arra, hogy október első napjaiban voltak kapacitásbeli problémáik, de ezt plusz személyzet beállításával megoldották. Más források azonban arról adtak hírt, hogy a munkásoknál akkor telt be a pohár, amikor az iPhone 5 gyártás miatt a cég elrendelte, hogy senki nem mehet hosszabb szabadságra (azaz egy hétre). Az ellenőrök és a dolgozók között verekedés tört ki, több embert kórházba kellett szállítani.

 

Forrás : www.technet.hu

Szerző : Szőlősi Tibor

A kormány 2,7 százalékra emelte az idei évi hiánycélt, a jövő évi növekedési kilátásokat pedig 1 százalékra mérsékelte. A kabinet 133 milliárd forintot zárol a költségvetésben és hét pontból álló, 397 milliárd forint értékű takarékossági csomagot vezet be, amely a közszolgákat, a közmunkásokat és a kiskereskedőket is érinti.

A kormány meghozta azokat a döntéseket, amelyek segítségével az uniós kívánalomnak megfelelően 2012 és 2014 között is 3 százalék alatt marad a hiány - mondta el sajtótájékoztatóján Matolcsy György . Erre a miniszter szerint azért van szükség, mert a 2012-es évben jelentősen módosult a magyar gazdaság teljesítménye mind a külső, mind a belső tényező miatt.

A kormány számításai szerint a gazdaság első félévi 1,2 százalékos gazdasági zsugorodás után stagnálhat a második félévben a hazai gazdaság, de az éves összteljesítmény így is a negatív tartományban maradhat.

A felfelé módosított cél alapján az idei évben így 2,7 százalékos lesz a hiány. Ennek érdekében miniszter 397 milliárd forint értékű kiigazítási programot jelentett be. A hiánycél a jövő évben is 2,7 százalékos lesz, és a miniszter szerint az intézkedések következtében a hiánycél hosszú távon, különleges bevételek nélkül is tartható lesz. A kabinet ezért strukturális költségvetési módosító intézkedéseket tesz:

- Első lépésként 133 milliárd forintot zárolnak a költségvetésben, elsősorban a minisztériumoknál, ez szerinte közvetlen hatása nem lesz a lakosságra.

- 15 százalékról 5 százalékra csökkentik az uniós támogatásokhoz nyújtott költségvetési finanszírozást, ez 50 milliárd forintos megtakarítást jelent.

- A közszolgák vagy nyugdíjat vagy bért kaphatnak, a kettőt egyszerre nem.

- A következő három évben a nyugdíjba menő közszolgálati létszámot nem töltik fel új munkaerővel.

- 2014 január 1-ig elhalasztják a pedagógusoknak szánt béremelést, ezzel 73 milliárd forintot takarítva meg. De ha a jövő év közepére a költségvetés jobb helyzetben lesz, vagyis 2013-ban 1 százaléknál magasabb lesz a növekedés, akkor halasztás nélkül hajtják végre a béremeléseket.

- A szociális támogatások egy részénél felső korlátot vezetnek be, hogy ez kiket érint, még nem dőlt el, de a gyermekneveléssel és családokkal kapcsolatos támogatásokra ez biztosan nem vonatkozik. A döntéstől 8-10 milliárd forintnyi megtakarítást vár az állam, vagyis ez a miniszter szerint elsősorban az igazságosságról szól: akik 47 ezer forint nettó bért kap közmunkásként, az ne kapjon ezt meghaladó önkormányzati támogatásokat.

- Az MNB-re kivetett tranzakciós adóval már nem számol a kormány, ezt az Államkincstárra kivetett plusz 30 milliárd forintos tranzakciós adóval pótolják, így a kincstár összesen 40 milliárd forintot fizet majd.

- Emellett 3 ezrelékes tranzakciós adót szabnak ki az ATM-ből történő pénzfelvételre. Ezt a miniszter megfogalmazása szerint a bank és a készpénzfelvevő fizeti meg, a Bankszövetség jelzése szerint ennek mintegy felét háríthatják át az ügyfelekre.

