A nemzetgazdaságban – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – a bruttó átlagkeresetek 2,9, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek 4,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit – közölte a Központi Statisztikai Hivatal.

2013. január–márciusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 225 600 forint volt. A vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 234 700, míg a közszférában – a nem közfoglalkoztatás keretében – foglalkoztatottak 212 600 forintot kerestek. A közfoglalkoztatottak átlagkeresete 77 300 forint volt. Nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 2,9 százalékkal haladták meg a 2012. január–márciusit. Az átlagkeresetek a versenyszférában 2,5 százalékkal nőttek. A költségvetés területén a közfoglalkoztatás súlyváltozásának hatását kiszűrve, átlagosan 3,3 százalékos volt a bruttó keresetek emelkedése. A nonprofit szektorban az alkalmazásban állók bruttó keresete 4,5 százalékkal, 205 000 forintra emelkedett - írta a KSH.

A bruttó átlagkeresetek a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban voltak a legmagasabbak (464 300 forint), ezt az információ és kommunikáció (436 900 forint), valamint az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) követte (379 400 forint). A legkevesebbet a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (146 000 forint), a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (161 700 forint), illetve a humán-egészségügyi, szociális ellátás (163 200 forint) ágakban dolgozók kerestek.

2013. január–márciusban a költségvetési szférában dolgozók egy része átlagosan 10 000 forint – az adó- és járulékváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó – kompenzációban részesült, míg a nonprofit szervezeteknél az erre jogosultak átlagosan 9500 forint juttatást kaptak ezen a címen.

A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) kereset 2013. január–márciusban átlagosan 3,4 százalékkal – ezen belül a versenyszférában dolgozóké 3,1 százalékkal – haladta meg az egy évvel ezelőttit. A költségvetési intézményeknél dolgozók – közfoglalkoztatottak nélkül számított – alapilletménye 3,2 százalékkal nőtt.

Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 147 800 (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 103 100, a szellemi foglalkozásúaké 193 000) forint volt, 4,2 százalékkal magasabb az előző évinél. A közfoglalkoztatás hatását kiszűrve a nettó keresetek átlaga 4,7 százalékkal emelkedett. A versenyszférában a nettó keresetek 3,9, a közfoglalkoztatottak nélküli közszférában 4,2, a nonprofit szervezeteknél 5,4 százalékkal nőttek 2012 azonos időszakához képest. (A nettó keresetek számításáról lásd a módszertani megjegyzéseket.)

A 237 500 forintos nemzetgazdasági szintű, átlagos havi munkajövedelem 3,6 százalékkal volt magasabb a 2012. január–márciusinál. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 5,0 százalék volt.

„A nettó bér – mely 150 448 forintot tett ki – 4,4 százalékkal emelkedett 2012 márciusához viszonyítva, amely azonban nem veszi figyelembe a gyermekek után járó családi adókedvezmények további kedvező hatását. A márciusban mért 2,2 százalékos éves infláció mellett ez reálértelemben 2,2 százalékos bérnövekedésnek felel meg" – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium.

Idén a nettó bérnövekedés meghaladja a bruttó bérekét a "szuperbruttó" kivezetésének köszönhetően, míg a minimálbérek növekedése meghaladja az inflációt – írja Suppan Gergely , a TakarékBank vezető közgazdásza. Mivel több ágazatban még nem történtek meg az idei bérmegállapodások, a bruttó bérek növekedése kissé gyorsulhat a következő hónapokban a megállapodások lezárultát követően – tette hozzá Suppan. Úgy látja, a reálbérek növekedése pedig az infláció további visszaesése miatt erősödhet.

Amennyiben a pedagógus-életpályamodell bevezetésre kerül, a bérek, és így a reálbérek növekedése az év utolsó hónapjaiban tovább gyorsulhat – prognosztizálta Suppan.

„A reálbérek kedvező alakulása miatt a háztartások fogyasztása a második negyedévtől stabilizálódhat, ill. enyhén növekedhet, azonban a háztartások feltehetően nem költik el teljes egészében a javuló reáljövedelmüket" – vélekedett az elemző.

 

Szerző : Világgazdaság Online

http://www.vg.hu/gazdasag/makrogazdasag/ennyi-az-atlagkereset-magyarorszagon-404073

Áremelkedést hozhat az előkészítetlen útdíj...

Jogos kritikája a magyar autósoknak évek óta, hogy az adóforintjaikból épült gyorsforgalmi utak használatáért ugyanúgy időarányos autópálya-matricát kell vennie a hétvégén Balatonra leruccanó családnak, mint annak a román, szerb, ukrán fuvarozónak, aki három nap alatt mondjuk kétszer keresztüldübörög az országon a 40 tonnás kamionjával. Vagyis a fizetendő összegnek semmi köze a megtett út hosszához.

Ezt tenné igazságosabbá a kilométer-arányos e-útdíj, amit a kormány július 1-jén kíván bevezetni a 3,5 tonnánál nehezebb tehergépjárművekre. A laikus számára nem is tűnhet feltétlenül soknak a 17-85 forint közötti kilométerdíj (lásd táblázatunkat), ám a fuvarozók hazai érdekszervezetei szerint a jelenlegi magyar viszonyok között vállalkozások ezrei kerülhetnek egyik napról a másikra csődközelbe, és ami szerintük tuti biztos: az inflációt is megmozgató áremelkedést hoz az új útdíj a boltokban. Amúgy rengeteg még a nyitott kérdés.



Kamiononként 1,5 milliós pluszköltség ?

"Nagyon komoly problémákat okoz majd a magyar vállalkozóknak az e-útdíj" - állítja Karmos Gábor, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének (MKFE) főtitkára, akinek számításai szerint körülbelül 1,5 millió forintos pluszterhet jelent a belföldön fuvarozóknak minden egyes kamion után a tervezett  útdíj.

Kalkulációja alapján egy havi 10 ezer kilométert közlekedő, gyorsforgalmi utakat és főutakat egyaránt használó négytengelyes kamion átlagosan 75 forintos kilométerdíjjal számolva havonta 750 ezer forintnyi útdíjat fizet majd, amit két hónapra előre meg kell hiteleznie. Ennek oka, hogy az általános magyar gyakorlat szerint 60-70 nappal a szállítást követően kapják meg a fuvardíjat a cégek, miközben az útdíjat egyből ki kell fizetniük. "Ez bődületes pénz tőlünk az államnak."

Mennyibe kerül, mennyi a bevétel ?

Legfeljebb 42 milliárd forintba kerülhet a rendszer bevezetése a kormány határozata szerint. A kabinet nem is titkolja, hogy mi a célja az e-útdíjjal, hiszen a Széll Kálmán Terv 2.0 150 milliárd forintos "egyenlegjavító elvárást" rögzít az éves bevételre. A júliusi bevezetésből adódóan idén 75 milliárdot akarnak beszedni.

Csődközelbe kerülhetnek a vállalkozások ?

Mivel a hazai fuvarozók átlagosan 4,2 teherautót használnak cégenként, vagyis jellemzően kisméretű, ebből adódóan zömében tőkehiányos kisvállalkozások, megroggyanthatja őket a hirtelen fellépő pénzszűke. "7500 vállalkozásról beszélünk, számukra az üzemanyag után egyből ez lesz a második legnagyobb költség. A legnagyobb, ezért hitelképes cégek legalább az üzemanyagnál el tudják érni, hogy 25-30 napos haladékkel fizessék ki a gázolajat, ám ez a kicsiknél nem működik, így ezek egy része csődközelbe kerülhet" - mondja Dittel Gábor, a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestületének ügyvezetője.


A közelgő nehézségeket Völlner Pál államtitkár is elismerte a Vezess.hu-nak. "A fuvarozásnak nyilvánvalóan nincs akkora nyereségtartalma, hogy az úthasználat díjának emelkedése ebből kigazdálkodható legyen" -  válaszolta kérdésünkre az e-útdíj bevezetéséért felelős Nemzeti Fejlesztési Minisztérium politikusa. Völlner tanácsa a túlélésre az áruszállítóknak, hogy "a hatékonyság növelésével tudják mérsékelni a költségnövekedést".

Dittel és Karmos egyaránt azt állítja, hogy egyik napról a másikra 30 százalékkal megemelkednek majd a belföldi szállítás költségei, ám előbbi szerint mégsem gondolkodnak semmiféle figyelemfelkeltő akcióban az erre egyébként képes teherautósok. Ennek világos oka van. "Azt sulykoljuk a hozzánk tartozó fuvarozó cégeknek, hogy egy az egyben hárítsák át a megrendelőikre a költségnövekedést. Nem is tehetnek mást, hiszen a fuvarozó iparágban mára rendkívül kicsi lett a profittermelő képesség, ha van egyáltalán" - így Dittel.

Megmozgatja az inflációt ?

Afelől senkinek nincs kétsége az általunk megkérdezettek szerint, legyen fuvarozó, kormánytag, vagy kereskedő, hogy az üzletek árcéduláin is meglátszik majd az újfajta útdíj, hiszen a termékek árának általában 3-10 százaléka a szállítási költség. Ennek harmincszázalékos növekedése a fuvarozók szerint szinte minden termékféleség árába beépülve durván, olyan egy százalékkal is képes lesz megemelni az éves inflációt.


Szlovák példára hivatkozva maga a minisztérium is közölt számot kérésünkre, északi szomszédunknál a nagy tömegben szállított üdítők árát például 0,75 százalékkal emelte meg az ottani útdíj. Nyilván amit kisebb tételben szállítanak, annak többet dobhat az árán.

Az érthetően óvatosan fogalmazó Fehér István SPAR-szóvivő szerint "a fogyasztók nem tudnak jelentős áremelést honorálni, ugyanakkor bizonyos mértékig ez nem mindig elkerülhető". A több száz élelmiszerüzletet működtető hálózatnál a fuvarozási díjak változása után döntenek az esetleges árnövelésről, annak mértékéről.

Tenderbukta, zsarolás, feljelentés

Napi 410 millió forint bevétel - ezzel a reménnyel indította tavaly ősszel a kormány az e-útdíj közbeszerzési eljárását, aminek történetét azóta néhány botrány színesíti. A Getronics megnyerte ugyan decemberben a tendert, ám januárban piaci nyomásra hivatkozva visszalépett. A legújabb hírek szerint az Állami Autópálya Kezelő feljelentést tett, az Index szerint a BRFK korrupciós bűnözés elleni osztálya feljelentés-kiegészítést rendelt el az ügyben.

Hungarikum lesz a rendszer ?

