Így bukhatnak könnyedén milliókat a vállalkozások
Számos oka lehet annak, hogy egy kkv nem tud megállapodni egy kockázati- vagy magántőke befektetővel. A Napi Gazdaság annak járt utána, hogy melyek a leggyakoribb buktatók.
Gyakran maga a cégvezető, az alapító jelenti a legnagyobb akadályt egy befektető szemében - mondta a Napi Gazdaság érdeklődésére Szombati András, a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (HVCA) gazdasági vezetője, elnökségi tagja, a Primus Capital partnere. Ennek oka, hogy sokan egyszemélyes cégek építenek, melyben minden ügy hozzájuk fut be, márpedig egy nagy növekedés előtt álló vállalkozásnál így könnyen előfordulhat, hogy nem lesz elegendő kapacitása minden feladat elvégzésére. Ezáltal pedig többek közt lelassul a válaszadási sebesség, ami akár a cég sikerességét is befolyásolhatja, hiszen sokszor azon múlik a siker, hogy mi tudunk-e először megjelenni a piacon az adott termékkel. (Amennyiben befektetőt keres a cégének, úgy ide kattintva olvashatja el a kezdeti lépéseket.)
Egy másik tipikus probléma, hogy nem tudják menedzselni a hirtelen növekedést: például a határon túli terjeszkedés során felvesznek egy külföldi értékesítő munkatársat, akkor sokan nem tudják eldönteni, hogy neki magasabb, vagy alacsonyabb fizetés jár, mint az itthon dolgozóknak. Amikor valaki sorozatosan belefut ilyen kérdésekben és bizonytalan, hogy mi a jó megoldás, akkor előfordul, hogy az a legjobb lépés, ha a cég érdekében félreáll és visszatér a tudós szerepkörébe, a cégvezetést pedig ráhagyja egy arra alkalmasabb személyre - mondta Szombati.
Gyakori hiba, hogy egy cég életében a gyors és sikeres növekedéssel együtt nőtt a rendezetlenség is - erősítette meg Zalai Péter, a Réti, Antall és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal ügyvédje. Átláthatatlan szerződéses kapcsolatok, véletlenszerűen alakuló alkalmazotti fizetések és munkaszerződések, a vállalkozás legfontosabb ügyfeleinek kaotikus kezelése, vagy akár csak a beszállítói szerződések kuszasága is lehet gond. De problémát okoz az is, ha a cég működése túlzottan függ a cégalapítótól. Ő tud mindent, ő a fő kapcsolattartó, a legfontosabb üzletkötő, és a pénzügyek egyedüli tudója is. Ezt a fajta kiszolgáltatottságot a befektetők gyakran nem szeretik. (Arról, hogy mit vár el egy befektető az adott vállalkozástól ide kattintva olvashat bővebben.)
Néha engedni kell az elképzelésekből...
Az is gyakori probléma, hogy rosszul ítéli meg a növekedési lehetőségeit az adott cég - emelte ki Szombati, ahogy az is, hogy sokan nem figyelnek oda a fenntarthatóságra, márpedig nem mindegy, hogy a versenyelőny mennyi ideig tartható fent, mikor kell újabb fejlesztéseket végrehajtani. Olyan is előfordult, hogy valaki egyszerűen nem látta át a piaci lehetőségeit - hangsúlyozta a Primus Capital partnere, aki egy példát is említett: egy magyar cipőipari cég kitalált egy új cipőtalp technológiát, melynek a lényege az lett volna, hogy egy kis pumpa segítségével friss levegőt, esetleg gombátlanítót, vagy illatosítót fúj be a cipő talpába. Mivel ma már ennek is külön piaca van, ezért úgy láttuk, hogy illeszkedik a trendekbe, minden adott lett volna sikerhez - mesélte Szombati, majd hozzátette, hogy az egyetlen bökkenő az volt, hogy az cégalapító cipőt akart eladni, nem külön a talpat. Hiába magyaráztuk neki, hogy ezzel akár nagy cipőgyárak beszállítójává is válhat, míg egy új cipővel megjelenni egy ennyire telített piacon szinte lehetetlen próbálkozás, nem lehetett meggyőzni - mondta Szombati András.
A szerződés megkötése is elhúzódhat...
Amennyiben mindent rendben talál a befektető az adott kisvállalkozásban, úgy előfordul, hogy a szerződés megkötése körül alakulnak ki gondok. A leggyorsabb üzlet két hónap alatt köttetett meg - mondta Szombati, majd hozzátette, hogy a Primus Capitalnál a leghosszabb szerződéskötési időszak másfél év volt. "Ez egy viszonylag bonyolult technológiát alkalmazó informatikai vállalkozás volt, így az is időbe telt, hogy egyáltalán megértsük, hogy miért is olyan jó ez a fejlesztés, hogy milliókat öljünk bele" - magyarázta a csúszás okait a szakember. Szerinte nem meglepő, hogy ennyi ideig tart egy szerződés megkötése, hiszen e során számos átvilágításon esik át a cég, a beruházók ugyanis ez alapján tudják kiszűrni, hogy alkalmas-e befektetésre, így minden befektetőre váró vállalkozásnak azt ajánlotta, hogy legyen türelemmel akkor is, ha látszólag nagyon lassan haladnak előre a dolgok.
De van, amikor azon bukik meg egy üzlet, hogy nem elég rugalmasak az alapítók és mindenképpen ragaszkodnak a kulcspozíciókhoz: ilyen volt egy híres magyar cég, amely a 2000-es évek elején több nemzetközi díjat is nyert - közölte a szakember, majd hozzátette, hogy felkeresték ezt a céget és hiába voltak remek lehetőségeik a határon túli piacokon, a cégvezetés ragaszkodott ahhoz, hogy a vezetői posztokon továbbra is a család tagjai üljenek, ez pedig az egész üzletet romba döntötte.
Nem mindig a vállalkozáson múlik...
Sokszor előfordul azonban az is, hogy nem a cég hibájából, de az egész történet egy nagy bukás lesz - mondta Zsembery Levente, a HVCA oktatási bizottságának elnöke, a BigGeorge's NV Equity Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. vezérigazgatója. Ennek megfelelően megesett már, hogy egyszerűen megváltozott a piac, például megjelent egy új termék, egy új vetélytárs, aki kitolta a céget az addig biztosnak hitt piacról. Olyan is előfordult, hogy államosították azt a területet, ahol egy igen jó reményekkel induló cég próbált volna meg elindulni - mesélte a szakember, aki elmondta azt is, hogy a tulajdonostársak összeveszése miatt is hiúsult már meg befektetés.
Érdemes a szabadalmi rendszernek is jól utánanézni, hiszen Magyarországon nagyon alapos vizsgálat alá vetik az adott terméket, vagy szolgáltatást, ezért például sok cég inkább az Egyesült Államokba megy szabadalmaztatni a termékét - mondta Zsembery, majd hozzátette, hogy azért is fontos lehet odafigyelni erre, mert lehet, hogy egy termék itthon újdonságnak számítana, ám az például ázsiai piacon már valaki előjött ezzel a technológiával.
Nem egyszer találkozunk azzal, különösen például komolyabb innovációra épülő cégeknél, hogy a szellemi tulajdonjogok, a cégben született fejlesztési eredmények jogilag nem részei a cégnek - erősítette meg Zalai is, aki szerint ha a cég legnagyobb értéke éppen a kifejlesztett termékben, innovációban keresendő, akkor megengedhetetlen, hogy az jogilag tisztázatlan vagy a cégtől elkülönült legyen. Ezért már a fejlesztések kezdetén, de bizonyosan a befektető-keresés előtt érdemes átnézni, mit, hogyan is rendeztek a vállalkozás életében a múltban. És ebben az áttekintésben egy külső szem, szakértő nagyon sokat segíthet, mert a befektetői tárgyalásokat is egyszerűbbé és gyorsabbá teheti, de a jövőbeni kockázatokat is mérsékelni lehet a segítségével. (Milyen jogi feltételekkel lehet egy céget, vagy cégrészt eladni egy befektetőnek? Kattintson és megtudja!)
Lehet-e trükközni ?
Sajnos az is sokszor előfordul, hogy az átvilágítás során az auditor valami gondot talál a szerződések körül - mondta lapunknak Zsembery. Egyetértett ezzel Szombati is, aki elmondta, hogy nem a számlákkal való trükközés az aggasztó, ez magyar jelenség, hanem annak mértéke. Ha csak egy-egy ilyen eset fordul elő a cégnél, az nem feltétlenül űzi el a befektetőt, "azt kezelni, fehéríteni kell" - hangsúlyozta.
Amennyiben adókockázat van a vállalkozás egy korábbi szerződésében, úgy előfordul, hogy nem a teljes összeget kapja meg a cég, hanem egy részét - amekkorát a kockázat jelent - egy letéti számlára helyezik - emelte ki Zsembery, aki szerint ilyenkor általában várnak egy évet, és ha nem volt valós a kockázat, akkor visszaforgatják a pénz a vállalkozásba. A gyakorlat azonban sajnos azt mutatja, hogy az előzetes félelmek ritkán alaptalanok - mondta a szakember, majd hozzátette, hogy előfordult velük, hogy egy informatikai céggel kapcsolatban minden nagyon pozitívnak tűnt, amit a szakértők is megerősítettek, ám az átvilágítás során annyi kockázatra derült fény, aminek következtében a befektetés akár két-háromszorosát is elvihette volna az adóhatóság. Bár ilyenkor megoldás lehet, hogy ez a teher az adott cégen marad, a tevékenységet és az eszközöket pedig egy másik cégbe telepítik, ebben az esetben ez sem ment, mivel a korábbi elkötelezettségek, hitelek fedezetéül pont azok az eszközök voltak megjelölve, amik nélkülözhetetlenek a cég működéséhez - mondta Zsembery.
Forrás : www.napi.hu
Szerző : Dzindzisz Sztefan
http://www.napi.hu/magyar_vallalatok/igy_bukhatunk_konnyeden_milliokat.546913.html
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 223 000 forint volt 2012-ben; nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 4,6 százalékkal haladták meg az előző évit, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek pedig 2,0 százalékkal emelkedtek 144 000 forintra - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 233 700 forintot, a közszférában - a nem közfoglalkoztatás keretében - foglalkoztatottak 214 900 forintot kerestek tavaly. A közfoglalkoztatottak átlagkeresete 73 200 forint volt.
A KSH közölte azt is, hogy nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek a közfoglalkoztatottak nélkül számítva 6,3 százalékkal haladták meg a 2011. január-decemberit.
Az átlagkeresetek a versenyszférában 7,2 százalékkal nőttek tavaly. A költségvetés területén a közfoglalkoztatás súlyának növekedése miatt csökkent az átlagkereset, e hatást kiszűrve átlagosan 3,7 százalékos volt a bruttó keresetek emelkedése.
A pénzügy és a biztosítás fizet a legjobban...
A bruttó átlagkeresetek 2012-ben is a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban voltak a legmagasabbak, 459 700 forintot értek el, ezt az információ és kommunikáció követte 410 100 forinttal, az energiaiparban (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) pedig 403 900 forint volt az átlagos kereset. A legkevesebbet a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban dolgozók kerestek, átlagosan 139 700 forintot, a humán-egészségügyi, szociális ellátás területén 151 400 forint, az építőiparban 163 600 forint volt a bruttó átlagkereset tavaly.
2012. január-decemberben a költségvetési szférában a teljes munkaidősök mintegy 55 százaléka (a közfoglalkoztatottak nélküli létszám 61,9 százaléka) átlagosan 10 100 forint - az adó- és járulékváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó - kompenzációban részesült. Ennek hatása a közszféra bruttó jövedelmi pozícióit 1,6 százalékponttal javítja. A közfoglalkoztatottak nélkül, de a kompenzáció figyelembevételével számított növekedés így a közszféra területén 5,5 százalék volt. 2012. januártól a nonprofit szervezetek egy részénél is részesülhetnek az alkalmazásban állók kompenzációban, ahol a teljes munkaidőben dolgozók mintegy 9,2 százaléka kapott ezen a címen 10 200 forintot.