- Matolcsy György elmondta: Magyarországon évente 500-700 milliárd forint értékű áfát nem fizetnek be, ezt a kormány egy a pénztárgépekbe építendő online kapcsolati eszközzel oldaná meg, amelyek kommunikálják a befizetéseket az adóhatóság felé, ezek 95 milliárd forinttal több bevételt jelent.

- A fordított áfát a sertéskereskedelem esetében is bevezetik. A gazdaság kifehérítését szolgáló intézkedésektől összesen 120 milliárd forintnyi pluszt vár a kabinet.

- A kormány arról is döntött, hogy eltörlik a TB-járulékra alkalmazott plafont, eszerint évi 7 millió 8 ezer forint felett is fizetni kell a  10 százalékos munkavállalói TB-járulékot, ez 51 milliárd forintos többletet jelent. Az eredmény: az adófizetők közel 1 százalék valamivel több adót fizet majd.

Forrás: EDP-jelentés, 2012, október

Matolcsy elmondta: az IMF már nem csak a költségvetést, de a növekedést is szem előtt tartja, így már nagyon közel került a kabinet és a valutaalap nézőpontja. A viták a jövő évi növekedés mértékéről most is tartanak, de mindenki elismeri, hogy Magyarország jövőre visszatér a növekedéshez.

Forrás: EDP-jelentés, 2012, október

Így látja az elemző

A kiadáscsökkentések, a hatékonyabb adóbeszedés és a kisebb adóemelések valószínűleg kompenzálják azt, hogy a kormány mégsem veti ki a tranzakciós illetéket a Magyar Nemzeti Bankra és lassabb lesz a növekedés – írja elemzésében Gárgyán Eszter, a Citigroup közgazdásza.

A kormány szerint a teljes csomag a GDP 1,3 százalékára tehető, ami majdnem megfelel a Citi (1,5 százalék) által szükségesnek tartott kiigazításnak. A tervezett intézkedéseknek megvalósítási kockázatai vannak, ami az IMF és az EU figyelmét sem kerüli el.

Az intézkedésekkel és a felülvizsgált növekedési várakozással szűkül a különbség a kormány és az EU/IMF álláspontja között – véli a Citi szakértője.

Meglátásunk szerint az IMF és az EU megkérdőjelezheti az ambiciózus adóbeszedési tervet, és esetlegesen további intézkedéseket kérhet a 3 százalék alatti költségvetési hiánycél eléréséhez – véli a szakértő, de a csomag a Citi elemzője szerint pozitív meglepetés a korábbi várakozásokhoz képest.

 

Szerző: Világgazdaság Online

Az elbocsátásra kerülő alkalmazottak számával együtt a végkielégítésre szánt összeget is növeli a Google, bár ez csekély vigasz az önkéntelenül távozó alkalmazottak számára.

Augusztus közepén arról szóltak a hírek, hogy a Google 275.000.000 dollárt különített el a végkielégítésekre, melyből 4.000 elbocsátott alkalmazott kapja meg az útravalót a munkakereséshez.

Most azonban a Google arról adott tájékoztatást, hogy valószínűleg még több alkalmazottnak kell ajtót mutatniuk, mint amennyivel eddig számoltak, így a végkielégítések teljes keretét is 300.000.000 dollárra emelték. Mindezek mellett tudatták azt is, hogy még 90.000.000 dollárt fizetnek egyéb kapcsolódó költségekre, bármit is jelentsen mindez.


Sajnos ez még mindig nem minden, mivel a Google kilátásba helyezte a további elbocsátások lehetőségét is, melyek a cég szerint szintén jelentős számú munkavállalót érinthetnek. Az biztos, hogy most nagyon nem jó Motorola Mobility alkalmazottnak lenni, hiszen jelenleg nem túl rózsásak azoknak a lehetőségei, akik elvesztik az állásukat. Bár munkanélkülinek lenni soha nem jó, de a válságban még komolyabb probléma, mint egyébként.

