Ha a miniszternek igaza lesz, az ünnepekre kisebb törlesztőrészletet kaphat 600 ezer devizahiteles család.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter azt írta a Költségvetési Tanácsnak küldött iratokban: november közepére meglehet az IMF-megállapodás és utána forinterősödés jöhet. Abban bízik a kormány, hogy 102 milliárd forintot nyer majd a majdani "jó" egyezség kamatkiadásokat mérséklő hatásain.

A szaktárca feltételezése szerint az állampapírhozamokban az egy éve húzódó tárgyalásban megszületett megállapodás hírére azonnal fél százalékpontos esés következik majd be, amit 2013 végéig további másfél százalékpontos hozamcsökkenés követne.

„Az árfolyam alakulására vonatkozóan feltételezett pálya szerint a forint-euró árfolyam július végétől 280 HUF/EUR szintre csökken (ez meg is valósult), majd november közepétől (a hitelszerződés feltételezett aláírását követően) további fokozatos 5 százalékos erősödésen megy keresztül a forint árfolyama 2013 végéig, ami ez alapján 266 HUF/EUR lesz a következő év végén. Ez 2012-ben mintegy 287,5, 2013-ban pedig 271,44 HUF/EUR átlagos árfolyamot jelent" – idézi a miniszter levelét a Napi Gazdaság.

Ha valóban így alakul, és marad a jelenlegi 1,2 euró-svájci frank árfolyam (tehát csak javul az euróövezet helyzete, vagy legalább sikeresen tud interveniálni a svájci jegybank a frank gyengítésével), akkor év végére 220 forintért lehet majd kapni egy frankot. Ez azt jelentené, hogy például egy 350 frankos havi törlesztőrészlet a jelenlegi 82 ezer forint helyett 77 ezer lehetne (újra).

A 220 forintos frankárfolyamot egyébként sokan nem tartják irreális célnak, bár mások azt hangsúlyozzák: az IMF-tárgyalások sikerét már eleve beárazták a piaci elemzők.

„Az árfolyam alakulására vonatkozóan feltételezett pálya szerint a forint-euró árfolyam július végétől 280 HUF/EUR szintre csökken (ez meg is valósult), majd november közepétől (a hitelszerződés feltételezett aláírását követően) további fokozatos 5 százalékos erősödésen megy keresztül a forint árfolyama 2013 végéig, ami ez alapján 266 HUF/EUR lesz a következő év végén. Ez 2012-ben mintegy 287,5, 2013-ban pedig 271,44 HUF/EUR átlagos árfolyamot jelent" – idézi a miniszter levelét a Napi Gazdaság.

Ha valóban így alakul, és marad a jelenlegi 1,2 euró-svájci frank árfolyam (tehát csak javul az euróövezet helyzete, vagy legalább sikeresen tud interveniálni a svájci jegybank a frank gyengítésével), akkor év végére 220 forintért lehet majd kapni egy frankot. Ez azt jelentené, hogy például egy 350 frankos havi törlesztőrészlet a jelenlegi 82 ezer forint helyett 77 ezer lehetne (újra).

A 220 forintos frankárfolyamot egyébként sokan nem tartják irreális célnak, bár mások azt hangsúlyozzák: az IMF-tárgyalások sikerét már eleve beárazták a piaci elemzők.

Forrás: Napi.hu

Meghaladhatta a 6 százalékot a tizenkét hónapra számolt magyarországi infláció augusztusban, elsősorban az üzemanyag- és az élelmiszerárak felhajtóereje miatt - jósolták a keddi adatismertetés előtt londoni felzárkózó piaci elemzők.

Az MTI előzetes felmérésébe bevont nagy citybeli házak szakértői közül a legderűlátóbbak is azzal számolnak, hogy a múlt hónapban a júliusi 5,8 százalékos szinten stagnálhatott a teljes kosárra számított éves drágulási ütem, de a konszenzusos londoni elemzői vélemény 6,0-6,2 százalék közötti tizenkét havi inflációt valószínűsít augusztusra.

A JP Morgan bankcsoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piaci elemzői 6,1 százalékos tizenkét havi inflációt jósoltak augusztusra, szintén az üzemanyagok áremelkedését, valamint a távközlési és a jövedéki adók hatását említve a fő gyorsító tényezők között.

A JP Morgan elemzői szerint a globális mezőgazdasági terményár-emelkedésnek augusztusban még csak "mérsékelt" hatása lehetett a magyarországi fogyasztói árakra, és e tényező átszűrődése zömmel a szeptemberi-októberi inflációs adatokban jelenik majd meg. A cég londoni elemzőinek előrejelzése szerint a tizenkét havi magyarországi inflációs ütem szeptemberben tetőzik 6,5 százalék közelében, majd az idei év végére - elsősorban az éves bázishatások belépésével - 5,5 százalék környékére lassul.

A Goldman Sachs globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni elemzőrészlegének felzárkózó térségi közgazdászai 6,0 százalékos augusztusi magyarországi inflációt valószínűsítettek előrejelzésükben, szintén elsősorban az üzemanyagok drágulását, valamint a hatósági árak jelentős éves szintű emelkedését említve a fő tényezők között.

A 6 százalék alatti augusztusi éves inflációt váró nagy londoni házak között van a Bank of America-Merrill Lynch. A bankcsoport londoni globális piacelemző részlegének (BofA Merrill Lynch Global Research) szakértői 5,9 százalékos tizenkéthavi ütemet jósoltak a múlt hónapra, előrejelzésük szerint azonban a magyarországi infláció rövid távon "makacsul magas szinten" marad, elsősorban a nyersanyagárak emelkedése miatt. A cég londoni elemzőinek várakozása szerint ugyanakkor az MNB "figyelmen kívül hagyja" a magas inflációt mindaddig, amíg nincsenek jelei a másodlagos inflációs hatások kifejlődésének.

Szerző: MTI Eco

Az országnak saját gondjai miatt nincs szüksége IMF-megállapodásra, azokat meg tudjuk oldani, nekünk az EU problémái miatt kell szerződést kötnünk a Valutaalappal, de nem bármi áron - mondta a miniszterelnök a parlamentben.

Magyarországnak meg kell védenie magát attól a válságtól, amit nem ő okozott és amelynek elmélyítéséhez sem járult hozzá. 2010 után sokan azt mondták, a kormánynak fel kell adnia az új társadalmi szerződést, amelyet a polgárokkal kötött és vissza kell térnie a megszorításokhoz. De a kormány ragaszkodik a céljaihoz - szögezte le Orbán Viktor az őszi ülésszak első napján, napirend előtti felszólalásában.

Megvédtük a nyugdíjakat, ezt fogjuk tenni a következő két évben is és csökkentettük az államadósságot, a költségvetési hiány évek után ismét 3 százalék alatt van - fogalmazott Orbán Viktor. A miniszterelnök szerint a költségvetésnek a hiáncél betartására kell épülnie. A kormányfő szerint az új adórendszer arányos és teljesítményösztönző. Legkésőbb 2014 január elsején vezetik be az adórendszer további újításait. Orbán Viktor szerint a munkahelyvédelmi program eredményének tekinthető, hogy a válság előtti szintre csökkentették a munkanélküliek számát. Hozzátette: "akárki akármit mond", végig fogják vinni a munkahelyvédelmi tervet.

"Ha a dolgok a tervek szerint mennek, mi szükség van az IMF-megállapodásra? Az országnak saját gondjai miatt nincs szüksége megállapodásra, saját gondjainkat meg tudjuk oldani, nekünk az EU problémái miatt van szükségünk a Valutaalapra, azért, hogy megvédjük magunkat az eurózóna gondjaitól" - fogalmazott Orbán Viktor hozzátéve: szélesebb hazánk, Európa miatt van erre szükségünk, akarunk is megállapodást kötni, de csak jót, hiszen rosszat már kötöttünk - mondta a kormányfő, aki szerint a korábbi, rossz megállapodás következményeként adósodott el nyakig az ország, a terheket a lakosság viselte.

Ha arra építünk, hogy Magyarországnak mindenben másokhoz kell alkalmazkodni, nem kerülhettük volna el a csődöt. Ez az új életszabály meg mutatja eredményeit: az ország erősebb, mint 2008-ban. Ezért ma nem vagyunk rászorulva a megállapodásra. Ezért utasította el az IMF-EU követelményeit a Fidesz és a KDNP és utasította arra, hogy alakítson ki alternatív javaslatot. A következő kormányülésen az előző, rossz megállapodás tapasztalataira alapozva alakítanak ki jobb javaslatot. Ennek alapja a munkahelyvédelmi akcióterv támogatása lesz.

Erős az, aki legyőzi önmagát: Magyarországnak kel kell győznie kishitűségét, ami azt sugallja, hogy ha magyar vagy, nem lehetsz sikeres. Ehhez feszes és hatékony munkavégzés kell, erre kéri a miniszterelnök a képviselőket.

Szerző: Világgazdaság Online

Emelt összegű lakhatási támogatást kaphatnak az állandó lakóhelyüktől távol munkát vállaló álláskeresők akkor, ha legalább két lakhatási támogatásra jogosult van a családban - tudta meg az MTI kormányzati forrásból.

