A Fidesz azt javasolja, hogy kedden szavazzon a parlament a devizahiteleseket segítő árfolyamgát lehetőségének meghosszabbításáról - közölte Rogán Antal hétfői budapesti sajtótájékoztatóján.
A Fidesz frakcióvezetője elmondta: pártja hétvégén beterjesztett indítványa alapján március vége helyett május 31-ig lenne igényelhető az árfolyamgát, amellyel egy svájci frankot 180, az eurót 250, a japán jent pedig 2,5 forinton lehet törleszteni.
A politikus jelezte egyúttal azt is, hogy eddig a jogosultak 29 százaléka, azaz 133 ezer család lépett be az árfolyamgátba, nekik ez összesen hatmilliárd forint megtakarítást jelentett.
A legfontosabb az, hogy minél többen belépjenek az árfolyamgátba - hangsúlyozta Rogán Antal , aki minden érintettet arra biztatott, vegye igénybe ezt a lehetőséget.
Szerző: MTI
http://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/rogan-mar-kedden-dontson-a-haz-az-arfolyamgat-meghosszabbitasarol-400307
Az idei GDP-arányos államháztartási hiányt akkor lehet 3 százalék alatt tartani, ha a kormány 150-200 milliárd forint összegű kiigazítást hajt végre, miközben a bruttó hazai termék (GDP) 0,2 százalékkal nő - mondta Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató főmunkatársa, a konjunktúrakutató intézet hétfői budapesti tájékoztatóján.
A háztartások fogyasztása további egy százalékkal, a beruházások két százalékkal csökkennek ebben az évben, az infláció 3,0 százalékos lesz - áll a Pénzügykutató új prognózisában, amely éves átlagban 290 forintos euró árfolyammal számol.
A gazdaság az év második felében indulhat növekedésnek, a bizonytalansági tényezők miatt a GDP mínusz 0,2 és plusz 0,6 százalék között alakulhat 2013-ban - magyarázta a Pénzügykutató főmunkatársa.
Petschnig Mária Zita felhívta a figyelmet arra, hogy a tervezett 3 százalék alatti államháztartási hiányt kétféle kockázat veszélyezteti: egyrészt makrogazdasági kockázat, amelynek összege 280 milliárd forint, és az adóbevételek elmaradásából fakadó 295 milliárdos megvalósíthatósági kockázat, ezért a 400 milliárd forint összegű tartalék befagyasztása mellett is 150 milliárdos kiigazításra van szükség, lehetőleg még az első negyedévben, mivel az első negyedévi GDP adat csak májusban jelenik meg.
A ciprusi események figyelmeztethetnek: Magyarország védtelen lehet a fertőző hatásokkal szemben mint a tartós árfolyamgyengülés, mivel Magyarország jelenleg IMF védőháló nélkül van - érvelt Neményi Judit, az intézet főmunkatársa. A monetáris tanács korábbi tagja szerint "bölcsességre utalna, ha az MNB monetáris tanácsa keddi ülésén nem változtatna az alapkamaton".
Az MNB valószínűleg nem veti be a nem konvencionális eszközöket a monetáris politikában - tette hozzá Várhegyi Éva tudományos főmunkatárs.
Szerző: MTI Eco
http://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/penzugykutato-150-200-milliard-forint-kiigazitas-kell-400308
Egyöntetűen újabb 0,25 százalékpontos kamatcsökkentést vár a londoni elemzői közösség a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának keddi kamatdöntő ülésén. Az MTI előzetes felmérésébe bevont citybeli szakértők előrejelzései között ugyanakkor van olyan is, amelyik szerint a magyar törlesztéskockázat-biztosítási tranzakciók (CDS) drágulása és a Ciprussal kapcsolatos bizonytalanságok miatt megnőtt az esélye az 5,25 százalékos MNB-alapkamat tartásának is.
Az elemzők mindegyike azzal számol, hogy a monetáris tanács fő érve a további enyhítés mellett a 3 százalékos célszint alá süllyedt éves inflációs ütem lesz. A nagy londoni házak közgazdászai egyetértenek viszont abban is, hogy a forint legutóbbi gyengülése nem teszi lehetővé a kamatcsökkentések nagyobb sebességre - alkalmanként 0,50 százalékpontra - gyorsítását. A citybeli elemzők 4,00-4,50 százalék közötti MNB-kamatszinten valószínűsítik a jelenlegi enyhítési ciklus végét.
A Goldman Sachs (GS) globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piaci elemzői a keddi kamatdöntő ülésre adott prognózisukban közölték: a forint legutóbbi gyengülési hulláma és a magyar állampapírok hozamemelkedése ellenére is újabb negyed százalékpontos MNB-kamatcsökkentésre számítanak. Várakozásuk szerint a monetáris tanács hangsúlyozni fogja indoklásában, hogy a teljes kosárra számolt éves infláció már az MNB 3 százalékos célszintje alatt jár, és a további monetáris enyhítés még a gyengébb forinttal együtt sem növeli a középtávú inflációs kockázatot.
A GS londoni elemzői hangsúlyozták ugyanakkor, hogy - jóllehet a piacon vannak 0,50 százalékpontos csökkentési várakozások - véleményük szerint a magyar jegybank megmarad a 0,25 százalékpontos csökkentési ütem mellett, minimalizálandó az árfolyamkockázatot.
A Goldman Sachs szakértői közölték: összességében - a keddre várt enyhítéssel együtt - az idei év hátralévő részére 0,75 százalékpontnyi további MNB-kamatcsökkentést várnak, szemben a piac által jelenleg árazott 1,15 százalékpont körüli enyhítéssel.
A ház londoni elemzői ugyanakkor a piaci konszenzusnál óvatosabb előrejelzésükre is kockázatokat látnak. Ezzel kapcsolatban kiemelték azt a véleményüket, hogy egy újabb esetleges gyors forinteladási hullám megállíthatja az enyhítési ciklust, 320 forintot meghaladó euróárfolyam esetére pedig - különösen akkor, ha ezt az állampapírpiacon is eladási hullám kíséri - a Goldman Sachs szakértői MNB-kamatemelést sem zárnak ki.
A cég elemzői szerint ugyanakkor e forgatókönyv esetén az MNB először valószínűleg devizapiaci intervencióval igyekezne stabilizálni a forintot.
A Morgan Stanley globális befektetési bankcsoport londoni felzárkózó piaci elemzői is 0,25 százalékpontos kamatcsökkentést várnak keddre. A ház szakértői szerint a februárban mért 2,8 százalékos tizenkét havi infláció komoly mértékben megerősíti a monetáris tanács azon érvelését, hogy az infláció nem jelent kockázatot. Jóllehet a teljes kosárra számolt inflációs ütem lassulását nagyrészt a hatósági árak csökkentése okozta, a monetáris testület azonban várhatóan hangsúlyozni fogja, hogy a gyenge fogyasztói kereslet miatt maginflációs szinten sem érzékelhető erőteljes felfelé ható nyomás - jósolták a Morgan Stanley londoni elemzői.
A ház szerint a kedvező inflációs helyzetben a monetáris tanács valószínűleg figyelmen kívül hagyja a legutóbbi forintgyengülést. "Nem lennénk meglepve, ha ( Matolcsy György ) MNB-elnök indokolatlannak és spekulációs nyomás következményének nevezné a forint legutóbbi gyengülését" - fogalmaztak a Morgan Stanley londoni közgazdászai.
A ház szakértői szerint a kamatdöntő ülésen elképzelhető bizonyos mértékű szóbeli intervenció a forint erősítésére. Matolcsy György várhatóan személyesen is minden tőle telhetőt megtesz, hogy "felbeszélje" a forint árfolyamát, egyebek mellett azzal az érvvel, hogy a Ciprushoz köthető külső bizonytalanságok enyhülésével a forint is valószínűleg közelebb kerül az alapmutatók által indokolt árfolyamszintekhez.
A Morgan Stanley londoni szakértői közölték ugyanakkor, hogy a maguk részéről más véleményen vannak: szerintük a befektetők "érthető módon" árazzák a magyar gazdaságpolitika irányával kapcsolatos bizonytalanságok erősödését, beleértve a monetáris politika sokkal expanzívabbá válásának lehetőségét.
A cég londoni közgazdászai szerint az MNB alkalmazotti állományában végrehajtott legutóbbi változtatások is jelentős bizonytalanságot keltettek a magyar jegybank kutatási tevékenysége iránt, és azzal kapcsolatban is, hogy e személycserék miként hatnak a monetáris döntéshozatalra.
A Morgan Stanley elemzői úgy vélekedtek, hogy az MNB-ben folyó kutatómunka függetlensége vált kérdésessé.
A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni globális piacelemző részlegének (BofA Merrill Lynch Global Research) szakértői is 0,25 százalékpontos kamatcsökkentést várnak a keddi monetáris tanácsi ülésen. Véleményük szerint azonban a kamattartási döntés esélye is jelentősen megnőtt a magyar szuverén törlesztési kötelezettségek CDS-kontraktusainak drágulása, valamint a rendkívül bizonytalan ciprusi kilátások miatt.
A ház londoni elemzői mindazonáltal további 0,25 százalékpontos kamatcsökkentések sorát várják, és azt valószínűsítik, hogy az enyhítési ciklus végére, várhatóan a harmadik negyedév elejére 4,00 százalékig csökken az MNB-alapkamat.
Hozzátették: várakozásuk szerint a monetáris tanács nem fogja támogatni a szokványostól esetleg eltérő intézkedéseket, és továbbra is a kamatpolitikát alkalmazza elsődleges monetáris eszközként.
Szerző : MTI Eco / www.vg.hu
http://www.vg.hu/gazdasag/makrogazdasag/matolcsy-spekulacionak-fogja-nevezni-a-forint-eseset-igy-latjak-az-elemzok-400321
Az origo értesülése szerint nem csak a holnapi sajtótájékoztató marad el, hanem egyet sem tartanak meg ezután a kamatdöntéseket követően, csupán a stratégiai döntése indoklásával állnak ki majd a nyilvánosság elé - hogy ez pontosan mit jelentene, azt egyelőre nem részletezték.
Az új jegybankelnök ezzel egy 2001 óta tartó hagyományt tör meg. Az elmúlt tizenkét évben minden egyes kamatdöntő ülés után tartottak sajtótájékoztatót.
