A kilencedik egymást követő hónapban is csökkentette az irányadó kamatszintet a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. A jegybanki alapkamat ebben a hónapban is 25 bázisponttal mérséklődött, 4,75 százalékra, ami új történelmi mélypontot jelent. Ez lehet az első ülés, ahol teljes konszenzus alakulhatott ki a jegybankárok között.

Újabb 25 bázisponttal, 4,75 százalékra csökkentette a jegybanki kamatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa. A döntés összhangban van az elemzői várakozásokkal. A tanácsban már csak olyan tagok vannak, akiket az új kormányzat vezetése alatt neveztek ki.

A kamatvágási ciklus folytatását segítette, hogy az infláció márciusban 2,2 százalékra, vagyis 38 éves mélypontra süllyedt. Az infláció alakulása tehát nem veszélyezteti a jegybank 3 százalékos céljának teljesülését.

Bároldali inflációs nyomással sem kell számolniuk az MNB tisztségviselőinek. A februári 2,8 százalékos infláció mellett 4 százalékkal nőttek a nettó bérek, vagyis az év elején szerény mértékben emelkedtek a reálbérek, ám ennek még jellemzően nincs árfelhajtó hatása.

A márciusi alacsony inflációs ütem vélhetően tovább segíti a reálbérek emelkedését, de a kereslet annyira nyomott, hogy ez aligha jelent kockázatot.

A magyar államkötvények hozamszintjei is jóval lejjebb kerültek az utóbbi egy hónapban. A 3 és 6 hónapos kincstárjegyek hozama 50 bázispont körüli mértékben süllyedt, miközben a 10 éves papírok hozama 100 bázisponttal csökkent. A hosszú kötvények 5,5 százalékos hozamon forognak.

A 300 forint körül ingadozó euró azonban továbbra is kockázatot jelent, miközben a nagy jegybankok kötvényvásárlási programjai folyamatosan tartanak.

„A piac jelenleg további, több mint 100 bázispontos kamatcsökkentésre számít egy éves időhorizonton, amelynek eredményeként akár 3.5%-ra süllyedhet az alapkamat" – vélekedett Bebesy Dániel , a Budapest Alapkezelő portfolió-menedzsere.

Szerinte a kilátásokat illetően két tényezőt érdemes figyelembe venni. „Jelenleg a növekedési aggodalmak miatt a jegybankok nagy része kamatot vág, azonban vannak arra utaló jelek, hogy egyes országok már a végére értek az enyhítésnek. A brazil jegybank már emelt a hónap során, és a lengyel jegybank is azt kommunikálja, hogy nagy eséllyel végére értek a ciklusnak. Az esetlegesen változó trend az MNB mozgásterét is befolyásolja majd" – írta az elemző.

„A másik, hazánk esetében különösen fontos tényező a kamatvágásokkal párhuzamos devizagyengülésről szól. A forint is egyre gyengébb szintekre kúszik, egyre mérsékeltebb korrekciókkal, így mindig számolni kell azzal, hogy egy újabb devizagyengülési hullám már olyan szintekre löki a forintot, ahol nem lesz tér további vágásra" – mutatott rá Bebesy.

„Az infláció alakulása, a reálgazdasági folyamatok, a forint árfolyamának stabilizálódása, a meredeken zuhanó állampapírhozamok, visszaeső kockázati felárak és a piaci árazások együttesen lehetővé és indokolttá tették a kamatcsökkentési sorozat folytatását" – vélte Suppan Gergely , a TakarékBank vezető közgazdásza.

„A kamatcsökkentési sorozat óvatosabb vágások mellett is folytatható, az infláció nem lesz akadály, mivel az üzemanyagárak alakulása miatt áprilisban akár 1,5 százalékig is zuhanhat az infláció, míg az év hátralevő részében 2 százalék körül, azaz bőven az inflációs cél alatt stabilizálódhat" – vetítette előre az elemző.

Jövőre ugyan kiesik a bázisból az idei rezsicsökkentés, de várakozása szerint az emiatt megugró infláció így sem haladja meg az inflációs célt.

 

Szerző: Világgazdaság Online

http://www.vg.hu/gazdasag/makrogazdasag/nincs-megallas-matolcsy-ujabb-melysegbe-kuldte-a-kamatot-402209

Bokros Lajos : Bástya elvtársat meg akarják ölni

Háromhatvanas kenyeret javasol Orbánnak, aztán hataloméhes fülkeforradalmi őrületről, primitív erőszakról, törzsi nacionalizmusról szól. Nem mellesleg vasárnap Modern Magyarország Mozgalom (MoMa) néven új pártot alapított. Ha lesz balos ellenzéki összefogás, indul a jövő tavaszi országgyűlési választásokon. Ha nem lesz, maradna Brüsszelben. Kovászos nagyinterjú.

Nyithatna kempinget.

Eszemben sincs.

Pedig időről időre lakókocsis látogatók táboroznak le az ön pestszentlőrinci házánál: az MDF romjain alakult Jólét és Szabadság Demokrata Közösség, a JESZ aktivistái követelik így vissza a fórum egyetlen „vagyonát”, az ön 2009-ben szerzett európai parlamenti mandátumát.
Most éppen újra tüntetnek a házam előtt.  

Már csak egy év van vissza a következő EP-választásokig. Minek tudja be a JESZ-esek lankadatlan figyelmét ?  

Ha nagyképű lennék, azt mondanám: Bástya elvtársat meg akarják ölni. Legalábbis politikailag. Visszafogottabban fogalmazva: mivel jelentőséggel bír, amit csinálok, bizonyos körök félnek tőlem.  
Milyen körök ?  

Nyilvánvalóan a kormánypárt és az ennek uralmát kiszolgáló lakájok.  

Az ellenfeleinek eztán még inkább lesz okuk aggódni, hiszen „Bástya elvtárs” pártot alapít. Vasárnap délre ígérte a nagy bejelentést, tőlünk pedig kérte, a most készülő interjú csak utólag kerüljön ki az oldalunkra. Azt azért elárulja, mi az új formáció neve ?

Vasárnapig titok.

 
Fotók: Neményi Márton  

Van önnek egy Szabadság és Reform Intézet Alapítványa. A párt is erre a névre hallgat majd ?

  Semmiképpen. Élesen meg kívánjuk különböztetni egymástól a két szervezetet. Az alapítvány célja szakpolitikai jellegű, a párté pedig az, hogy választásokon indulva hatalmi tényezővé váljon.  

Azt is hallani, hogy Modern Magyarországért Mozgalom lehet a név.  

Ez nem jár messze az igazságtól.

Végül is mindegy, úgyis Bokros-pártként emlegeti majd a nép. És ha jól értem, Orbán ellen szervezkedik.  

Nem személyekre összpontosítok.  

Hanem ?  

Az adott politikai helyzetre reagálok. A jelenlegi kormány felszámolta az alkotmányos jogállamot, leépítette a fékek és ellensúlyok rendszerét, ezért most elsősorban ennek helyreállítása a feladat.  

Vagyis Orbán ellen szervezkedik.  

Természetesen.  

Mondta is valahol, hogy „a Fideszre nem szavazó jobboldaliakra hajt”. Ezzel együtt nehéz elképzelni, hogy önt választanák a kiábrándult orbánisták. Tán inkább az egykori Bokros-csomaggal szimpatizálókra számíthat, bár nekik meg épp úgy kézre áll Mesterházy és Bajnai, mint Bokros. Ha innen nézzük: ön igazából nem erősítené az Orbán-ellenes „koalíciót”, hanem csupán kihasítana belőle magának egy darabot.

Magyarországon ma semmi értelme a jobb és a bal erőterében határozni meg egy pártot, hiszen a parlamentben ülők mindegyike szocialista gazdaságpolitikát folytat, ideértve a Fideszt is. Lehetetlen konzervatívnak tekinteni egy olyan tömörülést, ami paternalista, nagy államot akar, azt harsogja, hogy a nyugati civilizáció megbukott, és szerinte az orosz meg a kínai tekintélyuralmi rendszerektől jön a megváltás. Míg a Fidesz szabadságharcot folytat az EU ellen, mi úgy véljük, hogy a nemzeti érdek és az európai értékek hézagmentesen összeegyeztethetők. Politikánk egyediségét négy elem harmóniája adja: a nemzeti elkötelezettség, az európai elkötelezettség, a konzervativizmus és a szabadságeszme. Ez így együtt teljesen új szín a hazai politikában.  

Biztos abban, hogy nem vezet eredményre Orbán „szocialista” gazdaságpolitikája ?  

Egészen biztos vagyok benne.  

Egyre több ország veszi át az unortodox módszereket, a bankadót, a különadót. A minap még a balos Le Monde is a bátor Orbánt dicsérő publicisztikát jelentetett meg.  

Olvastam. A Le Monde szerintem hibásan állította párhuzamba De Gaulle tevékenységét Orbán Viktoréval. De Gaulle a széteséstől és a katonai puccstól mentette meg a francia demokráciát, majd 1968-ban önként távozott a hatalomból – Orbán ezzel szemben felszámolja a jogállamot. De Gaulle végig demokrata maradt – Orbán régóta nem az.

 
A rezsicsökkentés szemfényvesztés  

Válság idején sincs logika az államközpontú gondolatban ?  

Van, de nem piacgazdasági, hanem kizárólag politikai, hatalmi logika. A centrális erőtér oligarchikus államberendezkedést kíván, putyini mintára. Csakhogy egy kicsi, nyitott gazdaságú országban ez a modell kudarcra van ítélve.  

A választóknak tetszik Orbán politikája. Igazán pozitívan fogadták a rezsicsökkentést.  

A rezsicsökkentés szemfényvesztés.  

Némi hezitálás után a szocialisták is mellé álltak.  

Meglepődtem rajta. Hiba beszállni a populista versenybe, mert ebben lehetetlen legyőzni Orbánt. És erkölcstelen is lenne ezt az eszközt használni.  

A kormánynak rekord alacsony szintre, 2,1 százalékra sikerült leszorítania a tavalyi hiányt. Ez sem eredmény?  

Látszateredmény. Azon alapszik, hogy az egyik évben felemelték az áfa határkulcsát huszonhét százalékra, majd a következő évben állami kényszerrel lenyomták az árakat. Hadd emlékeztessek, hogy a sztálini Szovjetunióban rendre negatív volt az infláció. Nálunk is van még további lehetőség. Javaslom például a háromhatvanas kenyér bevezetését. Versenyképes piacgazdaságban az alacsony infláció a gazdasági hatékonyság növekedésének következménye. A piacgazdaság és a parancsgazdaság között éppen az a különbség, hogy az előbbiben a társadalom szuverén szereplőinek együttműködése állítja elő a stabil árakat, a másikban állami adminisztratív kényszer. Nemrégiben írtam egy könyvet a parancsgazdaság bukásáról, a kapitalizmusba való átmenet szerkezeti reformjairól. Ebben bizonyítom, hogy a jóléthez és a felemelkedéshez kicsi, hatékony és tisztakezű államra van szükség, ami visszavonul a gazdasági tevékenységből, s hagyja, hogy a magánkezdeményezések, a piaci szereplők játsszák ebben a főszerepet. Ráadásul csak egy ilyen állam kormánya lehet képes hiteles, stabil gazdaságpolitikára, a beruházási kedv és a megtakarítási hajlandóság növelésére.  

Ha a balliberális oldal van hatalmon, privatizál, ha Orbán, államosít. Ön ismét eladna, aztán a hatalomba egyszer valamikor visszatérő Orbán megint államosítana. Vicces ország lesz ez így.

  Nem tehetek arról, hogy a Fidesz nem érti: a globalizált világban az állam terjeszkedése leszakadást eredményez.  

Hogyan buktatná meg Orbánt ?

Össze kell fogni a demokratikus ellenzéki oldalon.

Kivel akar összefogni? Az LMP-s Schifferék nem közösködnek, a jávoristák csapódtak Bajnaihoz, aki fogcsikorgatva szkanderezik Mesterházy Attilával a bal 2014-es miniszterelnök-jelölti címéért. Ráadásul az összes felsorolt együttvéve sem hoz negyven százalékot a biztos pártválasztók körében – szemben a Fidesz úgy negyvenöt százalékával. Új orbánista kétharmad érik. Kell ez önnek?