Nemzetgazdasági szinten az átlagos - családi kedvezmény nélkül számított - nettó kereset 144 000 forint volt, ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 100 300, a szellemi foglalkozásúaké 190 500 forint volt, 2,0 százalékkal magasabb az előző évinél. A közfoglalkoztatás hatását kiszűrve a nettó keresetek átlaga 3,7 százalékkal emelkedett. A versenyszférában a nettó keresetek 4,3, a közfoglalkoztatottak nélküli közszférában 2,1, a nonprofit szervezeteknél 4,3 százalékkal nőttek egy év alatt. Eszerint a tavalyi 5,7 százalékos éves átlagos inflációval számolva nemzetgazdasági átlagban a reálkeresetek 3,5 százalékkal csökkentek a családi adókedvezmény hatását figyelmen kívül hagyva. 2011-ben a 6,4 százalékos nettó keresetnövekedés és az 5,5 százalékos infláció szerény 1 százalék alatti reálbér növekedést hozott még. A közfoglalkoztatottak nélkül számított reálkereset 1,9 százalékkal csökkent 2012-ben, míg a versenyszférában csak egy százalékkal csökkentek a reálkeresetek 2011-hez képest. A decemberi adatok 3,1 százalékos nettó keresetnövekedéssel és 5,0 százalékos inflációval számolva nemzetgazdasági szinten 1,8 százalékos reálkereset csökkenést mutatnak, a versenyszférában mért 6,2 százalékos nettó keresetnövekedés 1,1 százalékos reálkereset növekedést eredményezett éves összehasonlításban.
Növekedtek a rendszeres jövedelmek...
A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) kereset 2012-ben átlagosan 5,4 százalékkal - ezen belül a versenyszférában dolgozóké 8,0 százalékkal - haladta meg az egy évvel korábbit. A rendszeres jövedelmek decemberben 7,3 százalékkal nőttek a versenyszférában a novemberi 7,2 százalék után, ami nem mutat érdemi elmozdulást a bérkiáramlás ütemére nézve.
A költségvetési intézményeknél dolgozók - közfoglalkoztatottak nélkül számított - alapilletménye 4,5 százalékkal nőtt. A növekedés döntően a humán-egészségügyi, szociális ellátás ágakban következett be a 2012. évi garantált bérminimum-változás, továbbá a 2012. januártól esedékes, de 2012. júliusban kifizetett béremelés miatt.
A 235 200 forintos nemzetgazdasági szintű, átlagos havi munkajövedelem 3,4 százalékkal volt magasabb az egy évvel ezelőttinél. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 5,2 százalék volt.
Az előző évben, 2011-ben 213 100 forint volt a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete, 5,2 százalékkal magasabb a 2010. évinél. A családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkereset 141 200 forint volt, 6,4 százalékkal haladta meg az megelőző évit.
A versenyszféra legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásainál 1 millió 817 ezer fő volt az alkalmazásban állók száma 2012-ben, 34 ezer fővel kevesebb, mint 2011-ben. Decemberben 1,793 milliónyian dolgoztak a versenyszférában 38,5 ezerrel kevesebben, mint egy évvel korábban.
A költségvetési szférában 751 ezren dolgoztak, 16,7 ezer fővel többen az egy évvel korábbinál, közülük átlagosan 91 ezren közfoglalkoztatás keretében. A közszféra átlagkeresetének szintjét is befolyásoló teljes munkaidős közfoglalkoztatottak létszáma 2012. január-decemberben átlagosan 72,4 ezer fő volt, közel négyszerese az előző évinek.
A megfigyelt nonprofit szervezeteknél 106 ezer fő állt alkalmazásban. Összességében a nemzetgazdaságban az 5 fő feletti vállalkozásokban, a költségvetési szférában (a közfoglalkoztatottakkal együtt), valamint amegvizsgált nonprofit szervezeteknél 2 millió 674 ezer fő állt alkalmazásban, 17,1 ezer fővel kevesebb, mint egy évvel korábban.
Forrás : www.cvonline.hu
http://www.cvonline.hu/kik-kerestek-a-legjobban-2012-ben/a.html#utm_source=KarrierPost&utm_medium=mail&utm_campaign=cvo
Mibe fektessem a pénzem? Melyik a számomra legmegfelelőbb államkötvény? Hogyan zajlik a kifizetés... Olvasóink kérdéseire szakértőnk, dr. Borbély László András válaszol.
Milyen szempontok alapján döntsek ?
Olvasónk kérdezte: „Régóta gondolkodom azon, hogy félretett pénzemet befektetem. De a különböző színes prospektusok és tévés ajánlatok ellenére sem tudok dönteni, mert lássuk be, én nem vagyok szakértő. Mégis milyen szempontok alapján döntsem el, hogy mibe fektessek?” – Katalin (34), Budapest
Dr. Borbély László András szakértő válasza:
Először is azt célszerű eldönteni, hogy meddig tudja nélkülözni a megtakarított pénzét. Általában nagy a csábítás a hosszabb futamidejű befektetésekre, hiszen mind az állam, mind a bankok számára a hosszabb futamidejű forrás sokkal többet ér, és ezért általában hajlandók is magasabb kamatot fizetni. Azért mégis ez az első eldöntendő kérdés, mert általában csak abban az esetben kapja meg az ember a befektetéskor ígért/számított hozamot, ha az előre rögzített lekötés végül is lejár. Természetesen minden lekötés/befektetés a futamidő vége előtt feltörhető, az állampapírok esetében is mindig van visszaváltási vagy eladási lehetőség, de ez többnyire alacsonyabb kamat realizálásával vagy hozamveszteséggel jár.
A második döntési szempont az, hogy a kiválasztott futamidőt tekintve hova fektessen be. Azaz hol érhető el a legmagasabb hozam, természetesen a számunkra még elfogadható kockázatok mellett. Itt is komoly a csábítás, mivel a kockázatosabb befektetések általában nagyobb nyereséggel kecsegtetnek, ez azonban egyáltalán nincs garantálva. (Van is erről egy régi vicc: hogyan lehet közepes nagyságú vagyonra szert tenni a tőzsdén? Hát úgy, hogy elveszítjük egy nagyobb vagyon egy jelentős részét.) Ha a legbiztosabb befektetést keressük, akkor az állampapírokat érdemes megnézni, amelyek önmagukban is széles termékkört és változatos befektetési lehetőséget biztosítanak. Ha az egyéb kibocsátók (például bankok) betétei és kötvényei is szóba jöhetnek, akkor természetesen még szélesebb befektetési lehetőségekkel lehet találkozni.
Miért biztonságos az állampapír ?
Olvasónk kérdezte:
„Befektetés előtt állok, és barátaim szerint állampapírt vásároljak. Miért mondják biztonságosabbnak az állampapírt, mint bármely más befektetési formát? – Tamás (42), Kaposvár
Borbély László András szakértő válasza:
A befektetések mögött a hazai pénzügyi piacok legnagyobb és legstabilabb szereplője, a magyar állam áll. Lejáratkor a tőke teljes összegére, valamint az esedékes kamatokra az állam értékhatártól függetlenül garantálja a kifizetést. Ez a követelés az állammal szemben nem évül el.
Korábbi cikkek a témában:
– 7 tévhit az államkötvényről
– 10 tipp, amivel spórolhatunk a rezsin
– Nagy pénzügyi fogalomtár – 1. rész
– „Megfogadtuk: öt hónapig spórolunk!” – 1. rész
– Miért jobb a megtakarítás a hitelnél?
– Hogyan menthetjük meg a pénzünket? – 1. rész
– Hogyan menthetjük meg a pénzünket? – 2. rész
– Mi az államkötvény, és miért jó befektetés?
– Miért éri meg előtakarékoskodni?
– Légy képben! Mi a tőke? Mi a kamat?
– 10 tipp a családi költségvetés megtervezéséhez!
Forrás : www.nlcafe.hu
Szakértő : Dr. Borbély László András
http://www.nlcafe.hu/penztarca/20130219/befektetes-allampapir-kotveny-allam-szakerto/#aktualisdoboz
Jelentős adminisztratív terhet, illetve akár bankolási többletköltséget okozat a Magyar vállalkozásoknak egy nyáron élesedő uniós jogszabály, melynek be nem tartása igen borsos bírságokat vonhat maga után – hívta fel a figyelmet a KPMG.
Július elsején lép életbe az EMIR, azaz a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló EU-rendelet. A jogszabály értelmében minden - beleértve a nem pénzügyi vállalkozások által történő - derivatív ügyletkötést (legyen szó deviza-, kamat- vagy árutőzsdei tranzakcióról, bankkal vagy más, akár nem pénzügyi intézménnyel kötött megállapodásról bármilyen szervezett vagy nem szervezett piacon) előre meghatározott formátumú adatlapon jelenteni kell az EU erre a célra kijelölt adatgyűjtő szervezeteinek.
"Ez több ezer Magyar céget érint, lényegében mindenkit, aki exportál, importál, devizahitellel rendelkezik, és ezekre vagy akár a vállalatcsoporton belüli tranzakciókra fedezeti ügyletet köt, vagy egyszerűen spekulatív célból származékos ügyletekkel rendelkezik" - véli Rakó Ágnes, a KPMG EMIR bevezetéssel foglalkozó munkacsoportjának vezetője. Szerinte az intézkedés elsősorban a fedezeti céllal vagy vállalatcsoporton belüli elszámolások miatt esetileg derivatív ügyleteket kötő nem pénzügyi vállalkozásokat érinti majd kellemetlenül, hiszen a spekulatív vagy fedezeti ügyleteket rendszeresen kötőknél ezek az üzletek általában bejáratott folyamatok mentén részletesen adminisztrálva vannak, a pénzintézeteknek pedig eddig is kellett hasonló kimutatásokat készíteniük.
A fő problémát az okozza, hogy a nem pénzügyi társaságoknak az anyavállalattal vagy többnyire bankokkal fedezeti céllal kötött derivatív ügyleteit a hazai számviteli szabályozás alapján mérlegen kívüli tételként kell kimutatni év közben, ezért nyilvántartásuk jellemzően nem naprakész, vagy nem olyan formában tartják nyilván őket, hogy abból egy informatikai rendszer automatikusan el tudná készíteni az előírt jelentéseket.
Plusz banki költséget is jelent ?
Mivel az ügyleteket kötéskor bármelyik szerződő fél lejelentheti, ezért Rakó szerint a bankok a náluk létrejött üzletek esetében várhatóan magukra vállalják a jelentési kötelezettséget. Más kérdés, hogy ezért milyen díjat számítanak fel.
Nagyobb problémát okoz az intézkedés ott, ahol a derivatív ügylet bank bevonása nélkül valósul meg két fél között. "Tipikusan ilyenek a vállalatcsoporton belüli ügyletek, amikor a hazai és az anyavállat között kerül sor a többnyire fedezeti célú ügyletkötésre, és ilyenek az árupiacon, elsősorban az energiapiacon alkalmazott, árfolyammozgásokat kivédő fedezeti, illetve nyereség elérése céljából kötött spekulatív célú ügyletek, amelynek mindkét végén energiakereskedő cég áll" - mondja a KPMG igazgatója.
Üzleti titkokról kell nyilatkozni ?
Rakó Ágnes szerint az intézkedés nemcsak az adminisztratív terhek növekedése, hanem az adatok bizalmas jellege miatt is kellemetlenül érinti a vállalkozásokat. "A kötelező jelentés a lehető legrészletesebben tartalmazza a derivatív ügyletek minden adatát, ami a legtöbb esetben súlyos üzleti titkot képez, ezért az érintett cégek Európában sem repesnek az örömtől" - mondja Rakó. Németországban éppen emiatt könyvvizsgáltatni szükséges a kötelező jelentést, illetve az azt alátámasztó folyamatokat és rendszereket, és várható, hogy Magyarországon is hasonló szabályozás születik.
A teher hosszabb távon semmiképpen sem kerülhető meg, hiszen mindkét szerződő fél egyformán jelentéstételi kötelezettséggel tartozik, ezért az erre kijelölt adatgyűjtő szervezetnél a hiány előbb vagy utóbb kibukik, és akkor életbe lép az EU-s léptékek szerint megállapított szankció, amelynek mértéke még nem ismert, de a magyar cégek számára igencsak borsos lehet.
Forrás : www.napi.hu
http://www.napi.hu/ado/jon_a_kellemetlen_a_meglepetes_nyartol_itt_az_ujabb_teher.546503.html
A fogyasztói várakozások februárban is tovább emelkedtek, az üzletiek viszont kissé romlottak az év második hónapjában - derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. által, az Európai Unió támogatásával végzett felmérésből. A közlemény szerint a lakossági bizalmi index és az üzleti bizalmi index alapján számított GKI-Erste konjunktúraindex értéke februárra mínusz 19,5 pont, a januári mínusz 19,6 után. Januárban a négy hónapon át tartó emelkedés révén sikerült megközelítenie tavalyi csúcsát az indexnek, de ez a javulás februárban megtorpant.
