Nem engedhető meg, hogy elveszítsék a megélhetésüket azok, akik eddig főállásban trafikot működtettek, de nem nyertek a dohányboltpályázaton - jelentette ki a kormányfő péntek reggeli rádióinterjújában.

Orbán Viktor a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában felvételről sugárzott beszélgetésben közölte, a kormány keresi a jogi lehetőséget arra, hogy azok a trafikosok, akik eddig dohánytermék-kiskereskedelemből éltek, ne veszítsék el megélhetésüket. Most összesítik, hogy hány ilyen ember van.

A miniszterelnök a trafiktendert azzal indokolta, hogy a kormány a jelenlegi 44 ezerről 5 ezerre akarta csökkenteni a cigarettát árusító üzletek számát. Ugyanis - folytatta - évente 35 ezren halnak meg dohányzás következtében, és felmérések szerint a fiatalok negyede cigarettázik, mivel ma lényegében ellenőrzés nélkül hozzájuthatnak a dohányáruhoz.

A kormányfő elmondta, hogy a népegészségügyi okokból megkezdett átalakítást a kormányzati gazdaságpolitikába illesztették; ezzel az volt a céljuk, hogy igazságosabban osszák szét a dohányértékesítésből származó profitot, hogy az multinacionális áruházláncok helyett magyar vállalkozásokhoz kerüljön.

A kabinet számítása szerint az eddigi haszon nagyjából kétszerese lesz magyar kis- és közepes vállalkozásoké - közölte, megjegyezve: nemzeti szempontból az a lényeges, hogy nemzetközi cégek helyett magyaroké legyen a profit nagy része.

Orbán Viktor azt is elmondta, minden olyan adatot nyilvánosságra hoznak, amely nem akadályozza, hogy az átalakítás július 1-jével végbemenjen. A szerződéskötések után pedig mindenki az összes adatot megismerheti - tette hozzá, megjegyezve, a koncessziós szerződések világossá teszik majd a pályázók vállalásait.

Három nap késéssel, de kiírta az új trafikpályázatokat a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. arra az 1417 településen lévő koncesszióra Abaligettől Zsurkig, ahová az első körben nem érkezett ajánlat a február 22-i határidőre. Elsősorban kicsi, 1000 fő alatti településekről van szó, ahol senki sem jelentkezett a koncessziós pályázaton. Ezeken a helyeken a törvény mindössze egy dohánybolt nyitását engedélyezi.

 

Szerző: MTI - Világgazdaság Online

http://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/orban-viktor-megmenti-a-trafikosokat-nem-veszithetik-el-a-munkajukat-402868

A magyar gazdaságpolitikát sokan bírálják, de annak eredményességét senki sem vitatja - mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a portugáliai Estorilban rendezett magyar-portugál-brazil üzleti fórumon, ahol kijelentette: Magyarországon érzékelhető növekedés lesz a következő években, sőt már az idén bővülni fog a gazdaság.

Magyarországnak van egy saját elgondolása a gazdaságpolitikáról, amit nagyon sokan bírálnak, "sokaknak van esztétikai kifogása, nem beszélve a politikai kifogásokról", de az eredményességét senki sem vitatja - jelentette ki beszédében a kormányfő, hozzátéve, hogy Magyarország az európai válság közepette sok vitát kiváltva, de stabilizálta gazdaságát.

"2010 októberében nem újítottuk meg az IMF-fel a megállapodást, hanem saját lábra álltunk, és bár akkor azt mondták, hogy ebbe bele fogunk pusztulni, láthatóan elég jó állapotban vagyunk azóta is" - mondta.

A miniszterelnök jelezte, abban mindenki egyetért - londoni elemzőktől kezdve az OTP-ig -, hogy a következő években érzékelhető növekedés lesz Magyarországon, és már 2013-ban is bővülni fog a gazdaság.

A portugáliai látogatáson tartózkodó Orbán Viktor úgy ajánlotta a közép-európai térséget a portugál és brazil üzletemberek figyelmébe, mint az Európai Uniónak a következő tíz évben leggyorsabban növekvő régióját. Megerősítette azt az álláspontját, amely szerint azok a közép-európai országok, amelyek még nem tagjai az eurózónának - ide sorolta Lengyelországot, Csehországot, Horvátországot és Magyarországot -, a következő időszakban, "üzletileg még belátható időtávban" nem lépnek be a közös pénzt használó országok csoportjába.

Magyarországot mint jó elhelyezkedésű, fejlett infrastruktúrájú, a régió többi államával élő kapcsolatban lévő országot mutatta be a befektetőknek. Magyar ember fedezte fel a golyóstollat, a presszókávét és a számítógépet - mondta. Szerinte ebből is látszik, hogy "a magyarok általában másképp csinálják", vagyis egy innovatív országról van szó, ami üzleti szempontból is értékelhető.

Problémaként említette ugyanakkor, hogy nincs egy magyar-portugál "zászlóshajó", vagyis egy olyan gazdasági együttműködés, amely "messziről is jól látható". A miniszterelnök megítélése szerint azonban a pénzügyi szektorban kialakulhat egy ilyen kooperáció.

