A Forint megbillent, az OTP és a Magyar Telekom pedig nagyobb esést produkált, miután Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter új megszorításokat jelentett be.

Emelkedik a tranzakciós illeték, a telekommunikációs adó, valamint egyéb bevételnövelő lépéseket is bejelentett Varga Mihály, nemzetgazdasági miniszter.

A lépésekre elvileg nem lenne szükség, hiszen a költségvetési hiány így is az EU által elvárt 3 százalék alatt maradhat. Ugyanakkor elemzők szerint a kormány így teremti meg a választások előtti osztogatás alapjait.

Az euró jegyzése 291 fölé szaladt, miután délelőtt 290 alatt is mozgott a jegyzés.

Az OTP 0,8 százalékos esést mutat, így 4 900 forinton jegyzik a bankpapírt. A bankpapír 4 880 forintról fordult. A Magyar Telekom 2,5 százalékkal esett, 350 forint környékére.

A BUX 0,5 százalékos esést mutat, míg a többi európai tőzsdeindex 0,8-1,5 százalékos emelkedést tud felmutatni délelőtt.

 

Szerző : Világgazdaság Online

http://www.vg.hu/gazdasag/makrogazdasag/utik-a-forintot-az-otp-t-es-a-magyar-telekomot-is-varga-szavaira-405869

A fogyasztáshoz kapcsolódó adó mértéke elmarad a korábban vártaktól, ezért változtatásra van szükség - mondta Varga Mihály.

Az eredményt nem szabad elvesztenünk, ezt meg kell tartanunk - mondta Giró-Szász András kormányszóvivő a túlzottdeficit-eljárás megszüntetéséről. Vannak olyan folyamatok, amelyek jók az emberek számára, például az infláció csökkentése, ám ezek nem feltétlen jó az államkassza szempontjából. Nem szabad Málta sorsára jutva visszakerülni a deficiteljárásba, ezért újabb intézkedésekre van szükség - mondta.

Két javaslat kerül ma a parlament elé - mondta Varga Mihály . Kezdeményezik a pénzügyi tranzakciós illeték módosítását. Eddig 0,3 százalék volt az illeték mértéke, ez 0,6 lesz, és megszűnik a 6000 forintos felső limit is. A számlák közti utalásnál a 0,2 százalékos mérték 0,3-ra nő. A 6000 forintos korlát itt megmarad.

A távközlési adó módosul: 2 forintról 3 forintra nő a céges vállalkozásokat terhelő adó, a felső korlát 2500-ról 5000 forintra nő. A bányajáradék 12-ről 16 százalékosra nő. Az egészségügyi hozzájárulás 6 százalékos lesz a kamatokra vonatkozó tőkejövedelmek esetében.

A kormány javasolja, hogy legyen állami garancia amellé a hitelfelvétel mellé, amely az e-útdíj bevezetésében segíti a fuvarozókat.

301 milliárdot tervezett a kormány a tranzakciós illetékből az egész évre, ehelyett májusig 52 milliárd folyt be - indokolta a miniszter a lépést.

92 milliárd forintos zárolás jön a májusi döntés értelmében, ez érinti a közmédiát is - válaszolta egy kérdésre Varga. A zárolás mértékét a médiahatóság tudomásul vette - mondta. A háztartások rendkívül gyorsan reagáltak az új illetéktípusra, ezért is folyt be kevesebb szerinte.

Varga azt is közölte, hogy a korábbi csomag második pillérét újragondolják. Létrehoznak egy alapot, amiből finanszírozhatják a nagyberuházásokat, így például a stadionépítéseket.

A reklámadó bele fog kerülni a költségvetés módosításába, az ebből várható bevétellel is számolni fognak.

Arra a kérdésre, hogy családonként milyen hatása lesz a megszorításoknak, Varga annyit mondott: ez a fogyasztási szokásokon múlik.

Az új intézkedések 2013. augusztus 1. -jétől léphetnek hatályba.

„A bevételnövelő lépéseket kiadásnövelő intézkedések követhetik, azaz a költségvetési szigorítás a lazítást készítheti elő" – mondta a Világgazdaságnak Török Zoltán . A Raiffeisen Bank vezető közgazdásza szerint azért is jelenthették be most a bevételnövelő lépéseket, mert az Ecofin ezen a héten szavaz arról, hogy Magyarország ellen megszűnjön-e a túlzottdeficit-eljárás.

Az Európai Bizottság ugyan 3 százalék alatti GDP-arányos hiányt vár idén és jövőre is a legfrissebb prognózis szerint, ugyanakkor Orbán Viktor miniszterelnök a múlt héten belengetett bizonyos lazító lépéseket. „A pedagógusok életpályamodelljének bevezetése például kiadásnövelő intézkedés, ami növelheti a hiányt is, és ezt ellensúlyozzák a bevételnövelő lépések" – mondta Török Zoltán.

A tranzakciós illeték emelése a „legnagyobb falat", ami éves szinten 50-70 milliárd forintos pluszbevételt is hozhat az államnak, a teljes Varga-csomag pedig a 120 milliárdot is meghaladhatja, ami a GDP 0,4%-a – vélte Török. Idén időarányosan 50 milliárd körüli lehet a többletadó-bevétel.

„A tranzakciós adó tervezett módon történő emelése ugyanakkor nem mond ellent a készpénzfelvétel szankcionálásának" – tette hozzá.

„Az intézkedésekre véleményünk szerint nem lett volna szükség, mivel a májusig az éves költségvetési hiányterv 63,5%-a teljesült, ami nem mutat jelentősebb elmaradást a korábbi évekhez viszonyítva" – vélte Suppan Gergely , a TakarékBank vezető közgazdásza. „A pénzügyi tranzakciós illeték esetében valóban keletkeztek elmaradások, azonban ennek fedezésére a kormány már elrendelt zárolást a tartalékokból" – tette hozzá.

„Az eredeti hiányterv pótlólagos intézkedések nélkül is teljesíthető lett volna, ezért várakozásunk szerint a korábban elrendelt költségvetési zárolások az év második felében akár feloldásra is kerülhetnek, az eddigi intézkedések fenntartásával pedig a hiány a tervezettnél alacsonyabb is lehet" – hangsúlyozta a közgazdász.

Suppan szerint „a most bejelentett intézkedések ugyanakkor eloszlathatják azt a reményt, hogy a túlzottdeficit-eljárás megszüntetését követően a gazdaságpolitika kiszámíthatóbbá válik azáltal, hogy a költségvetés tarthatósága elvileg nem követeli meg egyes adónemek és illetékek emelését, vagy újabbak kivetését".

 

Szerző : Világgazdaság Online

http://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/varga-uj-csomagja-csapas-volt-a-kiszamithato-gazdasagpolitikara-405867

A nyugdíjpénzekre is adót vet ki a Kormány

A piaci verseny hiánya miatt a bankok könnyen át fogják tudni hárítani az ügyfelekre a magasabb tranzakciós illetéket és az ehóval megemelt kamatadót, az önkormányzati adósságállományra kivetendő 7 százalékos adót viszont mindenképpen ők fizetik meg. Rossz hír, hogy a hétfőn benyújtott javaslat szerint a kamatjövedelmekre tervezett 6 százalékos eho-kulcs nem tesz kivételt a TBSZ vagy a nyesz számlákra, amelyekből származó kamatjövedelem eddig adómentes volt.

A tőzsdei cégek közül a Magyar Telekom mellett súlyosan érinti a Varga csomag több intézkedése az OTP Bankot is, amelynek árfolyama hétfőn a bejelentést követően meredeken lefelé vette az irányt.

Hogy a tranzakciós illeték 0,3 százalékos kulcsának duplára emelésének mekkora lesz a hatása a bank jövedelmezőségére, az egyelőre kérdéses, hiszen az eddigi tapasztatok szerint a hazai hitelintézetek könnyen át tudták hárítani a pluszterhelést az ügyfeleikre. A kormányzat az áthárítással kapcsolatban korábban csak annyit jelzett, hogy a bankok közötti éles verseny miatt erre nem kell számítani, ám sajnos éppen a lakossági folyószámla piac területén a hazai piac szerkezetére jellemző vezető-követő modell miatt egy-egy bank piaci dominanciája olyan jelentős, hogy egyértelműen ármeghatározó a többi bank felé. Ez pedig a költségek ügyfelekre történő kartell-szerű áthárításának a legmegfelelőbb környezet, így feltételezhető, hogy az elemzők által egyébként régóta várt tranzakciós illeték felemelése különösebben nem fogja rontani a bankok eredményét. Helyette viszont a lakosságnál csapódik le ez az adónem.

Megszűnhet az MSCI Magyarország Index ?

Mint azt a Napi Gazdaság korábban megírta, a hétfői döntés következtében Magyar Telekomnál jelentősen csökken a részvényenkénti fair érték, ami tőzsdei szempontból azért is különösen veszélyes, mert ha 330-340 forint (részvényenként 1,518 dollár) közelébe esik az árfolyam, akkor kikerülhet a Telekom az MSCI Magyarország indexből, és így a feltörekvő piaci indexből is. Ez pedig akár a teljes MSCI Magyarország index megszűnéséhez vezethet, hiszen a Richter tavaly novemberi kiesése miatt csak két részvény maradna bent, a szabályok szerint így viszont nem működhet ország index. Így tehát az OTP és a Mol is kiesne a feltörekvő piaci indexből a legrosszabb szcenárió szerint - hívja fel a figyelmet az Equilor, amely szerint a Magyar Telekom számára 2-4, és az OTP Banknak nagyjából plusz 10 milliárd forint közvetlen adóterhet jelentenek a hétfői bejelentések.

Megadóztatják a TBSZ-t

Kérdéses viszont a kamatjövedelmekre tervezett 6 százalékos eho-kulcs hatása, hiszen ezzel így összességében a kamatadó 22 százalékra emelkedik. Mint arra lapunk figyelmét Tóth Gergely, a Buda-Cash brókerház elemzője külön felhívta: a jelenlegi törvényjavaslat nem tesz kivételt a tartós befektetési (TBSZ) vagy a nyugdíj-előtakarékossági számlákra (nyesz), amelyekből származó kamatjövedelem eddig adómentes volt. Vagyis itt lesz most egy 6 százalékos kulcs.

