"A Monetáris Tanács megítélése szerint a tavalyi recessziót követően a gazdaság növekedése idén indulhat meg újra. A kibocsátás elmarad potenciális szintjétől, a munkanélküliség pedig meghaladja a strukturális tényezők által meghatározott hosszú távú szintjét. A Monetáris Tanács a gyenge keresleti környezet tartós fennmaradására számít, ami biztosítja, hogy az inflációs nyomás az elkövetkező időszakban alacsony maradjon" – közölte a Magyar Nemzeti Bank a keddi, 25 bázispontos kamatvágás után. A jegybank a 10. egymást követő alkalommal új történelmi mélypontra vágta a rátát, 4,5 százalékra.

"Az infláció áprilisban erőteljesen lassult, ami részben maginfláción kívüli tételek áralakulásához köthető, ugyanakkor az inflációs alapfolyamatok továbbra is a visszafogott belső kereslet erős árleszorító hatását tükrözik. Az alacsony bérdinamika arra utal, hogy a vállalatok termelési költségeik emelkedéséhez erőteljesebben alkalmazkodnak a munkapiacon keresztül, így a fogyasztói árakon keresztül történő áthárítás mérsékelt lehet. Az energia- és nyersanyagárak, valamint a forint árfolyamának kedvező alakulása szintén támogatja a dezinflációs folyamatot. A Tanács megítélése szerint mindezek arra utalnak, hogy az inflációs kockázatok középtávon is mérsékeltek" – áll a közleményben.

Az előzetes adatok alapján 2013 első félévében a magyar gazdaság kikerülhet a recesszióból. A negyedéves alapon mért erős növekedésben a tavaly év végi kedvezőtlen egyedi hatások korrekciója is jelentős szerepet játszott. A növekedést meghatározó alapfolyamatokban egyelőre nem történt érdemi elmozdulás: a globális konjunkturális kilátások gyengék, miközben a belföldi kereslet bővülését az óvatossági megfontolások korlátozzák. A növekedés tartós élénkülése az év végétől, az exportpiacok keresletének javulásával párhuzamosan várható. A globális pénzügyi piacokat az elmúlt hónap során is erős kockázatvállalási hajlandóság jellemezte. A támogató nemzetközi környezetben a hazai kockázati mutatók tovább mérséklődtek. A Monetáris Tanács értékelése alapján azonban továbbra is kockázatot jelent a kedvező globális pénzpiaci hangulat és a világgazdaság visszafogott növekedési kilátásainak kettőssége, ami az óvatos monetáris politika fenntartását indokolja – írja a tanács.

"A Monetáris Tanács megítélése szerint az elmúlt hónapban beérkezett adatok megerősítik, hogy a gyenge kereslet dezinflációs hatása erőteljesen érvényesül, ezért a vállalatok termelési költségeik emelkedését csak korlátozottan tudják árazásukban érvényesíteni, miközben erősebb munkapiaci alkalmazkodást hajtanak végre. Az ország kockázati megítélése javult. Az inflációs és reálgazdasági kilátások egyaránt a kamatcsökkentés irányába mutatnak. Az irányadó kamat további csökkentésére akkor kerülhet sor, ha a középtávú inflációs kilátások összhangban maradnak a 3 százalékos céllal, és fennmaradnak a kedvező pénzügyi piaci folyamatok" – zárul a közlemény.

 

 

Szerző : Világgazdaság Online

http://www.vg.hu/gazdasag/makrogazdasag/miert-vagta-uj-melypontra-a-kamatot-az-mnb-404501

Az áprilisi jelentős romlás után májusban kétéves csúcsára ugrott a GKI-Erste konjunktúra-index szezonális hatásoktól megtisztított értéke, s ezzel folytatódott a 2012 őszétől tapasztalható emelkedés.

Az üzleti várakozások utoljára egy évvel ezelőtt, a fogyasztóiak több mint két éve voltak ilyen kedvezőek – derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. által, az EU támogatásával végzett felmérésből. Az üzleti bizalmi index az áprilisi -15,6-ról -10,5 pontra változott, a fogyasztói bizalmi index a mínusz 38,9 pontról -34,4 pontra, a GKI-Erste konjunktúraindex pedig a -21,7 pontról -16,7-re módosult.