Információk szerint közalkalmazotti jogviszonyra is kérhető majd a lakhatási támogatás. Emellett nemcsak a 100 kilométernél messzebb élők, hanem azok is kérhetik majd a támogatást, akiknek naponta, oda-vissza több mint 6 órát kellene tömegközlekedési eszközökkel utazniuk munkavégzési helyük és az állandó lakóhelyük között.

A támogatás havi összege – a korábbi hírekkel ellentétben – nem a minimálbérhez kötött összeg lesz, hanem ahhoz közeli, kormányrendeletben megállapított fix összeg - tudta meg az MTI. A minimálbér jelenleg 93.000 forint.

Egy lakóingatlanra maximált összegű támogatás lesz igénybe vehető, amennyiben ugyanarra a lakcímre három vagy több jogosult költözik. A lakhatási támogatásról szóló kormányrendelet tervezetét augusztus végéig lehetett véleményezni, az MTI értesülései szerint a kormány rövidesen dönt a rendeletről, ami heteken belül hatályba lép.

A rendelettervezet szerint lakhatási támogatást kapnának azok az álláskeresők, akiket a munkaügyi központ legalább három hónapja álláskeresőként tart nyilván.

Lakhatási hozzájárulást azok az - akár pályakezdő - álláskeresők kapnának, akiknek a munkavégzés helyén nincs saját tulajdonú ingatlanuk, és utolsó munkahelyük nem az új munkavégzés helye szerinti adott településen, továbbá nem annál a foglalkoztatónál volt, amellyel munkaviszonyt létesítenek, illetve akik nem kapnak más jogcímen lakhatási vagy közüzemi támogatást - állt a tervezetben. Az kaphat támogatást, akinek a havi bruttó jövedelme nem haladja meg a minimálbér háromszorosát.

A folyósítás időtartama tizennyolc hónap lenne, a támogatás mértéke 6 havonta fokozatosan csökken, és a bérleti díjra valamint a közüzemi díjra használható fel.

Szerző: MTI

A magyar gazdaság az idén 0,8 százalékkal zsugorodhat, amit 2013-ban is csak mérsékelt fellendülés követ majd – vélik a CIB Bank elemzői. Az infláció az idén és jövőre is a Magyar Nemzeti Bank három százalékos középtávú célja felett alakul, de a jövő év végére megközelítheti ezt az értéket.

A jegybank kamatpolitikáját a bank elemzői szerint továbbra is a pénzügyi stabilitási megfontolások alakíthatják, így ha Magyarország kockázati megítélése nem romlik, tovább folytatódhat a most megkezdett monetáris enyhítési ciklus. A CIB elemzői szerint ugyanakkor a külső környezet a következő időszakban kevésbé lesz támogató, amivel párhuzamosan újra előtérbe kerülhetnek az országspecifikus problémák.

A CIB alapforgatókönyve szerint az év végéig csak 25 bázispontos kamatcsökkentés várható, miközben a forintárfolyamnál már csak korlátozott tere lehet a további erősödésnek. A CIB Bank elemzői év végére 6,5 százalékos jegybanki alapkamatot, és 280 forintos euróárfolyamot várnak.

Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője a hitelintézet által rendezett mai háttérbeszélgetésen elmondta: bár a válság kezdete óta már majdnem pontosan öt év eltelt, a következő öt év is erről fog szólni, és az előttünk álló évek itthon és a világban is az országok adósságának csökkentéséről szólhatnak.

Trippon Mariann Európa helyzetéről azt mondta: az euró túléléséhez az érintett országoknak a szuverenitásuk egy részéről le kell mondaniuk, és fiskális, illetve banki unió létrehozására van szükség. Ugyanakkor azzal együtt, hogy a válság középpontjában jelenleg kétségtelenül Európa van, sok más fejlett gazdaság – így például az USA vagy Japán - szintén fenntarthatatlan adósságpályán mozog – hangsúlyozta a vezető elemző.

Szerző: Világgazdaság Online - B. M.

Felújítja kötvényvásárlási programját az EKB, jelentette be ma Mario Draghi. Az euróövezeti jegybank egyúttal lefelé rontotta az idei növekedési kilátásait, és változatlan szinten, 0,75 százalékon hagyta az alapkamatot.

0,4 százalékkal zsugorodhat az euórövezet GDP-je idén !!!

Az EKB ma döntött arról, hogy ismét beavatkozik a másodlagos államkötvény-piacokon, jelentett be ma fél 3-kor kezdődött sajtótájékoztatóján Mario Draghi , az Európai Központi Bank elnöke. Ezt azzal indokolta, hogy a pénzpiaci feszültségek negatívan hatnak a növekedésre és az inflációra.

A beavatkozásnak köszönhetően képesek leszünk arra, hogy úrrá legyünk az államkötvény-piacokon tapasztalható rendellenességeken, fűzte hozzá. Így meg lehet akadályozni olyan forgatókönyvek valóra válását, amelyek hátrányosan befolyásolnák az árstabilitást is. "A mandátumunk szellemében cselekszünk. Az eurót nem lehet visszacsinálni" - emelte ki.

Ami az intervenció részleteit illeti, az EKB egyrészt - a korábban kiszivárgott híreknek megfelelően - egytől hároméves lejáratú kötvényeket vásárol majd.

Másrészt a beavatkozást szigorú feltételekhez köti. "A szigorú kondíciók a terv lényeges részei" - mondta Draghi. Ezek többek között egy széleskörű gazdasági reformprogram végrehajtásának szükségességét jelentik. Tehát azoknak az országoknak, amelyek segítséget kérnek az EKB-tól, egyúttal kötelezettséget kell vállalniuk a reformokra.

Harmadrészt Draghi világossá tette azt is, hogy az EKB nem válik szenior hitelezővé a többi állampapír-tulajdonossal szemben, magyarul nem fog előnyt élvezni egy esetleges államcsőd esetén a visszafizetésnél.

Kiderült az is, hogy - szintén a korábbi értesüléseknek megfelelően - az EKB nem fog bejelenteni kamatplafont az egyes országok esetében.

A jegybank elnöke egyúttal közölte azt is, hogy lerontja az idei évre vonatkozó növekedési előrejelzését: az eurózóna összesített GDP-je 0,4 százalékkal zsugorodhat a korábban jelzett 0,1 százalék helyett.

A Eurostat ma nyilvánosságra hozott adatai szerint az eurózóna GDP-je a második negyedévben már 0,2 százalékkal csökkent az előző negyedévhez képest, éves összevetésben pedig 0,5 százalékos visszaesés következett be. Ez a helyzet rosszabbodását jelzi, hiszen tavaly még 1,5 százalékkal bővült a GDP, és még az idei első negyedévben is stagnálás volt megfigyelhető.

Beszélt arról is, hogy az év során az infláció továbbra is két százalék felett marad, jövő évben viszont az alá mehet. Hozzátette: az eurózóna gazdasági növekedési kilátásai továbbra is gyengék maradnak - ezt támasztják alá egyébként az Eurostat ma közölt adatai is.

Ami a kamatdöntést illeti, a kereskedelmi bankokra vonatkozó betéti kamat szintén maradt a július eleji szinten, nullán. A bejelentést követően az euró enyhén, 1,260-ról 1,2633-ra erősödött a dollárral szemben.

A döntést megelőzően erősen megoszlottak a vélemények arról, sor kerül-e kamatcsökkentésre. A Bloomberg által megkérdezett 58 elemző közül például 30 számított vágásra, és 28 jósolt tartást.

Az euórövezeti alapkamat Mario Draghi elnökségének kezdete, tavaly november óta 0,75 százalékkal csökkent. Az EKB tavaly novemberben és decemberben – azaz rögtön azután, hogy Draghi átvette a stafétabotot elődjétől, Jean-Claude Trichet -től – 0,25-0,25 százalékkal lejjebb vitte a rátát, amit idén júliusban újabb csökkenés követett.

Igaz, ebben Draghi mellett a körülmények rosszabbodása is erősen közrejátszott: az euróövezeti adósságválság ugyanis mélyült, a gazdaság pedig egyre mélyebb recesszióba csúszik – ezt próbálta Draghi ellensúlyozni a kamatvágásokkal.

Szerző: Világgazdaság Online

A kimentett Devizahitelesek Közleménye:

Értetlenül és megdöbbenve olvastuk az Orbán Viktor aláírásával ellátott, többünk postaládájába bedobott  levelet, melyben ez áll: „Európában egyedülálló módon kimentettük a devizahiteleseket”. Bár "devizahitelesek" vagyunk, ezt mi sajnos nem vettük észre.  

Határozottan ki kell jelentenünk, hogy a magyar állampolgárok legalább egynegyedét érintő, banki csaláson alapuló, tévesen devizahitelnek nevezett deviza elszámolású forint kölcsönszerződéssel rendelkező családok problémája napról napra nő.  

A Parlamentben a kormánypárt vezérszónoka részéről és a Miniszterelnök úr részéről is elhangzott, hogy a bankok „megtévesztették és becsapták” a magyar állampolgárokat. Ezzel teljesen egyetértünk.

A kormány mégis kizárólag a bankok érdekvédelmi, lobby szervezetével, a Bankszövetséggel hajlandó tárgyalni, az adósok érdekeit képviselő szervezetek véleménye érdemben  érdektelennek tűnik számára. A Bankszövetség  folyamatosan félrevezeti hazug információkkal a kormányt, a Parlamentet és a lakosságot.  