Történelmi bűnt követ el, aki azzal, hogy nem hajlandó szövetségre lépni a többiekkel, lényegében biztosítja a rezsim túlélését. Az ország nem bír ki még négy év Orbán Viktort.


Egy kivérzett ország élén találja majd magát

Miért ne bírna ?

Már most borzasztó mértékű a gazdasági, társadalmi és kulturális pusztulás. A jelenlegi gazdaságpolitika kizárja a növekedést, borítékolja a végleges leszakadást, elüldözi a tanult fiatalokat, riasztja a befektetőket, növeli a munkanélküliséget, dagasztja a szegénységet. Mindez együtt szétveri a társadalmi kohéziót, fűti a bűnözést. Ilyen országban akarunk élni? Még négy év orbánizmus azzal járna, hogy hazánk újabb évszázadra elsodródik az európai fejlődés főáramától.

Olykor úgy tetszik, néhány ellenzéki vezető feladta 2014-et, és már 2018-ra készül.

Aki Orbán után 2018-ban esetleg simán belovagol a hatalomba, egy kivérzett ország élén találja majd magát, ráadásul egy talán a mostaninál is erősebb szélsőjobbal sújtva. Abban a kormányzásban nem lesz öröm.

Ha mégsem lesz összefogás, ön kivel bútorozna össze inkább? Mesterházyval vagy Bajnaival ?

Ha nem lesz összefogás, akkor nem forgácsoljuk tovább az ellenzéket, és nem indulunk az országgyűlési választásokon. Megelégszünk azzal, hogy az EP-választáson méretjük meg magunkat.

Bokros Lajossal a lista élén.

Vélhetően. De egyelőre arra készülünk, hogy lesz ellenzéki összefogás. Pártunk ennek kíván kovásza lenni.

Ha netán összejön mindkét mandátum, melyiket választja ?

Itthon van most a nagyobb és fontosabb feladat, amihez minden épkézláb emberre szükség lesz.

Bár nem túl reális opció, de azért megkérdem: ha ön irányíthatná 2014-től a magyar gazdaságpolitikát, mit tenne ?

Helyreállítanám a kormány hitelét. Mint 1995–1996-ban, a Bokros-csomag idején, amikor azt valósítottuk meg, amit mondtunk, és ennek az lett az eredménye, amit vártunk. Ma pont fordítva van: a kormány mást tesz, mint amit ígér, az eredmény pedig sosem az, amit vár.


Én sohasem hazudtam

Van némi párhuzam a Bokros-csomag és az Orbán-éra között.

Semmi párhuzam nincs a kettő között.

Mindketten válságos körülmények között léptek a hatalomba.

Bajnai Gordon válságkezelő kormánya elrántotta az országot az államcsődtől, így 2010-ben már ez nem volt veszély, 1995-ben azonban igen.

Ön és Orbán is lefaragta a hiányt. Ön egyetlen év alatt tette ezt meg, csakhogy közben tizenhét százalékkal zuhant az életszínvonal. Orbánnak több idő kellett, viszont az áldozat is elviselhetőbb.

Csak a helyzet hasonló, a megoldás teljesen más, az eredményben pedig ordító a különbség. Az is differencia, hogy én sohasem hazudtam, a jelenlegi kormány viszont folyamatosan ezt teszi. A legfontosabb különbség azonban az, hogy a mai megszorításnak semmi eredménye, hiszen három éve csökken a gazdasági teljesítmény, növekszik a munkanélküliség, drámaian alacsony szinten vannak a beruházások. Az 1995–1996-os kiigazítás után megindult az exportvezérelt, beruházások által fűtött, szigorúan egyensúlyőrző, gyors gazdasági növekedés. Fontos, hogy legyen értelme a lakosságtól kért és elvárt áldozatnak. Mert ha az eredmény elmarad, akkor felborul a szolidaritás, egymás ellen fordulnak az emberek, ami tovább szaggatja a gazdaság és a társadalom alapszövetét. Ma ez történik. Ha nekem nem hiszik el, kérdezzék az EU-t.

Szerdán Magyarország volt a téma Strasbourgban.

Sajnálatos, hogy idáig jutottunk.


Nemrég írtam egy könyvet

Nem vert különösebb hullámokat a vitanap.

A hazai közszolgálati- és magántelevíziók – az ATV kivételével – teljes mértékben elhallgatták az eseményt. Pedig hihetetlen fontos üzeneteket kaptunk. Rendkívül figyelemreméltó, hogy az Európai Néppárt elnöke, Joseph Daul nem jelent meg a vitán, helyette a frakció nevében Frank Engel luxemburgi képviselő szólalt fel. Ő pedig nem védte meg a Fideszt, de ezt a hazai sajtó elhallgatta! Másrészt emlékezhetünk rá, hogy a Fidesz rendszeresen arról beszél, hogy a baloldal indított támadást az új magyar alaptörvény ellen. Ehhez képest én magam Strasbourgban a néppártiaktól jobbra ülő konzervatív frakció nevében szólaltam fel, az első sorból, a frakcióelnök ülőhelyéről. Ez azért csak számít. Hiszem, hogy hazánkban a többségnek hamarosan elege lesz a Fidesz hosszú meneteléséből, és az emberek felismerik végre, hogy szabadság nélkül nincs kenyér. Akkor majd szempillantás alatt elporlad ez az egész hataloméhes fülkeforradalmi őrület, a magyar kultúrát és a nemzetet megcsúfoló és a személy méltóságát sárba tipró primitív erőszak, emberöltőre elbukik a megveszekedett etatizmus, populizmus és törzsi nacionalizmus.

Jön a MoMa...

Modern Magyarország Mozgalom párt (MoMa) néven új párt alapítását jelentette be Bokros Lajos, a Horn-kormány pénzügyminisztere, európai parlamenti képviselő vasárnap Budapesten. A párt elnöke Bokros Lajos, alelnöke Pusztai Erzsébet, volt MDF-es országgyűlési képviselő. Az igazgatóság tagja Cselényi László, a Duna Televízió korábbi elnöke, Pálffy G. István újságíró és Kajdi József jogász. A párt megalakulásáról tartott sajtótájékoztatón kiosztott dokumentum szerint a párt az egyén, a piac, a magán- és szellemi tulajdon szabadságát akarja képviselni amellett, hogy hisznek a szabad piac, a kereskedelem és a vállalkozás jólétteremtő erejében


Nagy József Szerző : Nagy József

Forrás : FN24

http://fn.hir24.hu/nagyinterju/2013/04/20/bokros-lajos-bastya-elvtarsat-meg-akarjak-olni/


A vártnál szélesebb bázisú dezinflációs folyamat magyarázza az előzetes várakozásoktól messze elmaradó márciusi magyarországi inflációs ütemet, amely lehetőséget teremt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) számára akár még egy teljes százalékpontnyi kamatcsökkentésre - vélekedtek a csütörtöki inflációs adatismertetés utáni értékeléseikben londoni pénzügyi elemzők.

A KSH bejelentése szerint a múlt hónapban 2,2 százalékkal emelkedtek éves összevetésben a fogyasztói árak Magyarországon. Az MTI előzetes felmérésébe bevont nagy citybeli házak elemzői 2,5-2,6 százalékos tizenkét havi inflációt valószínűsítettek márciusra a februárban mért 2,8 százalék után.

"A várakozásoknál lényegesen alacsonyabbra, 38 éves mélypontra zuhant az infláció márciusban" – értékelte a kedvező adatot Suppan Gergely , a TakarékBank vezető közgazdásza.

A 4cast nevű londoni pénzügyi-gazdasági elemzőcég szakértőinek csütörtöki értékelése szerint a múlt havi inflációs meglepetés fő oka, vagyis az élelmiszerárak mellett tényező volt az is, hogy az ipari fogyasztási javak árszintjébe a vártnál valamivel kisebb mértékben szűrődött át a forint gyengesége.

A ház elemzői szerint emellett a jövedéki adók emelésének hatása is gyorsan múlik, és ez is hozzájárult az előrejelzéseknél jobb márciusi inflációs adathoz.

 

Szerző: MTI Eco - Világgazdaság Online

http://www.vg.hu/gazdasag/makrogazdasag/miert-csokkent-kozel-40-eves-melypontra-az-inflacio-401443

A ciprusi mentőakció következményeként tőkekivonás indulhat meg Kelet-Európából, ami visszafoghatja az amúgy sem acélos növekedést - figyelmeztet a régió 29 országát hitelező EBRD. Szlovénia pengeélen táncol.

Ha a 100 ezer euró feletti ciprusi bankbetétek megadóztatása miatt tőkekivonás kezdődik az eurózóna legeladósodottabb országiból, az súlyos hatással lesz a kelet-közép-európai régióra. A szoros kereskedelmi és banki kapcsolatok miatt a gyengébb pénzintézeti rendszerrel, illetve bizonytalanabb költségvetéssel rendelkező államok - Magyarország a régió legeladósodottabb országa - a betétek és a befektetések nagy kivonásával nézhetnek szembe - állítja az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) közgazdásza, Jeromin Zettelmeyer.

A pénzintézetet a rendszerváltás idején a 29 kelet-közép-európai ország felzárkózásának segítésére hozták létre, egyik alelnöke július 1-jétől Simor András, volt jegybankelnök lesz. Amint arról beszámoltunk, az MNB szerint Simor kinevezése nem ütközik a volt monetáristanács-tagok banki munkavállalását is tiltó jegybanktörvénybe.

A nagyokon keresztül jön a negatív hatás

Olaszországban és Spanyolországban is gyengítheti a gazdaság teljesítményét a finanszírozási bizonytalanság, s miután ezek az országok nagyok, gondjaik lassíthatják az EU gazdaságának bővülését is. Ez viszont elkerülhetetlenül hatással lesz a régióra is - fejtegette Zettelmeyer. A kockázatok nagyobbak, mint amekkorára korábban számítottak, és egyértelműen a lassúbb GDP-bővülés irányába mutatnak. Az EBRD januárban azt jósolta, hogy a Kelet-Európában a 2012-es 2,6 százalékról 3,0 százalékra gyorsulhat a növekedés. Ezt a prognózis május elején vizsgálják felül.

Betétekből mentenék a bankokat

Az Európai Unió egy olyan direktívát készít elő, mely a jövőbeli bankmentések alkalmával lehetővé tenné, hogy a százezer euró feletti betétesek is beszálljanak a költségekbe − mondta szombaton Olli Rehn, az Európai Bizottság pénzügyi biztosa. A szakember ugyanakkor kiemelte, hogy a százezer euró alatti megtakarítások biztonságban vannak, azokért mindig jótáll a közösség.

Vasárnap Jens Weidmann, a Bundesbank elnöke nyilatkozott egy német rádiónak, szerinte a ciprusi mentő csomag éppen azt bizonyítja, hogy a nehézségek ellenére is megmenthetők a bankok. Weidmann nem zárta ki, hogy Ciprusnak nem lesz elég a közelmúltban megszavazott tízmilliárd eurós mentő csomag, azonban kiemelte, hogy az ország problémáira nem a pénz, hanem a hosszú távú reformok jelentenek végleges megoldást. A német szakember szerint a ciprusi mentő csomag a jövőben nem fog példaként szolgálni, azonban fontos, hogy akik felelősek a bankok problémáiért, valamilyen szinten felelősséget vállaljanak. Hozzátette: nem menthetnek meg állandóan minden bajba került pénzintézetet az adófizetők pénzéből.

Arra számítottunk, hogy a régió gazdaságai az első negyedévben lábra kapnak, ám szinte megjósolhatatlan, hogy a ciprusi események kibillentik-e a jó vágányról a folyamatokat - véli az EBRD szakértője. Szerinte a betétesek aggodalma túlzott lehet, ám az EU nem tett eleget annak érdekében, hogy meggyőzze őket: a ciprusi betétcsökkentés egyszeri eset volt. Zettelmeyer úgy véli, hogy Brüsszelnek változtatnia kellene ezen, azaz világossá kellene tennie, hogy a nagyobb betétek is biztonságban vannak az unióban.