Az üzleti szférán belül a szolgáltató cégek kivételével májusban minden ágazatban látványosan javultak a várakozások. Az iparban az áprilisi megbicsaklás után most csak a februári szintre emelkedett a bizalmi index, az építőiparban azonban több mint két éve, a kereskedelemben több mint egy éve nem volt ilyen kedvező az értéke.

Az iparban az előző és a következő időszak termelésének valamint a rendelésállománynak a megítélése is javult, az exportrendeléseké azonban nem változott. Az építőiparban májusban felgyorsult a pozitív hangulatváltozás. Az előző három hónap termelési színvonalának és a rendelésállománynak a megítélése is számottevően javult áprilishoz képest.

A kereskedelemben az eladási pozíció és a várható rendelések megítélése kedvezőbb lett, de a készletszintet kissé emelkedőnek érezték a válaszolók. A szolgáltatói bizalmi index májusban kissé csökkent, ami a forgalmi kilátások romlása miatt következett be. Az általános üzletmenetről és az elmúlt időszak forgalmáról alkotott vélemény viszont jobb lett.

A foglalkoztatási szándék az iparban az áprilisi hatalmas zuhanás után látványosan javult. Főleg az elbocsátást tervezők aránya esett, s így arányuk már minimálisan, de elmarad a bővítést tervezőkétől. Jelentős a változás az építőiparban is, itt azonban még a létszámcsökkentők vannak többségben. A kereskedelmi és a szolgáltató cégek foglalkoztatási hajlandósága viszont rosszabb lett. Valamelyest enyhült a lakosság munkanélküliségtől való félelme.

Májusban az építőipar után az iparban és a szolgáltató szektorban is az árcsökkentési várakozások kerültek túlsúlyba. Visszafogottabb lett az áremelési törekvés a kereskedelemben is, s érezhetően mérséklődött a fogyasztók inflációs várakozása. A magyar gazdaság kilátásainak megítélése minden ágazatban és a lakosság körében is jelentősen javult, de továbbra is a romlásra számítók vannak többségben.

A fogyasztói bizalmi index az áprilisi kisiklástól eltekintve ősz óta szinte töretlenül emelkedik. A lakosság saját pénzügyi helyzetének következő egy évét, a nagy értékű tartós fogyasztási cikkek megvásárlásának és a megtakarításnak a lehetőségét is jobbnak érzi, mint az előző hónapban.

 

Szerző : MTI Eco - Világgazdaság Online

http://www.vg.hu/gazdasag/makrogazdasag/ket-eve-nem-volt-ilyen-jo-a-magyarok-hangulata-404362

Elsősorban a nagy kereskedelmi tévéket érintheti rosszul a reklámadó, amelynek tervét múlt hét pénteken tette közzé a kormány. Kérdéses, szükség van-e egyáltalán az új adónemre, vagy enélkül is kikerülhet az ország a kilenc éve tartó uniós túlzottdeficit-eljárás alól.

„A magyar RTL Csoport megdöbbenéssel értesült az Európában példa nélküli új adófajta tervéről" – közölte az M-RTL Zrt azt követően, hogy a kormány pénteken közzétette a reklámadó terhét, amely a legsúlyosabban a legnagyobb nézettségű hazai csatornát érintené. A társaság távozását sem zárta ki: „A magyar RTL Csoport szoros figyelemmel követi a törvényjavaslat alakulását és minden opciót mérlegel a további magyarországi működésével kapcsolatban" – áll közleményükben.

Az RTL fő riválisa, a TV2 valamivel óvatosabban fogalmazott, emlékeztetnek ugyanakkor az ágazat helyzetére: „A reklámpiacból élő TV2 sokmilliárdos veszteségbe fordult az elmúlt két évben. A reklámadó terve váratlanul érte a csatornát, nagyságrendje meglepő és elfogadhatatlan" – fogalmaznak.

A Nemzetgazdasági Minisztérium pénteken délután – Orbán Viktor miniszterelnök és Varga Mihály , a tárca vezetőjének egyeztetése után – tette közzé a reklámadóról szóló javaslatát. E szerint a közterhet a reklám közzétejővének, vagyis a sajtóterméknek, közterületi hirdetőnek kell megfizetnie, az adó alapja a hirdetésből származó árbevétel. Az adó sávosan emelkedik: mértéke az adóalap 1–5 milliárd forint közötti részének 1 százaléka, 5–10 milliárd között a mérték 10, míg a 10 milliárd forint fölötti részre 20 százalék.