A törlesztő részletek a bankok jogtalan kamatemeléseinek és az  árfolyam emelkedéseinek következményeképpen egyre több család számára megfizethetetlenek. Rohamosan nő a fizetési késedelembe esettek száma. Közel 200.000 család ingatlana van kijelölve kényszerértékesítésre. 

Az a néhány százaléknyi adós, aki rendelkezett megfelelő nagyságú pénzeszközzel, gond nélkül végtörlesztett. Az érintettek csak csekély számban tudtak élni a végtörlesztés lehetőségével, egyáltalán nem beszélhetünk sikerről.

Akik ehhez a végtörlesztéshez Ft hitelt kívántak felvenni, azokat a bankok többféle módon is gátolták ebben, jelenleg több PSZÁF vizsgálat folyik ez ügyben. Ezzel egy időben, a bankok összehangoltan, jelentősen emelték a Ft hitelek kamatlábát. Jelenleg a GVH-nál folyik kartellgyanú alapján  vizsgálat.  

A Nemzeti Eszközkezelő nem tudja, vagy nem akarja ellátni a feladatét, az ócsai Devizahiteles Telepnek már az ötlete is elképesztő., megalázó és cinikus. Egyik megoldás esetében sem beszélhetünk sikerről.  

Az árfolyamgát előre nem látható, előre ki nem számolható adósságnövekedést jelent majd az igénybevevőknek. Ez a megoldás a jelenlegi problémát egy későbbi időpontba tolja.  

Az átlátható költségű és referencia kamatozású szerződésmódosítás lehetősége a jogalkotó szándéka szerint az állampolgárok érdekét szolgálta volna. A bankok ezt úgy játszották ki,  hogy brutálisan megemelték - a megszokott nyereségesség fenntartása érdekében- a referencia kamatra rakodó „kamatmarzs” mértékét, így az ajánlott módosítás kamatai sok esetben a Ft-kölcsönök kamatival versengenek, a havi törlesztő részlet meghaladná az eredeti szerződés szerinti mértéket. Beszélhetünk itt sikerről?  

A végrehajtások és kilakoltatások ügyében semmit sem lépett a kormány eddig. A végrehajtás elképesztő nagyságú költségei, a végrehajtók sikerdíja és díjszabása a kilakoltatott „devizahitelest” teljesen lehetetlen helyzetbe hozza, sok esetben a bank és az adós megegyezését lehetetleníti el.

Az Országgyűlés  sokat tett azért, hogy az adósok kedvét elvegye az egyéni perektől, megemelte az eljárási illeték legfelső mértékét, bevezette a perilleték  10%-ával egyenlő mértékű büntetőilletéket a perek idézés kibocsátása nélküli elutasítása esetére, mellyel a Bankszövetség " továbbképzését" követően a bírói kar előszeretettel él.  

Időnként azzal riogatnak minket, hogy ha jogszolgáltatás igazságot szolgáltatna a kifosztott devizahiteleseknek, akkor összeomlana a bankrendszer. Ezzel kapcsolatban a felelősség nem az áldozat magyar állampolgároké, hanem a tettes bankoké, a nemzetközi pénzrendszer hazánkban működő leányvállalataié. Ezek a nemzetközi intézmények rendelkeznek akkora vagyonnal, hogy minden károsulttal el tudjanak számolni, a bankrendszer működőképességének fenntartása mellett.  

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete továbbra is illetékesség és hatáskör hiányára hivatkozik, nem hajlandó vizsgálatokat folytatni a magyar állampolgárokat „megtévesztő és becsapó” bankokkal szemben. Ugyanez áll a Pénzügyi Békéltető Testület (eredményét tekintve banki érdekvédő) tevékenységére is. Mindez nem is lehet másként, amíg  a bankvilág, a PSZÁF és a szaktárca azonos káderbázisból merít, mikor majdnem mindegy, hogy ki milyen kalapot hord, mert ugyanazt a paradigmát képviseli.

A PSZÁF-nek kötelessége lett volna már akkor közérdekű keresetet indítani, amikor elhangzott a Parlamentben, hogy a bankok „megtévesztették és becsapták” a magyar állampolgárokat, amikor elhangzott a Magyarország miniszterelnöke szájából, hogy „az nem megy, hogy egy országban egymillió embert becsapjanak” a devizahitelezés kapcsán a bankok.

Elkeseredésében, látva a kormány közönyét és cinizmusát, egyre több állampolgár menekül el országunkból, illetve önkezével vet véget életének, vagy próbál adóelkerüléssel, a végrehajtás előli meneküléssel túlélést biztosítani magának. Országunk –legalább is az adósok számára- mostanra élhetetlenné, jövőkép nélkülivé vált. Tiborc panasza ma aktuálisabb, mint Bánk bán idejében volt. Van-e, aki meghallja? Vagy kell-e, hogy meghallja valaki? Nem volna-e itt az ideje, hogy magunk döntsünk saját sorsunk felől, mert ha  így néz ki a megmentés, akkor … 

Látni kellene, hogy az ország szabadságharca a mesterségesen feltupírozott államadósság ellen ugyanazon az alapon áll, mint a "devizahiteles" adós harca a saját bankjával szemben. Látni kellene, hogy csak egységes fellépéssel van esélyünk az adósrabszolgaságot célzó erőkkel szemben. Egyre többen vannak azonban  azok, akiket már nem lehet megvezetni  a megszokott, jó bevált módon, mert  tudatosabbak, és mert látják a játékot mozgató zsinórokat.

Meggyőződésünk, hogy ebben a válságban  sokkal több minden érlelődik, mint ami a felszínen megmutatkozik. Újra kell gondolni a demokráciának hívott hatalomgyakorlási módot; újra kell gondolni, hogy a társadalom, vagy az intézményei a fontosabbak; újra kell gondolni a bankok és a bankolás szerepét; újra kell gondolni, hogy mi végre is vagyunk ezen a földön, a sárga csekkek törlesztésére született az Ember, vagy ennél magasabb céljai is vannak. Ezt a folyamatot lehet lassítani, de lehet segíteni is, ki-ki a maga helyén, a maga képességei és lehetőségei szerint vagy a jó kibontakozását szolgálja, vagy a rosszat segíti fennmaradni. Az igazság szabaddá tesz, a hazugság pedig szolgává aljasít.

Mi  a válasz Petőfi márciusi kérdésére? Mi már döntöttünk.

Hiteles Mozgalom

PSZLF – Pénzügyi Szervezetek Lakossági Figyelője

BAÉSZ - Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezete

Hiteles Magyarok Fóruma

Magyar Szociális Fórum

Arany Liliom Alapítvány
és még:

 
http://www.munkaspart.hu/cimlap/3-friss-hirek/1215-hitelkarosultak-valasza-orban-viktornak-a-devizahiteles-problema-megoldatlan.html

Forrás : www.adomanybolt.ucoz.hu

Rogán Antal szerint még ebben az évben megszületik a megállapodás a Nemzetközi Valutaalappal. A politikus ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy az IMF részéről érkező radikális kiadáscsökkenési kérés komoly dilemmát okoz.

A jövő évi költségvetést az IMF-tárgyalások miatt várhatóan módosítani kell – jelentette ki a Rogán Antal , a Fidesz frakcióvezetője, aki szerint az év vége előtt megkötik a megállapodást a valutaalappal. A politikus a Magyar Nemzetnek a szerdán kezdődő sárvári kihelyezett frakcióülésről elmondta, az IMF-tárgyalások mellett tájékoztatást várnak Orbán Viktor tól arról is, hogy mennyire volt eredményes a kormány devizahitelesek megsegítésére indított intézkedéscsomagja.

Az Equilor elemzői Rogán nyilatkozatából azt emelték ki, hogy elhúzódhatnak a tárgyalások, ha nem csak gazdasági feltételeket támaszt az IMF/EU páros. Hozzátette, hogy az IMF részéről érkező kérés a radikális kiadáscsökkentésre komoly dilemmát okoz.

„Az IMF javaslata egyértelmű: ők radikális kiadáscsökkentést szeretnének, amely a bérek csökkentését és a közszolgáltatások színvonalának csökkenését is jelentené" – fogalmazott Rogán Antal. Véleménye szerint ugyanakkor a kormánynak nem szabad lelépnie arról az útról, amelyre korábban lépett, vagyis a közterhek arányos megosztásának útjáról.

Rogán az E.On megvásárlása kapcsán elmondta, hogy vitákra számítanak, de az ügy Magyarország nemzeti érdeke.

Az Equilor elemzői szerint úgy tűnik, hogy kormányoldalon is megváltozott a korábbi álláspont, és már ősz helyett év végére várják a hitel-megállapodást. A piaci szereplők azonban már régóta nem számítanak a tárgyalások őszi befejeződésére.

„Mivel több olyan pont is lehet, mely a kormány szerint politikai és nem gazdasági feltétel az IMF részéről, így inkább elhúzódó tárgyalásokra számíthatunk" – hangsúlyozzák az elemzők. Az Equilor szerint gyors megállapodás akkor jöhet, ha ismét feszült időszak jön a pénzügyi piacokon, és ha Magyarország finanszírozási problémákkal szembesül.