A bankbetéteseknek mindenképpen rossz hír a kamatadó megemelése, hiszen eleve egy csökkenő kamatkörnyezetben elveszítheti a bankbetét a vonzását, bár - teszi hozzá Tóth - a törvényjavaslat szerint az államkötvények után kifizetett kamatjövedelem is adóköteles lesz, így a két megtakarítási forma közötti versenyt ez önmagában nem torzítja, csak akkor, ha a konkrét törvény az állampapírokra kivételt helyezne. Ha ez megtörténik, akkor a háztartások megtakarításáért folyó verseny újabb fejezetet vehet, és az állam elszívó hatása erősebben érvényesülne.

Negatív a nyereségre...

Tóth szerint a bank nyereségére ugyanakkor biztosan negatívan hatnak az intézkedések, hiszen éppen az OTP rendelkezik a betéti piacon azzal a domináns helyzettel, ami nem is kizárólag a versenyre, hanem a lakosság jövedelmi helyzetére, illetve az egyéb megtakarítási lehetőségek attraktivitására érzékeny. A Buda-Cash egyenlőre tartja az első negyedéves publikációt követően kiadott 5800 forintos célárát, de mint azt a brókerház elemzője ehhez hozzáteszi: benne van a pakliban, hogy ezt revideálni kell. Főleg, mivel a cég brókerei nem fundamentális, hanem piaci alapon inkább az 5500 forint körüli fair árat látják egyelőre igazoltnak.

Tóth azt mondja, hogy a bankban megmaradt a felértékelődési erő, mivel régiós összevetésben továbbra is komoly, mintegy 30 százalékos diszkonttal forognak a papírjai. Igaz, ennek oka éppen az a hektikus gazdaságpolitikai környezet, ami folyamatosan kockázatokat jelent a bank jövedelmezőségére. Ilyen például a mostani Varga csomag is. A Buda-Cash egyenlőre tartja az év végi 140 milliárd forintos nettó eredményvárakozását is, de ezzel kapcsolatban is most a lefelé mutató kockázatok erősödtek meg.

Újabb bankadó...

Amit viszont biztosan nem fog tudni áthárítani az ügyfelekre, az az állam által idén átvett, illetve részben törlesztett önkormányzati adósságállományra kivetésre kerülő 7 százalékos bankadó - mondja Gabler Gergely, az Equilor szenior elemzője. Az elemző úgy számolja, hogy az OTP esetében ez az idei évre egy 17-18 milliárd forintos, vagyis részvényenként 60 forintos egyszeri tételt jelenthet. Ez önmagában nem olyan sok, bár a többi intézkedéssel együtt azért nem véletlenül érezte meg a bank árfolyama a befektetői meglepettséget.

A tranzakciós illeték megemelését Gabler szerint is át tudja hárítani a bank az ügyfelekre, ám az önkormányzati adósságra tervezett bankadót nem, azt ki kell fizetni. Mindezek ellenére a bank fair értéke magas, ami miatt nem indokolt a tartós esés, sőt a délutáni kereskedésben vissza is kezdett korrigálni az árfolyam a napközbeni mélypontról.

A részvényenkénti könyvszerinti értéke az OTP-nek 5500 forint, és nem sok fundamentum indokolja, hogy ez alatt kereskedjenek a részvényekkel, ezért Gabler is lát felülértékelési potenciált a bankban. Mint mondja, különösen a céltartalékolás terén teljesíthet jól az OTP, ami bőven kompenzálhatja a többlet terhet. Ami még a fundamentumokat illeti, negatívan hat a csökkenő hazai kamatkörnyezet, ami szűkíti az itt elérhető hozamokat, viszont a bank emiatt feltehetően növeli majd a külföldi hitelkihelyezést, ami viszont továbbra is magas kamatmarzsokat, vagyis a hazai szűkülő kamateredmény kompenzációját teszi lehetővé.

A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint azért kellett adót emelni, hogy elegendő többlet legyen közterhekből, s akkor se boruljon a 3 százalékos hiánycél, ha „nem várt események" jönnének.

Megkérdeztük a minisztériumot, miért volt szükség a hétfőn meghirdetett újabb adóemelésekre. Vagyis a készpénzfelvételt terhelő tranzakciós illeték duplázására és az átutalásokra kiszabott sarc, illetve a távközlési adó 50 százalékos emelésére, a bányajáradék felsrófolására és arra, hogy az egészségügyi hozzájárulást kiterjesszék a kamatjövedelmekre is.

Az NGM hangsúlyozta, a magyar társadalom rengeteget tett a Magyarországgal szembeni túlzottdeficit-eljárás megszűnésért, de az eredményt azonban meg is kell tartanunk, meg is kell védenünk. Ennek érdekében hozta meg az intézkedéseket a kormány, és hétfőn be is nyújtotta a parlamentnek. Megjegyezték azt is, hogy egy, az előző szocialista kormányok hibájából közel egy évtizeden át húzódó folyamat végére tud a mostani kormány pontot tenni, amikor megszűnik hazánkkal szemben a túlzottdeficit-eljárás.

Mindenképpen 3 százalék alatt...

Magyarország kormánya továbbra is elkötelezett a költségvetési hiány GDP-hez mért legfeljebb 3 százalékos aránya mellett – tették hozzá. Azt akarják elérni, hogy ez a cél akkor is teljesüljön, ha nem várt, előre nem látható események miatt a költségvetési folyamatok kedvezőtlené válnának. Ezért tartják szükségesnek, hogy kellő nagyságú közteherbevétel-többlet álljon rendelkezésre. Sőt, azzal is érveltek, hogy a kormány a hosszú távú gazdasági növekedés és pénzügyi stabilitás fenntartása érdekében is döntött úgy, hogy az államháztartás egyenlegét tovább javító intézkedéseket hoz.

A benyújtott adóintézkedések – megszavazásuk esetén – akár 100 milliárd forinttal is javíthatják a költségvetés helyzetét – válaszolta az MTI kérdésére a Nemzetgazdasági Minisztérium hétfőn.

Nem érinti a családokat. Vagy mégis ?

Az intézkedések nem érintik a családoknak, magánszemélyeknek nyújtott forrásokat, támogatásokat – közölte lapunkkal az NGM. Hanem elsősorban a magas profitot termelő ágazatokban tevékenykedő, a belföldi piacon jelentős erőfölénnyel rendelkező vállalkozásokat, illetve a kamatjövedelemben részesülőket vonja fokozottabb adóterhelés alá.

Azonban azt is elismerték, hogy bár a tranzakciós illeték a pénzforgalmi szolgáltatókat terheli, azok – a jogszabályok betartása mellett – üzletpolitikájuknak megfelelően döntenek arról, továbbhárítják-e az illetéket az ügyfelekre. Megemlítették, hogy a jogszabálynak megfelelő gyakorlatot a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete folyamatosan vizsgálja, és ha a továbbterhelés jogtalan, eljárnak a pénzügyi intézménnyel szemben.

A minisztérium azzal is tisztában van, hogy az áthárítás eltérő módon valósult meg a különböző kereskedelmi bankoknál, számlacsomagoknál és tranzakcióknál. Azonban úgy vélik, tudatos fogyasztói magatartás mellett minimalizálhatók az áthárítás miatti többlet banki költségek, illetve hogy a költségek áthárításának gyakorlatát az erőteljesebb verseny korlátozza. Az utóbbit a kormány is segítené. Mint megtudtuk, dolgoznak egy olyan szabályozás kialakításán, mely megakadályozza a banki erőfölénnyel való visszaélést, és segíti az árverseny fokozását, valamint a bankváltás megkönnyítését.

Populista módon emel adókat a kormány...

A Jobbik jelentős adóemeléseknek tekinti a hétfőn bejelentett kormányzati pénzügyi intézkedéseket. Volner János frakcióvezető-helyettes szerint ráadásul a kabinet „populista" módon úgy tesz, mintha az intézkedésekkel a multinacionális cégeket vagy a bankokat adóztatná, miközben a terhek teljes áthárítását lehetővé teszi, így azokat valójában az emberek viselik.

A párt szerint ezekkel az intézkedésekkel a kormány fokozza a magyar gazdaság lemaradását és régiós leszakadását, ahelyett, hogy mindent megtenne a lakosság és a gazdaság adóterheinek csökkentése érdekében. Volner János úgy vélte: a tervezett változtatásokkal a Fidesz-kormány valójában az emberek életszínvonalát és a gazdasági válságból történő kilábalás esélyeit is radikálisan csökkenti.

Kiszámíthatatlan gazdaságpolitikát folytat Varga Mihály

Az LMP véleménye szerint Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter „egy fikarcnyival sem jobb", mint elődje, Matolcsy György, mert ugyanazt a kiszámíthatatlan gazdaságpolitikát folytatja – mondta hétfői, budapesti sajtótájékoztatóján Vágó Gábor.

A képviselő feltette a kérdést: ha annyira sikeres a gazdaság, mint amennyire a Fidesz állítja, akkor miért van szükség „egy ilyen orbitális méretű megszorító csomagra"? A politikus azt mondta, a hétfői bejelentés keresztülhúzta azokat a korábbi reményeket is, hogy Varga Mihály érkezésével némi kiszámíthatóság jelenik a magyar gazdaságpolitikában.

Hangsúlyozta: a tranzakciós adó emelése ismételten az egyszerű embereket fogja leginkább érinteni.

Adóemelésekkel nem lehet kikecmeregni abból a válságból, ahová Magyarország jutott – jelentette ki. Az utolsó pillanatban végrehajtott adóváltoztatások ráadásul csak a kiszámíthatatlanságot növelik – tette hozzá.

Az LMP szerint egy olyan új gazdasági fordulatra lenne szükség, amelynek során az oktatásba, az egészségügybe és olyan egyéb szférákba fektetnek be, amelyek képesek magas hozzáadott értéket előállítani – közölte.

Újabb megszorítások...

Az emberek kiadásait tovább növelő megszorító csomagnak tartja az MSZP a hétfőn bejelentett pénzügyi intézkedéseket.

Mesterházy Attila MSZP-elnök hétfői sajtótájékoztatóján úgy reagált: ezek az intézkedések az egész társadalmat az eddiginél nehezebb helyzetbe hozzák, a munkavállalókat, a kis- és közepes vállalkozásokat, a nyugdíjasokat egyaránt. Hozzátette: a kormány eddigi gyakorlatának megfelelően a megszorítások egy részét nem közvetlenül, hanem cégeken keresztül terheli az emberekre.