Az üzleti szférán belül az ipari és kereskedelmi várakozások rosszabbak lettek, a szolgáltató cégeké nem változott, az építőipariak viszont sokat javultak - írja a GKI. Az ipari bizalmi index értéke megfelel az elmúlt hónapok meglehetősen alacsony átlagának. A februári csökkenés főként a termelési kilátások borúsabbá válása miatt történt, de valamivel rosszabb lett a saját termelésű készletek megítélése is. Az elmúlt időszaki termelésről és a rendelésállományokról alkotott vélemény valamelyest javult, de az exportrendeléseké kissé romlott. Az építőipari bizalmi index értéke - a januári kisebb emelkedés után - februárban erőteljesen növekedett - jelzi a GKI.
A gazdaságkutató kiemeli: két éve nem voltak ilyen kevéssé pesszimisták az építőipari cégek, de így is messze ez a legrosszabb hangulatú ágazat.
Februárban az előző három hónap termelési színvonalának és a rendelésállománynak a megítélése is jelentősen javult az előző hónaphoz képest. A kereskedelemben a januári jelentős emelkedést követően csökkent a bizalmi index értéke. Az eladási pozíció megítélése javult, a készletszinté és a várható rendeléseké viszont romlott. A szolgáltató cégeknél az üzletmenet és a várható forgalom megítélése kissé jobb lett.
A foglalkoztatási szándék az iparban és a szolgáltató cégeknél kissé gyengült februárban, az építőiparban viszont jelentősen, a kereskedelemben valamelyest erősödött. Enyhült a lakosság munkanélküliségtől való félelme.
A GKI kifejti: az áremelési törekvés az iparban és a kereskedelemben visszafogottabb lett. Az építőiparban viszont jelentősen csökkent az árcsökkentést valószínűsítők aránya, noha az még így is meghaladja az áremeléssel kalkulálókét. A szolgáltató szférában erősödött az áremelési szándék. A lakosság inflációs várakozása enyhült.
A magyar gazdaság helyzetének megítélése az iparban és az építőiparban látványosan kedvezőbb lett, az előbbieknél javulásra számítók aránya csaknem elérte a romlást valószínűsítőkét. Az építőiparban továbbra is nagyon nagy a különbség. A kereskedelemben és a szolgáltató cégeknél viszont romlott a makrogazdasági perspektíváról alkotott vélemény. A fogyasztók gazdasági helyzetről alkotott véleménye javult.
A GKI fogyasztói bizalmi index februárban a januári jelentős emelkedést követően lassuló ütemben, de tovább nőtt. A lakosság a saját pénzügyi helyzetének következő egy évét jobbnak, várható megtakarítási képességét viszont romlónak látja – hívja fel a figyelmet a GKI.
Szerző: MTI Eco
http://www.vg.hu/gazdasag/makrogazdasag/mar-nem-rettegunk-annyira-a-munkanelkulisegtol-398480
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) gazdálkodása szabályszerű, jól tervezett, gondos és az adófizetők érdekeit figyelembe véve takarékos - mondta Simor András, az MNB elnöke az Országgyűlés költségvetési bizottságának hétfői ülésén.
Simor András az Állami Számvevőszék által a jegybank működéséről készült értékelés megállapításait visszautasítva kijelentette: a magyar bankrendszerről szóló adatoknak a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) való átadása jogszerű volt és Magyarország, illetve minden magyar ember érdeke volt, hiszen az ország pénzügyi stabilitását szolgálta. A hitelszerződés értelmében az MNB-nek nem volt jogi lehetősége, hogy az IMF adatszolgáltatásra vonatkozó igényét elkerülje - tette hozzá. Leszögezte: sem magánszemélyek, sem vállalkozók ügyleteit nem fedte le a jegybank, csak bankokról adtak információt, "mert az Magyarország érdekében állt".
A jegybankelnök emlékeztetett: a 2008-as IMF-megállapodás keretében Magyarország 20 milliárd eurónyi forrást kapott a nemzetközi szervezettől, miközben spekulatív támadás volt Magyarország ellen, ráadásul folytak ki a források az országból. Úgy fogalmazott: akkor "kértünk és kaptunk" a bankoktól kötelezettségvállalást, hogy ne csökkentsék magyarországi kitettségüket, és ezt kellett ellenőrizni. Az IMF azért kérte az adatokat, hogy meggyőződjön arról, hogy az a pénz, amit behozott az országba "az nem folyik ki a második oldalon"; és az IMF-fel együtt könnyebb volt betartatni ezt a kötelezettségvállalást - mondta.
Az MNB nem tud arról, hogy büntetőeljárás indult volna
A Magyar Nemzeti Bank hivatalos forrásból nem értesült arról, hogy büntetőeljárás indult volna ellene, csak a sajtóból - mondta Simor András.
A jegybankelnök a jegybanki működésről szóló számvevőszéki jelentés megvitatására összehívott ülésen leszögezte: az MNB-vel szemben számos eljárás indult az elmúlt időszakban, de valamennyit bűncselekmény hiányában megszüntették.
A bizottság elutasította azt a képviselői javaslatot, amely lehetővé tette volna, hogy az ülésen résztvevő Domokos László , az Állami Számvevőszék elnöke kérdésekre, illetve a büntetőeljárás folytatásáról szóló kérdésre válaszoljon.
ÁSZ : Az MNB törtvényt sértett ...
Két szempontból sem volt törvényes a Magyar Nemzeti Bank (MNB) korábbi működése Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke szerint.
Az ÁSZ elnöke a parlament költségvetési bizottságában hétfőn elmondta: a számvevőszék vizsgálata arra jutott, hogy az MNB iratkezelési gyakorlata 2009-től 2012 decemberéig nem felelt meg az iratkezelésre vonatkozó jogszabályi előírásoknak.
Rámutatott: a nemzetközi szervezetektől a magyar állam által lehívott hitelekkel kapcsolatban a jegybank a hatáskörét túllépve, felhatalmazás nélkül, a hitelintézeti törvény előírásait megsértve, az üzleti titkok körébe tartozó adatokat szolgáltatott a 7 legnagyobb kereskedelmi bankról a Nemzetközi Valutaalapnak.
Az ÁSZ elnöke elmondta: a hatályos törvények szerint az MNB csak a nemzetgazdasági miniszternek adhatott volna át egyedi adatokat a bankokra vonatkozóan, és csak akkor, ha a bankok működése a pénzügyi stabilitást veszélyeztette volna.
Szerző: MTI Eco - Világgazdaság Online
http://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/simor-a-magyar-emberek-erdeke-volt-hogy-adatokat-adjunk-az-imf-nek-398500
Amennyiben az MNB Monetáris Tanácsa a teljesen egyöntetű piaci várakozásoknak megfelelően újabb 25 bázispontos csökkentésről dönt, úgy történelmi mélypontra, 5,25 százalékra süllyed a jegybanki alapkamat. Ez pedig egyúttal azt jelenti, hogy a várhatóan következő hónapokban is folytatódó kamatcsökkentések hatására a forint marad a 300-as EUR/HUF árfolyam közeli szinten – mondta el Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója.
A kamatvágási várakozásokat támasztja alá, hogy a legutóbbi kamatcsökkentés óta a forint viszonylag stabilan tartja magát, emellett pedig az azóta napvilágot látott gyenge GDP és ipari termelés adatok, valamint a csökkenésről beszámoló inflációs adatok is a kamatvágás irányába mutatnak – nyilatkozta Horváth István.
A KSH gyorsbecslése szerint A GDP a nyers adatok szerint október-decemberben 2,7 százalékkal csökkent, 2012-t pedig 1,7 százalékos mínuszban zárta a gazdaság. Pozsonyi Pál, a KSH főosztályvezetője szerint az adatot a gyenge agrártermelés, az ipar visszaesése és a belső fogyasztás zsugorodása magyarázza.
Januárban a fogyasztói árak 3,7 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Az élelmiszerek és a szeszes italok, dohányáruk az átlagnál jobban drágultak, míg a tartós fogyasztási cikkekért kevesebbet kellett fizetni, mint egy éve.
Ki lesz az Elnök ?
„A holnapi döntésnél sokkal érdekesebb a piacok számára a pénteken megnevezett új jegybankelnök személye. Úgy tűnik, a piac már beárazta az eddigi legesélyesebb forgatókönyvet - amely szerint Matolcsy György kerül az MNB élére -, ezért nagy forint elmozdulásra nem számítunk a várakozásoknak megfelelő bejelentés esetén. Mivel várhatón a következő hónapokban tovább folytatódik a kamatvágás, a forint maradhat a gyengülő pályán, és az első félévben a 300-as EUR/HUF szint közelében tartózkodhat" – vélte Horváth István.
Szerző: Világgazdaság Online
http://www.vg.hu/gazdasag/makrogazdasag/tortenelmi-melypontra-sullyedhet-a-kamat-300-forint-kozelebe-kerulhet-az-euro-398503
Tavaly decemberben 2,1 csökkent a kiskereskedelmi forgalom volumene az egy évvel korábbihoz képest - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfőn. Az év egészében 1,9 százalékkal zsugorodott a kiskereskedelem.
Az országos kiskereskedelmi üzlethálózatban, valamint a csomagküldő és internetes kiskereskedelemben tavaly decemberben 835 milliárd forint, 2012-ben 8257 milliárd forint értékű volt a forgalom.
A kiskereskedelmi forgalom volumene 2011 decemberében 1,6 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest, az év egészében 0,3 százalékos volt a növekedés.
Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a forgalom volumene decemberben 2,7, 2012-ben 0,7 százalékkal mérséklődött az előző évhez képest.
„A bérek és nyugdíjak várható idei reálnövekedése miatt a kiskereskedelmi forgalom alacsony szinten való stabilizálódására számítunk, ami az év második felében bázishatások miatt akár kisebb növekedést is mutathat" – írja Suppan Gergely . A TakarékBank vezető közgazdásza szerint a stabilizálódást a január-februárban megugró fogyasztói bizalom is előre vetíti, ami azonban még nem elégséges ahhoz, hogy érdemi fordulat kezdődjön az idei évben.
A GKI felmérése szerint fogyasztói várakozások februárban is tovább emelkedtek, az üzletiek viszont kissé romlottak az év második hónapjában. A cég fogyasztói bizalmi indexe februárban a januári jelentős emelkedést követően lassuló ütemben, de tovább nőtt. A lakosság a saját pénzügyi helyzetének következő egy évét jobbnak, várható megtakarítási képességét viszont romlónak látja.
„Idén összességében 0,5 százalék körüli mértékben csökkenhet a kiskereskedelmi forgalom" – véli Suppan Gergely. „A továbbra is igen gyenge belső kereslet dezinflációs hatásai miatt azonban a kamatcsökkentési ciklus folytatására számítunk" – tette hozzá.
A KSH szerint a nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának volumene decemberben 2,3, 2012-ben 3,0 százalékkal maradt el az előző évitől. Decemberben a forgalom az előző évinél kisebb volumenű volt a bútor-, műszakicikk-üzletekben (12,0 százalék), valamint a könyv-, számítástechnika-, egyéb iparcikk kiskereskedelemben (2,2 százalék). Ugyanakkor forgalomnövekedés volt tapasztalható a használtcikk- (11,0 százalék), a gyógyszer-, gyógyászatitermék- (5,2 százalék), az illatszer- (5,2 százalék), a textil-, ruházati és lábbeli- (2,2 százalék), továbbá az iparcikk jellegű vegyes üzleteknél (1,7 százalék).
A korábbi időszakhoz hasonlóan folytatódott a dinamikus bővülés az árucikkek széles körére kiterjedő, de összességében csekély súlyú csomagküldő és internetes kiskereskedelemben (33,0 százalék).
Tovább csökkent az üzemanyagtöltő állomások forgalma: az eladások decemberben 1,4, 2012-ben 2,6 százalékkal mérséklődtek.
Az előző hónaphoz mérten decemberben – a szezonális és naptárhatástól megtisztított adatok szerint – a kiskereskedelmi forgalom volumene lényegében nem változott. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem értékesítése 0,6 százalékkal, az üzemanyag-kiskereskedelemé 0,5 százalékkal csökkent, ugyanakkor a nem élelmiszer-kiskereskedelemé 0,9 százalékkal nőtt.