Sokáig úgy volt, hogy az e-útdíj idén nyári bevezetéséhez mindenképpen szükséges a tender nyertesének tavaly őszi kihirdetése, hogy a cég fél év alatt fel tudja építeni a rendszert. Jelenleg már csak 1,5 hónap van az indításig, de a fuvarozók érdekképviselőinek fogalma sincs, hogy miként működik majd az egész. Pénteken egy - hungarikumnak kikiáltott - találmány híre járta körbe a sajtót, miszerint az egykori vizitdíj-automatákhoz hasonló útdíj-automatáknál lehet majd fizetni.

Völlner Pál államtitkár így kommentálta ezt a Vezess.hu érdeklődésére: "A fuvarozó nemcsak kioszkokon, hanem interneten, mobiltelefonon is megtervezheti az útvonalát. A regisztrációt követően ügyfélszolgálaton, viszonteladónál (benzinkút), interneten, vagy átutalással is feltöltheti az egyenlegét. A viszonylati jegyet ennek terhére vásárolhatja meg, azt a továbbiakban se kinyomtatni, se egyesével kifizetni nem kell."


A fuvarozók viszont erre csak azt hajtogatják, hogy ők a mai napig nem láttak semmi olyan eszközt, ami működtetné majd a pénzbeszedést, és a járművek ellenőrzését. Például azt, hogy a "megtervezett" (kifizetett), és valóban megtett út azonos-e.
"Ezt az egészet költségvetési szempont miatt vezetik be, előkészítetlenül, fapados verzióban" - állítja Karmos Gábor. A fuvarozók egyeztetnének egy olyan támogatási csomagról, ami segítené a magyar vállalkozókat. Ma ülnek egy asztalhoz az államtitkárral.

Az e-útdíj jótékony hatásai

Természetesen másik oldala is van az érmének, a kilométer-arányos útdíj több kedvező hatást is hozhat magával. Például valamivel kevesebb külföldi kamiont, ebből következően kisebb út-, és környezetterhelést, egyes településeken mérsékeltebb átmenő forgalmat, így nagyobb közlekedés-biztonságot.

Jelenleg általános gyakorlat, hogy a Kassáról Pozsonyba (és vissza) fuvarozó szlovák kamionosok átgurulnak Magyarországra, majd az M3-as-M0-ás-M1-es autópályát használva intézik az elvileg szlovák belföldi fuvarjukat. Mert így olcsóbb és gyorsabb. Olcsóbb, mert a magyar matrica ára jelenleg kedvezőbb számukra, mint a saját kilométer-arányos útdíjuk, másrészt a jó minőségű hazai autópályák használatával kikerülik a saját hegyeiket. Karmos Gábor szerint ezen a területen elképzelhető érdemi forgalomcsökkenés a magyar e-útdíj bevezetése után. Az északra irányuló török, bolgár, román tranzit mértéke valószínűleg nem változik majd érdemben, de az érdekvédő azt el tudja képzelni, hogy ezek olaszországi útjainak egy részét a jövőben nem rajtunk keresztül, hanem komppal oldják meg.

Közismert, hogy több magyar települést szinte kettévágnak jelenleg a külföldi kamionokból álló konvojok, ezen is változtathat az új törvény, amely a 3,5 tonnánál nehezebb teherjárműveknek megtiltja a nem díjköteles utak használatát.

A kormány évi 150 milliárd forint bevételre számít az e-útdíjból, amivel kapcsolatban jogos elvárása az autósoknak, hogy a befizetéseiket lehetőség szerint a közlekedés minőségének javítására költsék, ne vesszen el a hatalmas összeg a költségvetés nevű feneketlen kútban. Erre vonatkozóan a törvény pontosan fogalmaz, egyebek mellett a közúthálózat üzemeltetésére és fejlesztésére szánja a pénzt. Hogy az e-útdíj bevezetése után a gigantikus bevételekből jobbá teszi-e a kormány az amúgy sok helyen gyatra alacsonyabb rendű úthálózatot, így ez is pozitív következmény lesz-e, az viszont majd csak utólag derül ki.

 

Forrás : www.vezess.hu

Szerző : Lencsés Csaba

http://www.vezess.hu/magazin/e_utdij_haszonjarmu_autopalyadij/44033/

Az OTP Csányi Sándor által említett két akvizíciós célpontja közül az első egy kisebb, a második valószínűleg egy nagyobb magyarországi bank. A Portfolio.hu értesülései szerint első körben a Credigen Bank Zrt.-t veszi meg az OTP, a tranzakció bejelentésére pedig már a közeljövőben sor kerülhet.

A Sofinco S.A. tulajdonában álló, közvetett módon a francia Crédit Agricole érdekeltségébe tartozó Credigen Bank 1998 óta működik Magyarországon, azonban azóta nem sikerült jelentős méretre szert tennie. A 2011 végi adatok szerint 3,9 milliárd forintos saját tőkével és 5,2 milliárd forintnyi kihelyezett hitellel rendelkezett. A bank a magyar áru- és személyi hitelek piacán volt aktív korábban, egy ideje azonban már nem folytat hitelezési tevékenységet.

A tulajdonos 2010-ben döntött úgy, hogy kivonul Magyarországról. A hitelportfólió nagy részét és a bank 16 ezer ügyfelét ennek megfelelően a Budapest Bank vette át idén év elején (korábban szintén csökkentette hitelállományát a társaság, ami látható az alábbi ábrán), így a bank gyakorlatilag "üres". A Credit Agricole másik, befektetési banki és vállalatfinanszírozói profillal rendelkező és fióktelepként működő érdekeltsége több mint egy évvel ezelőtt szintén a magyarországi eszközök eladásáról döntött.

2013.02.05 09:57 A Budapest Bankhoz kerültek át a credigenesek
2012.02.20 08:10 Újabb bank vonul ki hazánkból

Megtudtuk, kit vesz meg az OTP

A Portfolio.hu értesülései szerint az OTP a jelentősen megcsappant méretekkel rendelkező, magyarországi engedéllyel működő Credigen Bankot veszi meg. Hasonló értesüléséről kedden reggel a Jazzy Rádió Millásreggeli műsora is beszámolt. Úgy tudjuk, az akvizíciót követően a bankot agrárfinanszírozási tevékenységének erősítésére szeretné felhasználni az OTP, hogy azonban ehhez miért tartja célravezetőnek egy korábban más profillal rendelkező kisbank megvásárlását, egyelőre nem világos.

Forrásunk szerint a hitelportfólió nagy részének említett eladása óta nem rendelkezik számottevő eszközállománnyal és külső forrással a bank. A társaság valós értéke ezért megközelíti meglévő saját tőkéjének könyv szerinti értékét. Mivel korábbi hiteleit részben saját tőkéből finanszírozta a társaság, jelenleg ez valószínűleg kétmilliárd forint körüli, vagyis megfelel egy bank alapításához szükséges minimális tőkebefektetés értékének, amelyet a hitelintézeti törvény 9. paragrafusa ír elő. A tranzakcióval az alapításhoz kapcsolódó költségeket és az adminisztrációt takaríthatja meg az OTP.

Úgy tudni, a Credigen Bank megvásárlásával kapcsolatos tárgyalások lényegi része mára befejeződött. Az akvizícióhoz szükséges engedélyek beszerzése mellett így lényegében már csak a felvásárlás bejelentése van hátra, amelyre a közeljövőben sor kerülhet.

Nem az MKB...

Két magyarországi bank felvásárlását is tervezi az OTP - számoltunk be korábban. A lehetséges célpontok köre széles: a nagybankok között például több olyan is van, amelynek tulajdonosa számára Magyarország "rémálom" - ahogy a CIB anyabankjának vezérigazgatója nevezte nemrég hazánkat. Akad is egy közöttük, nevezetesen az MKB, amelyet négy éven belül "nyíltan" eladásra szán a tulajdonosa. Már korábban úgy értesültünk, az OTP első hazai célpontja mégsem egy "nagyvad", hanem egy kisebb hitelintézet lesz. Mindesetre ezzel is demonstrálhatja a társaság, hogy támogatja a magyar tulajdon részarányának növelésére vonatkozó kormányzati szándékot hazai piacán, és ha úgy adódik, később sem hagyja, hogy ezt a munkát teljes egészében az állam végezze el.

2013.05.15 06:20 Két magyar bankot venne az OTP - Kik ők?

A Bayerische Landesbank - az MKB Bank anyabankja - az Origo értesülésére reagálva közleményében a múlt héten leszögezte: a bank megvásárlása iránt folyamatos az érdeklődés, de az MKB még nem biztosított kizárólagosságot egyetlen potenciális vevőjelöltnek sem, valamint nem folytat előrehaladott tárgyalásokat egyetlen érdeklődővel sem. Ez alapján az OTP általi felvásárlásáról szóló spekuláció tehát nem lehet valós.

2013.05.17 16:06 Itt a cáfolat - Nem az MKB az OTP egyik kiszemeltje

Megtudtuk, kit vesz meg az OTP

Mire vágyhat az OTP ?

Az OTP magyarországi operációja elsősorban lakossági fókuszú, a hitelek közel kétharmada, a betétállomány közel fele, a nettó kamatbevétel és az összes bevétel közel négyötöde, a nettó díj- és jutalékbevételek 86 százaléka az OTP Core lakossági szegmenséhez köthető.

Bencsik László vezérigazgató-helyettes az OTP első negyedéves gyorsjelentését követő sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy az OTP Magyarországon a lakossági és a vállalati szegmensben is tovább erősítené pozícióját, mindkét verzió mellett felsorakoztathatóak érvek: az OTP egyrészt további pozíciókat szerezhet a lakossági szegmensben, ahol komoly tapasztalatokkal rendelkezik, másrészt a vállalati szegmensben erősíthet, ahol relatíve gyengék a pozíciói. A hazai bankpiacon az általunk lehetséges felvásárlási célpontnak tartott pénzintézetek közül az MKB, a CIB, (sokkal kisebb mértékben a Raiffeisen), a BNP Paribas, a Commerzbank, a Deutsche Bank inkább vállalati, míg az Axa egyértelműen lakossági fókuszú bank. A Credigent korábban nem számítottuk a lehetséges akvizíciós célpontok közé már lezajlott eszközeladásai miatt.

Megtudtuk, kit vesz meg az OTP

Mit szólna a GVH ?

Mivel a legnagyobb banki szereplőről van szó, az OTP esetében egy hazai akvizíció versenyjogi kérdéseket is felvet. A hazai szabályozás alapján vállalkozások összefonódásához engedélyt kell kérni a Gazdasági Versenyhivataltól, ha valamennyi érintett vállalkozás-csoport, valamint a csoport tagjai és más vállalkozások által közösen irányított vállalkozások előző üzleti évben elért nettó árbevétele együttesen a 15 milliárd forintot meghaladja, és az érintett vállalkozáscsoportok között van legalább kettő, amelynek az előző évi nettó árbevétele a vállalkozás-csoport tagjai és más cégek által közösen irányított vállalkozások nettó árbevételével együtt 500 millió forint felett van. A hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások összefonódásánál a nettó árbevétel helyett az alábbi bevételi tételek összegét kell figyelembe venni: a) kamatok és kamatjellegű bevételek, b) bevétel értékpapírokból, c) kapott jutalékbevételek, d) pénzügyi műveletek nettó nyeresége, e) egyéb üzleti tevékenységből származó bevétel.