„Rogán Antal egy ma reggeli lapinterjúban azt mondta, hogy év végéig számít az IMF megállapodásra, de ehhez vélhetően módosítani kell a költségvetést. Ez véleményünk szerint valamennyire ellentmond Orbán Viktor miniszterelnök közelmúltbeli szavainak, aki szerint komoly vita van a Munkahelyvédelmi Akcióterv forrásainak előteremtéséről például az IMF-fel, de ezt a vitát meg kell nyerni" – írja elemzésében Árokszállási Zoltán , az Erste Bank vezető közgazdásza.

„A következő három napban a Fidesz frakcióülésén a kérdés minden bizonnyal előkerül, és a fentiek fényében kérdéses, hogy mi lesz a kormány álláspontja az ügyben. Ha az Orbán Viktor által korábban elmondottak maradnak érvényben, az tovább ronthatja az IMF-megállapodás tető alá hozásának esélyeit" – vélekedett Árokszállási.

Úgy látja, továbbra is érvényesnek látszik a képlet, hogy amíg nincs nagyon negatív hangulat a magyar piacon, addig a kormány nem igazán igyekszik közelebb kerülni a megállapodáshoz.

Szerző: Világgazdaság Online

A Policy Agenda heti elemzésében a kormány által közreadott 2011. évi zárszámadási törvény tényadatai, és a júliusi végi idei adatok alapján megvizsgálta, tartható-e az idei költségvetési hiánycél. Az adatok alapján úgy tűnik, hogyha nem is zökkenőmentesen, de tartható a három százalék alatti hiánycél.

Július végén 55,6 százaléka teljesült az éves kiadásoknak a 2012-es költségvetési törvényben rögzítettekhez képest. Ez némileg kedvezőbb, mint a tavalyi 59 százalékos adat volt, azaz időarányosan mindenképpen tarthatónak látszik a költségvetés kiadási oldala. A tervezett cél teljesülésének ugyanakkor van egy nagyon komoly feltétele, mégpedig a 458 milliárd forintos tartalékhoz nem szabad hozzányúlni.

A költségvetés kiadásai között a jelentősebb problémát a kamatkiadások növekedése jelenti. A Policy Agenda számításai alapján kb. 150-160 milliárd forinttal is meghaladhatják a kamatkiadások az eredeti tervben rögzítetteket.

A költségvetés egészségügyi alapját érintően a gyógyszer ártámogatás és a gyógyászati segédeszközök területén 50 milliárd forinttal várhatóan többet költ az állam, mint a tervezett volt. Ugyancsak problémát jelenthet, hogy mintegy 10 milliárd forinttal meghaladják a munkanélkülieknek járó juttatásokra fordított kiadások az eredeti tervet.

A költségvetés bevételi oldalán jelentős feszültségek vannak. A gazdálkodó szervezetektől 1400 milliárd forintos bevételt terveztek az idei költségvetésben. Ennek július végéig 38 százaléka folyt be, amely lényegesen elmarad a tavalyi 50,4 százalékos mértéktől. Ezt némileg javítja majd, hogy a pénzügyi szervezetek tervezett különadójának még csak töredékrésze érkezett meg, de így is jelentősen felültervezettek a várakozások a társasági adó, az eva, a cégautó-adó és a játékadó területén. A jelenlegi szabályok, és az előző évek trendjei alapján készített becslésünk szerint ezen területeken 150 milliárd forintos bevételkiesés keletkezik az eredeti tervekkel szemben.

Ugyancsak problémákat látnak az általános forgalmi adó és a személyi jövedelemadóból tervezett bevételekkel. Miután a kormány terveivel ellentétben nem nőnek jelentősen a bérek, főleg a nettó pozíciót tekintve, ezért többlet a belső fogyasztásban sem jelenik meg. ÁFA-ból 2011-ben 2 200 milliárd forint lett a tényleges bevétel (ez több mint 200 milliárd forinttal lett alacsonyabb, mint a kormány terv-száma volt). A 25 százalékos ÁFA kulcsának 27 százalékra történt emelése és a kiugró infláció ellenére 2600 milliárd forintot tartanak elképzelhetőnek az eddigi tény-számok alapján, amely nagyságrendileg ebben az évben is mintegy 200 milliárd forinttal lesz kisebb a tervezetnél.

A SZJA-ból befolyó bevételekkel is problémák lesznek és az átalakított adórendszer ellenére sem éri majd el a kívánt összeget a büdzsé, mintegy 80 milliárd forintos lyukkal számolhatunk.

A költségvetésnek több területe is van, ahol még mindig nehezen lehet megbecsülni a várható teljesülést. Ezek közül az EU-tól származó egyéb bevételek, és az egyes fejezetek kiadásai (pl. minisztériumok és háttérintézményeik költései) kapcsán lehet akár 60-70 milliárd forintos túlköltekezés. Ugyanakkor ezen területen a kormány jelentős mozgástérrel rendelkezik, azaz – rendeleti úton - jobban képes befolyásolni a folyamatokat, mint az adóbevételek esetén.

Amennyiben a kormányzati szigor teljesül, akkor a némely területen jelentkező többlet bevételek, valamint a jelentős tartalék ellensúlyozza a vártnál kisebb bevételeket és nagyobb kiadásokat. Összefoglalva tehát, ha nem is a várt 2,5 százalékos, hanem annál valamivel nagyobb, de még mindig 3 százalék alatti, azaz 2,8-2,9 százalékos hiánnyal számolnak erre az évre. Ez pedig, egy hiteles 2013-as költségvetés elfogadása esetén – ezt jelent pillanatban nehéz feladatnak látjuk – lehetőséget ad arra, hogy kikerüljünk az EU-ban Magyarország ellen folyó túlzott deficit eljárásból.

Szerző: Policy Agenda

Magyarország versenyképessége jelentősen romlott egy év alatt a World Economic Forum jelentése szerint. Tavaly a 48. helyen álltunk, idén viszont már csak a 60. helyre férünk be. Az első 100 ország közül csak Sri Lanka veszített többet nálunk. Magyarország versenyképessége így jelentős mértékben romlott, ami jól jelzi, hogy a magyar gazdaságpolitika egyelőre nem váltotta be a kormány által várt reményeket.

Svájc megtartotta első helyét, így továbbra is a világ legversenyképesebb országa maradt. Magyarország a második legnagyobb vesztes az első 100 helyen lévő országok közül, csak Sri Lanka rontott többet. Magyarország egy év alatt 12 helyet zuhant a World Economic Forum versenyképességi rangsorában, és a 60. helyen landolt. Montenegró pedig ugyanannyit veszített, mint Magyarország.

Csehország a 39., Lengyelország a 41. lett, Románia viszont a csak a 78. helyet érte el. Az EU 27 tagországa közül Magyarország a 23. helyen áll.

Orbán Viktor miniszterelnök tavaly decemberben azt mondta: amikor kabinetje hivatalba lépett, Magyarország a csőd szélén tántorgott, de úgy tűnt, hogy az eurózóna országai erősek, és így "napsütésben" lehet végrehajtani a kormány által tervezett változtatásokat, amelyek célja, hogy a parlamenti ciklus végére Magyarország Közép-Európa egyik, vagy ha lehet, legversenyképesebb gazdasága legyen. Idén áprilisban pedig a miniszterelnök hangsúlyozta: minden egyes gazdaságpolitikai intézkedés abba az irányba mutat, hogy hazánkat Európa legversenyképesebb termelési központjává tegyük

NGM: áldozatokkal járt a konszolidáció

A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint átmeneti a versenyképesség visszaesése. „A World Economic Forum versenyképességi rangsorában Magyarország pozíciójának változása jól mutatja, hogy az elmúlt két év pénzügyi konszolidációja áldozatokkal járt ugyan, de sikeres volt" – írja az NGM.

A magyar gazdaságpolitika számára az elmúlt két év legfontosabb célja az volt, hogy a 2010-ben örökölt, fenntarthatatlan pénzügyi-makrogazdasági egyensúlytalansági folyamatokat megállítsa és megfordítsa, és az azóta is egyre súlyosbodó európai adósságválság hullámai között is konszolidálja a magyar államháztartást.

Az NGM azt emeli ki, hogy a „rangsor makrogazdasági környezetet értékelő pillérén belül" Magyarország 23 helyet, a tavalyi 67. helyről a 44. helyre ugrott előre. A javulásban meghatározó szerepet játszott az államháztartási egyenleg javulása, a megtakarítások bővülése és az infláció csökkenése.

Az NGM úgy látja, ez egy átmenti időszak. „Az eddig végrehajtott reformok eredményei a következő években lesznek igazán érezhetőek, és amikorra a reformok beérnek, a pénzügyi konszolidáció mellett a növekedés is megmutatkozik majd" – vélekednek.

A legsúlyosabb probléma a kiszámíthatatlanság...

Magyarországon a legfőbb gondot a gazdaságpolitikai instabilitás jelenti a WEF felmérése szerint. Az adók mértéke, valamint az adózási szabályok is nagy gondot okoznak a versenyképesség szempontjából. A korrupció és az infláció is magas pontszámot kapott a WEF-től, ami szintén a versenyképességünk romlásához vezethetett.

A legalacsonyabb pontszámot a bűnözés és a lopás kapta, de az elemzők szerint a kormányzat „instabilitásának" kockázata is igen alacsony. Ez utóbbi annak köszönhető, hogy a kormánynak kétharmados többsége van a parlamentben. Az infrastruktúra sem nevezhető rossznak a felmérés alapján.