„A monetáris politikával kapcsolatos kurrens kutatások következtetéseinek szöges ellentéte, hogy a jövőben nem lesz sajtótájékoztató a kamatdöntések után" – mondta a Világgazdaságnak Bebesy Dániel . A Budapest Alapkezelő portfolió-menedzsere szerint ha körbe nézünk a világban, azt látjuk, hogy a monetáris politika gyakorlatában egyre fontosabb a kommunikáció és a transzparencia szerepe.
„A monetáris politika fontos része, hogy a jegybankok miként tudnak hatni a hosszú távú várakozásokra, ezt pedig kommunikációs eszközökön keresztül lehet érvényesítni" – mutatott rá Bebesy.
Az Egyesült Államok jegybankjának szerepét betöltő Federal Reserve eszköztárának is fontos részét képezi a kommunikáció – hívta fel a figyelmet Bebesy. „Matolcsy a nem konvencionális eszközök kapcsán előszeretettel hivatkozik a vezető jegybankok monetáris politikai eszközeire, most azonban úgy tűnik, hogy az egyik alapvető eszköz alkalmazásáról mond le" – vélte a szakértő.
„Ez egy plusz kockázati tényező lesz a magyar eszközökben. A forint szempontjából a hír negatív, és az állampapírhozamokra is kedvezőtlen hatást fejthet ki a döntés" – mondta a Budapest Alapkezelő portfolió-menedzsere.
Szerző : VG - origo
http://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/matolcsy-elvonul-a-nyilvanossag-elol-400332
A fogyasztói várakozások emelkedése az idén eddig töretlen, az üzletiek viszont már csak stagnálnak - derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. márciusi felméréséből, amelyet az Európai Unió támogatásával végzett. Az üzleti szférán belül márciusban az ipari és építőipari várakozások romlottak, a kereskedelmi és főleg a szolgáltató cégek várakozása viszont javult.
Az ipari bizalmi index nem sokat csökkent, de szeptember óta az idén márciusban volt a legalacsonyabb. Leginkább a saját termelésű készletek megítélése lett kedvezőtlenebb, de a rendeléseket is szerénynek érezték a válaszadók, az exportrendelésekről alkotott vélemény viszont kissé jobb lett a februárinál.
Az építőipari bizalmi index a februári jelentős emelkedés után márciusban kissé lefelé korrigált. Egyaránt romlott az előző három hónap termelési színvonalának és a rendelésállománynak a megítélése.
A kereskedelemben az eladási pozíció megítélése a növekvő készletszint ellenére lett kedvezőbb márciusban, s a rendeléseket is javulónak érezték a válaszolók. A szolgáltatói szektorban az elmúlt időszak forgalmának megítélése romlott, a kilátásoké viszont javult.
A foglalkoztatási szándék az iparban és a szolgáltató cégeknél valamelyest kedvezőbb lett, de ha minimálisan is, még mindig a létszámcsökkentést tervezők vannak többségben. Az építőiparban és a kereskedelemben viszont romlott a foglalkoztatási szándék. A lakosság munkanélküliségtől való félelme enyhült.
Az iparban és a szolgáltatásokban egyaránt erősödött az áremelési törekvés, a kereskedelemben ellenben enyhült. A fogyasztók inflációs várakozása csökkent márciusban. Az építőiparban továbbra is az árcsökkenésre számítók vannak többségben.
A magyar gazdaság kilátásainak megítélése a kereskedelem kivételével minden ágazatban borúsabb lett, a fogyasztók körében viszont látványosan kedvezőbb.
A GKI fogyasztói bizalmi index márciusban már ötödik hónapja emelkedik. A lakosság saját pénzügyi helyzetének és megtakarítási képességének következő egy évét kissé jobbnak érezte, mint februárban, s lényegesen kedvezőbbnek látta a nagy értékű tartós fogyasztási cikkek vásárlási lehetőségét. Ugyanakkor saját anyagi helyzetének megítélése rosszabb volt az előző havinál.
Szerző : MTI Eco / www.vg.hu
http://www.vg.hu/gazdasag/makrogazdasag/egyre-borusabbak-a-magyar-gazdasag-kilatasai-400291
A második legnagyobb bank bezárása, a százezer euró feletti betétek befagyasztása - többek között ez az ára annak, hogy Ciprus elkerülje az államcsődöt és az országban tartott bankbetétek megadóztatását. A megállapodás az utolsó pillanatban, hétfő hajnalban született meg Brüsszelben.
Bezárja második legnagyobb bankját, a Laikit (Népbank) Ciprus. Az itt tartott, a betétgarancia-alap által biztosított összeg, azaz százezer euró feletti betéteket zárolják, amíg a bankszanálási terv megszületik. A tervek szerint ebből finanszírozzák a "rossz bank" megmentését. A százezer euró alatti, vagyis biztosított betétek pedig átkerülnek a legnagyobb pénzintézetbe, a Bank of Cyprusba. Többek között erről állapodtak meg a szigetország vezetői Brüsszelben.
Az euróövezeti pénzügyminiszterekkel és Christine Lagarde IMF-vezérigazgatóval folytatott, a hajnali órákba nyúló tárgyalások eredményeként ugyanakkor sikerült elkerülni azt, hogy megadóztassák a bankbetéteket - számolt be az Európai Bizottság szóvivőjét idézve a Reuters. Korábban ezt várta el az Európai Bizottságból, az Európai Központi Bankból és a Nemzetközi Valutaalapból álló hitelező trojka Ciprustól, ám a javaslatot elutasította a ciprusi parlament. A betétkivonást megelőzendő a ciprusi bankok lassan egy hete zárva tartanak, a napi készpénzfelvételi limitet 100 euróban határozta meg a helyi jegybank.
A mentőcsomag részletei
1. A Laiki Bankot azonnal bezárják. Egy jó és egy rossz bankra osztják. Utóbbit idővel lezárják. A mentőcsomagból származó (10 milliárd eurónyi) pénzt nem használhatják a szanálásra.
2. A jó banki rész (a biztosított, százezer euró alatti betétek) a Bank of Cyprushoz (BoC) kerül át, ehhez az EKB 9 milliárd eurót biztosít mentőalapjából, az ELA-ból. A nem biztosított hiteleket befagyasztják az újratőkésítésig.
3. Az EKB kormányzótanácsa a jelenlegi szabályok szerint biztosít likviditást a BoC-nak.
Nagyobb pénzkivonás így sem zárható ki azt követően, hogy várhatóan kedden megnyitnak a ciprusi bankok. Szakértők szerint azonban Ciprus kis mérete - az euróövezet gazdasági kibocsátásának mindössze 0,2 százalékát adja az ország - garantálja, hogy elkerülhető legyen a "fertőzésveszély".
A csődöt azonban csak az utolsó pillanatban sikerült elkerülni, az Európai Központi Bank ugyanis még csütörtökön azzal fenyegetőzött, hétfőig hajlandó finanszírozni a ciprusi bankrendszert. Ami a tízmilliárdos mentőhitelt illeti: Klaus Regling, a mentőalap, az ESM vezetője hajnalban azt közölte, az első részletet májusban kaphatja meg a szigetország.
A vasárnap este kezdődött brüsszeli tárgyalásokon Anasztiadész elnök lemondását sem zárta ki, ha az alku "túl messzire megy" - írta egy magas rangú tanácsi forrásra hivatkozva a Reuters. Az államfő mindössze néhány hete tölti be ezt a tisztséget, és hírek szerint az egyeztetésen végig arra törekedett, hogy fenntartsa Ciprus bankparadicsomi státuszát, amelyet Pierre Moscovici francia pénzügyminiszter egyszerűen "a csőd szélére került kaszinógazdaságnak" nevezett.
Ciprus valószínűleg a hitel első részletét kevesebb mint két hónap múlva, május elején kapja meg - jelentette ki hétfőn Brüsszelben az ESM eurómentőalap főnöke, Klaus Regling. Szerinte a pénzügyi szakértők addig rögzítik a segélykifizetések technikai feltételeit.
Az ázsiai piacokon az értékpapírok és az euró kurzusa emelkedni kezdett, miután Brüsszelben megegyezés történt Ciprus megsegitéséről . Enyhült az amiatti félelem is, hogy az ottani bankrendszer problémái esetleg tovább terjedhetnek. Japánban, Dél-Koreában, Hongkongban és Ausztráliában a részvények kurzusa emelkedett a brüsszeli hír hatására. "Erre a hírre vártak a piacok, arra, hogy valamilyen megegyezés születik" - jelentette ki Judzsi Szaito, a tokiói Credit Agricole devizarészlegének igazgatója. A japán Nikkei 225 index 1,7 százalékikal, a Hong Kong-i Hang Seng index pedig 0,7 százalékkal emelkedett. Az euró kurzusa pedig 0,8 százalékkal erősödött az amerikai dollárral szemben, és az ázsiai kerekedelem elején egy eurót 1,3044 dollárral jegyeztek. Az euró a japán jennel szemben is erősödött, mégpedig 1,3 százalékkal. Ben le Brun, a Sydneyben müködő OptionsXpress elemzője szerint a megegyezés valószinűleg pozitív hatással lesz az olajpiacokra is.
A Handelsblatt, a német üzleti körök lapja hétfőn idézte Mihalisz Szarrisz ciprusi pénzügyminisztert, aki a tíz órán át tartó maratoni tárgyalás után kijelentette: "csatát ugyan nem nyertünk, de valójában sikerült elkerülnünk a kilépést az euróövezetből." A Handelsblatt idézte Christine Lagarde-ot is, a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatóját, aki úgy vélte, hogy a megegyezés "tartós és finanszírozott megoldás lesz". Megszólaltatta Olli Rehnt is, az Európai Bizottság gazdasági és monetáris ügyekért felelős biztosát, aki elismerte, hogy a ciprusiakra nehéz idők várnak. Az intézkedések azonban fontosak azért, hogy a ciprusi gazdaságot új alapra helyezzék. A Süddeutsche Zeitung hétfői számában pedig arról irt, hogy Wolfgang Schaeuble német pénzügyminiszter megkönnyebbülésének adott hangot az elért megegyezés okán. "Örülök annak, hogy most sikerült azt elérnünk azt, ami mindig is a mi álláspontunk volt" - hangoztatta Schaeuble. Utalt arra, hogy az új megegyezéshez nincs szükség a nicosiai parlament jóváhagyására. A formális megegyezésnak április közepén kell rendelkezésre állnia. A frakciók minden követelését teljesitették, többek között a pénzmosás és az adócsalás leküzdését is.