Az engedély iránti kérelem elbírálásakor a versenyhivatal az alábbi szempontokat veszi figyelembe: a) milyen az érintett piacok szerkezete, a piacon folyó verseny, és hogy az összefonódás milyen következményekkel járna ezekre, b) a piacra lépés és a piacról történő kilépés költségeit, kockázatait, c) az összefonódásnak a szállítókra, az üzletfelekre és a fogyasztókra gyakorolt hatását, d) a beszerzési és az értékesítési lehetőségeket. Az engedélyt a GVH akkor tagadhatja meg, ha megítélése szerint a tranzakció a verseny jelentős csökkenéséhez vezetne. Forrásaink szerint ennek megállapításához a GVH egy- és kétfázisú vizsgálatot bonyolít le. Az előző legfeljebb 45 napig, utóbbi azonban hónapokig, akár fél évig is eltarthat. Amennyiben az OTP egyik legnagyobb versenytársát vagy annak egyik üzletágát vásárolná meg, a GVH valószínűleg ez utóbbit folytatná le, érintve a vizsgálat során a bankpiac minden szegmensét. Amennyiben versenycsökkentő tényezőt észlel, csak ennek elhárítása (pl. tevékenység szűkítése, a tervezetthez képest részleges vásárlás) esetén adja meg az engedélyt, az akvizíció pedig csak ennek birtokában bonyolítható le. Nincs azonban olyan objektív kritérium, amely önmagában eleve kizárna egy felvásárlást az OTP számára saját piacain.

 

Forrás : www.portfolio.hu

http://www.portfolio.hu/vallalatok/penzugy/megtudtuk_kit_vesz_meg_az_otp.184161.html?utm_source=hirstart&utm_medium=portfolio_linkek&utm_campaign=hiraggregator

Megjelentek a Magyar Közlönyben a múlt hét pénteken bejelentett Varga-csomag részletei. A dokumentumban a kormány részletezi, pontosan hogyan is oszlik meg az egyes költségvetési fejezetek között a majdnem 93 milliárdos kiadászárolás. A legnagyobb zárolás az Emberi Erőforrások Minisztériumát érinti – írja a hvg.hu.

A Magyar Közlönyben hétfőn megjelentek a múlt pénteken bejelentett Varga-csomag részletei, vagyis hogy a kormány mely területeken visz végbe zárolást, illetve kiadáscsökkentést. A 93 milliárdos pakkból 68,9 milliárd a zárolás. Az egyes szervek vezetőinek május 24-ig kell bejelenteniük zárolási, illetve csökkentési kötelezettségeket cím, alcím, jogcímcsoport, jogcím és kiemelt előirányzatonkénti részletezettségben. Ezt megelőzően már május 17-ig be kell jelenteniük Varga Mihály nál, hogyan kívánják a költségcsökkentést végrehajtani – írja a hvg.hu.

A zárolás az összes minisztériumot érinti, a legnagyobb vágás az Emberi Erőforrások Minisztériumánál (EMMI) jelentkezik: Balog Zoltán tárcájánál 17,25 milliárdot kell megfogni. A második legnagyobb tétel a Vidékfejlesztési Minisztériumra vonatkozik, itt 11,88 milliárdos a zárolás. A hivatalos értesítőből az is kiderül, hogy mely előirányzatok mentesülnek a megszorítások alól. Ezek szerint nem jelenthető be zárolás az európai uniós forrást tartalmazó előirányzatokra, és egy sor más előirányzatra (ilyen például a Magyar Vöröskereszt támogatása vagy az Autisták Országos Szövetsége).

A határozat harmadik pontja szerint az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezetben 2 milliárd forintot kell zárolni, a negyedik pont pedig egy 1 milliárd forintos zárolásról rendelkezik a Nemzeti Földalapnál. A kormány összesen 14,5 milliárd forintos egyenlegjavulást írt elő múlt pénteki bejelentésével az elkülönített állami pénzalapoknál, amiből 6 milliárd forintot a Nemzeti Foglalkoztatási Alapnál, 1 milliárdot a Nemzeti Kulturális Alapnál, 5 milliárdot a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapnál, 2 milliárdot a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapnál, 0,5 milliárd forintot pedig a Bethlen Gábor Alapnál kell végrehajtani. A Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap esetében 1 millió forintos javítást írt elő a kormány.

A határozat értelmében 5 milliárd forintos tartalékképzésre kényszerülnek az Országgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó előirányzatok és 1,5 milliárdos központi költségvetési befizetést kell teljesítsen a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete. A kormány arról is döntött, hogy a fenti zárolásokat a 2014-es költségvetés tervezése során is érvényesíteni szükséges.

A határozat utolsó két pontja rendelkezik a tervezett és folyamatban lévő beruházások felülvizsgálatáról, ütemezésének módosításáról. Ettől a pontoktól a kormány összesen 60 milliárd forintnyi megtakarítást vár.

 

Forrás : www.vg.hu

Szerző : Hvg.hu

http://www.vg.hu/gazdasag/makrogazdasag/megjelentek-a-varga-csomag-reszletei-403558

Áprilisban a fogyasztói árak 1,7 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Elemzők arra számítottak, hogy a márciusi 2,2 százalék után 1,8 százalékra csökken az infláció. Utoljára 1974 augusztusában volt 1,7 százalékos az infláció, 1974 júniusában pedig 1,2 százalékon állt a ráta. Az inflációs ráta történelmi mélypont közelébe süllyedt.

A márciusi 2,2 százalékról – ami 38 éves mélypontot jelentett az áremelkedés tekintetében – áprilisban 1,7 százalékra esett az infláció éves alapon. A KSH jelentése szerint mind a háztartási energiáért, mind a tartós fogyasztási cikkekért kevesebbet kellett fizetni, mint egy éve. Legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk drágultak.

A maginfláció az előző év azonos időszakához képest márciusi 3,4 százalékról 3,2-re csökkent áprilisban.

Az inflációs adat vélhetően nem jelent majd akadályt a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsának, hogy ebben a hónapban a tízedik egymást követő alkalommal is csökkentse az irányadó kamatszintet. Jelenleg 4,75 százalékon áll a ráta.

2012 áprilisához viszonyítva az élelmiszerek árai az átlagosnál nagyobb mértékben, 3,4 százalékkal emelkedtek. Ezen belül jelentősen nőtt az idényáras élelmiszerek (14,8 százalék), a liszt (14,3 százalék), a sertészsiradék (9,4 százalék) és a száraztészta (8,9 százalék) ára.

Árcsökkenés következett be többek között a tojás (20,8 százalék), a cukor (3,5 százalék) és a tej (2,7 százalék) esetében.

Az átlagosnál nagyobb mértékben, 10,8 százalékkal emelkedett a szeszes italok, dohányáruk ára is.

A szolgáltatások esetében szintén átlag feletti volt az árnövekedés (3,6 százalék), ezen belül a szemétszállítás 8,3, a helyi tömegközlekedés 5,3 százalékkal drágult.

A ruházkodási cikkekért 0,4 százalékkal kellett többet fizetni. Az egyéb cikkek körében árcsökkenés következett be (0,5 százalék), ezen belül a járműüzemanyagok 5,3 százalékkal kerültek kevesebbe.

A tartós fogyasztási cikkek (1,9 százalék) és a háztartási energia (8,4 százalék) esetében szintén árcsökkenés volt megfigyelhető. Ez utóbbin belül a vezetékes gázért és az elektromos energiáért egyaránt 10 százalékkal kellett kevesebbet fizetni

A távfűtés ára a 10 százalékos rezsicsökkentésnél is jobban mérséklődött: 11,7 százalékkal csökkent 2012 áprilisához képest.

A várakozásoknak lényegében megfelelően, 38 éves mélypontra zuhant az infláció áprilisban – értékelte az adatot Suppan Gergely . A fogyasztói árak 0,3 százalékkal nőttek az előző hónaphoz képest.

„Mivel az infláció várhatóan az egész év során bőven a 3 százalékos inflációs cél alatt maradhat, a kamatcsökkentési ciklus folytatódhat, amit a piacok áraznak is" – vélte Suppan. A határidős kamatlábpiac 125 bázispontos további kamatcsökkentést, azaz 3,50 százalékos kamatszintet áraz 6 hónapon belül.

„A további kamatcsökkentéseket támogathatja a kockázati felár visszatérése a tavaly év végi szintekre. Azonban a forint sérülékenysége óvatosságot indokol" – fejtette ki Suppan.

Szerinte a nemzetgazdasági szereplők mérlegkiigazítási folyamata, illetve a javuló, de továbbra is gyenge üzleti és fogyasztói bizalom miatt a kamatcsökkentések hatására aligha élénkítik a keresletet, így a kamatcsökkentések a reálgazdaság felől nem jelenthetnek érdemi kockázatot az inflációra nézve.

„Arra számítunk, hogy amennyiben a forint gyengélkedése csupán átmeneti, év közepéig 4 százalékra csökkenhet az alapkamat, további kamatcsökkentésekhez azonban az ország kockázati megítélésének szignifikáns javulása, illetve a kedvező nemzetközi hangulat fennmaradása szükséges" – prognosztizálta Suppan.

 

Szerző : Világgazdaság Online

http://www.vg.hu/gazdasag/makrogazdasag/a-rezsicsokkentesnel-is-jobban-esett-a-tavfutes-ara-403550

A múlt heti piaci jókedv kockázatkerülésbe csapott át. Ezt pedig általánosan megérzi a devizapiac, így a forint is.

A déli órákban 293 forint 80 fillér környékén járt az euró árfolyama. Soós Róbert, az XTB brókercég vezető elemzője szerint elképzelhető, hogy ma a 294-es szintet is eléri a jegyzés. (Ez a délutáni órákban meg is történt.) A nemzetközi borús hangulat nyomja rá a bélyegét a magyar fizetőeszköz kereskedésére. A ború oka, hogy sajtóértesülés szerint az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed a QE3 mennyiségi lazítás leállításán dolgozik. Az állítólagos befékezést az XTB szakértője nem tartja valós fenyegetésnek. Szerinte sokkal inkább elképzelhető, hogy a híreszteléssel a Fed némi higgadtságot akart vinni a túlpörgött kereskedésbe. Mindenesetre a befektetők most a menedékdevizákat keresik, így a dollár erősödik, és a kockázatosabb devizák gyengülnek.