Nem lesz betétes roham

A szakértő ezzel egyidejűleg igyekezett eloszlatni az aggodalmakat azzal kapcsolatban, hogy a kelet-közép-európai bankokból is nagy betétkivonás indulhat el. Ennek elsősorban az az oka, hogy az itteni pénzintézetekben nincsenek olyan nagy külföldi betétek, mint amelyek Cipruson lapultak. Szerinte a legnagyobb veszélyben lévő ország, Szlovénia is elkerülheti, hogy uniós segítségre szoruljon. Ehhez a kormánynak végre kell hajtania a bankok megtisztítását rossz hiteleiktől, majd fel kell tőkésíteni azokat. Az IMF becslése szerint az országnak hárommilliárd euróra van szüksége idén, plusz egymilliárd friss tőkét kell a pénzintézetekbe pumpálni.

Életveszélyes üzenet

Ciprus kapcsán Varga Mihály, nemzetgazdasági miniszter azt mondta: "életveszélyes" és nagyon rossz üzenet a bankbetétek megadóztatása; a magyar kormány soha nem készült ilyenre, és nem is tervez ilyet. A miniszter elmondta azt is, hogy a pénzintézetekkel való viszonyban is kiszámíthatóságot, folyamatos párbeszédet szeretne. Hozzáfűzte ugyanakkor, hogy hozhat olyan intézkedést a kormány, amelyet a bankszövetség nem tud elfogadni, de tudják, hogy a kabinet mire készül, és ha kell, módosít, egyeztet az adott kérdésben.

 

 

Forrás : www.napi.hu

http://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/magyarorszagot_is_eleri_a_vesz_figyelmeztet_az_ebrd.550099.html


Februárban 673 millió euró volt a külkereskedelmi mérleg egyenlege – közölte a Központi Statisztikai Hivatal.

2013 második hónapjában az export euróban számított értéke 1,2 százalékkal csökkent, az importé nem változott 2012. februárhoz viszonyítva. A külkereskedelmi mérleg többlete elmaradt az előző év azonos időszaki értéktől.

2013. februárban – első becslés szerint – a kivitel értéke 1925 milliárd forintot (6,6 milliárd eurót), a behozatalé 1729 milliárd forintot (5,9 milliárd eurót) tett ki. A külkereskedelmi mérleg többlete 16 milliárd forinttal, euróban kifejezve 71 millióval kevesebb az előző év azonos időszakához képest. A februári kivitel 76, a behozatal 70 százalékát az Európai Unió tagállamaival bonyolítottuk le.

2013 első két hónapjában – előzetes adatok szerint – a kivitel értéke 3815 milliárd forint, a behozatalé 3521 milliárd forint volt. A kivitel és a behozatal forintértéke 1,1, illetve 0,4 százalékkal csökkent. A külkereskedelmi mérleg 293 milliárd forint aktívumot mutatott, 29 milliárd forinttal romlott a 2012. január–februári 322 milliárd forintos többlethez viszonyítva.

 

Szerző: Világgazdaság Online

http://www.vg.hu/gazdasag/makrogazdasag/kozel-700-millio-euros-kulkereskedelmi-tobblet-az-export-esese-mellett-is-401137

A képzett munkaerő hiánya a német gazdaság legnagyobb problémája - mondta egy hétfői interjúban a német ipari és kereskedelmi kamarák szövetségének (DIHK) elnöke, aki szerint a problémát úgy lehet orvosolni, ha havi szinten 10 ezer képzett külföldi munkavállaló költözik az országba.

Eric Schweitzer a Bild című lapban megjelent interjúban elmondta: a német gazdaságot drámai mértékű munkaerőhiány fenyegeti. Jelenleg a 82 milliós lakosság több mint 50 százaléka, összesen 42 millió ember dolgozik, de az alacsony születési ráta miatt a következő 12 évben 6 millióval csökken a munkaképes korúak száma. A kiesést nem lehet pótolni csak a termelékenység növelésével, a hazai erőforrások mozgósításával és jobb kihasználásával, támaszkodni kell a bevándorlásra is - emelte ki a német gazdaság egyik legjelentősebb érdekképviseletének vezetője, hozzátéve, hogy Németországnak 2025-ig összesen 1,5 millió képzett külföldi munkavállalóra van szüksége.

Havi szinten nagyjából 10 ezer bevándorlót kellene elhelyezni a német munkaerőpiacon. Ehhez ki kell alakítani "a fogadtatás kultúráját" a bevándorlókkal foglalkozó állami hivatalokban. Egyebek között angolul beszélő munkatársakat kell alkalmazni, és minden nagyobb városban létre kell hozni egy-egy úgynevezett "Welcome-Centert", amely támogatást nyújt a letelepedéshez és beilleszkedéshez - mondta a DIHK elnöke.

Németország sikerrel kezelte a 2008-ban elmélyült világgazdasági válságot. A gazdaság már 2010-ben növekedési pályára állt, és azóta egyre több bevándorlót vonz az ország. Az EU legnagyobb lélekszámú tagállamában 2002 és 2010 között folyamatosan csökkent a lakosság, majd megfordult a trend. 2011-ben csaknem 100 ezerrel nőtt a Németországban élők száma, tavaly pedig 200 ezerrel nőtt a lakosság, mert a népességfogyás irányába mutató demográfiai trendeknél erősebb volt a bevándorlás hatása.

 

Szerző: MTI Eco

http://www.vg.hu/gazdasag/makrogazdasag/irany-nemetorszag-havi-10-ezer-kepzett-bevandorlora-van-szukseguk-401158

A Magyar Kormány elvette és felélte 3 millió ember nyugdíjpénztári megtakarításait és ezt most letagadja - mondta Bajnai Gordon, az Együtt 2014-Párbeszéd Magyarországért választási szövetség vezetője egy budapesti üzleti fórumon, hétfőn.

A parlament elé beterjesztett javaslatra utalva úgy fogalmazott: a kormány szűk három éve azt ígérte, hogy az egyéni nyugdíjszámlákon megjelenik, hogy kinek mennyi magánnyugdíj-pénztári vagyona volt. "A szavahihetőség hiánya mára ténnyé vált" - tette hozzá.

Bajnai Gordon szerint a kormány 3000 milliárd forintnyi magánnyugdíj-pénztári vagyont vett el, ami "egy évig befedte azt a költségvetési hiányt, amit jelentős részben a kormány maga okozott". A kormány a vagyon felét nem adósságcsökkentésre, hanem a hiány finanszírozására fordította - tette hozzá.

A korábban is hangoztatott gondolatmenetet megismételve úgy vélte: néhány év múlva másfél havi nyugdíj fog hiányozni a rendszerből, és az Országgyűlés előtt álló intézkedés jelzi, hogy - a kormány által korábban hangoztatottal ellentétben - nincs állami garancia a kifizetésre.

Bajnai Gordon a jegybank által csütörtökön bejelentett növekedési hitelprogrammal kapcsolatosan elmondta: annak "jelentős visszhangja, de kevés hatása" van, jóllehet sokan fellélegeztek, hogy nagy károkozás nem történt. "Az utóbbi napokban a nemzeti bankban folytatódik az, ami korábban a gazdasági minisztériumban (...), a jegybankelnök egyfajta gőzmozdonynak tekinti a rábízott intézményt, csak a gőzt a kerekek helyett a dudákra kötötte" - mondta.

Az Együtt 2014-Párbeszéd Magyarországért vezetője kérdésre válaszolva hangsúlyozta, hogy az ellenzéki választási összefogás vezetőjének személyéről azt követően lehet dönteni, hogy létrejött az összefogás. Olyan embernek kell vezetnie az összefogást, aki képes integrálni ezt a sokféle szavazót, akinek elhiszik a választók különböző csoportjai, hogy bízhatnak benne, aki képes a reményt visszahozni, és aki utána képes jól kormányozni.

Hangsúlyozta: meg kell győzni a bizonytalan szavazókat arról, hogy érdemes újra aktiválni magukat és elmenni szavazni. Ehhez világos gondolatokat kell érthetően megfogalmazni, de az ellenzék dolgát nehezíti, hogy a kormányoldal "brutális erejű propagandakampányt tart kudarcai elé".

Bajnai Gordon előadásában a korábban ismertetett gazdasági vitaanyagát vázolta fel, amelynek középpontjában a bizalom helyreállítása van.

A korábbi miniszterelnök az Európai Bilaterális Kamarák, a Joint Venture Szövetség és a Swisscham Hungary üzleti ebédjén szólalt fel. A fórum az első volt a szervezetek által rendezett sorozatban, amelynek keretében a választások előtt pártok vezetőit hívják meg.

 

Szerző: MTI Eco

http://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/bajnai-a-kormany-felelte-3-millio-ember-nyugdijvagyonat-401171

Benyújtotta lemondását Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. Szerinte megalapozatlan döntések születnek az MNB-ben, melyek hosszabb távon súlyos károkat okozhatnak a magyar gazdaságnak. Király kiemelte: az, hogy nem omlott össze a forint, nem lehet sikerkritérium.

Benyújtottam lemondásomat – mondta el Király Júlia , a Magyar Nemzeti Bank alelnöke hétfőn. A jegybank alelnökének júliusban járt volna le a mandátuma.

Király Júlia azt mondta, hogy a jegybank konzervatív volt, nem jellemezte félelem és bizonytalanság Matolcsy György elnöksége előtt. Szerinte korábban végiggondolt döntések születtek.

Áder János nak elküldött levelében – melyben benyújtotta lemondását – azt írta, az új döntési gyakorlat egyre kevésbé biztosítja azt, hogy felelős döntések szülessenek. Szerinte nem fog összedőlni a forint, de hosszabb távon magas árat fizethetünk az elmúlt egy hónap döntései miatt.

Király Júlia levelében kifejti, hogy attól még nem jó a monetáris politika, ha olyan döntések születnek, amelyek ugyan sok hasznot nem hajtanak, de nem döntik össze a forintot. Szerinte ez nem lehet sikerkritérium.

„A Matolcsy úr kezdeményezésére módosított új szervezeti és működési szabályzat megítélésem szerint a monetáris tanács döntéseit előkészítő stábot egy monetáris, pénzügyi, illetve hitelintézeti tevékenységgel kapcsolatos kérdésekben megfelelő elméleti ismeretekkel és gyakorlati szakmai tapasztalatokkal nem rendelkező alelnök alá rendelte" – írta Király Júlia.

Emlékezetes, márciusban Matolcsy György elnökkel együtt érkezett az MNB-be a Nemzetgazdasági Minisztériumból Balog Ádám, aki alelnöki tisztséget kapott. Matolcsy őt bízta meg a hitelezés felpörgetésével, valamint több fontos feladatot is adott neki. Balogot többször kritizálták azzal, hogy nem rendelkezik mély monetáris politika ismeretekkel, hiszen adóügyekkel foglalkozott korábban.

Király Júlia azt írta, hogy a (monetáris) tanács - Matolcsy úr javaslatára időben megrövidített - ülésein, úgy látom, érdemi szakmai vitára nincs mód. Alapvető fontosságú előterjesztéseket, mint a monetáris tanács tagja csak késve, az ügyrendben megjelölt határidőn túl kaptam meg, illetőleg bizonyos anyagok csak a monetáris tanács ülésén kerültek kiosztásra. „Ily módon, megítélésem szerint a monetáris tanács jelenleg nem tudja maradéktalanul betölteni a jegybank legfontosabb stratégiai döntéshozójának a szerepét, az új működési mód egyre kevésbé biztosítja, hogy a monetáris tanácsban felelős döntések szülessenek" – vélekedett.

Az elmúlt egy hónapban Király megítélése szerint a Matolcsy György által vezetett jegybankban olyan döntések születtek, melyek nem csak a Magyar Nemzeti Banknak, de hosszabb távon a magyar gazdaságnak is súlyos károkat okozhatnak. „Véleményem szerint a jegybank új vezetése megfelelő szakmai tapasztalatok hiányában nem képes a jegybank elismerten felkészült stábjának irányítására, nem mindig tudja helyese, megítélni, hogy egyes piaci események milyen gazdasági tényezők hatására és miért következnek be" – írta Áder Jánosnak küldött levelében. Szerinte a kialakított új irányítási rend veszélyeztetheti a Magyar Nemzeti Bank hosszú évek alatt megszerzett hazai és nemzetközi presztízsét.

 

Szerző: Világgazdaság Online

http://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/lemondott-kiraly-sulyos-karokat-okozhatnak-matolcsyek-dontesei-401150

Laposan indult a hét a részvénypiacokon, a forintnak viszont jót tett, hogy jelentős kockázatoktól szabadult meg. Az euróval szembeni jegyzés stabilan a 300-as szintek alatt töltötte a napot.