A RIA Novosztyi ugyanakkor arról adott hirt, hogy Jeroen Dijsselbloem, az eurózóna pénzügyminisztereit egybefogó Eurogroup vezetője szerint Ciprusnak folytatnia kell a tárgyalásokat Oroszországgal a Ciprus részére szóló pénzügyi segélyhez történő hozzájárulásról. "Ez szükséges. Reméljük, hogy Oroszország hozzájárul a közös csomaghoz" - hangoztatta Dijsselbloem az orosz hirügynökség szerint. Szavai szerint elsősorban az Oroszország által nyújtott hitel törlesztésének halasztásáról és a hitel után fizetendő kamat kulcsának mérsékléséről lehet szó. Ciprus múlt héten a 2,5 milliárd euró összegű hitel törlesztésének halasztását kérte Oroszországtól.
Szerző : Világgazdaság Online
http://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/nagy-arat-fizet-ciprus-a-csodveszely-elkeruleseert-400290
Nő az államadósság, de megmagyarázzuk
Bár a magyar eladósodás az EU átlaga alatt van, a régiós országokhoz képest lényegesen magasabb a mutató, és ez az, ami számít. Az államadósság nagyságának megítélésekor azonban nem csak a tényleges adósság mérete számít, hanem a nemzetközi vállalásaink, illetve a magyar adósságszabály alapján is az úgynevezett adósságrátát kell nézni. Ez az, aminek csökkenie kell a hazai össztermékhez viszonyítva a GDP 60 (illetve a magyar szabály szerint 50) százaléka alá – hangzott el az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Zrt. keddi sajtóbeszélgetésén. Miközben az államadósság nominális nagysága trendjében emelkedik, addig az adósságráta trendjében csökken, márpedig ez az uniós és hazai törvényi elvárás is. Az Index épp kedden írta meg, hogy az államadósság az NGM hivatalos adósságnyomás-mérője szerint ismét 80 százalék fölött van GDP-arányosan: a reggel óta frissített adatok szerint 80,54 százalék. Ez magasabb annál, mint amilyen szinten 2009 végén, a Bajnai-kormány idején volt az adósságráta, holott azóta 3000 milliárd forintnyi magán-nyugdíjpénztári vagyont államosítottak (a központi költségvetés adósságáról az ÁKK még nem közölt februári adatok, a januári a valaha volt második legnagyobb adósságot mutatta). Matolcsy György akkori nemzetgazdasági miniszter korábbi „mesterterve” jegyében 2014 végén 65-70 százalékon kellene lennie az adósságnak.
Csökken, ami nő
Az adósságkezelő szerint az adósságráta valójában akkor is csökkenhet, ha közben az államadósság nő. Ezt az ellentmondás a kiszámítás módja magyarázza: az adósságrátát úgy kapjuk meg, ha a központi kormányzat és az önkormányzatok adósságát elosztjuk a GDP-vel. Ez azt is jelenti, hogy az adósságráta nem csak akkor csökkenhet, ha a nominális államadósság ténylegesen kisebb lesz, hanem akkor is, ha lassabb ütemben nő, mint a GDP. Az ÁKK ugyan elismer, hogy a nominális adósságban növekvő trend figyelhető meg – tehát számszerűen emelkedik az adósság, 2004 elejéhez képest mára mintegy duplájára –, de ez nem feltétlenül jár együtt az adósságráta emelkedésével. Az államadósság (az adósságráta) az ÁKK szerint csak hosszabb távon, és csak GDP-arányosan csökken.
Mi emeli az adósságot ?
Például a költségvetés hiánya. De rengeteg olyan tényező van, ami módosíthatja az adósság alakulását. Az egyik ilyen az EU-transzferek beérkezése, ami ha a tényleges kifizetéseket megelőzi, akkor a GDP akár 1 százalékval is kevesebb vagy több adósságot kell kibocsátani az adott időszakban. A másik fontos tényező az árfolyamnyereség illetve az árfolyamveszteség, ezek a hatások az egyik évben kedvezőtlen, a másik évben viszont kedvező irányba módosíthatják a nominális adósságszintet. Emelett még léteznek egyszeri, tőke jellegű bevételek (ilyen lehet a privatizáció), illetve változhat a Kincstári Egységes Számla egyenlege is, ami a kormány rövid készpénztartalékait tartalmazzák. A lényeg, hogy nincs értelme hónapról hónapra méregetni az adósság alakulását, az Államadósság Kezelő Központ szerint ehelyett az államadósság csökenését csakis hosszabb távon lehet megítélni, és csakis a GDP-arányos mutatóval összehasonlítva van ennek értelme.
Ne a számot nézzük...
Így, ha valaki csak azt nézi, hogy egy adott hónapban mennyit nőtt vagy csökkent az adósság, az nagyon félrevezető tud lenni, hiszen a felsorolt tényezők miatt sok egyszeri tényező befolyásolja az adósságmutatót - közölték az Államadság Kezelő Központ képviselői. Az ÁKK szerint az adósságfolyamatok szempontjából az éves számok a fontosak, a negyedéves vagy havi számok nem. Azt is közölték: le lehet írni, hogy csúcson van az államadósság, de akkor azt is le kell írni, hogy a GDP is történelmi csúcsra került nominálisan. A kérdés az, hogy melyik nőtt gyorsabban? – ez befolyásolja az adósságrátát. Az ÁKK számításai szerint változatlan árfolyam mellett, a hiánycél tartása mellett az adósságráta csökkeni fog, ha a deficit alacsony marad (3 százalék alatt) és a nominális GDP (növekedés és infláció) 4 százalék fölött van. Az viszont tény, hogy az államadósság tartósan és látványosan csak akkor csökkenhet, ha a költségvetésben tartósan többlet keletkezik.
Forrás : www.index.hu
http://index.hu/gazdasag/2013/03/19/allamadossag_alakulasa/
A Nemzetgazdasági Minisztérium előterjesztése alapján április 1-től az emelt összegű szocpol mellett újra elérhető lenne a használt lakásra igényelhető vissza nem térítendő állami támogatás. Ennek összege a szintén a hónap elejétől emelt összegű, új lakás vásárlásra vagy építkezésre igényelhető szocpol 50 %százaléka - ezért félszocpol.
A négyzetméterár nem mindegy
A tervezet szerint az április 1-től elérhető, használt lakás vásárlására fordítható „félszocpol” várható összege a lakás alapterületének, a gyermekek számának és az ingatlan energiaminősítésének függvényében alakulhat.
Korlátoznák a megvásárolni kívánt ingatlan négyzetméterenkénti vételárát is a földrajzi elhelyezkedéstől függően, megelőzve ezáltal azt, hogy azok is igénybe vegyék a támogatást, akik egyébként nem tartoznak a célzott ügyfélkörbe. Ennek értelmében a magasabb komfort fokozatú, ezért drágább lakásokra a támogatás nem lesz igényelhető.
„Több banki partnerünktől is azt a jelzést kaptuk, hogy előkészület alatt áll az április 1-től bevezetésre kerülő ú, vissza nem térítendő támogatás, mely használt lakás vásárlására és bővítésre is felhasználható” - mondta Fitos Szilárd, a hitelnet.hu hitelpiaci szakértője.
„A részletek még nem teljesen ismertek, de szinte biztos, hogy a korábbi évek gyakorlatához hasonlóan a meglévő gyermekek után kapott támogatást a bankok saját erőként veszik majd figyelembe, hiszen itt nem áll fenn annak a veszélye, hogy nem teljesül egy vállalás.”
Támogatott hitelek
Amennyiben valaki a „félszocpol” mellé hitelt is venne fel, akkor erre államilag támogatott lehetőségek közül is választhat majd. A vásárláshoz igényelhető hitel összegét kormányrendelet szabályozza. Ennek értelmében a bank által folyósítható hitel összege nem lehet több mint a forgalmi érték (vételár) 80 százaléka. Természetesen ez a finanszírozási arány csak megfelelő jövedelmet és pozitív banki hitelbírálatot feltételezve érhető el.
Egy 60 m2-es lakás esetén például egy 2 gyermekes család 800 ezer forint vissza nem térítendő támogatást igényelhet a vásárláshoz, ha az ingatlan energetikai minősítése alapszintű. Az átlagos budapesti tégla építésű lakásárakat figyelembe véve ez a vételár mintegy 5 százaléka; egy vidéki, megyeszékhelyi tégla lakás esetén is kevesebb, mint 10 százalékot jelent. Észak- és Kelet-Magyarországon egy ekkora alapterületű panellakást már 7,5 millió forint körül is meg lehet vásárolni. Ha figyelembe vesszük, a bankok által kihelyezhető hitelek felső határát, akkor akár 6-700 ezer forint saját erő is elegendő lehet ahhoz, hogy valaki egy használt panellakást vásárolhasson.
A szakértő szerint 3 gyermek és nagyobb alapterületű lakások esetén az arány kicsit ugyan javul, de a nagyobb alapterületű lakások esetén azt is figyelembe kell venni, hogy az államilag támogatott lakáshitel csak 20 millió forintos vételár és 10 millió forintos hitelösszegig kérhető.
Egy 10 millió forint összegű lakáshitel egy kétkeresős háztartás esetén már 240 ezer forint összevont jövedelemmel felvehető, míg 5 millió forint hitelhez már 120-130 ezer forintos igazolt jövedelem is elegendő lehet. Természetesen a hitelbírálat eredménye más tényezőtől is függ, hiszen a már meglévő hitelek havi törlesztő részletei is befolyásolhatják az igényelhető hitel összegét.
„Minden esetben figyelembe kell venni azt is, hogy a felvenni kívánt hitel törlesztő részlete teljes biztonsággal fizethető legyen egy hosszabb futamidő esetén se feszítse túl a családi költségvetést.” – mondta Fitos.