Múlt szerdán még jóval optimistább volt a devizapiac: a forint két hónapos csúcsára erősödött, és az euróval szembeni jegyzések 291 forint 70 filléren is jártak, ezt követően a hét további részét a 292-293 szintek körül töltötte a hazai deviza. „Még pénteken is 'nyugodt' maradt az árfolyam, amikor Varga Mihály bejelentette az újabb csomagot. Ezt a piaci befektetők láthatóan pozitívan fogadták. A bejelentés szerint nem várható a tranzakciós adó azonnali megemelése, a kormány inkább a kiadásokon spórol. Az újabb kiigazító lépések célja, hogy május 29-én az uniós pénzügyminiszterek kedvező döntést hozzanak, és javasolják Magyarország esetében is a túlzott-deficiteljárás megszüntetését" – összegezte Soós Róbert.

A Varga-csomagot megelőzően, még május elején az Európai Bizottság azt közölte, hogy idén 3, jövőre pedig 3,3 százalékos GDP-arányos magyar államháztartási hiányt jósol. Olli Rehn gazdasági és pénzügyekért felelős alelnök akkor úgy fogalmazott, hogy további intézkedések kellenek a túlzottdeficit-eljárás megszüntetéséhez. Ezzel együtt a bizottság a szégyenpadról lekerülők listáján – a további lépések függvényében – az esélyesek között Magyarországot is megemlítette. A túlzottdeficit-eljárással a 27 uniós tag közül egyébként 20 ország küzd.

A vezető elemző szerint a forint értékelésénél fontos a régiós kitekintés is. Például a lengyel ipari termelésnél és a gazdasági növekedésnél is a lassulás jelei mutatkoznak. Már olyan várakozások is vannak, amelyek szerint a lengyel jegybank tovább vág az alapkamaton, és a mostani 3 százalékos ráta akár 1,5 százalékig süllyedhet. Ez pedig a forint malmára hajthatja a vizet.

Meddig süllyedhet a magyar alapkamat ?

A londoni elemzők közül a UBS szakértői 4,25 százalék helyett most már arra számítanak, hogy a monetáris tanács fokozatosan 3,75 százalékig viszi le az irányadó rátát. A Barclays szerint a lazítás alja 3,5 százalék lehet.

Soós Róbert kiemelte: a magyar alapkamatnál azt kell szem előtt tartani, hogy megmaradjon a legalább 2 százalékos – infláció feletti – reálkamat. Mert legalább ez kell ahhoz, hogy a befektetők vállalják az országkockázatot, és longpozíciókat nyissanak (vagyis a magyar fizetőeszköz erősödésére kössenek ügyleteket). „A kamatelőnyünk kezd visszatérni, ha azt nézzük, hogy múlt héten meglepetésszerűen az ausztrálok és a dél-koreaiak is kamatot vágtak" – tette hozzá a vezető elemző.

Mi rángathatja meg a forintot a héten ?

A KSH kedden publikálja az áprilisi inflációs számokat, szerdán pedig az első negyedéves előzetes magyar GDP-adat lát napvilágot. Szerdán Európa-szerte GDP-dömping lesz. Közzéteszik az eurózóna számai mellett a német, a francia, a cseh, a román és a szlovák gazdasági diagnózisokat is. Az eurózónában az elemzők a negyedik negyedéve tartó zsugorodás folytatására számítanak, és negyedéves szinten 0,1 százalékos szűkülést jeleznek előre. Az érintett tagállamok épp ezért továbbra is a gazdaságélénkítésre gyúrnak. Az XTB kereskedési szakértője szerint ez magyarázhatja, hogy az utóbbi időben az európai politikusok valamelyest elnézőbben nyilatkoznak az egyes államok (például Olaszország, Spanyolország) túlköltekezésével kapcsolatban. Mindez pedig a túlzott deficit körüli huzavona esetében kedvezhet Magyarországnak is.

 

Forrás : www.fn24.hu

http://fn.hir24.hu/egy-percben/2013/05/13/raleptek-a-forintra/

Évekig tarthat még az euróövezeti államadósság-válság, de az államháztartási fegyelemre épülő válságkezelésnek nincsen alternatívája - mondta a német kancellár hétfőn Berlinben.

Angela Merkel egy gimnáziumban tartott fórumon diákokkal beszélgetve úgy vélekedett, "években érdemes mérni" az ahhoz szükséges időt, hogy az euróövezeti gazdaság teljesítménye és a munkanélküliség mértéke megközelítse a válság előtti szintet. A folyamat azért halad ilyen ütemben, mert az államháztartási reformok hatása mindig csak több éves távlatban érvényesül - tette hozzá.

Azzal a vitával kapcsolatban, hogy a válságot takarékoskodással, megszorításokkal, vagy pedig a gazdaság ösztönzésével kell-e kezelni, a német kancellár kifejtette: nem lát valódi ellentétet, hiszen világos, hogy "ha valaki minden évben többet költ, mint amennyit megkeres, akkor valami nincs rendben". Az igazi kérdés nem az, hogy kell-e takarékoskodni, hanem az, hogy miként lehet a legjobban összehangolni az államháztartási hiány és az államadósság csökkentését célzó erőfeszítéseket a versenyképesség növelésével - mondta Angela Merkel.

A válságkezelés módszeréről az utóbbi hetekben indult vitában legutóbb - a hét végén - Pierre Moscovici francia pénzügyminiszter fogalmazott meg markáns véleményt. A miniszter az Európai Bizottságtól az államháztartás rendezésére kapott türelmi idővel kapcsolatban azt mondta, hogy a bizottság pénteki döntése olyan jelentőségű döntés, mint az euró bevezetése, mert a "pénzügypolitikai ortodoxia" és a "megszorítások dogmájának" végét jelenti.

A német kormány az utóbbi hetekben többször megerősítette álláspontját, miszerint nem ellentétes egymással az államháztartási konszolidáció és a gazdasági növekedés ösztönzése, és a két folyamatnak párhuzamosan kell zajlania, mert ez vezet a versenyképesség erősödéséhez és új munkahelyek létrejöttéhez.

 

Forrás : www.vg.hu

Szerző : MTI Eco

http://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/merkel-kimondta-evekig-tart-meg-a-valsag-403042

2013 márciusában – előzetes adatok alapján – az ipari termelés 2,9 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, közölte a Központi Statisztikai Hivatal.

A munkanaphatástól megtisztított index 0,7 százalékos csökkenést mutat éves szinte. A termelés az év első három hónapjában 3,1 százalékkal alacsonyabb volt, mint az előző év azonos időszakában, írja a KSH.

Az előző hónaphoz képest a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari termelési index márciusban 0,4 százalékkal nőtt.

"Már a harmadik egymás utáni hónapban bővülést mutatott az ipari termelés havi alapon, ami kifejezetten bíztató arra nézve, hogy a magyar gazdaság igen nagy eséllyel kikerülhetett a technikai recesszióból" – vélekedett Suppan Gergely , a TakarékBank közgazdásza.

A KSH közlése szerint a járműgyártás kivételével a legtöbb ágazat visszaesést mutatott, az autógyártás a Mercedes üzemnek köszönhetően bővült, ahol a következő hónapokban fokozódhat a termelés.

„Bázishatások miatt áprilistól kezdve már éves összehasonlításban is növekedhet az ipari termelés" – írta Suppan Gergely. Szerinte a kilátásokra nézve bíztató, hogy bár megtorpantak, azonban a német bizalmi indexek jóval a tavaly őszi szint felett tartózkodnak.

Suppan kiemelte: idén az Audi győri üzemének év közepére tervezett elindulásával, a Mercedes és az Opel üzemek kapacitásának felfutásával, bázishatások miatt és az év második felétől várhatóan javuló külső kereslet mellett növekedhet az ipar kibocsátása.

 

Forrás : www.vg.hu

Szerző : Világgazdaság Online

http://www.vg.hu/gazdasag/makrogazdasag/nincs-megallas-tovabb-zuhan-a-magyar-ipar-403041

Május végéig van ideje az Európai Bizottságnak arra, hogy értékelje, elfogadhatónak tartja-e a Magyarország által megtett intézkedéseket, illetve hazánk érvelését a mérnöki szaktudást igénylő közbeszerzések előírásaival kapcsolatban – nyilatkozta a Világgazdaságnak Csepreghy Nándor. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkára hozzátette: az Európai Bizottság még novemberben szakította meg egy, és áprilisban további két operatív program esetében az uniós támogatások kifizetését, ugyanis a brüsszeli testület auditorai diszkriminatív gyakorlatnak minősítették azt, hogy a mérnöki szaktudást igénylő közbeszerzéseknél követelményként írták elő az előzetes hazai mérnöki kamarai regisztrációt, valamint a magyar nyelv tárgyalási szintű ismeretét.

A kifizetések megszakítása a mérnöki közbeszerzésekkel érintett közlekedésfejlesztési (KÖZOP), környezetvédelmi és energetikai (KEOP), valamint a társadalmi infrastruktúrafejlesztési (TIOP) operatív programokat érinti.

Csepreghy Nándor kiemelte: a kormány nem ért egyet azzal, hogy az amúgy 2007 óta alkalmazott és korábbi brüsszeli auditok alkalmával nem kifogásolt rendelkezés korlátozza a versenyt, de a vita gyors rendezése, a maradéktalan uniós forráslehívás érdekében már február 1-jei hatállyal módosította a gyakorlatot oly módon, hogy kizárólag a nyertes ajánlattevőtől követelik meg a kamarai regisztrációt. Május végére kiderül, hogy Brüsszel elfogadhatónak tartja-e ezt a megoldást. Ha igen, akkor megszünteti a kifizetések megszakítását.

A jelenlegi kifizetési leállás azonban nem jelenti azt, hogy a végrehajtott beruházások után ne rendeznék a számlákat a projektgazdák felé, ugyanis a rendes eljárás alapján is első körben költségvetési forrásból fedezik a kifizetéseket, majd az összegyűlt számlákat negyedévente küldik ki Brüsszelbe ellentételezésre.

 

Forrás : www.vg.hu

Szerző : T. G.

http://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/majus-vegeig-dont-brusszel-a-kifizetesek-ugyeben-402844

2013 második hónapjában a külkereskedelmi termékforgalom kivitelének volumene közel változatlan volt, a behozatalé 0,9 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit. A főbb árufőcsoportok volumencsökkenését mindkét forgalmi irányban a feldolgozott termékek bővülése ellensúlyozta – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A kivitel értéke az év első két hónapjában 3812 milliárd forint (13,0 milliárd euró), a behozatalé 3528 milliárd forint (12,1 milliárd euró) volt. A külkereskedelmi mérleg aktívuma 284 milliárd forintot (956 millió eurót) tett ki, 39 milliárd forinttal (144 millió euróval) kevesebbet, mint 2012 azonos időszakában.