Az MSZP szerint nem további megszorításokra, hanem a növekedést beindító gazdaságpolitikai fordulatra van szükség – mondta a pártelnök.

A Fidesz támogatja...

A kormánypárt támogatja a Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter által hétfőn bejelentett pénzügyi intézkedéseket, mert azok a túlzottdeficit-eljárás megszüntetését szolgálják, egyúttal ismét a méltányos közteherviselés gazdaságpolitikáját bizonyítják – mondta sajtótájékoztatóján Hoppál Péter, a kormánypárt szóvivője.

A politikus emlékeztetett rá, hogy Brüsszelben a héten döntenek a Magyarország elleni túlzottdeficit-eljárás végleges megszüntetése ügyében. A Fidesz támogatja a bejelentett kormányzati javaslatokat, azok ugyanis azt szolgálják, hogy az emberek végre felszabaduljanak az alól a nyomás alól, ami Magyarországon volt a szocialisták miatt, akik egyszer sem tudták teljesíteni az államháztartásra vonatkozó európai uniós előírást – mondta.

A szóvivő szavai szerint az adóátrendezések ismét a méltányos közteherviselés gazdaságpolitikáját bizonyítják.

 

Forrás : FN24/MTI

http://fn.hir24.hu/gazdasag/2013/06/17/ezert-kell-adot-emelni%281%29/#aktualis

Exkluzív interjú !

Akár már öt éven belül csatlakozhat az eurózónához Magyarország, mivel kifejezetten pozitívak a magyar gazdaság kilátásai − mondta a Napi Gazdaságnak Varsóban Mark Mobius, a Templeton Emerging Markets elnöke. A nemzetközi befektetési guru szerint nem kell attól tartanunk, hogy a Fed visszafogja kötvényprogramját és megáll a tőkebeáramlás a feltörekvő térségbe.

A Napi Gazdaság csütörtöki számának cikke

Magyarországon úgy emlegetik a Franklin Templetont, mint az ország legnagyobb magánhitelezőjét, hiszen a teljes államadósság több mint tíz százaléka van a cég kezében. Hogy látja most Magyarországot?

− Pozitívak vagyunk Magyarország kilátásaival kapcsolatban, mert szerintünk a kormány gazdaságpolitikája piacbarátabb irányba fog elmozdulni. Éppen ezért jó befektetési lehetőségeket látunk a magyar piacon, például az OTP Bankban. A fentiek miatt úgy gondoljuk, hogy ha nem romlik el nagyon a hangulat és nem okoz komoly negatív meglepetést Magyarország, akkor a piac kifejezetten vonzó lehet.

Mi a véleménye a magyar kötvénypiacról a rekordalacsony hozamok mellett?

− Nem vagyok kötvénypiaci szakértő, ezért a konkrét helyzetről nem tudok sokat mondani, de azt mindenképp elmondhatom, hogy a hozamok mellett a nemzeti deviza árfolyama is sokat számít egy piac megítélésekor. Összességében továbbra is viszonylag pozitívnak ítélem meg a magyar kötvények kilátásait, a hozamcsökkenés ellenére a magyar és az amerikai állampapírok közti különbözet továbbra is kimondottan vonzó.

A Franklin Templeton Magyarország legnagyobb magánhitelezője, a március végi adatok szerint összesen 10,3 milliárd dollárnyi magyar állampapír volt a cég amerikai és luxemburgi alapjaiban. A februárban kibocsátott 3,25 milliárd dollárnyi új devizakötvény mintegy negyedét a Templeton vette meg, vagyis továbbra is bíznak a magyar államban. Az érintett kötvényportfólió tetemes részét Michael Hasenstab kezeli a cégen belül.

Hogy ítéli meg a forint kilátásait?

− Szerintem a közelmúlt 285 körüli csúcsánál már nem nagyon lesz erősebb a magyar deviza, viszont a korábbinál sokkal stabilabb, kiszámíthatóbb árfolyamra számítunk.

Jövőre parlamenti választásokat tartanak Magyarországon. Ennek mekkora a politikai kockázata?

− Nincs komoly kockázata. Magyarország jelenleg az Európai Unió tagja, nem tud igazán radikális változásokat végrehajtani semmilyen kormány. Szerintem elképzelhetetlen a gyökeres fordulat, mert a költségvetésnek rendben kell lennie az ország uniós tagsága miatt. Egyébként pedig választások előtt mindig kockázatot jelent, hogy egy kormány elkezdhet költekezni, ebben nincs semmi rendkívüli.

A kelet-közép-európai régióban mostanában a bécsi tőzsdét is birtokoló CEESEG és a varsói értéktőzsde esetleges együttműködése a legnagyobb sztori. Hogy látja a régiós tőzsdék kilátásait?

− Az biztos, hogy a jövőben sokkal szorosabb együttműködésre lesz szükség a tőzsdék között, több helyen lesz közös kereskedési platform és más területeken is várható együttműködés. Egy ilyen lépéssel vonzóbbá válhatnának a régiós tőzsdék a befektetők szemében, mivel könnyebb lenne kereskedni ezeken a piacokon.

Nyugat-Európa túl van már a válság nehezén?

− Én nagyon pozitívan látom Európa, az eurózóna jövőjét, szerintem az államok, a kormányok fontos leckéket tanultak meg az elmúlt években, ebből profitálhatnak. A kontinens már elérte a mélypontot, nem számítok arra, hogy újabb és újabb országok kerülnének bajba az eurózónában.

Szükség lesz a jövőben egy nagyobb hatáskörrel rendelkező közös elnökre az Európai Unióban?

− Ez még túl korai, előbb folytatni kell az együttműködést, még erősebbé válni, aztán a jövőben talán majd eljöhet a szorosabb politikai unió ideje is.

Ön szerint tagja lehet majd egyszer Magyarország az eurózónának?

− Mindenféleképpen, hiszen az ország az EU tagja, nincs más választása.

Mikor juthatunk el ide? Tíz év múlva?

− Talán hamarabb is, öt éven belül.

Manapság mindenki a Fed kötvényprogramjának lehetséges végéről beszél. Milyen hatással lehet a közép-európai piacokra, ha az amerikai jegybank elkezdi elzárni a csapot?

− Nem hiszem, hogy a Fed politikája gyökeresen megváltozna, szerintem amíg nem csökken tovább drasztikusan a munkanélküliség, addig folytatni fogják a jelenlegi laza monetáris politikát és a pénz továbbra is keresni fogja a lehetőségeket a feltörekvő piacokon.

Mekkora munkanélküliség mellett tartja elképzelhetőnek a kötvényvásárlás leállítását vagy lassítását?

− Talán négyszázalékos ráta mellett.

Akkor az várhatóan nem idén és nem is 2014-ben fog eljönni.

− Lehet, hogy soha nem jön el, a kötvényvásárlás örökre fennmarad. Amíg egyáltalán van munkanélküliség, addig miért kellene leállítani a programot? − ez a nagy kérdés.

És a program havi 85 milliárd dolláros keretösszege is örökre fennmaradhat?

− Igen, én így gondolom. Kivéve akkor, ha az infláció számottevően emelkedni kezd − ez lehet az egyetlen dolog, ami megállíthatja a Fedet.

Mark Mobius 1937-ben született New Yorkban, német és Puerto Ricó-i szülőktől, 1987 óta dolgozik a Templetonnál. A cég honlapja szerint jelenleg két amerikai és egy luxemburgi alapban találhatók magyar részvények, melyeket Möbius kezel. Az amerikai alapokban egyrészt közel kétmillió dollárnyi (mintegy 450 millió forint) OTP-részvény, egy másik alapban pedig 4,7 millió dollárnyi (bő egymilliárd forint) Egis-papír található. Luxemburgban az elnök által kezelt Templeton Eastern Europe Fund 452 millió eurós összes vagyonának 5 százaléka van OTP-papírokban, vagyis ez további 6,8 milliárd forintos pozíciót jelent.

 

Forrás : www.napi.hu

Szerző : Beke Károly

http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/ez_var_a_forintra_es_magyarorszagra_a_guru_szerint_exkluziv_interju.556425.html
Az árfolyamküszöb központi eszköze lesz a Svájci Nemzeti Bank monetáris politikájának a belátható jövőben is - mondta Jean-Pierre Danthine, a jegybank alelnöke egy montreali konferencián. Szavai azt a reményt keltik a magyar frankhitelesekben, hogy a frank árfolyama a jövőben sem mehet 250 forint fölé, amíg az euró árfolyama 300 forint alatt tartózkodik.


A jelenlegi defláció helyett inflációra számít az év végére a svájci jegybank alelnöke, Jean-Pierre Danthine. A számok "pozitívak" lesznek év végére- fogalmazott.

Ma, és a belátható jövőben nélkülözhetetlen eleme a jegybank monetáris politikájának az árfolyamküszöb - mondta Jean-Pierre Danthine, utalva arra, hogy 2011 szeptembere óta nem engedi a svájci jegybank, hogy 1,2 alá csússzon a frank árfolyama az euróval szemben.

Reménykeltő hír érkezett Svájcból a frankhiteleseknek


A svájci frank még mindig túlzottan erős és szükség esetén kész a jegybank akár változtatni is azt az 1,20-as árfolyamküszöböt, amelyet még 2011 szeptemberében vezetett be az euróval szemben - többek között ezeket mondta kevesebb, mint egy hónappal ezelőtti nyilatkozatában Thomas Jordan, a svájci jegybank elnöke. Szavait akkor intenzív frankgyengülés követte.

2013.05.22 12:13 Megszólalt a svájci jegybankelnök, esik a frank!

Reménykeltő hír érkezett Svájcból a frankhiteleseknek

 

Forrás : www.portfolio.hu

http://www.portfolio.hu/gazdasag/penzugy/remenykelto_hir_erkezett_svajcbol_a_frankhiteleseknek.185124.html?utm_source=hirstart&utm_medium=portfolio_linkek&utm_campaign=hiraggregator

Egy friss felmérés szerint a szakközépiskolai végzettséggel rendelkező pályakezdők átlagosan havi bruttó 118 ezer forintot keresnek. Feleannyit, mint a diplomások.