Forrás : www.index.hu
http://index.hu/gazdasag/2013/03/22/szocp/
http://www.startlap.hu/ingatlan/?25687224&share=+%C3%8Dgy+lehet+lak%C3%A1sod+minim%C3%A1lis+%C3%B6ner%C5%91vel&image=/_i/startlap2011ingatlan/uj/lakasvasar4.jpg#aktualisdoboz
Az államháztartás tavaly összesen 42 milliárd forint értékű papírtól vált meg. A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap megszabadult ötszázalékos Richter-pakettjétől.
A Napi Gazdaság cikke szerint az államháztartás az MNB adatai szerint tavaly folyamatos eladóként volt jelen a részvénypiacon, összesen 42 milliárd forint értékű papírtól vált meg. Leginkább a Richtertől szabadult a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap, a hozzá került 5 százaléknyi pakettől az év során szép lassan teljesen megvált.
A papírok először külföldiekhez kerültek, akiknek a részesedése az egy évvel korábbi átlagosan 61 százalék körüli szintről 68 százalék közelébe emelkedett. A nem rezidens befektetők az év vége felé valamivel több, mint 2 százalékkal csökkentették részesedésüket, az általuk eladott papírokat nagyobb részben magyar magánszemélyek, kisebb részben hazai intézmények vették meg.
Az OTP-ben ezzel némileg ellentétes folyamatok zajlottak, a bankpapír eladói között inkább külföldieket találni, miközben az állami tulajdonrész és a magánszemélyek befolyása némileg emelkedett. A bank negyedik negyedéves gyorsjelentésében kiugróan magas, 18 százaléknyi "egyéb" részvényes szerepel, ilyen óriási, nem azonosított arányra még nem volt példa a bank történetében – írja az újság, hozzátéve, hogy ennek okára nem sikerült fényt deríteni.
Forrás : www.nol.hu
http://nol.hu/gazdasag/hova_lett_a_nyugdijpenztari_vagyon_
Ha nem alakul ki együttműködés a kormány és a közműszolgáltatók között, a kabinet erőből folytatja a rezsicsökkentést - közölte Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.
Azt mondta, a kormány szeretne együttműködni a szolgáltatókkal, ennek alapja azonban a további rezsicsökkentés, amelyet a miniszterelnök egész Magyarország sikerének nevezett.
A rezsicsökkentés ügyében zajló aláírásgyűjtésről szólva Orbán Viktor kijelentette: számára az a népszavazás erejével ér fel, mert "olyan erős barátai vannak a nagy nemzetközi szolgáltatóknak", amelyekkel szemben a magyar kabinet egymagában aligha tud a lábán megállni.
Szerző: MTI
http://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/orban-ha-kell-erobol-folytatjuk-a-rezsicsokkentest-400189
Képtelen összeesküvés-elméletnek nevezte Szijjártó Péter azokat a véleményeket, amelyek szerint a kormány a forint gyengítésére játszik. A külügyi és külgazdasági államtitkár a Magyar Hírlapnak leszögezte: a gyengébb árfolyamnak nagy veszélyei vannak, és Magyarország nem ezen keresztül szeretné élénkíteni exportját.
A lap pénteki számában megjelent interjúban Szijjártó Péter úgy fogalmazott: túl sok akciófilmet néznek azok, akik olyan képtelen összeesküvés-elméleteket gyártanak, miszerint a kormány a forint gyengítésére játszik. Arra a kérdésre, hogy vannak piaci vélemények, amelyek szerint a kormány a devizaadósok újabb megsegítése után gyengíteni szeretné a forintot, hogy azzal is élénkítse a gazdaságot, kifejtette: "túl azon, hogy a gyengébb forintnak nagy veszélyei vannak, például azokra nézve, akik devizában adósodtak el, vagy az importőrökre, vagy a helyi önkormányzatokra vonatkozóan, önmagában is butaság a felvetés. Rögzítsük tehát: Magyarország élénkíteni szeretné exportját, de nem a gyengébb forinton keresztül".
A politikus beszélt a keleti nyitás eddigi eredményeiről is: Azerbajdzsánba megindult a magyar szarvasmarhaexport, nagy vasútépítési beruházások finanszírozásáról tárgyalnak Kínával, az MVM Magyar Villamos Művek Zrt.-nek pedig jó esélyei vannak a macedóniai szerepvállalásra.
Vietnámmal is több megállapodást kötött a kormány, amelyek nyomán magyar cégek jelentős piaci lehetőségekhez jutnak a délkelet-ázsiai országban. Az egyik magyar vállalat kezdi meg például a népesség-nyilvántartási rendszer felépítését, de magyar cég alakítja ki az egyik vietnámi tartomány víztisztítási rendszerét is. Emellett hazai vállalkozás épít fel 60 millió euróért egy onkológiai kórházat, és az atomenergetikai együttműködés bővítéséről is tárgyaltak - sorolta.
Mindezek mellett Katar lehet a jövőben a magyar energiabiztonság egyik fontos szereplője. A két ország közötti energiaügyi együttműködési szándéknyilatkozat keretet adhat azokhoz a megbeszélésekhez, amelyek arról szólnak, hogy Magyarország miként juthat cseppfolyósított katari gázhoz. Egyeztetnek arról is, miként tudnak magyar cégek részt venni a kuvaiti nemzeti fejlesztési terv végrehajtásában.
Ismertette továbbá, hogy összesen félszáz stratégiai megállapodást írnak alá a multinacionális nagyvállalatokkal. A stratégiai megállapodások az államtitkár szerint azt jelzik, hogy a Magyarországon működő nagyvállalatok hosszú távra terveznek. "Az a célunk, hogy Magyarországot Európa termelési központjává tegyük, ezért az együttműködések leginkább termelő cégekkel jöttek és jönnek majd létre" - mondta.
Szerző: MTI Eco
http://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/szijjarto-sok-akciofilmet-neznek-akik-szerint-a-forint-gyengitesere-jatszunk-400191
A Danske Bank heti régiós összefoglalójának címe: „A Fed és a BoJ ment meg bennünket Magyarországtól és Ciprustól?"
Úgy tűnt, hogy a globális gazdaság kifelé indult a recesszióból, a befektetői bizalom pedig visszatért, a dolgok azonban negatív irányba fordultak – írják a Danske Bank koppenhágai közgazdászai. Az elemzők szerint a sokk ezúttal is az euróövezetből érkezik: a rossz ciprusi mentőcsomag újra elbizonytalanította a nemzetközi befektetőket.
Jelenleg korai értékelni a helyzet globális gazdasági hatásait, az viszont egyértelmű, hogy a válság még nem ért véget, és az euróövezet jelenti a legnagyobb kockázatot úgy a globális fellendülésre, mint a pénzügyi stabilitásra nézve.
A Danske Bank közgazdászai szerint Ciprus nem az egyetlen ország Európában, amelyik bajban van. Magyarország elsősorban az ellentmondásos alaptörvény-módosítással hívta fel magára a figyelmet, továbbá azzal, hogy a korábbi gazdasági miniszter, Matolcsy György került a Magyar Nemzeti Bank élére.
A forint jelentősen gyengült az elmúlt hetekben a problémák következtében – emlékeztetnek a Danske Bank elemzői, akik szerint a magyar kormány populista gazdaságpolitikát folytat, és beavatkozik a folyamatokba.
Az elemzők ugyanakkor úgy vélik: a forint kisé erősödhet, miután a magyar kormány és a jegybank felismeri a piac igényét, hogy visszafogottabb kommunikációra van szükség.
A Danske Bank szerint a Federal Reserve eltökélt, hogy leszorítsa a munkanélküliségi rátát az Egyesült Államokban, a Bank of Japan új vezetése pedig el szeretné érni a 2 százalékos inflációs célt. A dán banknál arra számítanak, hogy mind a Fed, mind a BoJ további lépéseket tesz, ha a ciprusi problémák súlyosbodnak.
Szerző: Világgazdaság Online
http://www.vg.hu/gazdasag/makrogazdasag/ki-menti-meg-a-vilagot-magyarorszagtol-es-ciprustol-400203
A nemzetgazdaságban – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – a bruttó átlagkeresetek 2,5, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek 3,9 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Ez azt jelenti, hogy - figyelembe véve a rég nem látott alacsony inflációt - a reálbérek stagnáltak.
2013 januárjában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 223 800 forint volt. A vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 230 700, míg a közszférában – a nem közfoglalkoztatás keretében – foglalkoztatottak 211 700 forintot kerestek. A közfoglalkoztatottak átlagkeresete 82 100 forint volt.Az átlagkeresetek a versenyszférában 3,0 százalékkal nőttek. A költségvetés területén a közfoglalkoztatás súlyváltozásának hatását kiszűrve átlagosan 1,8 százalékos volt a bruttó keresetek emelkedése. A nonprofit szektorban alkalmazásban állók bruttó keresete nem változott, 196 300 forint maradt.
A bruttó átlagkeresetek a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban voltak a legmagasabbak (458 300 forint), ezt az információ és kommunikáció (404 900 forint), valamint az energiaipar (villamos-energia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) követte (347 100 forint). A legkevesebbet a szálláshely-szol-gáltatás, vendéglátás (146 000 forint), az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység (162 500 forint), illetve a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (166 200 forint) ágakban dolgozók kerestek.
Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 146 600 (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 105 300, a szellemi foglalkozásúaké 187 700) forint volt, 3,9 százalékkal magasabb az előző évinél. A közfoglalkoztatás hatását kiszűrve a nettó keresetek átlaga 4,2 százalékkal emelkedett. A versenyszférában a nettó keresetek 4,6, a közfoglalkoztatottak nélküli közszférában 2,8, a nonprofit szervezeteknél 0,9%-kal nőttek 2012 azonos időszakához képest.
Suppan Gergely szerint idén a nettó bérnövekedés meghaladja a bruttó bérekét a „szuperbruttó” kivezetésének köszönhetően, míg a minimálbérek növekedése meghaladja az inflációt. „Mivel több ágazatban még nem történtek meg az idei bérmegállapodások, a bruttó bérek növekedése kissé gyorsulhat a következő hónapokban a megállapodások lezárását követően” – vélte a TakarékBank vezető közgazdásza.