"Elsőre nagynak tűnik a visszaesés mértéke, de ha a részleteket megnézzük, azt látjuk, hogy bár több területen is csökkent Magyarország pontszáma (például intézményi háttér, infrastruktúra, pénz- és tőkepiaci fejlettség vagy üzleti, gazdasági komplexitás területeken) ezek a csökkenések nem számottevőek" – írta a Világgazdaságnak Árokszállási Zoltán , az Erste Bank vezető közgazdásza.

Szerző: Világgazdaság Online

Devizahitelek válsága: van törvényes felelős, az IMF figyelmeztette a veszélyre Veres Jánost

A Nemzetközi Valutaalap már 2005. június 15-én figyelmeztette Veres János akkori pénzügyminisztert a devizahitelezés veszélyeire, a Marsi Erika által vezetett Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének függetlensége érdekében pedig alapvető változtatásokat sürgetett. Az IMF intelmei azonban süket fülekre találtak.

Tisztában vannak a magyar adósok a devizahitelek árfolyamának kockázataival? - tette fel a kérdést Jean-Pierre Roth, a Svájci Nemzeti Bank elnöke 2004. július 2-án Járai Zsigmondnak, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) akkori elnökének küldött levelében. A Magyar Nemzet birtokába került dokumentumban Roth arról írt: a svájci újságokból értesült arról, hogy hazánkban egyre nagyobb arányokat ölt a frankhitelezés. Az elnök azt is megemlíti, tisztában vannak azzal, hogy a frank a legnépszerűbb a devizahitelek körében, de korábban már többször hangsúlyozták ennek veszélyeit.

Bár a Magyar Nemzet írásából nem derül ki, hogy Járai Zsigmond vajon svájci kollégájának leveléről tájékoztatta-e az akkori magyar pénzügyminisztert, Draskovics Tibort, utódja, Veres János figyelmét a Nemzetközi Valutaalap intelmei azonban már nem kerülhették el. A washingtoni székhelyű szervezet ügyvezető igazgatósága ugyanis 2005. június 15-én zárta le a Magyarországgal folytatott IV-es cikkely szerinti gazdaságpolitikai konzultációt. Ennek kapcsán kiadott közleményében az IMF szakértői úgy fogalmaznak, hogy Magyarországon „egy új típusú veszélyforrás van kialakulóban, mivel a háztartások és kisvállalkozások külföldi fizetőeszközben vesznek fel hiteleket valószínűleg anélkül, hogy az árfolyamkockázatot megfelelően fedeznék.

Az IMF aggódik amiatt, hogy a magánszektor adósságán belül növekvő devizahányad a sebezhetőség forrásává válhat. Ennek kapcsán azt javasoljuk a hatóságoknak, hogy szigorúan kövessék figyelemmel - elsősorban a valószínűsíthetően természetes fedezettel nem rendelkező háztartások, illetve kis- és középvállalkozások - külföldi fizetőeszközben denominált hitelfelvételeit."

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének függetlenségének biztosítása érdekében az IMF szakértői alapvető változtatásokat szorgalmaztak a pénzügyminiszternél. Ezt megelőzően ugyanezt sürgette a PSZÁF-től 2004 tavaszán a lex-Szász törvénymódosítás keretében eltávolított Szász Károly elnök is. Mint emlékezetes, a Medgyessy-kormány a Draskovics Tibor pénzügyminiszter által jegyzett törvénymódosítással teremtette meg a lehetőséget Szász kirúgására. A PSZÁF-törvény módosítása miatt pedig annak idején aggodalmát fejezte ki és tiltakozott az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank, az Európai Parlament külügyi bizottsága és a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság is. Így az IMF figyelmeztetésekor, 2005 nyarán a PSZÁF-et az a Marsi Erika vezette, akit később, 2009. július 27-i hatállyal nevezett ki a Pénzügyminisztérium szakállamtitkárának Bajnai Gordon miniszterelnök azzal a céllal, hogy megregulázza a pénzügyi szektort.

Forrás : Kuruc Infó / (Heti Válasz)

A munkáltatón is múlhat, lesz-e tisztes megélhetést biztosító nyugdíjunk. A foglalkoztatói nyugdíjjal például magukhoz köthetik a dolgozókat, és jutalmazhatják is őket.

(Népszava)

Ellenőrizte az Állami Számvevőszék a tavalyi költségvetés végrehajtását, és talált problémákat. A legfőbb, hogy egyre valószínűbb: elveszítünk uniós pénzeket – és még a kiosztottak nyilvántartása sem sikerült kifogástalanul.

A 2007–2013-as időszakra szánt uniós pénzből jóval kevesebbet tudott Magyarország lehívni, mint amennyit 2011 végéig kellett volna, ha elosztjuk a pénzt időarányosan – hívta fel a figyelmet Domokos Lászlónak, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnökének közleménye a költségvetés végrehajtásának ellenőrzéséről.

Összesen 8209 milliárd forintot lehetne kiosztani, ám ennek csak kétharmadát sikerült. A kifizetés még rosszabbul áll: a teljes keretnek kicsit több mint a negyedét adták ténylegesen át a nyerteseknek. (A kifizetés végső határideje 2015 – ami akkor még bent van a kasszában, elvész.) Ezért Domokos László szerint „több operatív program esetében magas a forrásvesztés kockázata". Ám tavaly még így is jól jártunk az EU-val: 913 milliárdot kaptunk az uniótól, és „csak" 233 milliárdot fizettünk be tagdíjként.

Játszd újra, Zoli!

Az uniós fejlesztések előirányzatának felhasználását az ÁSZ szerint olyannyira nem sikerült megfelelően adminisztrálni, hogy elutasította a szervezet az erről készült beszámolót. A pénzt osztó Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél (NFÜ) ráadásul még sok számviteli, informatikai probléma is volt, ami miatt nem „jöttek ki" a számok az ellenőrzés után, így az ÁSZ a szervezet beszámolóját csak korlátozottan (értsd: fenntartásokkal) fogadta el.

Amit tavaly javasolt az ÁSZ az uniós szervezeteknek, az sem mind valósították meg. Így például hiába kérte az ÁSZ, hogy ha szabálytalanságot vizsgálnak egy támogatottnál, akkor átmenetileg függesszék fel az uniós támogatás utalását, továbbra is újabb és újabb pénzt kaphatnak azok, akik már egy korábbi utalás miatt gyanúba keveredtek. A Petykó Zoltán vezette NFÜ nem vasalta be azt az önerőtámogatást sem, amit négy – azóta már a teljes támogatást felvett – egyetemnek adott a pályázáshoz.

Büdzsézárási pánik

Gondnak ítélte a szervezet azt is, hogy már évek óta az a gyakorlat, hogy a költségvetésben kiosztott pénzt a kormány egyszer csak zárolja, és visszaveszi az intézményektől. Lehet, hogy ezzel meg lehet fogni a kiadásokat, ám hosszabb távon mégsem járunk jól azzal, hogy az elromlott vagy elkopott eszközök emiatt nem pótlódnak, és nem lehet tervezni.

A tervezés hiányára vezették vissza azt is, hogy a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékot olyan forrásigényekre használták fel, ami előre látható lett volna – ez pedig jogellenes. „Körültekintőbb tervezéssel, a zárolások előrelátóbb meghatározásával a tartalékok jogszabálytól eltérő felhasználása elkerülhető lett volna" – írja a közlemény. (Mellesleg, ilyen lehet az olimpikonjaink aranyérmeire szánt mai átcsoportosítás is, hisz az olimpia dátuma gyakorlatilag pár száz évre előre tudható...)

Ó, ezt elfelejtettük !

A állami tisztviselőknek másutt sem mindig ment a matek: a Nyugdíjbiztosítási Alap például elszámolta (407 millió forint értékben) a dolgozóknak vett utalványokat (amiket aztán nem osztottak ki), emiatt ezt a beszámolót is csak korlátozottan tartotta elfogadhatónak az ÁSZ. A nyugdíjrendszer átalakításával kapcsolatban mégis viszonylag elégedett volt az állam pénzügyeit ellenőrző szervezet: „az új fenntartható nyugdíjrendszer kialakítása érdekében 2011-ben számos intézkedés történt... ebből a szempontból a legfontosabb a profiltisztítás megalapozása, melynek lényege az volt, hogy a Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetéséből 2012. január 1-jétől csak a korhatár feletti ellátások finanszírozása történik, az ezen a körön kívüli ellátások átalakultak" – magyarázta a szervezet közleménye. Ám hátra van még a rokkantsági nyugdíjak rendszerének felülvizsgálata és a közösségi közlekedés átalakítására vonatkozó intézkedések megtétele – hívták fel a figyelmet.

Tanulnak a múltból

A számvevők összességében biztatónak ítélik, hogy javul a közszolgák elszámolási képessége. „A beszámolók színvonala jelentős javulást mutat – fogalmaz a közlemény. – Míg 2009-ben három és 2010-ben kettő elutasító minősítést adtunk, ezek száma 2011-re egy darabra csökkent. A korlátozott minősítések száma 2009–2010-ben 10 volt, a 2011. évi beszámolók közül csak egy kapott korlátozott minősítést. A beszámolók minősítését figyelemfelhívó megjegyzéssel egészítettük ki 9 költségvetési szerv esetében."