A portugál-magyar együttműködés további lehetséges területei között említette a vízgazdálkodást, a megújuló energia területét, a mezőgazdaságot és az élelmiszeripart, valamint az egészségipart.

Orbán Viktor végül kitért a jövő évi választásra, amellyel kapcsolatban szerinte jogos kérdés lehet, hogy a jelenlegi kabinet által felépített gazdasági modell mennyire kormányfüggő. Válaszában egyrészt úgy vélekedett, hogy "az a politikai irányzat, amely mindezt létrehozta Magyarországon, nagyon jó esélyekkel indul a következő parlamenti választáson is". Másrészt hozzátette, hogy szerinte még politikai változás esetén sem lehetne erről a pályáról letéríteni Budapestet, vagyis úgy lehet számolni az országgal, mint Európa egyik legkedvezőbb üzleti lehetőségeket kínáló államával.

Szijjártó Péter , a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára a konferencián arról beszélt, hogy a magyar kormány "benevezte" az országot a világban zajló szövetségkötési versenybe, és mind országokkal, mind vállalatokkal szövetségre törekszik. Előbbivel kapcsolatban megjegyezte: Dél-Amerikára olyan területként tekint a magyar külgazdasági politika, amelynek esetében komoly erőforrásokat mozgósít a kormány a kapcsolatrendszer újraépítése érdekében. Ebben szerinte Portugáliának komoly hídszerepe lehet. A cégekről szólva pedig elmondta, hogy a kormány úgy döntött, stratégiai szövetséget köt azokkal a nagyvállalatokkal, amelyek Magyarországon munkát adnak, termelnek vagy szolgáltatnak.

Ricardo Salgado Jr., a Banco Espirito Santo vezérigazgatója bevezetőjében a két ország közötti kereskedelmi forgalom növekedését sürgette. Felhívta a figyelmet arra, hogy a világ négy földrészén összesen mintegy 250 millió ember beszél portugálul, és a globális GDP-hez is jelentős részben járul hozzá az ezen a nyelven zajló gazdasági forgalom. Szavai szerint Magyarország hídfőállás lehet a portugál vállalkozások számára a közép- és kelet-európai terjeszkedéshez.

Orbán Viktor miniszterelnök Magyarország tíz gazdasági ágazatát felölelő, 23 cégből álló üzleti delegációval érkezett a magyar-portugál-brazil üzleti fórumra. A magyar cégeknek a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) a portugál partnerszervezeteivel közösen és a lisszaboni magyar nagykövetség közreműködésével szervezte a tanácskozást. A HITA az MTI-t arról tájékoztatta, hogy az üzleti delegációban jelen vannak a környezetvédelem, a vízgazdálkodás, az orvostechnika, az élelmiszeripar, a gépipar, a gyógyszeripar, a fémipar, a járműipar, valamint a tanácsadó és pénzügyi szolgáltatások képviselői.

A hivatal közleményében megjegyezte, a portugál-magyar kereskedelmi kapcsolatok hagyományosan magyar külkereskedelmi többletet mutatnak.

Orbán Viktor a nap folyamán Lisszabonban találkozik a portugál állam- és kormányfővel is.

 

Szerző : MTI

http://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/orban-azt-mondtak-hogy-ebbe-bele-fogunk-pusztulni-402883

Az Európai Bizottság tévesen jósolja, hogy idén és jövőre nem lesz 3 százalék alatt a hiány – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter azon a mai sajtótájékoztatón, amelyen az Európai Bizottság tavaszi gazdasági előrejelzésére reagált.

„Méltánytalannak tartjuk ezeket a megelőlegezett állításokat, úgy tűnik, mintha kettős mércét alkalmazna Brüsszel" – mondta.

"Nagy szerepet kapnak a kockázatok a brüsszeli értékelésben, ezért tartjuk vitathatónak az idei 3 százalékos hiányszámot. Olyan számokat közölt eddig Brüsszel, amiket később nem igazolt az élet" – mondta. Korábban előfordult, hogy a brüsszeli előrejelzések miatt kényszerből túlkorrigált Magyarország, ami hátrányosan érintette az ország növekedési és munkahelyteremtési kilátásait.

"Jó esélyünk van arra, hogy kikerüljünk a túlzottdeficit eljárás alól. Nem készül választási költségvetés jövőre" - mondta.

"A sok bizonytalansági tényező ellenére reális esély van arra, hogy kikerülünk az eljárás alól. Ha kell évközbeni intézkedéssel fogja a kormány biztosítani a 3 százalék alatti hiányt" - közölte a miniszter.

Pozítivumként emelte ki, hogy a februári előrejelzéséhez képest Brüsszel kedvezőbb növekedési és hiányszámokat közölt most.

A kormánynak van még mozgástere ahhoz, hogy teljesítse Brüsszel számára az idei hiányszámot - közölte kérdésre válaszolva.