Soós Róbert, az XTB brókercég vezető elemzője szerint a befektetők „rosszabbra" számítottak a magyar jegybanktól, mint a múlt héten megjelent növekedési és hitelprogram. Matolcsy György MNB-elnök bejelentése nyomán még csak óvatosan, de Balog Ádám alelnök péntek esti nyilatkozata után már stabilan erősödött a hazai deviza az euróval szemben. Az alelnök a Reutersnek azt mondta, hogy a Magyar Nemzeti Banknak nincsenek további tervei a gazdaságélénkítésre.

Soós Róbert úgy látja, hogy a jegybank forintárfolyammal kapcsolatos kommunikációja továbbra is elmarad attól, amit a befektetők megszoktak, ez pedig hátrányosan érintheti a hazai deviza árfolyamát. Egyelőre azonban erősíti a forintot, hogy a jegybanki politikával kapcsolatos bizonytalanság kifutott. Továbbá a magyar fizetőeszköz malmára hajtja a vizet, hogy a reálkamat (infláció feletti kamat) tekintetében még mindig jól teljesít az euróval vagy a dollárral szemben. A héten teszik közzé a legfrissebb magyar inflációs adatot. A vezető elemző szerint a fogyasztói árnövekedés üteme éves szinten akár 2,5 százalékra is lassulhat, ami az 5 százalékos alapkamathoz képest 2,5 százalékos reálkamatot jelent. A szakértő hozzátette: „Amíg a kormány és a jegybank tudja tartani a nagyjából 2 százalékos reálkamatot, addig a forintnak jók az esélyei."

Agresszív lépések Japánban

A nemzetközi piacokon Japán vonta magára a figyelmet azzal, hogy a múlt héten minden eddiginél agresszívabb monetáris lazítást jelentett be. Ennek első szakaszaként ma elkezdte az államkötvény-vásárlást: 1000 milliárd jen értékben vett 5 és 10 év közötti futamidejű, további 200 milliárdért pedig 10 évnél hosszabb lejáratú állampapírokat. A lépést követően hétfőn a jen újabb egy százalékot gyengült az amerikai dollárral szemben, és 98 fölé került a keresztárfolyam. A tokiói értéktőzsde indexe pedig 2,8 százalékkal emelkedett, és először zárt 13 000 pont felett 2008 augusztusa óta. (A tokiói tőzsde ilyenkor rendszerint azért emelkedik, mert az exportvezérelt gazdaságnak kifejezetten jól jön a gyenge jen).

A Bank of Japan a tervek szerint évi 50 ezer milliárd jenért vesz állampapírokat. Ezzel az újonnan kibocsátott államkötvényeik 70 százaléka a jegybank birtokába kerül majd, ami várhatóan tovább gyengíti a jent. Az XTB szakértője a kisbefektetőknek nem ajánlja a szigetország devizáját. A bátrabbaknak viszont azt tanácsolja, hogy „egy-egy korrekció kivárása után a trend irányába szálljanak be".

„A mennyiségi mellett a japán jegybank minőségi lazítást is bejelentett, amelynek kereteibe elég sok minden befér" – mondta a szakértő. A Bank of Japan egyelőre csak jellemzően tőzsdén jegyzett alapokat vásárol az államkötvények mellett, de később derivatív (származtatott) eszközök is bekerülhetnek a kosárba. A vezető elemző szerint érdemes azt is figyelembe venni, hogy a válság előtti szinteket még nem érte el a jen például az euróval szemben, vagyis van még tér a további gyengülésre.

Átmeneti nyugi

Az eurózónában egyelőre nincs újabb, súlyosabb probléma, a régiek pedig egyelőre nem feszítik a befektetők idegeit. Az euró-dollár középárfolyam az 1,30-as szint közelében „tanyázik". Az XTB kereskedési szakértője szerint a héten a Fed legutóbbi nyíltpiaci bizottságának jegyzőkönyve mozgathatja meg a devizapárost. Ez ugyanis újabb lökést adhat a hónapok óta firtatott kérdésnek, hogy vajon meddig folytatódik még az amerikai jegybank havi 85 milliárd dolláros kötvényvásárlási programja. „A múlt heti amerikai munkanélküliségi adat alapján még jó ideig, de kérdéses, hogy ebben minden Fed-vezető egyetért-e" – összegezte Soós Róbert.

 

Forrás : Hír24

http://fn.hir24.hu/egy-percben/2013/04/08/makacsul-tartja-magat-a-forint/

Érdekes tervek szivárogtak ki - Kötelező lesz a kártyaelfogadás ?

Információink szerint az MNB, a GVH, a PSZÁF, a MasterCard, a Visa és a Bankszövetség egyeztetéseket folytatnak arról a bankkártyapiacot szabályozó javaslatról, amelyről a Portfolio.hu korábban beszámolt . Az alábbiakban a felek álláspontját ismertetjük. Az MNB szabályozás melletti érvei között szerepel az is, hogy azok megalapozhatják a kártyaelfogadás (bizonyos összeghatár feletti) kötelezővé tételét.

Folynak az egyeztetések - döntés még nincs...

A bankközi jutalék hazai szabályozása kapcsán egyeztettek bő két héttel ezelőtt a kártyapiac fő szereplői és szabályozói, amelyen az MNB, a GVH, az NGM, a bankszövetség a MasterCard és a Visa vett részt. A kereskedők érdekképviselői nem vettek részt a tárgyaláson, de a további egyeztetésekre várhatóan meghívást kap majd a Magyar Kereskedelmi és Ipar Kamara is. A fórumon a bankközi jutalék magyarországi szabályozásának szövegtervezetét és a szabályozás lehetséges következményeit, céljait vitatták meg a felek.

Mivel az NGM-től Matolcsy György a jegybankhoz távozott, a fizetési üzletággal is foglalkozó korábbi vezetők egy része is elhagyta a gazdasági minisztériumot. A korábbi előterjesztésben javasolt intézkedésekről többek között ezért is tartanak új tárgyalásokat.

A birtokunkba került, azóta sem nyilvános előterjesztés szerint a hazai bankközi jutalékok szintjét a nemzetközi interchange díjak átlagos féléves szintjében rögzítenék. Ez azt jelenti tehát, hogy a pénzforgalmi szolgáltatók Magyarországon nem használhatnak magasabb díjakat a nemzetközi díjaknál. Ez jelentős díjcsökkentést írna elő a MasterCard számára, ugyanakkor a Visa díjai nem változnának, mert azok az Európai Bizottsággal kötött egyezségük miatt már eddig is a nemzetközi díjaikhoz voltak kötve.

A díjak számítása az előterjesztés szerint
Az adott naptári félévre az előző hat hónapban kezdeményezett, az Európai Unión belül székhellyel rendelkező pénzforgalmi szolgáltatók által bonyolított határokon átnyúló tranzakciók után közvetve vagy közvetlenül megfizetett díjak és jutalékok súlyozott féléves átlagában maximálják a hazai bankközi jutalékok szintjét. A súlyozást a készpénz-helyettesítő fizetési művelet értéke alapján végzik el. Az így meghatározott díjszintet a tervek szerint az MNB lesz köteles kiszámítani és közzétenni.

Mit gondol a bankszövetség ?

Úgy tudjuk, hogy a Bankszövetség ellenezte a szabályozást arra hivatkozva, hogy a banki díjak jelentősen átstrukturálódhatnak. Ez a gyakorlatban azt jelentheti, hogy a kieső interchange bevételt a Bankszövetség szerint a pénzintézetek a kártyabirtokosokra hárítják majd át. Ha pedig ez megtörténik, akkor elképzelhető szerintük, hogy visszaesik a kártyahasználat is, emiatt pedig az elfogadói hálózat a bővülés helyett visszafejlődhet.

Az időzítéssel kapcsolatban elmondták, hogy szerintük célszerű lehet az Európai Bizottság jövőben várható javaslatát is megvárni, mielőtt bármilyen szabályozást bevezetnének Magyarországon. A szövetség felhívta a figyelmet arra, hogy a bankközi jutalék a kártyák technológiai fejlesztésének fontos forrása, ezért a díjcsökkentés és a már kivetett tranzakciós adó (amely tulajdonképpen egy olyan interchange díj csökkentés, amelyet az állam zsebel be) a kártyák fejlődését és a kártyahasználat terjedését gátolhatja. A Bankszövetség azzal is a szabályozás ellen érvelt, hogy az a kibocsátói oldalon ellehetetleníti az új szereplők piacra lépését, a kisebbek pedig eltűnhetnek.

MasterCard : a kiskereskedők nem profitálnának a csökkentésből

A MasterCard a Bankszövetség által kifejtettek mellett elmondta, hogy szerintük a kiskereskedők érdekérvényesítő képessége az elfogadó bankokkal szemben nem elég erős ahhoz, hogy a kereskedői jutalékon keresztül élvezhessék a bankközi jutalék csökkentésének előnyeit. Ezért a tervezet a bankkártyákat már széles körben elfogadó nagykereskedőknek kedvezne csak, vagyis nem ösztönözné az elfogadást kellőképpen.

A kártyatársaság szerint a kereskedők számára nem a kereskedői jutalék, hanem az egyéb járulékos költségek, például POS terminálok bérlésének díja jelent nagy terhet. Inkább a kártyaelfogadást ösztönző programokban hisznek. Példaként a fejlett hitelkártyapiaccal rendelkező országokat említették meg ezzel kapcsolatban. Az MNB ehhez rögtön hozzátette, hogy Magyarországon a hitelezési aktivitás jelenlegi helyzetében ez nem jelent reális alternatívát.

A Visa piacvesztésével kapcsolatban elmondták, hogy a kártyapiacon a bankközi jutalékok közötti különbség 3-4 éven keresztül elnyújtottan jelentkezik, ezért a 2 év óta fennálló interchange díj beli különbség nem lehet kizárólagos oka a Visa piaci pozíciójának gyengülésének.

Visa : megszűnne a versenyhátrány

A Visa Europe képviselői az általuk piaci torzulásként értelmezett helyzet megszűnése miatt is a szabályozás mellett érveltek, egyenlő feltételeket kaphatnának a versenytársaikkal. Szerintük a bankközi jutalékok szintjei közötti eltérés a két társaságnál rendkívül nagy Magyarországon, ezért itt az interchange alapú mutató nincs összhangban a teljesítmény alapú mutatókkal.

A Visa a MasterCard piacvesztéssel kapcsolatos megjegyzése kapcsán kifejtette, hogy 2010 óta a kibocsátó bankok az alacsonyabb bankközi jutalékokra hivatkozva nem kötöttek velük szerződést. Szerintük a hitelkártyák esetén a kibocsátás egyetlen szempontja az interchange díj nagysága, a betéti kártyáknál érvényesülnek egyéb szempontok is. A Bankszövetség ehhez hozzáfűzte, hogy a pénzintézetek visszajelzései szerint nem játszik szerepet döntésükben a bankközi jutalék.

Érdekes tervek szivárogtak ki - Kötelező lesz a kártyaelfogadás?


MNB : a szabályozás megalapozhatja a kártyaelfogadás kötelezővé tételét

Az MNB a kártyapiac szereplőinek érvei után elsősorban a szabályozás mellett szólt. A központi bank képviselője elmondta, hogy bár az Európai Bizottság terveinek részletei még nem ismertek, az szinte biztos, hogy az interchange díj csökkentésének irányába fognak hatni. Az alacsonyabb bankközi jutalék véleményük szerint a forgalom emelkedésének ösztönzésén keresztül akár a bevételek növekedéséhez is vezethet.

Az MNB kijelentette: a magyar kártyapiac kibocsátói oldala fejlettebb, mint az elfogadói oldal, hiszen a kibocsátó oldal az uniós átlag 67 százalékára, az elfogadói pedig csak 45 százalékára tehető. Kifejtették, hogy a szabályozás nem a két vezető kártyatársaság közötti különbséget hivatott kezelni, ugyanakkor célszerű egy egyszereplős piac kialakulásának megelőzése a verseny és az innovatív megoldások fenntartása érdekében.