A szakközépiskolát végzett pályakezdők átlagosan 118 ezer forintot keresnek, ami messze elmarad az országos 221 ezer forintos átlagfizetéstől, valamint 50 százalékkal alacsonyabb a diplomás pályakezdők fizetésénél - derül ki a Workania állásportál által működtetett fizetesek.hu legfrissebb adataiból.

A Workania azt vizsgálta meg, hogy azoknak a fiataloknak, akik a diploma helyett valamilyen szakközépiskolai végzettséget szereztek, milyen fizetési elvárásai lehetnek jelenleg a munkaerőpiacon.

A legmagasabb fizetésre a gyártás-termelés területén számíthatnak a 17-24 év közötti szakmunkás pályakezdők: egy elektrotechnikus átlagfizetése bruttó 148 900, egy hegesztőé 147 200 forint, míg egy esztergályos 145 900, egy CNC gépbeállító pedig bruttó 143 600 forintot kereshet.


Fotó: Kummer János

A következő jól fizető terület az építőipar, ahol havi 130-140 ezer forint között kereshetnek a fiatal dolgozók: az ácsok, a szobafestők, az asztalosok, a villanyszerelők, a gáz- és vízvezeték-szerelők mind ide tartoznak, de a fodrászok és pékek fizetése is ebben a sávban mozog.

Rosszabb a helyzet a vendéglátóipar, valamint az autóipar területén: az autószerelők havi bruttó átlagbére pályakezdőként 107 ezer forint, míg például a szakácsok is átlag 116 ezer forintot, a pincérek pedig 130 ezer forintot keresnek.
A legalacsonyabb fizetésre a varrónők, a bádogosok, a lakatosok, valamint a kárpitosok számíthatnak - írja a Workania.

Egy korábbi OECD-felmérés Magyarországon a nőknél 187, a férfiaknál 244 százalékos eltérést mutatott ki a közép- és felsőfokú végzettségűek keresete között, utóbbiak javára. Ez az adat az OECD-átlagnál is jóval magasabb volt. A kutatás azt is megállapította, hogy a felsőfokú végzettségűek arányának növekedése pozitívan hat a GDP-re is.

A magyar kormánynak viszont, mint tudjuk, meggyőződése, hogy több szakmunkásra és kevesebb diplomásra van szüksége a munkaerőpiacnak.

 

Forrás : FN24

http://fn.hir24.hu/karrier/2013/06/12/feleannyit-keresnek-a-szakmunkasok-mint-a-diplomasok/#aktualis

A Forint az euróval szemben 3 hét alatt majdnem 16 forintot gyengült. Az XTB elemzője szerint a befektetők egyre inkább ódzkodnak a további kamatvágásoktól.

Ma 301 forint felett is járt az euró. Összehasonlításképpen május 26-án az árfolyam még jóval erősebb régióban, 285 környékén mozgott. Balogh Balázs, az XTB brókercég piaci elemzője szerint ma a forintkereskedést leginkább a legfrissebb inflációs adat befolyásolta. A drágulás éves szinten a márciusi, rekordalacsony 1,7 százalék után, áprilisban 1,9 százalékos volt. Márciusról áprilisra a fogyasztói árak 0,1 százalékkal csökkentek.

Annak ellenére, hogy a makroadatokkal elég jól állunk, a forint mégis hetek óta gyengülő pályán mozog. Ez jórészt azzal magyarázható, hogy a pénzpiacok az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed mennyiségi lazításának, a QE3-nak a lassításától, leállításától tartanak. Emiatt pedig a biztonságosabb befektetések felé fordulnak a feltörekvő országok eszközeinek (így például a forintnak) a rovására. Másrészt a törökországi zavargások sem kedveznek a magyar fizetőeszköznek. További fejleményként az inflációs adatra való piaci reakció is azt mutatja, hogy a befektetők már nem igazán szorgalmazzák a további kamatvágásokat – összegezte Balogh Balázs.

A magyar fizetőeszköznek Varga Mihály múlt heti nyilatkozata sem tett jót. A nemzetgazdasági miniszter a Gazdasági Rádió műsorában úgy fogalmazott, hogy eredetileg év végéig 4,5 százalékos alapkamattal számoltak, most ehhez képest egy százalékponttal is alacsonyabb lehet az irányadó ráta, ha a feltételek változatlanul maradnak.

Az XTB szakértője továbbra is arra számít, hogy idén a hátralévő hét jegybanki kamatdöntés közül négynél a „szokásos" 25 bázisponttal nyesi meg az irányadó rátát a Magyar Nemzeti Bank. „Az utóbbi hetek látványos forintgyengülése akár óvatosabbá is tehetné a Matolcsy György vezette jegybankot, de azt is látni kell, hogy például március 27-én a 304 forintos euróárfolyam mellett is meglépték a 25 bázispontos vágást" – emlékeztetett a piaci elemző, aki nem tartja helyes iránynak, ha elsősorban a forintjegyzésekre figyel az MNB.

Drágább lesz a tankolás...

A hazai deviza a dollárral szemben is gyengült: a múlt héten 7, a héten eddig 3 forintot. Ez az üzemanyagok árát is drágítja. Piaci értesülések szerint a Mol szerdán bruttó 2-2 forinttal emeli a gázolaj és a 95-ös benzin nagykereskedelmi árát.

Langyos hetük van a befektetőknek...

Míg az előző két hétben sorra jelentek meg piacbefolyásoló makroadatok, addig a héten csak a Bank of Japan konferenciája és a német alkotmánybíróság ülése számít fontosabb mozzanatnak. A német alkotmánybírák az Európai Központi Bank kötvényvásárlási programjáról, illetve az állandó euróövezeti mentőalapról tanácskoznak kedden és szerdán.

Tőzsdei tipp...

A japán jegybank továbbra sem enged a mennyiségi lazításból, ami hosszú távon felfelé tornászhatja a dollár-jen és az euró-jen devizapárokat. Az XTB szakértője csak haladóknak ajánlja, hogy a szigetország devizájával kereskedjenek. Szerinte hiba lenne a japán monetáris politikával szembemenni, így inkább a jen gyengülésébe érdemes beszállni. Ilyen beszállási pont lehet a dollárral szemben a 96-97-es szint.


Forrás : FN24/MTI

http://fn.hir24.hu/egy-percben/2013/06/11/matolcsyeknak-uzennek-a-befektetok/#aktualis

Megszűnhet az eljárás...

Az Európai Bizottság a Magyarország elleni túlzottdeficit-eljárás megszüntetését javasolja szerdai ülésén - közölte Andor László foglalkoztatási és szociális ügyekért felelős európai biztos szerdán, twitter-oldalán.

„A költségvetés fenntarthatóságára a jövőben is ügyelni kell, és egyidejűleg sokat tenni a gazdaság növekedéséért és a munkahelyteremtésért" – ismertette új bejegyzésében Andor László, hogy mit kér Magyarországtól az Európai Bizottság.

Az Európai Bizottság hivatalos tájékoztatója szerint javasolják, hogy Magyarország mellett Olaszország, Lettország, Litvánia és Románia kerüljön ki a deficiteljárás alól.

A Magyarország ellen 2004-ben indított túlzottdeficit-eljárás megszüntetését javasolja a pénzügyminiszterek tanácsának az Európai Bizottság - derül ki a brüsszeli testület által a pénzügyminiszterek tanácsa számára megfogalmazott ajánlásból, amelyet szerdán tett közzé az Európai Bizottság.

A bizottság úgy ítéli meg, hogy Magyarországon a túlzott hiány kiigazítása megtörtént, és úgy számol, hogy 2013-ban a bruttó hazai termék 2,7 százaléka, 2014-ben pedig 2,9 százaléka lesz az államháztartás hiánya - áll a dokumentumban.

Itt vannak az ajánlások !

A kormány hajtson végre „hiteles és növekedésbarát költségvetési stratégiát a kiadás-megtakarításra összpontosító, szükséges intézkedések meghatározásával és a programidőszak alatt a középtávú költségvetési célnak megfelelően tartsa fenn a költségvetés rendezett pozícióját" – ajánlja Magyarországnak az Európai Bizottság.

Brüsszel azt is javasolja a kormánynak, hogy „segítsen helyreállítani a gazdaságnak történő hitelnyújtás rendes feltételeit elsősorban a pénzügyi szektorbeli tőkefelhalmozási képesség javítása révén, többek között a jelenleg az ágazatra rótt külön terhek csökkentésével".

„Gondoskodjon stabil, kiegyensúlyozottabb és kiszámíthatóbb társaságiadó-rendszerről. A növekedés és a foglalkoztatás előmozdítása érdekében egyszerűsítse a társasági adózást, és csökkentse minimálisra az ágazatspecifikus adók által a forráselosztásban teremtett torzulásokat" – írják.

Szerintük a kormányának lépéseket kell tennie, hogy szorítsa vissza az ifjúsági munkanélküliséget, például ifjúsági garancia segítségével.

„Teremtsen támogató üzleti környezetet, mindenekelőtt állítsa helyre a külföldi közvetlen befektetők számára vonzó környezetet, a szabályozási keret stabilabbá tételével és a piaci verseny elősegítésével" – fejtik ki.

Úgy látják, a kormánynak segíteni kellene „az oktatás különböző szakaszai közötti, és a munkaerőpiac felé való átmenetet". „Hajtson végre olyan felsőoktatási reformot, amely nagyobb arányban teszi lehetővé felsőfokú végzettség megszerzését, különösen a hátrányos helyzetű tanulók körében" – írják.

Javasolják, hogy a kormány fokozatosan szüntesse meg a szabályozott energiaárakat, eközben biztosítsa a gazdaságilag kiszolgáltatott fogyasztók hatékony védelmét.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter tegnap azt mondta, ha szerdán döntés születik Brüsszelben a Magyarországgal szembeni túlzottdeficit-eljárás megszüntetéséről, akkor nagy az esélye annak, hogy a költségvetési zárolásokon kívül nem lesz szükség további egyenlegjavító intézkedésekre.

Az Inforádió keddi, Aréna című műsorában a gazdasági tárca vezetője tájékoztatott arról, hogy a belügyi tárca kivételével jóváhagyták a költségvetési zárolások tervét. Az egyenlegjavító intézkedések nagyjából 2 százalék körüli zárolást jelentenek az intézményeknél, ami kigazdálkodható - tette hozzá.