Szerző: Világgazdaság Online
http://www.vg.hu/gazdasag/makrogazdasag/ennyi-a-netto-atlagkereset-friss-adatok-400091
Új frontot nyitott a kormány a multikkal, közműszolgáltatókkal, bankokkal vívott harcában. Törvénybe foglalják a rezsicsökkentést, további ármérséklést terveznek, és a legszegényebb devizahitelesek után már a vállalkozókat is meg akarják menteni. Mekkora árat fizetünk a konfliktusokért, és mit nyerünk velük?
"Szükségem van minden magyar ember támogatására, hogy megmutassuk a gátlástalan, telhetetlen vállalatoknak: nem hagyjuk magunkat" - mondta Orbán Viktor múlt héten a parlamentben, majd kijelentette, hogy a korábbi bírósági döntések ellenére végigviszik a 10 százalékos rezsicsökkentést.
Az árak csökkentését így most már törvénybe akarja foglalni a kormány. A javaslat egyik célja az energiaszolgáltatók "túlhatalmának korlátozása" - mondta Németh Szilárd, a tervezet fideszes előterjesztője kedden a parlamentben. Párttársa, Mágori Józsefné pedig a törvény vitájában azt üzente a szolgáltatóknak, próbálják meg elfogadni, hogy abból a haszonból, amely az elmúlt évtizedekben náluk termelődött, "valamit visszakérünk, és odaadjuk a lakosságnak".
A bankszektor feje felett is ott lóg egy újabb mentőcsomag a devizahiteleseknek (igaz, ez még úgy is elsülhet, hogy a bankok nem járnak rosszul), sőt a miniszterelnök legutóbbi bejelentése szerint a magyar vállalkozásoknak is a segítségére sietne a kormány, hogy valamilyen módon forintra válthassák a hitelüket. A kabinet pénzszerző listáján közben továbbra is ott szerepelnek a nagy telekommunikációs cégek is.
A kormány nem először érvel úgy, hogy kiáll a multikkal szemben az emberek érdekeiért, az elmúlt években egész sor ilyen csatát vívott a kabinet. Összeszedtük a legnagyobbakat, és azt is, milyen sikerekkel vagy károkkal jártak.
A gátlástalan energiacégek nem fejlesztenek...
Az energiaszektor cégeit a 2010-es kormányváltás óta hevesen támadja a kabinet. Bencsik János egykori szakállamtitkár már 2010 szeptemberében keményen fogalmazott: amelyik társaság nem elégszik meg a tisztes profittal, annak nem kell feltétlenül az országban maradnia. Az energiaszolgáltatókat a kormányzati kommunikáció következetesen közellenségnek állítja be, mondván, a cégek talicskával tolják ki az országból a tisztességtelenül szerzett extraprofitot, miközben a magyar lakosság rezsiköltségei az egekbe szöktek.
Orbán Viktor rezsiháborújának csak rövid távon vannak nyertesei. A lakosság az idén januártól valóban spórol (havonta átlagosan ezer forintot) azon, hogy az Országgyűlés törvénybe iktatta a 10 százalékos rezsicsökkentést, és még egy picit megtakaríthat majd akkor, ha az ígéreteknek megfelelően további rezsicsökkentést jelent be a kormány.
Az érem másik oldala viszont az, hogy a cégek korábban a profitjuknál többet fordítottak beruházásokra, a terheik növelése óta azonban szinte lenullázták a költéseiket, márpedig a versenyképes minőség fenntartása beruházások nélkül nem fog menni. Két év alatt 247 milliárd forintról 150 milliárd alá csökkentették a beruházásaikat, ami hosszabb távon azt vetíti előre, hogy az energetikai rendszerek elavulnak.
A bajok nem holnap fognak jelentkezni, hanem évek múltán, amikor az ipari gáz- és áramellátás színvonala, megbízhatósága elmarad a fejlett országokétól. Egy-egy tizedmásodperces áramkimaradást a lakossági fogyasztók észre sem vesznek, de ennek gyakoriságától is függhet az, hogy egy ipari üzem hozzánk települ, vagy inkább más országot választ. Az európai összehasonlításban kiugróan magas rezsiköltségek pedig csak vásárlóerő paritáson értelmezve igazak, vagyis nem az áram drága, hanem a fizetés alacsony hozzá.
Az ádáz bankok nem hiteleznek...
A bankok Orbán Viktor első akcióterve, 2010 júniusa óta folyamatosan a kormány feketelistáján vannak. Nekik jutott a legtöbb kirohanás, és a kormány eddig durván 400 milliárdos különadót sózott a nyakukba, lenyelette velük a 370 milliárdos veszteséget okozó végtörlesztést, és hiába hitegette egyeztetéssel és együttműködéssel a bankszövetséget, a vele kötött írásbeli megállapodást is felrúgta. Orbán Viktor mindeközben olyan üzeneteket küld a szektor képviselőinek, hogy szívesebben látná a külföldi tulajdonosokat az ország határain túl, hogy a bankoknak legalább a fele magyar kézbe kerülhessen.
Az eredmény látványos: a hitelezés tavaly 12 százalékkal esett, a teljes hitelállomány így 2008 óta csökken, vagy jobb években stagnál, a szektor a 2011-es 243 milliárdos óriásveszteség után tavaly is közel 160 milliárdos mínusszal zárt, a banki dolgozók közül az elmúlt öt évben 2-3 ezer embert elküldtek, tavaly tömegesen zártak be a bankfiókok, a magyar gazdaság teljesítménye pedig recesszióba fordult, és a várakozások szerint az idén is recesszióban marad.
A devizahitelesek tömegét viszont jócskán sikerült csökkenteni a banki áldozatokkal, még akkor is, ha a legrászorultabbak megsegítése még várat magára. A banki különadók - hasonlóan a többi válságadóhoz és extra terhekhez - pedig kétségkívül egyensúlyban tartották a költségvetést, és elejét vették, hogy a kormány közvetlenül az emberekre terhelje ennek árát. Elmaradtak az adóemelések, nyugdíjcsökkentések, helyettük követhetetlenebb és áttételesebb úton kapta nyakába a megszorítások egy részét a lakosság, hiszen a bankok és a cégek továbbhárították, amit tudtak.
Csapás a kereskedőkre...
A kormány a kereskedelmi szektort is különadóval sújtotta, annak ellenére, hogy az indoklásban szereplő extraprofit náluk nem jelentkezett. Ezzel együtt a kereskedők alapvető problémája nem a különadó (amely 2013-tól meg is szűnt), hanem a 2007 óta csökkenő fogyasztás. Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint a cégeknek már a különadó bevezetése előtt sem voltak tartalékaik, mára pedig végképp kifogytak.
A következmény: öt év alatt 10 ezerrel csökkent Magyarországon a boltok, üzletek száma, a nagyobb láncok közül a Bricostore és a Cora kivonult, a plázastop miatt sok egység építését elhalasztották, a cégek visszafogták a beruházásaikat, és elkezdtek spórolni az alkalmazottaikon. Közben a bolti árak emelkedtek, hiszen a kereskedők a pluszterhekből csak annyit nyeltek le, amennyit kénytelenek voltak. Az áremelésnek csupán az szabott és szab továbbra is határt, hogy bizonyos szint felett a vásárlók már képtelenek megvenni a terméket.
Lelassultak a telekomfejlesztések...
A távközlési cégek kicsit másképp reagáltak a 2010 őszén rájuk rótt teherre. Az ágazat három éven keresztül évi 60 milliárd forint pluszpénzt fizetett be, de szereplőit nem állította be ellenségként, gaz multinacionális érdekcsoportként a kormány. Fellegi Tamás, a szaktárca akkori vezetője (maga is a távközlési szektorban dolgozó egykori felsővezető) biztosította a cégeket arról, hogy a telekompiac stratégiai fontosságú, és a válságadót három év után kivezetik.
A vezető társaságok külföldi tulajdonosai többnyire lenyelték a békát, és nem fogták vissza érdemben a fejlesztési programjaikat, arra számítva, hogy 2013-tól visszatérhetnek a régi kerékvágásba. Az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetségének adatai szerint a szektor 2008 és 2010 között összesen 500 milliárd forintot fektetett be Magyarországon, és az évi 150-200 milliárd forint közötti ütem még a válságadó évei alatt is majdnem megmaradt.
A cégek részben áthárították a fogyasztókra az adót, részben tevékenységük racionalizálásával lenyelték a terhet. Várakozásaik azonban nem teljesültek, tavaly nyártól kivetették a percalapú telefonadót, majd jött a közműadó, e két új adónem körülbelül ugyanakkora elvonást jelent, mint a válságadó. Ezeknek már ígéret szintjén sem látszik a vége, ezért a piaci szereplők a beruházások lassítása mellett döntöttek.
A távközlés annyira technológiafüggő, hogy folyamatos beruházás nélkül nem létezhet, így csak a modernizáció lassítása jöhet szóba. Hogy mit fogunk ebből érzékelni? Nem nő a megszokott ütemben a mobilhálózatok lefedettsége, a vezetékes hálózatokon a sávszélesség, és az ország a szolgáltatások minőségében és választékában lemarad a fejlett világtól. A telefonálás viszont nem lesz olcsóbb, hiszen a cégek áthárítják a telefonadót fogyasztókra. Míg 2002 és 2010 között az árak reálértéken is 40 százalékkal estek a távközlésben, mára megállt a tarifák csökkenése.
Az Európai Bizottság ráadásul megtámadta a válságadót, a jogsértési eljárás a bíróság előtt van, és ha a várakozások szerint Magyarország elveszíti a pert, 160-180 milliárd forintot kell az államnak visszapumpálnia a szektorba.
Kiűztük a francia utalványosokat...
A kormány alaposan felforgatta az utalványpiacot, kipenderítve a korábbi domináns szereplőket, amelyek éppenséggel külföldi vállalatok voltak. A három francia cég (a Sodexo, a Chéque Déjeuner és az Edenred) kezéből egyik évről a másikra kicsavarták az üzletet: a melegétkezést a bankok által kibocsátott Széchenyi Pihenőkártyán, a hidegétkezést pedig az Erzsébet-utalvánnyal oldották meg úgy, hogy az utóbbi piacon nem engedtek be versenytársat (végül a mai napig lehet melegételt, készételt vásárolni Erzsébet-utalvánnyal).