2013. január–februárban a kivitel forintban mért árszínvonala 1,5, a behozatalé 2,2 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A cserearány 0,7 százalékkal javult. A forint a dollárhoz viszonyítva 1,9, míg az euróhoz képest 3,1 százalékkal értékelődött fel.

A gépek és szállítóeszközök kivitelének és behozatalának volumene – azonos mértékben – 1,2 százalékkal maradt el a 2012. január–februári szinttől. A jelentős súlyt képviselő híradás-technikai hangrögzítő és - lejátszó készülék mindkét irányú forgalma csaknem tizedével volt alacsonyabb az előző évinél, bár februárban mérsékeltebb volt a csökkenés, mint az év első hónapjában. A villamos gép, készülék és műszer, az energiafejlesztő gép és berendezés, valamint az általános rendeltetésű ipari gép kivitelének volumene nem változott számottevően, ugyanakkor a közúti jármű exportja és az irodagép és gépi adatfeldolgozó berendezés mindkét irányú forgalma dinamikusan bővült. A metrószerelvények beérkezésének köszönhetően az egyéb szállítóeszköz importja jelentősen nőtt.

A feldolgozott termékek export- és importvolumene 4,7, illetve 5,0 százalékkal haladta meg 2012 azonos időszakának szintjét. A gyógyszer és gyógyszerészeti termék kivitelének volumene átlagon felül növekedett, ugyanakkor behozatala továbbra sem érte el a bázisszintet. A szerves vegyi termék exportja, továbbá a műanyag alapanyag forgalma – jelentős részben az új vegyipari beruházások miatt – nagymértékben bővült. Kétszámjegyű növekedés jellemezte a vas és acél importját, illetve a színesfém exportját.

Az energiahordozók behozatalának volumene – a forintárak 4,3 százalékos csökkenése mellett – mintegy tizedével haladta meg az előző év első két hónapjának szintjét. A kőolaj és kőolajtermék importvolumene január–februárban hatodával emelkedett, bár februárban már csökkenést mértünk. A természetes és mesterséges gáz behozatalának volumene közel megegyezett az előző év azonos időszaki szinttel.

Az élelmiszerek, italok, dohánytermékek exportvolumene 5,4, az importé 4,1 százalékkal csökkent az előző év első két hónapjához képest. Az árufőcsoport kivitelében a legnagyobb súlyú gabona és gabonakészítmény kivitele közel harmadával esett vissza. Ezt a csökkenést a hús és húskészítmény, a tejtermék és tojás, az állati takarmány, illetve az ital exportjának dinamikus növekedése sem tudta ellensúlyozni. A behozatalban a legnagyobb csökkenést a cukor, cukorkészítmény és méz, valamint az állati takarmány árucsoportokban regisztráltuk.

2013 első két hónapjában az export 77, az import 68 százalékát bonyolítottuk le az EU tagállamaival, amely relációban: a kivitel és a behozatal volumene 0,8, illetve 0,3 százalékkal volt több, mint az előző év azonos időszakában. Külkereskedelmi egyenlegünk aktívuma az unió tagjaival szemben 23 milliárd forinttal, 523 milliárd forintra javult.

Az EU-n kívüli országokkal folytatott kereskedelemben az export volumene 1,3 százalékkal csökkent, az importé 6,1 százalékkal bővült az egy évvel ezelőttihez képest. Az export alakulásában a híradás-technikai eszközök, az importéban az energiahordozók forgalma játszott jelentős szerepet. A külkereskedelmi mérleg hiánya 240 milliárd forint volt, 62 milliárd forinttal több, mint 2012. január–februárban.

 

Szerző: Világgazdaság Online

http://www.vg.hu/gazdasag/makrogazdasag/ket-honap-alatt-kozel-1-milliard-euros-a-kulkereskedelmi-tobbletunk-402864

Nem engedhető meg, hogy elveszítsék a megélhetésüket azok, akik eddig főállásban trafikot működtettek, de nem nyertek a dohányboltpályázaton - jelentette ki a kormányfő péntek reggeli rádióinterjújában.

Orbán Viktor a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában felvételről sugárzott beszélgetésben közölte, a kormány keresi a jogi lehetőséget arra, hogy azok a trafikosok, akik eddig dohánytermék-kiskereskedelemből éltek, ne veszítsék el megélhetésüket. Most összesítik, hogy hány ilyen ember van.

A miniszterelnök a trafiktendert azzal indokolta, hogy a kormány a jelenlegi 44 ezerről 5 ezerre akarta csökkenteni a cigarettát árusító üzletek számát. Ugyanis - folytatta - évente 35 ezren halnak meg dohányzás következtében, és felmérések szerint a fiatalok negyede cigarettázik, mivel ma lényegében ellenőrzés nélkül hozzájuthatnak a dohányáruhoz.

A kormányfő elmondta, hogy a népegészségügyi okokból megkezdett átalakítást a kormányzati gazdaságpolitikába illesztették; ezzel az volt a céljuk, hogy igazságosabban osszák szét a dohányértékesítésből származó profitot, hogy az multinacionális áruházláncok helyett magyar vállalkozásokhoz kerüljön.

A kabinet számítása szerint az eddigi haszon nagyjából kétszerese lesz magyar kis- és közepes vállalkozásoké - közölte, megjegyezve: nemzeti szempontból az a lényeges, hogy nemzetközi cégek helyett magyaroké legyen a profit nagy része.

Orbán Viktor azt is elmondta, minden olyan adatot nyilvánosságra hoznak, amely nem akadályozza, hogy az átalakítás július 1-jével végbemenjen. A szerződéskötések után pedig mindenki az összes adatot megismerheti - tette hozzá, megjegyezve, a koncessziós szerződések világossá teszik majd a pályázók vállalásait.

Három nap késéssel, de kiírta az új trafikpályázatokat a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. arra az 1417 településen lévő koncesszióra Abaligettől Zsurkig, ahová az első körben nem érkezett ajánlat a február 22-i határidőre. Elsősorban kicsi, 1000 fő alatti településekről van szó, ahol senki sem jelentkezett a koncessziós pályázaton. Ezeken a helyeken a törvény mindössze egy dohánybolt nyitását engedélyezi.

 

Szerző: MTI - Világgazdaság Online

http://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/orban-viktor-megmenti-a-trafikosokat-nem-veszithetik-el-a-munkajukat-402868

A magyar gazdaságpolitikát sokan bírálják, de annak eredményességét senki sem vitatja - mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a portugáliai Estorilban rendezett magyar-portugál-brazil üzleti fórumon, ahol kijelentette: Magyarországon érzékelhető növekedés lesz a következő években, sőt már az idén bővülni fog a gazdaság.

Magyarországnak van egy saját elgondolása a gazdaságpolitikáról, amit nagyon sokan bírálnak, "sokaknak van esztétikai kifogása, nem beszélve a politikai kifogásokról", de az eredményességét senki sem vitatja - jelentette ki beszédében a kormányfő, hozzátéve, hogy Magyarország az európai válság közepette sok vitát kiváltva, de stabilizálta gazdaságát.

"2010 októberében nem újítottuk meg az IMF-fel a megállapodást, hanem saját lábra álltunk, és bár akkor azt mondták, hogy ebbe bele fogunk pusztulni, láthatóan elég jó állapotban vagyunk azóta is" - mondta.

A miniszterelnök jelezte, abban mindenki egyetért - londoni elemzőktől kezdve az OTP-ig -, hogy a következő években érzékelhető növekedés lesz Magyarországon, és már 2013-ban is bővülni fog a gazdaság.

A portugáliai látogatáson tartózkodó Orbán Viktor úgy ajánlotta a közép-európai térséget a portugál és brazil üzletemberek figyelmébe, mint az Európai Uniónak a következő tíz évben leggyorsabban növekvő régióját. Megerősítette azt az álláspontját, amely szerint azok a közép-európai országok, amelyek még nem tagjai az eurózónának - ide sorolta Lengyelországot, Csehországot, Horvátországot és Magyarországot -, a következő időszakban, "üzletileg még belátható időtávban" nem lépnek be a közös pénzt használó országok csoportjába.

Magyarországot mint jó elhelyezkedésű, fejlett infrastruktúrájú, a régió többi államával élő kapcsolatban lévő országot mutatta be a befektetőknek. Magyar ember fedezte fel a golyóstollat, a presszókávét és a számítógépet - mondta. Szerinte ebből is látszik, hogy "a magyarok általában másképp csinálják", vagyis egy innovatív országról van szó, ami üzleti szempontból is értékelhető.

Problémaként említette ugyanakkor, hogy nincs egy magyar-portugál "zászlóshajó", vagyis egy olyan gazdasági együttműködés, amely "messziről is jól látható". A miniszterelnök megítélése szerint azonban a pénzügyi szektorban kialakulhat egy ilyen kooperáció.

A portugál-magyar együttműködés további lehetséges területei között említette a vízgazdálkodást, a megújuló energia területét, a mezőgazdaságot és az élelmiszeripart, valamint az egészségipart.

Orbán Viktor végül kitért a jövő évi választásra, amellyel kapcsolatban szerinte jogos kérdés lehet, hogy a jelenlegi kabinet által felépített gazdasági modell mennyire kormányfüggő. Válaszában egyrészt úgy vélekedett, hogy "az a politikai irányzat, amely mindezt létrehozta Magyarországon, nagyon jó esélyekkel indul a következő parlamenti választáson is". Másrészt hozzátette, hogy szerinte még politikai változás esetén sem lehetne erről a pályáról letéríteni Budapestet, vagyis úgy lehet számolni az országgal, mint Európa egyik legkedvezőbb üzleti lehetőségeket kínáló államával.

Szijjártó Péter , a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára a konferencián arról beszélt, hogy a magyar kormány "benevezte" az országot a világban zajló szövetségkötési versenybe, és mind országokkal, mind vállalatokkal szövetségre törekszik. Előbbivel kapcsolatban megjegyezte: Dél-Amerikára olyan területként tekint a magyar külgazdasági politika, amelynek esetében komoly erőforrásokat mozgósít a kormány a kapcsolatrendszer újraépítése érdekében. Ebben szerinte Portugáliának komoly hídszerepe lehet. A cégekről szólva pedig elmondta, hogy a kormány úgy döntött, stratégiai szövetséget köt azokkal a nagyvállalatokkal, amelyek Magyarországon munkát adnak, termelnek vagy szolgáltatnak.

Ricardo Salgado Jr., a Banco Espirito Santo vezérigazgatója bevezetőjében a két ország közötti kereskedelmi forgalom növekedését sürgette. Felhívta a figyelmet arra, hogy a világ négy földrészén összesen mintegy 250 millió ember beszél portugálul, és a globális GDP-hez is jelentős részben járul hozzá az ezen a nyelven zajló gazdasági forgalom. Szavai szerint Magyarország hídfőállás lehet a portugál vállalkozások számára a közép- és kelet-európai terjeszkedéshez.