Varga Mihály megismételte, hogy a lépésekre azért van szükség, hogy az Európai Bizottság biztosítottnak lássa a 3 százalék alatti költségvetési hiány tartását, és így javasolja a Magyarországgal szembeni túlzottdeficit-eljárás megszüntetését.

Nagyobb a mozgástér...

Az eljárás megszüntetése az eddigieknél nagyobb mozgásteret adhat a kormánynak – különösen 2014-ben. Gárgyán Eszter, a Citibank elemzője úgy látja, kedvező döntés után a kormány egy optimista makrogazdasági pályát feltételezve bejelenthetne bizonyos kiadásokat még a választások előtt (például a pedagógusok elhalasztott béremelését), és mire nyilvánvaló lesz, hogy korrekcióra van szükség a 2014-es büdzsében, addigra a kiadások már realizálódnak. Újabb egyenlegjavító intézkedéseket csak 2014 második felében, a választások után kell majd végrehajtani – tette hozzá a közgazdász.

Nem lesz korlátlan osztogatás...

Az eljárás megszüntetése aligha jelenthet korlátlan osztogatást. Egyfelől a gazdaságpolitikák szorosabb koordinációját biztosító uniós intézkedések, illetve a maastrichti kritériumoknál (államháztartási egyenleg, államadósság, infláció) több szempontot mérlegelő költségvetési egyensúlytalansági eljárás jóval kiterjedtebb ellenőrzést biztosít Brüsszelnek. Az Európai Bizottság azt is hangsúlyozza, nem csak az eredményszemléletű (ESA) államháztartási egyenleg számít a mérlegelésnél, hanem a fenntarthatóság szempontját figyelembe véve például arra is szükség van, hogy a költségvetés ciklikusan kiigazított egyenlege javuljon évről évre. Ez valójában arra biztosíték, hogy az egyes egyenlegjavító intézkedések strukturális jellegűek legyenek, és az állami kiadások csökkentésére, ne a bevételek növelésére koncentráljanak.

 

Szerző : MTI - Világgazdaság Online

http://www.vg.hu/gazdasag/makrogazdasag/hivatalos-megszunhet-a-9-eve-zajlo-eu-s-eljaras-magyarorszaggal-szemben-404575

Varga Mihály szerint minden egyenlegjavító lépés, így a reklámadó is "jól jöhet" a végső értékelésnél, amikor az Európai Bizottság arról dönt szerdán, megszünteti-e a Magyarország ellen folytatott túlzottdeficit-eljárást.

A nemzetgazdasági miniszter hétfőn a Hír TV Magyarország élőben című műsorában hangsúlyozta: a kormány még nem kapott hivatalos tájékoztatást arról, hogy az Európai Bizottság (EB) kiengedi-e Magyarországot a túlzottdeficit-eljárás alól, a bizottság két nap múlva közli a döntést. Varga Mihály hozzátette, hogy Olli Rehn gazdasági és pénzügyekért felelős európai biztos előzetes álláspontja szerint a költségvetési zárolások és a beruházások felfüggesztése elegendő lesz a hiány 3 százalék alatt tartásához.

"Én ma annak adok nagyobb esélyt, hogy erre a kettőre mindenképpen szükség lesz", és szerdán derül ki, hogy a harmadik, a bevételek növelésére irányuló intézkedéseket is szükségesnek tartja-e a bizottság.

Varga Mihály úgy fogalmazott: "van egy titkos fegyverünk", vagyis egy további bevételnövelő lépés arra az esetre, ha Brüsszel szerint a zárolás és a beruházások folyó finanszírozásának felfüggesztése nem elegendő.

A reklámadóról a nemzetgazdasági miniszter elmondta: a magyar kormány törekedett arra, hogy 3 százalék alatt legyen hiány, Brüsszel pedig mindig további intézkedéseket akart, pedig kiderült, ezekre nem lett volna szükség. A magyar kormány szerint 2013-ban plusz intézkedések nélkül is elérhető lenne a 3 százalék alatti deficitcél, ugyanakkor a túlzottdeficit-eljárás alól való kiengedés a bizottság kompetenciája, így került a javasolt intézkedések közé a reklámadó is - hangsúlyozta Varga Mihály.

Arra a felvetésre, hogy egyesek szerint a kormány a reklámadóval akar nyomást gyakorolni nagyobb médiacégekre, hogy azok olcsóbban adják el magyarországi leányvállalataikat, valamint hogy nem volt-e korai bejelenteni a reklámadót, Varga Mihály elmondta: nem volt korai, mert minden egyenlegjavító lépés "jól jöhet a végső értékelésnél", és ez is azt mutatja, hogy a kormány elszánt arra, hogy teljesüljön a 3 százalék alatti hiány.

Hozzátette, hogy egyetlen nagybankot sem adtak el a bankadó bevezetése miatt, "nem attól kell tartani, hogy ettől lesz veszteséges, vagy ettől kerül eladás közeli állapotba néhány ilyen cég (...), egyszerűen a média egy olyan terület, ahol évente 170 milliárd forint fordul meg, megy át; aki reklámozni tud, az nyilván elszánja magát bizonyos lépésekre. A közzétevő pedig van olyan helyzetben, hogy ebből a reklámtortából (...) valamit visszaadjon az államnak közteherviselés címszó alatt" - fejtette ki Varga Mihály.

Elmondta, a kormány a szerdai kormányülésen dönt arról, beterjeszti-e a reklámadóról szóló javaslatot, és ha igen, akkor milyen tartalommal.

A nemzetgazdasági miniszter arra a kérdésre, hogy lesz-e választási költségvetés, ha Magyarország kikerül a túlzottdeficit-eljárás alól, elmondta: ezt nem tartja elképzelhetőnek, hiszen ez nem lenne "bölcs döntés" azután, hogy Magyarország "nagy nehezen" elér egy eredményt. A kormány olyan költségvetést készít, amely 2014-ben is 3 százalék alatti hiányt tesz lehetővé; ha ez nem így lenne, nem is engednék ki az országot a túlzottdeficit-eljárás alól.

Varga Mihály szerint egy kedvező döntés az egész gazdaságra pozitív hatással lenne, csökkenhetnek a kockázati felárak és a kamatszint, emellett így biztosítható, hogy Magyarország ne essen el 500 milliárd forintnyi uniós támogatástól.

A pedagógus béremelésről kifejtette: ha a gazdaság teljesítménye lehetővé teszi, akkor lesz béremelés, ő pedig optimista a tekintetben, hogy a második negyedévben is az elsőhöz hasonlóan kedvezően alakul a gazdaság teljesítménye. Varga Mihály elmondása szerint az erre szánt összeg nincs betervezve a költségvetésben, "de meg lehet csinálni".

Az árfolyamrögzítés igénylési határidejének 2017. június 30-ig történő meghosszabbításáról a nemzetgazdasági miniszter azt mondta: hétről hétre nő a belépők száma, és az időpont kitolása lehetőség azoknak, akik eddig nem tudtak döntést hozni arról, belépjenek-e. Kérdésre elmondta, hogy az ügyben egyeztettek a Magyar Bankszövetséggel is.

Nincs napirenden egy új árfolyamrendszer bevezetése, de egy valutatanács felállítása sem, e helyett jelenleg azt vizsgálják, megvalósítható-e - és ha igen, milyen formában - a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) együttműködése.

Varga Mihály kiemelte: a pénztárgépek összekötése a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal (NAV) az idén 80-90 milliárd forintos bevételt jelenthet a költségvetésnek.

 

Szerző : MTI Eco

http://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/varga-a-reklamado-jol-johet-es-van-egy-titkos-bevetelnovelo-fegyverunk-404461

"A Monetáris Tanács megítélése szerint a tavalyi recessziót követően a gazdaság növekedése idén indulhat meg újra. A kibocsátás elmarad potenciális szintjétől, a munkanélküliség pedig meghaladja a strukturális tényezők által meghatározott hosszú távú szintjét. A Monetáris Tanács a gyenge keresleti környezet tartós fennmaradására számít, ami biztosítja, hogy az inflációs nyomás az elkövetkező időszakban alacsony maradjon" – közölte a Magyar Nemzeti Bank a keddi, 25 bázispontos kamatvágás után. A jegybank a 10. egymást követő alkalommal új történelmi mélypontra vágta a rátát, 4,5 százalékra.

"Az infláció áprilisban erőteljesen lassult, ami részben maginfláción kívüli tételek áralakulásához köthető, ugyanakkor az inflációs alapfolyamatok továbbra is a visszafogott belső kereslet erős árleszorító hatását tükrözik. Az alacsony bérdinamika arra utal, hogy a vállalatok termelési költségeik emelkedéséhez erőteljesebben alkalmazkodnak a munkapiacon keresztül, így a fogyasztói árakon keresztül történő áthárítás mérsékelt lehet. Az energia- és nyersanyagárak, valamint a forint árfolyamának kedvező alakulása szintén támogatja a dezinflációs folyamatot. A Tanács megítélése szerint mindezek arra utalnak, hogy az inflációs kockázatok középtávon is mérsékeltek" – áll a közleményben.

Az előzetes adatok alapján 2013 első félévében a magyar gazdaság kikerülhet a recesszióból. A negyedéves alapon mért erős növekedésben a tavaly év végi kedvezőtlen egyedi hatások korrekciója is jelentős szerepet játszott. A növekedést meghatározó alapfolyamatokban egyelőre nem történt érdemi elmozdulás: a globális konjunkturális kilátások gyengék, miközben a belföldi kereslet bővülését az óvatossági megfontolások korlátozzák. A növekedés tartós élénkülése az év végétől, az exportpiacok keresletének javulásával párhuzamosan várható. A globális pénzügyi piacokat az elmúlt hónap során is erős kockázatvállalási hajlandóság jellemezte. A támogató nemzetközi környezetben a hazai kockázati mutatók tovább mérséklődtek. A Monetáris Tanács értékelése alapján azonban továbbra is kockázatot jelent a kedvező globális pénzpiaci hangulat és a világgazdaság visszafogott növekedési kilátásainak kettőssége, ami az óvatos monetáris politika fenntartását indokolja – írja a tanács.