Az országos kiskereskedelmi forgalomból továbbra is Közép-Magyarország képviselte a legnagyobb részt, aránya 2012. III. negyedévben 36,1 százalék volt. A többi régió egyenként 8,8–12,4 százalékban részesedett a kiskereskedelmi forgalomból. A III. negyedévben az összes régióban csökkent a forgalom volumene, legnagyobb mértékben Észak-Magyarországon (4,8 százalék) és a Dél-Dunántúlon (4,5 százalék). A legkisebb mértékű csökkenés (1,2 százalék) Dél-Alföldön volt tapasztalható.
Az Eurostat február 5-én megjelent sajtóközleménye szerint – a naptárhatástól megtisztított adatok alapján – a kiskereskedelmi eladások 2012 decemberében az Európai Unió 27 tagállamában 2,0 százalékkal, az eurózóna országaiban 3,4 százalékkal csökkentek az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Decemberben az országok nem teljes körére rendelkezésre álló adatok kilenc tagállamban bővülést, tizenháromban csökkenést mutattak. Az unió – arányukat tekintve – jelentősebb országai közül Németországban 4,7 százalékkal csökkent, Franciaországban 2,2 százalékkal, az Egyesült Királyságban 1,9 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom.
Az európai statisztikai rendszerben a kiskereskedelembe nem számító gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai decemberben 0,9, 2012-ben összességében 2,2 százalékkal maradtak el az előző évtől.
Szerző: MTI Eco - Világgazdaság Online
http://www.vg.hu/gazdasag/makrogazdasag/karacsonykor-is-zuhant-a-kiskereskedelmi-forgalom-398478
Százával érdeklődnek EU-n kívüli befektetők egy ügyvédi irodánál a magyarországi letelepedést biztosító államkötvény-vásárlás iránt. A 250 ezer euróért megszerezhető befektetési célú letelepedési engedély fő vonzerejét az jelentheti, hogy azzal időbeli korlátozás nélkül lehet Magyarországon tartózkodni és üzleti tevékenységet folytatni. Így ráadásul a schengeni övezet előtt is kinyílik az út
„Irodánknál százas nagyságrendben érdeklődnek külföldi befektetők az államkötvénybe történő befektetésért cserébe megszerezhető magyar letelepedési engedély iránt" – mondta el lapunknak Varga János Tamás. A VJT $amp; Partners ügyvédi iroda vezetője kiemelte: a legtöbben Kínából, az Öböl-menti arab országokból és Oroszországból érdeklődnek a lehetőség iránt, de van megkeresésük Iránból, Indiából, Dél-Koreából, Új-Zélandról és Dél-Afrikából is. Ügyvédi segítségre azért van szükségük a letelepedési engedélyt igénylő befektetőknek, mert az engedély megszerzésére irányuló eljárás ezt kötelezővé tette a szakszerűség és az ügyfelekkel való hatékony kommunikáció érdekében.
Az Országgyűlés tavaly decemberben fogadta el azt a törvénymódosítást, amelynek értelmében először tartózkodási engedélyt, majd annak birtokában fél év elteltével letelepedési engedélyt kaphat azon harmadik országbeli, vagyis EU-n kívüli befektető, aki igazolja, hogy ő vagy a többségi tulajdonában álló gazdasági társaság az erre a tevékenységre létrehozott vállalkozáson keresztül legalább 250 ezer eurót fektet be egy speciálisan erre a célra kibocsátott, legalább ötéves futamidejű magyar államkötvénybe.
A magyar letelepedési engedély megszerzése azért lehet vonzó az EU-n kívüli állampolgárok számára, mert így egy stabil európai hídfőállást hozhatnak létre Magyarországon, mivel időbeli korlátozás nélkül tartózkodhatnak és folytathatnak üzleti tevékenységet hazánkban. A magyar letelepedési engedély sem teszi azonban lehetővé számukra, hogy bármely hat hónapos időszakban három hónapot meghaladó időt töltsenek a többi schengeni tagállam területén. Ugyanakkor, az említett három hónapos korlát mellett, a magyar letelepedési engedély birtokában külön vízum igénylése nélkül utazhatnak a schengeni övezetben üzleti ügyeik intézésére, miközben egy kínai vagy orosz állampolgárnak letelepedési engedély hiányában a többszöri beutazást lehetővé tevő, az üzletembereknek szóló speciális schengeni vízumot általában évente igényelnie kell – emelte ki Varga János Tamás.
Az ügyvéd elmondta: az utóbbi években verseny alakult ki az uniós tagállamok között abban, hogy ki tud kedvezőbb feltételekkel befektetési célú letelepedést kínálni az EU-n kívüli állampolgároknak. A befektetői letelepedés lehetőségének megteremtésével valójában ebbe a versenybe szállt be Magyarország. Varga János Tamás szerint Magyarország a többi EU-tagállamhoz viszonyítva összességében versenyképes feltételek mellett nyújt lehetőséget befektetési célú letelepedésre. Összehasonlításképpen Cipruson például 300 ezer eurót, Portugáliában pedig 500 ezer eurót kell fizetni a befektetési célú letelepedési programok keretében. „Abban mindenképpen egyedülálló a magyar program, hogy míg az említett országokban jellemzően ingatlant kell vásárolni, addig Magyarországon egy, a magyar állam számára kedvező kamatterhelésű és hosszabb futamidejű kölcsönt nyújt a befektető a letelepedési engedélyért cserébe" – mondta.
Az ügyvéd elmondta azt is, hogy a befektetési letelepedési programban való részvétellel nem lehet könnyített feltételekkel magyar állampolgárságot szerezni. Amiben könnyítést hoz a korábbi üzleti célú letelepedés feltételeihez képest az az, hogy ebben az esetben nem három évig kell tartózkodási engedéllyel rendelkeznie a befektetőnek ahhoz, hogy letelepedési engedélyért folyamodhasson, hanem csak hat hónapig.
Még várni kell az első engedélyre...
Bár a letelepedési államkötvényről szóló törvénymódosítást már tavaly decemberben elfogadta az Országgyűlés, azonban a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalhoz még egyetlen egy igénylés sem érkezhetett be befektetői letelepedés iránt, miután az ahhoz szükséges speciális államkötvény kibocsátásának részletes szabályait meghatározó NGM-rendeletet csak a múlt héten hirdették ki a Magyar Közlönyben. Várhatóan azonban még egy ideig várni kell az első befektetési célú letelepedési engedély kiadására, miután az Országgyűlés gazdasági bizottságának még jóvá kell hagynia azokat a vállalkozásokat, amelyeken keresztül a külföldiek megvalósíthatják a legalább 250 ezer euró összegű befektetésüket. A kijelölt vállalkozásoknak ezt követően pedig még szerződést kell kötniük az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-vel ahhoz, hogy a speciális államkötvényt megvásárolhassák. „December óta sok érdeklődő várja ugrásra készen a program indulását. Közülük sokan értetlenkedésüknek is hangot adnak, azt kérdezve tőlünk, hogy ha már tavaly decemberben hatályba lépett a vonatkozó törvény, akkor miért nem indult még be a folyamat, és hogy lehet az, hogy két hónappal a törvény hatálybalépése után még az indulás időpontja is bizonytalan" – mondta Varga János Tamás.
Forrás : www.vg.hu
Szerző: Tar Gábor
http://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/nepszeru-a-magyar-letelepedesi-kotveny-tobb-szaz-befekteto-erdeklodik-398446
A kórházak rendelőintézetek tartoznak a legtöbbel szállítóiknak, a közintézmények közműtartozása már hét milliárd forintra rúg - derül ki a kincstár adataiból. A legnagyobb adósok között van kormányhivatal is, de bajban vannak az egyetemek is.
Januárban tovább csökkent a költségvetési intézmények lejárt tartozása, a Magyar Államkincstár (MÁK) adatai szerint 62,2 milliárd forintra mérséklődött a történelmi csúcsnak mondható 74,1 milliárd forintról, ahol 2012 novemberében állt az állomány. Ugyanakkor egy év alatt bő 12 milliárd forinttal nőtt a számlaállomány, hisz 2012 januárjában még 49,8 milliárdos kifizetetlen és lejárt tartozásról adott számot a Magyar Államkincstár. A gyarapodás mögött egyszerre húzódik meg a költségvetési szervek számának növekedése - az önkormányzatoktól az elmúlt hónapokban számos, adóssággal küzdő intézet kerül a központi költségvetési körbe -, valamint a romló finanszírozási helyzet.
Kapcsolódó cikkek
- Mire ébredünk kedden?
- Hárommillió forint egy munkahelyért
- Ki kaphat földhasználati jogot Magyarországon? - íme, az elképzelések
- Itt az újabb meglepő (és érthetetlen) kormányzati ötlet - folytatódhat az államosítás
- Oroszország százmilliárdnyi adósságot engedett el
- Fordulat a magyar piacon - eltemetik a forintot
A MÁK adatai szerint 2012 decemberéhez mérve 4,4 milliárd forinttal csökkent az adósságállomány. Az összes adósságon belül az állammal szemben fennálló tartozás (pl: központosított bevétel, központi költségvetést, irányító szervet megillető bevétel, állammal szembeni adótartozás) 9,3 milliárd forint, amelynek legnagyobb hányada -, 6,8 milliárd forint - a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnál jelentkezik.
A szállítói tartozásállomány 52,8 milliárd forint: a MÁK most első ízben közölte ezen adatok bontását. Ezen belül az államháztartáson belülre fennálló tartozás 4,7 milliárd, amelyből 2,4 milliárd önkormányzati költségvetési szervvel, 1,9 milliárd központi költségvetési szervvel szemben keletkezett tartozás. Az államháztartáson kívüli tartozás 48,1 milliárdos összegéből meghatározó hányadot képvisel az áruszállítás kifizetetlen ellenértéke (35,2 milliárd forint), valamint a közüzemi szolgáltatók felé fennálló tartozás (7,2 milliárd). A 7,2 milliárd forintos közüzemi tartozás tizede a mintegy 70 milliárd forintos kifizetetlen közületi számláknak. A tartozás a 60 napon túli tartományban 21,7 milliárd forint A minősített adós intézetek száma a tárgyidőszak végén 66, ami csökkenést jelent az előző hónaphoz (83) képest.
Egyetemek, kórházak, kormányhivatalok...
A tartozásállomány meghatározó része - 80,2 százaléka - az Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezetnél halmozódott fel 49,9 milliárd összegben. Ennek túlnyomó része (45 milliárd forint) államháztartáson kívüli szerv felé fennálló tartozás. A fejezet teljes tartozásállományából a gyógyító-megelőző ellátást végző szakintézeteké 30,5 milliárd, az egyetemek, főiskolák tartozása 15,2 milliárd ez utóbbin belül a betegellátást is végző négy egyetem adóssága 7 milliárd forint. Ezek közül is még kiemelkedik a Pécsi Tudományegyetem - amelynek kálváriája immár egy évtizede húzódik. A hatalmas adósság itt is a klinika miatt alakult ki.
A második helyen viszont a Pest Megyei Kormányhivatal található: a kormányhivatalok közül minden második ma már kisebb-nagyobb (jellemzően néhány száz millió forintos) adóssággal küzd. A Pest Megyei Önkormányzat tavaly gyakorlatilag csődbe jutott, így nem meglepő, hogy a nemfizető intézmények listáján a megyei intézmények is szerepelnek egyre nagyobb adóssággal: most új szereplő a kincstár listáján a Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, amely 679 millió forintnyi lejárt számlát nem fizetett ki a beszállítóinak.
A milliárdos adósságot felhalmozó intézmények közé ugyan nem kerültek fel, de több egyetem és főiskola komoly adósságot görget maga előtt: a budapesti Corvinus Egyetem 773 milliós lejárt adóssággal, a Dunaújvárosi Főiskola pedig 853 millióval, de nyíregyházi főiskola és a Kaposvári Egyetem is tartósan alulfinanszírozott hisz hónapról hónapra szerepel az adósok listáján. A listáról viszont teljesen eltűntek a rendőrségek - köszönhetően azok konszolidálásának.
| Pécsi Tudományegyetem | 4476 |
| Pest Megyei Kormányhivatal | 2603 |
| Jávorszky Ödön Városi Kórház | 2556 |
| Péterfy Sándor Utcai Kórház-Baleseti Központ | 2437 |
| Fejér Megyei Szent György Kórház | 2173 |
| Budapest Fõváros Kormányhivatala | 2146 |
| Zala Megyei Kórház | 2116 |
| Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Gyõr | 1615 |
| Heim Pál Gyermekkórház | 1278 |
| Tolna Megyei Balassa János Kórház | 1226 |
| Károlyi Sándor Kórház | 1200 |
| Gróf Tisza István Kórház | 1163 |
| Forrás: MÁK | |
Forrás : www.napi.hu
Szerző : Papp Zsolt
http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/kormanyhivatal_a_legnagyobb_adosok_kozott_itt_a_friss_lista.546230.html
Mobilitás tekintetében ellentmondásos volt a munkaerőpiac a tavalyi évben a Jobinfo.hu állásszemléző oldal 2012-es adatai alapján. Míg belföldön egy új álláslehetőség kapcsán nem szívesen költöztünk, egyre népszerűbbek voltak – különösen a tavalyi év első felében – a külföldi munkát kínáló pozíciók. A legjobb helyzetben 2012-ben is a műszaki értelmiségi álláskeresők voltak, míg a legtöbb lehetőség Pest és Győr-Moson-Sopron megyékben várta az új állásra vadászókat.