Orbán Viktor miniszterelnök Magyarország tíz gazdasági ágazatát felölelő, 23 cégből álló üzleti delegációval érkezett a magyar-portugál-brazil üzleti fórumra. A magyar cégeknek a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) a portugál partnerszervezeteivel közösen és a lisszaboni magyar nagykövetség közreműködésével szervezte a tanácskozást. A HITA az MTI-t arról tájékoztatta, hogy az üzleti delegációban jelen vannak a környezetvédelem, a vízgazdálkodás, az orvostechnika, az élelmiszeripar, a gépipar, a gyógyszeripar, a fémipar, a járműipar, valamint a tanácsadó és pénzügyi szolgáltatások képviselői.

A hivatal közleményében megjegyezte, a portugál-magyar kereskedelmi kapcsolatok hagyományosan magyar külkereskedelmi többletet mutatnak.

Orbán Viktor a nap folyamán Lisszabonban találkozik a portugál állam- és kormányfővel is.

 

Szerző : MTI

http://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/orban-azt-mondtak-hogy-ebbe-bele-fogunk-pusztulni-402883

Az Európai Bizottság tévesen jósolja, hogy idén és jövőre nem lesz 3 százalék alatt a hiány – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter azon a mai sajtótájékoztatón, amelyen az Európai Bizottság tavaszi gazdasági előrejelzésére reagált.

„Méltánytalannak tartjuk ezeket a megelőlegezett állításokat, úgy tűnik, mintha kettős mércét alkalmazna Brüsszel" – mondta.

"Nagy szerepet kapnak a kockázatok a brüsszeli értékelésben, ezért tartjuk vitathatónak az idei 3 százalékos hiányszámot. Olyan számokat közölt eddig Brüsszel, amiket később nem igazolt az élet" – mondta. Korábban előfordult, hogy a brüsszeli előrejelzések miatt kényszerből túlkorrigált Magyarország, ami hátrányosan érintette az ország növekedési és munkahelyteremtési kilátásait.

"Jó esélyünk van arra, hogy kikerüljünk a túlzottdeficit eljárás alól. Nem készül választási költségvetés jövőre" - mondta.

"A sok bizonytalansági tényező ellenére reális esély van arra, hogy kikerülünk az eljárás alól. Ha kell évközbeni intézkedéssel fogja a kormány biztosítani a 3 százalék alatti hiányt" - közölte a miniszter.

Pozítivumként emelte ki, hogy a februári előrejelzéséhez képest Brüsszel kedvezőbb növekedési és hiányszámokat közölt most.

A kormánynak van még mozgástere ahhoz, hogy teljesítse Brüsszel számára az idei hiányszámot - közölte kérdésre válaszolva.

Az útdíj és a pénztárgépek esetében van remény arra, hogy az év második felében megvalósulnak az intézkedések - mondta.

A betétdíjak kérdéséről elmondta: van egy ilyen kezdeményezés a kormány előtt, a május 8-i kormányülés majd foglalkozik ezzel.

Az infláció mértékéből adódik kockázat a hiánypálya alakulásában, miután idén jóval kedvezőbb lesz az inflációs adat - válaszolta egy újságírói kérdésre. Kisebb infláció miatt a fogyasztáshoz kötödő adók bevétele csökkenhet a büdzsé számára.

Várható, hogy idén a mezőgazdaság jobb évet fog zárni - emelte ki a növekedési kilátásokkal kapcsolatban. Ha egy átlagos év lesz az agráriumban, az már javítja a növekedési kilátásokat. Emellett az export is hozzájárulhat a kormány idei 0,7 százalékos növekedési előrejelzéshez - tette hozzá.

Igen jó esélyünk van a túlzottdeficit-eljárás alóli kikerülésre - ismételte meg egy újságírói kérdésre. "A júniusi Ecofin-ülésen születhet döntés erről, erre minden esély megvan, ehhez pótlólagos intézkedésre, a költségvetési törvény módosítására nincs szükség, de saját hatáskörben a kormány hozhat erre vonatkozó intézkedéseket, ha szükséges lesz" - szögezte le.

 

Szerző : Világgazdaság Online

http://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/varga-ha-kell-uj-intezkedeseket-hozunk-iden-402882

Az Európai Bizottság előrejelzése szerint idén 3 százalékos lesz a GDP-arányos deficit, jövőre pedig 3,3 százalékos vetítenek előre. Korábban 3,4 százalékos hiányt prognosztizáltak, vagyis a jelenlegi várakozás jobb képet fest a költségvetési folyamatokról, ugyanakkor várakozásuk szerint nem marad fenntarthatóan 3 százalék alatt a hiány. Ezért az EU fenntarthatja Magyarországgal szemben a túlzottdeficit-eljárást, ami kilenc éve zajlik ellenünk. Szakértők szerint a kormány kész további intézkedéseket tenni, hogy leszorítsa a hiányt.

Az Európai Bizottság 3,0 százalékos magyar költségvetési hiányt jósol 2013-ra, 2014-re pedig 3,3 százalékos deficit szerepel az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény által pénteken Brüsszelben közzétett tavaszi gazdasági-pénzügyi előrejelzésben.

A brüsszeli bizottság szerint az, hogy a deficit a tavalyi 1,9 százalékról idén a GDP 3,0 százalékára emelkedik, az átmeneti bevételek kivezetésére, a bevételcsökkenéssel járó ösztönző intézkedésekre és a magasabb kamatkiadásokra vezethető vissza.

A jövő évi további deficitnövekedésben a bizottság szerint a közoktatási szféra tervezett béremelése, a munkahelyvédelmi program pénzügyi hatása, valamint a központi beruházások és a fogyasztás növekedése tükröződik majd.

Az Európai Bizottság idén 0,2, jövőre 1,4 százalékos magyar GDP-növekedést jósol - derül ki az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény által pénteken Brüsszelben közzétett tavaszi gazdasági-pénzügyi előrejelzésből.

A brüsszeli bizottság számításai szerint a tavaly 10,9 százalékos munkanélküliségi arány idén 11,4, jövőre 11,5 százalékos lesz. A foglalkoztatottak száma ez év elején a magánszektorban csökken, összességében azonban stabil marad a foglalkoztatottsági szint. A foglalkoztatottság 2014-től újra emelkedésnek indul ugyan, de az aktivitási ráta, azaz a munkaerőpiacon megjelenők számának további növekedése miatt a munkanélküliségi ráta enyhén így is emelkedni fog.

Lejjebb kellett volna hozni a hiánypályát

Az uniós előrejelzés szerint a fogyasztói árak emelkedése a tavalyi 5,7 százalék után idén csak 2,6 százalékos lesz, jövőre pedig 3,1 százalékra gyorsul.

„Lejjebb kellett volna tolni a teljes hiánypályát" – mondta a Világgazdaságnak Suppan Gergely . A TakarékBank vezető közgazdásza szerint 3 százalék alatt lesz a hiány idén és jövőre is.

Emlékeztetett arra is, hogy tavaly 1,9 százalékos volt a GDP-arányos hiány, ami jóval jobb, mint a 2,7 százalékos hiánycél.

Óriási kamatmegtakarítást is elértünk, ami szintén alacsonyabb hiánypályát indokolna – tette hozzá Suppan.

„Körülbelül 22 000 milliárd forint a teljes adósság, ezen 200 bázispontnyi kamatmegtakarítás (legalább ennyivel vannak lejjebb a hozamok a költségvetési terv tavalyi készítéséhez képest) 440 milliárd forintot jelent az adósság teljes megújulása alatt" – számolta ki Suppan Gergely.

Mindezek alapján idén hozzávetőlegesen idén a GDP 0,3, jövőre 0,6 százalékával lehet alacsonyabb a kamatkiadás, így a hiány is – vélte a TakarékBank vezető közgazdásza.

„Az EB arra hivatkozik, hogy idén magasabb lesz a kamatkiadás, részben emiatt nő 3 százalékra a hiány, azaz feltehetően nem a jelenlegi kamatfeltételekkel számolnak. Ezért ha tartósak maradnak a hozamok (ráadásul úgy tűnik, hogy mehetnek még lejjebb, így akár további kellemes meglepetés is lehet a költségvetésben), idén és jövőre 2,7-2,7 százalék lehet a hiány" – prognosztizálta Suppan Gergely. Így nem is kell tenni semmit – tette hozzá az elemző.

A kormányzat idén 0,7 százalékos növekedéssel számol a konvergenciaprogram szerint, jövőre pedig már 1,9 százalékkal bővülhet a gazdaság.

A Nemzetgazdasági Minisztérium számításai alapján idén és jövőre 2,7 százalék lehet a költségvetési hiány a GDP-hez viszonyítva. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a múlt hónapban nem jelentett be újabb kiigazításokat, amikor ismertette a konvergenciaprogramot.

Ezen csúszhat el a nagy terv ?

Az Európai Bizottság értékelése szerint a 3,3 százalékos GDP-arányos 2014-es hiányprognózisuk figyelembe veszi a várható bérnövekedést a közoktatási szektorban, ami meghaladja a GDP 0,5 százalékát. A Munkavédelmi Akcióterv költségvetési hatását pedig a GDP 0,25 százalékára teszi a bizottság.

További intézkedések kellenek...

Olli Rehn, az Európai Bizottság gazdasági és monetáris ügyekért felelős biztosa, egyben a bizottság alelnöke azt mondta, hogy Romána, Lettország és Litvánia kerülhet ki a deficiteljárás alól.

Olli Rehn kijelentette, hogy Magyarországtól új költségvetési intézkedéseket várnak, hogy 3 százalék alá kerüljön a GDP-arányos költségvetési hiány.

Orbán Viktor miniszterelnök – a brüsszeli prognózis megjelenése előtt – rádióinterjújában azt mondta, Magyarország megtette a magáét, az Európai Unió által elvárt szint alá csökkentette költségvetési hiányát, így ha az unió tartja magát alapelveihez, különösen az egyenlő elbírálás és az igazságosság eszméjéhez, akkor meg kell szüntetnie az országgal szemben 2004 óta folyó túlzottdeficit-eljárást - jelentette ki a kormányfő.

 

Szerző : MTI Eco - Világgazdaság Online

http://www.vg.hu/gazdasag/makrogazdasag/brusszel-kimondta-magyarorszag-igy-nem-kerul-le-a-szegyenpadrol-402878

A Policy Agenda a költségvetés többszöri módosítására számít.