"A Monetáris Tanács megítélése szerint az elmúlt hónapban beérkezett adatok megerősítik, hogy a gyenge kereslet dezinflációs hatása erőteljesen érvényesül, ezért a vállalatok termelési költségeik emelkedését csak korlátozottan tudják árazásukban érvényesíteni, miközben erősebb munkapiaci alkalmazkodást hajtanak végre. Az ország kockázati megítélése javult. Az inflációs és reálgazdasági kilátások egyaránt a kamatcsökkentés irányába mutatnak. Az irányadó kamat további csökkentésére akkor kerülhet sor, ha a középtávú inflációs kilátások összhangban maradnak a 3 százalékos céllal, és fennmaradnak a kedvező pénzügyi piaci folyamatok" – zárul a közlemény.

 

 

Szerző : Világgazdaság Online

http://www.vg.hu/gazdasag/makrogazdasag/miert-vagta-uj-melypontra-a-kamatot-az-mnb-404501

Az áprilisi jelentős romlás után májusban kétéves csúcsára ugrott a GKI-Erste konjunktúra-index szezonális hatásoktól megtisztított értéke, s ezzel folytatódott a 2012 őszétől tapasztalható emelkedés.

Az üzleti várakozások utoljára egy évvel ezelőtt, a fogyasztóiak több mint két éve voltak ilyen kedvezőek – derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. által, az EU támogatásával végzett felmérésből. Az üzleti bizalmi index az áprilisi -15,6-ról -10,5 pontra változott, a fogyasztói bizalmi index a mínusz 38,9 pontról -34,4 pontra, a GKI-Erste konjunktúraindex pedig a -21,7 pontról -16,7-re módosult.

Az üzleti szférán belül a szolgáltató cégek kivételével májusban minden ágazatban látványosan javultak a várakozások. Az iparban az áprilisi megbicsaklás után most csak a februári szintre emelkedett a bizalmi index, az építőiparban azonban több mint két éve, a kereskedelemben több mint egy éve nem volt ilyen kedvező az értéke.

Az iparban az előző és a következő időszak termelésének valamint a rendelésállománynak a megítélése is javult, az exportrendeléseké azonban nem változott. Az építőiparban májusban felgyorsult a pozitív hangulatváltozás. Az előző három hónap termelési színvonalának és a rendelésállománynak a megítélése is számottevően javult áprilishoz képest.

A kereskedelemben az eladási pozíció és a várható rendelések megítélése kedvezőbb lett, de a készletszintet kissé emelkedőnek érezték a válaszolók. A szolgáltatói bizalmi index májusban kissé csökkent, ami a forgalmi kilátások romlása miatt következett be. Az általános üzletmenetről és az elmúlt időszak forgalmáról alkotott vélemény viszont jobb lett.

A foglalkoztatási szándék az iparban az áprilisi hatalmas zuhanás után látványosan javult. Főleg az elbocsátást tervezők aránya esett, s így arányuk már minimálisan, de elmarad a bővítést tervezőkétől. Jelentős a változás az építőiparban is, itt azonban még a létszámcsökkentők vannak többségben. A kereskedelmi és a szolgáltató cégek foglalkoztatási hajlandósága viszont rosszabb lett. Valamelyest enyhült a lakosság munkanélküliségtől való félelme.

Májusban az építőipar után az iparban és a szolgáltató szektorban is az árcsökkentési várakozások kerültek túlsúlyba. Visszafogottabb lett az áremelési törekvés a kereskedelemben is, s érezhetően mérséklődött a fogyasztók inflációs várakozása. A magyar gazdaság kilátásainak megítélése minden ágazatban és a lakosság körében is jelentősen javult, de továbbra is a romlásra számítók vannak többségben.

A fogyasztói bizalmi index az áprilisi kisiklástól eltekintve ősz óta szinte töretlenül emelkedik. A lakosság saját pénzügyi helyzetének következő egy évét, a nagy értékű tartós fogyasztási cikkek megvásárlásának és a megtakarításnak a lehetőségét is jobbnak érzi, mint az előző hónapban.

 

Szerző : MTI Eco - Világgazdaság Online

http://www.vg.hu/gazdasag/makrogazdasag/ket-eve-nem-volt-ilyen-jo-a-magyarok-hangulata-404362

Elsősorban a nagy kereskedelmi tévéket érintheti rosszul a reklámadó, amelynek tervét múlt hét pénteken tette közzé a kormány. Kérdéses, szükség van-e egyáltalán az új adónemre, vagy enélkül is kikerülhet az ország a kilenc éve tartó uniós túlzottdeficit-eljárás alól.

„A magyar RTL Csoport megdöbbenéssel értesült az Európában példa nélküli új adófajta tervéről" – közölte az M-RTL Zrt azt követően, hogy a kormány pénteken közzétette a reklámadó terhét, amely a legsúlyosabban a legnagyobb nézettségű hazai csatornát érintené. A társaság távozását sem zárta ki: „A magyar RTL Csoport szoros figyelemmel követi a törvényjavaslat alakulását és minden opciót mérlegel a további magyarországi működésével kapcsolatban" – áll közleményükben.

Az RTL fő riválisa, a TV2 valamivel óvatosabban fogalmazott, emlékeztetnek ugyanakkor az ágazat helyzetére: „A reklámpiacból élő TV2 sokmilliárdos veszteségbe fordult az elmúlt két évben. A reklámadó terve váratlanul érte a csatornát, nagyságrendje meglepő és elfogadhatatlan" – fogalmaznak.

A Nemzetgazdasági Minisztérium pénteken délután – Orbán Viktor miniszterelnök és Varga Mihály , a tárca vezetőjének egyeztetése után – tette közzé a reklámadóról szóló javaslatát. E szerint a közterhet a reklám közzétejővének, vagyis a sajtóterméknek, közterületi hirdetőnek kell megfizetnie, az adó alapja a hirdetésből származó árbevétel. Az adó sávosan emelkedik: mértéke az adóalap 1–5 milliárd forint közötti részének 1 százaléka, 5–10 milliárd között a mérték 10, míg a 10 milliárd forint fölötti részre 20 százalék.

„Még elemeznünk kell a kormány reklámadó tervezetét, de az biztos, hogy a két nagy kereskedelmi televízió biztosan a legnagyobb adófizetők közé fog tartozni" – mondta lapunknak Balogh Virág. A Magyar Reklámszövetség főtitkára szerint az online és a nyomtatott sajtót is drasztikusan érintheti az új adó. Megerősítette: legrosszabbul az RTL Klub járhat, amelynek éves szinten 30 milliárd forint árbevétele származhat reklámból. Ez alapján 4 milliárd forint reklámadó terhelheti. A 2011-ben 8,9 milliárd forintos veszteséggel záró TV2-nek szintén nagyon rossz hír a kormány tervezete: 20 milliárd forint körüli reklámbevétele után 2 milliárd forintot kell a költségvetésnek átutalnia. A hirdetési piac amúgy évek óta zsugorodik, így még rosszabb folyamatokat generálhat a reklámadó.

Az Európai Unió követeli megszorítások bevezetését, ám az EU „ha a feje tetejére áll is", a kormány akkor sem fog a magyar családoktól több adót behajtani – indokolta Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivője a reklámadóról szóló törvényjavaslatot. Hasonlóan fogalmazott Rogán Antal , a Fidesz parlamenti frakciójának vezetője, és a törvénytervezet sem reklámadóról szól, a címe hivatalosan törvény „a túlzottdeficit-eljárás lezárása érdekében meghozandó intézkedésekről". Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium költségvetésért felelős helyettes államtitkára a Duna Tv Közbeszéd című műsorában úgy nyilatkozott: a törvénytervezet elkészítése annak jele, hogy a kormány tettre kész az eljárás megszüntetése érdekében.

Maga az Európai Bizottság még nem nyilatkozott arról, ezzel a konkrét intézkedéssel hazánk mennyivel kerül közelebb a 2004 óta tartó eljárás lezárásához, ám még a tervezet közzététele előtt kiszivárgott, hogy a Magyarországról szóló, szerdára várható országértékelésben már javaslatot tesznek erre. Legalábbis a BruxInfo erről írt. A brüsszeli szakportál szerint a bizottságot a kormány által bejelentett, három lépésből álló csomag győzte meg arról, hogy a tavalyi év után 2013-ban és 2014-ben is a 3 százalékos elvárt szint alatt marad az államháztarátsi hiány.

Más kérdés – utal rá a BruxInfo –, hogy a beígért, és most törvényjavaslat formájában részben realizálódott harmadik fokozat, vagyis a tranzakciós adó emelése, illetve egy reklámadó kivetése aligha nyeri el a bizottság tetszését. Brüsszelben ugyanis elsősorban a kiadások csökkentését látnák szívesebben újabb bevételnövelő intézkedések helyett.

A kormány egyébként szerdán vitatja meg a tervezetet, azt is hogy – mint Banai Péter Benő fogalmazott – „hogy életbe lép-e, és ha igen, mikor". Vagyis ugyanazon a napon, amikor az Európai Bizottság közzéteszi majd Magyarországra vonatkozó ajánlását.

Zsugorodó piac...

Tavaly mintegy 2,9 százalékkal zsugorodott a hazai reklámköltés, amelynek összege 174 milliárd forint volt. Továbbra is a televíziós szegmens a legnagyobb, ennek 48,7 milliárd forintos bevétele 11,3 százalékos esést mutat, a sajtópiac 37,3 milliárdja 10,4 százalékos csökkenést jelez. Ellenben az online és mobilhirdetések 18 százalékos növekedéssel 33,6 milliárd forintot értek el.

A direkt marketing gyakorlatilag ugyanazon a szinten volt mindkét évben, 2011-ben itt 30,9 milliárdos költést mértek, 2012-ben 30,8 milliárd forintot. A közterületi reklámbevételek a 2011-es 15,2 milliárd forintról 14,2 milliárdra csökkentek tavaly.

Az adatok szerint a piac 2008-ban volt a legnagyobb, 200,6 milliárd forint.

 

Szerző : Világgazdaság Online

http://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/lesz-reklamado-de-szukseges-404359

A magyarországi pályakezdők az országos átlagnál 27 százalékkal kevesebbet keresnek – derül ki a Workania állásportál által üzemeltetett fizetesek.hu legfrissebb összesítéséből.