„Még elemeznünk kell a kormány reklámadó tervezetét, de az biztos, hogy a két nagy kereskedelmi televízió biztosan a legnagyobb adófizetők közé fog tartozni" – mondta lapunknak Balogh Virág. A Magyar Reklámszövetség főtitkára szerint az online és a nyomtatott sajtót is drasztikusan érintheti az új adó. Megerősítette: legrosszabbul az RTL Klub járhat, amelynek éves szinten 30 milliárd forint árbevétele származhat reklámból. Ez alapján 4 milliárd forint reklámadó terhelheti. A 2011-ben 8,9 milliárd forintos veszteséggel záró TV2-nek szintén nagyon rossz hír a kormány tervezete: 20 milliárd forint körüli reklámbevétele után 2 milliárd forintot kell a költségvetésnek átutalnia. A hirdetési piac amúgy évek óta zsugorodik, így még rosszabb folyamatokat generálhat a reklámadó.

Az Európai Unió követeli megszorítások bevezetését, ám az EU „ha a feje tetejére áll is", a kormány akkor sem fog a magyar családoktól több adót behajtani – indokolta Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivője a reklámadóról szóló törvényjavaslatot. Hasonlóan fogalmazott Rogán Antal , a Fidesz parlamenti frakciójának vezetője, és a törvénytervezet sem reklámadóról szól, a címe hivatalosan törvény „a túlzottdeficit-eljárás lezárása érdekében meghozandó intézkedésekről". Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium költségvetésért felelős helyettes államtitkára a Duna Tv Közbeszéd című műsorában úgy nyilatkozott: a törvénytervezet elkészítése annak jele, hogy a kormány tettre kész az eljárás megszüntetése érdekében.

Maga az Európai Bizottság még nem nyilatkozott arról, ezzel a konkrét intézkedéssel hazánk mennyivel kerül közelebb a 2004 óta tartó eljárás lezárásához, ám még a tervezet közzététele előtt kiszivárgott, hogy a Magyarországról szóló, szerdára várható országértékelésben már javaslatot tesznek erre. Legalábbis a BruxInfo erről írt. A brüsszeli szakportál szerint a bizottságot a kormány által bejelentett, három lépésből álló csomag győzte meg arról, hogy a tavalyi év után 2013-ban és 2014-ben is a 3 százalékos elvárt szint alatt marad az államháztarátsi hiány.

Más kérdés – utal rá a BruxInfo –, hogy a beígért, és most törvényjavaslat formájában részben realizálódott harmadik fokozat, vagyis a tranzakciós adó emelése, illetve egy reklámadó kivetése aligha nyeri el a bizottság tetszését. Brüsszelben ugyanis elsősorban a kiadások csökkentését látnák szívesebben újabb bevételnövelő intézkedések helyett.

A kormány egyébként szerdán vitatja meg a tervezetet, azt is hogy – mint Banai Péter Benő fogalmazott – „hogy életbe lép-e, és ha igen, mikor". Vagyis ugyanazon a napon, amikor az Európai Bizottság közzéteszi majd Magyarországra vonatkozó ajánlását.

Zsugorodó piac...

Tavaly mintegy 2,9 százalékkal zsugorodott a hazai reklámköltés, amelynek összege 174 milliárd forint volt. Továbbra is a televíziós szegmens a legnagyobb, ennek 48,7 milliárd forintos bevétele 11,3 százalékos esést mutat, a sajtópiac 37,3 milliárdja 10,4 százalékos csökkenést jelez. Ellenben az online és mobilhirdetések 18 százalékos növekedéssel 33,6 milliárd forintot értek el.

A direkt marketing gyakorlatilag ugyanazon a szinten volt mindkét évben, 2011-ben itt 30,9 milliárdos költést mértek, 2012-ben 30,8 milliárd forintot. A közterületi reklámbevételek a 2011-es 15,2 milliárd forintról 14,2 milliárdra csökkentek tavaly.

Az adatok szerint a piac 2008-ban volt a legnagyobb, 200,6 milliárd forint.