 

A Policy Agenda által számított Gazdasági Fejlődés Index (GFI) szerint nem észlelhető a gazdasági kibontakozása. A GFI már második negyedéve a gazdaság lassulását, illetve stagnálását jelzi. A magyar gazdaság teljesítménye vélhetően nem lassul tovább, de a fejlődés lehetősége még nagyon bizonytalan. A potenciális növekedés alapjai is megrendültek, nincs esély a kellő mértékű felhalmozásra, nincs igazi termelő beruházás. A fiskális területen elért eredmény is inkább a kibontakozás lehetőségeinek kárára valósult meg, és bár pozitívnak tekinthető a 2% alatti kormányzati hiány, ennek nagy ára volt már eddig is. A GDP tavalyi erőteljes csökkenése, az ipari termelés visszaesése, a foglalkoztatás zavarai és a fogyasztás további szűkülése sem segítheti a fejlődés megindulását. A stagnáló GFI feltehetően arra utal, hogy 2013 végéig nem lesz érezhető gazdasági javulás. A piaci bizalom visszaszerzésével együtt indulhatna egy fejlődési folyamat, amelynek eredményeként növekedhetne a gazdaság, de a Policy Agenda szerint erre egyelőre nincs esély.

Borulhat a büdzsé...

A gazdaság monetáris és fiskális helyzetében bekövetkező változtatások – így a kormányzati hiány erőszakos leszorítása, az MNB alapkamat folyamatos és gyors csökkentése, a pénzügyi folyamatok és a bankrendszer jelentős mértékű túladóztatása – miatt egyértelmű nehézségeket jeleznek a pénzügyi indikátorok. Az áfabefizetések várhatóan elmaradnak a tervtől, lassulnak a tőkebefektetések, gyorsul a profitkivonás, ami további bizalomvesztést okozhat. Az elemzők szerint kérdéses, hogy az adósságszolgálatunk teljesítését az áru- és szolgáltatásexportunk meddig képes ellensúlyozni, a költségvetést pedig egyéb okokból is – alapvetően a rossz tervezés miatt – minden bizonnyal majd ez évben is, talán újra többször is módosítani kell.

Már nincs hova hátrálni...

A háztartások helyzetét az elmúlt két-három év visszaeső gazdálkodási folyamatai jelentősen lerontották. További visszaesés azért nem lehet, mivel a háztartások lényegében már mindent szigorítottak saját gazdálkodásukban, nagyobb részük a „túlélésért" küzd. A Policy Agenda reményei szerint idén stagnálás, talán kis javulás várható foglalkoztatottságukban, jövedelmi viszonyaikban, és talán fogyasztásuk sem esik vissza, de a háztartások vagyoni helyzete nem javul, a hitelfelvételi kényszer erősödik. A reálkereseteknél sem várható számottevő javulás, csupán a fogyasztói árak alakulása teheti kedvezőbbé e folyamatokat. Nagyon negatív hatása lehet viszont a fiatalok egyre növekvő munkanélküliségének, és annak, hogy tovább erősödik az elvándorlási szándék és gyakorlat, és már nem csak a fiatalok körében.

Nehéz helyzetben a vállalkozások...

A vállalkozói szféra gazdálkodásának egyetlen indikátora sem javul megnyugtatóan. Ami mégis kedvező helyzetet teremthetett volna, az a bizalmi indexek enyhén kedvezőbbé válása. A német üzleti bizalmi index az első negyedév hónapjaiban még érezhetően javult, de áprilisban újra mintegy 4 százalékkal esett vissza. A hazai KKV-index is stagnál. Egyértelműen kedvezőtlen azonban az ipari termelés szintjének nem várt mértékű visszaesése, valamint a közvetlen tőkebefektetések lassulása, azaz a beruházások elmaradása. A vállalkozói szférától talán kedvező megítélést kap, hogy a kormányzat a vállalati hitelezés jelentős fejlesztésére tett ígéretet, és ezzel javíthatja a növekedés esélyeit – írja a Policy Agenda.

V4 mint viszonyítás

Az elemzők ettől a negyedévtől kezdve elkészítik a GFI-t Csehország, Lengyelország és Szlovákia esetében is. Az adatok azt mutatják, hogy nagyobb a dinamizmus a cseh, a lengyel és a szlovák gazdaságban, mint a magyarban. A V4 országok közül ugyan a cseheknél is csökkent a GDP, de ott növekvő tendenciája van a GFI-nek, azaz jobbak az esélyek a kilábalásra. Szlovákia és Lengyelország esetében – ahol Brüsszel is 1 százalék feletti gazdasági növekedést jelez előre 2013-ra – a GFI értéke csökkent az előző negyedévhez képest, mivel mindkét gazdaságban lassul a GDP növekedés üteme is. Míg 2012-ben 2 százalék volt a lengyel és a szlovák gazdaság növekedése, addig ez idén 1,2 százalék lesz – írja a Policy Agenda.

Pesszimisták vagyunk, de...

Néhány napja a Nielsen azt közölte, hogy az első negyedévben kiemelkedő mértékben javult a fogyasztói bizalmi index, bár az európai átlaghoz viszonyítva még mindig nagyon alacsony. A piackutató szerint a magyar fogyasztók jóval kedvezőbbnek látják személyes pénzügyi helyzetüket a következő egy évre, mint három hónapja. Ennek köszönhetően nőtt a magyar fogyasztói bizalmi index, így Magyarország bekerült a világ tíz olyan országa közé, ahol a legnagyobb mértékben javult ez a mutató. Az idei év első negyedévében a bizalmi index az előző negyedévi 37 pontról 43-ra emelkedett Magyarországon.

A cég jelezte: ahol a fogyasztói bizalmi index kisebb, mint 100, ott pesszimisták a fogyasztók, 100 pont feletti értéknél már optimistán ítélik meg a közeljövő gazdasági kilátásait. Az európai felmérésben szintén kedvezően változott a fogyasztói bizalmi index. Ennek ellenére Európában a fogyasztói bizalmi index átlagosan ugyanúgy 71 pont lett az első negyedévben, mint a tavalyi negyedikben. A legnagyobb fogyasztói bizalmi indexet elért hat európai ország: Norvégia 106, Svájc 100, Dánia 95, Németország 91, Ausztria 90, Törökország és Svédország 83-83 ponttal.

A felmérésből az is kiderül, hogy azok aránya, akik helyzetüket jónak várják Magyarországon a következő 12 hónapra, 17 százalék, míg korábban 12 százalék volt. Negatív véleményt viszont kevesebb állampolgár, összesen 77 százalék adott, a korábbi 84 százalék után. Arra a kérdésre, hogy anyagi helyzetüktől függően a vásárlók meg tudják-e venni a számukra szükséges javakat ebben az időszakban, a válaszadók 8 százaléka felelt igennel az előző negyedévben, míg 2013 első negyedévében az arányuk 11 százalékra emelkedett.

 

Forrás : policyagenda.hu/FN24

http://fn.hir24.hu/gazdasag/2013/05/03/a-tulelesert-kuzd-a-magyar/

A jegybank Monetáris Tanácsa mai eseti ülésén véglegesítette a növekedési hitelprogramot, mondta el Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke. A jegybank vezetője a növekedési hitelprogram részleteit (NHP) ismertette keddi sajtótájékoztatóján.

 

A tanács döntése figyelembe vette a globális gazdaság, ezen belül a globális pénzgazdaság tengelyeit, emelte ki Matolcsy. A világgazdaság idén lassul, és az eurózóna kifejezetten nehéz helyzetben van – tette hozzá. A hitelprogram minden résztvevőjével kétoldalú megállapodás született.

A pénzintézeti kör azt kérte, hogy legyen garancia, így a kamatmarzs a garanciadíjjal együtt 2,5 százalékos felár lett, mondta Matolcsy. A hitel teljes felára lehet kisebb, de ez a maximum – hangsúlyozta.

A másik kérés, hogy emeljük meg az egyedi hitelek felső korlátját. Megtartottuk a 3 millió legkisebb összeget, és a korábbi 400 millióról 3 milliárdra emeltük a korlátot. Ez alkalmas arra, hogy a közepes vállalatok megfelelő forrást kapjanak.

A Bankszövetség elnöke azt javasolta, hogy vizsgáljuk felül a kéthetes kötvény befogadási kritériumát, vázolta a harmadik kérést Matolcsy. Nem hoztunk ma döntés, de az MT vizsgálja a kérdését, hogy nem fogadnak el olyan külföldi befektetőktől pénzt, akik nem vesznek részt pénzügyi tevékenységben.

Az MNB hitelprogramja június 1-jével indulhat, és azt várhatjuk, hogy a hazai pénzintézeti szektor legalább kétharmad része részt vesz, ami egy kritikus tömeg – jelentette ki.

Balog Ádám, az MNB alelnöke azt mondta, hogy a legfontosabb vita a 2,5 százalékos kamatról alakult ki. A futamidő maximum 10 év, de a bankokra van bízva, hogy milyen futamidőt biztosítanak. Alapvetően beruházási, forgóeszköz, és EU-s fejlesztésre fordíthatók a hitelek.

A BoE lépése, miszerint meghosszabbították a Funding for Lendinget, pozitív jelzés. Rendszeresen konzultálunk az angol jegybankkal – mondta Matolcsy. Az eredmények már látszanak, és az üzenet egyértelmű, hónapról hónapra felül kell vizsgálni a programot, és ha kell, javíthatunk rajta – tette hozzá.

A teljes három pilléres program összesen 0,7 százalékos többletnövekedést jelenthet 2013-14-ben. Az, hogy ez mit jelent a növekedési előrejelzésekre, azt a következő hónapokban meglátjuk. A program jelzi, hogy merrefele hóznak a hiteligények: ha a beruházások felé megy, akkor nagyobb lehet a hatás, magyarázta Matolcsy.

Elemezni fogjuk, hogy milyen célokra helyeztek ki hiteleket, és megfelelő arányban vannak-e benne mikro, kis és közepes vállalatok. Adatbankot építünk erről, tette hozzá.

 

Forrás : www.vg.hu

Szerző : Világgazdaság Online

http://www.vg.hu/gazdasag/makrogazdasag/mindenkivel-megallapodott-matolcsy-itt-a-hitelprogram-402682

A 2011-ben mért csökkenés után idén várhatóan 39 százalékra nő az adócentralizáció mértéke – tájékoztatta lapunkat a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). Az Eurostat most publikált 2011-es adatai alapján az adó- és járulékbevételek GDP-hez mért aránya alapján hazánk a 12. helyen áll az EU-tagállamok rangsorában

 

Az adócentralizáció, vagyis az adó- és járulékbevételek GDP-hez mért aránya 2011-ben 37 százalékra csökkent Magyarországon a 2010-ben mért 37,9 százalékról, amivel hazánk a 12. helyen szerepel az uniós tagállamok sorában az adóterhelés mértékét tekintve – olvasható az Eurostat tegnap közzétett, az európai adózási trendekről szóló jelentésében. A csökkenő trend azonban tavaly megszakadt – derül ki az NGM Világgazdaságnak adott válaszából. Lapunk a tavalyi és a várható idei számokra kérdezett rá a szaktárcánál. Eszerint tavaly az előzetes adatok szerint 38,7 százalékra emelkedett az adóterhelés mértéke, idén pedig 39 százalékos rátát valószínűsít a szaktárca. Az NGM szerint 2011-ben 36,8, 2010-ben 38,7 százalékos volt az adócentralizáció szintje. Az Eurostat adataitól különböző számokat az magyarázza, hogy az uniós hivatal eltérő módon veszi figyelembe az uniós saját forrásokat.