 

A 17 és 25 év közötti, egy évnél kevesebb szakmai tapasztalattal rendelkező munkavállalók havi bruttó átlagbére 162 ezer forint, míg az országos átlag bruttó 221 ezer.

A Workania megvizsgálta, hogy a hazai pályakezdő fiatalok milyen bérezésre számíthatnak. Az általános iskolát végzett fiatalok átlagosan bruttó havi 117 ezer forint kezdő fizetést kapnak. A szakközépiskolát végzettek 118 ezer forintra, az érettségivel rendelkező pályakezdők átlagosan 133 ezer forintra számíthatnak. Az OKJ-s képzést végzett dolgozók esetében az átlag havi 141 ezer forint adózás előtt. A friss diplomás pályakezdők lehetőségei egy fokkal jobbak: a főiskolai végzettséggel rendelkezők átlagosan 224 ezer forintot, az egyetemi végzettséggel rendelkezők 235 ezer forintot keresnek a végzettség megszerzését követő első évben.

A kutatók megvizsgálták azt is, hogy szakmai tapasztalat nélkül mely területeken vannak a fiataloknak kecsegtető fizetési kilátásaik.

Ez alapján a bankügy fizet a legjobban, itt a pályakezdők átlag 256 ezer forintot keresnek. Ezt a gyógyszeripar, valamint az IT területe követi 247, illetve 246 ezer forinttal. A közgazdaság, pénzügy és könyvelés továbbra is jól fizet a fiatalok körében is, itt 225 ezer forint az átlag. Ezenkívül a vegyipar, az elektrotechnika és energetika tudja megközelíteni a havi 200 ezer forintos bért a fiataloknál.

A három legrosszabbul fizetett terület a pályakezdők esetében is az oktatás, képzés, tudomány, kutatás (bruttó 123 ezer forint), a vendéglátóipar és idegenforgalom, valamint az egészségügy és szociális ellátás (bruttó 128 ezer forint).

Pozíciószintek szerinti összehasonlítás alapján a menedzserek és középvezetők pályakezdőként is már legalább 250 ezer forintot keresnek, a műszaki szakemberek és mérnökök 208 ezer forintra számíthatnak, az adminisztratív munkakörben és irodai alkalmazottként dolgozók fizetése 156 ezer forint, míg a segédmunkásoké havi bruttó 110 ezer – olvasható a közleményben.

 

Forrás: MTI

http://fn.hir24.hu/gazdasag/2013/06/01/8-altalanossal-117-ezer-diplomaval-235-ezer/

Már 296 forint felett jár az euró árfolyama, és ez még csak a kezdet. Most drágul meg az idei nyaralás.

Ismét zuhanórepülésbe fogott a forint: most kéthetes mélyponton van, és az elemzők nem hiszik, hogy hamarosan megállna. Pár napja még 285 forintért is meg lehetett venni egy eurót, de ma reggelre már ismét 296 forint fölé ájult az árfolyam.

A Portfolio.hu elemzése szerint a forint gyengülése mögött most nem a kormány és a magyar gazdaság megítélésével kapcsolatos aggodalmak állnak elsősorban, hanem a borongós nemzetközi befektetési hangulat és az, hogy az uniós túlzottdeficit-eljárás végéhez érve sokan eladtak forintot, realizálva a nyereségüket.

Ám azért vannak a gazdasággal kapcsolatos félelmek is: esik az ország versenyképessége, s hiába nem kérte Brüsszel, mégis bevezetik a reklámadót, továbbá egy számjegyű szja-ról beszélt a miniszterelnök, ami ronthatja a költségvetés bevételeit és újabb bizonytalanságot szül. Ehhez hozzátevődik az is, hogy az uniós bilincs lekerültével az EU sem szankcionálhatja azonnal a kormány lépéseit.

A lap által megkérdezett 4cast elemzője szerint ez még csak a folyamat eleje: ahhoz, hogy a befektetők ne akarják eladni a forintot, ahhoz az kellene, hogy a fejlett piaci állampapír-piaci hozamok ne legyenek annyira kecsegtetőek számukra.

 

Forrás: Hír24

http://www.hir24.hu/gazdasag/2013/05/31/baj-van-mindjart-megint-itt-a-300-forintos-euro/

A Philips tévéket gyártó székesfehérvári üzem dolgozói ma tudták meg, hogy a tulajdonos TP Vision a tevékenységét racionalizálja, ennek értelmében pedig 2013 végéig a gyártási tevékenységet Magyarországon megszüntetik és átteszik Lengyelországba. A gyárbezárás körülbelül 370 dolgozót érint. A szakszervezet a Fejér Megyei Hírlap információi szerint június 5-én ül le tárgyalni a cégvezetéssel a részletekről.

A Philips bő egy évvel ezelőtt jelentette be, hogy egy vegyesvállalatba helyezi ki a Philips televíziók gyártását, a TP Vision-nak keresztelt cégben 70%-os részesedést szerzett a TPV, míg 30% maradt a Philipsnél. A lépést követően elkezdődött a TP Vision esetében a működés racionalizálása, ami per pillanat olyan állapotába érkezett, ami már a magyar termelést is érinti. A TP Vision ma értesítette arról a Székesfehérvári cég dolgozóit, hogy a gyártási tevékenységet Lengyelországba helyezik át.

A döntés következtében a székesfehérvári üzem gyártási tevékenysége megszűnik 2013 végével. A cég célja a növekedés és a magasabb profit elérése, ezt pedig úgy tudják biztosítani, hogy a tevékenységüket meghatározott racionalitás mentén átgondolják. A lap szerint a gyártás megszüntetése körülbelül 370 dolgozó számára a fix munkahely elvesztését jelenti, igaz a készáru elosztó központ továbbra is Székesfehérváron működik majd.

A dolgozókat teljesen váratlanul érte a hír, a cégnél működő Video Szakszervezet és üzemi tanácsa vezetője, Báles István azt mondta, hogy a délelőtti műszak közepén értesültek a dolgozók a rossz hírről. Annyi részletet lehet még tudni, hogy a cég és a szakszervezet június 5-én ül le tárgyalni, többek között a leépítés ütemezéséről és a szociális csomagról. A lap szerint a fix munkahelyeken kívül a leépítés a kölcsönzött munkaerőt is érinti.

 

Forrás : www.portfolio.hu

http://www.portfolio.hu/vallalatok/kkv/vege_a_szekesfehervari_tevegyartasnak.184499.html?utm_source=hirstart&utm_medium=portfolio_linkek&utm_campaign=hiraggregator

Nem alaptalan a sejtés, hogy a korábban becsültnél jelentősebb méretű lehet az európai bankokban tartott magyar vagyon mértéke − vezeti le a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és az unió adataiból Karagich István, a Blochamps Capital Kft. pénzügyi igazgatója.

A Napi Gazdaság pénteki számának cikke

A külföldön a tulajdonosok által anonimnak kért számlák után − jellemzően Luxemburgból, Ausztriából és Svájcból − az azokat vezető bankok a kamatadó 75 százalékát utalták a NAV számlájára az elmúlt év után, nagyjából egymilliárd forintot. Ez 35 százalékos adómértékkel számolva 3,8 milliárd forintnyi keletkezett kamatot feltételez. Az érintett országokban messze nem olyan a hozamkörnyezet, mint hazánkban, így például 2 százalékos átlagos hozammal számolva közel 200 milliárd forint az az összeg, amellyel kapcsolatban a tulajdonosok nyugodtan alhatnak, hiszen eleget tettek adózási kötelezettségüknek (megőrizve anonimitásukat).

Más a helyzet azokkal a magyar megtakarítókkal, akik külföldi számlavezető bankjuknak nevesítetten jelezték, hogy ne vonjanak le tőlük a kamatadót, mert majd ők maguk, legkésőbb az szja-bevallásukkal itthon leadózzák a kamatot. Az EU összesítése szerint hazánk polgárainak külföldi betétjeire csak Európában − döntően Svájcban és Ausztriában − 13,1 milliárd forintnyi kamatot fizettek az érintett bankok. E betétek után a NAV 2 milliárd forintot meghaladó kamatadó-bevételhez juthatna − ha beérkezne. Miután azonban például Ausztriában csak az adócsalás büntetendő, az adóelkerülés nem, amíg a sógorok nem állnak be az uniós sorba − ami Bécs e heti kötelezettségvállalása nyomán ez év végéig megtörténik −, addig a külhoni számlákon őrzött vagyonok jó részéről nem lehet adatokat bekérni.

Márpedig a vonakodó államokban levő vagyonok rendkívüli méretűek lehetnek: ha csak a 2 százalékos éves hozammal számoljuk az EU-n belüli megtakarításokat, akkor a 700 milliárd forinthoz közelíthet a külföldön lévő nevesített állomány, az anonimokkal együtt pedig 900 milliárd körülire tehető a teljes vagyon. Ha viszont a jelenlegi kamatkörnyezetben nem is képtelen, egyszázalékos hozammal kalkulálunk, akkor a nevesített vagyon 1300, míg a teljes magyar tulajdonoshoz kötött betétállomány 1700 milliárd forintra rúghat az EU és a NAV kamatadó-elszámolási adata alapján.

Teljesen ésszerűnek tűnik a világ összes államának azon törekvése, hogy képet akarnak kapni a polgáraik által eltitkolt vagyonokról, hogy azok adóztatásával növeljék a költségvetési bevételeket. A bújócskának ideje véget vetni, hiszen az adókibúvási lehetőséget kínáló államok korántsem csak a fekete pénzeket szerezték meg, hanem a befektetők kedvező adózást kereső − világos szürkének tekinthető − megtakarításait is. A megoldást a kiszámítható és transzparens adó-együttműködés jelentheti nemzetközi téren mind banki, mind kormányzati szinten − véli a Blochamps Capital Kft. pénzügyi igazgatója. Ha a világon fellelhető 90 ezer milliárd dollárra becsült likvid vagyonnak csak 20 százaléka van offshore környezetben, akkor 25 százalékos átlagos adókötelezettség és 2-3 százalékos hozam mellett is évi 100 milliárd dollárt jóval meghaladó összegre rúg a kormányok elől eltitkolt jövedelem.

 

Forrás : www.napi.hu

http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/mekkora_vagyont_rejtegetnek_a_magyarok_europaban_mutatjuk_a_szamokat.554502.html

Jövő héttől nem fenyegeti majd Magyarországot az Európai Bizottság bárdja.