Az útdíj és a pénztárgépek esetében van remény arra, hogy az év második felében megvalósulnak az intézkedések - mondta.

A betétdíjak kérdéséről elmondta: van egy ilyen kezdeményezés a kormány előtt, a május 8-i kormányülés majd foglalkozik ezzel.

Az infláció mértékéből adódik kockázat a hiánypálya alakulásában, miután idén jóval kedvezőbb lesz az inflációs adat - válaszolta egy újságírói kérdésre. Kisebb infláció miatt a fogyasztáshoz kötödő adók bevétele csökkenhet a büdzsé számára.

Várható, hogy idén a mezőgazdaság jobb évet fog zárni - emelte ki a növekedési kilátásokkal kapcsolatban. Ha egy átlagos év lesz az agráriumban, az már javítja a növekedési kilátásokat. Emellett az export is hozzájárulhat a kormány idei 0,7 százalékos növekedési előrejelzéshez - tette hozzá.

Igen jó esélyünk van a túlzottdeficit-eljárás alóli kikerülésre - ismételte meg egy újságírói kérdésre. "A júniusi Ecofin-ülésen születhet döntés erről, erre minden esély megvan, ehhez pótlólagos intézkedésre, a költségvetési törvény módosítására nincs szükség, de saját hatáskörben a kormány hozhat erre vonatkozó intézkedéseket, ha szükséges lesz" - szögezte le.

 

Szerző : Világgazdaság Online

http://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/varga-ha-kell-uj-intezkedeseket-hozunk-iden-402882

Az Európai Bizottság előrejelzése szerint idén 3 százalékos lesz a GDP-arányos deficit, jövőre pedig 3,3 százalékos vetítenek előre. Korábban 3,4 százalékos hiányt prognosztizáltak, vagyis a jelenlegi várakozás jobb képet fest a költségvetési folyamatokról, ugyanakkor várakozásuk szerint nem marad fenntarthatóan 3 százalék alatt a hiány. Ezért az EU fenntarthatja Magyarországgal szemben a túlzottdeficit-eljárást, ami kilenc éve zajlik ellenünk. Szakértők szerint a kormány kész további intézkedéseket tenni, hogy leszorítsa a hiányt.

Az Európai Bizottság 3,0 százalékos magyar költségvetési hiányt jósol 2013-ra, 2014-re pedig 3,3 százalékos deficit szerepel az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény által pénteken Brüsszelben közzétett tavaszi gazdasági-pénzügyi előrejelzésben.

A brüsszeli bizottság szerint az, hogy a deficit a tavalyi 1,9 százalékról idén a GDP 3,0 százalékára emelkedik, az átmeneti bevételek kivezetésére, a bevételcsökkenéssel járó ösztönző intézkedésekre és a magasabb kamatkiadásokra vezethető vissza.

A jövő évi további deficitnövekedésben a bizottság szerint a közoktatási szféra tervezett béremelése, a munkahelyvédelmi program pénzügyi hatása, valamint a központi beruházások és a fogyasztás növekedése tükröződik majd.

Az Európai Bizottság idén 0,2, jövőre 1,4 százalékos magyar GDP-növekedést jósol - derül ki az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény által pénteken Brüsszelben közzétett tavaszi gazdasági-pénzügyi előrejelzésből.

A brüsszeli bizottság számításai szerint a tavaly 10,9 százalékos munkanélküliségi arány idén 11,4, jövőre 11,5 százalékos lesz. A foglalkoztatottak száma ez év elején a magánszektorban csökken, összességében azonban stabil marad a foglalkoztatottsági szint. A foglalkoztatottság 2014-től újra emelkedésnek indul ugyan, de az aktivitási ráta, azaz a munkaerőpiacon megjelenők számának további növekedése miatt a munkanélküliségi ráta enyhén így is emelkedni fog.

Lejjebb kellett volna hozni a hiánypályát

Az uniós előrejelzés szerint a fogyasztói árak emelkedése a tavalyi 5,7 százalék után idén csak 2,6 százalékos lesz, jövőre pedig 3,1 százalékra gyorsul.

„Lejjebb kellett volna tolni a teljes hiánypályát" – mondta a Világgazdaságnak Suppan Gergely . A TakarékBank vezető közgazdásza szerint 3 százalék alatt lesz a hiány idén és jövőre is.

Emlékeztetett arra is, hogy tavaly 1,9 százalékos volt a GDP-arányos hiány, ami jóval jobb, mint a 2,7 százalékos hiánycél.

Óriási kamatmegtakarítást is elértünk, ami szintén alacsonyabb hiánypályát indokolna – tette hozzá Suppan.

„Körülbelül 22 000 milliárd forint a teljes adósság, ezen 200 bázispontnyi kamatmegtakarítás (legalább ennyivel vannak lejjebb a hozamok a költségvetési terv tavalyi készítéséhez képest) 440 milliárd forintot jelent az adósság teljes megújulása alatt" – számolta ki Suppan Gergely.