Persze van még hová fejlődni ahhoz, hogy az állami szervezetek a magánszervezetek példaképévé válhassanak: a költségvetési szervek beszámolóira vonatkozó rosszalló megállapítások között egyebek közt a szabálytalanul kifizetett személyi juttatások, a színlelt vállalkozói szerződések és a megfelelő ellenjegyzések nélkül kifizetett számlák is szerepelnek. Tisztára, mint egy adóoptimalizáló magyar kisvállalkozásban.

Forrás: Hír24

Júniusban ismét bővült a külkereskedelmi termékforgalom: a kivitel volumene 9,3, a behozatalé 4,0 százalékkal nőtt a bázisszinthez képest. Egyszámjegyű növekedés volt a gépek és szállító eszközök, valamint a feldolgozott termékek mindkét irányú forgalmában, az élelmiszerek és a nyersanyagok exportvolumene dinamikusan bővült.

2012. első hat hónapjában a kivitel volumene 2,9, a behozatalé 1,4 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszaki szintet. A 2012. január–júniusi kivitel értéke 11 862 milliárd forint (40,1 milliárd euró), a behozatalé 10 785 milliárd forint (36,4 milliárd euró) volt. A külkereskedelmi mérleg aktívuma 1077 milliárd forintot (3,7 milliárd eurót) tett ki, 34 milliárd forinttal többet – az árfolyamváltozás következtében 220 millió euróval kevesebbet – , mint 2011 azonos időszakában.

A vizsgált időszakban a termékforgalom forintban mért árszínvonala exportban 7,2, importban 9,6 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest, a cserearány 2,2 százalékkal romlott. A forint a dollárhoz képest 18,6, az euróhoz mérten 9,7 százalékkal gyengült.

A gépek és szállítóeszközök kivitelének volumene 1,3 százalékkal volt kevesebb, míg a behozatalé 0,4 százalékkal volt több, mint a 2011. első félévi szint, júniusban ugyanakkor mindkét forgalmi irányban 10 százalékot megközelítő volumenbővülést regisztráltunk. A jelentős súlyt képviselő híradás-technikai, hangrögzítő és -lejátszó készülék exportvolumene közel negyedével esett vissza, míg az importé némileg meghaladta az egy évvel korábbi értéket. Az árucsoport utolsó havi adatai alapján a kivitel volumene már mérsékelten, a behozatalé dinamikusan nőtt. Az időszak egészére 10 százalékot meghaladó volumenbővülést mértünk az energiafejlesztő gép és berendezés, valamint az irodagép és gépi adatfeldolgozó berendezés kivitelében, melyeknél a növekmény nagyrészt az EU-n kívüli országok viszonylatában keletkezett. Egyszámjegyű volt a volumennövekedés a közúti jármű és a villamos gép, készülék és műszer exportjában, de míg az első árucsoport importja nőtt, az utóbbié jóval alatta maradt a 2011. január–júniusi szintnek.

A feldolgozott termékek export- és importvolumene 8,2, illetve 5,5 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az árufőcsoporton belül a gyógyszer és gyógyszerészeti termék kivitelének volumene több mint tizedével bővült − elsősorban az orosz és a román relációnak köszönhetően −, a behozatalé némileg meghaladta a bázisidőszaki szintet. Dinamikusan nőtt a vas és acél, valamint a szakmai, tudományos ellenőrző műszer mindkét irányú forgalmának, illetve a gumigyártmány exportjának volumene.

Az energiahordozók importvolumene – az árak 24 százalékos növekedése mellett – az év első hat hónapjában 2,7 százalékkal volt kevesebb, mint 2011 első félévében. Ellentétes tendencia érvényesült a két fő árucsoportnál: a természetes és mesterséges gáz behozatalának volumene 4,2 százalékkal bővült, míg a kőolajé közel tizedével maradt el az egy évvel ezelőtt regisztrált forgalomtól. A júniusi import mindkét energia hordozónál jelentős mértékben csökkent.

2012 első félévében az élelmiszerek, italok, dohánytermékek exportvolumene 7,0 százalékkal növekedett, míg az importé 4,2 százalékkal csökkent. Az árufőcsoport kivitelének közel harmadát képviselő gabona és gabonakészítmény exportvolumene ötödével bővült, ezen belül is a második negyedéves forgalom kimagaslóan, mintegy másfélszeresére nőtt, döntően az alacsony bázis miatt. A legnagyobb exportnövekmény a kukoricaértékesítéseknek köszönhető. Jelentősen emelkedett az állati takarmány mindkét irányú forgalmának volumene, ezzel szemben visszaesés volt az élő állat, valamint a hús és húskészítmény kivitelében és behozatalában.

Szerző: KSH

2012 II. negyedévében a nemzetgazdasági beruházások volumene 5,9 százalékkal volt alacsonyabb, mint az előző év azonos időszakában. Suppan Gergely szerint csalódás, hogy a feldolgozóipari beruházások is 5 százalékkal estek vissza, míg több ágazatban, így az energiaipar, vendéglátás, oktatás, egészségügyi ellátás területén nagyobb volumenű beruházások korábbi befejezése miatt regisztráltak nagyobb mértékű visszaesést.

A több éve tartó csökkenő trend 2012 II. negyedévét is jellemezte. Az előző évben erőteljesen emelkedő feldolgozóipari beruházások is csökkentek, ezért az ipar – a 2011. évvel ellentétben – nem tudta ellensúlyozni a nemzetgazdasági szinten bekövetkezett visszaesést.

Mihez képest ?

Az első negyedévben a beruházások volumene az egy évvel korábbihoz képest 8,6 százalékkal, a 2011. október-decemberi időszakhoz képest pedig 4,2 százalékkal csökkent. Az építési beruházások 13,9 százalékkal, a gép- és berendezés beruházások 1,8 százalékkal estek vissza éves alapon. A 19 nemzetgazdasági ágból 12-ben csökkentek, 7-ben bővültek a beruházások, a legnagyobb, 27,6 százalékos növekedést a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás kategóriában regisztrálták.

„Továbbra sem következett be fordulat a beruházásoknál", így folytatódott a zsugorodás – írja elemzésében Suppan Gergely , a TakarékBank vezető közgazdásza. Az előző negyedévi 8,6 százalékról mérséklődött a visszaesés üteme, ez azonban főképp bázishatásoknak köszönhető, mivel a beruházások 2,2 százalékkal csökkentek az első negyedévihez képest is – magyarázta a közgazdász.

Suppan Gergely szerint csalódás, hogy a feldolgozóipari beruházások is 5 százalékkal estek vissza, míg több ágazatban, így az energiaipar, vendéglátás, oktatás, egészségügyi ellátás területén nagyobb volumenű beruházások korábbi befejezése miatt regisztráltak nagyobb mértékű visszaesést.

A közgazdász szerint fordulatra továbbra sem lehet számítani, bár a visszaesés mértéke az igen alacsony bázis miatt mérséklődhet. „Az egyre bizonytalanabb nemzetközi és hazai gazdasági kilátások nem indokolnak jelentősebb bővítéseket, a bankok a vállalkozási hitelezés további szigorítását tervezik" – hangsúlyozza Suppan Gergely. Úgy látja, hogy ezek a hatásokat csupán némileg tompítják a vállalkozások beruházásainak EU-forrásokból történő támogatása.

„A támogatott lakáshitelek megjelenése megállíthatja a lakásépítések visszaesését, azonban fordulatra itt sem lehet számítani" – jegyzi meg. Az EU által finanszírozott közlekedésfejlesztési projektek, különösen a vasútfejlesztések azonban a közeljövőben felfuthatnak, amit az ágazat rendelésállománya is jelez – vetíti előre.

Hozzátette, a negyedik negyedévben a csillebérci CERN központ átadása javíthatja a beruházási statisztikákat. Suppan szerint összességében a beruházások az idén 4,5-5 százalékkal csökkenhetnek.

„A jövő évi kilátásokat javíthatná az IMF tárgyalások gyors lezárása, a gazdaságpolitika kiszámíthatóbbá tétele, valamint tartózkodás az egyes ágazatokat különösen sújtó, torzító hatású intézkedésektől, azonban a kilátások érdemi javulásához leginkább a nemzetközi kilátások javulására, azon belül is az euróövezeti adósságválság sikeresebb kezelésére lenne szükség" – vélekedett a közgazdász.

„A második negyedéves beruházási statisztika nem jelez fordulatot" – mutatott rá Trippon Mariann, a CIB Bank vezető közgazdásza. Megjegyezte, a zsugorodás a korábbiaknál kiterjedtebbé vált, és egyre több ágazatot érint.

Az első félévben 7,2 százalékkal csökkentek a beruházások, ami a romló külső környezettel, a hazai bizonytalanságokkal, illetve a hitelpiac állapotával együtt megerősíti, hogy a második féléves növekedési kilátások esetében is a lefele mutató kockázatok dominálnak – emelte ki Trippon Mariann. „Ráadásul a beruházások folytatódó mélyrepülése a hosszabb távú növekedési lehetőségeket is rombolja" – vélekedett.

Ágazati teljesítmények...