 

Szerző : Világgazdaság Online

http://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/lesz-reklamado-de-szukseges-404359

A magyarországi pályakezdők az országos átlagnál 27 százalékkal kevesebbet keresnek – derül ki a Workania állásportál által üzemeltetett fizetesek.hu legfrissebb összesítéséből.

 

A 17 és 25 év közötti, egy évnél kevesebb szakmai tapasztalattal rendelkező munkavállalók havi bruttó átlagbére 162 ezer forint, míg az országos átlag bruttó 221 ezer.

A Workania megvizsgálta, hogy a hazai pályakezdő fiatalok milyen bérezésre számíthatnak. Az általános iskolát végzett fiatalok átlagosan bruttó havi 117 ezer forint kezdő fizetést kapnak. A szakközépiskolát végzettek 118 ezer forintra, az érettségivel rendelkező pályakezdők átlagosan 133 ezer forintra számíthatnak. Az OKJ-s képzést végzett dolgozók esetében az átlag havi 141 ezer forint adózás előtt. A friss diplomás pályakezdők lehetőségei egy fokkal jobbak: a főiskolai végzettséggel rendelkezők átlagosan 224 ezer forintot, az egyetemi végzettséggel rendelkezők 235 ezer forintot keresnek a végzettség megszerzését követő első évben.

A kutatók megvizsgálták azt is, hogy szakmai tapasztalat nélkül mely területeken vannak a fiataloknak kecsegtető fizetési kilátásaik.

Ez alapján a bankügy fizet a legjobban, itt a pályakezdők átlag 256 ezer forintot keresnek. Ezt a gyógyszeripar, valamint az IT területe követi 247, illetve 246 ezer forinttal. A közgazdaság, pénzügy és könyvelés továbbra is jól fizet a fiatalok körében is, itt 225 ezer forint az átlag. Ezenkívül a vegyipar, az elektrotechnika és energetika tudja megközelíteni a havi 200 ezer forintos bért a fiataloknál.

A három legrosszabbul fizetett terület a pályakezdők esetében is az oktatás, képzés, tudomány, kutatás (bruttó 123 ezer forint), a vendéglátóipar és idegenforgalom, valamint az egészségügy és szociális ellátás (bruttó 128 ezer forint).

Pozíciószintek szerinti összehasonlítás alapján a menedzserek és középvezetők pályakezdőként is már legalább 250 ezer forintot keresnek, a műszaki szakemberek és mérnökök 208 ezer forintra számíthatnak, az adminisztratív munkakörben és irodai alkalmazottként dolgozók fizetése 156 ezer forint, míg a segédmunkásoké havi bruttó 110 ezer – olvasható a közleményben.

 

Forrás: MTI

http://fn.hir24.hu/gazdasag/2013/06/01/8-altalanossal-117-ezer-diplomaval-235-ezer/

Már 296 forint felett jár az euró árfolyama, és ez még csak a kezdet. Most drágul meg az idei nyaralás.

Ismét zuhanórepülésbe fogott a forint: most kéthetes mélyponton van, és az elemzők nem hiszik, hogy hamarosan megállna. Pár napja még 285 forintért is meg lehetett venni egy eurót, de ma reggelre már ismét 296 forint fölé ájult az árfolyam.

A Portfolio.hu elemzése szerint a forint gyengülése mögött most nem a kormány és a magyar gazdaság megítélésével kapcsolatos aggodalmak állnak elsősorban, hanem a borongós nemzetközi befektetési hangulat és az, hogy az uniós túlzottdeficit-eljárás végéhez érve sokan eladtak forintot, realizálva a nyereségüket.

Ám azért vannak a gazdasággal kapcsolatos félelmek is: esik az ország versenyképessége, s hiába nem kérte Brüsszel, mégis bevezetik a reklámadót, továbbá egy számjegyű szja-ról beszélt a miniszterelnök, ami ronthatja a költségvetés bevételeit és újabb bizonytalanságot szül. Ehhez hozzátevődik az is, hogy az uniós bilincs lekerültével az EU sem szankcionálhatja azonnal a kormány lépéseit.

A lap által megkérdezett 4cast elemzője szerint ez még csak a folyamat eleje: ahhoz, hogy a befektetők ne akarják eladni a forintot, ahhoz az kellene, hogy a fejlett piaci állampapír-piaci hozamok ne legyenek annyira kecsegtetőek számukra.