Mindezek alapján idén hozzávetőlegesen idén a GDP 0,3, jövőre 0,6 százalékával lehet alacsonyabb a kamatkiadás, így a hiány is – vélte a TakarékBank vezető közgazdásza.

„Az EB arra hivatkozik, hogy idén magasabb lesz a kamatkiadás, részben emiatt nő 3 százalékra a hiány, azaz feltehetően nem a jelenlegi kamatfeltételekkel számolnak. Ezért ha tartósak maradnak a hozamok (ráadásul úgy tűnik, hogy mehetnek még lejjebb, így akár további kellemes meglepetés is lehet a költségvetésben), idén és jövőre 2,7-2,7 százalék lehet a hiány" – prognosztizálta Suppan Gergely. Így nem is kell tenni semmit – tette hozzá az elemző.

A kormányzat idén 0,7 százalékos növekedéssel számol a konvergenciaprogram szerint, jövőre pedig már 1,9 százalékkal bővülhet a gazdaság.

A Nemzetgazdasági Minisztérium számításai alapján idén és jövőre 2,7 százalék lehet a költségvetési hiány a GDP-hez viszonyítva. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a múlt hónapban nem jelentett be újabb kiigazításokat, amikor ismertette a konvergenciaprogramot.

Ezen csúszhat el a nagy terv ?

Az Európai Bizottság értékelése szerint a 3,3 százalékos GDP-arányos 2014-es hiányprognózisuk figyelembe veszi a várható bérnövekedést a közoktatási szektorban, ami meghaladja a GDP 0,5 százalékát. A Munkavédelmi Akcióterv költségvetési hatását pedig a GDP 0,25 százalékára teszi a bizottság.

További intézkedések kellenek...

Olli Rehn, az Európai Bizottság gazdasági és monetáris ügyekért felelős biztosa, egyben a bizottság alelnöke azt mondta, hogy Romána, Lettország és Litvánia kerülhet ki a deficiteljárás alól.

Olli Rehn kijelentette, hogy Magyarországtól új költségvetési intézkedéseket várnak, hogy 3 százalék alá kerüljön a GDP-arányos költségvetési hiány.

Orbán Viktor miniszterelnök – a brüsszeli prognózis megjelenése előtt – rádióinterjújában azt mondta, Magyarország megtette a magáét, az Európai Unió által elvárt szint alá csökkentette költségvetési hiányát, így ha az unió tartja magát alapelveihez, különösen az egyenlő elbírálás és az igazságosság eszméjéhez, akkor meg kell szüntetnie az országgal szemben 2004 óta folyó túlzottdeficit-eljárást - jelentette ki a kormányfő.

 

Szerző : MTI Eco - Világgazdaság Online

http://www.vg.hu/gazdasag/makrogazdasag/brusszel-kimondta-magyarorszag-igy-nem-kerul-le-a-szegyenpadrol-402878

A Policy Agenda a költségvetés többszöri módosítására számít.

 

A Policy Agenda által számított Gazdasági Fejlődés Index (GFI) szerint nem észlelhető a gazdasági kibontakozása. A GFI már második negyedéve a gazdaság lassulását, illetve stagnálását jelzi. A magyar gazdaság teljesítménye vélhetően nem lassul tovább, de a fejlődés lehetősége még nagyon bizonytalan. A potenciális növekedés alapjai is megrendültek, nincs esély a kellő mértékű felhalmozásra, nincs igazi termelő beruházás. A fiskális területen elért eredmény is inkább a kibontakozás lehetőségeinek kárára valósult meg, és bár pozitívnak tekinthető a 2% alatti kormányzati hiány, ennek nagy ára volt már eddig is. A GDP tavalyi erőteljes csökkenése, az ipari termelés visszaesése, a foglalkoztatás zavarai és a fogyasztás további szűkülése sem segítheti a fejlődés megindulását. A stagnáló GFI feltehetően arra utal, hogy 2013 végéig nem lesz érezhető gazdasági javulás. A piaci bizalom visszaszerzésével együtt indulhatna egy fejlődési folyamat, amelynek eredményeként növekedhetne a gazdaság, de a Policy Agenda szerint erre egyelőre nincs esély.

Borulhat a büdzsé...

A gazdaság monetáris és fiskális helyzetében bekövetkező változtatások – így a kormányzati hiány erőszakos leszorítása, az MNB alapkamat folyamatos és gyors csökkentése, a pénzügyi folyamatok és a bankrendszer jelentős mértékű túladóztatása – miatt egyértelmű nehézségeket jeleznek a pénzügyi indikátorok. Az áfabefizetések várhatóan elmaradnak a tervtől, lassulnak a tőkebefektetések, gyorsul a profitkivonás, ami további bizalomvesztést okozhat. Az elemzők szerint kérdéses, hogy az adósságszolgálatunk teljesítését az áru- és szolgáltatásexportunk meddig képes ellensúlyozni, a költségvetést pedig egyéb okokból is – alapvetően a rossz tervezés miatt – minden bizonnyal majd ez évben is, talán újra többször is módosítani kell.