A nemzetgazdasági beruházások második negyedévi, az előző év azonos negyedévéhez viszonyított 5,9 százalékos csökkenésén belül az építési beruházások számottevően, 8,3 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbitól. A gép- és berendezés beruházások viszont – a mezőgazdaságban és az információ, kommunikáció területén bekövetkezett növekedés hatására – mindössze 2,6 százalékkal mérséklődtek. A nemzetgazdasági beruházások volumene 2012 első félévében 7,1 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.

A feldolgozóipar beruházásai az előző negyedévi stagnálás után a tárgynegyedévben csökkentek, ugyanakkor az alágak több mint felénél volumennövekedést regisztráltak a statisztikusok. A nagyobb súlyt képviselő alágak közül számottevően nőttek a beruházások a villamosberendezés-gyártásban, a gép-, gépi berendezés gyártásban, valamint a járműgyártásban. A kisebb súlyú alágak közül a kőolaj-feldolgozásban következett be dinamikus bővülés.

A beruházások csökkenő tendenciája ellenére hat nemzetgazdasági ágban bővülést, illetve stagnálást tapasztaltunk. Kiugró mértékű emelkedés (70,5 százalék) következett be az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ágban, amelyet egy új frekvenciák vásárlásával és jelentős hálózatbővítéssel kapcsolatos nagyberuházás eredményezett. A földgázkitermelés alág nagyberuházásai hozzájárultak ahhoz, hogy a bányászat, kőfejtés nemzetgazdasági ág beruházásai nagymértékben, 38,8 százalékkal nőttek a bázisidőszakhoz képest.

A legnagyobb súlyú nemzetgazdasági ágak közül a szállítás, raktározás nemzetgazdasági ág és a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás beruházásainak volumene az előző évi szinten maradt, miközben a kereskedelem, gépjárműjavításban a dinamikus áruházlánc-bővítések és -fejlesztések révén a beruházások 6,4 százalékkal emelkedtek.

Szerző: Világgazdaság Online

A kormányfő tudja, hogy az IMF és az Európai Bizottság alapfeltételül szabta a tárgyalások folytatásához a jegybankadó visszavonását, mégis ragaszkodik a sarchoz. A nemzetgazdasági tárca védi a csak papíron létező adóbevételi számokat – írja az [origo]. A jövő évi költségvetést ráadásul szeptember végéig le akarja zárni a miniszterelnök.

Tapodtat sem tágít Orbán Viktor a jegybank megadóztatásától, az ingatag lábakon álló 2013-as költségvetést pedig, folytatva a rohamtempót, szeptember végéig le szeretné zárni - értesült az [origo] kormányzati szereplőktől.

Nem kívánja átírni a jövő évi költségvetést a Nemzetgazdasági Minisztérium, a tárca védi azt a változatot, amelyet a parlament július közepén fogadott el - ezt üzeni az a dokumentum, amelyet a szaktárca juttatott el a héten a Költségvetési Tanácsnak (KT).

A júliusi szavazás során azonban beépítették a honatyák a 300 milliárd forintosra becsült adókiengedéssel járó munkahelyvédelmi akciótervet, amelyet csak részben fedezne a jegybank megadóztatása, a remélt IMF-megállapodás miatti kamatkiadás-csökkenés és a megvédett munkahelyeknek köszönhetően meglóduló fogyasztás termelte pluszbevétel.

Az [origo] információi szerint a KT-hoz korábban eljutott anyag lényegében ugyanazokat a számokat és érveket, feltételezéseket ismétli meg, amelyeket a költségvetés összeállításáért felelős NGM másfél hónappal ezelőtt csatolt a költségvetési szavazáshoz beadott munkahelyvédelmi akciótervhez. Így például a jegybank által számított összeg többszörösére, 150 milliárd forintnál is több megtakarításra apellál a tárca abból, hogy létrejön megállapodás az IMF-fel és az EU-val, és így csökken az állampapírok hozamán a kamatteher. Az anyag kalkulál a jegybank megadóztatásával és az abból remélt 120 milliárd forint bevétellel is.

Az NGM által a KT-nek átküldött anyag nem tölti fel érdemi tartalommal, hogy milyen új intézkedések fogják hozni azt a 160 milliárd forintot, amelyet a kormányoldal betervezett az adóbeszedés hatékonyságának javítása címszó alatt. A dokumentum felsorol néhány lépést, amelyek már idén is élnek, vagyis azokból jövőre pluszbevétel aligha keletkezik.

A lap úgy tudja, az adóhivataltól csak nemrég kérte a kormány, hogy adjon tippeket arra, miből lehetne pluszbevételt beszedni, vagyis - megerősítve korábbi információnkat - úgy mondott be másfél hónapja 160 milliárd forintos pluszbevételt az NGM, illetve a kormány, hogy fogalmuk sem volt, hogyan teremtik elő ezt a pénzt.

A kormány, illetve az NGM jelenlegi álláspontja azt a veszélyt hordozza, hogy a júliusban újraindult IMF-tárgyalások nem folytatódnak. Bár a kormányfő még az első forduló után nem sokkal úgy nyilatkozott, szeptemberben jöhetnek vissza a nemzetközi szervezetek delegációi, azt nemcsak a jegybankadóhoz ragaszkodás hiúsíthatja meg.

Az [origo] információi szerint a Valutaalap és az Európai Bizottság szerint jóval nagyobb deficit jön ki a költségvetésből, mint amit a kormány mond, a durván 500 milliárdos lyukhoz pedig nem akarnak asszisztálni.

Az sem segíti a tárgyalások folytatását, hogy a kabinet a lap szerint egyelőre nem reagál arra a levélre, amelyet az IMF és a bizottság hagyott hátra még júliusban, mielőtt elmentek volna Magyarországról. Ez pontokba szedi, hogy hol látnak kockázatot a nemzetközi szervezetek, mi az, ahol a kormánynak lépnie kell, ha komolyan gondolja a megállapodást. Ilyen a már említett jegybankadó visszavonása, vagy egy megalapozottabb makrogazdasági feltételezésre alapuló költségvetés.

A Valutaalap és a Bizottság úgy tekint a helyzetre, hogy a magyar kormánynak kell mozdulnia, előremutató dolgot kilátásba helyeznie ahhoz, hogy újra iderepüljenek a küldöttségek. Információink szerint kisebb hidegzuhanyként érte a bizottságot, hogy a kormány válaszlevelet írni - legalábbis egyelőre - nem fog.

Gerry Rice, az IMF külkapcsolatokért felelős igazgatója Washingtonban tegnap azt mondta, hogy a Nemzetközi Valutaalap kapcsolatot tart a magyar kormánnyal és az Európai Bizottsággal, de még nem tűzött ki dátumot, hogy mikor folytatódnak a júliusban megkezdett érdemi tárgyalások a hitelprogramról.

Az igazgató emlékeztetett arra, hogy a júliusi tárgyalások konstruktívak voltak. A párbeszéd folytatódni fog, a megállapodáshoz azonban egyetértés kell néhány meghatározott gazdaságpolitikai területen, beleértve a költségvetés tervezett megerősítésére szolgáló kiegyensúlyozott, fenntartható intézkedéseket és a szerkezeti reformokat, amelyek támogatnák a gazdasági növekedést - tette hozzá.

Szerző: [origo] - MTI - Világgazdaság Online

Novemberben külön csúcstalálkozót tartanak az EU állam- és kormányfői a következő hétéves uniós költségvetés vitás kérdéseiről – erősítette meg lapunknak az AFP hírügynökség értesülését Győri Enikő, a Külügyminisztérium EU-ügyekért felelős államtitkára, aki tegnap uniós kollégáival tárgyalt a soros EU-elnökséget adó Cipruson az EU 2007–2014 közötti költségvetéséről.

Az államtitkár azt mondta, álláspontja szerint nincs összhangban az uniós kohéziós politika céljaival, hogy a hiánycsökkentés terén az utóbbi időben jelentős eredményt elérő Magyarország a tárgyalások alapjául szolgáló európai bizottsági javaslat értelmében közel 30 százalékkal kevesebb uniós fejlesztési pénzt kapna a 2014–2020 közötti időszakban, mint a jelenlegi hétéves ciklusban. A kohéziós források terén ezzel az EU-tagok közül Magyarország lenne a legnagyobb vesztese a 2014–2020 közötti költségvetésnek.

A magyar probléma kezeléséről az államtitkár kétoldalú megbeszéléseket is folytatott Cipruson. Arra a kérdésünkre, hogy Magyarország mekkora kerettel lenne elégedett, az államtiktár azt válaszolta: jelenleg nem kíván számokat mondani, mivel nem tudni, hogy mekkora lesz az EU-büdzsé teljes összege. Tegnap mindenesetre a tagállamok többsége elutasította azt a ciprusi javaslatot, hogy a nettó befizetők igényeinek megfelelően csökkentsék a hétéves büdzsé tekintetében az Európai Bizottság által javasolt mintegy ezermilliárd eurós összeget.

A brüsszeli testület július közepén kiadott tervezete szerint hazánk csupán 18,6 milliárd euró fejlesztési pénzt kapna a jelenlegi hétéves időszak 25,7 milliárdos keretéhez képest. Ennek oka, hogy az Európai Bizottság igen alacsony magyar GDP-növekedési rátával számol 2014–2020 között. Brüsszel előrejelzése szerint ebben az időszakban a hazai gazdaság csupán 0,8 százalékkal bővül majd éves átlagban, amely a legalacsonyabb érték az egész EU-ban.