 

Forrás: Hír24

http://www.hir24.hu/gazdasag/2013/05/31/baj-van-mindjart-megint-itt-a-300-forintos-euro/

A Philips tévéket gyártó székesfehérvári üzem dolgozói ma tudták meg, hogy a tulajdonos TP Vision a tevékenységét racionalizálja, ennek értelmében pedig 2013 végéig a gyártási tevékenységet Magyarországon megszüntetik és átteszik Lengyelországba. A gyárbezárás körülbelül 370 dolgozót érint. A szakszervezet a Fejér Megyei Hírlap információi szerint június 5-én ül le tárgyalni a cégvezetéssel a részletekről.

A Philips bő egy évvel ezelőtt jelentette be, hogy egy vegyesvállalatba helyezi ki a Philips televíziók gyártását, a TP Vision-nak keresztelt cégben 70%-os részesedést szerzett a TPV, míg 30% maradt a Philipsnél. A lépést követően elkezdődött a TP Vision esetében a működés racionalizálása, ami per pillanat olyan állapotába érkezett, ami már a magyar termelést is érinti. A TP Vision ma értesítette arról a Székesfehérvári cég dolgozóit, hogy a gyártási tevékenységet Lengyelországba helyezik át.

A döntés következtében a székesfehérvári üzem gyártási tevékenysége megszűnik 2013 végével. A cég célja a növekedés és a magasabb profit elérése, ezt pedig úgy tudják biztosítani, hogy a tevékenységüket meghatározott racionalitás mentén átgondolják. A lap szerint a gyártás megszüntetése körülbelül 370 dolgozó számára a fix munkahely elvesztését jelenti, igaz a készáru elosztó központ továbbra is Székesfehérváron működik majd.

A dolgozókat teljesen váratlanul érte a hír, a cégnél működő Video Szakszervezet és üzemi tanácsa vezetője, Báles István azt mondta, hogy a délelőtti műszak közepén értesültek a dolgozók a rossz hírről. Annyi részletet lehet még tudni, hogy a cég és a szakszervezet június 5-én ül le tárgyalni, többek között a leépítés ütemezéséről és a szociális csomagról. A lap szerint a fix munkahelyeken kívül a leépítés a kölcsönzött munkaerőt is érinti.

 

Forrás : www.portfolio.hu

http://www.portfolio.hu/vallalatok/kkv/vege_a_szekesfehervari_tevegyartasnak.184499.html?utm_source=hirstart&utm_medium=portfolio_linkek&utm_campaign=hiraggregator

Nem alaptalan a sejtés, hogy a korábban becsültnél jelentősebb méretű lehet az európai bankokban tartott magyar vagyon mértéke − vezeti le a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és az unió adataiból Karagich István, a Blochamps Capital Kft. pénzügyi igazgatója.

A Napi Gazdaság pénteki számának cikke

A külföldön a tulajdonosok által anonimnak kért számlák után − jellemzően Luxemburgból, Ausztriából és Svájcból − az azokat vezető bankok a kamatadó 75 százalékát utalták a NAV számlájára az elmúlt év után, nagyjából egymilliárd forintot. Ez 35 százalékos adómértékkel számolva 3,8 milliárd forintnyi keletkezett kamatot feltételez. Az érintett országokban messze nem olyan a hozamkörnyezet, mint hazánkban, így például 2 százalékos átlagos hozammal számolva közel 200 milliárd forint az az összeg, amellyel kapcsolatban a tulajdonosok nyugodtan alhatnak, hiszen eleget tettek adózási kötelezettségüknek (megőrizve anonimitásukat).

Más a helyzet azokkal a magyar megtakarítókkal, akik külföldi számlavezető bankjuknak nevesítetten jelezték, hogy ne vonjanak le tőlük a kamatadót, mert majd ők maguk, legkésőbb az szja-bevallásukkal itthon leadózzák a kamatot. Az EU összesítése szerint hazánk polgárainak külföldi betétjeire csak Európában − döntően Svájcban és Ausztriában − 13,1 milliárd forintnyi kamatot fizettek az érintett bankok. E betétek után a NAV 2 milliárd forintot meghaladó kamatadó-bevételhez juthatna − ha beérkezne. Miután azonban például Ausztriában csak az adócsalás büntetendő, az adóelkerülés nem, amíg a sógorok nem állnak be az uniós sorba − ami Bécs e heti kötelezettségvállalása nyomán ez év végéig megtörténik −, addig a külhoni számlákon őrzött vagyonok jó részéről nem lehet adatokat bekérni.