Már nincs hova hátrálni...

A háztartások helyzetét az elmúlt két-három év visszaeső gazdálkodási folyamatai jelentősen lerontották. További visszaesés azért nem lehet, mivel a háztartások lényegében már mindent szigorítottak saját gazdálkodásukban, nagyobb részük a „túlélésért" küzd. A Policy Agenda reményei szerint idén stagnálás, talán kis javulás várható foglalkoztatottságukban, jövedelmi viszonyaikban, és talán fogyasztásuk sem esik vissza, de a háztartások vagyoni helyzete nem javul, a hitelfelvételi kényszer erősödik. A reálkereseteknél sem várható számottevő javulás, csupán a fogyasztói árak alakulása teheti kedvezőbbé e folyamatokat. Nagyon negatív hatása lehet viszont a fiatalok egyre növekvő munkanélküliségének, és annak, hogy tovább erősödik az elvándorlási szándék és gyakorlat, és már nem csak a fiatalok körében.

Nehéz helyzetben a vállalkozások...

A vállalkozói szféra gazdálkodásának egyetlen indikátora sem javul megnyugtatóan. Ami mégis kedvező helyzetet teremthetett volna, az a bizalmi indexek enyhén kedvezőbbé válása. A német üzleti bizalmi index az első negyedév hónapjaiban még érezhetően javult, de áprilisban újra mintegy 4 százalékkal esett vissza. A hazai KKV-index is stagnál. Egyértelműen kedvezőtlen azonban az ipari termelés szintjének nem várt mértékű visszaesése, valamint a közvetlen tőkebefektetések lassulása, azaz a beruházások elmaradása. A vállalkozói szférától talán kedvező megítélést kap, hogy a kormányzat a vállalati hitelezés jelentős fejlesztésére tett ígéretet, és ezzel javíthatja a növekedés esélyeit – írja a Policy Agenda.

V4 mint viszonyítás

Az elemzők ettől a negyedévtől kezdve elkészítik a GFI-t Csehország, Lengyelország és Szlovákia esetében is. Az adatok azt mutatják, hogy nagyobb a dinamizmus a cseh, a lengyel és a szlovák gazdaságban, mint a magyarban. A V4 országok közül ugyan a cseheknél is csökkent a GDP, de ott növekvő tendenciája van a GFI-nek, azaz jobbak az esélyek a kilábalásra. Szlovákia és Lengyelország esetében – ahol Brüsszel is 1 százalék feletti gazdasági növekedést jelez előre 2013-ra – a GFI értéke csökkent az előző negyedévhez képest, mivel mindkét gazdaságban lassul a GDP növekedés üteme is. Míg 2012-ben 2 százalék volt a lengyel és a szlovák gazdaság növekedése, addig ez idén 1,2 százalék lesz – írja a Policy Agenda.

Pesszimisták vagyunk, de...

Néhány napja a Nielsen azt közölte, hogy az első negyedévben kiemelkedő mértékben javult a fogyasztói bizalmi index, bár az európai átlaghoz viszonyítva még mindig nagyon alacsony. A piackutató szerint a magyar fogyasztók jóval kedvezőbbnek látják személyes pénzügyi helyzetüket a következő egy évre, mint három hónapja. Ennek köszönhetően nőtt a magyar fogyasztói bizalmi index, így Magyarország bekerült a világ tíz olyan országa közé, ahol a legnagyobb mértékben javult ez a mutató. Az idei év első negyedévében a bizalmi index az előző negyedévi 37 pontról 43-ra emelkedett Magyarországon.

A cég jelezte: ahol a fogyasztói bizalmi index kisebb, mint 100, ott pesszimisták a fogyasztók, 100 pont feletti értéknél már optimistán ítélik meg a közeljövő gazdasági kilátásait. Az európai felmérésben szintén kedvezően változott a fogyasztói bizalmi index. Ennek ellenére Európában a fogyasztói bizalmi index átlagosan ugyanúgy 71 pont lett az első negyedévben, mint a tavalyi negyedikben. A legnagyobb fogyasztói bizalmi indexet elért hat európai ország: Norvégia 106, Svájc 100, Dánia 95, Németország 91, Ausztria 90, Törökország és Svédország 83-83 ponttal.

A felmérésből az is kiderül, hogy azok aránya, akik helyzetüket jónak várják Magyarországon a következő 12 hónapra, 17 százalék, míg korábban 12 százalék volt. Negatív véleményt viszont kevesebb állampolgár, összesen 77 százalék adott, a korábbi 84 százalék után. Arra a kérdésre, hogy anyagi helyzetüktől függően a vásárlók meg tudják-e venni a számukra szükséges javakat ebben az időszakban, a válaszadók 8 százaléka felelt igennel az előző negyedévben, míg 2013 első negyedévében az arányuk 11 százalékra emelkedett.