Ennek azért van jelentősége, mert Brüsszel a hosszú távú növekedési előrejelzések alapján állapítja meg az egyes tagállamok GDP-szintjét, amely meghatározza a lehívható támogatás mértékét is – kisebb GDP-vel alacsonyabb támogatás jár. Ráadásul Magyarországnál a támogatások felső határát a GDP 2,5 százalékában szabta meg a bizottság a jelenlegi ciklusban alkalmazott 3,1 százalék helyett, ami szintén hozzájárul a rosszabb magyar pénzügyi pozícióhoz.

Összességében Brüsszel a nettó befizető tagországok kedvében járva – amelyek a válságra hivatkozva minél kisebb EU-büdzsét tartanának kívánatosnak – a 2007–2013 közötti 354 milliárd euróról 338 milliárdra csökkentené az uniós költségvetés kohéziós keretét. A fejlesztési támogatások teljes EU-ra vetített 16 milliárdos veszteségének több mint harmada Magyarországra jutna, hiszen a jelenlegi állás szerint hétmilliárd euróval csökkenne a magyar keret.

„A magyar kohéziós források súlyosan aránytalan mértékben csökkennének Brüsszel tervei szerint, ami akkor lenne indokolt, ha hazánk fejlettsége növekedett volna az EU átlagához, de a számok egyáltalán nem ezt mutatják” – mondta lapunknak Kengyel Ákos. A Corvinus Egyetem Világgazdasági Tanszékének egyetemi docense szerint a magyar diplomáciának a veszteségek minimalizálása érdekében egyedi kompenzációt kellene kiharcolnia hazánk számára, ami egyébként nem lenne példa nélküli a kohéziós politika történetében.

Az oktatásban ésszerűtlen lenne a 62 év feletti dolgozók kényszernyugdíjazása - mondta az oktatási államtitkár az InfoRádió Aréna című műsorában. Hoffmann Rózsa arról is beszélt, hogy az önfenntartó felsőoktatás távlati cél, a közgazdász- és jogászhallgatók képzését azonban jövőre már nem támogatja az állam.

Az oktatásban ésszerűtlennek tartaná a 62 év feletti dolgozók kényszernyugdíjazását az oktatási államtitkár. Hoffmann Rózsa az InfoRádió Aréna című műsorában emlékeztetett arra, hogy az állam garanciát vállalt az azonos színvonalú oktatásra mindenütt, és ehhez kell igazítani az egyéb döntéseket. Hozzátette: nem tud ilyen jellegű kormányzati szándékról, de ha mégis nyugdíjba kell küldeni az idős tanárokat, akkor az iskoláknak nyugdíj mellett kell őket visszaszerződtetni.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatásért felelős államtitkára kiemelte: egyelőre csupán távlati cél az önfenntartó felsőoktatás. Az a cél, hogy a felsőoktatási hallgatók, szereplők, a társadalom, a gazdasági élet szereplői fokozatosan egyre nagyobb részt vállaljanak a felsőoktatási rendszer fenntartásában, valahogy úgy, ahogy ez a fejlett országokban van - fejtette ki.

Orbán Viktor miniszterelnök múlt hétvégén egy kőszegi rendezvényen beszélt az önműködő felsőoktatás szükségességéről, mint mondta: bár az állami ösztöndíjakat nem tudják teljesen kiiktatni, a számukat minimálisra kell csökkenteni.

Hoffmann Rózsa aláhúzta, hogy évről-évre csökkenni is fog az államilag támogatott hallgatók száma, de a jogász és a közgazdász képzés állami támogatása jövőre már meg is szűnik. Hozzátette: idén jelentősen megnőtt ezekre a képzésekre az önköltséges formában tanulni akaróknak a száma, nem csökkent tehát a szándék. Ez viszont azt mutatja, hogy amennyiben egyetlen államilag támogatott hely sem lesz ezeken a képzéseken, nem kell attól tartani, hogy a képzések megszűnnek.

Hangsúlyt helyeznek arra, hogy a rendszerbe azok kerüljenek be, "akik képesek arra, hogy a tanulmányaikat sikerrel befejezzék" - emelte ki az államtiktár.

Hoffmann Rózsa ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a kabinet nem akar teljesen kivonulni a felsőoktatás finanszírozásából, hiszen - a kormány ígérete szerint - ha a jogász- vagy közgazdászhallgatók később a közszférában helyezkednek el, az állam egy összegben visszatéríti diákhitelüket, sőt a hitelkonstrukció állami támogatását is a költségvetés fedezi. Arra a kérdésre, hogy az állami támogatások csökkentése nem hat-e a társadalmi mobilitás ellen, Hoffmann Rózsa úgy vélte, hogy a Diákhitel II-t, 2 százalékos kamatterhével bátran felvehetik a szegényebb családok is.

Hoffmann Rózsa szólt arról is, hogy az államilag támogatott képzések fenntartását javasolják a kormánynak a pedagógusképzés terén. Megjegyezte, annyi tanárt kell képezni, amennyire szükség van, az új informatikai rendszerük segítségével pedig a későbbiekben pontosan látják majd többek között a nyugdíj előtt álló tanerők létszámát vagy az aktív tanárok szakjainak megoszlását.

Igyekeznek csökkenteni a tanárok adminisztrációját, azonban tisztán kell látni, hogy ennek 90 százaléka pedagógiai jellegű munka, "ami nem küszöbölhető ki" - fűzte hozzá.

Megemlítette, a pedagógusképzés színvonala egyenetlen országos szinten, ezt egységesítéssel szeretnék megszüntetni. A tanfelügyeleti rendszert "feltámasztják Csipkerózsika-álmából", amivel "őrködnek az oktatás színvonalán" - mondta.

A tankerületi rendszerben minden pedagógus azonos fizetést fog kapni - mondta az oktatási államtitkár. Hozzátette: ha emellett egy-egy önkormányzat még tudja támogatni a területén működő oktatási intézményt, tegye meg.

Hoffmann Rózsa annak a kívánságának is hangot adott, miszerint a sportfelszerelést kapják meg ingyen a diákok. Beszélt arról, hogy az egyenköpeny viselését támogatná, mert a szegény gyermekeket nem frusztrálná, ha nem tudnának drága, divatos ruhákban járni, azonban egyelőre nincs napirenden egy erről szóló rendelet.

Idegennyelv-oktatási stratégiát készítenek, amelyben a nevelés, illetve a tanárok felkészültsége kap központi helyet, és igyekeznek módszertani segítséget adni számukra, továbbá a jelenlegi háromfokozatú nyelvvizsgarendszert az európai hatfokozatú nemzetközi rendszerhez szeretnék igazítani - fejtette ki.

Szerző: InfoRádió

Amennyiben az eladósodott országok kilépnének az euróövezetből, Ausztriára mély recesszió köszöntene – derül ki a Wifo osztrák gazdaságkutató intézet elemzéséből.

A Wifo az Oxford Economics kutatóintézet tanulmánya alapján egy válság-forgatókönyvet elemzett, amelyet csütörtökön bemutatnak Alpbachban. Ebben az a feltevés szerepel, hogy Görögország, Olaszország, Írország, Portugália, Spanyolország és Ciprus 2013 első negyedévében kilép az euróövezetből. A többi eurózóna tagország megtartaná a közös valutát, amely azután "északi euró" lenne. Eltekintve attól, hogy ez lökéshullámokat váltana ki a globális pénzpiacokon, a kilépő országoknak a bankpániktól kellene tartaniuk. A Wifo úgy látja, hogy a fenti események bekövetkezésére 30 százalék az esély – jelenti az APA.

Az osztrák gazdaság és munkavállalók számára pedig az északi euró szörnyű csapás lenne. A Wifo számításai szerint az osztrák gazdaság teljesítménye 2013-ban közel 11 milliárd euróval, 2014-ben pedig 32 milliárd euróval csökkenne ebben az esetben, főként az export visszaesése miatt. E forgatókönyv esetén a növekedés első jeleit csak 2015-ben lehetne érzékelni, majd a két következő évben felpörögne a gazdaság a befektetések újraindulásával. Mindent egybevetve ez a forgatókönyv "öt elvesztegetett évet" jelentene Európa számára. Stefan Bruckbauer, a Bank Austria vezető közgazdásza ennél is borúsabb képet fest: szerinte semmilyen biztosíték nincs arra, hogy az első pár év után megnyugodnának a kedélyek az átalakult övezetben és biztos, hogy évekig tartana, amíg Ausztria visszaszerezné a jelenlegi jó pozícióját.

A 2013/2014-ben ebben bekövetkező mély recesszió együtt járna az ausztriai munkanélküliség tömeges növekedésével. A munkanélküliségi ráta a jelenlegi 4,5 százalékról 7,6 százalékra szökne fel, ez akár 140 ezer fős emelkedést jelenthet az állástalanok tekintetében.

Mint arról beszámoltunk, Maria Fekter pénzügyminiszter az Ö1 rádiónak csütörtökön kijelentette, hogy az osztrák pénzintézeteknek az idén nyújtott állami segítség miatt a hiány jelenleg meghaladja a tervezettet, de a vártnál magasabb adóbevételek és az alacsony állampapír-hozamok az év végére várhatóan ellensúlyozzák ezt.

Szerző: APA - Világgazdaság Online