Az MNB javaslatai között nem csak a bankközi jutalék csökkentése áll, hanem például egy POS-terminál telepítési program és esetleg a kártyaelfogadás adott összeghatár feletti kötelező elfogadása is. Azonban a jelenlegi helyzetben egyelőre csak a szabályozási javaslat megvalósítása lehetséges. A kiskereskedők alkupozícióját tekintve MNB elmondta, hogy a problémát a GVH-nak kell kezelnie. A feketegazdaság visszaszorítása érdekében a kártyaelfogadást (bizonyos összeghatár felett) kötelezővé is lehetne tenni. Ennek megalapozására is szolgálhatna a szabályozás, hogy a kereskedők a magas díjakra ne hivatkozhassanak az elfogadás elutasítására.

Az MNB szerint a belföldi és a nemzetközi interchange díj közötti jelenlegi különbség nem indokolható mértékű. A szabályozás miatt a piacról kivonuló kisebb kibocsátók a költséghatékonyság szempontjait juttathatják érvényre. Az MNB és a GVH közös hatástanulmánya szerint az éves kártyadíjak 5-6 ezer forinttal nőhetnek abban az esetben, ha a szabályozást elfogadják, ami szerintük arányaiban magas változás lenne, de abszolút értékben nem. Ez akkor következne be, ha a teljes bevételkiesést áthárítanák a bankok, vagyis nem lenne verseny a bankok között e tekintetben.

A PSZÁF a vita végén jelezte, hogy szintén támogatja az új szabályozást.

A fizetésikártya-rendszerek működése
"A fizetésikártya-rendszerek működéséhez négy szereplő együttműködése szükséges. A négy szereplő a kártyabirtokos, a kereskedő, a kártyabirtokos pénzforgalmi szolgáltatója (kibocsátó) és a kereskedő pénzforgalmi szolgáltatója (elfogadó). Miután a kártyabirtokos fizetési kártyát kap a kibocsátótól és fizet vele a kereskedőnél, az ellenőrzi a kibocsátónál, hogy van-e elegendő fedezet a kártya mögött álló számlán. Amennyiben megtörténik a fizetés, a kereskedő elküldi a tranzakció adatait az elfogadónak, aki ezt továbbítja elszámolás céljából a — jellemzően kártyatársaságok által üzemeltetett — elszámoló rendszerbe. A bankközi elszámolást és kiegyenlítést követően az elfogadó jóváírja a vásárlás összegét a kereskedő számláján.A fizetési kártyák elfogadásáért a kereskedők jutalékot fizetnek az elfogadói szolgáltatásra szerződött pénzforgalmi szolgáltatónak (kereskedői jutalék). Ez tartalmazza többek között az elfogadói szolgáltatáshoz kapcsolódó költségeket, az esetek többségében a POS terminál bérleti díját és a bankközi jutalékot. A bankközi jutalék a vásárlás összegének százalékában meghatározott érték. A bankközi jutalékot az elfogadó pénzforgalmi szolgáltató fizeti meg a fizetésnél használt kártyát kibocsátónak, az elfogadó pedig beépíti ezt a kereskedői jutalékba." (MNB, Jelentés a fizetési rendszerről, 2012.)

Érdekes tervek szivárogtak ki - Kötelező lesz a kártyaelfogadás?

 

Forrás : www.portfolio.hu

http://www.portfolio.hu/vallalatok/erdekes_tervek_szivarogtak_ki_kotelezo_lesz_a_kartyaelfogadas.182237.html?utm_source=hirstart&utm_medium=portfolio_linkek&utm_campaign=hiraggregator

Megdöbbentő: összehasonlítottuk, hogy egy jelképes húsvéti bevásárlás mennyivel kerül többe ma, mint az ezredfordulón.

Egy kiló karaj, gyulai kolbász, 30 darab tojás, 6 liter tej, fél kiló trappista sajt, és így tovább, egészen a vendégváró itókákig. A KSH adatai alapján áraztuk be, mennyibe került az ezredfordulón, 2004-ben, négy évvel később, tavaly és az idén egy általunk összeállított húsvéti bevásárlás.

Sonka, torma és kalács azért nem került a kosárba, mert arról nem volt külön statisztika. De sonka helyett vettünk még húst, kalács helyett meg kenyeret. Nem egyszerűen az egységárakkal számoltunk (ezeket látja az évszámok alatt), hanem bizonyos mennyiségeket is rendeltünk az élelmiszerek mellé, kisebb vendégvárással számolva. Így jött ki, hogy az adott évben mennyibe került a bevásárlás.

Az eredményen magunk is meglepődtünk, ugyanis az derült ki, hogy míg 2000-ben 10 500 forintból megúszhattuk a húsvéti bevásárlást, addig az idén ugyanannyi áruért már több mint tizenkilencezer forintot hagyhattunk a boltban. Vagyis ugyanannyi pénzből csak feleannyit vásárolhattunk.

Kicsit másképp fest azonban a kép, ha mellé tesszük azt is, mennyi volt az átlagkereset ezekben az években, és hogy az átlagkeresetből hány húsvéti kosár fért ki. 13 éve még csak átlag 5,3 kosárra futotta az 55 650 forintos nettó átlagbérből. Az idén viszont már 7,6 mintabevásárlás férne bele a havi nettó átlagbérnek megfelelő 146 600 forintba.

De hogy tényleg mintegy másfélszer többet költenénk élelmiszerre, az nem valószínű. Hiszen rengeteg embernek van adóssága, sokan vannak munka nélkül, mindenki ott húzza a nadrágszíjat, ahol tudja. Így például az élelmiszereken is egyre jobban spórolunk.

 

Forrás : Hír24

http://www.hir24.hu/gazdasag/2013/03/29/feleannyit-ert-a-penzunk-iden-husvetkor/

Egy hónap alatt 95 milliárd forint nem realizált vesztesége származott a háztartásoknak a gyenge forintból, hiszen ennyivel növekedett devizahitel-állományuk az átértékelődés miatt - derül ki a pénteken közölt friss statisztikából.

 

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikája szerint február végén 7286,6 milliárd forint volt a háztartások teljes hitelállománya, ebből 3204,6 milliárd volt a forinthitel, 4082 milliárd pedig a devizaalapú kölcsön. Forintban nettó törlesztők voltak a magyar háztartások, hiszen 7,8 milliárd forinttal többet törlesztettek, mint amennyi az új hitelek összege volt. A devizahitel-állomány alakulása ennél érdekesebb, hiszen a 29,9 milliárd forintos havi törlesztést jócskán ellensúlyozta a forint gyengüléséből eredő 95 milliárdos átértékelődés, így a folyamatos törlesztés ellenére is növekedett az állomány.

A vállalati szektorban a jelek szerint nagyobb a kereslet a hitelekre, hiszen a nem pénzügyi vállalatok februárban nettó hitelfelvevők voltak, 15 milliárd forinttal haladta meg az új kihelyezés a törlesztést. A forint gyengülését kevésbé érezték meg a cégek, a 46,3 milliárd forintos havi törlesztés mellett 35,9 milliárd forinttal növelte az állományt az átértékelődés.

A jegybank összesítéséből az is kiderül, hogy a lakosság elfordult a bankbetétektől, a háztartások forintbetét-állománya 22,5 milliárd forintos csökkenés után 6662,4 milliárd volt február végén, míg devizabetétből 15,6 milliárdot vettek ki a lakossági ügyfelek, bár ezt kompenzálta a forintgyengülés hatása, így összességében egy hajszálnyival nőtt az állomány.

Az MNB adatai szerint a bankok februárban mindössze 7,7 milliárd forintnyi új lakáshitelt folyósítottak, melyek átlagos kamatlába 10,49 százalék volt. Ez gyakorlatilag stagnálást jelent januárhoz képest, viszont jelentős csökkenést mutat az egy évvel korábbi 12,3 százalékos átlagkamat után. A szabad felhasználású hitelek átlagkamata 13,89 százalék volt, míg személyi hitelt átlagosan 28,37 százalékos kamat mellett folyósítottak a pénzintézetek. A forintbetétekre 5,04 százalékos átlagos hozamot fizettek februárban a bankok, ez 38 bázisponttal maradt el a januáritól. Ebben vélhetően a sorozatos kamatvágások játszottak szerepet. A múlt hónapban egyébként 930,5 milliárd forintnyi új betéti szerződést kötöttek a bankok. Az éven belüli euróbetétek 2,16 százalékos átlagkamata 6 bázispontos csökkenést mutatott januárhoz képest, 160,1 milliárd forintnyi szerződést kötöttek.

 

Forrás : www.napi.hu

http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/rosszul_jartak_a_devizahitelesek_hiaba_torlesztettek.549408.html

Változatlanul 11,6 százalékos a munkanélküliség, a foglalkoztatottság azonban kevéssel javult.

A tavaly december és idén február közötti időszakban 502 ezer fő volt a munkanélküliek száma, ami az egy évvel korábbi 11,6 százalékossal megegyező munkanélküliségi rátának felel meg - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal.

A férfiak között a munkanélküliség aránya 0,3 százalékponttal nőtt és 12,1 százalékos volt, a nőknél 0,3 százalékponttal javult a ráta és 11,0 százalékra csökkent.

Az egy évvel korábbihoz képest 23 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma a tavaly december és idén február közötti időszakban és elérte a 3 millió 817 ezret. A 15-64 évesek közt 25 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma és ezzel az adott korcsoporton belül 56,5 százalékot tett ki. Az, hogy a munkanélküliségi ráta változatlan, a foglalkoztatottság viszont minimálisan nő, elsősorban a közmunkának köszönhető.

A Nemzetgazdasági Minisztérium optimista: kommentáruk szerint már érezteti pozitív hatását a kormány munkahelyvédelmi akcióterve, mely jelentős adókedvezmény érvényesítését teszi lehetővé a 25 év alatti és 55 év feletti munkavállalók után.

 

Szerző: VG Online - MTI

http://www.vg.hu/gazdasag/makrogazdasag/nem-ment-lejjebb-a-munkanelkuliseg-az-ngm-optimista-400569

Havi alapon a negyedik egymást követő hónapban is halvány emelkedést mutatott a Világgazdaság mutatószáma. A Gyorsulási Irányadó szerint a bővülés üteme ugyanakkor nagyon visszafogott, és éves összevetésben továbbra is visszaesést láthatunk.

Márciusban 0,08 százalékkal bővült a gazdaság februárhoz viszonyítva a Világgazdaság mutatószáma alapján. Az előző év azonos időszakához képest ugyanakkor 1,21 százalékos visszaesését mutat a Gyorsulási Irányadó. A kilátások javulását jelzi, hogy a zsugorodás éves üteme hónapról hónapra lassul, és hogy utoljára tavaly márciusban láthattunk ennél kisebb visszaesést. A GYIA tíz részindexe közül öt növelte, négy csökkentette, míg egy nem befolyásolta a mutatószámot.

Az öt pénzügyi indikátorból három csökkentette, kettő pedig növelte a GYIA-t. A reálkamat növekedése, a Budapesti Értéktőzsde vezető részvényindexének visszaesése, valamint a rövid és a hosszú lejáratú kötvények közötti kamatkülönbség emelkedése negatívan hatott a GYIA-ra. Felfelé húzta a mutatót a pénzkínálat reálértékének növekedése és az Ifo-index javulása is.

Az öt reálgazdasági részindex közül három növelte, egy csökkentette, egy pedig nem befolyásolta a GYIA-t. Segítette a mutatót, hogy a reálkeresetek növekedtek, a fogyasztási hitelek állománya emelkedett, és az ipari rendelésállomány is bővült. Az ipari termelés volumenindexének csökkenése ugyanakkor lefelé húzta az indexet. A munkakeresés átlagos időtartama 16,3 hónapon stagnált.

A legfrissebb makrogazdasági adatok, valamint a bizonytalan és egyre romló euróövezeti kilátások alapján a magyar gazdaság továbbra sem tud érdemi lendületet venni. Az év első hónapjában a KSH szerint 1,4 százalékkal csökkent az ipari termelés, az építőipar pedig 4,1 százalékkal esett vissza. A kiskereskedelem januárban 2 százaléknál nagyobb visszaesést mutatott. A fogyasztást nyomás alatt tarthatja, hogy az euró árfolyama több hete 300 forint feletti áll, miközben a frank jegyzése 250-es szint közelében van, ami jelentős terhet jelent a devizahitelesek számára. Ezt a hatást csökkenti, hogy egyre többen lépnek be az árfolyamgát rendszerébe, és a rezsicsökkentés is növeli a szabadon elkölthető jövedelmet. A beruházások növekedésére ugyanakkor továbbra sem lehet számítani a bizonytalan gazdasági környezet miatt.