 

Forrás : policyagenda.hu/FN24

http://fn.hir24.hu/gazdasag/2013/05/03/a-tulelesert-kuzd-a-magyar/

A jegybank Monetáris Tanácsa mai eseti ülésén véglegesítette a növekedési hitelprogramot, mondta el Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke. A jegybank vezetője a növekedési hitelprogram részleteit (NHP) ismertette keddi sajtótájékoztatóján.

 

A tanács döntése figyelembe vette a globális gazdaság, ezen belül a globális pénzgazdaság tengelyeit, emelte ki Matolcsy. A világgazdaság idén lassul, és az eurózóna kifejezetten nehéz helyzetben van – tette hozzá. A hitelprogram minden résztvevőjével kétoldalú megállapodás született.

A pénzintézeti kör azt kérte, hogy legyen garancia, így a kamatmarzs a garanciadíjjal együtt 2,5 százalékos felár lett, mondta Matolcsy. A hitel teljes felára lehet kisebb, de ez a maximum – hangsúlyozta.

A másik kérés, hogy emeljük meg az egyedi hitelek felső korlátját. Megtartottuk a 3 millió legkisebb összeget, és a korábbi 400 millióról 3 milliárdra emeltük a korlátot. Ez alkalmas arra, hogy a közepes vállalatok megfelelő forrást kapjanak.

A Bankszövetség elnöke azt javasolta, hogy vizsgáljuk felül a kéthetes kötvény befogadási kritériumát, vázolta a harmadik kérést Matolcsy. Nem hoztunk ma döntés, de az MT vizsgálja a kérdését, hogy nem fogadnak el olyan külföldi befektetőktől pénzt, akik nem vesznek részt pénzügyi tevékenységben.

Az MNB hitelprogramja június 1-jével indulhat, és azt várhatjuk, hogy a hazai pénzintézeti szektor legalább kétharmad része részt vesz, ami egy kritikus tömeg – jelentette ki.

Balog Ádám, az MNB alelnöke azt mondta, hogy a legfontosabb vita a 2,5 százalékos kamatról alakult ki. A futamidő maximum 10 év, de a bankokra van bízva, hogy milyen futamidőt biztosítanak. Alapvetően beruházási, forgóeszköz, és EU-s fejlesztésre fordíthatók a hitelek.

A BoE lépése, miszerint meghosszabbították a Funding for Lendinget, pozitív jelzés. Rendszeresen konzultálunk az angol jegybankkal – mondta Matolcsy. Az eredmények már látszanak, és az üzenet egyértelmű, hónapról hónapra felül kell vizsgálni a programot, és ha kell, javíthatunk rajta – tette hozzá.

A teljes három pilléres program összesen 0,7 százalékos többletnövekedést jelenthet 2013-14-ben. Az, hogy ez mit jelent a növekedési előrejelzésekre, azt a következő hónapokban meglátjuk. A program jelzi, hogy merrefele hóznak a hiteligények: ha a beruházások felé megy, akkor nagyobb lehet a hatás, magyarázta Matolcsy.

Elemezni fogjuk, hogy milyen célokra helyeztek ki hiteleket, és megfelelő arányban vannak-e benne mikro, kis és közepes vállalatok. Adatbankot építünk erről, tette hozzá.

 

Forrás : www.vg.hu

Szerző : Világgazdaság Online

http://www.vg.hu/gazdasag/makrogazdasag/mindenkivel-megallapodott-matolcsy-itt-a-hitelprogram-402682

A 2011-ben mért csökkenés után idén várhatóan 39 százalékra nő az adócentralizáció mértéke – tájékoztatta lapunkat a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). Az Eurostat most publikált 2011-es adatai alapján az adó- és járulékbevételek GDP-hez mért aránya alapján hazánk a 12. helyen áll az EU-tagállamok rangsorában

 

Az adócentralizáció, vagyis az adó- és járulékbevételek GDP-hez mért aránya 2011-ben 37 százalékra csökkent Magyarországon a 2010-ben mért 37,9 százalékról, amivel hazánk a 12. helyen szerepel az uniós tagállamok sorában az adóterhelés mértékét tekintve – olvasható az Eurostat tegnap közzétett, az európai adózási trendekről szóló jelentésében. A csökkenő trend azonban tavaly megszakadt – derül ki az NGM Világgazdaságnak adott válaszából. Lapunk a tavalyi és a várható idei számokra kérdezett rá a szaktárcánál. Eszerint tavaly az előzetes adatok szerint 38,7 százalékra emelkedett az adóterhelés mértéke, idén pedig 39 százalékos rátát valószínűsít a szaktárca. Az NGM szerint 2011-ben 36,8, 2010-ben 38,7 százalékos volt az adócentralizáció szintje. Az Eurostat adataitól különböző számokat az magyarázza, hogy az uniós hivatal eltérő módon veszi figyelembe az uniós saját forrásokat.