Az öt legtöbb lehetőséget kínáló fő álláskategória 2012-ben a fizikai- és szakmunka, a mérnöki, informatikai, értékesítési, valamint adminisztrációs és ügyfélszolgálati terület volt a Jobinfo.hu friss elemzése szerint. Ha azonban a kereslet és kínálat viszonyát szembeállítjuk, akkor már némiképp változik a helyzet: a legnagyobb hiány továbbra is a mérnöki és informatikai területen tapasztalható. „Az elmúlt évek adatai alapján úgy tűnik, hogy az álláspiac szinte korlátlan számú műszaki értelmiségit lenne képes befogadni.
Ez a tendencia a 2012-ben bejelentett új, a mérnököknek, illetve informatikusoknak kedvező felsőoktatási keretszámok hatására legjobb esetben is csak 4-6 év múlva változhat meg, amikor már a piacon is érzékelhetővé válik a keretszámok mögötti szándék megtestesülése" – mondta Kristók Balázs, a Jobinfo.hu vezetője.
2012-ben az azt megelőző évhez képest mintegy 70 százalékkal nőtt a Jobinfo oldalán az álláslehetőségek iránt érdeklődők száma. A legnagyobb „sorban állás" a távmunkát hirdető pályázatoknál tapasztalható, a lehetőségekhez képest ugyanis itt a legnagyobb az érdeklődők száma. Szintén nagy a tülekedés az adminisztrációs, illetve ügyfélszolgálati munkák esetében. „Utóbbiak kapcsán elmondható, hogy ezek a területek egyfajta belépési pontot képeznek a cégekhez úgy, hogy speciális szakértelemre jellemzően nincs szükség. Inkább – különösen az ügyfélszolgálati feladatok esetében – a magabiztos nyelvtudás nevezhető alapvető elvárásnak. Mindez annak is köszönhető, hogy a tavalyi évben is nőtt hazánkban a regionális ügyfélszolgálatok, illetve a már szaktudást is igénylő szolgáltató központok (Shared Service Center) száma" – mondta Kristók Balázs.
Munkavállalói mobilitás – csak ha határátlépéssel jár?
A Jobinfo oldalán a tavalyi évben megduplázódott a külföldi munkalehetőséget hirdető ajánlatok száma. Az érdeklődés azonban még ezt figyelembe véve is mintegy háromszoros volt 2011-hez képest a tavalyi év első felében. A külföldi állások iránti rendkívül nagy kereslet a nyár közeledtével fokozatosan csökkent, majd őszre a 2011-es szintre állt be.
„A statisztikákból jól látható, hogy a tavalyi év első felében sokan vették fontolóra a külföldi munkavállalást, tapasztalataink szerint ez a lehetőség elsősorban a tartósan munkanélküliek, illetve a pályakezdők körében volt reális alternatíva" – mondta Kristók Balázs.
2012-ben ugyanakkor nem volt komolyabb átrendeződés a megyék szerinti álláskínálatban. A Jobinfo.hu adatai szerint a prímet továbbra is Pest megye, illetve Budapest viszi, a tavaly meghirdetett pozíciók közel 50 százaléka a fővárosba és az agglomerációba tartozó helyekre invitálta a dolgozni vágyókat. Az abszolút elsőt a listában Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, illetve Fejér megye követi. Álláskínálat tekintetében a sereghajtók közé tartozik Békés, Nógrád, valamint Tolna megye, a teljes kínálathoz viszonyítva itt volt a legkevesebb nyitott pozíció.
„Ha a megyék online álláskínálatát a népességhez viszonyítjuk, akkor némiképp változik a sorrend, így álláspiaci szempontból Győr-Moson-Sopron megye válik a legvonzóbbá, míg Pest megye a második helyre szorul" – mondta Kristók Balázs. A szakember hozzátette, hogy a tavalyi év e tekintetben nem hozott komoly változást 2011-hez képest, ami arra utal, hogy a hazai munkaerőpiac továbbra sem mobil, legalábbis akkor, ha az új pozíció betöltéséhez belföldön kell lakhelyet váltani.
Szerző: Világgazdaság Online
http://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/ezekkel-a-szakmakkal-pillanatok-alatt-el-lehet-helyezkedni-398104
Heteken belül több mint egymillió ELMŰ-ÉMÁSZ ügyfél kaphat sárga csekk helyett új típusú fehéret. A fogyasztók szempontjából nincs különbség a két átutalási megbízás között, a postán lehet befizetni vagy a rajta lévő adatok segítségével banki utalást is indíthatunk.
A tavalyi nettó 112 forintról 137 forintra változott a sárga csekk ára. Az emelésre elsősorban a 2013-as költségek emelkedésével magyarázza a Posta, számításaink szerint itt az új tranzakciós illetékről van szó, amit így áthárítanak a szolgáltatókra. A díjat továbbra is az fizeti, akinek a számláján jóváírják a pénzt, vagyis a szolgáltató cégek. Így a befizetőknek továbbra is látszólag ingyenes a szolgáltatás.
A drága sárga csekkről tehát érdeke a szolgáltatóknak átállni a fehérre, hiszen olcsóbb lehet számukra. A posta szakértője szerint az előállítási költsége ugyan max 2-3 forinttal alacsonyabb, mint a sárga verzióé, de azzal ellentétben egyedi árazást használhatnak. Tehát az egyedi áralkuk miatt lehet ez kedvezőbb a szolgáltatóknak is. Hasonló egyedi megállapodás jött létre az ELMŰ-ÉMÁSZ és a Posta között, így heteken belül már a jól megszokott sárga csekk helyett a fehér fog érkezni a szolgáltató ügyfeleihez.
A fehér csekkről Varga Dezső, a magyar Posta üzleti és koordinációs vezérigazgató-helyettese elmondta, ennek kibocsátására és beszedésére a bankok kihagyásával közvetlenül a partnereikkel kötnének szerződést. Az igénybe vett egyéb szolgáltatások mennyiségétől függően a fehér csekk után egyedi árat ajánlanak partnereiknek. Maga ez előállítás 2-3 forinttal lehet csak alacsonyabb. A Magyar Posta vezérigazgató helyettese hangsúlyozta, hogy a lakossági ügyfeleknek sem a sárga csekk, sem a fehér csekk postai befizetése nem jelent többletterhet, mert mindkettőnél ingyenes a feladás, és a befizető már kitöltve kapja.
Miért lehet jó a Postának ?
A Posta bevételének nagy része származik a sárga csekkes befizetésekből, érdeke, hogy minél tovább használják azt a rezsi befizetésére is. Még akkor is, hogy már vannak valóban ingyenes szolgáltatások is erre a célra.
A Postának az egyik legnagyobb "szerencséje, hogy jelenleg a csekkek többletköltségeit a szolgáltatók a novemberben elfogadott Hírközlési Törvény értelmében nem háríthatják át a fogyasztókra, nyáron a közműcégekkel szemben vezettek be hasonló korlátozást. A szolgáltatók többsége tehát nem fizettetheti meg a postai fizetés díját azzokkal, akik ténylegesen használják. Beépül az alapszolgáltatás árába, így mindenkit terhel. Azt is, aki az átutalással vagy beszedési megbízással fizet.
Nem csak ez lehet a probléma, hogy mindenki zsebéből kikerül egy kicsi. Az MNB egy tanulmánya szerint évente 39 milliárdos kárt okoz a gazdaságnak a sárga csekkes fizetés, ezt az összeget még növeli az ide kapcsolódó készpénzhasználat költsége.
A látszólag ingyenesség ráadásul sokakat megtéveszt. Sokan lehetnek azok, akik valóban a postán tudják befizetni a legkönnyebben rezsiköltségeiket, de még többen azok, akik amiatt választják mert költségkímélőnek hiszik. A Posta kommunikációja erre erősít rá, amikor azt állítják, hogy a befizetőknek ingyenes.
Minél többen nyúlnak az sárga vagy a fehér csekkhez, annál többe kerül a szolgáltatás, amiért fizetünk. Ha százból 40-en használnak sárga csekket, ami 5 480 forintba ( 40*137) kerül, akkor mindenkinek 54,8 forinttal többe kerül a befizetése. Az összes rezsiköltséget tekintve ez már több száz forint, azoknak is, akik esetleg online kártyával vagy beszedési megbízással fizetnek.
Forrás : www.penzcentrum.hu
http://www.penzcentrum.hu/energia/milliok_bucsuzhatnak_a_sarga_csekktol_ez_lesz_helyette.1035568.html?utm_source=hirstart&utm_medium=portfolio_linkek&utm_campaign=hiraggregator
XVI. Benedek utódját keresi az olasz sajtó.
Az olasz, valamint az európai és a fejlődő országok esélyes pápajelöltjeit mutatta be a hétfői olasz sajtó, mely Erdő Péter bíborost, esztergom-budapesti érseket ismét XVI. Benedek lehetséges utódjai között említette.
Erdő Péter is esélyes ...
A La Repubblica úgy véli, ha európai lesz a következő egyházfő, akkor Christoph Schönborn bécsi érsek az esélyes, valamint Erdő Péter, akit a római napilap "alternatív választási lehetőségnek" tart.
A La Repubblica úgy látja, "szövetségek, viták, intrikák" uralják a pápaválasztásra készülést. A jelöltállító "bíboros lobbik" közül a lap szerint a "Scola-Ravasi-Bertone tengely" a legerősebb, amely az olasz utódot preferálja. Az állítólagos tengelyt a szintén pápautódnak tartott Angelo Scola milánói érsek, Gianfranco Ravasi, a Kultúra Pápai Tanácsának prefektusa és Tarcisio Bertone szentszéki államtitkár alkotja. A 71 éves Ravasi esélyei jelentősen nőttek, mióta XVI. Benedek őrá bízta a héten zajló nagyböjti lelkigyakorlatok vezetését.
Európai vagy sem ?
A Corriere della Sera szerint XVI. Benedek azzal, hogy Európa egyházi és politikai szerepének erősítését szorgalmazta az olasz püspökökkel tartott találkozón, "mintha európai pápát javasolt volna". Vasárnapi beszédében viszont XVI. Benedek egyedül a spanyol ajkú hívőket kérte arra, hogy utódjáért imádkozzanak, "mintha tudná, milyen anyanyelvű lesz az utódja". A napilap ugyanakkor hozzátette, hogy a konklávén súlya lesz a vatikáni kasszába legtöbbet befizető észak-amerikai egyháznak is. Az amerikai pápa az európai és a latin-amerikai egyház közötti találkozási pont lehetne.
Az Ansa hírügynökség Odilo Pedro Scherert, a világ legnagyobb egyházmegyéje, a brazíliai Sao Paulo érsekét tartotta esélyesnek.
A La Stampa a New York-i érsekkel, Timothy Dolannal készített interjút. "Aki esélyesnek nevez, marihuánát szívott!"- reagált a bíboros a találgatásokra. Hangsúlyozta, hogy a konklávén nem szabad "sietősen" dönteni.
Lesz nyugdíja...
A napilap megtudta, hogy lemondása után Joseph Ratzinger havonta mintegy 2500 eurós (átszámítva körülbelül 730 ezer forintos) nyugdíjban fog részesülni.
A Corriérében XVI. Benedek életrajzírója, Peter Seewald beszámolt tíz héttel ezelőtti találkozójáról a pápával, amikor az egyházfőt meggyengült fizikai állapotban találta. A lap szerint a pápa nem lát már a bal szemére, csökkent a hallása és lefogyott. Nem tűnik betegnek, de testileg és lelkileg is tagadhatatlanul megfáradt.