A Magyar Nemzeti Bank kamatvágási ciklusa továbbra is tart, és a héten történelmi mélypontra, 5 százalékra vágta az irányadó rátát a jegybank. A kamatcsökkentések egyelőre nem növelték a hitelezést, ám az MNB akár további eszközöket is bevethet a növekedés beindítása érdekében. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a közelmúltban azt mondta, hogy a vállalati hitelek 7 ezer milliárdos állományának 1 százalékos növekedése 0,4–0,5 százalékkal emelheti a GDP-t. Mindez abba az irányba mutathat, hogy az MNB a „stratégiai partnerség" jegyében elkezdhet előkészíteni egy programot, amely a hitelezésnek adna lendületet.

Összességében a GYIA alapján az látszik, hogy az idei első negyedévben havi szinten már stagnálásba váltott a gazdaság, az éves index azonban továbbra is borús képet fest. Komolyabb lendületről egyelőre nem beszélhetünk. Elemzők szerint idén stagnálhat a gazdaság, de több szakértő azt sem zárja ki, hogy a tavalyi 1,7 százalékos recesszió után idén tovább csökken a gazdasági teljesítmény.

 

Forrás : www.vg.hu

Szerző: Hornyák József

http://www.vg.hu/gazdasag/makrogazdasag/nem-esik-tovabb-a-magyar-gazdasag-400540

Korábban bizonytalanságokról szoktam beszélni. Ez az előrejelzés egy mérföldkő, mert tartósan a cél alatti inflációval számol a jegybank – ismertette a friss inflációs jelentését Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank közgazdasági előrejelzésért felelős igazgatója.

Decemberben fokozatos kilábalásra számítottunk a növekedés tekintetében, ugyanakkor az új kapacitások növekedése dinamizálhatja az exportot. Folytatódó mérlegalkalmazkodásra és szigorú hitelfelvételre számítottunk.

Az év végén a várakozásoktól elmaradó GDP-adat érkezett; a gazdaság zsugorodásában belső és külső tényezők egyaránt közrejátszottak. A mezőgazdaság visszaesése és az autóipar év végi leállásai okozták a GDP átmeneti csökkenését – mondta Virág Barnabás. Az átmeneti hatások korrekciója a növekedés beindulásához vezethet.

Az eurózónában a recesszió mélyült a tavalyi utolsó negyedévben. A ZEW és az Ifo-index ugyanakkor javulást mutatott az év elején. Ha hosszabb távra tekintünk a külső piacaink tekintetében, akkor azt látjuk, hogy az adósság továbbra is magas a legtöbb gazdaságban, és a leépítés továbbra is folytatódhat.

A belföldi kereslet továbbra is nyomott. A nettó export, amely az utolsó negyedévben átmenetileg negatívan jártunk hozzá a GDP-hez, továbbra is tartósan pozitívan járulhat hozzá a GDP-hez.

A háztartások nagyon óvatosan döntenek – hívta fel a figyelmet Virág. A háztartások próbálják leépíteni az adósságot, és növelni pénzügyi eszközeiket. Ugyanakkor a fogyasztás esetében egy általánosan gyenge keresleti környezetet figyelhetünk meg. Ilyen környezetben a cégeknek kisebb a lehetőségük árat emelni. Ezzel összhangban a vállalatok jövedelmeződése alacsony szintre került.

A bérjellegű költségek visszafogott növekedése mutatja az erős alkalmazkodást. Ez segíti a tartósan alacsony inflációs környezetet. A kibocsátási rés tágult, januárban és februárban is a várakozásunknál alacsonyabb lett az infláció, amiben a rezsicsökkentés is szerepet játszott. Az inflációs alapmutatók szerint is egy lassuló pálya valósult meg.

Az infláció a 3 százalékos cél alá süllyedt, az inflációs várakozásokat mérő mutatók csökkentek, és a bérnyomás is mérsékelt – összegezett Virág Barnabás. Ez támogatja, hogy az infláció az előrejelzési horizontok cél alatt legyen.

Itt az előrejelzés...

Érdemi növekedésre a külső piacainkon az év végén kerülhet sor – mondta Virág. Az új autóipari kapacitások már megjelentek, és továbbra is segíthetik a növekedést.

Az aktivitási ráta tovább emelkedik az MNB szerint. A növekvő aktivitást a közmunkaprogram szívhatja fel, de 2014-től kiegyensúlyozottabb foglalkoztatásnövekedés is bekövetkezhet.

A háztartások esetében az alacsony infláció miatt a reálbérek növekedhetnek. Az átlagjövedelem alatti háztartásoknál nagyobb lehet a reáljövedelmek bővülése – vélte. Óvatosságra intheti a háztartásokat a válság előtt felhalmozott adósságok mértéke. Az adósság leépítése a következő 1-2 évben folytatódhat a háztarások esetében, és a pénzügyi megtakarítási ráta tartósan magas maradhat. A hitelkondíciók továbbra is szigorúak maradhatnak – tette hozzá.

Idén az állami körben valósulhat meg a beruházások növekedése. A háztartások és vállaltok beruházási aktivitása továbbra is óvatos lehet. A hitelezési környezet a vállalatok esetében is szigorú maradhat.

Fokozatos növekedési pálya indulhat meg a tavalyi recesszió után – vélte. Az első negyedévben korrigálódhatnak az átmenti hatások (év végi autóipari leállás, kedvezőtlen mezőgazdaság). A nettó export lehet meghatározó, de 2014-ben kiegyensúlyozottabb szerkezet valósulhat meg.

A potenciális növekedésről alkotott képünk nem változott, az fél százalék körül van – válaszolta egy kérdésre Virág.

A kormányzati intézkedések inflációs hatása historikusan alacsony szinten alakulhat idén és jövőre is – ismertette Virág. Fél százalékpont körül alakulhat a kormányzati intézkedések inflációs hatása.

A maginfláció az elmúlt évek szintjén maradhat. Az infláció a teljes horizonton (8 negyedév) 3 százalék alatt maradhat. Idén 2,6, jövőre 2,8 százalék lehet az infláció.

Az MNB az idén 0,5 százalékos GDP-növekedésre számít, vagyis nem módosult a tavaly decemberi előrejelzés. A jegybank az elmúlt évek átlagos mezőgazdasági teljesítménnyel számolt, válaszolta egy kérdésre Virág.

Van tere a lazításnak !

A cél alatti infláció és a negatív kibocsátási rés is a monetáris kondíciók lazítását indokolják – hangsúlyozta Virág. A kockázati felárak emelkedése ugyanakkor befolyásolhatja a monetáris tanács mozgásterét, döntéseit. A monetáris kondíciók lazításában óvatosság és fokozatosság indokolt – tette hozzá.

Összességében növekedhet a gazdaság, de a belföldi keresletben csak 2014-ben jöhet bővülés. A vállalatok csak korlátozottan képesek érvényesíteni a megemelkedett költségeket.

A külső finanszírozási képességünk a válság óta javul. Az EU-s források idei beáramlása is segítheti a külső finanszírozási képességünk javulását. Ezzel összhangban a külső adósságunk és az ebből adódó sérülékenység fokozatosan csökkenhet.

„Nincs árfolyamcélunk, egy technikai feltevésünk van. A március elején jellemző árfolyamszintek átlagolásával számoltunk" - válaszolta Palotai Dániel arra a kérdésre, milyen euró/forint árfolyammal számol az MNB. Akkor 300 forint körül ingadozott a az euró.

Virág Barnabás egy kérdésre válaszolva azt mondta: hosszabb időszak kell ahhoz, hogy megítéljük, fenntartható-e a rezsicsökkentés inflációcsökkentő hatása. Ha nem emelkednek a rezsiköltségek, akkor alacsony szintre kerülhet az infláció, ami biztosíthatja a tartósan alacsony várakozásokat.

Az államkincstári körben több tranzakciós adóbevétel keletkezhet a korábban vártnál, de a 80 milliárdos cél nem teljesül idén a jelenlegi folyamatok alapján. Valószínűleg kibővítik azt a kört (a kincstári körben), amire a tranzakciós illeték szól, ha 80 milliárdos tranzakciós illetéket szeretnének a kincstári körből – mondta Lovas Zsolt, az MNB szakértője. A kulcs megemelése is szóba kerülhet itt.

Az e-útdíjnál 75 milliárdos bruttó bevételt várnak, és a teljes szabad tartalék (Országvédelmi Alap) eltörlése is kell a 2,9 százalékos idei GDP-arányos hiánycél eléréséhez. A pénzügyi tranzakciós illetékből alacsonyabb bevételt várnak, a pénztárgépek bekötéséből (szuperkasszák) semmilyen bevétellel nem számolnak, miközben a törvény 80 milliárd feletti összeggel kalkulált.

 

Szerző: Világgazdaság Online

http://www.vg.hu/gazdasag/makrogazdasag/mnb-ez-az-elorejelzes-egy-merfoldko-johet-a-lazitas-400573

Egyre kevesebb, ráadásul gyengébb minőségű aranyércet hoznak a felszínre világszerte. Egy friss tanulmánya szerint csökkennek az aranyfelfedezések, és egyre alacsonyabb az aranyat hordozó kőzetek aranytartalma is. Ez az egy évtizede tartó romló tendencia az utóbbi négy évben felgyorsult, és ha ez folytatódik, az már az aranykínálatra is kihathat – olvasható a Conclude Daily Goldon. Ha nem történik drámai fordulat a feltárásban, akkor folyamatosan egyre kevesebb arany lesz a piacokon.

Az aranypiaci portál felidézi: utoljára 2008-ban fordult elő, hogy olyan aranykészleteket találtak, amelyek kőzetekben arany átlagos koncentrációja tonnánként 2,65 gramm volt. Ez azért fontos, mert a szakértők szerint a mostani árakon és technológiákkal 2,5 gramm a koncentrációnak az a legalacsonyabb mértéke, ahol még érdemes az aranyat kitermelni.

Az utóbbi egy évtizedben Afrikában találták a legtöbb (479 millió uncia) és legjobb minőségű (2,8 gramm/tonna átlagos koncentrációjú) aranyat. A 2,5 grammos határt sehol máshol nem sikerült átlépni, Észak-Amerikában csak tonnánként 1,3 gramm, Dél-Amerikában és Ausztráliában 1,4-1,4 gramm/tonna volt az arany koncentrációja, ehhez képest az európai átlag 2 gramm/tonnás aranykoncentráció még egész jónak számít. A leghatékonyabban kitermelhető, afrikai arany bányászatát azonban számos tényező nehezíti. Ott ugyanis az alacsony bérek miatt szinte mindennaposak a bányászsztrájkok, ráadásul arrafelé a geológiai feltételek sem kedveznek a kitermelésnek.

És mi a helyzet a magyar arannyal? A szakportál felidézi: a nemesfémbányászat felélesztésére a XIX. század óta történtek kísérletek, mindeddig sikertelenül. Az utolsó teljes körű geofizikai mérés és kutatás nyomán készített 1964-es tanulmány szerint Telkibánya területén van arany, de az gazdaságosan nem nyerhető ki. És bár 1996 elején az ausztrál Rhodes Minings által tulajdonolt Enargit Kft. azt állította, hogy az egyik legnagyobb kelet-közép-európai aranylelőhelyet fedezte fel Recsk-Lahócabányán, ahol akár 31 tonna arany is lehet, bánya ott sem nyílt, sőt, a magyar vállalat 2007-ben megszűnt.


Mosással kinyerhető úgynevezett föveny- vagy mosóaranyunk viszont máig van, elsősorban a Duna és a Dráva mentén, a Dunából helyenként fél-egy grammos szemcsék is kimoshatók. Egy korábbi szakkönyv nyomán a portál azt is írja:  a múlt század első felében mostak aranyat a Zagyvából és a Tarnából is.

 

Forrás : www.index.hu

http://index.hu/gazdasag/2013/03/27/veszesen_keves_arany_van_a_fold_alatt/

A magyar gazdaság 2010-12 során elkerülte a pénzügyi egyensúly megroppanását, de stagnálásba süllyedt, melyből a jelenlegi gazdaságpolitikával nem tud kijutni. Tartós leszakadás, általános perspektívátlanság fenyeget. A hazai tőke és a munkaerő is mindinkább külföldön keresi a boldogulást – írja a GKI átfogó elemzésében.