"Az utóbbi két évben nem sikerült csökkenteni a magyarországi adóteher mértékét, aminek egyrészt a csökkenő GDP, másrészt az az oka, hogy kiderült: a kiadási oldalon nem tud a jelenleginél nagyobb mértékben megtakarítani a kormány, ezért kénytelen az adóemelés eszközéhez nyúlni, amit pedig nem az szja vagy a társasági adó növelésével, hanem az ágazati különadók kivetésével éri el” – mondta lapunknak László Csaba, a KPMG tanácsadási részlegét vezető szenior partnere. Az ország versenyképessége szempontjából döntő tényezőnek számít az adócentralizáció mértéke – amely a régió országaiban, Szlovéniát nem számítva a magyar adatnál alacsonyabb, 26-34 százalék közötti –, hiszen ez egyfajta indikátor lehet a külföldi befektetők szemében. „A viszonyítást azonban nehezíti, hogy az adóterhelés mértéke egy átlagolt adat, az egyes ágazatokban pedig jelentősen eltérhet az adóterhelés szintje például a különadók miatt” – jegyezte meg.

Az egész EU-ra vonatkozó számokról elmondható, hogy továbbra is csak részlegesen valósul meg a növekedésbarát adózás az unióban. A fogyasztásra rakodó átlagos adóterhelés mértéke az Európai Bizottság kívánalmainak megfelelően a korábbi évekhez hasonlóan nőtt 2010-hez képest az unióban, azonban a munkát terhelő adók mértéke nem csökkent, hanem tovább emelkedett 2011-ben. Az adóterhelés szintje pedig a 2010-es 38,3 százalékról 38,8 százalékra emelkedett. Az uniós számokkal kapcsolatban László Csaba kiemelte: az EU-ban véget ért a nagy adócsökkentési korszak. A gazdasági válság miatt, a költségvetések konszolidálása érdekében a tagországok törekednek arra, hogy minél több adóbevételre tegyenek szert. Magyarországon a munkára rakodó terhek mértéke (38,4 százalék) nem változott 2011-ben, azonban ez a szint meghaladja az EU 35,8 százalékos átlagát. Az átlagos fogyasztási adóterhelés szintje a 2010-es 27,5 százalékról ugyan 2011-ben 26,8 százalékra csökkent, azonban ez utóbbi szint is a negyedik legmagasabbnak számít az EU-ban.

Magas TB-járulékok

A normál áfakulcs tekintetében a 27 százalékos rátával Magyarország alkalmazza a legmagasabb terhelést. A szja viszont a 16 százalékos kulccsal hazánkban a harmadik legkisebb mértékű. A PwC napokban ismertetett elemzése az európai viszonylatban kedvezőnek tekinthető hazai szja-rendszer kapcsán azonban kiemelte, hogy a társadalombiztosítási járulékok magasak, figyelembe véve azt is, hogy az alacsonyabb adókulcsok mellett több országban a tb-járulékokat csak egy meghatározott összegig kell megfizetni.

Forrás : www.vg.hu

Szerző : Tar Gábor

http://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/az-eu-ban-a-4-legmagasabb-a-fogyasztast-terhelo-magyar-adok-merteke-402672

Az Európai Bizottság áprilisi fogyasztói és üzleti hangulatindexe arra vall, hogy a valutauniót alkotó térség eddigi leghosszabb recesszióját éli át a jelenlegi módszertan alapján több mint négy évtizedre visszavezetett mérések kiindulópontja óta - hangsúlyozták az EU-bizottsági jelzőszámok hétfői ismertetése után londoni pénzügyi elemzők.

Az euróövezeti széles bázisú gazdasági hangulati index 90,0-ről 88,6-ra esett vissza ebben a hónapban; az előzetes elemzői várakozás 89,3-es mutatót valószínűsített.

A City egyik legnagyobb gazdasági-pénzügyi elemzőháza, a Capital Economics közgazdászai az adatismertetés után összeállított értékelésükben közölték: számításaik szerint az euróövezeti hangulatindex mostani szintje 1,5 százalék körüli éves GDP-visszaesésnek felel meg

A ház elemzői szerint ha az euróövezet gazdasági teljesítménye az idei első és második negyedévben is csökken, az a leghosszabb recessziót jelentené a Capital Economics által az euróövezeti térségre kidolgozott GDP-mérési konstrukció 1970-es kezdő dátuma óta.

 

Forrás : www.vg.hu

Szerző : MTI Eco

http://www.vg.hu/gazdasag/makrogazdasag/minden-idok-leghosszabb-recesszioja-johet-az-euroovezetben-402612

Kulturális korlátok is közrejátszanak abban, hogy sok kis- és középvállalkozás nem lépi át a határt – derült ki az M27 ABSOLVO, a HVCA, a Magyar külgazdasági Szövetség és a Nemzeti Külgazdasági Hivatal idei második közös konferenciáján. Ha az ügyfél nem érti, hogy miért jobb a mi termékünk, mint a versenytársaké, az a mi hibánk.