"Az utóbbi két évben nem sikerült csökkenteni a magyarországi adóteher mértékét, aminek egyrészt a csökkenő GDP, másrészt az az oka, hogy kiderült: a kiadási oldalon nem tud a jelenleginél nagyobb mértékben megtakarítani a kormány, ezért kénytelen az adóemelés eszközéhez nyúlni, amit pedig nem az szja vagy a társasági adó növelésével, hanem az ágazati különadók kivetésével éri el” – mondta lapunknak László Csaba, a KPMG tanácsadási részlegét vezető szenior partnere. Az ország versenyképessége szempontjából döntő tényezőnek számít az adócentralizáció mértéke – amely a régió országaiban, Szlovéniát nem számítva a magyar adatnál alacsonyabb, 26-34 százalék közötti –, hiszen ez egyfajta indikátor lehet a külföldi befektetők szemében. „A viszonyítást azonban nehezíti, hogy az adóterhelés mértéke egy átlagolt adat, az egyes ágazatokban pedig jelentősen eltérhet az adóterhelés szintje például a különadók miatt” – jegyezte meg.

Az egész EU-ra vonatkozó számokról elmondható, hogy továbbra is csak részlegesen valósul meg a növekedésbarát adózás az unióban. A fogyasztásra rakodó átlagos adóterhelés mértéke az Európai Bizottság kívánalmainak megfelelően a korábbi évekhez hasonlóan nőtt 2010-hez képest az unióban, azonban a munkát terhelő adók mértéke nem csökkent, hanem tovább emelkedett 2011-ben. Az adóterhelés szintje pedig a 2010-es 38,3 százalékról 38,8 százalékra emelkedett. Az uniós számokkal kapcsolatban László Csaba kiemelte: az EU-ban véget ért a nagy adócsökkentési korszak. A gazdasági válság miatt, a költségvetések konszolidálása érdekében a tagországok törekednek arra, hogy minél több adóbevételre tegyenek szert. Magyarországon a munkára rakodó terhek mértéke (38,4 százalék) nem változott 2011-ben, azonban ez a szint meghaladja az EU 35,8 százalékos átlagát. Az átlagos fogyasztási adóterhelés szintje a 2010-es 27,5 százalékról ugyan 2011-ben 26,8 százalékra csökkent, azonban ez utóbbi szint is a negyedik legmagasabbnak számít az EU-ban.

Magas TB-járulékok

A normál áfakulcs tekintetében a 27 százalékos rátával Magyarország alkalmazza a legmagasabb terhelést. A szja viszont a 16 százalékos kulccsal hazánkban a harmadik legkisebb mértékű. A PwC napokban ismertetett elemzése az európai viszonylatban kedvezőnek tekinthető hazai szja-rendszer kapcsán azonban kiemelte, hogy a társadalombiztosítási járulékok magasak, figyelembe véve azt is, hogy az alacsonyabb adókulcsok mellett több országban a tb-járulékokat csak egy meghatározott összegig kell megfizetni.

Forrás : www.vg.hu

Szerző : Tar Gábor

http://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/az-eu-ban-a-4-legmagasabb-a-fogyasztast-terhelo-magyar-adok-merteke-402672

Az Európai Bizottság áprilisi fogyasztói és üzleti hangulatindexe arra vall, hogy a valutauniót alkotó térség eddigi leghosszabb recesszióját éli át a jelenlegi módszertan alapján több mint négy évtizedre visszavezetett mérések kiindulópontja óta - hangsúlyozták az EU-bizottsági jelzőszámok hétfői ismertetése után londoni pénzügyi elemzők.

Az euróövezeti széles bázisú gazdasági hangulati index 90,0-ről 88,6-ra esett vissza ebben a hónapban; az előzetes elemzői várakozás 89,3-es mutatót valószínűsített.

A City egyik legnagyobb gazdasági-pénzügyi elemzőháza, a Capital Economics közgazdászai az adatismertetés után összeállított értékelésükben közölték: számításaik szerint az euróövezeti hangulatindex mostani szintje 1,5 százalék körüli éves GDP-visszaesésnek felel meg

A ház elemzői szerint ha az euróövezet gazdasági teljesítménye az idei első és második negyedévben is csökken, az a leghosszabb recessziót jelentené a Capital Economics által az euróövezeti térségre kidolgozott GDP-mérési konstrukció 1970-es kezdő dátuma óta.

 

Forrás : www.vg.hu

Szerző : MTI Eco

http://www.vg.hu/gazdasag/makrogazdasag/minden-idok-leghosszabb-recesszioja-johet-az-euroovezetben-402612

Kulturális korlátok is közrejátszanak abban, hogy sok kis- és középvállalkozás nem lépi át a határt – derült ki az M27 ABSOLVO, a HVCA, a Magyar külgazdasági Szövetség és a Nemzeti Külgazdasági Hivatal idei második közös konferenciáján. Ha az ügyfél nem érti, hogy miért jobb a mi termékünk, mint a versenytársaké, az a mi hibánk.

A pénzügyi befektető nagyon egyszerűen hozamot akar realizálni, olyan vállalatokat keres, ahol növekedési lehetőséget lát, a menedzsment megbízható és elkötelezett és ahol tartós és védhető üzleti előnye van a cégnek a versenytársaival szemben - véli Zsembery Levente a Biggeorge's Equity vezérigazgatója. A kockázati tőkebefektető szerint azért is vonzóbb az exportáló cég, mert a külpiacra lépés során nagyobb piacon tudnak tapasztalatot gyűjteni, szélesebb a megszerezhető tudás- és szakemberbázis, ráadásul az országkockázatnak való kitettség is csökken, miközben bővül a finanszírozási lehetőségek tárháza.

Orbán Krisztián, az ORIENS IM alapítója és ügyvezetője partnere azt hangsúlyozta a konferencián, hogy a nemzetközi terjeszkedés nagyon nehéz, ami egyrészről saját kulturális korlátainkból adódik, hiszen még ma sem természetes jelenség, hogy a magyar vállalkozók külföldre induljanak. A másik legnagyobb probléma a szakember szerint a fenntartható versenyelőny, mivel a legtöbb hazai vállalkozásnak nincs képe arról, hogy például milyenek a versenytársai. A külpiacra lépéshez elengedhetetlen, hogy a vállalatnak stabil és dokumentált folyamatai legyenek, hogy egy nemzetközi terjeszkedés ne tudja megzavarni a normális működést - jelentette ki Orbán.

Sok cég évek óta csak fontolgatja a külpiacra lépést, ahelyett, hogy tennének érte. Minden sikeres nemzetközi terjeszkedés alapja az elhatározás, az akarat és a kitartás - említett egy tipikus hibát Gyurácz Németh Iván, az M27 ABSOLVO partnere. Véleménye szerint ha ez megvan, akkor az ügyfél-igényeket kell megismerni: ne akarjunk nála okosabbak lenni, ne a szakmai gőg vezéreljen, hanem hallgassuk meg őket és oldjuk meg a problémájukat. Ha nem érti, miért jobb a mi termékünk, mint a versenytársaké, az a mi hibánk - fogalmazott a szakember, aki szerint a marketing stratégia, az online-világban való pozicionálás, megjelenés és a humánerőforrás, szakértői bázis kiépítése azok a fő területek, amikre koncentrálni és költeni kell. A finanszírozás tervezésekor ezeket mindenképpen be kell építeni a költségvetésbe, mert nélkülük nem lehet sikeres az exporttevékenységünk - figyelmeztet az Export Kooperáció szakértője.

Nem elhanyagolható az időtényező sem: nem szabad feladni, sok erő és kitartás szükséges, mert a siker években mérhető, előfordulhat, hogy akár 2-3 évet is várni kell rá - értettek egyet az előadásokat követő panelbeszélgetésen résztvevők, akik szerint szemléletváltás szükséges abban is, hogy a megfelelő piaci információ megszerzésére, illetve a finanszírozás szakértőire áldozni kell, ezen nem érdemes egy vállalatnak spórolnia.

Ha szeretné megtudni, hogyan néz ki vállalkozása a befektetők, külső finanszírozók, lehetséges üzleti partnerek szemével, a PwC online szolgáltatáscsomagja segít Önnek. Készüljön fel a finanszírozókkal való tárgyalásra a KKV Turbóval!

 

Forrás : www.napi.hu

http://www.napi.hu/magyar_vallalatok/ezert_nem_tudnak_sokan_kulfoldre_menni.552048.html

3894 magánszemély tartozik fejenként több mint 10 millió forinttal az adóhatóságnak, és van 1821 olyan cég, amelyik legalább fél éve több mint 100 millió forinttal lóg az államnak.

A 2013. március végi állapot szerint 3894 magánszemély szerepel az adóhatóság 180 napon túl folyamatosan fennálló, legalább 10 millió forint tartozást felhalmozó magánszemélyeket tartalmazó listáján - írja a Napi Gazdaság pénteki számában. A listán szereplők között megtalálhatók egyéni vállalkozók és vállalkozással nem rendelkezők egyaránt.

A magánszemélyek listája itt érhető el (.PDF) >>

Amennyiben csak arra kíváncsi, hogy Gáspár Győző és felesége szerepelnek-e a listán, spórolunk egy kis időt: igen, a két salgótarjáni hírességet továbbra is a nagy adósok között tartják nyilván.

A tavalyi utolsó negyedévben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 99 jelentős értékű adótartozást felhalmozó társaságot vett lajstromba, a legnagyobb tartozás meghaladta a 800 millió forintot, összességében 25 milliárd forintot tett ki a megállapított adókülönbözet. Emellé majdnem ekkora mértékű bírságot is hozzá lehet számolni, így összességében e körhöz 40 milliárd forint körüli tartozás köthető - írja a Napi Gazdaság.

Március végén összesen 1821 cég szerepelt a 180 napon keresztül folyamatosan fennálló, 100 millió forintot meghaladó adótartozással rendelkező nem magánszemély adózók listáján, amely itt érhető el >>

 

Forrás : www.privatbankar.hu

http://privatbankar.hu/ado/itt-a-legnagyobb-adosok-listaja-rajta-vagy-257281

Keresés