Az Erzsébet-utalványból 2012-ben 90 milliárd forintnyit vettek át a munkaadók, a SZÉP-kártya vendéglátás alszámlájára pedig körülbelül 40 milliárd forint érkezett, vagyis a három francia utalványos céget mintegy 130 milliárd forintos piactól zárta el a kormány. A Chéque Déjeuner február elején bejelentette, hogy kivonul Magyarországról.
A lépéssel nem érte kár az embereket, igaz előnyhöz sem jutottak, egyszerűen alkalmazkodniuk kellett az új rendszerhez. Az Erzsébet-utalványon elért hasznot az állami cég a saját közlése szerint teljes egészében szociális üdültetésre fordítja, míg korábban a francia cégek gazdagodtak belőle.
Forrás : www.origo.hu
http://www.origo.hu/gazdasag/gazdasag-plusz/20130318-milyen-eredmenyei-vannak-a-nagy-cegekkel-szemben-vivott-kormanyzati-kuzdelemnek.html
A lap szerdai számában ismerteti: a bankok hozzákezdtek a devizahiteleseknek szánt újabb mentőcsomag kidolgozásához. A komplex javaslatot a tervek szerint egy héten belül bemutatják a kormánynak, és az elképzelés véglegesítése után, várhatóan néhány hónapon belül akár el is indulhat a program.
A bankok most az olyan adósok helyzetére keresnek megoldást, akik már legalább 90 napja nem tudják fizetni jelzálogkölcsönük törlesztőrészletét, jelenleg mintegy 110 ezer ilyen devizahiteles van. Az adósok egy részén a Nemzeti Eszközkezelő segíthet majd lakásuk megvásárlásával, ám 70-80 ezren e programba nem férnek bele, mert nem felelnek meg a szociális rászorultsági feltételeknek - az ő számukra kínálnának kiutat a pénzintézetek.A lap úgy tudja, a most összeálló javaslat szerint az egyik lehetőség a forintosítás: a pénzintézetek a fennálló tartozást a jelenlegi árfolyamon átváltanák forintra, majd az összeg egy részét elengednék, így csökkentve a törlesztőrészletet. A másik opció, hogy az adós marad a devizahitelben, de a késedelmes tartozásának részleges elengedésével alkalmassá tennék arra, hogy élhessen az árfolyamgát adta lehetőséggel, azt ugyanis csak azok kérhetik, akiknek nincs 90 napot meghaladó tartozásuk.
Ezeket a főbb lehetőségeket finomítanák, ötvöznék a bankok a korábban otthonvédelmi kamattámogatás néven futó programmal: bizonyos szociális feltételek esetén, illetve ha az adós a lakását kisebb, olcsóbb ingatlanra cseréli, állami támogatást kaphat hitele törlesztéséhez. A bankok segítséget nyújtanának ügyfeleiknek meglévő otthonuk eladásához, illetve az új lakás megvásárlásához is.
Szerző: MTI Eco
http://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/devizahitelek-a-tartozas-reszleges-elengedese-is-szoba-kerulhet-400016
„Hosszú vita zajlik most már arról Magyarországon is és Európában is, hogy mi minősül ortodox vagy unortodox lépésnek. Vajon a bankbetétek megadóztatása melyik kategóriába tartozik?” – vetette fel a kérdést Varga Mihály , nemzetgazdasági miniszter a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) „Év Befektetője” Gáláján kedden este.
Varga Mihály kiemelte, hogy a magyar kormány ugyan bevezetett bankadót, de sosem foglalkozott azzal a gondolattal, hogy a betéteket megadóztassa, hiszen megtakarítások nélkül csak nagyon nehezen tudnák a bankok hitelezni a beruházásokat.
„A ciprusi események után már megmosolyogtató, ahogy a magyarországi unortodox lépéseket kritizálják Európában”, mondta el tegnap Barcza György , a Századvég Gazdaságkutató vezető elemzője a Budapesti Értéktőzsde roadshowjának nyitóeseményén kedden.
„Magyarország csak elkezdte az unortodox gazdaságpolitikát, míg Európa most indul ebbe az irányba”, értékelte a cipusi fejleményeket Barcza. Szerinte ezen a téren kettős mérce érvényesül Magyarországgal szemben, mert „ha az unortodox lépést az IMF és az EU találja ki, akkor nincs vele probléma, ha pedig mi találjuk ki, akkor van.”
Szerző : Világgazdaság Online
http://www.vg.hu/gazdasag/makrogazdasag/varga-a-magyar-kormany-soha-nem-gondolkozott-a-betetek-megadoztatasan-400040
Kihirdették Magyarország Legvonzóbb Munkáltatóit. A Munkáltatói Márka Kutatás Magyarországon egyedülálló módon 14,000 válaszadó véleményét tükrözi. A kutatásból az országban jelenleg 10 legvonzóbb cég listája mellett egy sor aktuális munkerőpiaci kérdésre is választ kapunk.
Álláskeresési lehetőségeiket tekintve az informatikusok a leginkább magabiztosak, míg a vendéglátásban dolgozók vagy a beszerzők félnek legjobban állásuk elvesztésétől. A vonzó munkahely 2013-ban szakmától függetlenül biztos megélhetést, folyamatos fejlődési lehetőséget, erkölcsi elismerést és változatos, érdekes feladatokat nyújt.
Az Aon Hewitt és az AIESEC 2012 végén újra elindította a Munkáltatói Márka Kutatását azzal a céllal, hogy feltérképezze a hallgatók, a pályakezdők és a munkatapasztalattal rendelkezők elvárásait és a vállalatokról alkotott véleményét. A Magyarországon egyedülálló kutatásban 14,000-en mondták el véleményüket, ennek alapján állt össze a Legvonzóbb Munkáltatók listája. A válaszadók között 4,200 pályakezdő és 9,800 tapasztalt munkavállaló volt, akik összesen 243 vállalatot értékeltek, emellett pedig számos álláskeresési és munkahellyel kapcsolatos kérdésre is választ adtak.
A nőknél mások segítése, a férfiaknál mások vezetése a fontos
Az ideális munkahelyről alkotott elképzelésekben a nemeket vizsgálva érdekes eltéréseket találunk. A nőknél némileg hangsúlyosabban jelenik meg a vezetés emberközpontúsága, a munka-magánélet egyensúlya és a munkahely megközelíthetősége is, míg a férfiak jobban figyelmebe veszik a vállalat sikerességét, innovativitását, valamint a szervezet által nyújtott szakmai fejlődési lehetőségeket, de azt is, hogy mennyire van lehetőségük mások vezetésére.
Ha konkrét választásra kerül a sor, a férfiak munkahelyválasztásában inkább szerepet játszanak a kihívó szakmai feladatok, a lehetőség mások irányítására – 9%-uk tartja ezt fontosnak, szemben a nők 4%-ával -, valamint az új dolgok alkotása is kiemelt szempont, míg a gyengébb nemnél nagyobb súllyal esik latba, hogy másoknak segíthessenek – 20% szemben a férfiak 13%-ával – és számukra fontosabb a vállalat társadalmi felelősségvállalása is. (19% vs 15% a 40-nél idősebb korosztályban)
A pályakezdők az egyetemen tájékozódnak...
A Munkáltatói Márka Kutatás eredményei szerint a pályakezdők a tapasztaltakhoz képest gyakrabban hagyatkoznak az állásbörzékre, céglátogatásokra, egyetemi karrierirodákra és tanáraik véleményére, ha egy munkáltatóról szeretnének többet megtudni. A tapasztaltak nagyobb arányban részesítik előnyben a jobportálokat, az adott cégnél dolgozók véleményét és saját tapasztalatukat, de a sajtóhírekre is jobban támaszkodnak.
Felülértékelik magukat a fiatalok ?
A diplomás munkavállalók átlagos fizetési elvárása (a korcsoportok átlagát tekintve) 258,000 forint, míg a diplomával nem rendelkezőké 177,000 forint. A diplomás, 25 évnél fiatalabb korosztály nettó havi fizetési elképzelése jelenleg átlagosan 173,000 forint. A 10-20 évvel idősebbeké (35-44 év) pedig átlag 318,000. A különbség 145,000 forint, ami 10 év munkaviszony alatt a reálisnál kevesebb növekedés lenne. Ez is mutatja, hogy a fiatalabb korosztály valamivel magasabb fizetést képzel el magának a valós lehetőségeknél.
Szakmánként vizsgálva fizetési elvárásaikban az IT-sok pozicionálják legmagasabbra magukat, átlag 293,000 forinttal, őket követik az üzleti tanácsadók és a mérnökök. A jogászok és pénzügyesek nagyjából hasonló, átlag 235,000 forintot szeretnének keresni, utánuk jönnek a marketingesek, majd a beszerzők (213,000 forint), s a sort az újságírók zárják átlag 198,000 havi fizetési elvárással.
Milyen az ideális munkahely ?
A korábbi évekkel összehasonlítva nem tapasztalható jelentős változás az ideális munkahelyek jellemzőiben. A válaszadók túlnyomó többsége számára továbbra is egyértelműen az anyagi-erkölcsi elismerés a legfontosabb szempont, amit a munkáltató stabilitása, hosszútávú megbízhatósága követ, és csak ezután következik a jó munkahelyi légkör. A diplomás munkavállalók számára az összes válaszadó eredményeivel összehasonlítva a stabilitás és a munkahely megközelíthetősége kevésbé játszanak szerepet, hangsúlyosabbak viszont az előrelépési lehetőségek, a szakmai fejlődési lehetőségek, a nemzetközi háttér és az innovativitás. A válaszadók szakmájuktól függetlenül a biztos megélhetést, a folyamatos fejlődés lehetőségét és változatos, érdekes feladatokat szeretnék megtalálni az ideális munkahelyen.
Álláskeresési magabiztosság...
Az IT-sok a legmagabiztosabbak az álláskeresési lehetőségeikkel kapcsolatban, őket a mérnökök és a vegyészek követik. Azok a szakmák, ahol 2013-ban kifejezetten tartanak az álláskereséstől: a vendéglátás, idegenforgalom, kereskedelem, beszerzés és az oktatás, de az adminisztratív munkörökben sem érzik magukat könnyű helyzetben az álláskeresők.