A pénzügyi befektető nagyon egyszerűen hozamot akar realizálni, olyan vállalatokat keres, ahol növekedési lehetőséget lát, a menedzsment megbízható és elkötelezett és ahol tartós és védhető üzleti előnye van a cégnek a versenytársaival szemben - véli Zsembery Levente a Biggeorge's Equity vezérigazgatója. A kockázati tőkebefektető szerint azért is vonzóbb az exportáló cég, mert a külpiacra lépés során nagyobb piacon tudnak tapasztalatot gyűjteni, szélesebb a megszerezhető tudás- és szakemberbázis, ráadásul az országkockázatnak való kitettség is csökken, miközben bővül a finanszírozási lehetőségek tárháza.

Orbán Krisztián, az ORIENS IM alapítója és ügyvezetője partnere azt hangsúlyozta a konferencián, hogy a nemzetközi terjeszkedés nagyon nehéz, ami egyrészről saját kulturális korlátainkból adódik, hiszen még ma sem természetes jelenség, hogy a magyar vállalkozók külföldre induljanak. A másik legnagyobb probléma a szakember szerint a fenntartható versenyelőny, mivel a legtöbb hazai vállalkozásnak nincs képe arról, hogy például milyenek a versenytársai. A külpiacra lépéshez elengedhetetlen, hogy a vállalatnak stabil és dokumentált folyamatai legyenek, hogy egy nemzetközi terjeszkedés ne tudja megzavarni a normális működést - jelentette ki Orbán.

Sok cég évek óta csak fontolgatja a külpiacra lépést, ahelyett, hogy tennének érte. Minden sikeres nemzetközi terjeszkedés alapja az elhatározás, az akarat és a kitartás - említett egy tipikus hibát Gyurácz Németh Iván, az M27 ABSOLVO partnere. Véleménye szerint ha ez megvan, akkor az ügyfél-igényeket kell megismerni: ne akarjunk nála okosabbak lenni, ne a szakmai gőg vezéreljen, hanem hallgassuk meg őket és oldjuk meg a problémájukat. Ha nem érti, miért jobb a mi termékünk, mint a versenytársaké, az a mi hibánk - fogalmazott a szakember, aki szerint a marketing stratégia, az online-világban való pozicionálás, megjelenés és a humánerőforrás, szakértői bázis kiépítése azok a fő területek, amikre koncentrálni és költeni kell. A finanszírozás tervezésekor ezeket mindenképpen be kell építeni a költségvetésbe, mert nélkülük nem lehet sikeres az exporttevékenységünk - figyelmeztet az Export Kooperáció szakértője.

Nem elhanyagolható az időtényező sem: nem szabad feladni, sok erő és kitartás szükséges, mert a siker években mérhető, előfordulhat, hogy akár 2-3 évet is várni kell rá - értettek egyet az előadásokat követő panelbeszélgetésen résztvevők, akik szerint szemléletváltás szükséges abban is, hogy a megfelelő piaci információ megszerzésére, illetve a finanszírozás szakértőire áldozni kell, ezen nem érdemes egy vállalatnak spórolnia.

Ha szeretné megtudni, hogyan néz ki vállalkozása a befektetők, külső finanszírozók, lehetséges üzleti partnerek szemével, a PwC online szolgáltatáscsomagja segít Önnek. Készüljön fel a finanszírozókkal való tárgyalásra a KKV Turbóval!

 

Forrás : www.napi.hu

http://www.napi.hu/magyar_vallalatok/ezert_nem_tudnak_sokan_kulfoldre_menni.552048.html

3894 magánszemély tartozik fejenként több mint 10 millió forinttal az adóhatóságnak, és van 1821 olyan cég, amelyik legalább fél éve több mint 100 millió forinttal lóg az államnak.

A 2013. március végi állapot szerint 3894 magánszemély szerepel az adóhatóság 180 napon túl folyamatosan fennálló, legalább 10 millió forint tartozást felhalmozó magánszemélyeket tartalmazó listáján - írja a Napi Gazdaság pénteki számában. A listán szereplők között megtalálhatók egyéni vállalkozók és vállalkozással nem rendelkezők egyaránt.

A magánszemélyek listája itt érhető el (.PDF) >>

Amennyiben csak arra kíváncsi, hogy Gáspár Győző és felesége szerepelnek-e a listán, spórolunk egy kis időt: igen, a két salgótarjáni hírességet továbbra is a nagy adósok között tartják nyilván.

A tavalyi utolsó negyedévben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 99 jelentős értékű adótartozást felhalmozó társaságot vett lajstromba, a legnagyobb tartozás meghaladta a 800 millió forintot, összességében 25 milliárd forintot tett ki a megállapított adókülönbözet. Emellé majdnem ekkora mértékű bírságot is hozzá lehet számolni, így összességében e körhöz 40 milliárd forint körüli tartozás köthető - írja a Napi Gazdaság.

Március végén összesen 1821 cég szerepelt a 180 napon keresztül folyamatosan fennálló, 100 millió forintot meghaladó adótartozással rendelkező nem magánszemély adózók listáján, amely itt érhető el >>

 

Forrás : www.privatbankar.hu

http://privatbankar.hu/ado/itt-a-legnagyobb-adosok-listaja-rajta-vagy-257281

Keresés