Forrás : MTI
http://www.hir24.hu/kulfold/2013/02/18/kiderult-mennyi-lesz-a-lemondott-papa-nyugdija/#aktualisdoboz
Nem kérdés, hogy a Balaton és környezete kiemelt szerepet játszik hazánk turizmusában: a belföldi turizmus negyedét, a külföldi turizmus 15 százalékát bonyolítja ez a régió. Egy, a közelmúltban zárult felmérés arra kereste a választ, hogy fejlődik-e a térség, vannak-e lehetőségek az idegenforgalomban, mik lehetnek a kitörési pontok, mit szeretnek és mit nem a turisták a Balatonnál. Az is kiderült, milyen turisztikai kincseket rejthet még a magyar tenger.
A Balaton turisztikai régió kiemelt szerepet játszik a magyar turizmusban: a KSH előzetes adatai szerint 2012-ben a kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált belföldi vendégéjszakák 26 százalékát, a külföldi vendégéjszakák 15 százalékát regisztrálták a "magyar tenger" partján. Az elmúlt évben a régió mindkét vonatkozásban növekedést könyvelhetett el.
A Magyar Turizmus Zrt széles körű, reprezentatív kutatást folytatott le a főszezonban a Balatonhoz érkező magyar és külföldi turisták utazási szokásairól és elégedettségéről. A látogatókutatást a Balaton turisztikai régióban működő turisztikai vállalkozások, szakmai szervezetek, egyesületek, önkormányzatok és civil szerveződések körében végzett szakmai mélyinterjúk egészítették ki.
Fejlődik a BalatonA szakmai mélyinterjúk arról tanúskodnak, hogy a Balaton belföldi és külföldi vendégköre egyaránt változik, bővül. Belföldön új szegmensek, külföldön új küldőpiacok erősödnek meg.
A 2012. július-augusztusban a Balaton régióban tartózkodó turisták körében készült felmérés eredményei szerint az itteni nyaralás hatására a Balatonról alkotott kép a válaszadók több mint egyharmadánál pozitívan változott, többségük pedig azt tapasztalta, amit várt. A külföldiek körében - a hazai turistákkal összehasonlítva - még magasabb volt azok aránya, akiknél az előzetes elképzelésekhez képest az utazás során kedvező irányban változott a Balatonról kialakult kép.
A balatoni utazással összességében a megkérdezettek több mint 90 százaléka elégedett volt: ez a pozitív benyomás tükröződik abban is, hogy a válaszadók döntő többsége ajánlaná barátjának, ismerősének, hogy utazzon a Balatonhoz.
A turisták leginkább a környezeti tényezőkkel, valamint a szállással és a vendéglátással voltak megelégedve. Mivel a magas elégedettségi szinthez sok esetben még magasabb elvárások társulnak, bizonyos területeken alulteljesítés mutatkozott. A belföldi turisták körében leginkább az árak tekintetében, a külföldi turisták körében pedig a tájékozódási lehetőségek terén.
Belföldön nincs versenytársa
A megkérdezett szakértők szerint a régió megítélése jó belföldön, és gyakorlatilag nincs versenytársa. A külföldiek körében ugyanakkor csökkent a régió népszerűsége az utóbbi években. Ennek okát a megkérdezett szakértők egyebek mellett abban látják, hogy a fejlesztések nem tartottak lépést az igények növekedésével, a déli szomszédos országok (tengerpartjai) iránti kereslet megélénkült, ugyanakkor nem elég intenzív a Balatont külföldön népszerűsítő marketingtevékenység.
A szakmai mélyinterjúk alapján összeállított elemzés erősségként a tó és környéke gazdag természeti-kulturális adottságait, a kis távolságokat és a turizmus hagyományos jelenlétét emeli ki. Gyengeségként jelentkezik a rövid főszezon, az északi part nehéz megközelíthetősége és egyéb infrastrukturális hiányosságok, a turizmus területén pedig a "gazdátlanság" érzése, az egységes és belföldön-külföldön egyaránt bevezetett Balaton-márka és arculat hiánya, továbbá a turisztikai szolgáltatók és egyéb szereplők közti együttműködés, a komplex szolgáltatások hiánya.
Komoly lehetőségek rejlenek azonban például az egészségturizmus, az aktív, illetve a bor- és gasztronómiai turizmusban, miközben a kulturális turizmus iránti kereslet is növekszik. Bár a Balaton adottságai alapján az európai szintű turisztikai desztinációk táborába tartozik, a tó és környezetének turisztikai szempontú kihasználtsága tovább növelhető lenne. Ennek érdekében a megkérdezett szakemberek stratégiai gondolkodást, kiterjedtebb, hatékonyabb együttműködést és egységes kommunikációt várnak.
Forrás : www. penzcentrum.hu
http://www.penzcentrum.hu/utazas/a_balaton_titkai_kincseket_rejthet_a_magyar_tenger.1035512.html?utm_source=hirstart&utm_medium=portfolio_linkek&utm_campaign=hiraggregator
Hatalmas várakozás előzi meg az Európai Bizottság pár hónap múlva esedékes állásfoglalását a Magyarország ellen folyó túlzott deficit eljárás kapcsán. Nem kisebb a tét ugyanis, mint hogy Magyarország végre lekerül-e arról az uniós szégyenpadról, ahol a legrégebb óta, a "kezdetektől fogva" tartózkodik. Cikkünkben azt mutatjuk be, hogy a más országokkal szemben folytatott eljárások mikor és milyen körülmények között zárultak le. Több érdekes példára is bukkantunk, amelyek akár Magyarország számára is figyelemre méltóak lehetnek. Nem lehet ugyanis készpénznek venni, hogy már májusban megszületik a pozitív döntés.
Erkölcsi és presztízs kérdés
A kormány óriási jelentőséget tulajdonít a túlzott deficit eljárás megszüntetésének és bízik abban, hogy idén - számításai szerint már kora nyáron - lekerül Magyarország az Európai Unió szégyenpadjának nevezett listáról. Az EU-ban példátlan módon kilenc éve folyik az eljárás hazánk ellen. Orbán Viktor miniszterelnök rendszeresen megszólal a kormány számára fontos ügyben, erkölcsi ügynek nevezve az eljárás lezárását. Legutóbb pedig bizakodásának adott hangot, miszerint már nyáron megszűnhet az eljárás.
Mivel a közeljövőben fontos események várhatók a túlzott deficit eljárással kapcsolatban (február 22-i bizottsági prognózis, áprilisi konvergenciaprogram, májusi országjelentés), ezért az alábbiakban összegyűjtöttük, hogy a múltban mikor és milyen körülmények között szűntek meg túlzott deficit eljárások az Európai Unió egyes tagállamaiban. Ezek alapján pedig nagyjából körvonalazódik, hogy mi kell ahhoz, hogy Magyarország ellen végre megszűnjön az eljárás idén május-június környékén.
Akiknek sikerült ...
Az Európai Bizottság oldalán elérhető nyilvános információk alapján már számos országnak sikerült lekerülnie az uniós szégyenpadról a legutóbbi években. Gyűjtésünk szerint (mely nem teljes körű) az elmúlt pár évben 17 esetben született pozitív döntés az EU pénzügyminiszteri tanácsa (Ecofin) részéről. Ezek túlnyomó többsége a megszokott menetrendben valósult meg: az Európai Bizottság a céldátumot (eddigre kell 3% alá csökkenteni a tényleges deficitet) követő májusban tett javaslatot az EDP megszüntetésére, júniusban pedig az EU pénzügyminiszterek el is fogadták a bizottsági ajánlást.
A Bizottság keze azonban jogszabályilag nincs megkötve arra vonatkozóan, hogy mikor tegye közzé ajánlását. Ezért volt is néhány eltérő eset: egyes országokról a megszokottnál egy hónappal korábban, illetve később született döntés, de előfordultak látványosabb kivételek is. Ennek kapcsán Franciaország 2006-os és Málta 2012-es példáját szokták megemlíteni.
A két különös példa
Ezek közül is Franciaország esete kirívó. Ez volt ugyanis a hírhedté vált, 2003-ban indított túlzott deficit eljárás egyik lezáró eleme. Ez az eljárás (a 2002-ben Németország ellen indított eljárással együtt) óriási visszhangot kapott és jelentős következményei lettek a teljes euróövezet gazdasági kormányzására. A sokat emlegetett 2003. november 24. éjjelén az eurózóna pénzügyminisztereinek többsége leszavazta az Európai Bizottság ajánlását, miszerint Franciaország és Németország nem tett eleget az elvárásoknak és megszakították a két ország ellen folyó eljárást. Sokan ezután a stabilitási és növekedési egyezmény bukását emlegették.
A francia történetnek végül 2007-ben lett csak vége, miután az Európai Bizottság 2006 novemberében megfogalmazta pozitív ajánlását a túlzott deficit eljárás lezárásáról, és az EU pénzügyminiszterei 2007. január 30-án fogadták azt el. A Bizottság akkori dokumentuma szerint ugyanis a 2006 tavaszi jelentésben még nem lehetett megítélni, hogy a túlzott hiányt hiteles és fenntartható módon csökkentette-e az akkori francia kormány. "A következtetés megállapításához arra lett volna szükség, hogy a költségvetés GDP-arányos hiánya az elvárt 3%-os szint alatt maradjon a következő években. Ez azonban nem következhetett be, mivel a tavaszi prognózisban a Bizottság 3%-os deficitet jelzett előre 2006-ra, 3,1%-ot pedig 2007-re" - fogalmazott a Bizottság a korábbi anyagában. Novemberi jelentésében viszont felülvizsgálta korábbi előrejelzéseit, és minden releváns évre 3% alatti hiányt jelzett előre. Emellett azt is kiemelte, hogy az államháztartás strukturális egyenlege is javult, ami fenntartható költségvetési hiánypályára utal. Valamint az adósság is csökkenésnek indulhat. Ezek fényében pedig arra a következtetésre jutott 2006 novemberében a Bizottság, hogy a túlzott deficitet Franciaország megfelelően kezelte, ezért javasolta az eljárás felfüggesztését.
A francia eset mellett a másik kilógó példa Máltáé: a szigetország esetében ugyanis csak 2012 novemberében javasolta az Európai Bizottság az EDP-eljárás megszüntetését és a pénzügyminiszterek tanácsa egy hónappal később mondta ki a pozitív ítéletet. Ennek előzménye, hogy - épp a magyar elnökség ideje alatt, Matolcsy György elnökletével - 2011 januárjában az Ecofin úgy döntött, hogy bár a kormány megtette a szükséges lépéseket, ezek összességében nem elegendőek, ezért a 3% alatti hiány teljesítésének határidejét 2011-re tolták. A következő értékelést a Bizottság 2012 januárjában adta ki, ekkor már 3% alatti deficiteket látott Málta esetében a 2011, 2012 és 2013-as évekre vonatkozóan, ám kivárt és végül csak novemberben tett javaslatot az eljárás megszüntetésére.
Mi jöhet ?
Mindkét eset jelzésértékű lehet Magyarország számára is. Franciaország korábbi példája azt mutatja, hogy az Európai Unió még a legerősebb tagállamokkal szemben is keménykedhet és alkalmazhat nagyobb szigort. Málta esete pedig azt bizonyítja, hogy távolról sem biztos az EDP-eljárás hatálya alól való május-júniusi kikerülés, annak ellenére sem, hogy Málta fő deficitszámait rendben találták előzőleg.
Az Európai Bizottság májusban feltehetően három lehetőséget mérlegel majd: megszünteti a Magyarország ellen folyó eljárást, fenntartja és a végleges döntést későbbre halasztja, vagy ismét belengeti a pénzügyi szankciót.
Magyarország szempontjából természetesen az lenne a legkedvezőbb, ha a Bizottság az eljárás megszüntetését javasolná. Ebben az esetben a Bizottság értékelése azt a kulcsfontosságú mondatot tartalmazza, hogy a költségvetés hiányát az adott ország hiteles és fenntartható módon csökkentette az elvárt szint alá, vagyis korrigálta túlzott deficitét.
Ennek kimondásához Magyarország több feltételnek is meg kell feleljen. Egyrészt az előírt (Magyarország esetében most a 2012-es) határidőre 3% alá kell csökkenteni az államháztartás GDP-arányos hiányát, ezen túlmenően az Európai Bizottság a prognózisában a következő évekre is 3% alatti deficitet prognosztizál. Az alábbi ábrán azt gyűjtöttük össze, hogy a lezárt EDP-eljárások esetében az egyes tagállamok milyen költségvetési hiánypályát tudtak felmutatni a Bizottság értékelése alapján. Ebből is világosan látszik, hogy az EU az elmúlt pár évben szorosan figyelemmel követi, hogy a jövőbeli költségvetési hiány is 3% alatt marad-e.