A válaszadók véleménye alapján Magyarország Legvonzóbb Munkáltatói 2013-ban:
1. AUDI Hungaria Motor Kft.
2. Mercedes Benz Manufacturing Hungary
3. MOL Group
4. Microsoft Magyarország
5. Nestlé Hungária Kft.
6. Cocal-Cola HBC Magyarország Kft.
7. Bosch csoport
8. Richter Gedeon
9. IKEA
10. IBM Magyarországi Kft.
10. L'Oréal Magyarország Kft.
Európában a vállalatok már több mint tíz évvel ezelőtt felismerték a munkáltatói arculat (employer brand) építésének szükségességét, és itthon is egyre többen jelennek meg egységesen kommunikált arculattal és stratégiával, néhányan már folyamatos kampánnyal biztosítják a vállalat munkáltatói minőségének hangsúlyozását a médiában. "A vállalatok egyre nagyobb része tudatosan építi munkáltatói arculatát, azzal a céllal, hogy növelje vonzóságát a munkavállalók körében" - mondta el Sziber Éva, az Aon Hewitt Employer Branding szakterületének vezetője. "Az Aon Hewitt Munkáltatói Márka Kutatása pedig egyedülálló segítséget nyújt a munkaerőpiaci kommunikációban, hiszen a vállalatok az eredményeken keresztül jobban megértik, mi alapján választ munkahelyet a magyar munkavállaló, mi fontos ma a mérnököknek, milyen a mobilitásuk a közgazdászoknak, milyen fizetést képzelnek el az informatikusok, honnan tájékozódnak a pénzügyesek…" A kutatás adatai lehetőséget adnak arra, hogy a vállalatok folyamatosan mérjék a brandjük építésébe fektetett erőforrások megtérülését, hiszen egyre inkább elengedhetetlen, hogy a cégek célzottan monitorozzák környezetüket és munkáltatói márkájuk tudatos építéséhez és fejlesztéséhez tisztában legyenek a számukra kiemelten fontos célcsoportok elvárásaival.
Forrás : www.cvonline.hu
http://www.cvonline.hu/melyek-a-legvonzobb-munkaltatok-magyarorszagon/a.html#utm_source=KarrierPost&utm_medium=mail&utm_campaign=cvo
Mi vár Magyarországra az idén, mire készül Matolcsy György ?
Szakértők szerint bár idén egy "pluszos" nullát sikerülhet összehozni, nem látszik, később mitől indulna be a növekedés − derült ki a CFA magyarországi egyesülete által szervezett elemzői kerekasztal-beszélgetésen.
Az elemzők között közel konszenzus van azzal kapcsolatban, hogy nulla körüli a magyar gazdaság 2013. évi növekedési kilátása, míg a konkrét prognózisok "plusz" nullás számot várnak.
- Civilek arra kérik az államfőt, ne írja alá az alkotmánymódosítást
- Az alkotmányosság látszata is megszűnik - ellenzéki vélemények
- Így érné el a kormány az egymillió munkahelyet
- Nem jött be a kormány számítása - várni kell a Mercedesre
- Váratlan irányból kaphat pofont a magyar GDP
- Beteljesedett a forint sorsa - itt a friss elemzés!
A CFA által szervezett beszélgetés résztvevői közül Tardos Gergely, az OTP Bank vezető elemzője szerint a túlzottdeficit-eljárásból való kikerüléshez további költségvetésiegyenleg-javító intézkedésekre lenne szükség. Az elemző összességében 0,1 százalékos növekedésre számít. Tardos szerint a fő kérdés nem is az idei nulla közeli állapot, hanem a középtávú növekedési képesség erőteljes csökkenése. Ennél valamivel optimistább képet festett Samu János, a Concorde elemzője, szerinte idén akár 0,5 százalékos növekedést is produkálhat az ország. Azzal azonban egyetért, hogy érdemi felzárkózáshoz legalább 25 százalékos beruházási rátára lenne szükség, amit Magyarország lényegében sosem ért el, idén pedig 17 százalék alá is eshet a mutató.
Lemaradóban az energetikai beruházások
Samu szerint pozitív, hogy a kiadott lakáscélú építési engedélyek száma azt sugallja, hogy ebben a szegmensben idén megindulhat a stabilizáció. A beruházásokkal kapcsolatban mindegyik elemző pesszimista, Gárgyán Eszter, a Citi közgazdásza például azt emelte ki, hogy a hagyományosan nagy beruházásigényű közszolgáltatók visszafogják állóeszköz-felhalmozásukat.
Gárgyán ugyanakkor tart a gazdaságpolitika unortodoxiájától, mint mondja, a választási évben a kormányzati infrastruktúra-, lakásépítési beruházásokat felpörgethetik. Tardos kiemelte, hogy a régióban az energetikai beruházások 2010-ben elérték a GDP 1,5-2 százalékát, miközben Magyarországon 2010−2011-ben csak 0,9 százalék volt ez a mutató, 2012-ben pedig 0,5 százalékra esett. Ebben a szektort sújtó kormányzati intézkedések mellett szerepet játszott az is, hogy a hazai áramtermelés nagy részét földgázerőművek adják, amelyek most szinte mind állnak, mivel a visszafogott kereslet miatt nagyot estek a nagykereskedelmi áramárak, így nem éri meg a földgáz alapú áram-előállítás.
Mire készülhet az MNB ?
A várható jegybanki politikával kapcsolatban már megoszlanak az elemzői vélemények, Samu azt mondta: nem tartja valószínűnek olyan intézkedések bevezetését, amelyek erősen kockáztatnák a forint stabilitását. Ráadásul ahogy közeledett jegybankelnöki kinevezése, Matolcsy György kommunikációját tekintve egyre konzervatívabb vonalat képviselt.
Elsősorban a kedvező külső környezetnek köszönhető, hogy ezzel a gazdaságpolitikával ilyen szinten stabilizálódtak a hozamok, amit egy éve senki sem várt volna − teszi hozzá Gárgyán, de mint fogalmaz, a kredibilitás alacsony, ezért szigorú és aggódó a piac, az új lépések növelhetik a piaci volatilitást. Szerinte csak a rövid lejáratú külső adósságállomány csökkenésével párhuzamosan lehet csökkenteni a devizatartalékot, hiszen ebben az esetben valóban nem indokolt a devizatartalék szintjéből adódó sterilizációs költség. Az elemző szerint kockázatos lehet, hogy a több mint 1 milliárd eurónyi Pemák-kötvény részben a hazai bankrendszerből szippantotta ki a kevés fölös devizalikviditást, amit az jelez, hogy januárban szokatlan mértékben megugrott a vállalati devizahitel-kihelyezés, miközben az ÁKK tájékoztatása szerint a Pemák-értékesítés nagy részét hazai intézmények jegyezhették le.
Forrás : www.napi.hu
http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/mi_var_magyarorszagra_az_iden_mire_keszul_matolcsy.547394.html
2012 negyedik negyedévében a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint a gazdaság teljesítménye az előző év azonos negyedévéhez képest 2,8 százalékkal, az előző negyedévhez képest 0,9 százalékkal csökkent – jelentette a KSH.
Az Európai Unió bruttó hazai terméke 0,6 százalékkal csökkent a negyedik negyedévben az előző év azonos időszakához képest.
A tavalyi negyedik negyedévben a mezőgazdaság hazai teljesítménye az előző évi magas bázist követően és az idei aszálykárok következtében 26,4 százalékkal esett vissza. Az ipar hozzáadott értéke 3,8, ezen belül a feldolgozóipar 3,4 százalékkal csökkent. A feldolgozóiparon belül a számítógép, elektronikai és optikai termék gyártása területén volt a legnagyobb a visszaesés, melyet elsősorban a híradástechnikai berendezések és az elektronikus fogyasztási cikkek iránti kereslet csökkenése okozott – részletezi a statisztikai hivatal.A jelentés szerint ezt nem tudta ellensúlyozni az egyre jelentősebb súlyt képviselő járműgyártás október-novemberi termelésbővülése, melynek hajtóereje kizárólag az exportértékesítés volt. Az építőipar teljesítménye 6,1 százalékkal csökkent. Az építőiparon belül az épületek és az egyéb építmények építése is csökkent.
A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 0,9 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás hozzáadott értéke 1,4 százalékkal csökkent, ezen belül a kereskedelem teljesítménye mérséklődött, míg a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ágé növekedett.
A pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye 2,6 százalékkal csökkent. Ebben a negyedévben is tovább folytatódott a lakossági és a vállalati hitelek volumenének csökkenése. Az állam által kamattámogatott hitelezés ebben a negyedévben sem tudta jelentősen élénkíteni a lakáshitelezést.
Az időszakban 3,1 százalékkal nőtt az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág hozzáadott értéke az információtechnológiai szolgáltatások bővülése következtében.
Tovább esik a fogyasztás...
A GDP felhasználási oldalán a háztartások tényleges fogyasztása 2012 negyedik negyedévében 1,4 százalékkal csökkent. A tényleges fogyasztás összetevői között a legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 0,9 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.
A háztartások fogyasztási kiadásán belül a nagy súlyú kiadási csoportok többségében (például az élelmiszerek, a közlekedés) csökkent a volumen, míg a lakásszolgáltatások esetében stagnált. A magyarok külföldi fogyasztása és a külföldiek magyarországi fogyasztása továbbra is csökkent.
A kormányzattól kapott természetbeni juttatások mértéke 3,9 százalékkal esett vissza, míg a közösségi fogyasztás 1,7 százalékkal emelkedett. Ezen folyamatok eredményeként a végső fogyasztás 1,0 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest.
Nem túl bíztató kép a beruházásokról
"A bruttó állóeszköz-felhalmozás visszaesése – a korábbi negyedévieknél nagyobb ütemű – 5,6 százalékos volt" – írja a KSH. Az építési beruházások továbbra is jelentős mértékben elmaradtak az egy évvel korábbitól, miközben a gép- és berendezés-beruházások emelkedtek. Az ágazatokat tekintve a feldolgozóipar beruházásai a tavalyi magas bázishoz képest is nőttek.
A nagy súlyt képviselő ipari alágak közül jelentősen emelkedtek a beruházások a járműgyártásban, a gép-, gépi berendezés gyártásban, a villamosberendezés-gyártásban és a fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártásban. A szállítás, raktározás és a kereskedelem nemzetgazdasági ágakban meredek esés, míg az ingatlanügyletek és a mezőgazdaság nemzetgazdasági ágban kisebb mértékű visszaesés figyelhető meg.