Márpedig a vonakodó államokban levő vagyonok rendkívüli méretűek lehetnek: ha csak a 2 százalékos éves hozammal számoljuk az EU-n belüli megtakarításokat, akkor a 700 milliárd forinthoz közelíthet a külföldön lévő nevesített állomány, az anonimokkal együtt pedig 900 milliárd körülire tehető a teljes vagyon. Ha viszont a jelenlegi kamatkörnyezetben nem is képtelen, egyszázalékos hozammal kalkulálunk, akkor a nevesített vagyon 1300, míg a teljes magyar tulajdonoshoz kötött betétállomány 1700 milliárd forintra rúghat az EU és a NAV kamatadó-elszámolási adata alapján.

Teljesen ésszerűnek tűnik a világ összes államának azon törekvése, hogy képet akarnak kapni a polgáraik által eltitkolt vagyonokról, hogy azok adóztatásával növeljék a költségvetési bevételeket. A bújócskának ideje véget vetni, hiszen az adókibúvási lehetőséget kínáló államok korántsem csak a fekete pénzeket szerezték meg, hanem a befektetők kedvező adózást kereső − világos szürkének tekinthető − megtakarításait is. A megoldást a kiszámítható és transzparens adó-együttműködés jelentheti nemzetközi téren mind banki, mind kormányzati szinten − véli a Blochamps Capital Kft. pénzügyi igazgatója. Ha a világon fellelhető 90 ezer milliárd dollárra becsült likvid vagyonnak csak 20 százaléka van offshore környezetben, akkor 25 százalékos átlagos adókötelezettség és 2-3 százalékos hozam mellett is évi 100 milliárd dollárt jóval meghaladó összegre rúg a kormányok elől eltitkolt jövedelem.

 

Forrás : www.napi.hu

http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/mekkora_vagyont_rejtegetnek_a_magyarok_europaban_mutatjuk_a_szamokat.554502.html

Jövő héttől nem fenyegeti majd Magyarországot az Európai Bizottság bárdja.

„Bizonyosra vehető, hogy a Magyarországgal szemben a túlzott mértékű hiány miatt folyó eljárás megszüntetését fogja javasolni jövő szerdán az Európai Bizottság” – értesült a BruxInfo. A brüsszeli hírügynökség szerint a legutóbbi magyar intézkedéscsomag eloszlathatta a maradék kételyeket a 3 százalék alatti deficit fenntarthatóságával kapcsolatban.


Fotó: MTI / EPA / Julien Warnand

A BruxInfo forrásai arra számítanak, hogy május 29-én várhatóan öt másik tagállammal együtt a Magyarország ellen a túlzott államháztartási hiány miatt folyó eljárás megszüntetését javasolja majd az Európai Bizottság. Olli Rehn már május elején szinte biztosra jelezte, hogy Lettország, Litvánia és Románia felállhat a „szégyenpadról”, míg Magyarország és Olaszország esetében ezt további egyenlegjavító intézkedések bejelentéséhez kötötte Brüsszel. Most mindkét ország átszakíthatja a célszalagot.

Úgy tudja a Bruxinfo, hogy Brüsszelben most már mennyiségi és minőségi szempontból is elegendőnek tartják a csomagot, különösen azért, mert a bejelentett kiigazítás nagyobb része a kiadási oldalt érinti. A bizottság korábban nehezményezte, hogy a hiánycsökkentésben túlsúlyban voltak a bevételek növelésére irányuló lépések.

Az Európai Bizottságnak különösen az új intézkedések bejelentése óta már nem Magyarország, hanem néhány más tagállam miatt fő a feje. Belgium és esetleg egy-két más ország kapcsán Brüsszel pénzügyi szankciókat mérlegel, míg Málta egy év után visszakerülhet a deficiteljárásba. Mintegy intő példaként arra, hogy a deficiteljárásból kikerülve sem lehet hátradőlni – teszi hozzá a hírügynökség.