A hosszú távú nemzeti érdekek teljesen háttérbe szorulnak. A jogbiztonság hiánya, a kiszámíthatatlanság és a hibás adópolitika akadályozza a növekedést, az elvárt államháztartási hiányt pedig csak újabb és újabb megszorításokkal lehet elérni – írja a GKI.

Szerintük a magyar gazdaságon folytatott költségvetési kísérletezés szörnyű károkkal járt. „A modernizációra képes ágazatok extra adóztatása lebénította az üzleti világot. Az alacsony bérű foglalkoztatottak alkalmazási költségeinek extrém (2 év alatt több mint 25 százalékos) növelése (7-8 százalékos nominális GDP-növekedés mellett) vagy versenyképtelenné tette az érintett cégeket vagy erőteljes szürkítésre kényszerítette őket" – vélekednek.

A GKI szerint a felső rétegek javára történő perverz jövedelem-újraelosztás hozzájárult a társadalom további kettészakításához. Az állam túlterjeszkedése a szabályozásban, a tulajdonban, a polgárok napi életébe való beavatkozásban akadályozza a verseny és az önálló, felelős állampolgári magatartás kibontakozását.

Felidézik, hogy az elmúlt hetekben számos intézményi és piaci kritika érte a magyar politikát. Az alkotmány-módosítás éles bírálata mellett az Európai Bizottság 2013-ra és 2014-re is 3 százalék feletti államháztartási hiányt jelzett előre, és – az IMF-fel együtt – növekedésbarát kiigazítást javasolt. A jegybankban végrehajtott vezetési és intézményi változások kockázatára reagálva, továbbá a ciprusi válság nyomán az euróval szemben 305 fölé gyengült a forint.

A GKI-Erste konjunktúra-index márciusban elérte egy évvel korábbi – egyébként igen alacsony – csúcspontját. A fogyasztói várakozások emelkedése csaknem fél éve töretlen, az üzletiek viszont idén már csak stagnálnak. Ez az eltérő mozgás a választási gazdaságpolitika beindítására utal. A magyar gazdaság túl van a konjunktúra-ciklus mélypontján, de nem várható érdemi kilábalás vagy növekedés.

A 2013. évi költségvetés a fő számok nyári parlamenti megszavazása után három nagy intézkedéscsomag hatására lényegesen megváltozott. Megvalósításuk és egyenlegjavító hatásuk realizálása igen bizonytalan. Ahol élénkíteni próbálnak – például az un. munkahelyvédelmi programmal – ott az ettől remélhető foglalkoztatási és növekedési hatás nagyon szerény. Ugyanakkor mindezt ellentételezendő a kormány nyílt és burkolt adóemelésekkel, valódi (kedvező irányú és tartós) szerkezeti átalakítások nélkül egyensúlyozik. Ráadásul a GDP vártnál jóval alacsonyabb folyó áras emelkedése miatt a bevételek lényegesen elmaradhatnak a várttól. Így a 2012 decemberében megszavazott költségvetést még sokszor módosítani fogják – vetítik előre.

Szerintük s közteherviselésben idén újabb jelentős, a GDP 1,5 százalékát elérő átcsoportosítás megy végbe. Az úgynevezett munkahelyvédelmi akcióterv mintegy 300 milliárd forint, a szuperbruttó adóalap teljes kivezetése az szja-ban közel 100 milliárd forint bevétel-kiesést jelent. Viszont a különadók – a korábban megígért kivezetés helyett - jellemzően fennmaradnak (bankadó), illetve formát váltanak (telefonálási adó), sőt a tranzakciós illeték bevezetésével tovább nő a szerepük.

Az új tranzakciós illeték a kormány szerint 336 (várhatóan inkább csak 250) milliárd forint bevételt hoz, az új közműadótól és a Robin Hood adó megemelésétől pedig együttesen mintegy 100 milliárd forint többletbevétel várható. Mindehhez társul számos más adóemelés, pl. az egyéni nyugdíjjárulék plafonjának az eltörlése. A bankszféra külön terhelése önmagában is megközelíti a GDP 1,5 százalékát- Ennek következtében a banki aktivitás csökkenése folytatódik, a gazdaság stagnál – részletezik.

A GKI előrejelzése szerint 2013-ban az EU módszertana szerinti államháztartási hiány végül a GDP 3,5 százaléka körül alakul. „Nem zárható ki ennél érzékelhetően (0,5-1 százalékponttal) magasabb deficit sem, vagy a telekom adóra vonatkozó, viszonylag késői időpontban megszülető kedvezőtlen EU bírósági ítélet, vagy a választási költségvetés erőteljesebb érvényesülése esetén" – írják.

A külső egyensúly 2013-ban is kedvező lesz, a külső finanszírozási képesség - a kissé javuló folyó fizetési mérleg és a bővülő EU-támogatások révén – 3,5-ről 4,2 milliárd euróra, a GDP 3,6 százalékáról 4,3 százalékára emelkedik – prognosztizálják a GKI kutatói. A magyar működőtőke-import – az autóipari beruházások fékeződését is tükrözve – a romló hazai befektetési klíma miatt várhatóan elmarad a tőkeexporttól. Várhatóan kissé esik a devizatartalék is, de ha a tavaly év végi 34 milliárdról 32-31 milliárd euró alá csökkenne, az már kockázatos mértékben rontaná az ország pénzügyi megítélését

A GKI 2013-ban átlagosan 4 százalék körüli bruttó és nettó béremelkedést prognosztizál. A keresetek reálértéke (3 százalékos inflációt feltételezve) 1 százalékkal nő. A nyugdíjak reálértéke – mivel azok idén a kormány eredeti inflációs előrejelzésének megfelelően 5,2 százalékkal bővülnek – kb. 2 százalékkal emelkedik. A családi pótlék és az egyéb szociális jövedelmek reálértéke csökken, az álláskeresési támogatásé azonban megmarad. A vállalkozói jövedelmekre a belföldi kereslet csökkenése negatívan hat, de a „munkahelyvédelmi" program adta adókedvezmények egy része várhatóan itt csapódik le. A cafeteria adóterhelésének emelését a munkaadók ritkán vállalják át, így ez csökkenti a lakosság elkölthető jövedelmét. A kormány tervezi a családi adókedvezmény érvényesítésének egyéni járulékokra való kiterjesztését, de ennek bevezetése még bizonytalan. A külföldön dolgozók családjuknak hazautalt jövedelme emelkedhet. Mindezek alapján összességében a reáljövedelmek 1-1,5 százalék körüli bővülése várható.

A sokféle (banki, baráti-családi, rezsi) tartozás által sújtott, gyakran munkahelyét vagy nyugdíjának majdani értékét is veszélyben érző, bizonytalan jövőt látó lakosság azonban nem vagy alig növeli fogyasztását. Ennek „simítása" során 2012-ben a fogyasztás kevésbé csökkent, mint a reáljövedelem, idén viszont a reáljövedelem némi növekedését feltehetőleg a fogyasztás stagnálása kíséri.

Szerintük a beruházások 2013-ban 2 százalékkal tovább csökkennek, a kétezres évek első évtizedében még 20-25 százalékos beruházási ráta idén 17 százalék alá esik. Ez kirívóan alacsony arány, már a tőkeállomány megújítását se nagyon fedezi. A jegybanki kamatcsökkentés nyomán a legjobb cégek olcsóbban jutnak hitelekhez, a bankok versenyeznek a kegyeikért. A gyengébb vállalkozásokon viszont nem segít az alacsonyabb kamat, ők nem vagy csak nagyon drágán jutnak forrásokhoz. Egyre kevésbé valószínű, hogy az EU forrásokat teljes egészében értelmesen el tudjuk költeni. A kormányzat erőltetetten próbál olyan pályázati célokat találni, amelyekkel gyors pénzköltés valósítható meg.

A GKI szerint magyar gazdaság 2013-ban stagnál, a GDP 2013-ban a 2010. évi szinten lesz. A gazdaság ehhez is feléli tartalékait, az emberek magánnyugdíj-vagyona eltűnt, a devizatartalék csökken, a tőke és a képzett munkaerő távozóban. 2008-2009-ben, a pénzügyi válság első 2 évében a GDP és a lakosság fogyasztása lényegében párhuzamosan zuhant. Ezzel szemben 2010 óta az olló kinyílt: a „megszorítás" nélküli gazdaságpolitika „eredményeként" a GDP stagnálása ellenére a fogyasztás visszaesett. Érdemi javulás a munkaerőpiacon nem várható. A foglalkoztatás statisztikailag 1 százalékkal emelkedik a közfoglalkoztatás és a külföldi munkavállalás terjedése révén, a valódi (üzleti és adózó) hazai munkahelyek száma csökken. A munkanélküliségi ráta a 2011-2012. évi 10,9 százaléknál – a választások közeledtére is tekintettel – egy hajszállal alacsonyabb, 10,8 százalék lesz.

 

Szerző: Világgazdaság Online

http://www.vg.hu/gazdasag/makrogazdasag/gki-tartos-leszakadas-fenyegeti-magyarorszagot-400364

A NAV működéséről, az államadósságról, a túlzottdeficit-eljárás megszüntetéséről is beszélt Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a NAV-ban. A közönség egy igazi miniszteri tréfának is tanúja lehetett.

A mai egy munkalátogatás – mondta el Varga Mihály , nemzetgazdasági miniszter a Nemzeti Adó- és Vámhivatalban tartott sajtótájékoztatóján. „Nem véletlen, hogy első miniszteri látogatásom ide vezetett. Ez az intézmény garantálja a bevételek 92 százalékát. A kormányzati intézkedések ezen az intézményen keresztül jut el az emberekhez."

Számadást is készítettünk – jelentette ki Varga. A nagy adórendszerbeli átalakítások véget értek, a finomhangolások időszaka jött el. A fogyasztási típusú adók bevétele emelkedett, a jövedelem típusú adók csökkentek.

A cél az volt, hogy a gazdaság fehéredjen. A becslések szerint 20-30 százalékos a feketegazdaság részaránya, ám az adóváltozások miatt ez csökkenhetett. „A feketegazdaság árt mindenkinek" – hangsúlyozta a miniszter, aki szerint jelentős lépések történtek az adminisztrációs terhek csökkentésével, és rövidültek az ügyintézési határidők is.

Az adórendszer átalakításával több munkahelyet lehetett megtartani, amihez a Munkahelyvédelmi Akcióterv is hozzá fog járulni. Az egykulcsos adórendszer 500 milliárd forintot hagyott a gazdaságban, és a megtakarítások is növekedni tudtak. Ez segítette a devizahiteleseket is – tette hozzá.

A NAV-tól, amely egy rendkívül hatékony intézmény, azt várjuk, hogy a hatékonyság a tisztességes vállalkozásokat és adózókat ne sértse. Vannak olyan körök, ahol viszont nem történik ellenőrzés – hívta fel a NAV vezetésének figyelmét Varga.

Vida Ildikó : a NAV az egyik legjobban működő szervezet

Úgy gondolom, hogy a mai magyar közélet egyik legjobban működő szervezete a NAV –jelentette ki Vida Ildiló, a NAV elnöke. A VPOP és az APEH összevonásának eredményeként sikeresebbek lettek az akciók.

A feketegazdaságot csökkenteni szeretné a NAV, és erősíteni kívánják az „ügyfélbarát" jelleget is. Azokat az adózókat, akik bevallják a kötelezettséget, meg kell védeni – emelte ki Vida, aki egy kérdésre válaszolva elmondta: nem terveznek szervezeti átalakítást.

Napirenden a pénztárgépek kérdése...

A kormány a holnapi ülésén fog foglalkozni a pénztárgépek kérdésével – válaszolta egy kérdésre Varga. Egyszerű rendszert ígér a miniszter. Az év második felétől elindul a szuperkasszák rendszere, és bízik abban, hogy teljesül a bevételi terv. Vida hozzátette: megkezdődtek a tesztelések az elektronikus pénztárgépek kapcsán.