 

Forrás : www.mobilport.hu

Szerző: Szőlősi Tibor

A legjobban kereső ember a közép-magyarországi régióban 1 milliárd 208 millió forintot vihetett haza tavaly.


A tavalyi szja-bevallások adatai szerint a főváros XII. kerületében, Hegyvidéken élőknek a legmagasabb az egy főre jutó összevont jövedelmük, 3 millió 733 ezer forint, míg a XXI. kerületben, Csepelen lakóké a legalacsonyabb, 2 millió 52 ezer forint. Pest megyében Budaörs vezet, míg Nagykőrös áll a lista végén - derül ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal - NAV - szerdai közleményéből.

A budapesti és Pest megyei adózók összesen 2906 milliárd forint összevont jövedelmet vallottak be. Az éves átlagos bér 2 millió 405 ezer forint volt.

113-an kerestek 100 millió forint felett, volt, aki napi 2,5 milliót vihetett haza

A régióban 113 adózó éves bérjövedelme haladta meg a 100 millió forintot, a legtöbbet kereső alkalmazott pedig 920 millió forintot vihetett haza. Ez napi 2,5 millió forintot jelent. Az évi 100 millió forintos bérjövedelmet elérők jellemzően gazdasági társaságok vezető tisztségviselői közül kerülnek ki, vagy pénzügyi, feldolgozóipari, távközlési, biztosítási, valamint gyógyszergyártási ágazatokban tevékenykedő munkáltatók alkalmazottai - közölte a NAV.

Minden, ami munka...

3,3 millió per nap

A régió legnagyobb, döntő részében munkaviszonyból származó összevont jövedelemmel rendelkező adóalanya 1 milliárd 208 millió forint jövedelmet vallott be - ez 3,3 millió forint naponta - amely után 193 millió forint adókötelezettség terhelte. Még a 20. helyen álló adózó összevont jövedelme is elérte a 346 millió forintot.

Családi adókedvezmény: 341 milliárddal csökkenő adóalap

A megváltozott és kibővült családi kedvezményt összesen 283 ezer fővárosi és Pest megyei magánszemély érvényesítette, akik együttesen 341 milliárd forinttal - egy fő átlagosan 1 millió 203 ezerrel - csökkentették adóalapjukat. A NAV korábbi összesítéséből kiderül, országos szinten a száz legmagasabb összevont jövedelmet elérő adózó bevallásában összesen 24,1 milliárd forint bruttósítás alá eső jövedelmet mutatott ki, amelyet összesen 132 millió forint családi adókedvezménnyel csökkentett.

Összevonás alá nem eső, elkülönülten adózó jövedelmet 88 ezer fővárosi és Pest megyei adóalany vallott, 290 milliárd forint összegben. A legnagyobb ilyen jellegű jövedelem több mint 7 milliárd forint volt.

Milliókat kereső képviselőink - Havi 1,5-1,9 millió forint
Képviselő polgármesterekÍgy nézett ki Devecser a katasztrófa utánFotók! Áder János, ahogy csak ritkán láthatodA második Orbán-kormány legmeghatározóbb döntéseiA családokat érintő új szabályokFotók - Így focizik Orbán ViktorEzért kell többet fizetned 2012-ben2011 őszének legizgalmasabb közéleti pillanatai képekbenNői képviselők a parlamentbenVezető államtitkáraink

224-en kaptak 100 millió feletti osztalékot

A közép-magyarországi régióban 100 millió forint feletti osztalékból származó jövedelemmel 224 magánszemély rendelkezett. A legnagyobb osztalékjövedelem meghaladta 7 milliárd forintot, amelyet egy információ-szolgáltatási ágazatban működő társaság fizetett ki, ez több mint ötszöröse a 2010-es évben kifizetett legmagasabb értéknek.

Az ingatlanértékesítésből származó jövedelmek közül a legnagyobb összeget egy dél-budapesti adózó szerepeltette a bevallásában, 224 millió forint összegben, az árfolyamnyereség tekintetében pedig két adózó ért el 3 milliárd forint feletti jövedelmet - írta a NAV.

 

Forrás : www.femina.hu

Keresés