 

Forrás : Bruxinfo / FN24

http://fn.hir24.hu/gazdasag/2013/05/24/nyert-orban-elengedi-magyarorszagot-brusszel/

Magyarországon a nemzetközi migrációs folyamatokat tekintve az utóbbi években két fontosabb változás figyelhető meg. Egyrészt megváltozott a bevándorlók összetétele, másrészt fokozódik az elvándorlás – derül ki a KSH vezetésével megvalósuló SEEMIG projekt kutatásából.

A bevándorlók száma Magyarországon az EU-s csatlakozást követő enyhe emelkedés óta évi 22–25 ezer fő körül mozog (eltekintve a 2008. évi kiugróan magas, több mint 35 ezer fős számtól). Az állampolgárság szerinti összetételük azonban 2005-től változóban van: a szomszédos országokból érkező – és zömében magyar nemzetiségű – bevándorlók aránya az utóbbi években egyre inkább mérséklődik. Az ezredfordulót követően a négy szomszédos országból (döntően Romániából, továbbá Ukrajnából, Szerbiából, és kis mértékben Szlovákiából) érkező bevándorlók együttes aránya a 70 százalékot is meghaladta, a legfőbb kibocsátó ország,

Románia, a bevándorlók 50–57 százalékát adta. Ezzel szemben folyamatosan csökkenő arányuk következtében 2011-ben már csupán a bevándorlók 40 százaléka érkezett a négy szomszédos országból, és mindössze 26 százalékuk Romániából. Ez az arány a jövőben feltehetően tovább csökken, mivel a 2011-től életbe lépett állampolgársági törvény következtében már számos új magyar állampolgár él a szomszédos országokban, akik Magyarországra költözésük esetén sem számítanának bevándorlónak – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal vezetésével készült kutatásból.

Az EU-15-ből bevándorlók aránya (és száma is) növekedett: míg az ezredfordulón 10 százalék alatti volt, majd a 2005-ös csúcsérték (30 százalék) után is visszaesett, 2009-től már folyamatosan 20 százalék feletti. A régi EU-tagországokból érkezők mintegy fele 2005 óta német állampolgár, arányuk az utóbbi években elérte a 10 százalékot az összes bevándorlón belül.

Bár összességében a világ minden részéről és több mint száz országból érkeznek bevándorlók Magyarországra, jelentős részük néhány fő kibocsátó országból származik. 2001 és 2007 között a 10 legfőbb kibocsátó országból érkezett az összes bevándorló 80–90 százaléka, majd 2008-tól arányuk folyamatosan csökkent, és 2011-ben már csak 66 százalékot tett ki. Mindez a bevándorlók származási ország szerinti diverzifikálódását jelzi. Ugyanakkor a magyarországi bevándorlás európai összehasonlításban összességében továbbra is szerénynek mondható, mind a bevándorlók számát (2011-ben 22 514 fő), mind az ezer lakosra számított arányát (2,2) tekintve.

A másik változás a kivándorlásban tapasztalható. Magyarország 2004-es EU-s csatlakozását csak kismértékben követte a kivándorlás fellendülése, jelentős változást a 2000-es évek vége hozott, amikor a gazdasági válság következtében növekedni kezdett az országot elhagyók száma, majd az EU-s munkaerő-piacok teljes körű megnyitásával az elmúlt években a folyamat felgyorsult. A hivatalos hazai statisztikában megjelenő kivándorló magyarok száma azonban továbbra is messze elmarad a tükörstatisztikák adataitól, bár a növekvő trendet ez is jelzi – írják a kutatók.

A növekvő kivándorlás mellett visszavándorlás is van, melynek pontos nagysága nem ismert, még ha vannak is olyan vélemények, hogy a távozók jelentős része hazatér. A legfőbb célország, Németország esetében viszont látható, hogy a visszatérők aránya (az adott évben kivándorlókhoz képest) 2009 után jelentősen csökkent.