Másrészt a fenntarthatóság miatt azt is elvárja, hogy a költségvetés ciklikusan kiigazított egyenlege évről évre 0,5%-kal javuljon. Harmadrészt - a gazdasági kormányzás erősítését célzó hatos jogszabálycsomag keretében - az EU azt is előírja, hogy a 60%-os referenciaszint feletti adósságrátát egyhuszaddal csökkentse minden évben. A kritérium 2011-es bevezetésekor azonban egy olyan kitételt is megfogalmazott Brüsszel, hogy egy három éves átmeneti időszak alatt ezt a feltételt nem kell alkalmazni az EDP-eljárás hatálya alatt lévő tagállamok esetében. Vagyis Magyarország szintén mentesül ennek teljesítése alól.
Fontos jelzés lesz ...
Mindezek alapján azt mondhatjuk, hogy - várhatóan - májusban fontos jelzést küldhet az Európai Bizottság. Brüsszel ugyanis már azzal is üzen, ha esetleg nem májusban, hanem később (az ősz folyamán, az újabb prognózis kiadásakor) alakítja ki álláspontját a túlzott deficit eljárásban.
Ha pedig végül az EB már májusban zöld jelzést ad a magyar költségvetési folyamatoknak, majd ezt követően az Európai Unió pénzügyminisztereinek tanácsa (Ecofin) megszünteti az eljárást, akkor kilenc évig tartó folyamat végére kerülhet pont. Ebben az esetben pedig új fejezet indulhat Magyarország esetében, hiszen kiderülhet: a brüsszeli nyomás csökkenése után lazul-e - akár csak egy kis időre is - a magyar költségvetési szigor.
A február 22-én megjelenő bizottsági prognózis jelzésértékű lesz a túlzott deficit eljárás szempontjából. A felvázolt új hiánypályából kiderül majd például, hogy az Európai Bizottság mekkora jelentőséget tulajdonítanak a 2013-as költségvetést övező kockázatoknak.
Erkölcsi és presztízs kérdés
A kormány óriási jelentőséget tulajdonít a túlzott deficit eljárás megszüntetésének és bízik abban, hogy idén - számításai szerint már kora nyáron - lekerül Magyarország az Európai Unió szégyenpadjának nevezett listáról. Az EU-ban példátlan módon kilenc éve folyik az eljárás hazánk ellen. Orbán Viktor miniszterelnök rendszeresen megszólal a kormány számára fontos ügyben, erkölcsi ügynek nevezve az eljárás lezárását. Legutóbb pedig bizakodásának adott hangot, miszerint már nyáron megszűnhet az eljárás.
Mivel a közeljövőben fontos események várhatók a túlzott deficit eljárással kapcsolatban (február 22-i bizottsági prognózis, áprilisi konvergenciaprogram, májusi országjelentés), ezért az alábbiakban összegyűjtöttük, hogy a múltban mikor és milyen körülmények között szűntek meg túlzott deficit eljárások az Európai Unió egyes tagállamaiban. Ezek alapján pedig nagyjából körvonalazódik, hogy mi kell ahhoz, hogy Magyarország ellen végre megszűnjön az eljárás idén május-június környékén.
Akiknek sikerült ...
Az Európai Bizottság oldalán elérhető nyilvános információk alapján már számos országnak sikerült lekerülnie az uniós szégyenpadról a legutóbbi években. Gyűjtésünk szerint (mely nem teljes körű) az elmúlt pár évben 17 esetben született pozitív döntés az EU pénzügyminiszteri tanácsa (Ecofin) részéről. Ezek túlnyomó többsége a megszokott menetrendben valósult meg: az Európai Bizottság a céldátumot (eddigre kell 3% alá csökkenteni a tényleges deficitet) követő májusban tett javaslatot az EDP megszüntetésére, júniusban pedig az EU pénzügyminiszterek el is fogadták a bizottsági ajánlást.
A Bizottság keze azonban jogszabályilag nincs megkötve arra vonatkozóan, hogy mikor tegye közzé ajánlását. Ezért volt is néhány eltérő eset: egyes országokról a megszokottnál egy hónappal korábban, illetve később született döntés, de előfordultak látványosabb kivételek is. Ennek kapcsán Franciaország 2006-os és Málta 2012-es példáját szokták megemlíteni.
A két különös példa
Ezek közül is Franciaország esete kirívó. Ez volt ugyanis a hírhedté vált, 2003-ban indított túlzott deficit eljárás egyik lezáró eleme. Ez az eljárás (a 2002-ben Németország ellen indított eljárással együtt) óriási visszhangot kapott és jelentős következményei lettek a teljes euróövezet gazdasági kormányzására. A sokat emlegetett 2003. november 24. éjjelén az eurózóna pénzügyminisztereinek többsége leszavazta az Európai Bizottság ajánlását, miszerint Franciaország és Németország nem tett eleget az elvárásoknak és megszakították a két ország ellen folyó eljárást. Sokan ezután a stabilitási és növekedési egyezmény bukását emlegették.
A francia történetnek végül 2007-ben lett csak vége, miután az Európai Bizottság 2006 novemberében megfogalmazta pozitív ajánlását a túlzott deficit eljárás lezárásáról, és az EU pénzügyminiszterei 2007. január 30-án fogadták azt el. A Bizottság akkori dokumentuma szerint ugyanis a 2006 tavaszi jelentésben még nem lehetett megítélni, hogy a túlzott hiányt hiteles és fenntartható módon csökkentette-e az akkori francia kormány. "A következtetés megállapításához arra lett volna szükség, hogy a költségvetés GDP-arányos hiánya az elvárt 3%-os szint alatt maradjon a következő években. Ez azonban nem következhetett be, mivel a tavaszi prognózisban a Bizottság 3%-os deficitet jelzett előre 2006-ra, 3,1%-ot pedig 2007-re" - fogalmazott a Bizottság a korábbi anyagában. Novemberi jelentésében viszont felülvizsgálta korábbi előrejelzéseit, és minden releváns évre 3% alatti hiányt jelzett előre. Emellett azt is kiemelte, hogy az államháztartás strukturális egyenlege is javult, ami fenntartható költségvetési hiánypályára utal. Valamint az adósság is csökkenésnek indulhat. Ezek fényében pedig arra a következtetésre jutott 2006 novemberében a Bizottság, hogy a túlzott deficitet Franciaország megfelelően kezelte, ezért javasolta az eljárás felfüggesztését.
A francia eset mellett a másik kilógó példa Máltáé: a szigetország esetében ugyanis csak 2012 novemberében javasolta az Európai Bizottság az EDP-eljárás megszüntetését és a pénzügyminiszterek tanácsa egy hónappal később mondta ki a pozitív ítéletet. Ennek előzménye, hogy - épp a magyar elnökség ideje alatt, Matolcsy György elnökletével - 2011 januárjában az Ecofin úgy döntött, hogy bár a kormány megtette a szükséges lépéseket, ezek összességében nem elegendőek, ezért a 3% alatti hiány teljesítésének határidejét 2011-re tolták. A következő értékelést a Bizottság 2012 januárjában adta ki, ekkor már 3% alatti deficiteket látott Málta esetében a 2011, 2012 és 2013-as évekre vonatkozóan, ám kivárt és végül csak novemberben tett javaslatot az eljárás megszüntetésére.
Mi jöhet ?
Mindkét eset jelzésértékű lehet Magyarország számára is. Franciaország korábbi példája azt mutatja, hogy az Európai Unió még a legerősebb tagállamokkal szemben is keménykedhet és alkalmazhat nagyobb szigort. Málta esete pedig azt bizonyítja, hogy távolról sem biztos az EDP-eljárás hatálya alól való május-júniusi kikerülés, annak ellenére sem, hogy Málta fő deficitszámait rendben találták előzőleg.
Az Európai Bizottság májusban feltehetően három lehetőséget mérlegel majd: megszünteti a Magyarország ellen folyó eljárást, fenntartja és a végleges döntést későbbre halasztja, vagy ismét belengeti a pénzügyi szankciót.
Magyarország szempontjából természetesen az lenne a legkedvezőbb, ha a Bizottság az eljárás megszüntetését javasolná. Ebben az esetben a Bizottság értékelése azt a kulcsfontosságú mondatot tartalmazza, hogy a költségvetés hiányát az adott ország hiteles és fenntartható módon csökkentette az elvárt szint alá, vagyis korrigálta túlzott deficitét.
Ennek kimondásához Magyarország több feltételnek is meg kell feleljen. Egyrészt az előírt (Magyarország esetében most a 2012-es) határidőre 3% alá kell csökkenteni az államháztartás GDP-arányos hiányát, ezen túlmenően az Európai Bizottság a prognózisában a következő évekre is 3% alatti deficitet prognosztizál. Az alábbi ábrán azt gyűjtöttük össze, hogy a lezárt EDP-eljárások esetében az egyes tagállamok milyen költségvetési hiánypályát tudtak felmutatni a Bizottság értékelése alapján. Ebből is világosan látszik, hogy az EU az elmúlt pár évben szorosan figyelemmel követi, hogy a jövőbeli költségvetési hiány is 3% alatt marad-e.
Másrészt a fenntarthatóság miatt azt is elvárja, hogy a költségvetés ciklikusan kiigazított egyenlege évről évre 0,5%-kal javuljon. Harmadrészt - a gazdasági kormányzás erősítését célzó hatos jogszabálycsomag keretében - az EU azt is előírja, hogy a 60%-os referenciaszint feletti adósságrátát egyhuszaddal csökkentse minden évben. A kritérium 2011-es bevezetésekor azonban egy olyan kitételt is megfogalmazott Brüsszel, hogy egy három éves átmeneti időszak alatt ezt a feltételt nem kell alkalmazni az EDP-eljárás hatálya alatt lévő tagállamok esetében. Vagyis Magyarország szintén mentesül ennek teljesítése alól.
Fontos jelzés lesz ...
Mindezek alapján azt mondhatjuk, hogy - várhatóan - májusban fontos jelzést küldhet az Európai Bizottság. Brüsszel ugyanis már azzal is üzen, ha esetleg nem májusban, hanem később (az ősz folyamán, az újabb prognózis kiadásakor) alakítja ki álláspontját a túlzott deficit eljárásban.
Ha pedig végül az EB már májusban zöld jelzést ad a magyar költségvetési folyamatoknak, majd ezt követően az Európai Unió pénzügyminisztereinek tanácsa (Ecofin) megszünteti az eljárást, akkor kilenc évig tartó folyamat végére kerülhet pont. Ebben az esetben pedig új fejezet indulhat Magyarország esetében, hiszen kiderülhet: a brüsszeli nyomás csökkenése után lazul-e - akár csak egy kis időre is - a magyar költségvetési szigor.
A február 22-én megjelenő bizottsági prognózis jelzésértékű lesz a túlzott deficit eljárás szempontjából. A felvázolt új hiánypályából kiderül majd például, hogy az Európai Bizottság mekkora jelentőséget tulajdonítanak a 2013-as költségvetést övező kockázatoknak.
Forrás : www.portfolio.hu
Szerző : Csiki Gergely
http://www.portfolio.hu/gazdasag/igy_kerulhet_le_vegre_magyarorszag_a_szegyenpadrol.179827.html?utm_source=hirstart&utm_medium=portfolio_linkek&utm_campaign=hiraggregator
Az uniós statisztika alapján hazánk igencsak leszakadt a régiós országok teljesítményétől 2012 utolsó negyedévében.
Szakadás a régióban, csak Magyarország süppedt ilyen mélyre...
Az Eurostat csütörtökön délelőtt megjelent szezonálisan kiigazított GDP-re vonatkozó magyar adata negyedéves viszonylatban 0,9 százalékos visszaesésről tanúskodik 2012 utolsó negyedévében, ami a harmadik legrosszabbnak számít a már adatokkal rendelkező tagállamok között. Bár itt meg kell jegyezni, hogy Görögország esetében nem közöl az Eurostat negyedéves bázisú GDP-t.
Éves viszonylatban hazánk esetében 2,8 százalékos zsugorodásról számolt be az unió statisztikai hivatala, ugyanúgy, mint csütörtök reggel a KSH. Ezzel a régiós országok tekintetében jelentős leszakadásnak lehetünk tanúi.