„Bizonyosra vehető, hogy a Magyarországgal szemben a túlzott mértékű hiány miatt folyó eljárás megszüntetését fogja javasolni jövő szerdán az Európai Bizottság” – értesült a BruxInfo. A brüsszeli hírügynökség szerint a legutóbbi magyar intézkedéscsomag eloszlathatta a maradék kételyeket a 3 százalék alatti deficit fenntarthatóságával kapcsolatban.


Fotó: MTI / EPA / Julien Warnand

A BruxInfo forrásai arra számítanak, hogy május 29-én várhatóan öt másik tagállammal együtt a Magyarország ellen a túlzott államháztartási hiány miatt folyó eljárás megszüntetését javasolja majd az Európai Bizottság. Olli Rehn már május elején szinte biztosra jelezte, hogy Lettország, Litvánia és Románia felállhat a „szégyenpadról”, míg Magyarország és Olaszország esetében ezt további egyenlegjavító intézkedések bejelentéséhez kötötte Brüsszel. Most mindkét ország átszakíthatja a célszalagot.

Úgy tudja a Bruxinfo, hogy Brüsszelben most már mennyiségi és minőségi szempontból is elegendőnek tartják a csomagot, különösen azért, mert a bejelentett kiigazítás nagyobb része a kiadási oldalt érinti. A bizottság korábban nehezményezte, hogy a hiánycsökkentésben túlsúlyban voltak a bevételek növelésére irányuló lépések.

Az Európai Bizottságnak különösen az új intézkedések bejelentése óta már nem Magyarország, hanem néhány más tagállam miatt fő a feje. Belgium és esetleg egy-két más ország kapcsán Brüsszel pénzügyi szankciókat mérlegel, míg Málta egy év után visszakerülhet a deficiteljárásba. Mintegy intő példaként arra, hogy a deficiteljárásból kikerülve sem lehet hátradőlni – teszi hozzá a hírügynökség.

 

Forrás : Bruxinfo / FN24

http://fn.hir24.hu/gazdasag/2013/05/24/nyert-orban-elengedi-magyarorszagot-brusszel/

Magyarországon a nemzetközi migrációs folyamatokat tekintve az utóbbi években két fontosabb változás figyelhető meg. Egyrészt megváltozott a bevándorlók összetétele, másrészt fokozódik az elvándorlás – derül ki a KSH vezetésével megvalósuló SEEMIG projekt kutatásából.

A bevándorlók száma Magyarországon az EU-s csatlakozást követő enyhe emelkedés óta évi 22–25 ezer fő körül mozog (eltekintve a 2008. évi kiugróan magas, több mint 35 ezer fős számtól). Az állampolgárság szerinti összetételük azonban 2005-től változóban van: a szomszédos országokból érkező – és zömében magyar nemzetiségű – bevándorlók aránya az utóbbi években egyre inkább mérséklődik. Az ezredfordulót követően a négy szomszédos országból (döntően Romániából, továbbá Ukrajnából, Szerbiából, és kis mértékben Szlovákiából) érkező bevándorlók együttes aránya a 70 százalékot is meghaladta, a legfőbb kibocsátó ország,

Románia, a bevándorlók 50–57 százalékát adta. Ezzel szemben folyamatosan csökkenő arányuk következtében 2011-ben már csupán a bevándorlók 40 százaléka érkezett a négy szomszédos országból, és mindössze 26 százalékuk Romániából. Ez az arány a jövőben feltehetően tovább csökken, mivel a 2011-től életbe lépett állampolgársági törvény következtében már számos új magyar állampolgár él a szomszédos országokban, akik Magyarországra költözésük esetén sem számítanának bevándorlónak – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal vezetésével készült kutatásból.

Az EU-15-ből bevándorlók aránya (és száma is) növekedett: míg az ezredfordulón 10 százalék alatti volt, majd a 2005-ös csúcsérték (30 százalék) után is visszaesett, 2009-től már folyamatosan 20 százalék feletti. A régi EU-tagországokból érkezők mintegy fele 2005 óta német állampolgár, arányuk az utóbbi években elérte a 10 százalékot az összes bevándorlón belül.

Bár összességében a világ minden részéről és több mint száz országból érkeznek bevándorlók Magyarországra, jelentős részük néhány fő kibocsátó országból származik. 2001 és 2007 között a 10 legfőbb kibocsátó országból érkezett az összes bevándorló 80–90 százaléka, majd 2008-tól arányuk folyamatosan csökkent, és 2011-ben már csak 66 százalékot tett ki. Mindez a bevándorlók származási ország szerinti diverzifikálódását jelzi. Ugyanakkor a magyarországi bevándorlás európai összehasonlításban összességében továbbra is szerénynek mondható, mind a bevándorlók számát (2011-ben 22 514 fő), mind az ezer lakosra számított arányát (2,2) tekintve.

A másik változás a kivándorlásban tapasztalható. Magyarország 2004-es EU-s csatlakozását csak kismértékben követte a kivándorlás fellendülése, jelentős változást a 2000-es évek vége hozott, amikor a gazdasági válság következtében növekedni kezdett az országot elhagyók száma, majd az EU-s munkaerő-piacok teljes körű megnyitásával az elmúlt években a folyamat felgyorsult. A hivatalos hazai statisztikában megjelenő kivándorló magyarok száma azonban továbbra is messze elmarad a tükörstatisztikák adataitól, bár a növekvő trendet ez is jelzi – írják a kutatók.

A növekvő kivándorlás mellett visszavándorlás is van, melynek pontos nagysága nem ismert, még ha vannak is olyan vélemények, hogy a távozók jelentős része hazatér. A legfőbb célország, Németország esetében viszont látható, hogy a visszatérők aránya (az adott évben kivándorlókhoz képest) 2009 után jelentősen csökkent.

A visszatérések ellenére a tükörstatisztikák, vagyis a fogadó országokban bevándorlóként regisztrált magyar állampolgárok száma alapján a magyarországi kivándorlás 2000-es évek végétől tapasztalható növekedése az utóbbi években felgyorsult. Az európai tükörstatisztikákban 147 327 magyar állampolgár szerepel bevándorlóként. Ez az Eurostat adatbázis azonban nem tartalmaz adatokat néhány kiemelten fontos célországról. Ha a legfrissebb Eurostat adatokat, illetve az abban nem szereplő fő célországok (Németország, Ausztria és az Egyesül Királyság) saját adatait összesítjük, akkor becslésként elmondható, hogy 2012-ben mintegy 230 ezer – hivatalosan bejelentett – magyar állampolgár élt az európai országokban: egyharmaduk Németországban, egyötödük az Egyesült Királyságban, 13 százalékuk Ausztriában. Ez két és félszerese a 2001. évi létszámuknak.

A szakértők szerint fontos kiemelni, hogy ezek az adatok nem tartalmazzák a hivatalosan nem bejelentett kint tartózkodókat, valamint azokat a kivándorlókat sem, akik már megszerezték az adott ország állampolgárságát. Továbbá az összesítés csak az európai, egészen pontosan az Európai Gazdasági Térség országaira korlátozódik, és nincsenek benne az Európán kívüli országokban (USA, Kanada, Oroszország), vagy az Izraelben élők.

Az egyes európai országokban élő magyarok számának változása 2001 és 2012 között jól mutatja, hogy a hagyományos célországok mellett számos új célországban is (Egyesült Királyság, Spanyolország, Olaszország, Hollandia) jelentős volt a növekedés.

A 2011. évi népszámlálás szerint 143 ezer magyar állampolgár élt egy évnél hosszabb ideig külföldön 2011. október 1-jén (további 70 059 fő pedig egy évnél rövidebb ideig). Ez a szám „a külföldön élők minimum létszámának tekinthető”, ugyanis a népszámlálás nem alkalmas arra, hogy a már távozott (kint lévő) népesség számát pontosan meghatározza.

 

Szerző: Világgazdaság Online

http://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/kiderult-felgyorsult-a-kivandorlas-magyarorszagrol-404090

A túladminisztráltság a magyar adórendszer egyik legnagyobb hátránya a régió más országaival összehasonlítva.

A 27 százalékos magyarországi áfakulcs magasan vezeti régiós listát, így ha csak ebből a szemszögből ítélnénk meg a magyar áfatörvény versenyképességét, akkor a válaszunk egyértelműen az „igen" lenne.

Azonban még ennél is rosszabb a helyzet, ha figyelembe vesszük a rendszer túladminisztráltságát – akár számlázásról, bejelentkezésről vagy adóbevallásról van szó. (Míg egyes országokban az áfabevallás nem több néhány sornál, addig nálunk a túlzott részletesség igencsak megnehezíti a könyvelők dolgát.)

Az évek folyamán bekerült az áfatörvénybe több kifejezetten vállalkozóbarát rendelkezés is, ami a többi régiós országra kevéssé volt jellemző. Ilyen például a csoportos adóalanyiság vagy a vevői készlet intézménye, az apport adó alóli mentessége, vagy a 2013-ben bevezetett pénzforgalmi elszámolás lehetősége, amelyek célja, a vállalkozók áfa finanszírozási terheinek csökkentése. Azonban gondot jelent, hogy habár ezek a rendelkezések sokat segíthetnének a magyar áfatörvény versenyképességen, a túladminisztráltság problémáját ezeken a területeken sem sikerül elkerülni (lásd a csoportos adóalanyiság létrejöttéhez szükséges nyilatkozatok körét), gátolva esetenként ezek széles körű elterjedését.

A Mazars szerint a magyar áfatörvény legnagyobb hátránya – a régió más országaival összehasonlítva – továbbra is a túladminisztráltság. S habár érezhető az akarat egy vállalkozóbarát törvény kialakítására, első lépésben az adminisztráció szintjét kellene jelentősen csökkenteni. A versenyképességhez ez elengedhetetlen, még akkor is, ha esetleg a jövőben lehetőség lenne az áfa kulcs mértékének esetleges csökkentésére.

 

Forrás : www.vg.hu

Szerző : Nyári Zsolt szenior menedzser, Mazars, Adó és jogi szolgáltatások

http://www.vg.hu/gazdasag/adozas/valoban-a-27-szazalekos-afa-a-versenykepesseg-gatja-404012

Keresés