A visszatérések ellenére a tükörstatisztikák, vagyis a fogadó országokban bevándorlóként regisztrált magyar állampolgárok száma alapján a magyarországi kivándorlás 2000-es évek végétől tapasztalható növekedése az utóbbi években felgyorsult. Az európai tükörstatisztikákban 147 327 magyar állampolgár szerepel bevándorlóként. Ez az Eurostat adatbázis azonban nem tartalmaz adatokat néhány kiemelten fontos célországról. Ha a legfrissebb Eurostat adatokat, illetve az abban nem szereplő fő célországok (Németország, Ausztria és az Egyesül Királyság) saját adatait összesítjük, akkor becslésként elmondható, hogy 2012-ben mintegy 230 ezer – hivatalosan bejelentett – magyar állampolgár élt az európai országokban: egyharmaduk Németországban, egyötödük az Egyesült Királyságban, 13 százalékuk Ausztriában. Ez két és félszerese a 2001. évi létszámuknak.

A szakértők szerint fontos kiemelni, hogy ezek az adatok nem tartalmazzák a hivatalosan nem bejelentett kint tartózkodókat, valamint azokat a kivándorlókat sem, akik már megszerezték az adott ország állampolgárságát. Továbbá az összesítés csak az európai, egészen pontosan az Európai Gazdasági Térség országaira korlátozódik, és nincsenek benne az Európán kívüli országokban (USA, Kanada, Oroszország), vagy az Izraelben élők.

Az egyes európai országokban élő magyarok számának változása 2001 és 2012 között jól mutatja, hogy a hagyományos célországok mellett számos új célországban is (Egyesült Királyság, Spanyolország, Olaszország, Hollandia) jelentős volt a növekedés.

A 2011. évi népszámlálás szerint 143 ezer magyar állampolgár élt egy évnél hosszabb ideig külföldön 2011. október 1-jén (további 70 059 fő pedig egy évnél rövidebb ideig). Ez a szám „a külföldön élők minimum létszámának tekinthető”, ugyanis a népszámlálás nem alkalmas arra, hogy a már távozott (kint lévő) népesség számát pontosan meghatározza.

 

Szerző: Világgazdaság Online

http://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/kiderult-felgyorsult-a-kivandorlas-magyarorszagrol-404090

A túladminisztráltság a magyar adórendszer egyik legnagyobb hátránya a régió más országaival összehasonlítva.

A 27 százalékos magyarországi áfakulcs magasan vezeti régiós listát, így ha csak ebből a szemszögből ítélnénk meg a magyar áfatörvény versenyképességét, akkor a válaszunk egyértelműen az „igen" lenne.

Azonban még ennél is rosszabb a helyzet, ha figyelembe vesszük a rendszer túladminisztráltságát – akár számlázásról, bejelentkezésről vagy adóbevallásról van szó. (Míg egyes országokban az áfabevallás nem több néhány sornál, addig nálunk a túlzott részletesség igencsak megnehezíti a könyvelők dolgát.)

Az évek folyamán bekerült az áfatörvénybe több kifejezetten vállalkozóbarát rendelkezés is, ami a többi régiós országra kevéssé volt jellemző. Ilyen például a csoportos adóalanyiság vagy a vevői készlet intézménye, az apport adó alóli mentessége, vagy a 2013-ben bevezetett pénzforgalmi elszámolás lehetősége, amelyek célja, a vállalkozók áfa finanszírozási terheinek csökkentése. Azonban gondot jelent, hogy habár ezek a rendelkezések sokat segíthetnének a magyar áfatörvény versenyképességen, a túladminisztráltság problémáját ezeken a területeken sem sikerül elkerülni (lásd a csoportos adóalanyiság létrejöttéhez szükséges nyilatkozatok körét), gátolva esetenként ezek széles körű elterjedését.

A Mazars szerint a magyar áfatörvény legnagyobb hátránya – a régió más országaival összehasonlítva – továbbra is a túladminisztráltság. S habár érezhető az akarat egy vállalkozóbarát törvény kialakítására, első lépésben az adminisztráció szintjét kellene jelentősen csökkenteni. A versenyképességhez ez elengedhetetlen, még akkor is, ha esetleg a jövőben lehetőség lenne az áfa kulcs mértékének esetleges csökkentésére.

 

Forrás : www.vg.hu

Szerző : Nyári Zsolt szenior menedzser, Mazars, Adó és jogi szolgáltatások

http://www.vg.hu/gazdasag/adozas/valoban-a-27-szazalekos-afa-a-versenykepesseg-gatja-404012

Keresés