A cseh gazdaság esetében, melynek visszaesése lényegében a magyaréval zajlott párhuzamosan, hiszen a harmadik negyedéves 1,3 százalék után (a magyar ekkor 1,7 százalék volt), az év utolsó hónapjaiban 1,7 százalékkal csökkent a teljesítmény. (Szemben a magyar 2,8-cal). Románia ugyanakkor egy szerény mértékű, 0,1 százalékos növekedést regisztrált a harmadik negyedéves 0,3 százalékos visszaesés után. Szlovákia pedig a korábbinál szerényebb mértékben, ám még így is jelentősen, 1,2 százalékkal tudott bővülni 2011 utolsó negyedévéhez viszonyítva. A lengyel gazdaság teljesítményét még nem ismerjük, de az előző negyedévi 1,9 százalékos bővülés után igencsak meglepő lenne, ha az utolsó hónapokra visszaesést mutatnának az adatok. Érdemes még megnézni a környékbeli országok körében Bulgária teljesítményét is. A gazdaságuk a tavalyi év egészében negyedévről negyedévre fix 0,5 százalékos növekedést tudott produkálni.
Ezzel a teljesítménnyel egyébként változatlanul a problémás országok szintjén vagyunk. Olaszországban például 2011 utolsó negyedévéhez képest 2,7 százalékos gazdasági zsugorodás következett be. Ennél pedig csak rosszabb adatok vannak a többi perifériás ország esetében.
Az öreg kontinens is visszaesett...
Az eurózóna gazdasági teljesítménye a vártnak megfelelően 0,6 százalékkal csökkent 2012 utolsó negyedévében az előzőhöz viszonyítva, míg az Európai Unió egészében 0,5 százalékos volt a visszaesés. A szakemberek várakozása szerint egyébként ez lehet a mélypont, és a következő negyedéves adatok már kedvezőbbek lehetnek. Erre utalnak a gazdasági várakozásokra vonatkozó hangulatindexek is.
A negyedik negyedévet tekintve egyébként Magyarország a legfontosabb exportpartnerénél 0,4 százalékos növekedést regisztráltak előző évhez képest. A grafikonunkon pedig jól látszik, hogy Németország, hiába Európa gazdasági motorja, nemcsak, hogy a magyar, de az uniós teljesítményt sem tudta pluszba húzni.
A tagállamok közül negyedéves szinten a legnagyobb visszaesést Ciprus és Portugália regisztrálta, előbbi esetben 1, a portugáloknál pedig 1,8 százalékos zsugorodás következett be. A harmadik legrosszabb adat pedig a magyar gazdaság teljesítménye. Ezzel szemben legkiemelkedőbb adat a balti államokhoz kötődik, hiszen a tavalyi év utolsó három hónapjában a litván gazdaság előző negyedévhez képest 1, a lett gazdaság pedig 1,3 százalékkal tudott növekednek.
Ha az előző év azonos időszakához mért változásokat nézzük, akkor igazán gyászos adatok jelzik a problémás országok nehézségeit. A görög gazdaság 6, a portugál 3,8, a ciprusi pedig 3 százalékkal zuhant egy év alatt, míg a legnagyobb fejlődést ilyen bázison is Lettország regisztrálta, ahol 5,7 százalékkal bővült a gazdaság, míg az észt 3,4, a litván pedig 3,1 százalékkal tudott növekedni.
Szerző : Székely Sarolta
Forrás : www.mfor.hu
( http://www.mfor.hu/cikkek/Nincs_mese__csunyan_leszakadtunk_a_regiotol.html )
Simor András, az MNB elnöke előadást tartott a Hungarian Business Leaders Forum által szervezett XII. Pénzügyi csúcstalálkozón. Simor András előadásában hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaságot az alacsony növekedés és a magas finanszírozási költségek miatt továbbra is fenntarthatósági kockázatok jellemzik.
A jegybank elnöke kifejtette, hogy bár a gazdaságpolitikának korlátozott a mozgástere, de az erőfeszítéseknek a jól azonosítható strukturális gyengeségek leküzdésére kellene irányulniuk.
Megint kiszámítható környezetet kért
Törekedni kellene az intézményi stabilitás, a kiszámítható szabályozási környezet megteremtésére, a hitelezés élénkítésére, a munkapiac rugalmasságának növelésére és az innovációs képesség erősítésére.
Simor előadásában újra felhívta a figyelmet arra, hogy a monetáris politika alapvetően a ciklikus ingadozások ellensúlyozására képes és nem-konvencionális eszköztárával csak akut pénzpiaci zavarok esetén avatkozik be.
Az MNB a növekedéshez elengedhetetlen stabil, kiszámítható üzleti környezet kialakulásához az árstabilitás elérésével és fenntartásával tud leginkább hozzájárulni. A pénzügyi közvetítő rendszer stabilitása pedig a hitelezési hajlandóság normalizálódását és a hatékony pénzügyi közvetítést támogatja.
Másodikból majdnem utolsók ?
A külkereskedelmi egyenlegben komoly többlet keletkezett, és ez a váltás nemzetközi szinten is elismerésre méltó. Viszont a külső adósság alig csökkent, aminek az egyik oka, hogy a forint 20 százalékkal gyengébb, mint a válság előtt volt. A gazdaságunk továbbra is sérülékeny, az ország sebezhető, mert a bruttó eladósodottság magas.
Pozitív, hogy a kormány elkötelezett a hiány 3 százalék alatt tartásában, de ahhoz, hogy az államadósság is csökkenjen, növekedés és alacsony kockázati felár is kellene. Az adósság a hólabda-hatás miatt magas, ez a reálkamat (az infláció fölött lévő kamatszint) és a növekedés különbségéből adódik össze. Mivel a kamat az infláció fölött van (a magas országkockázati felár miatt, ami sokat csökkent, de a nemzetközi átlagnál még így is magasabb), és növekedés nincs, sőt, csökken a gazdaság teljesítménye, ezért nem tud érdemben mérséklődni az államadósság sem.
A magyar külkereskedelmi egyenleg sem az elképesztő exportjavulás miatt történik, hanem azért, mert az import a belső fogyasztás miatt visszaesett. Az elmúlt években az exportunk növekedése csak a világ exportnövekedésével együtt bővült, tehát nem tudtunk érdemben előre lépni
Simor az MNB adatai alapján elmondta: míg 2000-ben Magyarország az egy főre eső GDP-ben Csehország mögött a második helyet foglalta el a Baltikummal kibővített régióban, 2011-re a negyedik helyre csúsztunk le, és a nemzeti jegybankok előrejelzései szerint 2014 még lejjebb csúszunk, akkorra valószínűsíthető, hogy már csak Románia lesz mögöttünk.
Forrás : www.index.hu
( http://index.hu/gazdasag/2013/02/12/simor_kockazatos_az_orszag_fenntarthatosaga/ )
Nem feltétlenül jelent gyógyírt a japán gazdaság gondjaira a kormány monetáris lazító politikája - írja a Business Insider üzleti hírportál.
Az új japán pénzügyminiszter, Abe Sindzó nagy reményeket ébresztett gazdasági és pénzügyi körökben, hogy fiskális intézkedésekkel és monetáris enyhítéssel ki tudja vezetni Japánt a gazdasági stagnálásból.
Valutaháború: Japán cáfolja a vádakat - Merkel is aggódik
A Nikkei index rohamosan erősödik, és az inflációs várakozások is emelkednek. Miközben a befektetői bizalom ezzel párhuzamosan szinte ösztönösen javul, piaci körökben ott lappang az a kétség is, hogy nem feltétlenül fog így sikerülni.
Steven Englander, a Citibank devizapiaci elemzője arról számolt be, hogy ügyfelei körében megjelent az a vélemény is, hogy a jen gyengülése nem feltétlenül fogja kivezetni Japánt a válságból. Többségük elismeri, hogy a japán kormány intézkedései javítják a japán vállalatok versenyképességét ázsiai szomszédjaival szemben. Úgy látják, hogy a jen dollárral szembeni további 10 százalékos gyengülése 3-4 százalékkal ronthatja Japán ázsiai versenytársainak piaci pozícióját.Más oldalról viszont erősödik az a nézet, hogy a japán gazdaságot elsősorban strukturális problémák terhelik és a versenyhátrányt főként a dinamizmus és az innováció hiánya okozza. Eszerint a japán termékek elveszítették vonzerejüket, és a vásárlók nem fognak csak azért ismét japán termékeket vásárolni, mert azok olcsóbbá váltak, hiszen már nem tekintik azokat sem innovatívnak, sem élvonalbelinek. Az elektronikai cikkeknél például sokkal nagyobb súllyal esik latba a vásárlói döntésekben a márka neve, mint az autóknál, ahol a többség számára az ár a döntő tényező.
Hasonlóan vélekedett Henny Sender is a Financial Times lapban megjelent cikkében, mondván, nem tud a jen oly mértékben gyengülni, hogy az a Samsung telefonjairól a Sony készülékeire terelje át a vásárlók érdeklődését.
Szerző: MTI
( http://www.vg.hu/gazdasag/makrogazdasag/japannak-a-gyenge-jen-sem-segithet-397031 )
Magyarország a 26. a Bloomberg innovációs országranglistáján, amelyet az Egyesült Államok vezet Dél-Korea és Németország előtt.
Magyarország a K+F intenzitás (a K+F kiadások és a GDP aránya) tekintetében a lista 32. helyére került, a termelékenység (egy munkaórára eső GDP) szerint 35., a high-tech sűrűségben (high-tech cégek aránya a bejegyzett társaságok között) a 21., a kutatók koncentrációja (egymillió főre eső K+F kutatók száma) alapján a 31.
A régió országai közül Csehország (23.) előttünk végzett, Lengyelországot (30.), Szlovákiát (34.), Horvátországot (35.), Bulgáriát (43.) és Romániát (46.) megelőztük.
A toplista
1. USA
2. Dél-Korea
3. Németország
4. Finnország
5. Svédország
6. Japán
7. Szingapúr
8. Ausztria
9. Dánia
10. Franciaország
11. Hollandia
12. Írország
13. Norvégia
14. Oroszország
15. Belgium
16. Luxemburg
17. Kanada
18. Egyesült Királyság
19. Szlovénia
20. Izland
21. Svájc
22. Ausztrália
23. Csehország
24. Olaszország
25. Portugália
26. Magyarország
27. Spanyolország
28. Új-Zéland
29. Kína
30. Lengyelország
2. Dél-Korea
3. Németország
4. Finnország
5. Svédország
6. Japán
7. Szingapúr
8. Ausztria
9. Dánia
10. Franciaország
11. Hollandia
12. Írország
13. Norvégia
14. Oroszország
15. Belgium
16. Luxemburg
17. Kanada
18. Egyesült Királyság
19. Szlovénia
20. Izland
21. Svájc
22. Ausztrália
23. Csehország
24. Olaszország
25. Portugália
26. Magyarország
27. Spanyolország
28. Új-Zéland
29. Kína
30. Lengyelország
Szerző: Világgazdaság Online
( http://www.vg.hu/gazdasag/magyarorszag-a-leginnovativabb-orszagok-kozott-itt-a-lista-397054 )
Romlott tavaly év végén a fogyasztói hangulat világszerte, és a következő tizenkét hónap sem kecseget sok jóval; Magyarország a vizsgált 58 országból az utolsó előtti helyen állt, mindössze Görögországot előzte meg - derül ki a Nielsen piackutató intézet hétfőn ( 2013. február 04.) publikált mutatóiból.
A fogyasztói bizalmi index Magyarországon a harmadik negyedévivel megegyezően 37 pont volt a vizsgált időszakban. Görögországban 35 pont volt a mutató tavaly a negyedik negyedévben, tizenegy ponttal alacsonyabb, mint a harmadikban.
Globálisan az index 1 ponttal romlott a harmadik negyedévi 1 pontos javulás után, így a negyedik negyedévi index átlagosan 92 pontot tett ki.
A 100 alatti pontérték az jelenti, hogy a fogyasztók pesszimisták, az a fölötti azt, hogy optimisták a kilátásokat illetően. A vizsgált 58 országból mindössze tízben volt 100 pont fölött a mutató: az első helyen India áll, 121 ponttal, majd a Fülöp-szigetek, Indonézia és Thaiföld következik.
Az elemzés szerint a fogyasztók hangulatára elsősorban az amerikai költségvetési hiánnyal, valamint az euróövezeti adósságválsággal kapcsolatos probléma nyomta rá a bélyegét. Ezért a fogyasztók 63 százaléka úgy látta a tavalyi év végén, hogy a következő tizenkét hónap nem kedvez kifejezetten a jelentősebb bevásárlásoknak.
Szerző: MTI
( http://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/nielsen-magyarorszag-az-utolso-elotti-helyen-all-397055 )


