A túlzottdeficit-eljárás megszüntetése fontos – válaszolta arra a kérdésre, hogy az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentése lekerült-e a napirendről. Szerinte csak akkor kerülhet sor ilyen intézkedésre, ha kiderül, hogy a hiányszámot hogyan befolyásolja, és a tervezett növekedés is megvalósul.

A stabilitási törvény szerint félévkor felül felülvizsgálni az adósságmutató alakulását – emlékeztette Varga. „Eltúlzottnak érzem azokat a véleményeket, amelyek szerint az adósságtendencia felülvizsgálatára van szükség" – tette hozzá.

A következő hónapokban lejáró adósságot nem, vagy csak részben kell a piacról felvennünk, mivel az első hónapokban már előfinanszíroztunk lejáró adósságokat – hívta fel a figyelmet.

Így viccelt a Miniszter...

„Ha kétszámjegyű lesz a növekedés" – válaszolta tréfásan Varga arra a kérdésre, hogy mikor lesz egyszámjegyű az szja kulcsa. Véleménye szerint várni kell még, hogy megnézzük, miként teljesít az egykulcsos adó.

Szeretnék mindenkit megnyugtatni. A magyar kormány a bankokat adóztatja, a betéteseket nem. Nekünk alaposan kel figyelni az euróövezeti eseményeket – hangsúlyozta Varga, hozzátéve, hogy „helyettük nem tudunk döntést hozni"

 

Szerző : Világgazdaság Online

http://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/varga-a-magyar-kormany-a-bankokat-adoztatja-nem-a-beteteseket-400411

Komoly rohamra számíthatott volna ma a ciprusi bankrendszer, amikor az eredeti terv szerint egy hét kényszerszünet után újra kinyitottak volna a bankfiókok. Csakhogy éjjel az a döntés született: csütörtökig zárva maradnak a bankfiókok. Más fronton is harcra kényszerül azonban a nicosiai vezetés: Moszkva élesen bírálta azt a hitelmegállapodást, amely az utolsó pillanatban, hétfőn hajnalban született meg Brüsszelben.

Nem nyitnak ki a bankok ma sem Cipruson. Pedig egész Európa kíváncsian várta, mi történik a szigetállamban a hétvége és a tegnapi nemzeti ünnep után, amikor elvileg kinyitottak volna a fiókok. Csakhogy az utolsó órákban a jegybank úgy határozott: mégsem lesz nyitás - a határidő most csütörtök. A bezárást azért rendelte el múlt héten a helyi jegybank, hogy megakadályozza a betétek kivonását, amíg végleges megoldás nem születik a bankválságban. A napi készpénzfelvételi limitet 100 euróban határozták meg. A megoldás megszületett ugyan, ám a veszély továbbra sem hárult el: a bankok „kifosztása" reális veszélynek tűnik a szigetországban, annak ellenére, hogy betétadóról végül nem döntöttek a hétfő hajnalig tartó tárgyalásokon.

Pénzpiaci elemzők már a múlt héten figyelmeztettek: a korábban tabunak számító adó komoly pénzkivonást okozhat, a megnyitás utáni első napokban akár a 70 milliárd euró körüli állomány tíz százalékát is kivehetik a betétesek. Ez pedig tovább nehezítheti a ciprusi bankrendszer helyzetét.

Az EU vezetői hétfőn hajnalban még arról próbálták meggyőzni a közvéleményt, hogy Ciprus kis mérete – az euróövezet gazdasági kibocsátásának mindössze 0,2 százalékát adja az ország – garantálja, hogy elkerülhető legyen a „fertőzésveszély", vagyis a válság továbbterjedése. Timothy Ash, a Standard Bank felzárkozó piacokra szakosodott vezető közgazdásza azonban nem így látja: mint tegnapi elemzésében fogalmazott, a befektetők, különösen a betétesek aligha hisznek abban, hogy a trojka szokatlan, a betéteket érintő lépését a jövőben nem alkalmazza máshol. Ash arra is felhívta figyelmet, hogy a ciprusi válsághelyzetet nem oldja meg a mostani hitelcsomag, hiszen a betétkivonás több olyan bankot is nehéz helyzetbe hozhat, amely valahogy túlélte a görög krízist. Az is érdekes lehet, hogy az euróövezet többi túlméretezett bankrendszerrel rendelkező miniállama – Luxemburg és Málta – meddig tart ki – tette hozzá. A negyedik bizonytalansági tényező pedig szerinte az, Szlovéniának sikerül-e egyedül megbírkóznia a bankszektora jó ideje húzódó válságával.

Szokatlan módon José Manuel Barroso , az Európai Bizottság elnöke is elvesztette szokásos magabiztosságát. „Bízom abban, hogy a program működni fog, de legyünk őszinték. Pillanatnyilag nem tudjuk megmondani, milyen lesz a hatása" – fogalmazott a bizottság hétfő déli szokásos sajtótájékoztatóján. Barroso kijelentette: nem akarja elkövetni azt a hibát, hogy megjósolja, mikorra állhat vissza a ciprusi gazdaság a normális kerékvágásba. „A most elhatározott rendezés gyakorlati fogadtatását számos olyan politikai tényező is befolyásolni fogja, amire Brüsszel nincs hatássalŃ – mondta, külön kiemelve: nem tudni, mennyire tudja fenntartani ebben „súlyos kihívást jelentő helyzetben" a ciprusi kormány a kilábalási program mellett társadalmi konszenzust.

A ciprusi kormányt halálos ítéletét jelentő megegyezésnél alighanem nagyobb problémát jelenhet a politikus által is említett külső tényező: Oroszország. Ciprus ezer szállal kötődik az oroszokhoz: egyrészt jelentős – több tízmilliárd euróra becsült, részben illegális forrásból származó – betét van orosz kézben, másfelől Ciprus 2011-ben 2,5 milliárd eurós hitelt kapott Moszkvától megroggyant bankrendszerének rendbetételére.

Dmitrij Medvegyev kormányfő már a múlt heti orosz–EU-csúcson is élesen bírálta a betétadó tervét, a végleges megegyezés láttán azonban még erélyesebben fogalmazott a moszkvai vezetés. Miután Medvegyev megvitatta helyetteseivel az euróövezeti pénzügyminiszterek döntésének következményeit, Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő bejelentette: Vlagyimir Putyin utasítást adott a kormánynak és a pénzügyminisztériumnak, hogy vizsgálják meg a Ciprusnak 2011-ben, 5 évre nyújtott 2,5 milliárd eurós hitel átstrukturálásának lehetőségét. Arról nincs szó, hogy felmondanák a megállapodást, bár a délelőtti hírek még arról szóltak, Moszkvában abból indulnak ki a brüsszeli alku láttán, Ciprusnak nincs szüksége az orosz segítségre.

A szigetország az adósság átstrukturálását szeretné elérni, azt, hogy csökkentsék a 4,5 százalékos kamatot, és a hitel lejáratát 2016-ról tolják ki 2020-ig. Mihalisz Szarrisz ciprusi pénzügyminiszter azonban nem ért el eredményeket múlt heti moszkvai tárgyalásain.

A Trigon Capital lett befektetési bank szakértői szerint a ciprusi válság rendezését célzó intézkedés miatt az orosz kézben lévő pénzeket ki fogják vonni Ciprusról, és az orosz tőke a most leginkább kedvezőnek tűnő Lettországba áramolhat – írta a mail.ru orosz hírportál. A lett pénzügyi felügyeletnél azonban nem számítanak arra, hogy erőteljesen megnő az orosz befektetések aránya, mert a balti országban szigorúan ellenőrzik a külföldről érkező tőkét.

Bezárja második legnagyobb bankját, a Laikit (Népbank) Ciprus. Az itt tartott, a betétgarancia-alap által biztosított összeg, azaz százezer euró feletti betéteket zárolják, amíg a bankszanálási terv megszületik. Ebből kell ugyanis finanszírozáni az átstruktúrálást, a tízmilliárd eurós nemzetközi hitelt erre nem lehet felhasználni. A biztosított betétállomány a Bank of Cyprushoz kerül át, vagyis a két pénzintézet egy úgynevezett jó, illetve egy rossz bankká alakul át. A Bank of Cyprus segítésére az Európai Központi Bank 9 milliárd eurót biztosít

Az euróövezeti pénzügyminiszterekkel és Christine Lagarde IMF-vezérigazgatóval folytatott tárgyalások eredményeként ugyanakkor sikerült elkerülni azt, hogy közvetlenül megadóztassák a bankbetéteket. Korábban ezt várta el az Európai Bizottságból, az Európai Központi Bankból és a Nemzetközi Valutaalapból álló hitelező trojka Ciprustól, ám a javaslatot elutasította a ciprusi parlament.

Ciprus a hitel első részletét május elején kapja meg – közölte az euróövezeti mentőalap, az ESM vezetője, Klaus Regling.

 

Forrás : www.vg.hu

Szerző : Gyükeri Mercédesz

http://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/zarva-maradnak-a-ciprusi-bankok-400350

Az első Matolcsy György által vezetett kamatdöntésen történelmi mélypontra süllyedt az irányadó kamatszint. Az elemzőket nem lepte meg a monetáris tanács lépése.

Történelmi mélypontra, 5 százalékra vágta az irányadó kamatszintet a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa kedden. Az elemzői várakozásokkal összhangban, Matolcsy György elnök első ülésén a nyolcadik egymást követő alkalommal is 25 bázisponttal csökkent az alapkamat.

A monetáris politikai döntéshozók elsősorban a 3 százalékos célszint alá süllyedő infláció miatt vághatták a kamatot, de további szempont lehetett számukra, hogy a legfrissebb adatok alapján a gazdaság nem indult meg a kilábalás útján.

A kamatcsökkentés elleni érv lehetett, hogy Magyarország kockázati megítélése romlott az elmúlt hetekben, és a forint árfolyam is tartósan 300-as szint felett áll az euróval szemben.

1991 óta ez az első döntés, amit nem követ sajtótájékoztató. Matolcsy György úgy határozott, hogy nem ismerteti a kamatdöntés hátterét – és a jövőben sem fogja –, de a monetáris tanács közleményét továbbra is kiadják. Elemzők szerint a kommunikáció hiánya erodálja a jegybanki transzparenciát, és romlik a döntések kiszámíthatósága is.

Nem az MNB elnökcseréje volt az egyetlen változás a monetáris tanácsban. Balog Ádám, aki a Nemzetgazdasági Minisztériumban Matolcsy jobbkeze volt, követte őt a jegybankba, és egyből alelnöki tisztséget kapott. Pleschinger Gyulát pedig külső tagnak kellett „betenni", mert felborult a belső és külső tagok aránya Balog érkezésével, hiszen Karvalits Ferenc alelnök mandátuma csak most fog lejárni.

Az elmúlt hét hónapban mindig 4:3 arányban szavazzák le a külső tagok Simor András t és a két alelnökét, vagyis a vezetőséget. Ez most vélhetően megszűnt, hiszen Matolcsy bizonyára a kamatvágást támogatta – mint ahogy Balog is –, és a négy „régi" külső tag valószínűleg nem változtatott korábbi véleményén.

Egyelőre nagy bizonytalanság övezi, hogy milyen unortodox monetáris lépések jöhetnek Matolcsy vezetése alatt. Szakértők szerint egyelőre nem várhatóak nem konvencionális jegybanki eszközök. A kamatdöntés részleteit – és az esetleges további lépéseket – a 3 órakor megjelenő közleményből ismerhetjük meg.

A Monetáris Tanács közleménye szerint "a magyar gazdaságot továbbra is számottevő kapacitásfelesleg jellemzi, az inflációs nyomás középtávon mérsékelt, így a 3 százalékos cél lazább monetáris kondíciók mellett is elérhető. Az elmúlt időszak pénzpiaci feszültsége ugyanakkor fundamentálisan nem indokolható ingadozásokat eredményezett a hazai eszközárak alakulásában, amely továbbra is körültekintő monetáris politikai döntéseket indokol. A Monetáris Tanács mindezek alapján az alapkamat 25 bázispontos csökkentése mellett döntött. További csökkentésére akkor kerülhet sor, ha a középtávú inflációs nyomás mérsékelt marad és a pénzügyi piaci környezetet övező bizonytalanság csökken".

 

Szerző: Világgazdaság Online

http://www.vg.hu/gazdasag/makrogazdasag/azonnal-lepett-tortenelmi-melypontra-vagta-matolcsy-a-kamatot-400413

Keresés