A készletek állománya a negyedik negyedévben folyó áron 96 milliárd, míg az előző év azonos időszakában 225 milliárd forinttal nőtt. A bruttó felhalmozás 9,3 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A belföldi felhasználás a tavalyi utolsó negyedévben összességében 2,8 százalékkal csökkent.
Csökkent az export és az import
A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában 2012 utolsó három hónapjában továbbra is magas, folyó áron 423 milliárd forint aktívum keletkezett, javuló cserearányok mellett. 2009 harmadik negyedéve óta nem tapasztalt jelenségként mind az export mind az import csökkenést mutatott (-1,1 százalék és -1,0 százalék). Az áruforgalom kivitele 1,2 százalékkal, behozatala 1,8 százalékkal mérséklődött.
A feldolgozott termékek exportja és importja azonos ütemben növekedett, míg az élelmiszerek, italok, dohánytermékek és a gépek és szállítóeszközök exportja és importja csökkent. Az energiahordozók importvolumene tovább csökkent: a kőolaj és kőolajtermékek behozatalának csökkenése mellett a természetes és mesterséges gáz behozatala sem érte el az egy évvel korábbit. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmán belül a szolgáltatások (beleértve az idegenforgalmat is) exportja 0,3 százalékkal csökkent, míg az importja 3,7 százalékkal növekedett.
Egész évben recesszió volt...
A 2012-es év egészében a bruttó hazai termék 1,7 százalékkal csökkent. A mezőgazdaság, ipar és építőipar együttes teljesítménye 4,3, a szolgáltatásoké pedig 0,5 százalékkal csökkent. A háztartások tényleges fogyasztása 2 százalékkal csökkent, míg a közösségi fogyasztás 0,5 százalékkal növekedett. Mindennek eredményeként a végső fogyasztás 1,7 százalékkal csökkent. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 3,8 százalékkal, míg a bruttó felhalmozás 11,5 százalékkal maradt el az előző évitől. A belföldi felhasználás 3,7 százalékkal csökkent, míg az export 2,0 százalékkal, az import 0,1 százalékkal emelkedett.
Rosszabb az EU átlagánál...
A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2012 negyedik negyedévében a gazdaság teljesítménye 0,9 százalékkal csökkent az előző negyedévhez képest. A mezőgazdaság 0,9, az ipar 1,3, míg az építőipar hozzáadott értéke 3,2 százalékkal csökkent. A szolgáltatások teljesítménye 0,4 százalékkal mérséklődött. A háztartások fogyasztási kiadása 0,4 százalékkal nőtt. A kormányzattól származó természetbeni juttatások nem változtak. A közösségi fogyasztás 0,2 százalékkal, míg a végső fogyasztás 0,7 százalékkal emelkedett. Az export 1,7 százalékkal, míg az import 0,5 százalékkal kisebb lett.
Az Eurostat gyorsbecslése szerint az Európai Unió tagországainak együttes bruttó hazai terméke 2012 negyedik negyedévében 0,6 százalékkal csökkent az előző év azonos negyedévéhez viszonyítva. Magyarország mellett még 10 tagországban, többek között Csehországban, Dániában, Finnországban, Hollandiában és Szlovéniában volt alacsonyabb a GDP volumenindexe az EU átlagánál.
Kedvezőtlen kilátások
A Magyar gazdaság várhatóan idén sem növekszik. A Reuters által megkérdezett közgazdászok stagnálásra számítanak, míg a Világgazdaság konszenzusa alapján idén 0,1 százalékkal eshet vissza a gazdaság.
A részletes GDP-adatok azt sugallják, hogy a mezőgazdaság gyenge teljesítménye mellett a gazdaság strukturális problémákkal küzd, az ipar egyes ágazatai leépülőben vannak, és a beruházások is meredeken csökkennek.
Szerző: Világgazdaság Online
http://www.vg.hu/gazdasag/makrogazdasag/megerositettek-hanyatlik-a-magyar-gazdasag-399361
Az Aon Hewitt és az AIESEC 2012 végén újra elindította a Munkáltatói Márka Kutatását azzal a céllal, hogy feltérképezze a hallgatók, a pályakezdők és a munkatapasztalattal rendelkezők elvárásait és a vállalatokról alkotott véleményét. 14 000-en mondták el véleményüket, ennek alapján állt össze a Legvonzóbb Munkáltatók listája. A válaszadók között 4 200 pályakezdő és 9 800 tapasztalt munkavállaló volt, akik összesen 243 vállalatot értékeltek, emellett pedig számos álláskeresési és munkahellyel kapcsolatos kérdésre is választ adtak. A legjobb munkahely a Mercedes, az Audi és a Mol lett.
A nőknél mások segítése, a férfiaknál mások vezetése a fontos
Az ideális munkahelyről alkotott elképzelésekben a nemeket vizsgálva érdekes eltéréseket találunk. A nőknél némileg hangsúlyosabban jelenik meg a vezetés emberközpontúsága, a munka-magánélet egyensúlya és a munkahely megközelíthetősége is, míg a férfiak jobban figyelmebe veszik a vállalat sikerességét, innovativitását, valamint a szervezet által nyújtott szakmai fejlődési lehetőségeket, de azt is, hogy mennyire van lehetőségük mások vezetésére.
Ha konkrét választásra kerül a sor, a férfiak munkahelyválasztásában inkább szerepet játszanak a kihívó szakmai feladatok, a lehetőség mások irányítására – 9 százalékuk tartja ezt fontosnak, szemben a nők 4 százalékával -, valamint az új dolgok alkotása is kiemelt szempont, míg a gyengébb nemnél nagyobb súllyal esik latba, hogy másoknak segíthessenek – 20 százalék szemben a férfiak 13 százalékával – és számukra fontosabb a vállalat társadalmi felelősségvállalása is.
A pályakezdők az egyetemen tájékozódnak
A Munkáltatói Márka Kutatás eredményei szerint a pályakezdők a tapasztaltakhoz képest gyakrabban hagyatkoznak az állásbörzékre, céglátogatásokra, egyetemi karrierirodákra és tanáraik véleményére, ha egy munkáltatóról szeretnének többet megtudni. A tapasztaltak nagyobb arányban részesítik előnyben a jobportálokat, az adott cégnél dolgozók véleményét és saját tapasztalatukat, de a sajtóhírekre is jobban támaszkodnak.
Ennyi pénzt szeretnénk
A diplomás munkavállalók átlagos fizetési elvárása (a korcsoportok átlagát tekintve) 258 000 forint, míg a diplomával nem rendelkezőké 177 000 forint. A diplomás, 25 évnél fiatalabb korosztály nettó havi fizetési elképzelése jelenleg átlagosan 173 000 forint. A 10-20 évvel idősebbeké (35-44 év) pedig átlag 318 000. A különbség 145 000 forint, ami 10 év munkaviszony alatt a reálisnál kevesebb növekedés lenne. Ez is mutatja, hogy a fiatalabb korosztály valamivel magasabb fizetést képzel el magának a valós lehetőségeknél.
Szakmánként vizsgálva fizetési elvárásaikban az IT-sok pozicionálják legmagasabbra magukat, átlag 293 000 forinttal, őket követik az üzleti tanácsadók és a mérnökök. A jogászok és pénzügyesek nagyjából hasonló, átlag 235,000 forintot szeretnének keresni, utánuk jönnek a marketingesek, majd a beszerzők (213 000 forint), s a sort az újságírók zárják átlag 198 000 havi fizetési elvárással.
Milyen az ideális munkahely ?
A korábbi évekkel összehasonlítva nem tapasztalható jelentős változás az ideális munkahelyek jellemzőiben. A válaszadók túlnyomó többsége számára továbbra is egyértelműen az anyagi-erkölcsi elismerés a legfontosabb szempont, amit a munkáltató stabilitása, hosszútávú megbízhatósága követ, és csak ezután következik a jó munkahelyi légkör. A diplomás munkavállalók számára az összes válaszadó eredményeivel összehasonlítva a stabilitás és a munkahely megközelíthetősége kevésbé játszanak szerepet, hangsúlyosabbak viszont az előrelépési lehetőségek, a szakmai fejlődési lehetőségek, a nemzetközi háttér és az innovativitás. A válaszadók szakmájuktól függetlenül a biztos megélhetést, a folyamatos fejlődés lehetőségét és változatos, érdekes feladatokat szeretnék megtalálni az ideális munkahelyen.
Álláskeresési magabiztosság
Az IT-sok a legmagabiztosabbak az álláskeresési lehetőségeikkel kapcsolatban, őket a mérnökök és a vegyészek követik. Azok a szakmák, ahol 2013-ban kifejezetten tartanak az álláskereséstől: a vendéglátás, idegenforgalom, kereskedelem, beszerzés és az oktatás, de az adminisztratív munkörökben sem érzik magukat könnyű helyzetben az álláskeresők.
A válaszadók véleménye alapján Magyarország Legvonzóbb Munkáltatói 2013-ban:
1. Audi Hungaria Motor Kft.
2. Mercedes Benz Manufacturing Hungary
3. Mol Group
4. Microsoft Magyarország
5. Nestlé Hungária Kft.
6. Cocal-Cola HBC Magyarország Kft.
7. Bosch csoport
8. Richter Gedeon
9. IKEA
10. IBM Magyarországi Kft.
10. L'Oréal Magyarország Kft.
Európában a vállalatok már több mint tíz évvel ezelőtt felismerték a munkáltatói arculat (employer brand) építésének szükségességét, és itthon is egyre többen jelennek meg egységesen kommunikált arculattal és stratégiával, néhányan már folyamatos kampánnyal biztosítják a vállalat munkáltatói minőségének hangsúlyozását a médiában. "A vállalatok egyre nagyobb része tudatosan építi munkáltatói arculatát, azzal a céllal, hogy növelje vonzóságát a munkavállalók körében" - mondta el Sziber Éva, az Aon Hewitt Employer Branding szakterületének vezetője.
Szerző: Világgazdaság Online
http://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/ezek-magyarorszag-legjobb-munkahelyei-itt-a-lista-399274









